EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.12.15.

COM(2017) 767 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EBB UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIA MELLETT VÉGREHAJTOTT 2016. ÉVI KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGÉRŐL

{SWD(2017) 460 final}

1.BEVEZETÉS

A külső hitelezési megbízatás az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) közötti partnerség régóta fennálló és sikeres eleme. A külső hitelezési megbízatás keretében az Európai Unió az uniós költségvetésből biztosított garanciával lehetővé teszi az EBB számára az Európai Unió területén kívül nyújtott hitelek volumenének növelését, az EU politikai célkitűzéseinek támogatása érdekében. A külső hitelezési megbízatás támogatja az EBB tevékenységét az előcsatlakozási támogatásban részesülő országokban, a keleti és déli szomszédságban, Ázsiában, Latin-Amerikában és Dél-Afrikában. Az aktuális külső megbízatási időszakban (2014–2020) az uniós költségvetés maximálisan 27 milliárd EUR-ra vállal garanciát az EBB műveleteihez 1 .

Az EBB eredménymérési (ReM) keretére alapozva ez a jelentés áttekintést nyújt az EBB uniós garanciával fedezett 2016-os tevékenységeiről, illetve a főbb eredményekről és az elért hatásokról, valamint kiterjed a 2016-ban aláírt finanszírozási műveletek várható jövőbeli hatásaira is 2 . A jelentés összegzi továbbá az EBB által az uniós garancia nélkül (azaz „saját kockázatára”) végzett tevékenységeket, hogy teljes képet nyújtson a megjelölt régiókban folytatott tevékenységről.

Az említett műveletekre vonatkozó – projekt-, ágazati, országos és regionális szintű – részletes információkat és statisztikai táblázatokat a csatolt szolgálati munkadokumentum tartalmazza.

2.A LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Az EBB 2016-ban összesen 6,8 milliárd EUR értékben írt alá finanszírozási műveleteket a külső hitelezési megbízatása alá tartozó régiókkal, ami enyhe növekedést jelent az előző évi összeghez képest (6,7 milliárd EUR). Ennek több mint a felét (58%, azaz 4 milliárd EUR) uniós garancia fedezi. 54 új művelet valósult meg, amelyekre vonatkozóan az első szerződés aláírására tavaly került sor 3 .

Az EBB eredménymérési (ReM) keretének segítségével végzett értékeléseknek megfelelően a fentebb megjelölt régiókban végzett új műveletek a mostantól számított öt éven belül várhatóan „kiváló” vagy „jó” módon járulnak hozzá az EU és a partnerországok prioritásaihoz.

A várakozások szerint az új projektek kb. 90%-a „jó” eredményeket fog elérni a műveletek minőségének és megfelelőségének szempontjából, és előreláthatóan mindegyik új projekt el fogja érni legalább az „elfogadható” szintet.

Várhatóan az új projektek több mint 80%-át „magas” vagy „jelentős” EBB-addicionalitás fogja jellemezni, és előreláthatóan mindegyik új projekt el fogja érni legalább a „mérsékelt” EBB-addicionalitási szintet.

A 2016-os új projektektől várt néhány főbb eredmény:

·Közel 10 000, mikrovállalkozásoknak, kkv-knak és közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott hitel, ami kb. 544 700 munkahely megőrzését segíti elő

·1,2 millió utas napi szinten élvezheti majd a jobb városi és vasúti közlekedés előnyeit

·1,5 millió ember élvezheti majd a jobb higiéniai szolgáltatások előnyeit

·338 000 háztartás ellátásához elegendő energia termelése

·743 200 háztartás rácsatlakozása a villamos hálózatra

·469 000 ember élvezheti majd a jobb hulladékgazdálkodás előnyeit

·évente 150 000 beteg ápolása új vagy felújított kórházakban

·37 00 további hallgató beiratkozása a felsőoktatási intézményekbe

·4 millió ember fog részesülni a multiszektorális városi infrastrukturális projektek eredményeiből.

Emellett az EBB újfent bizonyította az uniós éghajlatvédelmi menetrend támogatása iránti elkötelezettségét. A külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban aláírt EBB-műveletek továbbra is jelentősen meghaladták a külső hitelezési megbízatásról szóló határozatban megállapított 25%-os határértéket. A külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban az EBB 2016-ban 1,9 milliárd EUR értékben írt alá éghajlatvédelmi hiteleket, ami a teljes összeg 28%-át teszi ki. A 2014 és 2020 közötti megbízatási időszak alatt végzett éghajlatvédelmi műveletek összesített aránya 2016 végére elérte a 34%-ot. Az ázsiai hitelnyújtás jelentősen hozzájárul ehhez az eredményhez, mivel ebben a régióban az éghajlatvédelem a hitelnyújtás alapvető prioritásának számít.

Ezenfelül a külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban 2016-ban aláírt teljes volumen 27%-át (1,8 milliárd EUR) fordítják arra, hogy az energiahálózatok összekapcsolása, közlekedési összeköttetések létesítése és regionális tőkebefektetési alapok révén előmozdítsák a regionális integrációra vonatkozó átfogó célkitűzést, valamint a helyi magánszektor fejlesztése révén elősegítsék a konvergenciát.

3.FINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK

3.1.AZ ÚJ EBB-FINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK ÁTTEKINTÉSE CÉLKITŰZÉSEK SZERINT

A külső hitelezési megbízatás alapjául szolgáló jogszabályok az uniós költségvetési garanciával fedezett összes EBB művelet vonatkozásában három fő célkitűzést határoznak meg:

i)    A helyi magánszektor fejlesztése, különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) támogatása

ii)    A társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztése

iii)    Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás

Az országok közötti regionális integráció, különösen ami az előcsatlakozási támogatásban részesülő országok, a szomszédságpolitikában részt vevő országok és az Európai Unió közötti integrációt illeti, egy további célkitűzése azoknak a műveleteknek, amelyek egy vagy több fő célkitűzés elérésére irányulnak.

A félidős értékelés 4 nyomán a Bizottság 2016 szeptemberében a külső hitelezési megbízatásról szóló határozat 5 felülvizsgálatára tett javaslatot, amelyben a migráció alapvető okainak megszüntetésére vonatkozó új célkitűzés is szerepel. Az új célkitűzéssel kapcsolatos jelentés elkészítésére a jövő évi éves jelentés keretében kell sort keríteni, a felülvizsgált jogszabály elfogadását követően.

A külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban 2016-ban aláírt teljes összeg 49 %-a (3,383 milliárd EUR) a helyi magánszektor fejlesztésének támogatását szolgálja, főként a kkv-k, mikrovállalkozások és közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének javítása által. Az összegek valamivel több mint fele (51%, azaz 3,457 milliárd EUR) a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztését fogja szolgálni. Minden Európai Unión kívüli EBB-művelet ezt a két célkitűzést vagy azok valamelyikét támogatja.

A teljes volumen mintegy egyharmada az éghajlatvédelmi célkitűzés eléréséhez fog hozzájárulni (28%, azaz 1,921 milliárd EUR). Az éghajlatváltozás hatásainak egyhítéséhez és az ezekhez való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás a 2016-ban aláírt 50 egyedi projekt között kerül szétosztásra, annak a hozzájárulásnak a figyelembe vételével, amelyet a különböző ágazatokra összpontosító számos művelet ennek a célkitűzésnek az eléréséhez nyújt (például hitelkeretek azokban az esetekben, amikor a kkv-k várhatóan a hitelnek csak egy kis részét fordítják a megújuló energiákba vagy energiahatékonysági intézkedésekbe való beruházásokra).

Hasonlóképpen, az összegek 27%-át (1,824 milliárd EUR) fordítják a regionális integráció átfogó célkitűzésének elérésére, infrastruktúra-fejlesztés és a helyi magánszektor finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének elősegítése révén.

Az EBB által folytatott tevékenységnek a külső hitelezési megbízatás célkitűzéseihez való hozzájárulását az 1. diagram szemlélteti, amely a külső hitelezési megbízatásra vonatkozó garanciával fedezett és az EBB saját kockázatára végzett műveleteket egyaránt figyelembe veszi:

1. diagram: Hozzájárulás a külső hitelezési megbízatás célkitűzéseihez (millió euróban) 

A finanszírozott projektekre vonatkozó részletes információkat a csatolt szolgálati munkadokumentum tartalmazza.

A helyi magánszektor fejlesztése, és különösen a kkv-k támogatása

A helyi magánszektor fejlesztéséhez nyújtott EBB-támogatás célja olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik a fejlődő és a feltörekvő piacok lakossága számára üzleti tevékenységük fejlesztését és bővítését, ezáltal pedig munkahelyek teremtését, a termékek és szolgáltatások iránti igények kielégítését, a szegénység és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának leküzdését, valamint az életszínvonal emelését. Fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés végső soron nem valósulhat meg a magánszektor fejlesztése nélkül.

Ez a támogatás az alábbi különféle formákban valósul meg:

·hitelkeretek kiterjesztése helyi pénzügyi közvetítőkre (főleg bankokra) kis- és középvállalkozásoknak való továbbhitelezéshez

·részvétel a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat támogató magántőke- és kockázatitőke-alapokban

·tőkefinanszírozás biztosítása mikrofinanszírozási szolgáltatók számára

·közvetlen hitelezés nagyobb vállalkozásoknak.

Huszonhat, 2016-ban aláírt új projekt segíti elő a helyi magánszektor fejlesztését. Az e projektekre jóváhagyott teljes EBB-finanszírozás 3,7 milliárd EUR. Ebből huszonkettő kkv-kat támogató hitelkeret, négy pedig a magánszektor által végrehajtott olyan infrastrukturális, illetve kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott hitel, amelyek szintén hozzá fognak járulni a helyi magánszektor fejlesztéséhez.

A társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztése

A fejlesztési folyamat egyik pillére a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztése – ebbe minden beletartozik az utaktól és az energiarendszerektől az egészségügyi létesítményekig és a széles sávú internetszolgáltatásokig. Ez egy olyan terület továbbá, ahol a közfinanszírozás gyakran létfontosságú, az infrastrukturális létesítmények gyakran közjavak, amelyek jelentős pozitív haszonnal járnak a gazdaság, a környezet és az emberi jóllét számára. A külső hitelezési megbízatásra vonatkozó uniós garancia segítségével az EBB számos ágazatban támogatja az infrastrukturális projekteket.

2016-ban 33 új projekt járult hozzá a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztéséhez a külső hitelezési megbízatás alá tartozó régiókban. Az e projektekre jóváhagyott teljes EBB-finanszírozás 3,6 milliárd EUR.

A közlekedési ágazatban az EBB 12 új projektet írt alá, a hitelezés volumene pedig növekedett az előző évhez képest (2,1 milliárd EUR 2016-ban). A hitelezési volumen mintegy felét a városi tömegközlekedésre és a vasúti közlekedésre fordított összegek teszik ki.

Az EBB 2016-ban hat új projektet írt alá az energiaszektorban (493 millió EUR), ami azt jelenti, hogy az előző évhez képest erre az ágazatra kevesebb figyelem irányult. Kevesebb a nagyszabású energiatermelési projekt, és nagyobb figyelmet kaptak a megújuló erőforrásokat használó kisebb energiatermelő rendszerek. A legnagyobb energiatermelési projektekre Törökországban került sor a Fina Enerji szélenergia projekt és az Isbank számára nyújtott hitelkeret formájában, mely utóbbi megújuló energiával kapcsolatos és energiahatékonysági rendszereket fog megcélozni, amelyek a várakozások szerint 105 000 háztartás ellátására elengedő energiát fognak termelni. A 2016-os új projektek összesen 338 000 háztartás szükségletének megfelelő energiatermelést fognak eredményezni.

Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás

Mivel az éghajlatváltozás okai és hatásai egyaránt globális mértékűek, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásnak a tagállamok határain túli kiterjesztése és bővítése alapvető részét képezi az Unió külső és fejlesztési politikájának. Az EBB központi szerepet játszik ezekben az erőfeszítésekben, különösen az áttörést jelentő globális megállapodás 2015-ös párizsi elfogadását követően, amely a 2016. novemberi UNFCCC konferencián lépett hatályba. Az EBB már eddig is jó eredményeket ért el az olyan pénzügyi források mobilizálásának a területén, amelyek a tagállamok és az Unión kívüli országok támogatását szolgálják a nemzeti vállalásaik, a nemzeti enyhítési és alkalmazkodási tervek és stratégiák, illetve az alacsony szén-dioxid kibocsátású energia-előállítási és közlekedési szakpolitikák vonatkozásában.

A külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban 2016-ban aláírt új hitelek összegéből 1,9 milliárd EUR az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az ehhez való alkalmazkodáshoz fog hozzájárulni. Ennek elérése számos, szinte az összes ágazatra kiterjedő projekten keresztül valósul meg. Ezen projektek mindegyike hozzájárul továbbá a helyi magánszektor vagy a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztéséhez.

Számos esetben a projektek csak egy része járul hozzá az éghajlatvédelmi célkitűzés eléréséhez, következésképpen a projekt megvalósításához nyújtott hitel teljes összegének csak egy része jelenik meg úgy, mint ami hozzájárult a célkitűzés eléréséhez. A múltbéli EBB projektek eredményeinek elemzése rávilágított arra, hogy kismértékben számos projekt hozzájárul az éghajlatvédelmi intézkedésekhez, még akkor is, ha ez nem képezi az adott projekt elsődleges célkitűzését. Egy tipikus példa a kkv-knak nyújtott hitelkeretek, amelyek esetében a kedvezményezett vállalkozások egyes beruházási projektjei az épületek energiahatékonyságának növekedésével vagy kismértékű megújulóenergia-termelési kapacitás, például napelemek telepítésével járnak. Ennek megfelelően 2016-ban mintegy 50 új projekt járult hozzá az éghajlatvédelmi célkitűzésekhez, amelyek közül 21 hitelkeret volt.

Mindent összevetve 2016-ban a nem uniós új éghajlatvédelmi hitelek közül a legnagyobb hozzájárulást az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés nyújtotta a teljes volumen 64%-ával, míg a megújuló energia és az energiahatékonyság hozzájárulása további 21% volt. A mérséklő intézkedések, mint a metán kiküszöbölése a vízügyi és szennyvíz ágazatban, szintén jelentős szerepet játszanak, míg az alkalmazkodási intézkedések hozzájárulása 3,5% volt.

Regionális integráció

2016-ban az EBB 15 olyan új projektet írt alá, amelyek hozzájárulnak a regionális integrációhoz. Az e projektekre jóváhagyott teljes EBB-finanszírozás 1,6 milliárd EUR volt. Ezek a projektek a közlekedési kapcsolatokra terjednek ki, valamint a helyi magánszektor fejlesztésével és az energiahálózatok összekapcsolásával támogatják a konvergenciát. Hét projekt (1 milliárd EUR) aláírására került sor olyan hitelkeretek nyújtására vonatkozóan, amelyek támogatják a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok hosszú távú finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, ezáltal pedig az EU-val való gazdasági konvergenciát. A projektek közül hatra Törökországban, egyre pedig Bosznia-Hercegovinában került sor. Egy további hitelkeret kifejezetten az élelmiszeripari és mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő grúziai kkv-kat célozza meg. Az EBB négy közlekedési projektet írt alá; ezek olyan ukrajnai és moldovai vasúti korszerűsítésekre terjednek ki, amelyek az utas- és áruszállítási kapacitás bővülését eredményezik, valamint megkönnyítik a régió és az EU közötti kereskedelmet.

3.2.AZ EBB FINANSZÍROZÁSOK ÁTTEKINTÉSE RÉGIÓK ÉS ÁGAZATOK SZERINT

Az 1. táblázat áttekintést nyújt a 2016-os EBB-finanszírozások volumenéről a külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban, és a külső megbízatásra vonatkozó garanciával fedezett (átfogó vagy politikai kockázat), illetve az EBB saját kockázatára végzett műveletekre egyaránt kiterjed.

1. táblázat: Az EBB 2016-ban aláírt finanszírozási műveletei

2016-ban a világszinten (beleértve az AKCS-országokat, illetve a tengerentúli országokat és területeket) nyújtott 7,9 milliárd EUR hitelből az EBB 6,8 milliárd EUR összeget a külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban írt alá. Megközelítőleg 5,9 milliárd EUR a csatlakozás előtt álló országokba (az EBB uniós garanciával fedezett törökországi műveletei 9,6 milliárd EUR-t tesznek ki) és a szomszédságpolitikában részt vevő régiókba (déli és keleti egyaránt) irányult. A fennmaradó részt (26%) Ázsia, Közép-Ázsia és Latin-Amerika tekintetében írtál alá.

2015-höz képest a külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban az EBB-finanszírozások teljes volumene 2%-kal nőtt (2015-ben 6,7 milliárd EUR), amit a saját kockázatra végzett műveletek 54%-os növekedése (2015-ben 1,9 milliárd EUR) és az uniós garancia felhasználásának 18%-os csökkenése (2015-ben 4,8 milliárd EUR) eredményezett.

2. táblázat: Évente aláírt összegek nettó értéke és az aláírt összegek összesített nettó értéke a 2014–2020-ra vonatkozó aktuális uniós megbízatás összeghatáraihoz képest

Ahogy az fentebb látható, a külső hitelezési megbízatás keretében jóváhagyott összegek összértéke elérte a 10,7 milliárd EUR-t, a külső hitelezési megbízatás összesített felhasználási aránya pedig aláírt összegek tekintetében jelenleg 40%-on áll (a végrehajtási idő mintegy 38%-a telt el). A 27 milliárd EUR összeghatárral rendelkező aktuális külső hitelezési megbízatás vonatkozásában a felhasználás aránya Közép-Ázsiában elérte a megbízatási összeghatár 88%-át, ezt a régiót követi a keleti szomszédság 85%-kal, Ázsia 56%-kal és Latin-Amerika 44%-kal. Szem előtt kell tartani, hogy ezek a százalékértékek nem veszik figyelembe a külső hitelezési megbízatás összeghatárának javasolt megnövelését, amelyről jelenleg megbeszélések folynak a Tanácsban és a Parlamentben.

2. diagram: Az EBB saját forrásaiból biztosított hitelezési volumenének éves alakulása

A 2. diagram a hitelezés megbízatás alatti alakulását és a saját kockázatú eszközök 2014 és 2016 közötti változását mutatja be. Az időszak folyamán az e régiókba irányuló EBB-finanszírozás átlagosan 64%-át nyújtották uniós garancia mellett, az évenkénti ingadozás pedig 58% és 72% között alakult.

A külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban az EBB által aláírt szerződéseken alapuló finanszírozási projektek száma a 2015-ös 55-ről 2016-ban 71-re nőtt. Ebből a 71 műveletből 54 projekt „újnak” minősült, mivel ezek esetében az első EBB-finanszírozási szerződés aláírására 2016-ban került sor; 17 projekt esetében az EBB által nyújtott teljes finanszírozás egy része már az előző években aláírt szerződések alapján kiutalásra került.

3. táblázat: Aláírt műveletek száma régiók szerint 2016-ban (összes forrás)

2015-höz képest az EBB 2016-ban jelentősen növelte (+92%) a hitelezését a Nyugat-Balkánon, ahol az összegek elérték a 427 millió EUR-t, illetve a mediterrán országokban (+12%), ahol az aláírt összegek elérték az 1,6 milliárd EUR-t, mindezt a bank gazdasági rezilienciajavítási kezdeményezése végrehajtásának keretében, amely ezeknek a régióknak a támogatását célozza. Ezeknek az összegeknek a legnagyobb része a helyi magánszektor fejlesztésére összpontosító projektek támogatását szolgálta, és elsősorban kkv-knak nyújtott hitelkeretekben öltöttek formát (54% a mediterrán országokban és 64% a Nyugat-Balkánon).

2016-ban a hitelkeretek a teljes hitelezés 46%-át tették ki (2015-ben 37,5%), míg 54% infrastrukturális és egyéb projektek finanszírozásához kapcsolódott (2015-ben 62,5%), amelyekben a közlekedési projektek a volumen felét képviselték.

A helyi magánszektor fejlesztésére irányuló célkitűzéshez 1,8 milliárd EUR összegével (52%) a csatlakozás előtt álló országokban nyújtott hitelezés járult hozzá a legnagyobb mértékben, míg 960 millió EUR-val (28%) ebben a tekintetben a mediterrán országok zártak a második helyen.

A gazdasági és társadalmi infrastruktúrára vonatkozó célkitűzéshez 1,2 milliárd EUR-val (a célkitűzés eléréséhez nyújtott hitelek 34%-a) a keleti szomszédság régiója járult hozzá a legnagyobb mértékben.

Végezetül, a csatlakozás előtt álló országok régiója 1,3 milliárd euróval (a hitelnyújtások 69%-a) első helyen zárt a regionális integrációval kapcsolatos célkitűzés tekintetében is.

4. táblázat: Az EBB 2016-ban aláírt finanszírozási műveleteinek ágazati megoszlása a határozat hatálya alá tartozó régiókban (összes forrás)

3.3.AZ EBB-MŰVELETEK HATÁSA ÉS HOZZÁADOTT ÉRTÉKE

Az ReM keret lehetővé teszi az EBB által végrehajtott finanszírozási műveletek értékelését a műveletek teljes életciklusa során. A keret segít az uniós prioritásokkal összhangban lévő megfelelő projektek kiválasztásában, amelyek esetében az EBB részvétele hozzáadott értéket hoz létre. Az értékelés során a művelet várt gazdasági, társadalmi és környezeti kimeneteleit megragadó alap- és célértékek segítségével azonosítják az eredménymutatókat. A projekt életciklusa alatt végig figyelemmel kísérik az így meghatározott eredménymutatók szerinti teljesítményt, és arról közvetlen műveletek esetében a projekt lezárásakor és azt követően 3 évvel; magántőkealapok esetében a befektetési időszak végén és az alap futamidejének végén; közvetítőkön keresztül történő finanszírozás esetében pedig az allokációs időszak végén számolnak be.

A projekteket három „pillér” szerint minősítik:

i)    Az 1. pillér a projekt uniós és partnerországi prioritásokhoz való várt hozzájárulását és az EBB-megbízatás célkitűzései szerinti jogosultságát értékeli.

ii)    A 2. pillér a művelet minőségét és megfelelőségét értékeli a várt eredmények alapján.

iii)    A 3. pillér az EBB által nyújtott, várható pénzügyi és nem pénzügyi addicionalitást méri.

Ez a szakasz az eredménymérési keretben rögzítetteknek megfelelően beszámol az uniós szakpolitikai célkitűzések terén várható eredményekről. Ez a szakasz a várható eredmények tekintetében nem minden 2016-ban aláírt szerződésre terjed ki, hanem az összes olyan projektre, amely esetében 2016-ban írták alá az első finanszírozási szerződést (a továbbiakban: új projektek). Ilyen értelemben 2016-ban 54 új projekt aláírására került sor a külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban. Az e projektekkel kapcsolatos teljes jóváhagyott EBB-hitelezés 7,3 milliárd EUR.

2016-ban a külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban 11 olyan projekt zárult le, amely eredetileg a ReM kereten belüli értékelés tárgyát képezte, ez pedig lehetővé tette az elért eredmények átfogóbb monitorozását. Ezek között szerepel hat kkv-knak és közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott hitelkeret, három infrastrukturális projekt és két ipari/kutatási és fejlesztési projekt.

3 diagram: A 2016-ban aláírt új műveletek ReM szerinti minősítése pillérek szerint

Az 1. pillér vonatkozásában 2016-ban az összes új projekt legalább „jó” minősítést kapott, ami azt jelenti, hogy összhangban vannak a külső hitelezési megbízatás célkitűzéseivel, jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzeti fejlesztési célkitűzések vagy az uniós célkitűzések eléréséhez, valamint mérsékelt mértékben hozzájárulnak az egyéb célkitűzésekhez. Tizenkilenc projekt „kiváló” minősítést ért el annak köszönhetően, hogy az uniós célkitűzésekhez és a nemzeti fejlesztési célkitűzések eléréséhez egyaránt jelentős mértékben hozzájárult.

A 2. pillér szerinti minősítés a közvetlenül finanszírozott projektek esetében a projekt megfelelőségét, pénzügyi és gazdasági fenntarthatóságát, valamint környezeti és társadalmi fenntarthatóságát veszi figyelembe. A közvetített műveletek esetében a minősítés a kockázati szempontokkal súlyozott, várt eredményeken alapul. A kockázati szempontok a közvetítő megfelelőségére és a működési környezet minőségére vonatkoznak. A 2. pillér szerint ötven projekt kapott „jó” minősítést, és az infrastrukturális projektek esetében az átlagos gazdasági megtérülési ráta 10% és 15% között volt. Négy projekt „elfogadható” minősítést kapott, gyakran a tervezett eredmények elérésének valószínűségére kedvezőtlenül ható, fölöttébb kockázatos környezet miatt. Ebbe a körbe ukrajnai és kirgiz köztársaságbeli projektek tartoznak.

A 3. pillér tekintetében 7 projekt „magas”, 39 projekt pedig „jelentős” minősítést ért el.

4.AZ EBB EGYÜTTMŰKÖDÉSE MÁS INTÉZMÉNYEKKEL

4.1 EGYÜTTMŰKÖDÉS A BIZOTTSÁGGAL

A külső hitelezési megbízatással kapcsolatos kérdésekben az EBB és a Bizottság közötti együttműködésre a két intézmény között fennálló és számos területre kiterjedő átfogóbb partnerség keretében kerül sor. Ezen együttműködési területek között megemlíthető a beruházások ösztönzése az Európai Unióban, többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül, csakúgy mint az EBB és egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetek Unión kívüli fejlesztési tevékenységeit támogató kombinációs eszközök.

A külső hitelezési megbízatásra vonatkozó határozat megkívánja a Bizottság, az EKSZ és az EBB közötti együttműködést, illetve az EBB külső tevékenységeinek és az EU külpolitikai célkitűzéseinek megfelelőbb összehangolását, az EBB-finanszírozás és az uniós költségvetési források közötti szinergiák maximalizálása érdekében. Erre elsősorban a politikákra, stratégiákra és tervezett projektekre vonatkozó rendszeres és szisztematikus párbeszéd, illetve korai konzultáció útján kerül sor. A külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban folytatott együttműködésről és koordinációról szóló, a Bizottság, az EKSZ és az EBB közötti, 2013-ban felülvizsgált egyetértési megállapodást a felek továbbra is alkalmazzák, például a tervezett projektekre és a kapcsolattartó pontokra vonatkozó információcsere útján.

Ennek az együttműködésnek egy konkrét példája az EBB irodák uniós képviseleteken belüli kialakítása, amelynek nyomán az EBB új külső irodái a helyi képviseletek épületeiben kapnak helyet. A Kínát és Mongóliát lefedő pekingi iroda hivatalos felavatására 2016. május 30-án került sor. Emellett 2017 első negyedévében az Újdelhiben lévő iroda is átadásra került.

Az uniós támogatáskombinációs mechanizmusok a strukturált együttműködés újabb módozatai előtt nyitják meg az utat. A kombináció lehetővé teszi az erős társfinanszírozási kapcsolatok kiépítését egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, valamint az uniós politikáknak és prioritásoknak való megfelelőséget minden egyes ország tekintetében. Ezenfelül a szóban forgó eszközök irányítási struktúrája lehetővé teszi és megkívánja a Bizottsággal az EKSZ-szel és az egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott szoros koordinációt és együttműködést, mielőtt előterjesztenének egy projektet a támogatásból származó forrásoknak az EBB-hitelezéssel való ötvözése céljából.

Az EBB 2016-ban is aktív részese volt a regionális támogatáskombinációs mechanizmusoknak. Az EBB által a külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban nyújtott finanszírozás kiegészítéseképpen 2016-ban 177,32 millió EUR összegnek megfelelő hozzájárulás (támogatások, technikai segítségnyújtás és kockázati tőke) került jóváhagyásra vagy aláírásra, melyet az uniós költségvetés finanszírozott és az EBB kezelt (39 millió EUR uniós költségvetési forrás az EBB által a Szomszédsági Beruházási Keretben, 53 millió EUR a Nyugat-Balkáni Beruházási Keretben, 18 millió EUR a Latin-Amerikai Beruházási Keretben, 18 millió EUR a Kelet-Európai Energiahatékonysági és Környezetvédelmi Partnerségben, 5,32 millió EUR a Keleti partnerség Technikai Segítségnyújtási Alapban, 1,64 millió EUR a FEMIP-ben nyújtott hitelek kiegészítéséhez és 41 millió EUR kockázati tőke). Az EBB szorosan együttműködött a Bizottsággal a Külső Együttműködési Támogatásötvözés Európai Uniós Platformja (EUBEC) technikai szakértői csoportjában. Az EBB által kezelt, uniós költségvetésből finanszírozott 2015-ös műveletek (technikai segítségnyújtás, támogatások, tőke) részletes listáját a csatolt szolgálati munkadokumentum tartalmazza.

Az EBB-vel karöltve az Bizottság továbbra is aktív szerepet vállal számos egyéb politikai területen, beleértve többek között a nem együttműködő adózási rendszerek kérdését. A Bizottság 2016 januárjában az adókikerülés elleni új kezdeményezéscsomagot fogadott el, amely egy sor kezdeményezést tartalmaz a társasági adózással kapcsolatos visszaélések elleni szilárdabb és összehangoltabb uniós megközelítés érdekében, az egységes piacon belül és annak határain túl. A csomag bővebben tárgyalja a jó adóügyi kormányzás kritériumait, beleértve az agresszív adótervezés elleni küzdelemre vonatkozó intézkedéseket. A csomag tükrözi a Tanácsban folytatott megbeszéléseket, az Európai Parlamenttől származó ajánlásokat, valamint az OECD adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó projektjének eredményeit. 2017 januárjában az EBB bemutatta a gyengén szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő országokkal, illetve az adózási szempontból érzékeny joghatóságokkal szembeni politikájához kapcsolódó ideiglenes megközelítését.

Az Unió és a régióbeli partnerországok prioritásainak elősegítése érdekében az EBB, a Bizottság és az EKSZ között kialakított intézményközi együttműködés részletes szempontjai megtalálhatók a csatolt szolgálati munkadokumentumban.

4.2. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI OMBUDSMANNAL

Az EBB és az európai ombudsman között 2008-ban aláírt egyetértési megállapodás lefekteti az EBB kétlépcsős – belső (EBB panaszkezelési mechanizmus) és külső (az ombudsman) – panaszkezelési mechanizmusának alapjait. A mechanizmust 2010-ben széles körű nyilvános konzultációt követően fogadta el az EBB Igazgatótanácsa. A megállapodás biztosítja a panaszeljárást illetően a közös célmeghatározást, továbbá a belső és külső panaszeljárás egységes alkalmazását, külön figyelemmel a következőkre:

•    Hatékony belső panaszkezelési mechanizmus (az EBB panaszkezelési mechanizmus) megléte a külső felek által az EBB bármely ügyosztályán keresztül az EBB-hez eljuttatott panaszok kivizsgálására;

•    Az Unión kívüli műveletekkel kapcsolatos panaszok kapcsán, ideértve a külső megbízatások hatálya alá tartozó műveletekkel kapcsolatos panaszokat is, az ombudsman következetesen alkalmazza saját kezdeményezési jogkörét, amennyiben a panaszos nem az Unió polgára, vagy nem az Unióban rezidens;

•    Az ombudsman felülvizsgálati jogkörének hatálya, az EBB panaszkezelési mechanizmusának mint szükséges előzetes megközelítésnek az elismerésével.

2016 folyamán az ombudsmanhoz nem érkezett panasz az EBB által a külső hitelezési régióban folytatott tevékenységekkel kapcsolatban.²

Az EBB panaszkezelési mechanizmusára vonatkozó aktuális politika előírja, hogy az EBB-nek törekednie kell a mechanizmus periodikus felülvizsgálatára. A nyilvános konzultációt is magában foglaló jelenlegi felülvizsgálat várhatóan 2017. végén zárul le.

4.3. EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI SZERVEZETEKKEL

Az EBB tevékenységének szerves része az egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott együttműködés, ami az intézményi kérdésekről folytatott párbeszédtől, a horizontális és tematikus problémákon, valamint a kölcsönös konzultáción át az operatív társfinanszírozás és munkamegosztás megerősített formáiig terjed. A nemzetközi pénzügyi intézmények közötti párbeszéd nagyrészt specializálódott munkacsoportokon belül folyik, amelyek rendszeres megbeszéléseiken megosztják a bevált módszereket, és konkrét kérdéseket vitatnak meg.

Az EBB és az Európai Újjáépítési Fejlesztési Bank (EBRD) közötti együttműködés tovább folytatódott a 2012-es egyetértési megállapodás értelmében. A Bizottság elnöklete alatt 2016 júniusában egy irányítóbizottsági ülésre került sor. Ennek keretében elsősorban a bankok migrációs válságra adott válaszával és az átfogó együttműködés kérdésével foglalkoztak. Az EBB és az EBRD emellett a kapcsolattartó csoport két ülésén eszmecserét folytatott azoknak a folyamatban lévő műveleteknek a tekintetében, amelyekre olyan régiókban kerül sor, amelyekben mindkét intézmény folytat tevékenységet. Ezen felül a bankok megosztották egymással a migrációs válságra adott válaszukkal és egyéb fontos kérdésekkel (többek között a tengerentúlra történő áthelyezéssel és a keleti partnerségi régióban újonnan létrehozott EU4Business kezdeményezéssel kapcsolatban felmerülő problémákkal) kapcsolatos információkat. A 2016-ban aláírt projektek közül huszonhét egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetek társfinanszírozásával valósult meg. A társfinanszírozás teljes volumenének 44%-át kitevő 1,1 milliárd EUR összeggel az EBRD az elsőszámú társfinanszírozó intézmény (13 projekt), a második helyet pedig ebben a tekintetben a Világbank-csoport foglalja el (7 projekt), a teljes társfinanszírozási volumen 32%-ával. Az Amerika-közi Fejlesztési Bank és a Latin-Amerikai Fejlesztési Bank 2 projektet (4%), az Ázsiai Fejlesztési Bank pedig 4 projektet (22%) társfinanszírozott.²

Az EBB, az AFD és a KfW közötti együttműködés az elmúlt években tovább erősödött. 2016-ban a külső hitelezési megbízatás hatálya alá tartozó régiókban az AFD 4 projektet társfinanszírozott, amelyek esetében az EBB-finanszírozás teljes értéke elérte a 778 millió EUR-t. A KfW csoport 3 projektet társfinanszírozott. Ezek esetében az EBB-finanszírozás teljes értéke 142 millió EUR volt. Eközben meghatározásra került a politikai/koordinációs, illetve működési szintű találkozók ütemterve, ami megkönnyítette az információcserét és javított az átláthatóságon.

A három intézmény a kölcsönös bizalomra vonatkozó kezdeményezés (MRI) keretében is szoros együttműködést folytat. A 2013-ban útjára indított MRI a külső együttműködésre vonatkozó uniós politikák végrehajtásának széles körben elismert eszköze. Előírja, hogy az MRI partnerek bizonyos projektek végrehajtásában egymásra támaszkodnak, például a projektek átvilágítását vagy a közbeszerzés felügyeletét illetően. A projektgazdák nagyra értékelik az eljárások ennek köszönhető egyszerűségét. Az MRI partnerek vezető- és döntéshozó testületei megismerték az egyéb intézmények által készített dokumentumokat, és felhasználják azokat a saját döntéshozatali eljárásaikban. 2016-ban a megbeszélések tovább folytatódtak arról, hogy miként növelhető még inkább a munkamegosztás és az átruházás szintje, illetve hogyan javítható az MRI relevanciája és eredményessége.

2016-ban új és jelentős előrelépésnek számított három új tag, az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB), az Iszlám Fejlesztési Bank és a („BRICS” Bank néven is ismert) Új Fejlesztési Bank belépése. Az EBB és az AIIB által 2016 májusában Pekingben aláírt egyetértési megállapodás meghatározza az EBB és az AIIB fennálló kapcsolatok további erősítésének keretrendszerét a támogatható műveletek közös finanszírozása, az ismeretek megosztása és a magas szintű találkozók rendszeres megtartása tekintetében.

A különböző problémákkal (éghajlat, infrastruktúra, pénzügyek, kockázat, eredmények mérése, utólagos értékelés, adósságkezelés stb.) foglalkozó számos munkacsoport és kezdeményezés mellett a multilaterális fejlesztési bankokkal (MDB) továbbra is a legmagasabb szintű szoros együttműködés folyik. 2016-ban a multilaterális fejlesztési bankok között zajló magas szintű megbeszélések a fejlesztési menetrend fő témaköreire összpontosítottak, konkrétan azokra a lehetőségekre, amelyekkel közösen tovább javítható a multilaterális fejlesztési bankok által az éghajlatvédelemre nyújtott támogatás, illetve a fenntartható fejlődési célokhoz nyújtott hozzájárulás. A menekültválság és a kényszerű lakóhelyelhagyás következményeinek kezelése a multilaterális fejlesztési bankok 2016-os együttműködésének egy másik alapvető kérdéskörét képezte. Egy speciális MDB munkacsoport került felállításra, annak meghatározása és mérése érdekében, hogy a multilaterális fejlesztési bankok milyen mértékben mobilizálják és segítik elő a magánszektor finanszírozását. A G7 és G20 országok ajánlásait alapul véve a multilaterális fejlesztési bankok közös munkát végeztek annak érdekében, hogy optimalizálhassák a mérlegeiket, és növeljék a fejlesztési célkitűzések támogatását célzó hitelezési kapacitásukat.

Az EBB emellett tovább erősítette az ENSZ-szel fennálló kapcsolatait azzal, hogy egyetértési megállapodást írt alá az UNIDO, IFAD és FAO szervezetekkel. Az EBB és az UNDP 2016 októberében írt alá egyetértési megállapodást. Ennek a partnerségnek a fő témaköreit az éghajlatváltozásra adott válaszok, a válságra és a válságot követő helyzetre adott válaszok, a migrációs válság, illetve a befogadó piacok és a vállalkozói szellem népszerűsítése képezik. 2016 áprilisában megállapodás aláírására került sor az EBB és az UNOPS között. Ez a partnerség lehetővé fogja tenni mindkét intézmény számára a fenntartható fejlődéssel (különösen a törékeny gazdaságokban) és az éghajlatváltozással kapcsolatos aktuális kihívások leküzdését, valamint a magánszektor azon képességének növelését, hogy elő tudja mozdítani a növekedést és a változást.

(1)    2016 szeptemberében a Bizottság javaslatot tett az aktuális külső hitelezési megbízatás összeghatárának 32,3 milliárd EUR-ra növelésére (COM(2016) 583). A jogalkotási folyamat várhatóan 2017 második felében zárul le a Parlament és a Tanács között létrejövő megállapodással.

(2)    Ez a jelentés az Európai Parlament és Tanács 2014. április 16-i, külső hitelezési megbízatást létrehozó 466/2014/EU határozatának 11. cikkében szereplő követelmények szerint került összeállításra.

(3)    „Új” műveletnek azok számítanak, amelyek esetében az első finanszírozási szerződést 2016-ban írták alá. Ezek a műveletek összesen 7,2 milliárd EUR jóváhagyott összegnek felelnek meg.

(4)    COM(2016) 584

(5)    COM(2016) 583