EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.8.8.

COM(2017) 419 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

TARTALOMJEGYZÉK

1.BEVEZETÉS

1.1.A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló rendelet

1.2.A főbb adatkészletek tartalma

1.3.A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak elérhetősége

1.4.A 2015. és 2016. évi közzétételek

2.A RENDELET EREDMÉNYESSÉGE ÉS AZ ADATKÉSZLETEK RELEVANCIÁJA

2.1.Az adatok rendelkezésre állása és teljessége

2.2.A titoktartási szabályok és alkalmazásuk

2.3.A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak hasznossága

3.PONTOSSÁG

4.KOHERENCIA ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

4.1.Koherencia

4.2.Összehasonlíthatóság

5.AZ ADATSZOLGÁLTATÁS HATÁRIDEJE

6.HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÉRTHETŐSÉG

7.MEGFELELÉS AZ SBS-RENDELETNEK

8.A VÁLLALKOZÁSOKRA HÁRULÓ TERHEK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK SZERKEZETI STATISZTIKÁIBA BEVEZETETT ÉS AZOKKAL KAPCSOLATOSAN ELŐIRÁNYZOTT VÁLTOZTATÁSOK

8.1.Háttér

8.2.A vállalkozások szerkezeti statisztikáiba bevezetett és azokkal kapcsolatosan előirányzott változtatások

9.TOVÁBBFEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEK

1.BEVEZETÉS

1.1.A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló rendelet

A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK rendelet 1 (a továbbiakban: SBS-rendelet) 13. cikkének (1) bekezdése értelmében „a Bizottság 2011. április 29-ig és azután háromévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet szerint összeállított statisztikákról, különösen azok minőségéről és a vállalkozások számára jelentett terhéről”. Ez a jelentés a 2014. áprilisi jelentés 2 nyomán készült.

A jelentés a 2013. referenciaév végleges adatai alapján áttekintést nyújt az SBS-rendelet végrehajtása során a következő területeken elért előrehaladásról:

·szolgáltatások,

·ipar,

·kereskedelem,

·építőipar,

·üzleti szolgáltatások, valamint

·a vállalkozások demográfiája.

A jelentés információt szolgáltat a Bizottság által az európai vállalkozások jó minőségű szerkezeti statisztikáinak biztosítása érdekében tett intézkedésekről, valamint az SBS-rendelet tagállamok általi végrehajtásáról. Beszámol továbbá az Eurostat arra irányuló intézkedéseiről, hogy javítsa a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak relevanciáját, és csökkentse az összeállításukkal járó, vállalkozásokra háruló terhet.

1.2.A főbb adatkészletek tartalma

A vállalkozások szerkezeti statisztikái (structural business statistics; SBS) részletes képet nyújtanak az európai vállalkozások egészének, illetve különböző ágazatainak szerkezetéről, teljesítményéről és főbb jellemzőiről. Emellett nagymértékben hozzájárulnak több más területtel – például a nemzeti számlákkal, a rövid távú statisztikákkal és a vállalkozások nyilvántartásával – kapcsolatos munkához.

Az adatok általában a mezőgazdaság és a személyi szolgáltatások kivételével az összes ágazatot lefedik. A következő változókról gyűjtenek adatokat:

·kimeneti változók (például árbevétel és hozzáadott érték),

·bemeneti változók: munkaráfordítás (például a foglalkoztatás és a ledolgozott órák száma), áru- és szolgáltatásráfordítás (például az összes beszerzés) és tőkeráfordítás (például a tárgyi eszközökbe történő beruházás), valamint

·a vállalkozások demográfiájával összefüggő változók (például az aktív vállalkozások sokasága, a létrehozott és a megszüntetett vállalkozások száma).

A fentiekből ezenkívül számos más fontos mutató származtatható bizonyos monetáris változókból képzett arányszámok vagy fejenkénti értékek formájában.

A 251/2009/EK bizottsági rendelet 3 értelmében minden tagállam több adatkészletet köteles benyújtani. A főbb adatkészletek a következők:

·éves vállalkozási statisztikák (a mutatókat országonként, a NACE Rev. 2. 4 négy számjegyű szintjén [szakágazatok] teszik közzé),

·éves vállalkozási statisztika méretkategória szerint (a mutatókat országonként, a NACE Rev. 2. három számjegyű szintjén [alágazatok] teszik közzé); a méretkategória meghatározása a foglalkoztatottak száma alapján történik,

·éves regionális statisztika (a mutatókat NUTS 2 régiónként, a NACE Rev. 2. két számjegyű szintjén [ágazatok] teszik közzé), valamint

·éves demográfiai statisztika jogi forma vagy alkalmazotti létszám szerinti bontásban (a mutatókat országonként, a NACE Rev. 2. négy számjegyű szintjén [szakágazatok] teszik közzé).

A nemzeti statisztikai hivatalok (NSH) statisztikai felmérésekből, vállalkozás-nyilvántartásokból vagy különféle közigazgatási forrásokból gyűjtik az adatok többségét. A tagállamok az adatforrások függvényében különböző statisztikai módszereket – például bruttósítást, modellalapú becslést vagy az imputálás különféle formáit – alkalmaznak az előállított vállalkozásszerkezet-statisztikai adatok minőségének biztosítása érdekében.

A tagállamoktól kapott adatokat minőség-ellenőrzés után közzéteszik az Eurostat weboldalán.

1.3.A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak elérhetősége

A tagállamok által a 2013. referenciaévre vonatkozóan szolgáltatott összes adat és az uniós összesített eredmények 2015 decembere óta elérhetők az Eurostat weboldalán. Az adatok „A vállalkozások szerkezeti statisztikái” (Structural business statistics [sbs]) 5 címszó alatt érhetők el. A vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó oldalak az „Ipar, kereskedelem és szolgáltatások” (Industry, trade and services) menüpontban vagy a keresőfunkció 6 segítségével találhatók meg.

1.4.A 2015. és 2016. évi közzétételek

Az Eurostat weboldalán ismertetett eredményeket a Statistics Explained 7 statisztikai kalauz „Ipar és szolgáltatások” című, átalakított oldalán közzétett cikkekben is felhasználták. A wikitechnológián alapuló Statistics Explained fő célja az európai statisztikák magyarázata: bemutatja az adatokat, és – az összes szükséges háttér-információ figyelembevételével – kiemeli azok érdekes vagy meglepő jellemzőit.

A vállalkozások szerkezeti statisztikáit számos más kiadvány is felhasználja: 2015-ben és 2016-ban többek között fontos szerepet kaptak az Eurostat-évkönyvben és a Regionális évkönyvben.

2.A RENDELET EREDMÉNYESSÉGE ÉS AZ ADATKÉSZLETEK RELEVANCIÁJA

2.1.Az adatok rendelkezésre állása és teljessége

Az 1., 2. és 3. táblázat azt mutatja, hogy összességében a tagállamok által benyújtott adatok minden SBS-modul esetében észszerű mértékben teljes körűek. Az országok a nem pénzügyi vállalkozások által uniós szinten összesen termelt hozzáadott értékből való részesedésük alapján kerültek a nagy, közepes vagy kis országok kategóriájába.

Az adathiányok azzal indokolhatók, hogy:

·problémák adódtak bizonyos változók kiszámítása során,

·egyes adatok nem álltak rendelkezésre a 2013 tekintetében,

·hiányosak voltak a szakosodott egységekre (SZE) vonatkozó adatforrások,

·az adatok csak az adattovábbítás határideje után váltak hozzáférhetővé, illetve a nulla értékeket nem tüntették fel.

Az érintett országok további erőfeszítéseket tesznek az összes előírt adat benyújtásának javítására.

A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak az Eurostat weboldalán való hozzáférhetőségét mindamellett korlátozta bizonyos adatok bizalmas jellege, különösen a kis országok esetében.

1. táblázat:    A szolgáltatásokra, iparra, kereskedelemre és építőiparra (NACE Rev. 2.) vonatkozó 2013. évi végleges adatok rendelkezésre állása és bizalmas jellege

A 28 uniós tagállamra és Norvégiára vonatkozó 2013. évi eredmények az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett előző jelentéshez képest 2 %-os növekedést mutattak az adatok rendelkezésre állása tekintetében. A legnagyobb előrehaladás a „közepes méretű országok” kategóriában történt.

Az adatok rendelkezésre állásának aránya magas (95 %) volt az üzleti szolgáltatásokra vonatkozó statisztikák (2. táblázat) esetében. Az arány a közepes méretű és kis országoknál növekedett, a nagy országok esetében azonban csökkent.

A vállalkozások demográfiájára vonatkozó adatok rendelkezésre állásának aránya (3. táblázat) 3 %-kal csökkent. Csak a kis országok esetében volt megállapítható növekedés. A közepes méretű és nagy országoknál érezhető csökkenés következett be.

2. táblázat:    Az üzleti szolgáltatásokra (NACE Rev. 2.) vonatkozó 2013. évi végleges adatok rendelkezésre állása és bizalmas jellege

3. táblázat:    A vállalkozások demográfiájára (NACE Rev. 2.) vonatkozó 2013. évi végleges adatok rendelkezésre állása és bizalmas jellege

2.2.A titoktartási szabályok és alkalmazásuk

A 2.1. szakaszban található táblázatok azt mutatják, hogy a titoktartási szabályok milyen mértékben korlátozzák az adatok hozzáférhetőségét.

Minden tagállam hasonló titoktartási szabályokat alkalmazott, elsősorban egyes meghatározott vállalkozásokra vonatkozó adatok közzétételének elkerülése érdekében. Ezt a megközelítést több tagállamban az ún. dominanciaszabály egészíti ki, amely értelmében olyan adatokat nem tesznek közzé, amelyek esetében a számadatok bizonyos százaléka egyazon válaszadó vállalkozástól származik. Az alkalmazott százalékos arányok tagállamonként kismértékben eltérőek.

A bizalmasként megjelölt adatok százalékos aránya 0 % és 36 % között mozog; az arány a fent említett szabályok miatt a közepes méretű és kis országok esetében általában magasabb.

Összességében véve a szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó 2013. évi statisztikákon belül a bizalmas adatok aránya 2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint az előző jelentésben. Az arány 5 százalékponttal magasabb volt az üzleti szolgáltatások, de 1 százalékponttal csökkent a vállalkozások demográfiája esetében.

Az Eurostat megítélése szerint továbbra is nagyon magas a bizalmas adatok aránya a tagállamokban, ezért arra szólítja fel őket, hogy jobban törekedjenek a bizalmas adatok jövőbeni csökkentésére.

Az országszintű adatok esetében alkalmazott titoktartási szabályokon túlmenően a bizalmas nemzeti adatok védelme érdekében egyes uniós szintű összesített statisztikai adatokat sem hoztak nyilvánosságra. Azokat a körülményeket, amelyek esetén az uniós aggregátumok nem tehetők közzé, az összes tagállam által elfogadott titoktartási chartában rögzítették.

Ennek eredményeképpen a szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazat statisztikái tekintetében a 2013. évi összesített uniós eredmények 8 %-át nem lehetett titoktartási okokból közzétenni.

Bizalmas jellegüknél fogva a vállalkozások demográfiájára vonatkozó összesített uniós eredmények 14,2 %-át nem hozták nyilvánosságra. A bizalmas adatcellák számát és százalékos arányát a következő táblázat mutatja be.

4. táblázat:    Azon éves vállalkozási statisztikák főbb változóinak bizalmas jellege, amelyek tekintetében 2013. évre vonatkozó uniós szintű összevont adatokat tettek közzé (a NACE Rev. 2. összes szintje)

2.3.A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak hasznossága

Az Eurostat az adatok többségét 18 hónappal a referenciaév után kapja meg. Az adatok validálása és közzététele rendes körülmények között a kézhezvételt követő 4 hónapon belül történik. Az uniós aggregátumok számítására legkésőbb 2 évvel a referenciaév után kerül sor. Az Eurostat felé történő tagállami adattovábbítás hosszú időtartama ronthatja az adatok hasznosságát. Az Eurostat csak korlátozott mértékben tud hatást gyakorolni a tagállamokra annak érdekében, hogy időben továbbítsák az adatokat.

A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak hasznosságát jelzi az Eurostat weboldaláról történő letöltések száma. A következő táblázat számadatai a 2016 januárjától 2016 decemberéig terjedő időszakra vonatkoznak, ennek során álltak rendelkezésre a 2013. évi adatok.

5. táblázat:    Letöltések száma

3.PONTOSSÁG

A vállalkozásszerkezeti statisztikák pontosságának mérése érdekében a 275/2010/EU bizottsági rendelet 9 előírja a tagállamok számára, hogy évente információt szolgáltassanak az Eurostatnak a minőségi mutatókról, így többek között a relatív szórásról. Ezenfelül információkat kell benyújtaniuk az adatok gyűjtése és feldolgozása során alkalmazott módszertanról is. Az összes tagállam által szolgáltatott információ alapján az Eurostat elvégezte a 2013-ra vonatkozó értékelést, amelynek főbb elemeit ez a jelentés is tartalmazza.

A tagállamok a nemzeti sajátosságok (például méretkategória, gazdasági tevékenységek és régiók) és a rendelkezésre álló közigazgatási erőforrások függvényében szabadon dönthetnek az adatgyűjtés és -feldolgozás legeredményesebb és leghatékonyabb módjáról.

Az adatok minőségének uniós szintű értékelése céljából az Eurostat az összes ágazat tekintetében, a NACE Rev. 2. egy számjegyű szintjén (nemzetgazdasági ágak) kiszámította hat mutató – nemzeti szintű relatív szóráson alapuló – összesített uniós szintű relatív szórását.

6. táblázat:    A szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó statisztikák relatív szórásának összesített uniós szintű értéke (%)

A fenti táblázat azt mutatja, hogy az uniós szintű összesített relatív szórás a legtöbb esetben 1,5 alatt marad, kivéve a bruttó beruházás változót, amely esetében az együttható nagyobbrészt 0,6 és 2,5 között alakul.

4.KOHERENCIA ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

A korábbiakban említettek szerint a tagállamok egyes referenciaévek tekintetében benyújtott jelentéseiben információt kell szolgáltatni az adatok gyűjtése és feldolgozása során alkalmazott módszertanról is.

4.1.Koherencia

A koherencia azt mutatja meg, milyen mértékben teszi lehetővé a statisztikai módszerek megfelelősége a különböző forrásokból származó adatok összesítését. Az Eurostat ezért azonosítja a vállalkozások szerkezeti statisztikái és más vállalati felmérések közös elemeit, majd meghatározza azok következetességének mértékét.

A vállalkozások szerkezeti statisztikái számos más forrásból származó statisztikák – például vállalkozás-nyilvántartásokból, nemzeti számlákból, munkaerőköltség-felmérésekből, munkaügyi statisztikákból, és rövid távú statisztikákból származó adatkészletek – mellett is felhasználhatók. A vállalkozások szerkezeti statisztikái és a felhasznált egyéb statisztikai források közötti koherencia elemzése egy sor eltérést tárt fel a felhasznált adatok és módszertanok tekintetében. Az egyes statisztikai források esetében mindig arra a módszertanra esik a választás, amely a leginkább megfelel az adott forrás céljainak. Ezért a különböző adatforrásokon alkalmazott módszertanok jellemzően eltérnek egymástól.

4.2.Összehasonlíthatóság

A szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó statisztikák időben és az országok között csak a 2005. referenciaévtől kezdődően hasonlíthatók össze, mivel bizonyos országok e dátumot megelőzően eltérő módszertant és hatókört alkalmaztak. A tevékenységek új besorolásának (NACE Rev. 2.) 2008. évi bevezetése lehetetlenné teszi az ezt az évet is tartalmazó idősorok vizsgálatát.

Az üzleti szolgáltatásokra és a vállalatok demográfiájára vonatkozó statisztikák 2008-tól, a felmérés kötelezővé tételének időpontjától kezdve hasonlíthatók össze.

5.AZ ADATSZOLGÁLTATÁS HATÁRIDEJE

Az SBS-rendelet értelmében a tagállamoknak a következő határidőig kell benyújtaniuk a referenciaévre vonatkozó adataikat:

·a szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó előzetes statisztikák esetében: a naptári év végétől számított 10 hónap, és

·az összes ágazat végleges adatai esetében: a naptári év végétől számított 18 hónap.

A 2013. referenciaév tekintetében 18 ország nyújtotta be időben az összes adatot.

6.HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÉRTHETŐSÉG

Minden vállalkozásszerkezeti statisztika, valamint a felhasználók számára releváns módszertani kérdések részletes magyarázata ingyenesen hozzáférhető az Eurostat weboldalának „Ipar, kereskedelem és szolgáltatások” menüpontjában 11 .

A nemzeti statisztikai hivatalok tagállami szinten is közzéteszik a vállalkozások szerkezeti statisztikáit, ami még inkább hozzáférhetővé teszi az adatokat a felhasználók számára.

7.MEGFELELÉS AZ SBS-RENDELETNEK

A tagállamok SBS-rendeletnek való megfelelését a szolgáltatott adatok teljessége, a végleges adatok közzététele előtt benyújtott verziók száma és az adatközlés határidejének betartása alapján értékelik.

A 2013. évi adatok átfogó megfelelési mutatói javulást tükröznek az előző jelentésben rögzített megfelelési szinthez képest. Egy adott országban fennálló egyedi körülmények ronthatják a megfelelési mutatókat.

A végleges adatok közzététele előtt a tagállami adatokat átlagosan 1,3 verzióban küldték meg.

A 7. táblázat bemutatja a 28 uniós tagállam és Norvégia megfelelésének átfogó értékelését.

Az országokat egy négyfokú megfelelési skálán értékelték:

NJ =    Nagyon jó megfelelési szint. Az összes előírt adatot (kevés kivétellel) időben benyújtották (legalább 90 %-os pontszám).

J    =    Jó megfelelési szint. Néhány elem hiányzott, illetve kisebb késések voltak az adatszolgáltatásban (70 % és 89 % közötti pontszám).

R    =    Az adatok részben rendelkezésre álltak, de az előírt információk jelentős részei hiányoztak, illetve nem tartották be a határidőket (10 % és 69 % közötti pontszám).

E    =    Elégtelen megfelelési szint. Az adatok nagy része hiányzott, illetve jelentős késéssel nyújtották be azokat (10 % alatti pontszám).

7. táblázat:    A megfelelés átfogó értékelése

A táblázatból kiderül, hogy a legtöbb tagállam esetében a megfelelés „nagyon jó” vagy „jó” volt.

Az Eurostat két irányban is lépéseket tett a megfelelés javítása érdekében: egyrészt jelentést készített az elvégzett megfelelés-ellenőrzésről, másrészt adatvalidációs eszközt készített a tagállamok számára.

Az Eurostat évente egyszer nyújt be megfelelési jelentést az SBS irányítóbizottságának. Néhány esetben az Eurostat főigazgatója a nemzeti statisztikai hivatalok vezetőit is megkereste levélben.

Az Eurostat kidolgozott egy olyan adatvalidációs eszközt, amellyel a tagállamok ellenőrizhetik adataik pontosságát és esetleges bizalmas jellegét, mielőtt azokat megküldenék neki. A tagállamok nagy többsége alkalmazza a validációs eszközt, és ennek révén sikerült csökkenteni a tagállamok által továbbított adatok verzióinak számát és javítani az adatok minőségét.

Az Eurostat emellett részt vállal egy olyan tevékenységben is, amelynek célja, hogy a „gazdasági egység” 696/93/EGK tanácsi rendeletben 12 meghatározott statisztikai egységként való helyes alkalmazása tekintetében teljes körű megfelelést biztosítson az SBS-rendeletnek. E rendelet értelmében: „A gazdasági egység a jogi egységek legkisebb kombinációja, olyan árukat előállító, illetve szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egység, amely a döntéshozatal során bizonyos fokú autonómiával rendelkezik...”. A döntéshozatali autonómiával nem rendelkező jogi egységeket ellenőrző egységükkel kell kombinálni, és így alkotnak egy gazdasági egységet. 23 ország (22 uniós tagállam és egy EFTA-tagállam) esetében nem volt teljes körű a megfelelés a gazdasági egységnek a vállalkozások szerkezeti statisztikáiban statisztikai egységként való alkalmazása terén. Ezen országok mindegyike cselekvési tervet nyújtott be az Eurostatnak arról, hogy a vállalkozások szerkezeti statisztikáiban miként tervezik maradéktalanul megvalósítani a gazdasági egység statisztikai egységként való alkalmazását. A megvalósítás 2016 júniusában indult, az Eurostat pedig félévente ellenőrzi az előrehaladást.  

8.A VÁLLALKOZÁSOKRA HÁRULÓ TERHEK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK SZERKEZETI STATISZTIKÁIBA BEVEZETETT ÉS AZOKKAL KAPCSOLATOSAN ELŐIRÁNYZOTT VÁLTOZTATÁSOK

8.1.Háttér

Megfelelve az SBS-rendelet követelményeinek, a nemzeti statisztikai hivatalok továbbra is alapvető vállalkozásszerkezeti statisztikákat (például a vállalkozások sokaságával, a gazdasági szervezetek létrejöttével, megszűnésével, valamint túlélésével, árbevétellel, hozzáadott értékkel, foglalkoztatással, bruttó beruházással, értékkimenettel és tényezők ráfordításával kapcsolatos információkat) biztosítanak és tesznek elérhetővé a felhasználók számára. Azonban – összhangban a jelenlegi széttagolt megközelítéssel, amely értelmében minden területet külön jogi keret szabályoz – ma már nem tekinthető fenntarthatónak olyan vállalkozásszerkezeti statisztikák összeállítása, amelyek nem kapcsolódnak más vállalkozásstatisztikai területekhez. Ennek az az oka, hogy nem kellően gyors a kialakuló felhasználói igények kielégítése és a vállalkozásokra háruló statisztikai terhek csökkentése.

Az Eurostat e kihívások tudatában együttműködést kezdett az érdekelt felekkel az európai statisztikai rendszer keretében, hogy a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó keretrendelet (FRIBS) intézkedései révén megvalósuljon a statisztikai előállítási folyamatoknak a főbb társadalmi változásokhoz és a globalizált gazdasághoz igazítása. A vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó új jogi keret szélesebb területeket ölel fel. Ennek eredményeként egymással összefüggő előállítási folyamatok több forrásra támaszkodó rendszerré integrálása valósulna meg. Hatékonyságnövelés terén a projekt számos problémát rendezni kíván, és ennek keretében céljai a következők:

·hatékonyabb statisztikai előállítás megvalósítása,

·nagyobb összehasonlíthatóság és következetesség biztosítása a területek között,

·az adatkövetelmények észszerűsítése,

·a vállalkozások terheinek csökkentése,

·új és összetettebb felhasználói igények kielégítése.

8.2.A vállalkozások szerkezeti statisztikáiba bevezetett és azokkal kapcsolatosan előirányzott változtatások

A vállalkozásokra háruló terhek csökkentése alapvető fontosságú az európai statisztikai előállítási rendszer hatékony, a vállalkozásstatisztikai célok teljesítését támogató működéséhez szükséges feltételek biztosításához. Így az Eurostat folyamatosan együttműködött a nemzeti statisztikai hivatalokkal, hogy az adatkövetelmények egyszerűsítése és annak biztosítása révén, hogy a rendelkezésre álló statisztikák kielégítsék a felhasználói igényeket, megvalósuljon e terhek csökkentése és relevanciájának növelése.

Több konzultációra is sor került a vállalkozásszerkezeti statisztikák Bizottságon belüli és kívüli fő felhasználóival egyaránt. Ennek eredményeként az Eurostat megszüntette a „Pénzügyi, biztosítási tevékenység” ágazatra bevezetett követelményeket, és erre az ágazatra is a vállalkozásszerkezeti statisztikák szabványos változóit vezette be. Ez alkalmazandó a 2013. évre vonatkozóan gyűjtött adatokra is.

Ezenkívül a tagállamok által a vállalkozásokra háruló terhek csökkentése érdekében tett lépések némelyike a vállalkozások szerkezeti statisztikáival összefüggő adatgyűjtési folyamatokra irányult. A tagállamok többsége gyakran végez mintavételes felmérést: ezek kapcsán új mintavételi stratégiákat fogadtak el részben a vállalkozásokra nehezedő terhek, részben a nemzeti statisztikai hivatalokat terhelő költségek csökkentése érdekében. Emellett néhány ország kizárta a kisvállalkozásokat a felmérésekből, és közigazgatási adatforrások és becslések kombinációjával pótolta a hiányzó adatokat. Egyes országok online rendszereket vezettek be az éves adóügyi és statisztikai információk összegyűjtésére. Ezek a korszerű információs technológián alapuló rendszerek javíthatják az adatok minőségét, valamint lerövidíthetik az azok beviteléhez és feldolgozásához szükséges időt. 

A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak a FRIBS-projekt keretében tervezett változtatásai kapcsán a következő intézkedések végrehajtása várható a hivatalos uniós statisztikák relevanciájának növelése érdekében. Jóllehet mindez további végrehajtási költségeket jelenthet a nemzeti statisztikai hivatalok és a vállalkozások számára – például amiatt, hogy néhány egység esetében további felmérések válhatnak szükségessé –, ezeket a költségeket ellensúlyozni fogják a szabványosabb adatstruktúrából és a több vállalkozásstatisztikai rendelet néhány adatkövetelményének egyszerűsítéséből származó előnyök.

·Az összes vállalkozásszerkezeti statisztika felvételi körének javítása a NACE Rev. 2. tevékenység szerinti bontásának a következő nemzetgazdasági ágakra történő kiterjesztése révén: P (Oktatás), Q (Humán-egészségügyi, szociális ellátás), R (Művészet, szórakoztatás, szabadidő) és S96 (Egyéb személyi szolgáltatás).

·A felvételi kör kiterjesztése a „gép és berendezés beruházása” és a „szolgáltatási ágazatokban teljesített órák száma” változói esetében.

·Ideiglenes adatok előállítása a kkv-król (méretkategória szerint) két kulcsfontosságú változó (árbevétel és foglalkoztatottak száma) esetében 10 hónappal a referenciaév után.

·A „Pénzügyi, biztosítási tevékenység” ágazatra vonatkozó adatkövetelmények átalakítása a vállalkozásszerkezeti statisztikák szabványos változóinak bevezetése, az ágazatspecifikus változók törlése és a felvételi kör összes olyan alágazatra történő kiterjesztése révén, mint a pénzügyi lízing, lakásalapú jelzáloghitel-nyújtás, fogyasztási célú hitelnyújtás, más pénzügyi alapokkal kapcsolatos szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatások.

·Az árbevétel termék szerinti bontására vonatkozó adatok törlése a kereskedelmi ágazatban.

·A környezetvédelmi kiadásokkal kapcsolatos adatok törlése.

·A nemzeti számlákhoz kifejezetten szükséges változók részletezettségének (NACE két számjegy) csökkentése.

9.TOVÁBBFEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEK

A vállalkozások szerkezeti statisztikái jelenleg kizárólag a nemzeti szintre összpontosítanak, és nem veszik figyelembe az üzleti tevékenységek fejlődésének teret adó új környezetet. Az egységes piac és a globalizáció eredményeként megváltoztak az üzleti szervezetek. E változás kapcsán az Eurostat – a tagállamokkal együttműködésben – több intézkedést is fontolóra vett a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak a célból történő módosítására, hogy azok igazodjanak a változó felhasználói igényekhez, ami elengedhetetlen a hivatalos statisztikák relevanciájának biztosítása szempontjából.

A vállalkozások szerkezeti statisztikáival kapcsolatos jelenlegi követelmények kapcsán a következő módosításokra született javaslat.

·A vállalkozások ellenőrzésére vonatkozó szempont bevezetése és annak lehetővé tétele, hogy a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak sokaságát a következő három kategóriába lehessen osztani: független vállalkozás, hazai és külföldi irányítás alatt álló vállalkozás.

·A vállalkozások szerkezeti statisztikáiba annak a különbségtételnek a bevezetése, hogy a vállalkozás részt vesz-e nemzetközi kereskedelemben vagy sem, és annak lehetővé tétele, hogy a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak sokaságát a következő két alkategóriába lehessen sorolni: nemzetközi kereskedelemben részt vevő és részt nem vevő vállalkozás. A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak mutatóit is külön kell majd előállítani.

·A külföldi közvetlen befektetés és a külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák módszertanának összehangolása: szoros kapcsolat áll fenn a külföldi közvetlen befektetés és a külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák között, mivel a külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák egységei a külföldi közvetlen befektetés sokaságának egy részhalmaza. Bizonyos szempontból a külföldi közvetlen befektetés a külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák egy dinamikus komponense. Ennek ellenére nincs összhang a külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó statisztikák és a külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák összeállítási módszertana között.

·A szolgáltatásnyújtás módja – a szolgáltatások fokozottabb megjelenítése: a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem esetében a szolgáltatásnyújtás módja azt mutatja, miként zajlik a szolgáltatásnyújtás két ország között. A szolgáltatások ily módon történő bemutatása a külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikákat is magában foglalja, és nagyobb rálátást biztosít a szolgáltatáskereskedelem egészére.

·Szolgáltatáskereskedelem a vállalkozások jellemzői szerint – a szolgáltatások fokozottabb megjelenítése: A vállalkozások jellemzői szerinti szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó statisztikák javítják a gazdasági globalizációnak az input-output táblák és a hozzáadottérték-alapú kereskedelem koncepcióján alapuló mérésének minőségét, mivel a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó statisztikákhoz NACE szempontokat rendelnek. Ezáltal a szolgáltatáskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások gazdasági tevékenységére is rendelkezésre állnak majd szolgáltatási statisztikák. Ezek a statisztikák pedig jobban integrálódnak majd a vállalkozásstatisztikákba. Ennek fényében meg kell találni a módját annak, hogy miként lehet a szolgáltatásokat úgy osztályozni, hogy azok teljes mértékben integrálva legyenek a vállalkozásstatisztikákba, de az osztályozás más felhasználói igényeket is kielégítsen. Mindez összefügg azzal a kérdéssel is, hogy a fizetési mérleg szolgáltatásokra vonatkozó, kibővített osztályozási rendszerének (EBOPS) vagy a termékek tevékenység szerinti osztályozásának (CPA) a használata lenne-e megfelelőbb. A szolgáltatáskereskedelmi statisztikák vállalkozási méretkategóriák bontásán alapuló előállításának (0–9, 10–49, 50–249, 250+ foglalkoztatott, vagy a hozzáadott érték megfelelő küszöbértékei) lehetősége is vizsgálat tárgyát fogja képezni.

·Üzleti feladatkörök szerinti statisztikák előállítása: a korszerű vállalkozások szerkezete gyakran az üzleti feladatkörökön alapul. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások a termelési folyamat bizonyos részeit be- vagy kiszervezhetik. Ha egy vállalkozás kiszervez feladatokat, nem elég csak a gazdasági tevékenységét (NACE) ismerni, hiszen abból nem derül ki, milyen típusú álláshelyek vesztek el. Ezért a nemzetközi kiszervezésre vonatkozóan az Eurostat által végzett két felmérés bevezette az üzleti feladatkör fogalmát. Az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által megbízott szakértői csoport jelenleg dolgozik ennek az osztályozásnak a véglegesítésén.

·A vállalatcsoport statisztikai egységén alapuló statisztikák előállítása: a multinacionális vállalatcsoportok egyre nagyobb szerepet játszanak majd a gazdasági globalizációban. A külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák jelenleg részleges információkkal szolgálnak a multinacionális vállalkozásokról, mivel a külföldi irányítás alatt álló leányvállalatok tevékenységeiről gyűjtenek adatokat. Ugyanakkor nem gyűjtenek vagy állítanak elő információkat az egyazon vállalatcsoporthoz tartozó, hazai irányítás alatt álló leányvállalatokról. Emellett nem szolgálnak információkkal a csoport legfőbb, ellenőrzést gyakorló intézményi egységéről sem.

A mikroadatok összekapcsolása révén a meglévő adatforrásokból is kigyűjthető lenne néhány adatkövetelmény. Ennek eredményeként ezek a követelmények nem jelentenének további terhet, jóllehet némelyikük végrehajtása jelentős elkötelezettséget és beruházást igényel az európai statisztikai rendszer részéről az elkövetkező években.

Az Eurostat elkötelezi magát amellett, hogy a tagállamokkal együttműködésben folytatja a vállalkozások vállalkozás-nyilvántartásba vételéhez Európa-szerte alkalmazott árbevételi küszöbök terén jelentkező variabilitással kapcsolatos munkát. Ez javítani fogja a nemzeti adatok vállalkozásstatisztikákon belüli összehasonlíthatóságát.

Ezek a lehetséges módosítások így további megbeszélés tárgyát képezik, hogy hozzáadott értékük és a források rendelkezésre állása alapján rangsort lehessen felállítani.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 295/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (átdolgozás) (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.).

(2) COM(2014) 243 final.

(3)

   A Bizottság 251/2009/EK rendelete (2009. március 11.) a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz előállítandó adatsorok és a termékek tevékenység szerinti statisztikai osztályozásának (CPA) átdolgozása után szükséges kiigazítások tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról (HL L 86., 2009.3.31., 170. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról ésa 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(5) http://ec.europa.eu/eurostat/web/structural-business-statistics/data/database

(6) http://ec.europa.eu/eurostat

(7) http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Structural_business_statistics_overview

(8) A vállalkozásokra háruló terhek, valamint a nemzeti statisztikai hatóságokat terhelő költségek minimalizálása érdekében a tagállamok az adatokat olyan jelöléssel láthatják el, amelynek alapján azok „kizárólag az európai összesítésekhez való hozzájárulás”-ként (contribution to European totals only; CETO) felhasználandónak minősülnek. Az Eurostat az ilyen adatokat nem teszi közzé. A tagállamok általi nemzeti közzététel esetén az adatok nem tartalmazzák a CETO-megjelölést. A CETO-megjelölés használatának feltételei a vállalkozások által uniós szinten összesen termelt hozzáadott értékből a tagállamra jutó részesedésen alapulnak a következők szerint:Nagy országok: DE, FR, IT, UK.Közepes méretű országok: BE, DK, ES, GR, IE, NL, AT, PL, PT, FI, SE, NO.Kis országok: BG, CZ, EE, HR, CY, LV, LT, LU, HU, MT, RO, SI, SK.

(9)  A Bizottság 275/2010/EU rendelete (2010. március 30.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak minőségértékelési kritériumai tekintetében a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 86., 2010.4.1., 1. o.).

(10) A relatív szórást a 2013. évre vonatkozó végleges adatok tekintetében az 1A, 2A, 3A és 4A adatsorokra (I–IV. melléklet), a NACE Rev. 2. egy számjegyű szintjén (nemzetgazdasági ágak) számították ki.

(11) http://ec.europa.eu/eurostat/web/structural-business-statistics/overview

(12) 696/93/EGK tanácsi rendelet.