EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.12.12.
COM(2017) 737 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke (3) bekezdésének megfelelően
{SWD(2017) 442 final}
1.Bevezetés
1.1.Háttér
(1) A legálisan előállított tűzfegyvereket sok éven át lehet használni. Ezek a fegyverek megfelelő intézkedések hiányában könnyen kikerülhetnek a legális keretek közül, és egyik konfliktus sújtotta területről a másikra vagy a szervezett bűnözés és a terrorizmus helyszíneire lehet azokat csempészni. E fegyverek használata tehát elengedhetetlen része a terrorista tevékenységeknek és még inkább a legtöbb bűncselekménynek, amelyeknek ez gyakran az egyik meghatározó eleme.
(2) A legális kereskedelem teljes körű nyomon követhetősége a tűzfegyverek illegális kereskedelme elleni harc egyik előfeltétele, amihez az illetékes hatóságok nemzetközi szintű, szoros együttműködésére van szükség. Az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény egyik jegyzőkönyve (a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyv) e célból a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik illegális előállításának és kereskedelmének megakadályozására összpontosít. Konkrétan a 10. cikk célja a globális együttműködés előmozdítása, megkönnyítése és megerősítése a tiltott fegyverkereskedelem felszámolása és a tűzfegyverek gyártásának, megjelölésének, behozatalának és kivitelének eredményes ellenőrzését célzó közigazgatási rendelkezések megállapítása érdekében.
(3) Az Európai Unió katonai célú kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó általános politikája az Európai Tanács által 2005-ben elfogadott stratégiáján alapul. Az Európai Unió a polgári célú tűzfegyverek használatát illetően elfogadta a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelvet a tűzfegyvereknek az egységes piacon belül legális polgári célból történő birtoklására és használatára vonatkozó közös szabályok létrehozása céljából
. Az Unió ez alapján kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodásoknak a belső hatáskörét érintő ügyekben történő megkötésére. Ez az oka annak, hogy a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyv megerősítése
és a tűzfegyvereknek az Európai Unió külső határain történő nyomon követhetősége érdekében az Unió elfogadta a 258/2012/EU rendeletet.
(4) A polgári célú tűzfegyverek illegális kereskedelme elleni küzdelem általános stratégiai célkitűzése konkrét célkitűzések formáját öltötte:
·A rendelet rendelkezései valamennyi tagállamban történő harmonizált végrehajtásának garantálása, a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyv 10. cikkével összhangban;
·A tűzfegyverek nemzetközi kereskedelemben (vagyis a kiviteli hely és a behozatali hely között) való jobb nyomon követhetőségéhez való hozzájárulás a nemzeti hatóságok jobb tájékoztatása érdekében, hogy ezek hatékonyabban tudjanak küzdeni az illegális kereskedelem ellen, és megfelelőbb legyen annak megelőzése és visszaszorítása;
·A nemzeti hatóságok közötti információcsere javítása, hogy előmozdítható legyen az együttműködés a tűzfegyverek nyomon követése és ellenőrzése során, és meg lehessen előzni és ki lehessen vizsgálni a legális piacról való esetleges eltérítéseket.
(5) E három célkitűzéshez járul egy kevésbé konkrét negyedik, amely a 258/2012/EU rendelet által a legális nemzetközi ügyletek előmozdítására gyakorolt lehetséges hatásokkal foglalkozik. E tekintetben érdemes megemlíteni a fegyvergyártás (elsősorban a lőszergyártás) és -export állandó növekedését egy rendkívül koncentrált piacon (a nagyvállalatok valamennyi vállalkozás 4,8 %-át és a teljes forgalom 78,8 %-át képviselik). Az európai fegyverexport piaci részesedése ugyanakkor visszaesett, ez a csökkenés azonban nem áll összefüggésben a rendelet hatálybalépésével.
1.2.A rendelet legfontosabb rendelkezései
(6) A rendelet e célkitűzések elérése érdekében a polgári célú tűzfegyverek kivitelét kiviteli engedélyhez köti. Az államok olyan egységes eljárást is alkalmazhatnak, amely katonai
és polgári célú tűzfegyverek kivitelére egyaránt vonatkozik. Az illetékes hatóságok a kérelmeket hatvan munkanapot meg nem haladó időtartamon belül elbírálják.
(7) Ennek során ellenőrizniük kell, hogy a kérelmező a harmadik célországban és adott esetben a tranzittal érintett harmadik országokban behozatali engedéllyel rendelkezik (az államok a tranzit tekintetében hallgatólagos beleegyezést is alkalmazhatnak).
(8) A tagállamoknak gondoskodniuk kell az engedélyek elutasításával, felfüggesztésével vagy módosításával kapcsolatos közigazgatási együttműködésről az intézkedések kijátszása és az eltérő bánásmód elkerülése érdekében.
(9) Az exportőr a tagállam illetékes hatósága számára átad valamennyi előírt, szükség esetén lefordított igazolást.
(10) Egyszerűsített eljárást kell alkalmazni ideiglenes kivitelek, különösen vadászok vagy sportlövők esetében.
(11) A tűzfegyverekkel, kiviteli engedélyekkel és jogosultjaikkal kapcsolatos információkat legalább 20 évig meg kell őrizni.
(12) A rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
1.3.Az értékelés célkitűzései és a módszertan
(13) Az értékelés célja annak megállapítása volt, hogy a hatályos eljárások és a rendeletben előírt rendelkezések segítségével hatékonyan és időben megvalósultak-e a várt eredmények. Ezen értékelés alapján adott esetben meghatározhatók a megállapított problémákra való reagálás lehetőségei, egy későbbi hatásvizsgálat következtetéseire figyelemmel.
(14) Az értékelés alapjául a következő különféle szereplőkkel való információcsere és konzultáció szolgált: nemzeti illetékes hatóságok (különösen a rendelet 20. cikkében létrehozott, a tűzfegyverek kivitelével foglalkozó koordinációs csoport keretében), az ágazat képviselői, a tűzfegyverek felhasználóinak képviselői, más szakértők. Emellett a Bizottság 2017. március 1. és május 26. között nyilvános internetes konzultációt szervezett.
(15) Egy külső szolgáltató által elvégzett értékelő vizsgálat
dokumentumokra (statisztikai adatok, szabályozási szövegek, nyilvánosságra hozott magánjellegű adatok, az interneten hozzáférhető jelentések és tanulmányok, továbbá a megkérdezett érdekelt felek által nyújtott információk), részletes online felmérésre és 48 mélyinterjúra hagyatkozott. A tíz reprezentatív tagállamra kiterjedő esettanulmányok alapján egyes kulcskérdéseket részletesebben is elemezni lehetett. A tagállamokkal konzultáltak a vizsgálat következtetéseiről, a rájuk vonatkozó ténybeli hibák elkerülése érdekében.
2.A rendelet végrehajtása
(16) A 258/2012/EU rendelet a kihirdetésének napjától közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, átültető intézkedés nélkül. Az összegyűjtött információkból az derült ki, hogy a tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaznak a rendelet végrehajtása során. Bár egyes tagállamok módosították nemzeti jogszabályaikat, többek között a rendeletre való közvetlen hivatkozással, mások nem módosították a hatályos jogszabályokat, csupán közigazgatási intézkedésekkel igazították ki az általuk alkalmazott eljárásokat és gyakorlatokat.
(17) A rendelet fogalommeghatározásait a tagállamok általánosságban megfelelően alkalmazzák, legalábbis részben, ezek ugyanis nagyrészt megfelelnek a tűzfegyverekről szóló, általuk már átültetett 91/477/EGK irányelv fogalommeghatározásainak.
(18) A jelek szerint egyetlen állam sem alkalmazza a rendeletben előírt szabályokat és eljárásokat a rendelet hatálya alól kizárt ügyletek, fegyverek vagy személyek esetében. A gyakorlat ugyanakkor eltéréseket mutathat, különösen a hatástalanított fegyverek vagy a riasztófegyverek esetében
. Emellett az illetékes hatóságok számára jelentős nehézséget okozhat a tűzfegyverek polgári vagy katonai jellegének műszaki jellemzőik alapján történő meghatározása (különösen az ML1 kategóriájú fegyverek esetében)
.
(19) A kiviteli engedély kibocsátásáért felelős hatóság tagállamonként jelentősen eltér. 12 tagállamban több hatóság vesz részt ténylegesen a kiviteli engedélyezési eljárásokban
.
(20) Mivel a rendelet értelmében a tagállamok dönthetnek az engedély iránti kérelem megőrzésének módjáról, ezek a módok eltérnek egymástól. Az elektronikus dokumentumok alkalmazása különféle eredményekkel jár. Míg egyes országokban láthatólag sikeresen hajtották végre az eljárások digitalizálását
, másokban az elektronikus engedélyezési rendszer gyakori változásai jelentős terheket rónak a vállalkozásokra.
(21) 14 tagállam és a vallon régió rendelkezett egységes eljárásról a kiviteli engedély kibocsátásához, ennek módozatai azonban államonként jelentős mértékben eltérnek.
(22) Majdnem minden tagállam egyszerűsített eljárást alkalmaz vadászok és sportlövők esetében, akik nem kötelesek kiviteli engedéllyel rendelkezni a rendelet által előírt esetekben. A külső értékelő szerint azonban a rendelet egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezéseit nem tartják tiszteletben szisztematikus módon, különösen nem az ideiglenes behozatalt vagy átmeneti megőrzést követő újrakivitel esetében, továbbá olyan esetekben, amikor a vadászoknak vagy a sportlövőknek a rendeletben nem előírt kiviteli engedéllyel kellene rendelkezniük.
(23) A rendelet meghagyja a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy a jegyzőkönyv szerinti nagyon szigorú eljárást egyszerűsítsék a tranzittal érintett harmadik országok hallgatólagos beleegyezésének alkalmazásával (kifogás hiányára vonatkozó írásos értesítés). 13 tagállam alkalmazza a hallgatólagos beleegyezés elvét; ugyanennyien írnak elő írásbeli beleegyezést.
(24) A kiviteli engedély elutasításához általában elegendő indok a bűnügyi nyilvántartásban szereplő bűncselekmény. Szisztematikusan azonban nem szoktak kivonatot kérni a bűnügyi nyilvántartásból, és semmi sem utal arra, hogy ilyen bűncselekmény elkövetését minden esetben ellenőriznék akár a nemzeti bűnügyi nyilvántartásban, még kevésbé más tagállamok bűnügyi nyilvántartásaiban.
(25) A megkérdezett nemzeti hatóságok 14 %-a jelezte, hogy sor került már kiviteli engedély megadásának elutasítására (az évenként benyújtott összes kérelem igen kis százaléka esetében). Az engedély megadása elutasításával kapcsolatos információcserét illetően 21 nemzeti hatóság jelezte, hogy használják a COARM „a hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó munkacsoport” online rendszerét, ám nem annyira az elutasításokra vonatkozó értesítések bevitele, mint inkább a más tagállamok által kibocsátott elutasítások lekérdezése érdekében. A tagállamok közötti kommunikáció és információcsere általánosságban igen eltérő csatornákon alapul.
(26) Az adatok megőrzési módszerei nagy eltéréseket mutatnak, és a megőrzés minimális időszaka egyes esetekben még a rendeletben előírt 20 évet sem éri el.
(27) A rendelet szerint a tagállamok alapos gyanú esetén megkeresik a behozatali harmadik országot, hogy erősítse meg az útnak indított tűzfegyverek átvételét. Tizenegy tagállam azonban sohasem kér ilyen megerősítést, köztük két fő exportőr (Franciaország, Egyesült Királyság) sem. Más nagy exportőrök ezzel szemben ezt az esetek 100 %-ában előírják. Ez a kétfajta szisztematikus gyakorlat kérdéseket vet fel a kérelmek esetenkénti elbírálása tekintetében.
(28) A behozatalt illetően bár majdnem minden tagállam alkalmaz az első Európai Unión belüli behozatali ország azonosítását lehetővé tevő, a jegyzőkönyvnek megfelelő megjelölést a 91/477/EGK irányelvben előírt egységes megjelölés mellett, egyikük azonban (Hollandia) kevésbé korlátozó megközelítést alkalmaz, mivel a rendeletben foglaltak szerint mindössze a forgalomba hozatalkor alkalmazott, a gyártó országot feltüntető egységes megjelölést írja elő.
(29) Végül a Bizottság tudomásul veszi az információgyűjtés során tapasztalt nehézségeket és a tagállamok által – többek között e jelentés elkészítése érdekében – közölt információk gyakran rendszertelen jellegét.
3.Az értékelés következtetései
3.1.Megfelelőség
(30) Az értékelés szerint a rendeletben előírt célkitűzések és intézkedések összességében megfelelőek. A tűzfegyverek illegális nemzetközi kereskedelme továbbra is jelentős aggályokat vet fel. A tűzfegyverek vámterületre történő behozatalának összehangolt ellenőrzése továbbra is kiemelt kérdés a legális kereskedelem feltételeinek szabályozása érdekében. A rendelet a kivitel tekintetében is megfelelő, és ma kétségkívül még fontosabb, mint elfogadása idején volt, tekintettel a számos Európai Unióhoz közeli országban fennálló politikai instabilitásra és fegyveres konfliktusra.
(31) A szabályok valamennyi tagállamban történő harmonizált végrehajtását csak egy európai rendelet képes garantálni, a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyv 10. cikkével összhangban. Az érdekelt felek egyetértenek abban, hogy nem összehangolt megközelítés esetén a bűnüldöző hatóságok nem tudnak eredményesen fellépni az illegális fegyverkereskedelemmel szemben. Emellett minden eddiginél fontosabbak azok a szabályok, amelyek a hatóságok között a hírszerzés, a kockázatelemzés és a tűzfegyverek európai uniós vámterületen történő behozatalára és kivitelére történő szabályok egységes értelmezésének garantálása céljából folytatott információcserére vonatkoznak.
(32) Az érdekelt felek általában megfelelőnek tekintik a 258/2012/EU rendelet fogalommeghatározásait. Ehhez hasonlóan megfelelőnek tűnnek a kivitel ellenőrzésére vonatkozó eljárások is, tekintettel célkitűzésükre és a kérdéses áruk érzékeny jellegére.
(33) Azok a rendelkezések azonban, amelyek az illetékes hatóságra bízzák a döntést, gyenge pontjai a rendeletnek, ennek végrehajtása és értelmezése elvileg ugyanis egységes kell, hogy legyen.
(34) Ami a behozatalt illeti, a rendelet nem állapít meg harmonizált rendszert a behozatali engedélyekre vonatkozóan, így a rendelet e tekintetben kevéssé megfelelő. Ugyanez a helyzet az Európai Unión belüli tranzit módozatait illetően, a tranzit ugyanis a vámjog hatálya alá tartozik.
3.2.A beavatkozás európai hozzáadott értéke és tartós jellege
(35) A rendelet lehetővé tette, hogy az Európai Unió egésze megerősítse az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvét. Ez áthidalta azokat a fennálló joghézagokat, amelyeket a bűnözők kiaknázhattak. Habár a rendelet hatályon kívül helyezése a legtöbb érdekelt fél szerint nem sok változást hozna, ezt senki sem tartotta kívánatosnak. A Bizottság véleménye szerint a rendelet esetleges hatályon kívül helyezése a polgári célú tűzfegyverek kivitelének deregulációjával járna, és a behozatali és kiviteli engedélyekkel kapcsolatos nemzeti gyakorlatok és szabályok terén fokozná az eltéréseket.
(36) A szabályozási és közigazgatási környezetet ugyanakkor továbbra is markáns eltérések jellemzik, egyes rendelkezések egyértelműségének hiánya, a más jogi eszközökkel való komplex összehangolás, a tagállamok közigazgatási eljárásai, az engedély iránti kérelmek elbírálása, a tranzittal érintett harmadik országok hallgatólagos beleegyezésének elismerése vagy el nem ismerése terén meghagyott mozgástér, illetve az információcserére és a közigazgatási együttműködésre vonatkozó rendelkezések általános jellege miatt. A Bizottság, mivel az engedély elutasítására vonatkozó információcserének nem résztvevője, nem tud európai szinten felügyeletet gyakorolni, sem pedig figyelmeztetni az illetékes hatóságokat megközelítésük eltérése esetén. Az exportőrökre ebből adódóan továbbra sem vonatkozik egy valóban egységesített kiviteli ellenőrzési rendszer.
(37) Az értékelés szerint továbbá sok szabály már hatályban volt a rendelet elfogadásakor, és több tagállam nemzeti eljárásait lényegében nem módosították.
(38) A behozatal és a tranzit tekintetében az ellenőrzési szabályokra, eljárásokra és módozatokra a vámügyi szabályozás és nem a rendelet vonatkozik
, ami indokolja, hogy e tekintetben miért nincs szó hozzáadott értékről.
3.3.Eredményesség
(39) A 2010. évi helyzet és a jelenlegi helyzet összehasonlítása szerint valamennyi tagállam előrelépett a jegyzőkönyv egységes alkalmazása terén. A rendelet rendelkezései lehetővé tették a tűzfegyverek uniós külső határokon keresztül történő mozgásának nyomon követését.
(40) A harmonizáció azonban továbbra is rendszertelen.
(41) A rendelet célja konkrétan a katonai és a polgári célú fegyverek egyértelmű megkülönböztetése volt a kiviteli, behozatali vagy tranziteljárásokban. A tagállamok nagy része azonban úgy ítéli meg, hogy az egységes eljárás feljogosítja őket arra, hogy ugyanazt az eljárást és ugyanazokat a kritériumokat alkalmazzák minden, úgy polgári, mint katonai célú fegyverexportra, és hogy ne csak – a rendelet célkitűzésének megfelelően – kivételesen alkalmazzák a polgári és a katonai fegyverek kivitelére irányuló egyetlen művelet esetében az egységes közigazgatási eljárást.
(42) A hatástalanított fegyverek vagy a riasztófegyverek kiviteli megjelölésére vonatkozó rendelkezés hiánya miatt ezeket nem lehet nyomon követni. A szállítmányok nyomon követhetősége ugyanakkor az Európai Unió vámterületén folytatott tranzitműveletek során nem garantált (ezekre a vámügyi szabályozás és nem a rendelet vonatkozik).
(43) Az adatok megőrzési időszaka tekintetében – a külső értékelő szerint – kilenc tagállam láthatólag nem tartja be a legalább 20 éves időszakot, és ez kizárja egy részletes archívum létrehozásának lehetőségét a tűzfegyverek mozgásának nyomon követhetősége érdekében. Emellett a nemzeti akták gyakorlatainak sokfélesége (az egységes nemzeti nyilvántartás hiánya) kihat a nyomon követhetőség minőségére. Ugyanígy az EU-n belüli átadásokra vonatkozó akták és a kiviteli engedélyekre vonatkozó akták összekapcsolásának hiánya miatt nehéz átfogóan rekonstruálni a mozgásokat.
(44) Az információcserét illetően bár az eredeti bizottsági javaslat
konkrét rendelkezéseket tartalmazott, a társjogalkotó általánosabb szabályok mellett döntött. E rendelkezések elégtelennek bizonyultak a kitűzött célok eléréséhez. Egyfelől a tagállamok nem ellenőrzik szisztematikusan, hogy elutasította-e már másik tagállam az engedély megadását a kérelmező számára vagy hogy azt visszavonta-e tőle. Másfelől az ellenőrzéseket elsősorban a COARM rendszerben végzik, habár ezt csak néhány tagállam használja az engedélyek elutasítására és visszavonására vonatkozó értesítés céljára. Ennek eredményeként a nemzeti hatóságok 43 %-a arról számolt be, hogy adtak már ki kiviteli engedélyt exportőrök számára olyan ügyletek tekintetében, amelyek lényegében megegyeztek egy másik tagállam által elutasított ügyletekkel.
(45) Végül pedig bár a rendelet hatálybalépése nem befolyásolta az európai tűzfegyverexport egyenletes növekedését, a legtöbb exportőr szerint a kérelmek feldolgozására előírt határidő, bár összhangban van a rendelettel, még mindig túl hosszú. A tagállamok engedélyezési eljárási módok esetében meglévő mozgástere olyan sokféleséget eredményez, amelyet a szakmabeliek egyhangúan kritikával illetnek, mivel ezek további terhekkel járnak.
3.4.Hatékonyság
(46) Bár a gazdasági szereplők szerint a költségek meghaladják az előnyöket, ez az észrevétel nem objektív értékelésen, inkább megérzésen alapul, és nem feltétlenül áll összefüggésben a rendelettel. A Bizottság nem látja igazoltnak, hogy a rendelet célkitűzéseit észszerűtlen költségek vagy nehézségek árán valósították meg. A rendelet által bevezetett legtöbb költség adminisztratív jellegű, és a szabályok tiszteletben tartására és a megfelelőségre vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódik, a tagállami gyakorlatok eltéréseinek egyenes következményeként. Az ellenőrzések és a rendelet végrehajtása (többek között a bűnüldözés) költségeit az állami hatóságok viselik.
(47) Habár az eredeti bizottsági javaslat célja az adminisztrációs költségekkel összefüggő, a nemzeti eljárások és jogszabályok sokfélesége okozta problémák megoldása volt, az értékelés nem erősítette meg, hogy a rendelet a jogalkotó által elfogadott formájában kedvező hatást fejtene ki, és ez különösen a nem teljes körű harmonizációnak köszönhető. Ez a megállapítás annál is aggasztóbb, mivel a gazdasági szereplők 76 %-a mikrovállalkozás.
(48) A kereskedelmi, illetve kormányzati adatok bizalmas és rendszertelen jellege miatt nem könnyű részletesen elemezni a rendelet pénzügyi hatását. Habár a gazdasági szereplők szerint a rendelet költség-haszon mérlege negatív, az állami hatóságok a maguk részéről a mérleget inkább pozitívnak tekintik.
3.5.Koherencia és kiegészítő jelleg
(49) Habár eredetileg garantálták a rendelet különféle egyéb szabályozási rendelkezésekkel való összhangját, különös tekintettel a rendelet és a 91/477/EGK irányelv fogalommeghatározásainak és hatályának összehangolására – az irányelv ugyanolyan jelentést enged rendelni eltérő fogalmakhoz –, ezt az összhangot az irányelv 2017. májusi módosításai befolyásolták, ekkor ugyanis alapvetően módosították annak tárgyi (a tiltott fegyverek kategóriái, a hatástalanított, riasztó- vagy tisztelgésre használt és akusztikus fegyverek megjelölési kötelezettsége, az „alapvető alkotóelem” fogalma) és személyi hatályát (gyűjtők, múzeumok).
(50) A 258/2012/EU rendelet és az EU 2008/944/KKBP közös álláspontjának közös katonai listája átfedéseket mutat. Az említett átfedésekkel érintett területek értelmezése tagállamonként eltér, ami érinti a lényegében megegyező ügyletekre vonatkozó egyenlő bánásmódot. Az értékelés másfelől megerősítette az uniós Vámkódexszel való megfelelő összhangot.
4.Következtetések és kilátások
(51) A rendelet létjogosultsága nem vitás. A nemzetközi politikai környezet instabilitása, amely a világ számos területén jellemző, továbbá az európai uniós belső szabályok megerősítése továbbra is indokolja a rendelet létezését, mivel ezzel biztosítható a polgári célú tűzfegyverek Európai Unióba irányuló kereskedelmének és Unióból való kivitelének megfelelő ellenőrzése. Habár az eltérítések főleg a katonai fegyvereket érintik, továbbra is szükség van a polgári fegyverekre vonatkozó határozott keretre a szürke területek miatt, továbbá annak elkerülése érdekében, hogy a kapcsolódó területek rugalmasabb eljárásait az eltérítések elősegítésére használják ki.
(52) A Bizottság értékeléséből mindenesetre vegyes következtetéseket lehet levonni a 258/2012/EU rendelet végrehajtásáról. A rendelet ugyan nagyrészt megvalósította a kitűzött célokat, konkrétságának hiánya és az európai jog más szabályaival való komplex összhangja mégis problémás.
(53) A nemzeti hatóságokkal való rendszeres egyeztetések, az elvégzett vizsgálat és a nyilvános konzultáció eredményeként meg lehetett határozni az értékelés során azonosított problémákkal adott esetben érintett fogalmakat.
(54) A Bizottság teljes mértékben eleget kíván tenni a tagállamok támogatására és a rendelet teljes körű végrehajtásának biztosítására vonatkozó kötelezettségeinek, többek között adott esetben hivatalos egyeztetések útján is, ha az elemzés szerint a gyakorlatok nincsenek összhangban a rendelettel.
(55) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörének keretében intézkedhet a rendelet 1. mellékletének naprakésszé tételéről, a tűzfegyver-kategóriák és a Kombinált Nómenklatúra megfelelési táblázatának a 91/477/EGK irányelv módosításainak figyelembevétele céljából történő kiigazításával is (a rendelet hatályát és fogalommeghatározásait nem érintve).
(56) Másrészt a külső értékelő tanulmány hasznos ajánlásokat tett különféle nem jogalkotási intézkedésekre a bevált gyakorlat jobb cseréje, a rendelet végrehajtására vonatkozó iránymutatások fejlesztése és a tűzfegyverek kivitelével foglalkozó koordinációs csoport megfelelőbb igénybevétele érdekében.
(57) Az információcsere tekintetében a COARM rendszernek a 258/2012/EU rendelet összefüggésében történő információcsere érdekében való fejlesztése és az illetékes hatóságok közvetlen hozzáférésének elve hasznos lehetőségeket kínál. A vámhatóságok bevonásának módjai továbbra is megoldatlanok az Európai Unión belüli külső tranzit esetében, a vámkezelést végző hivatal és a kiléptető vámhivatal, illetve a kiléptető vámhivatal és a vámkezelést végző hivatal között.
(58) Általánosságban – a rendelet jobb alkalmazását célzó lehetséges egyértelműsítéseken túl – bizonyos fennálló nehézségek miatt tanácsos lehet a rendelet módosítása, a „minőségi jogalkotás” elveivel összhangban. A Bizottság végleges határozatai alapján – adott esetben teljes körű hatásvizsgálatot követően – máris meghatározhatók a megvitatásra szánt lehetőségek.
(59) Az értékelés szerint meg kell erősíteni a rendelet egyes fogalommeghatározásainak más jogalkotási rendelkezésekkel való összhangját („részek” és „alapvető alkotóelemek”, „ideiglenes kivitel”, „hatástalanított tűzfegyverek” stb.).
(60) Egyértelművé kell tenni az egyszerűsített eljárások módozatait. Amennyiben az iránymutatások elégtelennek bizonyulnak, a figyelembe vehető lehetőségek között szerepelhet különösen a globális engedélyek használatának ösztönzése vagy a „biztonság és védelem” típusú engedélyezett gazdálkodó jogállással való összekapcsolás.
(61) A megbízható kockázatelemzés garantálása érdekében figyelembe kell venni a kiviteli engedély iránti kérelmek feldolgozási módszereinek közelítését, különösen a tagállamok bűnügyi nyilvántartásainak szisztematikus lekérdezése útján (amelyre nem csak a kérelem benyújtása szerinti országban kerülhetne sor).
(62) A közigazgatási eljárások, például a tűzfegyverekről szóló 91/477/EGK irányelv belső rendszere előmozdítása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a kérelmek megőrzési rendszere digitalizálásának lehetőségét, amely az elutasításokra vonatkozó információk cseréjét is megkönnyítené, és lehetővé tenné a különféle rendszerek interoperabilitását, továbbá a megbízható statisztikai adatgyűjtést. A kérelmek kezelésének ilyen interoperábilis rendszere lehetővé tenné a dokumentumok egy másik tagállam illetékes hatósága által már előírt fordításának felhasználását.
(63) A tranzittal érintett harmadik országok (vagy egyes ilyen országok) hallgatólagos beleegyezése elve általános alkalmazásának kérdése szintén megvizsgálható, mivel lehetővé teszi az exportőrökre vonatkozó eljárások időtartamának lerövidítését.
(64) Végül a behozatal tekintetében hasznos lenne egyértelműsíteni a rendelet rendelkezéseit, hogy a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvvel összhangban az importált fegyvereket szisztematikusan ellássák egy harmonizált megjelöléssel az első behozatali tagállam azonosítása érdekében.
