EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.11.29.

COM(2017) 712 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakkal kapcsolatos uniós megközelítés meghatározása

Bevezetés

A szabadalmak és szabványok egymás közötti viszonya jelentős szerepet játszik az innováció és a növekedés szempontjából. A szabványok biztosítják, hogy a társaságok és fogyasztók széles körében elterjedjenek az interoperábilis és biztonságos technológiák. A szabadalmak ösztönzik a kutatást és fejlesztést, és lehetővé teszik az innovatív társaságok számára, hogy a beruházásokból megfelelő megtérüléshez jussanak. A szabványok 1 gyakran utalnak olyan technológiákra, amelyek szabadalmi oltalom alatt állnak. A valamely szabvány szempontjából elengedhetetlen technológiát oltalmazó szabadalom az úgynevezett szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom. A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom tehát olyan technológiát oltalmaz, amely elengedhetetlen a műszaki szabványoknak való megfelelőség és az ilyen szabványokon alapuló termékek forgalmazása szempontjából.

A szabványok támogatják az európai innovációt és növekedést, különösen azáltal, hogy biztosítják a digitális egységes piac alapját képező digitális technológiák közötti átjárhatóságot. Például a számítógépek, okostelefonok vagy táblagépek a hosszú távú fejlődéshez (long-term evolution [LTE]), wifihez vagy bluetooth-hoz hasonló, minden esetben szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalommal oltalmazott, szabványosított technológiák alkalmazásával csatlakoznak az internethez vagy más eszközökhöz. Ilyen összekapcsolhatóságra az említett szabványosított technológiák széles körű felhasználása nélkül nem volna lehetőség 2 .

A mindent átszövő hálózatok korában az összekapcsolhatóság még inkább kulcsfontosságúvá válik. Egy sor új terméknek összekapcsolhatónak kell lennie annak érdekében, hogy a fogyasztók számára további termékeket és szolgáltatásokat (pl. intelligens háztartási készülékek) lehessen biztosítani, és az európai társaságok előtt új üzleti lehetőségek nyíljanak.

A gazdaság digitalizációja az uniós ipar számára nagyszerű lehetőségeket kínál. Az embereknek szánt, háztartásokban, irodákban, gyárakban, munkaterületeken, kiskereskedelmi környezetben, városokban, járművekben és a szabadban használt készülékekben található, a dolgok internetéhez tartozó alkalmazások becsült gazdasági potenciálja a fejlett országokban 2025-re akár az évi 9 billió EUR-t is elérheti 3 . A termékek és szolgáltatások digitalizációja a következő öt évben évente több mint 110 milliárd EUR többletbevételt hozhat az európai gazdaság számára 4 . Az összekapcsolt készülékek és rendszerek együttműködési képessége kulcsfontosságú az említett gazdasági potenciális maximalizálása szempontjából. A szabványok által lehetővé tett átjárhatóság hiányában a dolgok internetéhez kapcsolódó rendszerek potenciális előnyeinek 40%-a nem lenne kihasználva 5 . Hivatalos szabványosítás és szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak nélkül például nem léteznének hálózatba kapcsolt járművek. A távdiagnosztika vagy a távoli kórházak közreműködésével végzett távoperáció, illetve a betegekre vonatkozó információk cseréje sem lenne lehetséges.

A szabadalmak jogosultjai a szabványok szabványkidolgozó szervezetek keretein belül történő kidolgozása céljából technológiát bocsátanak rendelkezésre. A szabvány kidolgozását és azt követően, hogy a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjai kötelezettséget vállaltak e szabadalmak hasznosításának tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) feltételek mellett történő engedélyezésére, a szabványban foglalt technológiának a szabvány minden potenciális felhasználója számára elérhetőnek kell lennie. A szabványosított technológiákhoz való tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosításához és a szabadalmak jogosultjainak a kutatás-fejlesztési és szabványosítási tevékenységekbe való beruházás folytatása érdekében történő megjutalmazásához nélkülözhetetlenek a zökkenőmentes licenciába adási gyakorlatok. Ez viszont kiemelkedő szerepet játszik egy olyan „összekapcsolt” társadalom kialakításában, amelyben a hagyományos IKT-ágazatokon kívüli új piaci szereplőknek (háztartási készülékek, hálózatba kapcsolt autók stb. gyártóinak) szükségük van arra, hogy hozzáférjenek a szabványosított technológiához.

Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak licenciába adása és érvényesítése nem zökkenőmentes és konfliktusokhoz vezethet. A technológia felhasználói azzal vádolják az ilyen szabadalmak jogosultjait, hogy gyenge szabadalmi portfóliók alapján túlzott licencdíjakat számítanak fel és perrel fenyegetőznek. A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjai szerint a technológia felhasználói az ő innovációikon „potyáznak”, és azáltal, hogy nem bocsátkoznak jóhiszemű tárgyalásokba a hasznosítás engedélyezéséről, tudatosan megsértik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat 6 . A problémák különösen égetőek lehetnek akkor, amikor a hagyományos IKT-üzletágat nem ismerő, új iparágakból érkező szereplőknek szükségük van arra, hogy szabványosított technológiákhoz férjenek hozzá. A technológia felhasználói és jogosultjai közötti viták és elhúzódó tárgyalások végső soron késleltethetik a kulcsfontosságú szabványosított technológiák széles körű alkalmazását. Ez megakadályozhatja az összekapcsolt termékek európai kifejlesztését, ezáltal pedig érintheti az uniós gazdaság versenyképességét.

A Bizottság a „[S]zabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című 2016. áprilisi közleményében 7 három olyan fő területet azonosított, amelyeken a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak hasznosításának engedélyezési környezete fejleszthető: átláthatatlan tájékoztatás a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalomnak való kitettségről; a szabványokra alkalmazott, szabadalmi oltalom alatt álló technológiák nem egyértelmű értékelése és a FRAND meghatározása; valamint a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak érvényesítésével kapcsolatos bizonytalanság kockázata. Emellett a nyílt forráskódú közösségeknek a szabványok kidolgozásában játszott szerepét is értékelni kell.

A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakat illetően ezért egyértelmű, kiegyensúlyozott és észszerű szakpolitikára van szükség az Unióban, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a dolgok internetének fejlődéséhez és kihasználja Európa e területen betöltött vezető szerepét.

Előfordulhat, hogy az egyes szabványkidolgozó szervezetekben érdekelt felek egymással ellentétes érdekei megnehezítik e szervezetek számára, hogy összetett jogi és szellemi tulajdonnal kapcsolatos szakpolitikai kérdésekben tényleges iránymutatást adjanak. E területen a licenciába adási platformmal kapcsolatos kezdeményezések még korai fázisban vannak, és azokat még nem fogadták el a szabványok hasznosítói, akik érthető módon haboznak, tekintettel a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jelenlegi szabályozási környezetében észlelhető bizonytalanságra, és ilyen háttérrel kevésbé ösztönzöttek arra, hogy alkut kössenek.

Emellett az 5G és a dolgok internetének szabványosítása világméretű kérdés. Az európai ipar számos ágazatban továbbra is vezető szerepet tölt be a világpiacon. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az európai szabványosítás milyen fontos szerepet játszik a globális környezetben 8 .

A Bizottság ezért úgy véli, hogy sürgősen szükség van olyan alapelvek rögzítésére, amelyek támogatják a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak kiegyensúlyozott, zökkenőmentes és kiszámítható keretének kialakítását. Ezek az alapelvek két fő célkitűzést tükröznek: a csúcstechnológiák kifejlesztésének és szabványokba foglalásának ösztönzése az e hozzájárulások fejében járó tisztességes és megfelelő ellentételezés fenntartásával és a szabványosított technológiák tisztességes hozzáférési feltételeken alapuló, zökkenőmentes és széles körű elterjesztésének biztosításával. A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak hasznosításának engedélyezésére vonatkozó kiegyensúlyozott és sikeres szakpolitikának előnyösnek kell lennie az európai induló vállalkozások szempontjából, és valamennyi uniós polgárt szolgálnia kell azáltal, hogy hozzáférést ad számukra a legjobban teljesítő szabványosított technológiákon alapuló termékekhez és szolgáltatásokhoz.

Ez a közlemény a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak licenciába adásában érintett összes szereplő felelősségére alapoz, és valamennyi érdekelt felet ösztönzi arra, hogy hozzájáruljon e keret gyakorlati működtetéséhez. Nem képez jogi állásfoglalást és nem érinti az uniós jog Európai Unió Bírósága (EUB) általi értelmezését. E közlemény az uniós versenyjogi szabályok, különösen pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. és 102. cikkének alkalmazása tekintetében nem köti a Bizottságot.

1.A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmaknak való kitettséggel kapcsolatos átláthatóság növelése

A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak létezésére, terjedelmére és relevanciájára vonatkozó tájékoztatás alapvető jelentőséggel bír a tisztességes licenciatárgyalások, valamint annak lehetővé tétele szempontjából, hogy valamely szabvány potenciális felhasználói azonosítsák a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmaknak való saját kitettségük mértékét, valamint a szükséges licenciaadó partnereket. A felhasználók számára a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakkal kapcsolatban jelenleg elérhető egyetlen információ azonban a szabványkidolgozó szervezetek által fenntartott, olyan nyilatkozatokat tartalmazó adatbázisokban található, amelyek esetleg nem átláthatók. Ebben a helyzetben az induló vállalkozások és a kkv-k különösen nehezen igazodnak el a licenciatárgyalások, illetve a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakhoz kapcsolódó kockázatok előzetes felmérése terén. A nyilatkozatok elsődleges célja valamely szabványkidolgozó szervezet és valamennyi harmadik fél megnyugtatása azzal kapcsolatban, hogy a technológia – jellemzően a hasznosítás FRAND-feltételek szerinti engedélyezésére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján – hozzáférhető lesz a felhasználók számára.

Előfordulhat, hogy a szabványkidolgozó szervezetek adatbázisai egy adott szabvány vonatkozásában több tízezer szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmat rögzítenek, és ez a jelenség növekvő tendenciát mutat 9 . A nyilatkozatok a szabadalom jogosultjának önértékelésén alapulnak, és nem képezik vizsgálat tárgyát a bejelentett szabadalom szabványelfogadási eljárás során esetlegesen kialakuló elengedhetetlenségét illetően. Emellett az érdekelt felek arról számolnak be, hogy a licenciaadók konkrét engedélyezési tárgyalások keretében sem tudják követeléseiket pontosabb adatokkal alátámasztani. Ez különösen nem kielégítő a dolgok internetének kontextusában, ahol folyamatosan érkeznek a piacra a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak hasznosításának engedélyezésével kapcsolatban kevés tapasztalattal rendelkező új szereplők. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra vonatkozó tájékoztatás javítása céljából az alábbiakban felvázolt intézkedésekre van szükség.

1.1.A szabványkidolgozó szervezetek adatbázisaiban rögzített adatok minőségének és hozzáférhetőségének javítása

A Bizottság meggyőződése szerint a szabványkidolgozó szervezeteknek részletes adatokat kell rendelkezésre bocsátaniuk adatbázisaikban a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra vonatkozó licenciába adási keret támogatása céljából. Habár a szabványkidolgozó szervezetek adatbázisai temérdek, a nyilatkozatokban szereplő adatot gyűjtenek össze 10 , gyakran nem biztosítanak felhasználóbarát hozzáférést az érdekelt felek számára, és nem rendelkeznek alapvető minőségi jellemzőkkel. A Bizottság ezért azon az állásponton van, hogy az adatbázisok minőségén és hozzáférhetőségén javítani kell 11 . Először is az adatoknak egy felhasználóbarát felületen keresztül könnyen elérhetőknek kell lenniük a szabadalmak jogosultjai, hasznosítói és harmadik felek számára egyaránt. Valamennyi bejelentett információnak kereshetőnek kell lennie a vonatkozó szabványosítási projektek alapján, amihez a történeti adatokat adott esetben jelenleg használt formátumokba is át kell alakítani. A minőségügyi eljárásoknak ki kell szűrniük a duplikációkat és más nyilvánvaló hibákat is. Végül a szabadalmi hivatalok adatbázisaira, többek között a szabadalom állapotával, tulajdonjogával és átruházásával kapcsolatos frissítésekre mutató linkeket kell elhelyezni. Az adatbázisok fejlesztésére irányuló munkát a hiányos nyilatkozatok elkerülése érdekében a szabványkidolgozó szervezetek jelenlegi szabályzataiban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségeknek való megfelelés szigorúbb vizsgálatával kell ötvözni 12 .

1.2.A licenciatárgyalások támogatását célzó tájékoztatási eszköz kifejlesztése

A Bizottság megjegyzi, hogy a szabványkidolgozó szervezetek keretében fennálló jelenlegi nyilatkozattételi rendszer a műszakiszabvány-kidolgozási eljárást támogatja, és nem a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jövőbeni licenciába adására van szabva. Egyértelmű ugyanakkor, hogy előnyös lenne kiterjeszteni a nyilatkozatok és adatbázisok jelenlegi gyakorlatát és annak célját olyan új átláthatósági eszközök létrehozására, amelyek elsődleges céljuk szem elől tévesztése nélkül képesek jelentős mértékben előmozdítani a licenciába adásra vonatkozó tárgyalásokat. Ebben az összefüggésben az arányossággal kapcsolatos megfontolások alapvető fontosságúak. Míg az érdekelt felek esetében el kell kerülni a túlzott akadályokat, figyelni kell arra, hogy a konkrét licenciatárgyalások során a szabadalmi jogosultak mindenképp alaposan megindokolják a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom felhasználói számára, hogy a szabadalmi jogosultak portfóliójából származó szabadalmak miért elengedhetetlenek a szabvány szempontjából, vagy hogy e szabadalmak miért sérülnek 13 . A Bizottság ezért úgy véli, hogy az ellenőrzött költségek mellett végzett javasolt fokozatos fejlesztések a tárgyalások mindkét fele javára jelentősen csökkenthetik a licenciatárgyalások során felmerülő általános tranzakciós költségeket és a szabadalombitorlás kockázatát 14 .

1.2.1.Naprakészebb és pontosabb nyilatkozatok

A nyilatkozatok megtétele a szabványosítási eljárásban korán megtörténik, és azok általában nem képezik a későbbiekben felülvizsgálat tárgyát. A szabvánnyal kapcsolatos tárgyalások során javasolt műszaki megoldások ugyanakkor a végleges szabványról 15 való megállapodásig továbbra is alakulnak. Míg a nyilatkozatok többsége szabadalmi bejelentésre vonatkozik, a szabvány elfogadását követően megadott végső szabadalom szerinti szabadalmi igények jelentősen eltérhetnek 16 , mivel azok tartalma az engedélyezési eljárás során változhat. A jogosultaknak ezért a végleges szabvány (és ezt követő jelentős átdolgozásai) elfogadásának időpontjában és a szabadalom engedélyezésére vonatkozó végső döntés elfogadásakor felül kell vizsgálniuk nyilatkozataik relevanciáját.

A nyilatkozatoknak a szabadalomnak való kitettség felméréséhez elegendő információt is tartalmazniuk kell. A szabadalmak jogosultjainak utalniuk kell legalább a szabványnak a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom szempontjából releváns részére és a szabadalomcsaláddal való kapcsolatára. A nyilatkozatokban egyértelműen rögzíteni kell a bejelentett, szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom tulajdonosának/licenciaadójának kapcsolattartási adatait is.

Végül meg kell jegyezni, hogy a kulcsfontosságú technológiákra vonatkozó, szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak gyakrabban képezik jogvita tárgyát 17 . A kapcsolódó információ valamennyi érdekelt hasznosító számára releváns, és szerepet játszhat a jövőbeni jogvita lehetőségének csökkentésében. A szabványkidolgozó szervezeteknek ezért a szabadalmak jogosultjai és a technológia felhasználói számára lehetőséget és ösztönzést kell biztosítaniuk arra, hogy jelentsék a bejelentett szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakkal kapcsolatos jogerős határozatok ügyszámát és akár pozitív, akár negatív (többek között az elengedhetetlenségre és a szabadalom érvényességére vonatkozó) fő kimenetelét. Mivel a társaságok rendszerint kizárólag egy portfólió néhány értékkel bíró szabadalmával kapcsolatban kezdeményeznek jogvitát, és mind a szabadalmak jogosultjainak, mind a felhasználóknak érdeke, hogy a javukra szóló határozatokat bejelentsék, az ezen intézkedéssel kapcsolatos teher korlátozott.

1.2.2.Elengedhetetlenségi ellenőrzések

Az adatok a tág és túlzott mértékű nyilatkozatok kockázatát mutatják, és érvet jelentenek a nagyobb megbízhatóság mellett a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom elengedhetetlenségét illetően 18 . Az érdekelt felek arról számolnak be, hogy a rögzített nyilatkozatok a hasznosítókkal folytatott tárgyalások során gyakorlatilag az elengedhetetlenség vélelmét állítják fel 19 . Ez a forgatókönyv azzal a jelentős teherrel jár minden megállapodni kész hasznosító, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára, hogy a licenciatárgyalások során nagyon sok szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom esetében ellenőrizniük kell az elengedhetetlenséget.

Következésképpen az elengedhetetlenséggel kapcsolatos igényeket illetően nagyobb fokú vizsgálatra van szükség. Ez a megfelelő időpontban olyan független fél által végzett vizsgálatot igényel, aki műszaki képességekkel és piaci elismertséggel rendelkezik. Ennek fényében a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakkal kapcsolatos ilyen vizsgálati követelmény bevezetésének a költségekkel egyensúlyban kell lennie 20 . Ezen intézkedés megfelelő költség-haszon egyensúlyát ugyanakkor biztosíthatja egy olyan fokozatos megközelítés, amelynek keretében a vizsgálat akár a jogosultak, akár pedig a jövőbeni felhasználók kérésére történik, és amely szabadalomcsaládonként egy szabadalomra és egyes mintákra korlátozza az ellenőrzéseket, és ehhez állítja be az ellenőrzés alaposságát 21 .

1.2.3.A végrehajtás eszközei

Miközben e fokozott átláthatóságnak egyértelmű előnye van, az ahhoz kapcsolódó tehernek arányosnak kell maradnia. Következésképpen az intézkedéseket fokozatosan lehetne kiterjeszteni, és azokat kizárólag új és kulcsfontosságú szabványokra, például az 5G-re lehetne alkalmazni.

Első lépésként az érdekelt feleket ösztönözni lehetne a fokozott átláthatóság értékelésére például annak tanúsításával, hogy az általuk bejelentett szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmi portfólió megfelel az átláthatósági kritériumoknak. Ez a tanúsítvány később a licenciatárgyalásokon és a jogvitákban felhasználható lehetne. Emellett a Bizottság számára nemrégiben készített tanulmány azt javasolja, hogy a szabványkidolgozó szervezetek vegyék fontolóra a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalomra vonatkozó nyilatkozatoknak a szabvány kiadását és a szabadalom megadását követő megerősítéséért fizetendő (szerény) díj bevezetését annak érdekében, hogy az a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjait arra ösztönözze, hogy kizárólag a releváns nyilatkozatokat dolgozzák át és tartsák fenn 22 .

Az elengedhetetlenségi ellenőrzéseket illetően a szabadalmi hivatalok a szinergiák kiaknázása és a költségek csökkentése szempontjából maguktól értetődő jelöltek lehetnek 23 . A Bizottság a hatékony és arányos megoldások biztosítása céljából támogatja azok megvalósíthatóságának további elemzését. E projekt kimenetelétől függően független európai szervet is meg lehetne bízni a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom elengedhetetlenségének értékelésével.

2.A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra vonatkozó FRAND licenciába adási feltételek általános elvei 

A Bizottság úgy véli, hogy a felek leginkább jóhiszemű tárgyalások keretében juthatnak közös megállapodásra arról, hogy milyen licenciába adási feltételek és díjak tisztességesek. Jelenleg akadályozzák a licenciába adást a FRAND jelentésére vonatkozó homályos és egymásnak ellentmondó értelmezések. Különösen élénk a vita az értékmegállapítás elvei tekintetében. A FRAND-feltételekkel történő licenciába adásra vonatkozó eltérő vélemények és az ezzel kapcsolatos perek azzal a kockázattal járnak, hogy elhúzódik az új technológiák bevezetése, késedelmet szenvednek a szabványosítási eljárások, és csak később terjedhet el Európában a dolgok internete. A Bizottság ezért úgy véli, hogy szükséges és előnyös is megállapítani a FRAND-koncepcióra vonatkozó legfontosabb irányjelzők első csoportját, hogy stabilabb legyen a licenciába adási környezet, a felek iránymutatást kapjanak a tárgyalásaik lebonyolításához, és kevesebb legyen a peres ügy.

Az alább felsorolt iránymutató elemek egy nyilvános konzultáció eredményein 24 , a bevált gyakorlatok elemzésén 25 , tanulmányokon 26 , valamint az egyes országok ítélkezési gyakorlatán 27 alapulnak. A Bizottság bátorítja az érdekelteket, hogy a helyzet még egyértelműbbé tétele érdekében és bevált módszerek kidolgozása céljából folytassanak párbeszédet egymással és a Bizottsággal. A Bizottság figyelemmel fogja kísérni az elért előrehaladást, és szükség szerint kiegészítő intézkedéseket hoz a FRAND-feltételek mellett történő licenciába adás terén.

2.1.Licenciába adási elvek

Ahogyan azt az EUB megerősítette, „a hasznosítási engedélyek FRAND‑feltételek melletti megadására irányuló kötelezettségvállalás jogos bizalmat keletkeztet a harmadik személyek részéről arra vonatkozóan, hogy az SZNSZ jogosultja ténylegesen ilyen feltételek mellett ad nekik hasznosítási engedélyeket” 28 .

Mindkét félnek hajlandónak kell lennie jóhiszemű tárgyalások folytatására olyan licenciába adási feltételek megállapítása céljából, amelyek tisztességesek, észszerűek és megkülönböztetésmentesek. A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalomra vonatkozó hasznosítási szerződésben részes, jóhiszemű tárgyalásokat folytató felek vannak a legkedvezőbb helyzetben ahhoz, hogy meghatározzák a konkrét körülményeiknek leginkább megfelelő FRAND-feltételeket.

Figyelembe kell venni a hatékonysági megfontolásokat, a felek licencdíjra vonatkozó észszerű elvárásait, valamint a szabvány széles körű elterjesztésének elősegítése érdekében a hasznosítók általi bevezetés megkönnyítését. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy nincs egyetlen univerzális megoldás arra, hogy mit kell FRAND alatt érteni: ágazatonként és időben is változik az, hogy mi tekinthető tisztességesnek és észszerűnek. Ezért a Bizottság ágazati vitára ösztönzi az érdekelt feleket, hogy az e közleményben kifejezésre juttatott elvek alapján kialakítsák a licenciába adás általános gyakorlatait.

A Bizottság úgy véli, hogy az alábbi szellemitulajdonjog-értékelési elveket kell figyelembe venni:

·A licenciába adási feltételeknek egyértelműen kapcsolódniuk kell a szabadalmaztatott technológia gazdasági értékéhez. Ezen érték középpontjában elsődlegesen magának a technológiának kell állnia, és főszabály szerint nem tartalmazhat olyan elemet, amely a technológia szabványba való beillesztésére vonatkozó döntésből ered. Olyan esetekben, amikor a technológia kifejlesztése főként a szabvány céljára történik, és annak a szabványon kívüli alkalmazása csak alacsony piaci értékkel bír, fontolóra kell venni alternatív értékelési módszereket, mint amilyen például annak mérlegelése, hogy a technológia mennyire fontos a szabványban foglalt egyéb hozzájárulásokhoz képest. 

·A FRAND érték meghatározásához figyelembe kell venni a szabadalmaztatott technológia hozzáadott jelenértékét 29 . Ennek az értéknek függetlennek kell lennie a szabadalmaztatott technológiához nem kapcsolódó termék piaci sikerétől.

·A FRAND értékelésnek a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom jogosultjai számára folyamatos ösztönzést kell biztosítania azok elérhető legjobb technológiájának a szabványba történő beépítésére.

·Végezetül a FRAND érték meghatározása során a jogdíj felhalmozásának elkerülése érdekében az egyedi szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom elszigetelten nem vizsgálható. A feleknek a technológia teljes hozzáadott értékének felmérésével egy észszerű összevont mértéket kell figyelembe venniük a szabvány kapcsán 30 . A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak átláthatóságával kapcsolatos intézkedések végrehajtása már képes támogatni e célkitűzést. Az uniós versenyjog alkalmazási körében ez a célkitűzés ipari licenciába adási platformok és közösen használt szabadalmak létrehozásával vagy a szabványosításban részt vevőknek az észszerűen tervezhető vagy elvárható maximális kumulált mértékre vonatkozó iránymutatásai alapján tovább követhető.

2.2.Hatékonyság és megkülönböztetésmentesség

A FRAND megkülönböztetésmentes eleme arra utal, hogy a jogosultak nem különböztethetik meg a „hasonló helyzetben levő” hasznosítókat 31 .

Tekintettel arra, hogy a FRAND nem univerzális, a megoldás ágazatonként eltérő lehet és függhet a szóban forgó üzleti modellektől.

A fent említetteknek megfelelően a FRAND-tárgyalások mindkét fél részéről jóhiszemű tárgyalásokat feltételeznek. Hatékonysági megfontolások is szerepet játszhatnak. A licencia megtárgyalásával kapcsolatos tranzakciós költségeket a szükséges minimumra kell korlátozni. Emellett az olyan ágazatokban, amelyekben a keresztengedélyezési gyakorlatok széles körben elterjedtek, az ilyen gyakorlatokhoz kapcsolódó hatékonyságnövekedést figyelembe kell venni. Ezekre a szempontokra tekintettel kell lenni annak egyedi értékelése során, hogy valamely licenciába adási ajánlat összhangban áll-e a FRAND-dal.

A Bizottság – a fent ismertetett megközelítéssel összhangban – úgy véli, hogy ugyanezek a hatékonysági elvek támogatják a világszinten forgalmazott termékekkel kapcsolatban alkalmazott azon gyakorlatot, hogy a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak portfóliójára vonatkozóan történik meg a licenciába adás 32 . Amint azt egy közelmúltbeli ítélet 33 megjegyezte, előfordulhat, hogy a licenciába adás kapcsán alkalmazott országonkénti megközelítés nem hatékony, és nem áll összhangban az ágazatban elismert kereskedelmi gyakorlattal.

2.3.Közösen használt szabadalmak és engedélyezési platformok a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak licenciába adásának szolgálatában

A közösen használt szabadalmak vagy más licenciába adási platformok uniós versenyjog keretében történő létrehozását bátorítani kell. Ezek képesek a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak licenciába adásával kapcsolatos számos kihívást kezelni azzal, hogy az elengedhetetlenség eredményesebb vizsgálatát, az összevont licencdíjakkal kapcsolatos fokozottabb egyértelműséget és egyablakos megoldásokat kínálnak. A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak licenciába adásával kapcsolatos jogvitáknak újabban kitett, a dolgok internetével kapcsolatos ágazatok, és különösen a kkv-k esetében ez egyértelműbbé fogja tenni az említett típusú szabadalmak jogosultjainak licenciába adási feltételeit az adott ágazatban.

A kulcsfontosságú szabványosított technológiák esetében a közösen használt szabadalmak létrehozását ösztönző intézkedéseket, például a közösen használt szabadalmak kezelésére vonatkozó ajánlatokhoz és a szabványkidolgozó szervezet általi műszaki segítségnyújtáshoz való hozzáférés megkönnyítését bátorítani kell 34 . A Bizottság további intézkedéseket fog mérlegelni, ha ezek az erőfeszítések a dolgok internetével kapcsolatos ágazatokban hatástalannak bizonyulnak.

2.4.A FRAND-ra vonatkozó szaktudás kiaknázása és elmélyítése

Szükség van a FRAND meghatározásával kapcsolatos tapasztalathoz,szaktudáshoz és know-how-hoz való hozzáférhetőség fokozására. A hasznosítási szerződésekből, a közvetítésből, a választottbírósági eljárásokból és a bírósági határozatokból az évek hosszú során át értékes betekintést lehetett nyerni és különböző megközelítések fejlődtek ki. A szabadalmak és a technológia egyértelműsítésére, elemzésére és értékelésére jelentős erőforrásokat és erőfeszítéseket fordítottak. Mivel e szaktudásnak nincs közös tárháza, a munka és a kutatás szükségtelenül megkettőződhet, ami az érintett feleknek jelentős költségeket okoz. A FRAND-dal kapcsolatos információk jobb elérhetősége növelné a kiszámíthatóságot a vállalkozások, például a dolgok internetéhez kapcsolódó tevékenységet folytató vállalkozások esetében, megkönnyítené általánosságban magát a licenciába adási eljárást, és támogatást és hivatkozási alapot biztosítana a jogviták rendezéséhez.

A Bizottság ezért a FRAND-feltételek melletti licenciába adással kapcsolatos iparági gyakorlat és kiegészítő szaktudás összegyűjtése céljából szakértői csoportot fog létrehozni. Emellett a Bizottság a szakpolitikája kialakításának kellő bizonyítékkal történő alátámasztása érdekében be fog vetni minden olyan megfelelő eszközt, amely további információk megszerzése érdekében rendelkezésre áll.

3.Kiszámítható jogérvényesítési környezet a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak vonatkozásában

A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakkal kapcsolatos jogviták a tárgyalások meghiúsulása esetén jelentős tényezőnek minősülnek a licenciába adási rendszerben. A kiegyensúlyozott és kiszámítható jogérvényesítési környezet különösen kedvező hatást gyakorol a felek tárgyalások során tanúsított magatartására, ami viszont felgyorsíthatja a szabványosított technológiák elterjedését. A dolgok internete terén érdekelt felek ugyanakkor arról számolnak be, hogy a jogérvényesítési rendszerben fennálló bizonytalanságok és egyensúlyhiány a piacra lépést illetően súlyos következményekkel járnak. A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak esetében más szabadalmakhoz képest több jogvita fordul elő 35 , ami megerősíti, hogy e területen egyértelmű vitarendezési keretre van szükség. Míg e közlemény középpontjában a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra vonatkozó konkrét iránymutatás áll, a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes vonatkozásaival kapcsolatos iránymutatás 36 általánosabb jelleggel tisztázza a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvben foglalt rendszert. Az érvényesítés lehetősége a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok egyik kulcsfontosságú aspektusa 37 . A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak terén folytatott vita középpontjában főként az eltiltás elérhetősége áll. Az eltiltás célja, hogy megvédje a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjait az olyan szabadalombitorlókkal szemben, akik nem hajlandók FRAND-feltételek szerint hasznosítási szerződést kötni. Ugyanakkor el kell kerülni annak kockázatát, hogy a technológia jóhiszemű, eltiltással fenyegetett felhasználói a FRAND-tól eltérő licenciába adási feltételeket fogadjanak el vagy a legrosszabb esetben képtelenek legyenek termékeik forgalmazására (akadályozás).

3.1.Az eltiltás elérhetősége a Huawei kontra ZTE ügyben kialakított ítélkezési gyakorlat alapján

Az EUB a Huawei ítéletben 38 a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalomra vonatkozó hasznosítási szerződésben mindkét félre vonatkozó kötelezettségeket állapított meg annak értékelése során, hogy a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom jogosultja az EUMSZ 102. cikkének megsértése hiányában a potenciális hasznosítóval szemben abbahagyásra kötelezést kérhet-e. A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjai nem kérhetnek abbahagyásra kötelezést olyan felhasználókkal szemben, akik FRAND-feltételekkel hajlandók hasznosítási szerződést kötni, és az EUB magatartási kritériumokat állapított meg annak értékelése céljából, hogy a potenciális hasznosító mikor tekinthető az ilyen hasznosítási szerződés megkötésére hajlandónak.

A Bizottság úgy véli, hogy – a Huawei ítéletet alkalmazó nemzeti ítélkezési gyakorlatban 39 felmerülő – alábbi elemek az érdekelt felek számára további hasznos iránymutatást adnak.

Több bíróság hangsúlyozta, hogy a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom jövőbeni hasznosítójának a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakból álló portfólió jelentőségének és a FRAND-feltételeknek való megfelelőség megállapítása érdekében kellően részletes és releváns információt kell kapnia 40 . A konkrét követelmények esetenként változhatnak, de a Bizottság meggyőződése szerint a FRAND ajánlat értékeléséhez és megfelelő ellenajánlat megtételéhez az alábbiakkal kapcsolatban egyértelmű iránymutatásra van szükség: a szabvány elengedhetetlensége, a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom felhasználójának állítólagosan jogsértő termékei, a javasolt jogdíjszámítás és a FRAND megkülönbözetésmentességre vonatkozó eleme.

A Huawei ítéletből az következik, hogy az ellenajánlatnak konkrétnak és specifikusnak kell lennie, vagyis az nem korlátozódhat a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom jogosultja ajánlatának kifogásolására és a jogdíj harmadik fél általi meghatározására. Annak az adott termékben történő konkrét felhasználásával kapcsolatos információt is tartalmaznia kell. A FRAND-feltételeknek megfelelő magatartásnak minősül azonban az, ha – amennyiben az ajánlat (ellenajánlat) nem FRAND-feltételeket tartalmazónak bizonyul – a felek hajlandók egy harmadik fél által megállapított kötelező FRAND-feltételeknek alávetni magukat.

A potenciális hasznosító ellenajánlatának időszerűségét illetően nem állapítható meg általános minta, mivel abban a konkrét ügy elemei játszanak szerepet. Ezek magukban foglalják az állítólagos szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak számát és a szabadalombitorlással kapcsolatos igényben foglalt adatokat. Az ajánlat megválaszolására észszerűnek tekintett idő és a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom jogosultjának eredeti ajánlatában rendelkezésre bocsátott információ részletessége és minősége között ugyanakkor valószínűleg összefüggés áll fenn. E tekintetben a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmaknak való kitettséggel 41 kapcsolatos megelőző átláthatóság javítását szolgáló intézkedések igen kedvező hatást fognak gyakorolni a jogérvényesítés rendszerére.

Amennyiben a nyilatkozattételi rendszer keretében a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra vonatkozóan megbízhatóbb információ – a fenti 1. pontban kiemeltek szerint – előre rendelkezésre áll, a bejelentett szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak száma jelentősen csökkenne. Ezt a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom felhasználóinak a FRAND ajánlatra való válaszadásra rendelkezésre álló, elfogadható válaszidő értékelése során figyelembe kell venni.

Ami az eltiltással szembeni védelem céljából a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom felhasználója által rendelkezésre bocsátandó biztosítékot illeti, annak összegét olyan mértékben kell megállapítani, amely visszatart a szabadalommegkerülési stratégiák alkalmazásától. A kártérítés nagyságának értékelése során is hasonló megfontolások érvényesülhetnek. A Bizottság támogatni fogja, hogy a szakértők és az érdekelt felek a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakkal kapcsolatos ügyekben felmerülő kártérítés számítási módjával kapcsolatos bevált gyakorlatokat megosszák egymással.

3.2.Arányossági megfontolások

Az eltiltás alkalmazhatóságának értékelése során a bíróságokat köti a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelv 42 3. cikkének (2) bekezdése, jelesül pedig az annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy az eltiltás hatásos, arányos és elrettentő legyen. Tekintettel arra, hogy az eltiltás a vállalkozásokat, fogyasztókat és a közérdeket – különösen a digitalizált gazdaság kontextusában – széles körben érinti, az arányosságot körültekintően, esetileg kell megvizsgálni. A Bizottság úgy érzi, hogy a vita tárgyát képező technológia szóban forgó alkalmazás szempontjából betöltött relatív jelentőségét és az eltiltásnak a harmadik felekre gyakorolt továbbgyűrűző hatásait is figyelembe kell venni.

3.3.A szabadalmi portfóliókon alapuló jogvita

Az „adott tárgykörben elfogadott kereskedelmi szokásokra” 43 hivatkozó Huawei ítélettel összhangban a nemzeti bíróságok az ország területén kívül megadott portfóliólicenciák FRAND-feltételeknek való megfelelőségét is megvizsgálták, feltéve, hogy a portfólió a hasznosító által a saját termékének előállításához/forgalmazásához szükséges összes szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalomra korlátozódik (lásd a fenti 2.2. pontot). Ebben az összefüggésben a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjai több, akár szabványmegfelelőségi szempontból nem elengedhetetlen szabadalmat is felajánlhatnak, azonban nem követelhetik meg a hasznosítótól, hogy a licenciát ezen egyéb szabadalmak vonatkozásában is elfogadja. A hasznosító által igényelt összes szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom felajánlására vagy elfogadására való hajlandóság általános hiánya vagy az ilyen felajánlás vagy elfogadás általános elutasítása rosszhiszeműségre utalhat. A FRAND-feltételeknek való megfeleléshez az ellenajánlatnak a hasznosító által igényelt valamennyi szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalomhoz kapcsolódnia kell, és az nem alapulhat kizárólag egy szabadalmon. A portfóliók ugyanakkor versengő technológiákat nem, csak – amennyiben szükséges – egymást kiegészítő technológiákat tartalmazhatnak 44 . Habár a vélelmezett hasznosítók mindig kétségbe vonhatják az egyes szabadalmak érvényességét/elengedhetetlenségét, a hasznosító által igényelt összes szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom licenciába adása különösen hatékony lehet. A Bizottság ezért együtt fog működni az érdekelt felekkel (többek között – adott esetben – bíróságokkal, választottbírókkal és közvetítőkkel) a mintavételezéshez hasonló olyan konzisztens módszertanok kidolgozása és felhasználása érdekében, amelyek lehetővé teszik majd a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakkal kapcsolatos jogviták eredményes és hatékony, a portfóliók licenciába adására vonatkozó iparági gyakorlatnak megfelelő rendezését.

3.4.Alternatív vitarendezés

A Bizottság álláspontja szerint a közvetítéshez és a választottbíráskodáshoz hasonló alternatív vitarendezési mechanizmusok gyorsabb és kevésbé költséges vitarendezést kínálhatnak 45 . Noha a felek nem kötelezhetők az AVR igénybevételére, a Bizottság úgy véli, hogy ezen eszköz potenciális előnyei jelenleg nincsenek eléggé kiaknázva.

Az AVR igénybevételét gyakran megakadályozza a kiszámíthatatlanság, és azt a korábbi határozatok átláthatóságának hiánya miatt is kritika éri. Az ilyen mechanizmusok sikere nemcsak a megfelelő eljáráson, hanem a szakértők minőségén is múlik. Az Egységes Szabadalmi Bíróságnak – működésének megkezdését követően – egy sor szakosodott bírát alkalmazó vitarendezési és közvetítő központként kell szolgálnia, amely ezáltal biztosítja az eljárások magas színvonalát és eredményességét, a koherens gyakorlatot, és korlátok közé szorítja a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztását („forum shopping”). A Bizottság – ahogyan azt a kkv-k vonatkozásában a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokról szóló 2016. novemberi stratégiájában bejelentette – az EUIPO-val közösen a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos közvetítési és vitarendezési szolgáltatások – különösen a kkv-k tekintetében történő – további bővítésének elősegítése céljából feltérképezi a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos közvetítési és vitarendezési eszközöket 46 .

A Bizottság úgy véli, hogy a jogviták eredményét az átláthatóságról szóló fejezetben említettek szerint a szabványkidolgozó szervezetek adatbázisainak is tartalmaznia kell 47 .

3.5.A szabadalom érvényesítésével foglalkozó szervezetek és a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak

A szabadalomérvényesítő szervezetek 48 (Patent Assertion Entities) egyre nagyobb mértékben vesznek részt a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak licenciába adásának piacán. Egyes tanulmányok 49 arra utalnak, hogy az Egységes Szabadalmi Bíróság keretében kialakítandó bíráskodási rendszert is magában foglaló európai bíráskodási rendszer kellően védett az EU-ban tevékenykedő bizonyos szabadalomérvényesítő szervezetek potenciálisan káros hatásaival szemben 50 . A szabadalomérvényesítő szervezetekre a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom bármely más jogosultjára vonatkozókkal azonos szabályoknak kell vonatkozniuk, a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmaknak a jogosultakról a szabadalom érvényesítésével foglalkozó szervezetekre történő átruházását követően is. A fokozott átláthatóságnak és kiszámíthatóságnak a visszaélés lehetőségét még inkább csökkentenie kell. Az arányosság elvének bíróságok általi alkalmazása további biztosítékot jelent. A Bizottság szorosan nyomon fogja követni az említett piaci szereplők által a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak európai licenciába adási piacára gyakorolt jelenlegi hatásokat, különösen, miután megkezdődik az egységes uniós szabadalom alkalmazása.

3.6.A tudatosság növelése

A releváns érdekelt feleknek, különösen pedig a szabványkidolgozó szervezeteknek és a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjainak proaktív módon fel kell hívniuk a figyelmet a FRAND-feltételek melletti licenciába adási eljárásra és annak – különösen a kkv-kat (mind a szabadalmak jogosultjait, mind pedig a szabványok hasznosítóit) érintő – következményeire. A Bizottság e kérdésben támogatni fogja a tudatosítási intézkedéseket.

4. Nyílt forráskód és szabványok

A technológia jelenlegi fejlődésének kontextusában a szabványok mellett a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása is ösztönzi az innovációt, és – többek között az IKT-szabványok területén – egyre inkább elterjed. A nyílt forráskódú projektek és a szabványkidolgozási eljárások közötti integráció mindenki számára előnyös helyzetet eredményez: egyrészt a nyílt forráskódú projektek és a szabványosítás összehangolása révén felgyorsulhat a szabványkidolgozás folyamata és az IKT-szabványok gyakorlati alkalmazása (különösen a kkv-k esetében), másrészt pedig a szabványok biztosíthatják a nyílt forráskódú szoftverimplementációk közötti átjárhatóságot 51 . A különböző szabványkidolgozó szervezetek keretében ilyen irányú tevékenységek folynak 52 .

A nyílt forráskódú projektekkel kapcsolatos és a szabványosítási eljárások között megfigyelhetők hasonlóságok (pl. nyílt együttműködési eljárások, az innovációhoz való hozzájárulás) és különbségek is (szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos szabályzatok, gyorsaság, fenntartás, átláthatóság, az eljárások egyensúlya stb.). Következésképpen figyelmet kell szentelni a nyílt forráskódú közösségi projektek és a szabványkidolgozó szervezetek eljárásai közötti kölcsönhatásnak.

A Bizottság a Horizont 2020 keretében finanszírozott kutatási és innovációs projektek révén támogatja a nyílt forráskódú megoldásokat. A szabványosítás és a nyílt forráskódú közösségek közötti rugalmas és eredményes kölcsönhatás a korszerű technológiai fejlesztések alkalmazását segíti elő és gyorsítja fel.

A Bizottság továbbra is együttműködik az érdekelt felekkel, a nyílt forráskódú közösségekkel és a szabványkidolgozó szervezetekkel annak érdekében, hogy elősegítse a szabványosítás és a nyílt forráskód közötti sikeres viszonyt. A Bizottság a kiegészítő jelleg, a kölcsönhatás módjainak és a két eljárás közötti különbségek elemzése céljából tanulmányokat is finanszírozni fog, és a két közösség közötti gördülékeny együttműködés érdekében megoldásokat fog javasolni.

5. Következtetés

Európának az egységes piac és a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása érdekében a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatban olyan kiegyensúlyozott keretre van szüksége, amely támogatja, hogy fenntartható és hatékony legyen a szabványosítási ökoszisztéma, valamint a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak licenciába adási környezete.

Ez a közlemény átfogó megközelítést ajánl, és az iparágak szerveződési módját, valamint a hatékonysági megfontolásokat figyelembe véve meghatározza a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak licenciába adásának alapelveit. Az elvek eredményes alkalmazása, valamint a bejelentett intézkedések konkrét eredményeinek biztosítása céljából az összes érdekelt féllel együtt kell működni, elsősorban annak elősegítése útján, hogy az induló vállalkozások részt vegyenek a dolgok internetének gyakorlati megvalósításában. A Bizottság ezért felkéri valamennyi érdekelt felet arra, hogy aktívan vállaljon szerepet az elvek gyakorlatba való átültetésében.

A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak licenciába adásának piacait, és ennek során különös figyelmet fog szentelni a dolgok internetével kapcsolatos technológiáknak, igénybe véve a létrehozandó szakértői csoportot, és szükség esetén további tanulmányokat kezdeményezve. Fel fogja mérni az elért előrehaladást, és ennek alapján megvizsgálja, hogy szükségesek-e további intézkedések ahhoz, hogy a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak zökkenőmentes, hatékony és eredményes licenciába adásához kiegyensúlyozott keret álljon rendelkezésre.

(1)

Az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet meghatározza a „szabvány” és a „műszaki előírás” kifejezés jelentését. Ez a dokumentum a tömörség érdekében mindkét fogalomra a „szabvány” szót használja.

(2)

Például az áramkimaradás esetén a fogyasztóknak fokozott védelem biztosítása céljából az internethez mind wifin, mind pedig LTE-n keresztül csatlakozó lakásriasztó rendszereket forgalmazó X társaságnak az említett szabványosított technológiák felhasználásához licenciával kell rendelkeznie.

(3)

McKinsey, 2015. Lásd még: a Juncker elnök által az Unió helyzetéről szóló 2016. szeptember 14-i beszédében az 5G és a dolgok internete tekintetében meghatározott célkitűzés.

(4)

PricewaterhouseCoopers, 2015. és Boston Consulting Group, 2015. Lásd még: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digitising-european-industry#usefullinks

(5)

 Lásd: McKinsey (2015).

(6)

A gazdasági tét igen magas: például a 2G, 3G és 4G szabványokkal kapcsolatos jogdíjbevétel évente hozzávetőlegesen 18 milliárd EUR (CRA 2016).

(7)

 A Bizottság által 2014-ben szervezett nyilvános konzultáció egyértelműen jelzi, hogy eltérnek a vélemények a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak környezetével kapcsolatos kihívásokról és megoldásokról. Lásd: http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=7833 .

(8)

Az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek (ETSI) bejelentett szabadalmak a világ összes, szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmának 70%-át teszik ki (IPlytics, 2017).

(9)

Például több mint 23 500 szabadalmat nyilvánítottak a világméretű mobiltávközlő rendszer szabványa és a 3G vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetben (ETSI) kidolgozott, univerzális mobil távközlési rendszer szabványainak szempontjából elengedhetetlenné. Az ilyen szabvány valamennyi mobil csatlakozással rendelkező okostelefonra és készülékre vonatkozik. További adatokért lásd: „Landscaping study on SEPs” (a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra vonatkozó helyzetfelmérő tanulmány), IPlytics (2017), és „Patents and Standards, A modern framework for IPR-based standardization” (Szabadalmak és szabványok; A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokon alapuló szabványosítás modern kerete), ECSIP (2014).

(10)

Egyes szabványkidolgozó szervezetek meghatározott szabadalmi bejelentéseket írnak elő, mivel felismerik azok előnyeit, míg mások általános nyilatkozatokat tesznek lehetővé. A közlemény e része a meghatározott szabadalmi bejelentést előíró szabványkidolgozó szervezetekre vonatkozik.

(11)

Lásd például az ETSI adatbázisának fejlesztését szolgáló, hosszú ideje tartó „DARE” projektet.

(12)

További részletekért lásd a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság által 2015-ben szervezett nyilvános konzultációról készült összefoglaló jelentést: http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/14482/attachments/1/translations/en/renditions/native.

(13)

Lásd: CRA (2016).

(14)

 A hatékony jogérvényesítéssel kapcsolatban lásd a lenti 3. pontot.

(15)

Például előfordulhat, hogy valamely jelölt technológia vonatkozásában eredetileg bejelentett potenciális szabadalom vagy szabadalmi bejelentés a kiadott szabványban nem marad benne, vagy hogy a nyilatkozat szerinti szabadalmi bejelentés az engedélyezési eljárás során átdolgozásra kerül.

(16)

Például a főbb szabványkidolgozó szervezeteknél bejelentett szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak 71%-át (az ETSI-nél 73%-át) csak a szabvány kiadását követően engedélyezik (IPlytics, 2017).

(17)

Lásd: ECSIP (2014).

(18)

Lásd: IPlytics (2017) és CRA (2016), valamint a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra vonatkozó nyilvános konzultációjának összefoglalója (2015).

(19)

Különböző kulcsfontosságú technológiákra vonatkozó tanulmányok azt sugallják, hogy szigorú vizsgálat esetén csak a bejelentett szabadalmak 10–50%-a elengedhetetlen (CRA 2016 és IPlytics, 2017).

(20)

Előfordulhat, hogy az elengedhetetlenségi ellenőrzések költsége elhanyagolható a kulcsfontosságú technológiákkal kapcsolatos licenciabevételekhez képest (lásd: CRA, 2016).

(21)

A költségek és hasznok elemzésével kapcsolatban lásd: IPlytics (2017).

(22)

Lásd: CRA (2016).

(23)

Lásd: IPlytics (2017).

(24)

A szabadalmakra és szabványokra vonatkozó nyilvános konzultáció: A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat magában foglaló szabványosítás modern kerete.

(25)

A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak licenciába adásának feltételei: A Comprehensive Analysis of Cases (Az ügyek átfogó elemzése), JRC 2017.

(26)

Study on Transparency, Predictability and Efficiency of SDO-based Standardization and SEP Licensing (A szabványkidolgozó szervezeteken alapuló szabványosítás és a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak licenciába adásának átláthatóságáról, kiszámíthatóságáról és hatékonyságáról szóló tanulmány), közzétéve 2016. december 12-én (CRA-tanulmány).

(27)

Lásd különösen: Unwired Planet kontra Huaweï (2017) EWHC 711 (Pat).

(28)

Huawei Technologies ítélet, C-170/13, EU:C:2015:477, 53. pont.

(29)

A jelenérték a hasznosítási szerződés megkötésének időpontjára diszkontált érték. A diszkontálás adott időszakra történő lehetővé tétele az esetenként technológiai szempontból gyorsan változó üzleti környezetben több évig hatályos hasznosítási szerződés kontextusában fontos.

(30)

A jogdíj felhalmozásával kapcsolatban lásd: CRA-tanulmány.

(31)

Unwired Planet kontra Huaweï (2017) EWHC 711 (Pat).

(32)

FRAND-feltételek melletti licenciába adás esetén ugyanakkor a díjazást úgy kell meghatározni, hogy a terméket egy adott, földrajzilag körülhatárolt területre kifejleszteni kívánó hasznosítók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

(33)

Unwired Planet kontra Huaweï (2017) EWHC 711 (Pat).

(34)

Például a közösen használt szabadalmak létrehozása ösztönözhető olyan intézkedésekkel, mint a szabványkidolgozó szervezetek és a közösen használt szabadalmak rendszere közötti viszony megerősítése, a részvétel ösztönzése és az egyetemek és kkv-k figyelmének felhívása arra, milyen előnyökkel jár, ha közösen használt szabadalmak hasznosításának engedélyezőjévé válnak (ECSIP, 2015).

(35)

ECSIP (2014).

(36)

COM(2017) 708.

(37)

A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK irányelv, közzétéve: HL L 195., 2004.6.2., (3) preambulumbekezdés.

(38)

Huawei Technologies ítélet, C-170/13, EU:C:2015:477.

(39)

Az EUB megállapította, hogy az EUMSZ 102. cikkét akként kell értelmezni, hogy valamely szabványosító szervezet által kidolgozott szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom azon jogosultja, amely e szervezet előtt visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt arra, hogy harmadik személyeknek tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes, FRAND-feltételek mellett ad hasznosítási engedélyt, e cikk értelmében nem él vissza az erőfölényes helyzetével azáltal, hogy szabadalombitorlási keresetet indít a szabadalma megsértésének abbahagyására vagy az e szabadalom felhasználásával előállított termékek visszavonására kötelezés iránt, amennyiben:

1. az említett kereset megindítását megelőzően egyrészt figyelmeztette az állítólagos szabadalombitorlót a vele szemben kifogásolt szabadalombitorlásra, megjelölve az említett szabadalmat, és kifejtve, hogy azt milyen módon bitorolták, másrészt pedig, miután az állítólagos szabadalombitorló kifejezte azt a szándékát, hogy FRAND‑feltételek mellett licenciaszerződést kössön, ilyen feltételek mellett konkrét és írásbeli licenciaajánlatot juttatott el e szabadalombitorlóhoz, megjelölve különösen a hasznosítási díjat és annak számítási módszerét, valamint

2. a szóban forgó szabadalmat továbbra is hasznosító szabadalombitorló elmulasztja gondosan, az adott tárgykörben elfogadott kereskedelmi szokásokkal összhangban és jóhiszeműen megfontolni ezt az ajánlatot, amit objektív körülmények alapján kell meghatározni, különösen pedig mentesnek kell lennie minden halogató taktikától.

(40)

OLG Düsseldorf, I-15 U 66/15 ügy, 2016. november 17-i végzés és OLG Karlsruhe, 6 U 58/16 ügy, 2016. szeptember 8-i végzés.

(41)

Lásd a fenti 1. pontot.

(42)

A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK irányelv, HL L 195., 2004.6.2., 16. o.

(43)

Huawei Technologies ítélet, C-170/13, EU:C:2015:477, 65. pont.

(44)

Lásd (mutatis mutandis): Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének a technológiaátadási megállapodásokra történő alkalmazásáról szóló iránymutatás, HL C 89., 2014.3.28., 3. o., 250–55. pont.

(45)

Már léteznek különféle alternatív vitarendezési mechanizmusok, ilyen például a WIPO Választottbíráskodási és Közvetítési Központja (Arbitration and Mediation Centre).

(46)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum, „Putting intellectual property at the service of SMEs to foster innovation and growth” (Az innováció és a növekedés támogatása céljából a szellemi tulajdon kkv-k szolgálatába állítása), SWD(2016) 373, 2016. november 22..

(47)

Lásd a fenti 1.2.1. pontot.

(48)

A meghatározásra irányuló kísérlettel kapcsolatban lásd a „Patent Assertion Entities in Europe” (A szabadalom érvényesítésével foglalkozó európai szervezetek) című JRC-tanulmány 3. fejezetét. http://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC103321/lfna28145enn.pdf  

(49)

  http://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC103321/lfna28145enn.pdf  

(50)

A fenti JRC-tanulmány.

(51)

A felhőalapú számítástechnikával kapcsolatban lásd: jelentés a szabványokról és a nyílt forráskódról: a különbségek áthidalása.

(52)

OASIS, ECMA, ITU-T, ETSI stb.