52017DC0610

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.10.18.

COM(2017) 610 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Cselekvési terv a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági kockázatokkal szembeni felkészültség fokozásáról

BEVEZETÉS: A FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ FENYEGETETTSÉG

Az EU-nak jelenleg számos különböző típusú terrorfenyegetettséggel és erőszakos támadással kell szembenéznie. Mind a terrorista csoportok, mind pedig a radikalizálódott egyének tömeges áldozatokkal járó merényleteket kívántak elkövetni az EU-ban abból a célból, hogy növeljék az áldozatok számát és a társadalomra gyakorolt pszichológiai és gazdasági hatást.

A terrorszervezetek Európában nem használtak vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (a továbbiakban: CBRN) anyagokat Európában. Mégis hitelt érdemlő jelek alapján arra lehet következtetni, hogy a terrorista csoportok szándékában állhat a CBRN-anyagok vagy fegyverek megszerzése, ami miatt folyamatosan fejlesztik az ismeretanyagukat és annak felhasználására vonatkozó kapacitásukat 1 . A Dáis Szíriában és Irakban vegyi fegyvereket használt, és a vizsgálatok szerint képes 2 e fegyverek előállítására és használatára. Kisebb incidensekből már kiderült, hogy a Dáis érdekében áll a biológiai fegyverek és radiológiai diszperziós eszközök innovációja és kifejlesztése 3 . Meg kell jegyezni, hogy bár e dokumentumban végig a vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris (CBRN) anyagok kifejezést használjuk, annak kisebb a valószínűsége, hogy egy nem állami szereplő nukleáris fegyvertámadást indít, mint annak, hogy vegyi, biológiai vagy radiológiai támadást hajt végre.

Ezt a technológiai fejlődés figyelembevételével kell vizsgálni, amelyet a terroristák aljas célokra használhatnak fel. A Dáis pilóta nélküli légijármű-rendszereket használt felügyelet és vezérlés, illetve robbanószerek felhasználásával járó támadások végrehajtása céljából 4 .

A CBRN-támadások lehetőségei elsősorban a terrorista propagandában nyilvánulnak meg. A dzsihadista médiában közlik, hogy CBRN-támadásokat kívánnak elkövetni, és különböző közösségi médiák platformjain megosztják a támadásokkal és célpontokkal kapcsolatos lehetséges taktikákat 5 . Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 6 is elismerte a CBRN-fenyegetés meglétét, és kifejezte a proliferáció egyre nagyobb kockázata, ideértve a nem állami szereplők általi alkalmazása miatti aggodalmát.

Ez alátámasztja annak szükségességét, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell ellenálló képességét és felkészültségét a tekintetben, hogy a következő években kezelni tudja a CBRN-fenyegetettséget.

A FOKOZOTT UNIÓS SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZÜKSÉGESSÉGE

A folyamatosan változó fenyegetettség megkívánja, hogy megvizsgáljuk gyenge pontjainkat és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok felhasználásával elkövetett esetleges terrortámadásokkal szembeni védettségi szintünket. Eddig a CBRN-fenyegetettségnek nem volt nagy valószínűsége, de nagy hatással és magas kockázattal jár. A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadás – legyen az kis méretű is – jelentős hatást gyakorol a célpontként választott társadalomra és gazdaságra, ami számottevő és tartós zavart, bizonytalanságot okoz, valamint óriási félelmet kelt. A támadásokkal összefüggő emberi és pénzügyi költségek, amelyek során például (piszkos bombaként is ismert) radioaktív sugárszóró szerkezetet 7 vagy pilóta nélküli légijármű-rendszereket alkalmazó anthrax-támadást indítanak, kifejezetten magasak.

A CBRN-fenyegetettséggel szembeni ellenálló képesség megerősítése a megelőzés, a felkészültség és a reagálás tekintetében jelentős beruházásokat igényel a tagállamok részéről. Ezért szorosabb uniós szintű együttműködésre van szükség abból a célból, hogy határokon túlmenően is tanuljunk egymástól, összevonjuk a szakértelmet és az eszközöket, valamint kiaknázzuk a szinergiák nyújtotta lehetőségeket. Az uniós biztonságpolitikáról szóló átfogó értékelés 8 rámutat annak szükségességére, hogy fokozott uniós szintű együttműködést kell biztosítani, amelynek alapja a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetettség jobb megértése és az erőforrások összevonása az esetleges vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadásokra való eredményesebb felkészültségi szint elérése érdekében.

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv 9 első alkalommal fogalmaz meg rendelkezéseket a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokat alkalmazó, különböző típusú terrorizmus tekintetében. Az irányelv kötelezettségeket ruház a tagállamokra, amikor felmerül a terrortámadásra való reagálás kérdése, ideértve az orvosi segítség nyújtására vonatkozó kötelezettséget valamennyi áldozat számára. Az e közleményben javasolt kezdeményezések segítik a tagállamokat abban, hogy eleget tegyenek az áldozatok megsegítése terén vállalt kötelezettségeiknek, amennyiben a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok felhasználásával követnek el támadást.

Ez a cselekvési terv fokozni kívánja az európai együttműködést a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság megerősítése érdekében, és középpontjában a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetettség és terrortámadások megelőzése, az azokra való felkészültség és reagálás áll. Az e közleményben meghatározott intézkedések segítséget nyújtanak majd a tagállamoknak abban, hogy védelmezzék az állampolgárokat és az infrastruktúrákat. Számos javasolt intézkedés összveszély-megközelítést alkalmaz és hozzájárul a terrorizmushoz nem köthető, nagyszabású CBRN-eseményekre való felkészültség javításához.

A VEGYI, BIOLÓGIAI, RADIOLÓGIAI ÉS NUKLEÁRIS FEGYVEREKKEL KAPCSOLATOS, 2010–2015 KÖZÖTTI CSELEKVÉSI TERV ALAPUL VÉTELE

E cselekvési terv a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverekkel kapcsolatos, 2010–2015. közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv 10 kapcsán az EU-ban elindított munkára épül. Orvosolja a végrehajtása során azonosított hiányosságokat és figyelembe veszi az újonnan megjelenő veszélyeket. A 2010–2015. közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv uniós szinten a fenyegetettség jobb megértését, az információk fokozottabb megosztását eredményezte (a CBRN-E glosszárium adatbázisának kidolgozása, a CBRN-eseményeknek az európai bombaadatrendszerbe történő felvétele), valamint olyan eredmények születtek, mint az uniós képzési infrastruktúra kidolgozása (Európai Nukleáris Védettségi Képzési Központ – EUSECTRA). A biológiai övezet kapcsán is lényeges jogalkotási fejlemény született a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló 1082/2013/EU határozat elfogadásával, amely rendelkezéseket határoz meg a uniós felkészültség és reagálás tervezésének megerősítésére.

A 2010–2015. közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról megkérdezett tagállamok arról számoltak be, hogy számos nemzeti szintű tevékenységet, többek között képzéseket és gyakorlatokat hajtottak végre. Nehézségekről számoltak be a különböző szereplők közötti kooperáció biztosítása terén. Az érdekelt felek hangsúlyozták például, hogy tovább kell mélyíteni a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatokkal kapcsolatos ismereteket, elő kell mozdítani az ágazatokon átnyúló együttműködést és további beruházásokat kell megvalósítani a képzésekbe és gyakorlatokba 11 . A határokon átnyúló/ágazatközi – ideális esetben strukturált módon megszervezett és előre egyeztetett tanmenetet követő – képzések és gyakorlatok biztosításáról megállapítást nyert, hogy ez az egyik olyan terület, amelyen az EU hozzáadott értéket tud nyújtani. A tagállamok azt is kiemelték, hogy nem elegendő a CBRN-eseményekkel, -fenyegetettséggel és ezek kezelésére kifejlesztett eszközökkel és technológiákkal kapcsolatos információcsere. Azt is hangsúlyozták, hogy ki kell dolgozni az együttműködést a korábbi, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverekkel kapcsolatos cselekvési terv hatálya alá nem tartozó egyéb partnerekkel, például a katonasággal és kulcsfontosságú harmadik országokkal.

ÖSSZPONTOSÍTOTTABB ÉS ÖSSZEHANGOLTABB MEGKÖZELÍTÉS MEGHATÁROZÁSA

Ezen eredményekre támaszkodva ez az új cselekvési terv célzott megközelítést alkalmaz, a 2012. évi uniós CBRN-E ütemtervvel összhangban, amelyben a Tanács összpontosítottabb politika kidolgozására kérte fel a Bizottságot, melyben a kiválasztott, egyértelmű uniós hozzáadott értéket képviselő és kézzelfogható eredményeket felmutató kulcsfontosságú területekkel foglalkozik.

A cselekvési terv lehetőséget teremt a tagállamoknak arra, hogy megerősítsék a folyamatosan változó fenyegetettségre való felkészültségi kapacitásukat azáltal, hogy önkéntes alapon részt vesznek a cselekvési terv keretében javasolt számos kezdeményezésben.

E cselekvési terv alapját az a szilárd hit képezi, hogy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok kezeléséhez horizontális megközelítésre van szükség, olyan különböző területek és szereplők bevonásával, mint a bűnüldözés, a vészhelyzetek kezelése, a kritikus infrastruktúra és a közterületek védelme, a közegészségügy és a magánszektor. A javasolt intézkedések némelyike hozzájárul majd az Unión belül a kritikus infrastruktúrák fokozott ellenálló képességéhez, különösen az atomerőművek és vegyipari létesítmények tekintetében.

Egyértelmű, hogy növelni kell a belső és külső biztonsági intézkedéseket, különösen az erőfeszítéseknek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok mérséklésével foglalkozó uniós kiválósági központok révén történő összpontosításával. Egy kulcsfontosságú feladat a határbiztonság és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok illegális behozatalával szembeni felderítési kapacitás biztosítása. A vámtisztviselők kulcsszerepet játszanak a külső határok és az ellátási lánc biztonságának garantálásában. A teherárut szabályozó információs rendszerek kiigazítása lényeges a nemzetközi ellátási láncok monitoringjának és kockázatalapú ellenőrzésének megerősítéséhez annak biztosítása érdekében, hogy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok ne kerüljenek be illegálisan az Unió területére. Szükség van a kettős felhasználású kereskedelmi exportellenőrzések megerősítését célzó intézkedésekre is. Fontos az EU stratégiai és regionális partnereivel folytatott együttműködés és koordináció, továbbá meg kell keresni a szinergiákat valamennyi releváns érdekelt féllel, ideértve a katonai szereplőket, az Európai Védelmi Ügynökséget (EDA) és a NATO-t, valamint a magánszektort is.

A cselekvési terv ezért a következő négy célkitűzést kívánja elérni:

(1) A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok hozzáférhetőségének csökkentése,

(2) A CBRN-biztonságot fenyegető eseményekre való erőteljes felkészültség és reagálás biztosítása,

(3) Szilárdabb belső-külső kapcsolat kiépítése a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság terén kulcsfontosságú regionális és nemzetközi uniós partnerekkel, valamint

(4) A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatokkal kapcsolatos ismereteink bővítése.

Az említett pillérek mentén végzett munkával az EU szilárdabb keretet tud biztosítani egy támadás esetén a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadások általi fenyegetettség csökkentése, a biztonsági intézkedések megerősítése, az ellenálló képesség fokozása és hatékony reagálásra való felkészülés érdekében.

A javasolt intézkedéseket a Bizottság különböző meglévő eszközei, többek között a Horizont 2020 kezdeményezés, a Belső Biztonsági Alap – Rendőrség és az uniós polgári védelmi mechanizmus vagy a különböző külső finanszírozási eszközök (pl. fejlesztési együttműködési eszköz, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz) keretében zajló finanszírozás mobilizálása révén támogatják.

1. CÉLKITŰZÉS: A VEGYI, BIOLÓGIAI, RADIOLÓGIAI ÉS NUKLEÁRIS ANYAGOK HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSE

Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadásokat abban az esetben tudnak a terroristák végrehajtani, amikor hozzáférhetők a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverekhez szükséges anyagok. A robbanóanyagok és fegyverek tekintetében már elvégzett munkához hasonlóan az Uniónak eredményesebben kell ellenőriznie a magas kockázattal járó vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokhoz való hozzáférést, és optimalizálnia kell ezen anyagoknak a lehető legkorábbi szakaszban történő felderítésével kapcsolatos képességünket, korlátozva vagy ellenőrizve a hozzáférést. A kritikus infrastruktúrát és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal rendelkező létesítményeket érintő belső fenyegetések lényeges kérdésével is foglalkozni kell. Ezen túlmenően az uniós tagállamok is elismerik, hogy egyértelműen tovább kell javítani a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatos információcserét, ideértve a fenyegetettséget és a biztonsági incidenseket, például lopást vagy ezen anyagok illegális kereskedelmét. Ez a meglévő eszközök és információmegosztási rendszerek felhasználásának maximalizálása révén teljesülhet.

A Bizottság ezért meghatározza a következő kiemelt intézkedéseket, amelyeket a tagállamokkal és egyéb érdekelt felekkel szoros együttműködésben kell meghozni.

Kötelezettségvállalás		Intézkedés	További teendők és határidők
1.1.	A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok-kal kapcsola-tos információcsere optimali-zálása	A tagállamoknak még szisztematikusabban kell megadni az Europol által igazgatott európai bombaadatrendszerben 12 a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverekre és incidensekre vonatkozó technikai információkat. Mérlegelni kell egy olyan jelentéstételi rendszer kidolgozásának megvalósíthatóságát, amely feltárja, hogy milyen szabályrendszer van érvényben a robbanóanyag-prekurzorok területén. Az egyéb információmegosztási eszközök, például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 13 bűnesetekre és kereskedelemre vonatkozó adatbázisának 14 hatékonyabb felhasználása. Egyéb információs rendszerekkel való kapcsolatok feltárása – például a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos elektronikus rendszerrel 15 , olyan termékekre és személyekre vonatkozó információkkal, amelyek/akik vélhetően „káros” kereskedelemben vesznek részt.	Az Europolnak rendszeresen jelentést kell tennie az EU CBRN-biztonsági tanácsadó csoportjának az európai bombaadatrendszer felhasználásáról (2018-től kezdődően). A Bizottságnak együtt kell működnie az uniós tagállamokkal az európai bombaadatrendszeren keresztül történő információmegosztás javítása céljából. Az Europolnak (2018 közepéig) el kell végeznie az információs rendszerek, az információcsere kapcsán felmerülő szükségletek és esetleges hiányosságok feltérképezését.
1.2.	A kockázat-alapú vámellen-őrzések megerősí-tése annak érdekében, hogy feltartóz-tassák a határon a veszélyes vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokat.	A kereskedelemből származó teherárut szabályozó információk javítása és más ügynökségekkel való együttműködés terén a vámhatóságok felderítési kapacitásainak fokozása a nemzetközi ellátási láncok nyomon követése céljából a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok illegális behozatalának felderítése és ellenőrzése érdekében. A CBRN-fenyegetettséggel kapcsolatos figyelemfelhívás a vámügy és a bűnüldözés terén, az ügynökségközi együttműködés és a vám- és az egyéb hatóságok közötti információmegosztás javítása, az uniós vámügyi kockázatkezelési stratégiával és cselekvési tervvel (COM(2014) 527) összhangban	A tagállamokkal való megállapodás (2018 közepéig) a teherárut szabályozó információk közös adatraktárának létrehozása céljából. A vámhatóságok munkájában alkalmazott felderítési technológiai projektcsoportnak fel kell tárnia a felderítési képességet a nemzetközi ellátási láncokban szereplő biológiai és kémiai anyagok kapcsán. Jelentéstétel 2018 közepéig A radiológiai és nukleáris képzés kiterjesztése a bűnüldözés, a vámtisztviselők és egyéb készenléti ügynökök körében az EUSECTRA 16 képzési létesítményben
1.3.	Az uniós export-ellenőrzés megerősí-tése	Annak megelőzése, hogy külső szereplők (állami és nem állami) kereskedelem révén hozzáférjenek a kettős felhasználású, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris termékekhez	A magas kockázattal járó vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok uniós jegyzékeinek frissítése 2018-ban, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok és a kettős felhasználású termékek közötti technikai interakciók hatályának és jellegének értékelése
1.4.	A belső fenyegetés kezelése	A vizsgálattal és a háttérellenőrzésekkel kapcsolatos bevált módszerek cseréje a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokat tartó létesítményekben, például biológiai laboratóriumokban vagy nukleáris létesítményekben.	A hatályos vizsgálati módszerek feltérképezését 2017 végéig véglegesíteni kell.

2. CÉLKITŰZÉS: A CBRN-BIZTONSÁGOT FENYEGETŐ ESEMÉNYEKRE VALÓ ERŐTELJESEBB FELKÉSZÜLTSÉG ÉS REAGÁLÁS BIZTOSÍTÁSA

Az operatív felkészültség elengedhetetlen egy CBRN-támadás vagy -incidens hatásának hatékony enyhítéséhez. Tekintve a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetettség lényegénél fogva határokon és nemzeteken átnyúló jellegét, az uniós együttműködés hozzáadott értéket tud nyújtani a kapacitásépítési tevékenységek ösztönzése révén az EU-ban, például határon átnyúló együttműködés a képzés, a gyakorlatok és reagálás terén, a kölcsönös segítségnyújtás elősegítése, iránymutatás biztosítása, minimális előírások ösztönzése az Unió egészében és szükség esetén a nemzeteken átnyúló projektek finanszírozása e téren.

A Bizottság már számos uniós szintű képzési programot és gyakorlatot szervezett, amelyek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadások esetében megvalósult ágazatközi együttműködésre összpontosítottak. Az ARETE 2014. évi gyakorlata például a bűnüldözés és a polgári védelem közötti együttműködésre összpontosított a túszejtésre is kiterjedő vegyi és terrorista támadás következtében előállt, bonyolult helyzet szimulálása során. Ezen túlmenően a Bizottság a tagállami hatóságokkal együttműködésben egy sor képzést finanszírozott egy radiológiai piszkosbomba-támadásra való ágazatközi reagálás vonatkozásában. E kezdeményezéseket a polgári védelem területén szervezett gyakorlatok és az Europol és a CEPOL által szervezett képzések egészítették ki.

A további intézkedések e tapasztalatokra támaszkodnak majd, és a különböző felkészültségi és reagálási kezdeményezéseket ötvözik egy átfogó programban, maximalizálva a képzések és gyakorlatok lehetőségeit a tagállamok számára és javítva a következetességet az egyes tagállami megközelítések között.

A több ügynökség közötti együttműködést elősegítő további intézkedéseket a 2017 októberében tartott, a terrortámadásokat követő katasztrófa helyszínén az elsődleges beavatkozók együttműködéséről szóló uniós műhelytalálkozót követően azonosítják majd. Egy súlyos CBRN-incidens esetén a megfelelő reagáláshoz be kell vonni a különböző érdekelt feleket, többek között a magánszereplőket, pl. amikor biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljanak az egészségügyi ellenintézkedések.

A Bizottság ezért meghatározza a következő kiemelt intézkedéseket, amelyeket a tagállamokkal és egyéb érdekelt felekkel szoros együttműködésben kell meghozni.

Kötelezettségvállalás		Intézkedés	További teendők és határidők
2.1.	Az uniós CBRN-felkészültség és -reagálás ágazatközi képzés és gyakorlatok révén történő megerősítése	A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben meg fogja erősíteni a bűnüldözés, a polgári védelem, az egészségügyi struktúrák és adott esetben a határvédelmi és vámhatóságok, továbbá a katonai partnerek köréből kikerülő elsődleges beavatkozókra irányuló képzést és gyakorlatokat. A képzést és gyakorlatokat a meglévő pénzügyi instrumentumok és operatív eszközök, különösen az uniós polgári védelmi mechanizmus, a CEPOL és a Belső Biztonsági Alap – Rendőrség révén fogják végrehajtani. A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatos közös uniós képzés tantervének kidolgozására a tagállami szakértőkkel szoros együttműködésben kerül majd sor.	A meglévő uniós képzési tevékenységek 2018. januárig történő feltérképezése Az uniós tanácsadó csoportnak 2018. második negyedévéig mérlegelnie kell a további szükségleteket 2018. negyedik negyedévében kezdődő új képzés és gyakorlatok bevezetése További gyakorlatok uniós szinten történő végrehajtása 2019-ben (az ARETE 2014. évi gyakorlatához hasonlóan)
2.2.	A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensekre való uniós reagálási képesség megerősítése az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében	A tagállamok és a Bizottság folytatni fogják az uniós polgári védelmi mechanizmus meglévő Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásának megerősítését, ideértve az Európai Orvosi Hadtestet is, annak érdekében, hogy eredményesebb támogatást nyújtsanak a tagállamok számára egy súlyosabb CBRN-incidens esetén. A tagállamok ösztönzése, hogy folytassák az új CBRN-kapacitásokra vonatkozó kötelezettségek vállalását az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásban. A tagállamok támogatása a CBRN-moduloknak és egyéb kapacitásoknak az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásban történő regisztrálása és tanúsítása során. A CBRN-katasztrófák területén mutatkozó kezdeti kapacitásigények felülvizsgálata. Az ágazatközi felkészültség és a pandémiákra való reagálás tesztelése.	A CBRN-katasztrófákra való reagálás terén fennálló hiányosságok értékelése 2018-ban. A modulok regisztrálására/ tanúsítására irányuló támogatások kiigazítása Az üzletmenet-folytonossági tervezéssel kapcsolatos ágazatközi szimulációs gyakorlatok egy pandémia során (2018) Műhelytalálkozók a felkészültségről és a nemzetközi egészségügyi rendeletek végrehajtásáról, valamint a be-, illetve kiutazáskor történő átvilágításkor alkalmazott bevált módszerekről. 2017–2018-ra tervezve.
2.3.	A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok felderítéséről szóló hiányelemzés végzése.	A CBRN tanácsadó csoporttal együttműködésben a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy milyen mértékben képesek a meglévő felderítő eszközök felderíteni a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokat. Az eredményeket integrálják a felderítési tevékenységekbe és a szabványosítással összefüggő munkába.	Az eredeti hiányelemzésről szóló jelentés ajánlásokkal 2018 harmadik negyedévéig
2.4.	A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer, valamint az információ-csere javítása a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel összefüggés-ben 17	A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer újratervezése a helyzetismeret és a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekre vonatkozó incidenskezelés javítása céljából, valamint a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer más uniós gyorsreagáló és információs rendszerekhez való kapcsolása céljából.	Az új platformnak 2018 közepéig el kell készülnie
2.5.	A laboratóriu-mok határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való felkészültsé-gének megerősítése az EU-ban	Gyors azonosítási és jellemzési, valamint a minták gyors rendelkezésre bocsátási mechanizmusainak biztosítása; támogatás nyújtása a kevésbé felszerelt tagállamoknak.	2015–2018 A rendkívül veszélyes és újonnan megjelenő kórokozókra való hatékony reagálásról szóló (EMERGE) együttes fellépés 18 keretében a tagállamok által a Bizottság támogatásával zajló uniós szintű végrehajtás.
2.6.	A tagállamok határokon átnyúló komoly egészségügyi veszélyekre való felkészültsé-gének fokozása	A határokon átnyúló komoly egészségügyi veszélyekre való tagállami felkészültségi szintnek az egészségügyi ellenintézkedések közös beszerzése révén történő fokozása (a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló 1082/2013/EU határozat 5. cikke alapján). A felkészültségi szint, valamint a (légi, tengeri és szárazföldi) belépési pontokon hozott intézkedések megszilárdítása. A tagállamok és a Bizottság dolgozzanak ki egy közös uniós jövőképet az átoltottság javításáról az Unióban, és kezdjék meg az uniós szintű intézkedések végrehajtását az oltóanyagok kínálatának és a készletgazdálkodás megszilárdítása érdekében, uniós szinten fokozzák az immunizációs információs rendszerek átjárhatóságát és interakcióját, növeljék az oltóanyagok iránti bizalmat és kezeljék a védőoltásokkal szembeni vonakodást, továbbá növeljék az oltóanyagok kutatásának és fejlesztésének hatékonyságát.	Az oltóanyagok közös közbeszerzése az érintett tagállamokkal együtt; 2018 (folyamatban lévő előkészületek) 2017–2020 (együttes fellépés előkészületben) 2017–2020 (együttes fellépés előkészületben)
2.7.	A tudatosság, a felkészültség és a biokockáza-tokra való reagálás javítása, ideértve az újonnan megjelenő veszélyeket.	A véletlen vagy önkéntes kibocsátásokból eredő biokockázatokkal kapcsolatos ágazatközi tudatosság képzések révén történő fokozása, például az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)/Europol Cross-sectoral biorisk awareness and mitigation training (Képzés az ágazatközi biokockázatokkal kapcsolatos tudatosságról és a kockázatok mérsékléséről című tanfolyama révén az egészségügyi szükséghelyzetekkel kapcsolatos szolgáltatások, a bűnüldözés és a polgári védelem vonatkozásában. A tagállamok támogatása a bioterrorizmus elleni küzdelemben, többek között a bioterrorizmus kérdéseivel összefüggő nemzeti felkészültségi stratégiák – a tagállamokból álló szakértői hálózattal együttműködésben történő – kidolgozása a bioterrorizmus általi fenyegetettségről szóló, Unióra összpontosító kézikönyv összeállítása révén. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) segíti a tagállamokat a tudatosság növelésében és a bevált módszerek cseréjében a „csináld magad” biológia tekintetében, ideértve az amatőr kísérletezést, a biológiai anyagok és a géntechnológiai eljárások laboratóriumi környezeten kívüli és nem képzett személyek általi alkalmazását, valamint a biológiai biztonságot és biológiai védelmet veszélyeztető kockázatokat 19 .	A képzés következő időpontja 2018 második negyedévében (szükség esetén további alkalmakat szerveznek) Kézikönyv összeállítása 2018 harmadik negyedévéig A folyamatosan változó biotechnológiákkal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó figyelemfelkeltő anyagok A tevékenység 2017 harmadik negyedévében veszi kezdetét, majd folytatódik 2017 negyedik negyedévében és 2018 első negyedévében.
2.8.	A tagállami szakértők CBRN-felderítési csoportja	A robbanóanyagok felderítő csoportjának 20 a CBRN-szakértőkre való kiterjesztése a tagállamoknak történő segítségnyújtás céljából, például a nagyszabású események biztosítása során. A felderítő csoport tevékenységei – többek között – a nyilvános terek védelme céljából kidolgozott útmutatón alapulnak majd.	Képzés a felderítési szakértői csoport számára – 2018 harmadik negyedévében azzal a céllal, hogy 2019-ben működésbe lépjen
2.9.	A nukleáris védettségi kapacitások és hálózatok megerősítése	Az Európai Nukleáris Védettségi Képzési Központ (EUSECTRA) teljes mértékben történő kihasználásának előmozdítása a radiológiai és nukleáris felderítés terén szervezett közös képzésekhez.	Az EUSECTRA-nál 2017 negyedik negyedévében elindítandó vámügyiképzés-kampány 2. szakasza
2.10.	Az együttműködés fokozása a nukleáris kriminalisztika terén	A nukleáris kriminalisztika képességeinek hatóköre és átfogó hálózata jelentős mértékben változik az egyes tagállamok körében; csupán néhány tagállam képes a nukleáris és radioaktív anyagok mélyreható vizsgálatát lefolytatni. A legtöbb tagállam kizárólag az alapvető képességekre hagyatkozik, amelyeket többek között a Bizottság Közös Kutatóközpontja által kínált fejlettebb kapacitások egészítenek ki. A Bizottság továbbfejleszti majd a jogi keretet (tagállamokkal kötött megállapodások) az említett bizottsági szolgálatok használata, és e területen a tagállamoknak általános és haladó szintű képzés nyújtása érdekében.	A bizottsági szolgálatok kapacitásainak használatára irányuló jogi keret kidolgozása a nukleáris kriminalisztika területén – 2018 végéig.

3. CÉLKITŰZÉS: SZILÁRDABB BELSŐ-KÜLSŐ KAPCSOLAT KIÉPÍTÉSE ÉS A CBRN-BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG A KULCSFONTOSSÁGÚ REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI UNIÓS PARTNEREKKEL

A CBRN-fenyegetettség az Unión belülről és kívülről is származhat. Az Unión kívül végzett munka, valamint a szilárdabb partnerségek és szorosabb belső-külső biztonsági kapcsolatok kiépítése a terrorizmus elleni küzdelemre és a CBRN-kockázatokra vonatkozó uniós stratégia elválaszthatatlan részei. A biztonsági politikák belső és külső dimenziói közötti „egységesebb Unióra” való felhívás az EU globális stratégiájának 21 kulcsfontosságú területe, és a 2016. évi EU–NATO együttes nyilatkozattal összefüggésben is lényeges.

A CBRN-biztonságot be kell építeni az EU külső tevékenységeibe, a harmadik országokban (nevezetesen a szomszédos országokban) a kapacitások kiépítése, a stratégiai partnerekkel való együttműködés fokozása, valamint a speciális nemzetközi szervezetek, például az Interpol, a NAÜ, az OPCW révén az ENSZ Biztonsági Tanácsának megújított kötelezettségvállalására építve annak megakadályozása érdekében, hogy a terroristák tömegpusztító fegyverekhez juthassanak. Ezenkívül szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok mérséklésével foglalkozó uniós kiválósági központok keretében vállalt tevékenységek között. E tekintetben elsőbbséget kell adni az uniós szomszédságpolitikában részt vevő országoknak.

A Bizottság ezért meghatározza a következő kiemelt intézkedéseket, amelyeket a tagállamokkal és egyéb érdekelt felekkel szoros együttműködésben kell meghozni.

Kötelezettségvállalás		Intézkedés	További teendők és határidők
3.1.	A CBRN-biztonság terén folytatott együttműkö-dés kidolgozása kulcsfontos-ságú nemzetközi partnerekkel, többek között a terrorizmus elleni küzdelemmel/biztonsággal foglalkozó párbeszéddel összefüggés-ben	A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatban tapasztalt stratégiai partnerekkel való együttműködés elmélyítése: (1) a CBRN-fenyegetettséggel és -kockázatokkal kapcsolatos információk megosztása; (2) a bevált módszerek cseréje; (3) közös képzések vagy gyakorlatok. Rendszeres vitákat kell folytatni a terrorizmus elleni küzdelemmel/biztonsággal foglalkozó párbeszéd keretében a CBRN-biztonságról a releváns harmadik országokkal, a lehetséges együttműködési területek és a kapacitásépítési intézkedések azonosítása érdekében.	A meglévő CBRN-párbeszéddel összefüggésben műhelytalálkozót kell tartani az Egyesült Államokkal a radioaktív sugárforrások biztonságáról – 2018 második negyedévében. EU–USA műhelytalálkozó a közös bűnügyi-epidemiológiai vizsgálatokról – 2018 negyedik negyedévében. Adott esetben stratégiai partnerek meghívása a CBRN-biztonsági tanácsadó csoport tematikus üléseire.
3.2.	Együttműkö-dés kidolgozása a NATO-val a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatos kérdésekről	A NATO-val való szorosabb együttműködésre irányuló munka a harmadik országok viszonylatában, konkrétan az alábbi területeken: (1) információcsere; (2) kapacitásépítés; (3) képzés; (4) gyakorlatok. A NATO-val együtt szinergiák kidolgozása a tekintetben, hogy milyen előnyökkel járhat a védelmi képességek fejlesztése a terrorizmus elleni küzdelemre nézve, többek között a pilóta nélküli légi járművek és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek területén. A NATO által akkreditált vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal foglalkozó kiválósági központtal együttműködésben testre szabott képzési modulok kidolgozása a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal foglalkozó uniós kiválósági központ partnerei számára.	Az EU–NATO munkaértekezlet – 2018 első és második negyedéve. Közös, 2018-ra/2019-re/2020-ra előirányzott képzések, például a NATO által akkreditált vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal foglalkozó kiválósági központban (2017 negyedik negyedévében) 2018, a közös képzések első köréből nyert tapasztalatok alapján.
3.	A speciális nemzetközi szervezetek-kel folytatott együttműkö-dés kidolgozása	Az EKSZ és a Bizottság be fogja vonni a többoldalú szakosodott szervezeteket (Interpol, NAÜ, OCPW 22 , BTWC ISU 23 és UNODA 24 ) a bevált módszerek megosztása és a szinergiák keresése érdekében, nevezetesen a harmadik országokkal folytatott információmegosztás és kapacitásépítés terén.	E szervezetek rendszeres meghívása a CBRN-biztonsági tanácsadó csoportba, valamint képzésekbe és gyakorlatokba.

4. CÉLKITŰZÉS: A VEGYI, BIOLÓGIAI, RADIOLÓGIAI ÉS NUKLEÁRIS KOCKÁZATOKKAL KAPCSOLATOS ISMERETEINK BŐVÍTÉSE

A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok területe technikailag összetett és gyorsan fejlődik, valamint szoros nyomonkövetést igényel. Jelenleg a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatos szakértelem egyenlőtlenül oszlik meg az Európai Unión belül; és e szakismeretek sok különböző kormányzati, tudományos és magánszereplő között oszlik meg. Uniós szintű keretrendszerre van szükség az érintett szereplők összefogása, az ezen ágazatok közötti partnerségek kidolgozása, a további igények együttes azonosítása és az uniós kutatás előnyeinek kiaknázása érdekében.

4.1. Az Unió vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatos biztonsági hálózatának létrehozása

Az uniós szintű együttműködés javítása érdekében a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatos uniós biztonsági hálózat összegyűjti az összes CBRN-szereplőt mind stratégiai (szakpolitikai döntéshozatal), mind pedig operatív szinten az erőfeszítések széttöredezettségének megszüntetése érdekében. Összefogja a tagállamokat, az uniós intézményeket és a releváns ügynökségeket, valamint szükség esetén a kulcsfontosságú nemzetközi partnereket és a magánszektort. A hálózat három pillérre fog támaszkodni: 1) valamennyi tagállami CBRN-biztonsági koordinátort összefogó tanácsadó csoport, 2) az Unió-szerte működő CBRN-központok képviselőiből álló támogatási hálózat és 3) az Europolon belül létrehozott Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjában (ECTC) felállított CBRN-tudásközpont.

Célkitűzései a következők lesznek: (1) az EU-n kívülről és belülről származó CBRN-kockázatokra vonatkozó átfogó és naprakész ismeretek fenntartása, valamint az azonosított hiányosságok orvoslása érdekében a szakpolitikák és kezdeményezések megfogalmazásának támogatása; (2) együttműködés és koordináció kidolgozása operatív szinten (pl. információcsere, bevált módszerek cseréje); valamint (3) a polgári-katonai együttműködés előmozdítása a kölcsönös előnyökkel járó területeken.

Kötelezettségvállalás		Intézkedés	További teendők és határidők
4.1.1.	Egy különálló uniós CBRN-biztonsági tanácsadó csoport létrehozása	A tagállamok az uniós CBRN-biztonsági cselekvési terv végrehajtása céljából valamennyi tagállamban nevezzenek ki nemzeti CBRN-biztonsági koordinátorokat mint elsődleges kapcsolattartó pontokat. A korábbi, a 2010–2015. közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv keretében annak végrehajtása felügyeletének céljából létrehozott CBRN-tanácsadó csoportra építve a Bizottság e cselekvési terv céljából egy új, különálló uniós CBRN-biztonsági tanácsadó csoportot fog létrehozni, amelyben összefogja a tagállami CBRN-biztonsági koordinátorokat, a Bizottságot és a kapcsolódó uniós ügynökségeket, az Európai Külügyi Szolgálatot és egyéb releváns, a CBRN-nel összefüggő, a köz- és magánszférához tartozó érdekelt feleket, amelyek/akik a következő feladatokat látják el: (1) rendszeresen felülvizsgálják és elemzik a folyamatosan változó CBRN-fenyegetettséget és kockázatokat (az INTCEN-nel és az Europollal együttműködésben); (2) a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatos, a megelőzést, felderítést, felkészültséget és reagálást célzó intézkedésekben tapasztalt hiányosságok azonosítása, valamint tanácsadás az új szakpolitikai kezdeményezésekről e hiányosságok orvoslása érdekében; (3) a meglévő szakértelmet tömörítő központok feltérképezése és az együttműködéshez szükséges intézkedések azonosítása a szinergiák és az egymást kiegészítő jelleg előmozdítása érdekében.	Az összes tagállami koordinátor jegyzéke 2017 decemberéig. A tanácsadó csoport első ülését 2018 januárjáig megtartják, és azt követően időközönként (évi 2–3 alkalommal) Az első hiányelemzés 2018 áprilisáig történő elkészítése, és rendszeres időközönként annak felülvizsgálata Az azonosított kockázatokkal és hiányosságokkal kapcsolatos bevált módszerek rendszeres és szisztematikus cseréje A szakértelmet tömörítő, meglévő központok 2018 májusáig történő első feltérképezése
4.1.2.	Az Unió vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatos támogatási hálózatának létrehozása	Operatív szinten a szakértelmet tömörítő, meglévő központokból álló, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal foglalkozó uniós támogatási hálózat beépül majd a CBRN-biztonsági tanácsadó csoportba a következő feladatok vonatkozásában: (1) uniós szakértői támogatási struktúra kidolgozása (az Europollal szoros együttműködésben), amely útmutatót és tanácsadást nyújt a tagállamok és uniós intézmények számára a CBRN-biztonsággal kapcsolatos technikai és tudományos kérdésekről, többek között biztonsági események során; (2) a bevált gyakorlatok és a megszerzett tapasztalatok azonosításának és terjesztésének elősegítése; (3) a szakértelem megosztása és kapcsolattartás az Európában és Európán kívül működő, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok mérséklésével foglalkozó kiválósági központokkal. Az érdekelt tagállamokat felkéri, hogy 2017 decemberéig azonosítsák azon struktúrákat, amelyek beépülhetnek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal foglalkozó uniós támogatási hálózatba.	A Bizottság 2017 októberéig pályázati felhívást tesz közzé CBRN-projektekre a Belső Biztonsági Alap – Rendőrség keretében 25 2018 nyaráig teljes mértékben működőképes hálózat létrehozása
4.1.3.	Az Europolnak (ECTC) létre kell hoznia egy vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal foglalkozó tudásközpon-tot	Az Europol (ECTC) a meglévő CBRN-csapatának tudásközponttá alakítása érdekében támogatja a bűnüldöző hatóságokat a CBRN-biztonság, többek között a fegyverek és a veszélyek terén: (1) analitikai termékek biztosítása a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatos fenyegetettség és biztonsági események kapcsán; (2) az együttműködés és információcsere előmozdítása (konkrétan az európai bombaadatrendszeren és olyan hálózatokon keresztül, mint a robbanóanyag-mentesítési európai hálózat – EEODN 26 ) a bűnüldözésben dolgozók és egyéb szereplők között (ideértve a katonaságot is), valamint a nemzetközi partnerek hálózatával; (3) képzésszervezés (a CEPOL-lal együttműködésben); (4) operatív támogatásnyújtás és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensek vizsgálatának támogatásához a CBRN-szakértelem teljes mértékű kihasználása	A meglévő Europol-képességek kihasználásának optimalizálása a CBRN-fenyegetettséggel kapcsolatos kollektív ismeretek fokozása érdekében A CBRN-nel kapcsolatos információk szisztematikus megosztása az európai bombaadatrendszeren keresztül A CBRN-szakértelem teljes mértékű kihasználása a vizsgálatok támogatása érdekében

4.2. Az uniós biztonsági célú kutatás előnyeinek kiaknázása

Az uniós biztonsági célú kutatás eredményesebb kiaknázása a kutatási eredményekkel kapcsolatos terjesztési tevékenységek, valamint annak biztosítása révén, hogy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok terén végzett kutatási tevékenységek megfeleljenek az operatív igényeknek. A Bizottság kibővíti majd az eszközök körének tesztelését, ösztönözni fogja a szabványok harmonizációját és kibővített felderítési szakértői csoportja révén támogatja a megosztott kapacitások fejlesztését.

Kötelezettségvállalás		Intézkedés	További teendők és határidők
4.2.1.	A kutatási eredmények terjesztésé-nek és felvételének támogatása	A biztonságos és reziliens társadalmakkal foglalkozó felhasználók közösségének további fejlesztése, amely kutatókat, szakpolitikai döntéshozókat, az ipar/kkv-k képviselőit és szakembereket, többek között az elsődleges beavatkozókat foglalja magában a kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetése céljából. A kutatási eredmények terjesztésének fokozása és az információcserék előmozdítása a CBRN terén a különböző szereplők közötti párbeszéd ösztönzése érdekében, valamint rendszeres tájékoztatás nyújtása a kutatási eredményekről az uniós CBRN biztonsági tanácsadó csoport és támogatási hálózata keretében	A biztonságos és reziliens társadalmakkal foglalkozó felhasználók közösségének 2018-as tervei 2017 novemberében kerülnek bemutatásra, amely során 18 tematikus műhelytalálkozót tartanak, ideértve 6 olyan, a CBRN-hez kapcsolódó témát, mint a vegyi jellegű veszélyek vagy a vízbiztonság és biztonság. A műhelytalálkozók naprakész tájékoztatással szolgálnak a folyamatban lévő kutatásokról és a kapacitásépítési tevékenységekről, valamint azonosítják a jövőbeli kiemelt területeket. A Horizont 2020-hoz kapcsolódó projektek feltérképezéséről szóló jelentés kiterjed a 2017 decemberéig véglegesítendő, 2014–2016. évi pályázati felhívásokra A CBRN-nel foglalkozó kutatási projektek eredményeinek rendszeres közzététele az EU CBRN-biztonsági hálózatán keresztül
4.2.2.	További kutatási igények azonosítása és a folyamato-san változó CBRN-fenyegetett-ség kezelése	Annak biztosítása, hogy a kutatási projektek a végfelhasználók szükségleteire összpontosítanak a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok területén A kutatási erőfeszítések rangsorolása a következők érdekében: (1) megoldások nyújtása a folyamatosan változó CBRN-fenyegetettség enyhítésének módjairól, például a pilóta nélküli légijármű-rendszer vagy biohekkelés esetében; (2) a tagállamok katasztrófakockázat-csökkentési kapacitásainak fokozása, az előkészületektől/felkészültségtől a nyomon követésen át a reagálásig és helyreállításig.	Folyamatos párbeszéd a különböző uniós fórumokon, például a CBRN-tanácsadó csoporton belül, valamint a 2017. évi felhívás kapcsán a Horizont 2020 kezdeményezés keretében hozott új intézkedések A 2018 első negyedévében kezdődő, 2017. évi felhívásból kiválasztott új CBRN-projektek Egy CBRN-biztonsági pályázati felhívás 2018 második negyedévében
4.2.3.	A harmonizá-ció előmozdí-tása a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági termékekre és rendszerek-re vonatkozó szabványo-sítás és tanúsítás révén	A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokat felderítő eszközök jelenlegi tesztelésének kibővítése a további, szabványosításra irányuló területek javaslata céljából E munka elősegíti a gyakorló szakemberek tájékoztatását az eszközök teljesítményéről, valamint a felderítési szakértői csoportnak nyújtott képzést. A szabványosítási célú kutatási tevékenységek folytatása a Bizottság kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai referenciahálózatának 27 keretében, az Európai Szabványügyi Bizottság 28 munkaértekezleten kötött megállapodásainak kidolgozása céljából; azon CBRN-területek azonosítása, amelyeken elindíthatók az Európai Szabványügyi Bizottság megbízatásai és új pályázati felhívások tehetők közzé a CBRN-szabványosításnak a Horizont 2020 kezdeményezés keretében történő támogatására.	A CBRN felderítő eszközök teljesítményvizsgálati kapacitásának fokozása a tagállamokban, és az Európai Szabványügyi Bizottság megbízatásai alá tartozó szabványosítási igények azonosítása 2018 végéig. Szabványosítással kapcsolatos kutatásra vonatkozó pályázati felhívások 2018 második negyedévében és 2019 második negyedévében

KÖVETKEZTETÉSEK

A folyamatosan változó fenyegetettség fényében Európának egyesítenie kell forrásait és szakértelmét az innovatív, fenntartható és hatékony megoldások kidolgozása érdekében. Az e cselekvési tervben meghatározott kiemelt területeken EU-szerte tett együttműködési erőfeszítések számottevő mértékben növelhetik a biztonságot, és kézzelfogható eredményeket hozhatnak.

Az e közleményben meghatározott javaslatok utat nyitnak a hatékonyabb és összpontosítottabb uniós együttműködés előtt a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetettséggel összefüggő védelem, felkészültség és az arra való reagálás terén. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják ki az e közleményben meghatározott különböző lehetőségeket, és felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a cselekvési tervet, és aktívan vegyen részt végrehajtásában, valamennyi releváns érdekelt féllel szoros együttműködésben. A Bizottság légkésőbb két év múlva felvizsgálja az előrehaladást.

(1) A terrorizmus európai uniós helyzetéről és tendenciáiról szóló 2017. évi Europol-jelentés (TE-SAT) 16. o., mely a következő linken érhető el: www.europol.europa.eu/sites/default/files/documents/tesat2017.pdf . Lásd még az OPCW főigazgatójának nyilatkozatait: www.globaltimes.cn/content/1044644.shtml .

(2) Interpol – Az ISIL általi vegyi fegyverekkel való fenyegetettség elemzése Irakon és Szírián kívül, 2017. február 7.

(3) 2016-ban egy Dáis-csoport kezdetleges biológiai fegyverrel való támadást készített elő, amelyet Marokkóban tartóztattak fel. Interpol – A biológiai eredetű veszélyek és incidensek egyre nagyobb veszélyt jelentenek a kritikus infrastruktúrára és a közegészségügyre; 2016. október 24. Ezen túlmenően Európában egy magas rangú nukleáris tisztviselőt a párizsi és brüsszeli merényletekhez kapcsolódó terroristák figyelték meg. Europol, TE-SAT 2016.; 14. oldal. Secrétariat général de la défense et de la sécurité nationale (France), Chocs futurs - Etude prospective à l'horizon 2030, 2017. május, 88. o.: http://www.sgdsn.gouv.fr/

(4) A pilóta nélküli légijármű-rendszer felhasználásával járó terrorista támadások fenyegetésével a közterületek védelmének javítására irányuló cselekvési terv foglalkozik – COM(2017)xxx.

(5) Europol, TE-SAT 2017.; 16. oldal.

(6) Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa, S/RES/2325 (2016) sz. határozat, 2016. december 14.

(7) Lásd például von Winterfeldt, Detlof and Rosoff, Heather „A Risk and Economic Analysis of Dirty Bomb Attacks on the Ports of Los Angeles and Long Beach (A Los Angeles és Long Beach kikötőiben végrehajtott piszkosbomba-támadások kockázat-és gazdaságelemzése” (2007) című tanulmányát. Published Articles & Papers. 39. kiadvány. http://research.create.usc.edu/published_papers/39 . A szerzők értékelték a Los Angeles kikötőjében végrehajtott piszkosbomba-támadás következményeit. Az ártalmatlanítás költségeitől eltekintve a kikötő és a kapcsolódó üzleti szolgáltatások lezárásának költsége például hozzávetőleg 100 milliárd EUR-t tenne ki. https://pdfs.semanticscholar.org/5cc0/3b4436d06165aac72041315c824fbef44d5b.pd f.

(8) COM(2017) 407, SWD(2017) 278 final. 2017.7.26.

(9) HL L 88., 2017.3.31., 6. o.

(10) Az Európai Unió Tanácsa, 15505/1/09 REV 1. sz. dokumentum, amelyet a Tanács 2009 decemberében fogadott el a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság uniós szintű megerősítése céljából.

(11) A felülvizsgálat részeként a tagállamoknak konkrét kérdéseket is feltettek az együttműködés jövőbeli kiemelt területeire vonatkozóan.

(12) Az európai bombaadatrendszer egy informatikai platform, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a robbanóanyagokkal és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal és a kapcsolódó incidensekkel összefüggő információk és ismeretek időben történő megosztását. Mivel ehhez a biztonságos kapcsolat magasabb szintjére van szükség, az Europol létrehozott egy kiegészítő online szakértői platformot, ahol a felhasználók kapcsolatba léphetnek egymással és virtuális közösségeken keresztül együttműködhetnek.

(13) Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).

(14) A bűnesetekre és kereskedelemre vonatkozó adatbázis a NAÜ információs rendszere, amely a szabályozási ellenőrzés hatályán kívül eső nukleáris és egyéb radioaktív anyagok illegális kereskedelmi ügyleteit és egyéb jogosulatlan tevékenységeket rögzít.

(15) A kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos elektronikus rendszer egy olyan biztonságos elektronikus rendszer, amelyet a Bizottság a tagállamokkal való információcsere céljából tart fenn. 2012 óta működik teljes mértékben és célja, hogy javítsa a kettős felhasználású termékek elutasításával kapcsolatos információk uniós tagállamok közötti cseréjét. A legfontosabb feldolgozott információk az elutasítás alatt álló áruk megnevezésére és az elutasításban érintett felekre terjednek ki, például a tagállamokra, az exportőrre, a brókerre, a címzettre és a végfelhasználóra.

(16) Az Európai Nukleáris Védettségi Képzési Központ létrehozásának célja az volt, hogy választ adjon a bűnüggyel és terrorcselekményekkel összefüggésbe hozható radioaktív anyagok lopásával kapcsolatos aggályokra. Valódi nukleáris anyagot felhasználó gyakorlati képzést nyújt a készenléti rendőrök, az oktatók és egyéb szakértők számára. A központ az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában található Karlsruhéban és Isprában.

(17) A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló 1082/2013/EU határozat 2. cikkében foglaltak szerint: 1. biológiai eredetű fenyegetettség (fertőző betegségek; antimikrobiális rezisztencia és a fertőző betegségekkel kapcsolatos, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés (a továbbiakban: kapcsolódó egészségügyi problémák); biotoxinok vagy egyéb káros, a fertőző betegséghez nem kapcsolódó biológiai anyagok; 2. vegyi eredetű fenyegetettség; 3. környezeti eredetű fenyegetettség; 4. ismeretlen eredetű fenyegetettség; 5. nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzeteknek minősülő események, feltéve, hogy az a)–d) pontokban meghatározott fenyegetettségi kategóriák egyikébe tartoznak.

(18) http://www.emerge.rki.eu/Emerge/EN/Home/Homepage_node.html .

(19) A kereskedelemben elérhető „csináld magad” biocsomagok lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy génmódosított mikroorganizmusokat állítson elő. Az e téren tapasztalt fejlődés módosított vírusokkal vagy baktériumokkal való szándékosan elkövetett támadáshoz vagy véletlen fertőzésekhez vezethet. Lásd még: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, Gyors kockázatértékelés: A CRISPR-rel kapcsolatos, patogén baktériumokkal megfertőzött génmanipulációs „csináld magad” csomag használatával összefüggő kockázat, https://ecdc.europa.eu/en/publications-data/rapid-risk-assessment-risk-related-use-do-it-yourself-crispr-associated-gene .

(20) A csoport a „[...] a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata ellen” című, 2015. évi uniós cselekvési tervben (COM(2015) 624 final) került bevezetésre abból a célból, hogy a tagállamok operatív támogatásban részesülhessenek a robbanóanyagok felderítése terén.

(21)

22. „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan. http://eeas.europa.eu/archives/docs/top_stories/pdf/eugs_review_web.pdf

(22) A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW).

(23) Biológiaifegyver-tilalmi egyezmény – végrehajtás-támogató egység.

(24) Az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA).

(25) A pályázati felhívás támogatni fogja e cselekvési terv és a közterületek védelmének javítására irányuló uniós cselekvési terv végrehajtását, valamint a 98/2013/EU rendelet végrehajtásáról szóló bizottsági ajánlást. A pályázati felhívás – többek között – támogatni tudja egy uniós szakértői támogatási struktúra vagy regionális hálózatok kidolgozását, amelyek a későbbiekben a támogatási hálózat részét képezik majd.

(26) A robbanóanyag-mentesítési európai hálózat (EEODN) az Europol irányítása alatt álló bombaszakértőkből és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok szakértőiből álló hálózat. A hálózat lehetővé teszi tagjai számára a bevált módszerek és megszerzett tapasztalatok, valamint közös képzések megosztását. A robbanóanyag-mentesítési európai hálózat évente szervez képzésekkel összekapcsolt konferenciákat.

(27) A kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai referenciahálózat (ERNCIP) a Közös Kutatóközpont által koordinált bizottsági társfinanszírozású projekt, amelynek célja egy olyan keret biztosítása, amelyen belül a kísérleti létesítmények és laboratóriumok megoszthatják a tudásukat és szakismereteiket annak érdekében, hogy egész Európában összhangba hozzák a vizsgálati előírásokat, hogy a kritikus infrastruktúrák nagyobb védelmet élvezhessenek a fenyegetettség és veszélyek minden típusával szemben, valamint létrejöhessen a biztonsági megoldások egységes piaca. A munkacsoportok közül három a CBRN-fenyegetettséggel foglalkozik: az ivóvizet érintő vegyi és biológiai kockázatok; a belső légteret befolyásoló vegyi-biológiai anyagok és a kritikus infrastruktúrát érintő radiológiai és nukleáris veszélyek felderítése.

(28) Európai Szabványügyi Bizottság.

Choose the experimental features you want to try