EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.6.23.

COM(2017) 338 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról

2016. január 1. – 2016. december 31.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról

2016. január 1. – 2016. december 31.

BEVEZETÉS

A piacrajutási stratégia részeként a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló e hetedik jelentés a vállalkozások és a tagállamok által a piacrajutási partnerség keretében a Bizottságnak bejelentett kereskedelmi és befektetési akadályokat elemzi 1 .

Ez a Bizottság, a tagállamok és az európai vállalkozók közötti partnerség felbecsülhetetlennek bizonyult a kereskedelmi akadályokról szóló információgyűjtés, továbbá a prioritások és az akadályok elhárítását célzó stratégia közös meghatározása szempontjából. E tapasztalatra építve, és tudatában a protekcionizmus előtérbe kerülésének, a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című közleményében 2 „megerősített partnerségre” tett javaslatot, hogy megszilárdítsa a jelenlegi közös erőfeszítéseket és azokat a kereskedelmi és befektetési akadályok eltávolításán túl kiterjessze a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtására 3 .

Ezzel összefüggésben a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló ez évi jelentés az uniós gazdasági szereplőket harmadik országokban közvetlenül érintő konkrét akadályokra összpontosít. Ez a megközelítés eltávolodik a korábbi jelentésben vizsgált általános protekcionista tendenciák elemzésétől 4 annak érdekében, hogy az EU 51 harmadik országba 5 irányuló exportja előtti, a piacrajutási partnerség keretében bejelentett és a Piacrajutási Adatbázis (Market Access Database, a továbbiakban: MADB) 6 kereskedelmi akadályok szakaszában rögzített legjelentősebb akadályokra összpontosítson. Az uniós vállalkozásokra hatással levő ezen intézkedések elemzése lehetővé teszi olyan következtetések levonását, amelyek általánosságban megerősítik a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló korábbi jelentésekben és protekcionizmusról szóló jelentésekben megfigyelt protekcionista tendencia folyamatos fokozódását.

E jelentés első szakasza számszerűen elemzi az MADB-ben rögzített, összesen 372 aktív 7 kereskedelmi és befektetési akadályt, valamint a 2016-ban nyilvántartásba vett 36 új akadályt, országok, intézkedéstípusok és ágazatok szerinti bontásban.

A második rész részletesebben elemzi a 2016-ban (2016. január 1. és december 31. között) bejelentett új akadályokat, és leírja az egyes országok és ágazatok sajátos tendenciáit, valamint értékeli az esetlegesen érintett kereskedelmi forgalmat.

A harmadik szakasz kifejti a piacrajutási stratégia keretében ezen akadályok kezelése érdekében használt eszközöket, és áttekintést ad a 2016-ban sikeresen elhárított 20 akadályról. A potenciálisan érintett kereskedelmi forgalom és a kedvező helyzetbe került ágazatok általános elemzését követően néhány nagyobb sikertörténet is bemutatásra kerül.

I.        A KERESKEDELEM ÉS A BEFEKTETÉSEK ÚTJÁBAN ÁLLÓ AKADÁLYOK ÁTTEKINTÉSE

Ez a fejezet tény- és számszerűen elemzi a harmadik országok által alkalmazott kereskedelmi akadályokat és a kapcsolódó tendenciákat az MADB kereskedelmi akadályokra vonatkozó szakasza alapján, amely rögzít minden olyan akadályt, amelynek tekintetében lépéseket tettek a piacrajutási partnerség keretében.

Fontos megjegyezni, hogy az MADB (és ez a jelentés) nem ad átfogó áttekintést az uniós gazdasági szereplőket érő valamennyi kereskedelmi akadályról 8 . A vállalatok dönthetnek úgy, hogy egyes akadályokat nem jelentenek be a piacrajutási partnerségnek, mivel reményeik szerint megoldják őket vagy kiküszöbölik hatásaikat, vagy pedig mivel az akadály adott esetben nem jelent prioritást e partnerségben. Egyes vállalatok ráadásul nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy az akadályokat a partnerségen keresztül is el lehet hárítani.

Míg az MADB és e jelentés nem ítéli meg a rögzített intézkedések jogszerűségét/jogellenességét, ezen akadályok mindegyikét az uniós vállalkozások számára problematikusként azonosították, és további intézkedések céljával prioritást rendeltek hozzájuk a piacrajutási partnerség keretében, mivel lehet, hogy diszkriminatívak, aránytalanok vagy kereskedelemkorlátozók.

A.    A KERESKEDELEM ÉS A BEFEKTETÉSEK ÚTJÁBAN ÁLLÓ AKADÁLYOK TELJES ÁLLOMÁNYA

E jelentés készítésekor összesen 372 aktív kereskedelmi és befektetési akadály szerepelt az MADB-ben. Ez a szám mutatja a piacrajutási partnerség, mint a kereskedelmi akadályokat azonosító fórum sikerét, de azt is jelzi, hogy továbbra is jelentős számú intézkedés korlátozza az uniós exportőrök és befektetők lehetőségeit. Az MADB lehetővé teszi a rögzített kereskedelmi akadályok harmadik országok, intézkedéstípusok és ágazatok szerinti bontását. Ez a jelentés ezt a bontást követi.

1.    Az akadályok harmadik országok szerinti bontása

Az 1. táblázat szemlélteti ezen intézkedések földrajzi megoszlását.

Annak ellenére, hogy a G20 vezetők a protekcionizmus visszautasításával kapcsolatos kötelezettségvállalásukat 2016-ban is megismételték a 2016. szeptember 4–5-én Hangcsouban tartott G20 csúcstalálkozón, az a 10 ország, ahol a legmagasabb a kereskedelmi akadályok száma, mind G20 gazdaság. A legtöbb akadályt Oroszországban figyelték meg, amelyet illetően 33 intézkedést tartanak nyilván. 16 ezek közül közvetlenül a határon alkalmazandó, 14 belső intézkedés, 3 pedig kereskedelemtorzító támogatás. Az aktív akadályok második legmagasabb számáért Brazília, Kína és India felel, mindenhol 23 ilyen intézkedés van hatályban. Ezek főként belső intézkedések (14 Brazília, és 12–12 Kína, illetve India esetében), de közvetlenül a határon alkalmazott intézkedések is szerepelnek köztük (9 Brazília, 10 Kína és 11 India tekintetében). Kína vonatkozásában az MADB egy támogatással összefüggő intézkedést is rögzített.

Azok az országok, amelyek tekintetében legalább 10 kereskedelmi és befektetési akadályt tartanak nyilván, többek között a következők: Indonézia (17), Dél-Korea (17), Argentína (16), Egyesült Államok (16), Törökország (15), Ausztrália (13), Thaiföld (11), Vietnam (11), Chile (10) és Mexikó (10).

1. táblázat: Az MADB-ben szereplő kereskedelmi és befektetési akadályok földrajzi bontásban (*G20 országok)

2. Az akadályok intézkedéstípusok szerinti bontása

Az MADB lehetővé teszi az akadálytípusok közötti különbségtételt is. Ezt a 2. táblázat mutatja be.  

2. táblázat: Az MADB-ben szereplő kereskedelmi és befektetési akadályok típusonként

Az ábra azt mutatja, hogy egyenlő számú akadály (183 egyenként) szerepel a hagyományosabb, határon alkalmazott intézkedések területén, illetve a belső intézkedések terén. A határon alkalmazott intézkedések olyan korlátozások, amelyek közvetlenül érintik a behozatalt és a kivitelt; ilyenek különösen a vámtarifák megemelése, a mennyiségi korlátozások, az állategészségügyi és növényegészségügyi (SPS) intézkedések, az importengedélyezés vagy a kifejezett kereskedelmi tilalmak. Oroszország (16), India (11), Argentína (11), Kína (10) és Törökország (10) azok az országok, amelyek a leggyakrabban folyamodtak ilyen akadályokhoz.

Az MADB szerint a belső intézkedések száma ugyanilyen magas. Ezek az akadályok többek között a szolgáltatásokkal, befektetésekkel, közbeszerzéssel, szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos korlátozások vagy a kereskedelem indokolatlan technikai akadályai. Oroszország, Brazília (14 egyenként), Kína (12) és India (12) esetében regisztráltak a legnagyobb számban ilyen intézkedéseket.

A nyilvántartott akadályok harmadik legfontosabb típusa a kereskedelemtorzító támogatások. Jóllehet a támogatásokkal inkább szubvencióellenes vizsgálatok keretében foglalkoznak, a tagállamok és a vállalkozások úgy határoztak, hogy bejelentenek egyes támogatási programokat (hatot) a piacrajutási partnerségben is, ami jelzi, hogy e tisztességtelen gyakorlat egyre nagyobb kihívást jelent. A regisztrált, különösen kereskedelemtorzító támogatások feléért (három) Oroszország felel, azt Kína, Dél-Korea és az Egyesült Államok követi (egy egyenként).

B.    A 2016-BAN BEJELENTETT KERESKEDELMI ÉS BEFEKTETÉSI AKADÁLYOK

Éves hatályát tekintve a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló jelentés jó lehetőséget kínál az új akadályok, továbbá a piacrajutási partnerség akadályok elhárítására irányuló tevékenysége éves szintű számbavételére. Az MADB-be felvett adatok alapján 2016-ban 36 új akadályt vettek nyilvántartásba 21 harmadik ország 9 tekintetében. A 2016-ban rögzített új akadályok száma tehát meglehetősen egybecsengett a 2015. évi számokkal (39 új intézkedés).

1.    A 2016-ban bejelentett akadályok harmadik országok szerinti bontásban

Ezen új akadályok földrajzi megoszlását a 3. táblázat szemlélteti.

3. táblázat: A 2016-ban bejelentett kereskedelmi és befektetési akadályok földrajzi bontásban (*G20 országok) 

Új akadályok leggyakoribb előfordulását 2016-ban az Oroszországgal (hat) és Indiával (öt) fenntartott kereskedelmi és befektetési kapcsolatokkal összefüggésben jelentették, ami megerősíti a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló elmúlt évi jelentésben már azonosított protekcionista tendenciákat. Svájc három új akadályt alkalmazott, míg két új akadályról számoltak be Algéria, Kína, Egyiptom, illetve Törökország tekintetében. A fennmaradó 14 új akadály más egyedi harmadik országokban merült fel.

2.    A 2016-ban bejelentett akadályok intézkedéstípusok szerinti bontásban

A 4. táblázat a 2016-ban rögzített három legfontosabb intézkedéstípusról nyújt áttekintést.

4. táblázat: A 2016-ban bejelentett kereskedelmi és befektetési akadályok típusonként

A 2016-ban bejegyzett akadályok többsége belső intézkedés (20), ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az uniós exportot és befektetéseket érintő belföldi intézkedésekre, amelyeket gyakran nehezebb feltárni és kezelni. A nyilvántartott korlátozások többségét az árukereskedelemben fogadták el, és ide tartoznak indokolatlan szabályozói akadályok, belföldi adóintézkedések és szellemi tulajdonhoz fűződő jogok (17). Ezenfelül néhány új akadályt rögzítettek a szolgáltatások kereskedelmében (kettő) és a befektetések területén (egy).

Míg az új belső intézkedések száma 2016-ban meghaladta az uniós exportőrök által a vámhatóságok előtt tapasztalt hagyományos kereskedelmi akadályokét, a határon alkalmazott új intézkedések száma szintén jelentős maradt (13). E korlátozások többsége megnövelt vámtarifák, kontingensek, tilalmak vagy túlzott terhet jelentő engedélyezési rendszerek révén (nyolc) akadályozta a harmadik országokba irányuló behozatalt. Ezenfelül, jelentős számban merültek fel új SPS-intézkedések (négy). Az EU kereskedelmi partnerei tekintetében regisztrált új exportkorlátozások száma mérsékeltebb volt 2016-ban (egy).

A 2016-ban bejelentett akadályok listáján szerepeltek még új támogatási intézkedések (három), vagy általános támogatási programok (kettő) vagy kifejezetten az exportteljesítményhez kötődő programok formájában (egy).

3.    A 2016-ban bejelentett akadályok ágazatok szerinti bontásban

Az 5. táblázat mutatja, hogy a 2016-ban nyilvántartásba vett új intézkedések a gazdasági tevékenység 13 különböző ágazatát érintették.

5. táblázat: A 2016-ban bejelentett kereskedelmi és befektetési akadályok ágazati bontásban

Új akadályokat legnagyobb számban a borok és szeszes italok ágazatában jelentették be (hét), ezt a mezőgazdaság és halászat követte (hat). A gépjárműgyártás, a gyógyszeripar, a szolgáltatások, az orvostechnikai eszközök, a játékok, a vas, acél és színesfémek ágazatában két-két új akadályt vettek nyilvántartásba. Egy-egy egyedi akadályt rögzítettek az építőiparban, a bútorgyártásban, az IKT terén, a hajógyártásban és a textiltermékek ágazatában. Végezetül, regisztráltak hat horizontális akadályt, amelyek több ágazatot érintettek.

II.        A 2016-BAN BEJELENTETT FONTOSABB KERESKEDELMI ÉS BEFEKTETÉSI AKADÁLYOK

Ez a fejezet részletesebben elemzi az azon hét kereskedelmi partnernél megfigyelt új akadályokat, amelyek esetében több új akadályt is regisztráltak 2016-ban; ezek a következők: Oroszország, India, Svájc, Kína, Algéria, Egyiptom és Törökország. A fejezet becsléseket tartalmaz az esetlegesen érintett kereskedelmi forgalommal kapcsolatban is.

A.    AZ ÚJ AKADÁLYOK MINŐSÉGI ELEMZÉSE

1.    Oroszország

Az Oroszországban zajló jelentősebb hazai gazdasági válság folyamán az ország továbbra is igénybe vett kereskedelmi akadályokat 2016-ban, hogy védje a helyi ipart, ezzel megerősítette az előző jelentésekben feltárt tendenciákat. Oroszország vezette be a legtöbb (hat) új akadályt 2016-ban, ezzel az általa alkalmazott meglévő akadályok száma 33-ra emelkedik, és így ez az ország foglalja el az első helyet az összes nyilvántartott kereskedelmi akadály számát tekintve.

Az Oroszország tekintetében bejelentett legfontosabb akadályok közé tartoznak a kereskedelemtorzító támogatások; 2016-ban két ilyen intézkedést rögzítettek. Az egyik új támogatási intézkedés arra irányult, hogy ösztönözze az orosz ipari létesítmények termelését a gépjárműiparban és a mezőgazdasági gépek ágazatában, miután a helyi kereslet jelentősen lelassult. Ezzel összefüggésben a kormány két rendeletet adott ki, amelyek szerint ezen ágazatok Oroszországban működő vállalatai exporttámogatást kapnak a szövetségi költségvetésből.

A kormány továbbá egyedi korlátozásokat is bevezetett külföldi vállalatok részvételével szemben, állami vállalatok vagy állami támogatással működő magánvállalatok által megvalósított befektetési projektek keretében. Ezen intézkedés keretében Oroszország 15 %-os árpreferenciát vezetett be az állami vállalatok által kiírt tenderekben részt vevő orosz vállalatok számára.

Ezenfelül Oroszország két tanúsítással összefüggő akadályt is bevezetett a cementágazatban és a gyógyszeriparban abból a célból, hogy védje a helyi gyártást és ösztönözze a termelés további lokalizációját. A cementágazatban kötelező tanúsítási követelményeket állapított meg, és nem adott ki tanúsítványt az importőr vállalatoknak (a fehércement kivételével), aminek következtében az Oroszországba irányuló uniós cementexport 2016 márciusától leállt. Oroszország emellett elfogadta a „Helyes gyártási gyakorlatok” elnevezésű, a gyógyszerek forgalmazására és forgalombahozatali engedélyének megújítására vonatkozó tanúsítási követelményeket, de nem biztosított elegendő kapacitást Oroszországban ezen eljárások lefolytatására, ami indokolatlan késedelmeket okozott az uniós gyógyszeripar számára.

Oroszország (Kazahsztánnal együtt) bejelentette az Eurázsiai Gazdasági Unió játékok biztonságáról szóló rendeletének módosítástervezetét, amelyben előirányzott pszichológiai és oktatásbiztonsággal kapcsolatos követelményeket, ami minden előzmény nélküli a nemzetközi gyakorlatban, de úgy tűnik, semmilyen kapcsolatban nem áll a jelenlegi játékbiztonsági célkitűzésekkel.

Végezetül Oroszország egy jelentősebb, határon alkalmazott intézkedést is bevezetett, az Ukrajna területéről Kazahsztán és Kirgizisztán területére Oroszországon át szállító közúti és vasúti fuvarozókra a származástól függetlenül (azaz az EU tekintetében is) alkalmazott tranzittilalom formájában. E korlátozás nagymértékben megnövelte egyes uniós exportőrök fuvarozási költségeit.

Fontos megjegyezni, hogy Oroszország kiterjesztette a külföldi vállalatok közbeszerzésben való részvételére vonatkozó, régóta fennálló korlátozását két további ágazatra (élelmiszerek és rádióelektronikai termékek). E jelentés alkalmazásában ezeket nem tekintik új akadálynak, hanem a régóta fennálló közbeszerzési korlátozások új szempontjainak, amely korlátozások már eddig is számos termékre kiterjedtek (textiltermékek, orvostechnikai eszközök, importált járművek, könnyűipari behozatal, gépek és berendezések, gyógyszerek, szoftver).

A Bizottság ezeket az új és meglévő akadályokat minden létező fórumon felvetette Oroszország előtt, többek között az Oroszország kereskedelempolitikájának WTO általi 2016-os felülvizsgálatakor, a megfelelő WTO-bizottságokban, további kétoldalú találkozókon és levelekben. Ahol az oroszországi politikák megsértették az ország WTO felé fennálló kötelezettségvállalásait, az EU a WTO vitarendezési rendszerét is igénybe vette. 2016-ban a WTO-vizsgálóbizottságok az EU számára kedvező ítéletet hoztak a sertéshústermékek uniós exportja tekintetében (amelyet a Fellebbezési Testület 2017. február 23-án helybenhagyott), továbbá az Oroszország által egyes mezőgazdasági és feldolgozóipari termékekre alkalmazott túlzott mértékű vámtarifák vonatkozásában (e szöveg megalkotásakor még nem járt le az Oroszország által a WTO határozatának való megfeleléshez tűzött észszerű határidő).

2.    India

India öt új akadályt vezetett be 2016-ban, így a hozzá köthető akadályok száma összesen 23-ra emelkedett, ami megerősíti a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló elmúlt évi jelentésben azonosított protekcionista tendenciákat. Az új korlátozások többsége (négy) belső intézkedés volt, és számos ágazatot érintett, köztük az acél, az orvostechnikai eszközök, a textiltermékek, továbbá a borok és szeszes italok ágazatát.

Az acélágazatban India minimális behozatali árat vezetett be, amelyet először 2016 februárjában vetettek ki 173 acéltermékre. Az intézkedést legutóbb két hónappal hosszabbították meg 2016 decemberében, 19 acéltermék tekintetében 10 . Emellett az Indiai Szabványügyi Hivatal (BIS) által működtetett kötelező tanúsítási rendszer hatálya alá tartozó termékek listájába 2016 júniusában további 3 rozsdamentesacél-terméket vettek fel, a 2012-es minőségellenőrzési rendeletben meghatározott 35 acéltermék mellé.

Az orvostechnikai eszközöket Indiában továbbra is a gyógyszerekként szabályozzák India gyógyszerekre és kozmetikumokra vonatkozó törvénye és szabályai szerint, ezzel szükségtelenül alkalmaznak rájuk szigorúbb követelményeket. Ezzel összefüggésben a „felújított” orvostechnikai eszközök (azaz a teljesen újragyártott termékek, amelyeket ezért nem lehet használtnak tekinteni) exportja tilos, ami korlátozza az uniós gyártók exportlehetőségeit.

A textiltermékeket illetően az egyes árucikkek maximális kiskereskedelmi árát terhelő további vámok megduplázódtak (30-ról 60 %-ra). Ez az emelkedés a kapcsolódó kirakodási díjak mellett nagy terhet ró az uniós ruházati termékekre.

Emellett a borok és szeszes italok indiai ágazatában az üzleti lehetőségeket befolyásolják a nemzetközi szabványoktól való indokolatlan, a címkézési követelményeket érintő eltérések, valamint a belföldi adóintézkedések.

Noha részben pozitív fejlemények voltak megfigyelhetők 2016-ban a távközlési berendezések exportja tekintetében, további terheket jelentő követelmények még mindig megmaradtak, például a használt elektromos és elektronikus szerelvények újrakivitelével kapcsolatos kötelezettség javítás, tesztelés, kutatás és fejlesztés vagy projektmunka esetén. Ez késlelteti a behozatalt, ami hátrányos mind a távközlési hálózatok javítása, mind az esetleges kutatási együttműködési projektek szempontjából.

Noha az Indiával kötendő átfogó szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalása ténylegesen szünetel 2013 nyara óta a törekvések és elvárások szintjének összeegyeztethetetlensége miatt, a Bizottság rendszeresen felveti ezeket a kérdéseket az indiai hatóságok előtt az összes lehetséges két- és többoldalú fórumon, köztük a WTO Kereskedelem Technikai Akadályainak (TBT) Bizottságában, vagy az EU–India munkacsoportban és a kereskedelmi albizottságban.

3.    Svájc

A piacrajutási partnerségben 2016-ban 3 új akadályt vetettek fel Svájc tekintetében, így esetében a nyilvántartott akadályok teljes száma hétre emelkedik. Az új korlátozások közül kettő a szolgáltatási szektort érinti: eddig az uniós szolgáltató vállalkozásokat akkor terhelte héa-nyilvántartásbavételi kötelezettség Svájcban, ha éves svájci forgalmuk meghaladott egy adott küszöbértéket. A 2016-ban előterjesztett jogalkotási javaslat a svájci forgalom helyett a világszerte elért forgalmat venné alapul. Ennek eredményeként a Svájcban határon átnyúló szolgáltatást nyújtó legtöbb uniós vállalkozásnak héa-regisztrációt kellene nyitnia és meg kellene fizetnie a héát. Ezenfelül az Unióban letelepedett vállalkozásoknak adóügyi képviselővel kellene rendelkezniük Svájcban, ami szintén további költségekkel jár. A héa alól mentes, kis értékű szállítmányokra vonatkozó szabályok is változnak, így kevésbé lesz vonzó a csekély értékű (többnyire e-kereskedelem útján bonyolított) behozatal.

Ezenfelül a kézművesek tekintetében Ticino kantonban bevezetett új nyilvántartásba vételi követelmények számos kézműves szakma (pl. ácsok, festők, kertészek) számára előírják, hogy szakmai (pl. diploma és minimális idejű szakmai gyakorlat) és személyhez kötődő (pl. büntetlen előélet) kritériumok alapján regisztráljanak. E követelmények teljesítését a kérelmezőnek kell bizonyítania, külföldiek esetén az illetékes hatóságok által kiadott közokirattal. Ez hátrányosan érinti az európai szakembereket e szolgáltatások nyújtásában.

Svájc határon alkalmazott intézkedést is bevezetett azzal, hogy a fűszerezett hús vámtarifáira új besorolást alkalmazott, ezzel jelentősen megnövelte ezeket a tarifákat. Jóllehet időközben döntés született a „szárított hús előállításának céljából behozott” fűszerezett hús vámtarifájának csökkentéséről, az importőröknek kérelemre bizonyítaniuk kell, hogy a húst ebből a célból hozták be. Ennek eredményeként az uniós export egy részére továbbra is magasabb vámok vonatkoznak majd.

Az EU megvitatta ezeket az akadályokat Svájccal mind helyben, szakértői szinten, a piacrajutási csoporttal, mind hivatalosabban, a vámügyekkel, személyek szabad mozgásával és mezőgazdasággal foglalkozó, megfelelő vegyes bizottsági üléseken.

4.    Kína

Amint arra már a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló korábbi jelentések és az MADB rámutatott, az EU kereskedelmi partnerei közül Kína továbbra is a leginkább kereskedelemkorlátozó országok egyike. Az uniós vállalatok számos, régóta fennálló akadállyal küzdenek Kínában, ideértve a közös vállalkozásokra vonatkozó követelményeket, piacra lépési korlátozásokat, a technológiaátadásra vonatkozó kötelezettségeket és az indokolatlan műszaki szabályozásokat. Kína termelése még mindig kulcsfontosságú tényező az acélipar meglévő és egyre növekvő globális túlkapacitásában, de számos másik iparágéban is, köztük nem csak a hagyományos, energiaigényes ágazatokban, de egyre inkább a csúcstechnológiák ágazataiban is. A kínai túlkapacitás egyes esetekben meghaladja az uniós össztermelést vagy a teljes uniós piacot. Ez tisztességtelen árakon megvalósított dömping kockázatát rejti magában, és nagyobb piaci zavarokat idézhet elő az EU-ban.

Kifejezetten 2016-ban két új akadályt jelentettek be a piacrajutási partnerségben (mindkettő belső, szabályozási intézkedés), a bútorgyártásban, illetve az orvostechnikai eszközök ágazatában.

A bútorgyártást illetően, határértékeket vezettek be egyes illékony szerves vegyületek szintjével kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi szabványoknak és meglehetős kockázatot jelentenek az uniós vállalatok számára, hogy nem tudják eladni termékeiket Kínában. A Bizottság ezeket az intézkedéseket felvetette a megfelelő TBT-értesítésekre adott válaszában és számos más alkalommal a WTO TBT-bizottságában, valamint kétoldalú EU–Kína bizottsági üléseken.

Az orvostechnikai eszközök tekintetében Kína 2016-ban naprakésszé tette szabályozási követelményeit, és közzétett egy második katalógust, amelyben 350, klinikai vizsgálatok alól mentesített eszköz szerepel. Ugyanakkor, a leginnovatívabb eszközöket továbbra is Kínában lefolytatandó klinikai vizsgálatoknak kell alávetni annak érdekében, hogy Kínában nyilvántartásba lehessen venni őket. A Bizottság rendszeresen – többek között az EU és Kína közötti, az orvostechnikai eszközkel foglalkozó szakértői kerekasztal alkalmával, az EU–Kína éves szabályozási párbeszéd és a piacrajutási találkozó során, valamint az EU–Kína élelmiszerbiztonsági és gyógyszerészeti hatósági magas szintű ülésén – felkéri Kínát, hogy az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozási rendszerét egyeztesse össze a nemzetközi szabványokkal és gyakorlatokkal.

Amellett, hogy a 2016-ban rögzített új akadályok elhárításán fáradozik, az EU természetesen minden szükséges intézkedést megtesz, amellyel az MADB-ben nyilvántartott 23 meglévő akadály felszámolható. A kilátások ugyanakkor nagymértékben továbbra is azt mutatják, hogy új akadályok jelennek majd meg. Kína például horizontális, biztonsággal összefüggő szabályokat fogad el, amelyek jelentős gazdasági hatást gyakorolnak több ágazatra. Kína továbbá a közelmúltban jelezte, hogy jogszabályt kíván elfogadni az uniós gazdasági szereplők számára fontos területeken, köztük az alternatív energiaforrásokkal működő gépjárművek területén. Emellett Kína kifejezte azon szándékát is, hogy indokolatlan élelmiszer-tanúsítási követelményeket vezet be számos terméket érintően, többek között az italok (szeszes és nem szeszes italok), cukrászáruk, csokoládék, kekszek, lekvárok, kompótok és más gyümölcskészítmények, őrölt termékek és magok, reggelizőpelyhek, továbbá szárított termékek (metélt és tészta) vonatkozásában. Ezekkel az intézkedésekkel, megerősítésük esetén, a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló következő jelentés foglalkozik majd.

5.    Algéria

Algéria nem tűnt ki a korábbi évek jelentéseiből, ám folyó fizetési és kereskedelmi mérlegének romlása és a helyi ipari termelés fokozására tett erőfeszítései mellett az ország két nagyobb akadályt vezetett be 2016-ban, amelyek széles körben éreztetik hatásukat az uniós exportőrök szempontjából, több ágazatban.

A potenciálisan elsöprő mennyiségi korlátozásokat lehetővé tevő 2015-ös jogszabály folytatásaként 2016-ban importengedélyezési rendszer lépett hatályba négy termékkategóriában (járművek, cement, betonacél rudak és hengerhuzal). Ezen intézkedések jelentősen érintették az uniós exportőröket 2016-ban. 2016-ban például csak megközelítőleg 57 000 engedélyt adtak ki az uniós gépjárműexportra, ami hatalmas visszaesést jelent a korábbi évek e piacra irányuló uniós exportját nézve (pl. 2012-ben körülbelül 245 000 jármű). A betonacél, a cement és az acél hengerhuzal termékeket is sújtotta az intézkedés.

Ezenfelül Algéria továbbra is alkalmazott ipari lokalizációs politikákat, amelyeket a 2015-ös pénzügyi törvényben kezdeményezett, és rendeletet fogadott el, amellyel horizontális fogyasztói hitelt hozott létre az Algériában gyártott vagy összeszerelt termékek beszerzéséhez 2016-tól.

Az EU ezeket a kérdéseket megvitatta Algériával az EU–Algéria társulási megállapodás keretében, de Algéria eddig vonakodott módosítani kereskedelemkorlátozó politikáin. Ennek eredményeként a WTO-csatlakozási megbeszélések is megrekedtek.

6.    Egyiptom

Míg Egyiptom nem állt a korábbi jelentések középpontjában, egyre több kereskedelmet érintő akadályt léptettek hatályba. Legutóbb egy 25 termékkategóriára, köztük mezőgazdasági termékekre, kerékpárokra, kozmetikumokra, ruházati termékekre, kerámiacsempékre és bútorokra kiterjedő átfogó intézkedésben az egyiptomi kormány kötelező regisztrációt vezetett be a termékeiket Egyiptomba exportálni kívánó vállalatokra. A nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumok között a rendelet felsorolja annak igazolását, hogy a gyártó és/vagy a védjegy jogosultja minőség-ellenőrző rendszert tart fenn. Minden benyújtandó dokumentumot hitelesíttetni kell valamely kereskedelmi kamarával, jóváhagyatni az egyiptomi követséggel és lefordíttatni akkreditált fordítóirodával. Az intézkedés aggályos abból a szempontból, hogy összeegyeztethető-e a WTO-val és az EU–Egyiptom társulási megállapodással, továbbá számos gyakorlati nehézséget okoz a vállalatok számára (átláthatóság hiánya a regisztrációs eljárásban, jogorvoslati eljárás hiánya, rendkívüli késedelmek).

Az EU aggályait fejezte ki az összes lehetséges fórumon, többek között a WTO TBT-bizottságában, az EU–Egyiptom társulási megállapodásban biztosított kétoldalú keretben, a kairói uniós küldöttségen keresztül, valamint egy magas politikai szintű levélben.

Egyiptom emellett tervezetet készít egy gépjárműipari adóösztönző rendszerről, amelynek célja a kényszerlokalizáció. A rendszer adójóváírást tesz lehetővé azon vállalatok számára, amelyek elérik a kellő helyi összetételi arányt, helyi termelt mennyiséget és/vagy az Egyiptomból kiinduló export adott küszöbértékét.

7.    Törökország

Az elmúlt években Törökország több kereskedelmi akadályt, így nehézkes vámeljárásokat vagy további vámokat tartott fenn, amelyek ellentétesek az EU–Törökország vámunió szerinti kötelezettségeivel. 2016-ban Törökország két további kereskedelemkorlátozó intézkedést vezetett be, ezzel a bejelentett kereskedelmi akadályok száma 15-re emelkedik.

Ezen új akadályok egyike abban áll, hogy Törökország túlzott tanúsítási követelményeket alkalmaz számos termékre (többek között gépekre, elektromos motorokra és szivattyúkra), annak ellenére, hogy e termékekkel nem fordult elő üzemzavar vagy meghibásodás. Ebből következően számos uniós vállalat tapasztalt problémákat a vámeljárásokkal a Törökországba irányuló exporttal összefüggésben.

Egy másik jelentős új kereskedelmi korlátozás, hogy a török hatóságok kényszerlokalizációs intézkedéseket hajtanak végre a gyógyszeriparban a törökországi hazai termelés fellendítése érdekében. A török Egészségügyi Minisztérium arra kérte számos gyógyszer külföldi gyártóját, hogy e termékeket helyben állítsák elő. Ha a külföldi gyártók részéről nem tapasztalható „elegendő” lokalizációs kötelezettségvállalás, termékeiket törlik azon tételek listájáról, amelyek tekintetében a török egészségbiztosítási rendszerben visszatérítést lehet igényelni. Ez azzal jár, hogy e termékeket gyakorlatilag kivonják a török piacról. Az intézkedés megkülönböztetést alkalmaz az importtermékekkel szemben, és súlyos hatásokkal jár az uniós gyógyszeripari vállalatok azon képességeire, hogy Törökországba exportáljanak, illetve ott működjenek; mindez jelentős részesedésvesztéssel jár a piacon.

Az EU aggodalmát fejezte ki mindkét új intézkedés kapcsán a török Gazdasági Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium és a Gyógyszerek és Orvostechnikai Eszközök Hivatala előtt. A Bizottság továbbra is igyekszik kezelni ezeket és a többi kereskedelmi akadályt, hogy meggátolja a protekcionista intézkedések további eszkalálódását, növelje az európai vállalatok piacrajutási lehetőségeit és javítsa az általános kereskedelmi környezetet. A vámunió korszerűsítése és hatályának további bővítésére előirányzott tárgyalásokkal összefüggésben figyelembe veszik, hogy Törökország végrehajtja-e az EU–Törökország vámunió keretében fennálló kötelezettségeit.

B.    A 2016-BAN NYILVÁNTARTÁSBA VETT AKADÁLYOKKAL ESETLEGESEN ÉRINTETT KERESKEDELMI FORGALOM

A konkrét piacrajutási akadályok gazdasági hatásának megbecsülése továbbra is kihívást jelent, mivel fokozott együttműködést kíván a vállalkozói közösség, a tagállamok és a Bizottság részéről. A piacrajutási partnerségben a kereskedelmi akadályok előtérbe helyezésének egyik oka a bejelentett új intézkedésektől várt hatás.

Noha a Bizottság a jövőben a piacrajutási partnerségen keresztül történő információgyűjtésre összpontosítana, a nyilvántartott akadályokat érintő rendelkezésre álló gazdasági adatok továbbra is részlegesek, bár javulnak. Ennélfogva ez a szakasz az árukereskedelem új akadályai által esetlegesen érintett kereskedelmi forgalmat elemzi. Ennek alapját a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (HR) kódjaira vonatkozó megfelelő kétoldalú uniós exportadatok képezik (és az importadatok harmadik országok exportkorlátozásai esetében). Minthogy a 2016-ban felmerült akadályok korlátozott hatásokat gyakorolhattak az uniós exportra ugyanabban az évben, az elemzés a megelőző három egymást követő év (2013–2015) átlagos kereskedelmi forgalmára épül. Noha a kereskedelmi akadályok kereskedelmi forgalomra gyakorolt konkrét hatásai nem mérhetők 11 , ez legalábbis jelzi a kereskedelmi akadályokkal esetlegesen érintett, alapul szolgáló exporttevékenységek jelentőségét.

Ezt a módszert a 2016-ban regisztrált 36 új kereskedelmi akadály közül 32 tekintetében alkalmazták, kizárva két szolgáltatási és egy befektetési intézkedést (amelyek tekintetében nem állnak rendelkezésre a kereskedelmi forgalommal kapcsolatos adatok), valamint egy jelentős horizontális intézkedést, amely esetében nem azonosítható konkrétan érintett ágazat.

E becslések eredménye azt mutatja, hogy a 2016-ban bejegyzett új kereskedelmi akadályok potenciálisan 27,17 milliárd EUR értékű uniós exportot érintettek 12 . Ez meghaladja az olyan kereskedelmi partnerek felé irányuló összes exportot, mint Dél-Afrika 13 , Algéria 14 vagy Ukrajna 15 , és az adott évekre jellemző összes uniós export 1,6 %-át adják.

A becslések szerint összességükben véve az Oroszország által bevezetett intézkedések gyakorolhatták a legnagyobb hatást az uniós exportra, és potenciálisan akár 12,26 milliárd EUR-val érintették a kereskedelmi forgalmat. Ezeket a következő országok által alkalmazott akadályok lehetséges hatása követi: Algéria (3,75 milliárd EUR), Kína (3,7 milliárd EUR), Törökország (2,69 milliárd EUR), India (2,2 milliárd EUR) és Egyiptom (1,72 milliárd EUR).

Ez az elemzés arra is rámutatott, hogy az Oroszország által bevezetett új intézkedések különösen olyan ágazatokat vettek célba, amelyekben az EU Oroszország felé irányuló exportja hagyományosan erőteljes. A gyógyszerekre vonatkozó indokolatlan tanúsítási követelmények bevezetése előtt például az EU Oroszországba irányuló gyógyszerkivitele évente 6,1 milliárd EUR értéket képviselt; a személygépkocsik és mezőgazdasági gépek támogatása pedig ezen ágazatokban az Oroszország felé tartó 5,85 milliárd EUR értékű uniós exportnak megfelelő kereskedelmi forgalmat befolyásolhat.

Algéria azon döntése, hogy új mennyiségi korlátozásokat és importengedélyezési rendszert fogad el a gépjárművek, a cement, az acél, valamint az acél hengerhuzalok tekintetében, szintén jelentős hatást gyakorolhat az uniós exportőrökre, minthogy az ezen ágazatokban jellemző korábbi export 3,75 milliárd EUR-nak felelt meg.

Azon további akadályok, amelyek még kifejezetten élénk kereskedelmi forgalomra gyakorolhatnak hatást, a Kína által az európai orvostechnikai eszközökre előírt klinikai vizsgálati kötelezettségek, amelyek 2,95 milliárd EUR exportot veszélyeztethetnek; a Törökország által több termékre, köztük gépekre, elektromos motorokra és szivattyúkra alkalmazott, megterhelő vámeljárások, amelyek hátrányt jelentenek a 2,6 milliárd EUR értékű uniós export számára; továbbá az India által az acél tekintetében megállapított minimális importár, amely az 1,36 milliárd EUR értékű uniós exportot károsíthatja. Ezenfelül, a gyárak regisztrációjával kapcsolatos egyiptomi követelmények, amelyek 25 termékkategóriára terjednek ki a mezőgazdasági termékektől, a kerékpárokon és a ruházaton át a kerámiacsempékig és bútorokig, 1,03 milliárd EUR értékű kereskedelmi forgalmat befolyásolhatnak az uniós exportban.

A kereskedelem új piacrajutási akadályok bevezetésével esetlegesen érintett kimagasló szintje újból megerősíti az uniós piacrajutási stratégia és a „megerősített partnerség” jelentőségét a kereskedelemkorlátozó intézkedések globális figyelemmel kísérése és kezelése vonatkozásában, továbbá abból a szempontból, hogy prioritást lehessen rendelni hozzájuk és a leghatékonyabb eszközökkel lehessen kezelni őket.

III.        A 2016-BAN ELHÁRÍTOTT FONTOSABB KERESKEDELMI ÉS BEFEKTETÉSI AKADÁLYOK

Ez a fejezet a kereskedelmi és befektetési akadályok kezeléséhez 2016-ban alkalmazott bizottsági stratégiát, valamint az elhárított akadályokban kifejezett eredményeket mutatja be. A szakasz ezt követően részletesebben foglalkozik 2016 néhány fontosabb sikertörténetével. Végezetül megbecsüli az ezen intézkedések által az elhárításukat megelőzően érintett kereskedelmi forgalom értékét.

A.    A KERESKEDELEM ÉS A BEFEKTETÉSEK ÚTJÁBAN ÁLLÓ AKADÁLYOK KEZELÉSÉRE ALKALMAZOTT UNIÓS STRATÉGIA

A kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló előző jelentés már bemutatta a harmadik országokban fennálló, egyre növekvő számú akadályok piacrajutási partnerség útján történő kezelésének módszereit 16 . 2016-ban a piacrajutási partnerség továbbra is intézkedések hasonlóan széles körét vette igénybe a piacrajutási esetek megoldása érdekében.

A WTO keretében az EU továbbra is határozottan támogatja a többoldalú kereskedelmi menetrendet és a vitarendezési mechanizmust. Az EU emellett aktív és konstruktív szerepet tölt be a WTO bizottságaiban (pl. TBT 17 , SPS 18 , SCM 19 , TRIMS 20 , Importengedélyezési Bizottság, Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottsága), ami 2016-ban hasznos lehetőségnek bizonyult arra, hogy az EU kifejthesse aggályait az előző fejezetekben leírt számos intézkedés kapcsán.

Ahol a konzultációs mechanizmusokkal nem lehetett ténylegesen elhárítani az uniós érdekeket hátrányosan befolyásoló akadályokat, az EU igénybe vette a WTO vitarendezési rendszerét is. 2016-ban az EU két új ügyben is fellépett, az egyik a nyersanyagexportra alkalmazott kínai vámokra és más korlátozásokra vonatkozott (DS 509), a másik pedig a szeszes italok Kolumbiába irányuló uniós exportjával szembeni diszkriminatív bánásmódra (DS 502). 2016-ban továbbá két WTO-vizsgálóbizottság is az EU számára kedvező határozatot hozott (a DS 475 ügyben a sertéshústermékek behozatalára Oroszország által alkalmazott politikákat illetően, a DS 485 ügyben pedig egyes mezőgazdasági és feldolgozóipari termékekre alkalmazott oroszországi tarifális elbánással kapcsolatban).

Ezenfelül az EU továbbra is nagyratörő kereskedelmi tárgyalási napirendet követ, amely szintén a piacnyitásnak és a kereskedelmi akadályok elhárításának az eszköze. 2016-ban aláírták Kanadával az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA), és Ecuador csatlakozott a Kolumbiával és Peruval kötött szabadkereskedelmi megállapodáshoz, emellett jelentős előrelépés történt a Japánnal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásában, újra folytatódtak a megbeszélések a MERCOSUR szabadkereskedelmi megállapodásról, megkezdődött a mexikói szabadkereskedelmi megállapodás korszerűsítése és új tárgyalásokat kezdeményeztek több országgal, köztük Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel és Tunéziával. Számos piacrajutási akadályt oldanak meg közvetlenül e tárgyalások alkalmával. A Kanadával 2016-ban megkötött CETA eredményeként például a vámok lebontása számos jelentős belső akadály felszámolásával egészül ki, amelyek különböző ágazatokat érintenek, köztük a borokat és szeszes italokat.

A megerősített piacrajutási partnerséggel összefüggésben és az egyre növekvő protekcionizmus ismeretében a Bizottság azt is elhatározta, hogy megerősíti a partnerségét a tagállamokkal és vállalkozásokkal, hogy tovább lehessen javítani a harmadik országokban meglévő akadályok elhárítására irányuló koordinációs erőfeszítéseket. Fontos, hogy a Bizottság az akadályok elhárítására alkalmazandó legjobb stratégia meghatározása érdekében fokozta a piacrajutási partnerség érdekelt feleivel folytatott megbeszéléseket az azon országokban fennálló kereskedelmi akadályokról, amelyek tekintetében szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat terveznek vagy már kezdeményeztek ilyeneket.

A kereskedelmi megállapodások végrehajtása és érvényesítése szintén fontos vetülete az uniós kereskedelempolitikának. A szabadkereskedelmi megállapodásokkal létrehozott végrehajtási struktúrák nagymértékben hozzájárulnak a konkrét kereskedelmi akadályok elhárításához. 2016-ban ez történt például az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás és az EU–Ukrajna mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség (DCFTA) esetében, ez utóbbi ideiglenesen 2016. január 1-től alkalmazandó (vö. e jelentés III.C. szakasz). A Bizottság szintén fokozottan nyomon követi, hogy a CETA szerint vállalt kötelezettségeket átültetik-e a kanadai jogba és ténylegesen végre is hajtják-e. A CETA emellett biztosítja a szükséges keretet az állat- és növényegészségügyi intézkedések, a kereskedelem technikai akadályai vagy a befektetések terén esetlegesen felmerülő akadályok megvitatásához. A 2015 októberében elfogadott, A mindenki számára előnyös kereskedelem című stratégiában meghirdetett „megerősített partnerség” keretében a Bizottság az év folyamán célirányos jelentést tesz közzé a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról.

B.    A 2016-BAN ELHÁRÍTOTT AKADÁLYOK ÁTTEKINTÉSE

1.    A 2016-ban elhárított akadályok harmadik országok szerinti bontásban

A piacrajutási partnerség érdekelt feleinek közös erőfeszítése nyomán 2016-ban 12 különböző országban alkalmazott 20 nyilvántartott kereskedelmi akadályt sikerült teljesen vagy részben elhárítani. Az elmúlt évben elért eredmények nagyjából a 2015-ben elhárított 23 intézkedéshez mérhetők.

A 6. táblázat bemutatja azokat a harmadik országokat, ahol a legsikeresebben lehetett elhárítani az akadályokat. Dél-Korea az első a sorban, ahol 2016-ban öt kereskedelmi akadályt hárítottak el, majd Kína (három), Izrael és Ukrajna (kettő–kettő) következik. Argentína, Botswana, Brazília, Egyiptom, India, Japán, Tajvan és Törökország esetében szintén megoldást lehetett találni egy-egy nyilvántartott akadályra.

6. táblázat: A 2016-ban elhárított kereskedelmi és befektetési akadályok földrajzi bontásban (*G20 országok)

Meg kell ismételni ugyanakkor, hogy mivel az MADB nem ad átfogó áttekintést az uniós exportőrök előtt álló valamennyi kereskedelmi akadályról, nem mutat teljes képet a 2016-ban elhárított valamennyi akadályról sem. Különösen, ha szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások vannak folyamatban, az akadályokat és elhárításukat gyakran nem regisztrálják. Ezt a jövőben fokozottabb nyomon követés kíséri a piacrajutási partnerségben a megerősített partnerséggel összefüggésben.

2.    A 2016-ban elhárított akadályok intézkedéstípusok szerinti bontásban

Ami a belső intézkedések (20) 2016-ban történő, a határon alkalmazottakhoz (13) viszonyítva fokozottabb igénybevételét illeti, hasznos elemezni, hogy az EU mennyire tudta hatékonyan kezelni e különböző típusú intézkedéseket az elmúlt évben.

A 7. táblázat bemutatja, hogy a piacrajutási stratégia egyaránt 10–10 belső, illetve határon alkalmazott intézkedés elhárításához járult hozzá, ami igazolja, hogy ez az eszköztár továbbra is hatásosan működik, ha olyan intézkedéseket kell megoldani, amelyeket gyakran nehezebb feltárni.

A sikeresen kezelt, határon alkalmazott 10 intézkedést tekintve, a legtöbb (hét) az SPS-t érintette, míg a többi elhárított akadály behozatali tilalommal vagy vámokkal volt kapcsolatos (három).

A 10 belső intézkedést illetően a legkedvezőbb eredményt az árukereskedelemmel összefüggő szabályozási vagy adózási intézkedések területén lehetett elérni (kilenc), míg sikerrel hárítottak el egy szolgáltatási akadályt is.

3.    A 2016-ban elhárított akadályok ágazatok szerinti bontásban

A 7. táblázat pillanatfelvétel a gazdasági tevékenység azon főbb ágazatairól, amelyekben kereskedelem akadályokat hárítottak el 2016-ban: a mezőgazdasági és a halászat a legkiemelkedőbb ágazat nyolc (teljesen vagy részben elhárított) akadállyal, amelyek különösen SPS-intézkedésekkel függtek össze (öt). A borok és szeszes italok ágazatában szintén tekintélyes számú akadály szűnt meg (három), azt a gépjárműipar és a kozmetikai ágazat követte (kettő–kettő). Ezenfelül egy-egy akadályt hárítottak el az elektronika, a gyógyszeripar és az IKT terén. Végül két horizontális akadályt is sikerült felszámolni, mindkettőt Dél-Koreában: az egyiket a származás ellenőrzése, a másikat (ideiglenesen) az újra behozott, javított árukra alkalmazott tarifális elbánás vonatkozásában (vö.: III.C.1. szakasz).

7. táblázat: A 2016-ban elhárított kereskedelmi és befektetési akadályok ágazati bontásban az MADB szerint

C.    A 2016-BAN ELHÁRÍTOTT AKADÁLYOK MINŐSÉGI ELEMZÉSE

Ez a szakasz részletesebben elemzi azon négy kereskedelmi partnernél elhárított akadályokat, amelyek esetében a legtöbb elhárított akadályt regiszrálták 2016-ban; ezek a következők: Dél-Korea, Kína, Izrael és Ukrajna.

1.    Dél-Korea

Különösen pozitív tendencia figyelhető meg Dél-Koreában, ahol csak egy új akadályt regisztráltak 2016-ban, míg ötöt elhárítottak. Ez is kiemeli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtási struktúrája hatékony eszközt biztosít a kereskedelmi akadályok kezeléséhez (vö. III.A. szakasz).

Noha amióta a szabadkereskedelmi megállapodást alkalmazzák, a kereskedelmi forgalom jelentősen élénkült a gépjárműiparban, egyes piacrajutási problémák fennmaradtak az ágazatban, és a Bizottság ezeket az aggályait megosztotta a szabadkereskedelmi megállapodás gépjárműiparral foglalkozó munkacsoportjában. Ennek keretében 2016-ban Dél-Korea beleegyezett abba, hogy módosítja az egyedi ülésméretre és elvámolásra vonatkozó követelményeit, továbbá hogy egyes rendeleteit a nemzetközi szabványokhoz (pl. az ENSZ-EGB 100. számú előírása szerinti 48 V) igazítja. A Bizottság továbbra is felhozza a fennmaradó akadályokat a szabadkereskedelmi megállapodás megfelelő végrehajtó testületei előtt, továbbá a meglévő megállapodás lehetséges módosításaiban.

2016-ban elhárult egy akadály a kozmetikai ágazatban is: az EU dél-koreai üzleti partnereknél történő beavatkozása nyomán módosult az a diszkriminatív intézkedés, amely arra kötelezte a belvárosi vámmentes üzletek fenntartóit Dél-Koreában, hogy egy minimális alapterületet különítsenek el a hazai termékek értékesítésére, és ezentúl egy kevésbé diszkriminatív kötelezettséget kell alkalmazni, amely szerint minimális alapterületet kell fenntartani a kis- és középvállalkozások termékeinek értékesítése számára.

A mezőgazdasági termékek kereskedelmének területén az uniós beavatkozás nyomán enyhültek egy olyan rendelettervezet kereskedelemkorlátozó vonatkozásai, amely indokolatlan technikai követelményt írt elő a nyers tejből készült sajt tekintetében, és ez hátrányosan érintette volna az uniós vállalkozásokat.

Horizontálisabb síkon Dél-Korea módosította a vámeljárásait is a származás ellenőrzésével kapcsolatban. 2016-ig a koreai vámhatóság továbbra is a közvetlen származás-ellenőrzési módszerrel egyenértékű módon, azaz közvetlenül az importőrök megkeresésével ellenőrizte az uniós áruk származását. Az uniós vállalatok számos ágazatban panaszt emeltek e megközelítéssel szemben, minthogy az ellentétes a szabadkereskedelmi megállapodás szerinti közvetett származás-ellenőrzéssel. Az uniós beavatkozást követően Dél-Korea beleegyezett a megállapodással összhangban álló közvetett származás-ellenőrzésbe, így az uniós exportőrök helyzete nagymértékben javult.

Egy további, régóta fennálló horizontális probléma a Dél-Korea által a javított (újra behozott) árukra alkalmazott tarifális elbánás. Az EU és Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás nem rendelkezik olyan szabállyal, amely az uniós javítást követően Dél-Koreába való újbóli belépéskor mentesítené a javított árukat a vám alól. A Bizottság gyakori észrevételei nyomán Dél-Korea 2016 decemberében 2018 végéig meghosszabbította a jelenlegi vámmentességet. Ezen ideiglenes megoldáson felül az EU arra is törekszik, hogy hosszú távon rendezze a kérdést, többek között a szabadkereskedelmi megállapodás potenciális módosításaival.

2.    Kína

Kína még mindig azon országok között van, amelyek a leginkább igénybe vesznek piacrajutási akadályokat, mind a regisztrált intézkedések teljes számát (23), mind a 2016-ban újonnan felmerülő akadályok számát (kettő) tekintve. Ugyanakkor 2016-ban három nyilvántartott kereskedelmi akadály tekintetében pozitívak voltak a fejlemények, ami azt mutatja, hogy az EU akadályelhárítási stratégiája hatékony lehet meghatározó gazdaságokkal szemben is.

Előrelépés történt az IKT-szegmens egyik legnagyobb akadályát illetően: Kína olyan szabályokat tervezett elfogadni, amelyek az IKT-árukat kínai bankok számára beszerző vállalatokat arra kényszerítették volna, hogy kínai szellemi tulajdont vegyenek igénybe és megosszák a kulcsfontosságú szoftverkódokat, amelyek üzleti titoknak minősülnek. A Bizottság magas szintű közbelépését követően Kína úgy döntött, hogy átmenetileg felfüggeszti az intézkedés elfogadását, a rendelet felülvizsgálatáig. A Bizottság fokozott figyelemmel fogja kísérni a kérdést, hogy a problémára teljes megoldást találjon a helyszínen.

Egy további kedvező fejlemény a kozmetikai ágazathoz kötődik, ahol egy új jogszabály megterhelő követelményeket vezetett volna be, például az eredeti címke „felülmatricázásának” tilalmát, vagy azt a kötelezettséget, hogy az alvállalkozó nevét és címét fel kell tüntetni a csomagoláson. Azt követően, hogy az EU minden releváns több- és kétoldalú fórumon szót emelt, Kína beleegyezett az intézkedés felfüggesztésébe. 2016-tól ez lehetővé tette az EU kozmetikai vállalatai számára, hogy a korábbiaknak megfelelően exportáljanak Kínába.

A szeszes italok ágazata szintén sikert könyvelt el: Kína korábban olyan indokolatlan SPS-intézkedést tartott fenn, amely egyes ftalátokra nagyon alacsony szintet írt elő, ez pedig szigorúbb követelmény volt, mint a saját kockázatértékeléseik szerint megállapított biztonsági szint. A probléma 2016-ban oldódott meg, amikor Kína megerősítette, hogy visszatér a saját kockázatelemzése eredményének megfelelő korábbi gyakorlatához, ezzel garantálta, hogy az uniós szeszesital-exportőrök folytathassák működésüket.

3.    Izrael

Az EU és Izrael közötti kereskedelmi kapcsolatok a 2000-ben hatályba lépett társulási megállapodásra épülnek. Izrael általában támogatta a kereskedelem könnyítését, és nem vett aktívan igénybe piacrajutási akadályokat az uniós vállalkozásokkal szemben, ami hozzájárult a szoros kereskedelmi viszonyhoz. Azzal, hogy 2016-ban két akadály ténylegesen elhárult, az MADB-ben összesen már csak három aktív akadály szerepel.

Az egyik közelmúltban elhárított akadály a gyógyszerek exportját érinti: az izraeli Egészségügyi Minisztériummal való közvetlen kapcsolatfelvételt követően Izrael már elfogadja, hogy valamennyi uniós tagállamból, azaz az EU-hoz 2004-től csatlakozottaktól is beérkező, gyógyszerpiaci engedélyek iránti kérelmeket megvizsgáljon. Ez végül lehetővé tette e tagállamok vállalatai számára, hogy ők is exportáljanak gyógyszert Izraelbe. Az EU bízik abban, hogy az orvostechnikai eszközre vonatkozó hasonló akadály is elhárul hamarosan.

2016 óta Izrael ismét ad engedélyt több uniós tagállam számára élő szarvasmarha exportjára, ezzel kezeli ezt az SPS-szel kapcsolatos problémát.

4.    Ukrajna

Az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség 2016. január 1-től történő ideiglenes alkalmazásának eredményeként folyamatosan javulnak a kereskedelmi kapcsolatok. Az Ukrajnában alkalmazott aktív kereskedelmi akadályok teljes száma ötről négyre csökkent, két akadály 2016-os elhárítását és egy új az évi felmerülését követően. Az újonnan elfogadott intézkedést tekintve, amely exportvámot állapít meg a fémhulladékra, meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottság beavatkozása és Ukrajna elnökének az eredeti javaslatot érintő, ezt követő vétója után az elfogadott intézkedést egy évre rövidítették, amely így 2017 szeptemberében jár le. Ezzel tovább csökken az akadályok teljes száma.

Ukrajna előrelépést mutatott az uniós exportőrök számára aggodalomra okot adó akadályok elhárításában; például hatályon kívül helyezték a marha- és borjúhúsra alkalmazandó, régóta fennálló állat- és növényegészségügyi tilalmat (jóllehet egyes behozatali feltételek még mindig nem állnak teljes összhangban az uniós szabványokkal), vagy a szintén régóta meglévő, a zöldségek behozatalával és tranzitjával kapcsolatos karanténengedélyt. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az Ukrajna által 2015-ben elfogadott faanyagexport-tilalom még mindig hatályban van, noha Ukrajna számos alkalommal kötelezettséget vállalt arra, hogy az intézkedést megszünteti. A megerősített piacrajutási partnerségben együttműködő partnereivel együtt a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség megvalósítását, hogy elhárítsa az akadályokat és megelőzze újabbak felmerülését.

D.    A 2016-BAN ELHÁRÍTOTT AKADÁLYOKKAL ESETLEGESEN ÉRINTETT KERESKEDELMI FORGALOM

Mivel jelenleg nem állnak rendelkezésre kellően megbízható adatok, a II.B. szakaszban kifejtett ugyanazon módszert alkalmazták a 2016-ban elhárított akadályok által esetlegesen érintett kereskedelmi forgalom kiszámítására. Jóllehet ez a módszer korántsem tökéletes, mivel az elhárított akadályok tekintetében a korábbi évek kereskedelmi forgalmát vizsgálva torzított számok adódnak annak köszönhetően, hogy az uniós exportot az akkor még meglévő akadály mérsékelte, legalább ad valamilyen (bár valószínűleg alulbecsült) jelzést azon kereskedelmi forgalom jelentőségéről, amelyre az akadály elhárítása hatást gyakorolhat.

A módszertant a 2016-ban elhárított 20-ból 17 akadály tekintetében alkalmazták, a kivételek itt is a horizontálisabb eseteket érintették (a javított áruk kérdése vagy a dél-koreai származás-ellenőrzés problémája), valamint az IKT-val kapcsolatos kínai problémát, amelyet az előző pont mutatott be. Jóllehet az ezen akadályok elhárításával generált gazdasági érték a várakozások szerint jelentős, továbbra is nagyon nehéz azonosítani és mérni a releváns kereskedelmi forgalmat, ennélfogva ezeket az akadályokat az elemzés nem tartalmazza.

Mindazonáltal, e módszer alapján a kereskedelmi akadályok 2016-os elhárítása kedvezően érintette az uniós exportot, mintegy 4,2 milliárd EUR értékben 21 . Akárhogy is, figyelemmel a módszertan korlátaira, a jövő szempontjából fontos lenne a kereskedelem alakulásának követése e területeken, most, hogy az akadályok már elhárultak, hogy pontosabb következtetéseket lehessen levonni az elhárításuk hatásairól 22 .

Ami a konkrét akadályokkal esetlegesen érintett kereskedelmi forgalmat illeti, az uniós exportőrök lényegesen jobb kereskedelmi lehetőségekkel élhettek, miután 2016-ban elhárult hét, állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel összefüggő akadály, amelyek összesen 1,86 milliárd EUR-t értékű uniós exportot befolyásolhattak. Az uniós gazdálkodók számára például kedvező volt a korábban Ukrajna által alkalmazott állat- és növényegészségügyi korlátozás felszámolása, amely érinthette a 602,62 millió EUR értékű jelenlegi exportot.

A Kínában a kozmetikumokra és a szeszes italokra alkalmazott akadályok elhárulása szintén jelentősebb hatású lehet, mivel az ezekben az ágazatokban megvalósított uniós export 678,6 millió EUR-t, illetve 398,39 millió EUR-t ért. A kozmetikai ágazat számára hasznos volt a koreai diszkriminatív bánásmód eltörlése, ami lendületet adhatott a 452,56 millió EUR értékű uniós export jelenlegi szintjének.

IV. KÖVETKEZTETÉS

Az ez évi jelentés középpontjában az uniós gazdasági szereplőket közvetlenül érintő, a Bizottság, a tagállamok és az üzleti szervezetek közötti piacrajutási partnerség keretében bejelentett és elhárított kereskedelmi és befektetési akadályok átfogó áttekintése áll. A Piacrajutási Adatbázis, amely nyilvántartja ezeket az akadályokat, jelenleg 372 aktív akadályt számlál, amelyek világszerte 51 országhoz köthetők. A nagy méretű gazdaságok, köztük Oroszország, Brazília, Kína, India és Indonézia továbbra is e protekcionista intézkedések elsődleges alkalmazói.

Hasonló globális tendenciák voltak megfigyelhetők a 2016-os naptári évben, e jelentés referencia-időszakában. A 2016-ban bejelentett 36 új akadállyal Oroszország vett a legnagyobb számban igénybe új kereskedelmi korlátozásokat, őt szorosan követte India, míg Kína szintén megőrizte pozícióját a kereskedelmi akadályok 5 legnagyobb alkalmazója körében. Több új intézkedést jelentettek be Svájc tekintetében, míg Algéria, Egyiptom és Törökország a lokalizációs politikák aktív alkalmazóiként kerültek előtérbe. Egyes horizontális intézkedéseken felül a gazdasági tevékenység 13 ágazatában vettek nyilvántartásba új akadályokat, ezen ágazatok között nagyobb hangsúlyt kapott a borok és szeszes italok ágazata, továbbá a mezőgazdaság és a halászat, de a gépjárműipart, a gyógyszeripart, a szolgáltatásokat, az orvostechnikai eszközöket, a játékokat, a vas, acél és nemvas fémek ágazatát is meg lehet itt említeni. A 2016-ban regisztrált összes új akadály által potenciálisan érintett kereskedelmi forgalom a becslések szerint elérte a 27,17 milliárd EUR-t, ami meghaladja az olyan partnerek felé irányuló teljes uniós exportot, mint Dél-Afrika, Algéria vagy Ukrajna, és az összes uniós export 1,6 %-át teszi ki.

Pozitívumként említhető, hogy a piacrajutási partnerség hozzájárult 20 kereskedelmi és befektetési akadály kezeléséhez 2016-ban, hét különböző ágazatban, illetve horizontális akadályok felszámolásához is. A különösen Dél-Korea és Ukrajna tekintetében megfigyelhető pozitív tendenciák rámutatnak a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásának hatékonyságára a piacrajutási akadályok elhárítása szempontjából, és a Bizottság eltökélt a partnereivel közös erőfeszítések további erősítésében és összefogásában a „megerősített partnerség” keretében, hogy garantálja az uniós szabadkereskedelmi megállapodások még hatékonyabb végrehajtását. Noha az előttünk álló út kétségkívül hosszú, a Kína által alkalmazott egyes akadályokat is sikerült kezelni, ami azt mutatja, hogy az EU akadályelhárítási stratégiája eredményes lehet olyan meghatározó gazdaságokkal szemben is, amelyekkel az EU nem kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Az EU továbbra is igénybe veszi a WTO adta kereteket és a saját ambiciózus kereskedelmi tárgyalási menetrendjét, amelyek továbbra is fontos eszközei maradnak az akadályok elhárításának. Mindent összevetve, a 2016-ban elhárított akadályok által potenciálisan érintett kereskedelmi forgalom 4,2 milliárd EUR nagyságrendű volt.

Következésképp, az EU piacrajutási stratégiája igen értékesnek bizonyult az akadályok azonosításában és elhárításában, ezáltal hozzájárult az uniós gazdasági szereplők export- és befektetési lehetőségeinek javításához. A világszerte növekvő protekcionizmus fényében a Bizottság tovább fokozza erőfeszítéseit annak garantálása érdekében, hogy minden érdekelt egyesítse erejét a piacrajutási partnerségen keresztül, hogy a világszerte nyitott piacokra építve mozdítsák elő a gazdasági növekedést és termelékenységet.

(1)  A piacrajutási stratégia 2007-ben jött létre, hogy mélyítse az együttműködést a Bizottság, a tagállamok és az uniós vállalkozások között mind Brüsszelben, mind helyben. A partnerség keretében a piacrajutási tanácsadó bizottság és az ágazati piacrajutási munkacsoportok havonta üléseznek Brüsszelben, emellett a piacrajutási csoportok rendszeres értekezleteket tartanak, kereskedelmi tanácsadók pedig harmadik országokban találkoznak.

(2)   http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/october/tradoc_153846.pdf  

(3)  A szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása 2017 végére várható.

(4)  A protekcionista tendenciák általánosabb elemzését a G20 országok által elfogadott protekcionista intézkedésekről szóló kétéves WTO-jelentésben továbbra is elvégzik. Az e jelentés elkészítésekor hatályos legutolsó WTO kereskedelmi nyomonkövetési jelentés ( https://www.wto.org/english/news_e/news16_e/trdev_09dec16_e.htm ) 2016. december 9-i.

(5)  Algéria, Angola, Argentína, Ausztrália, Banglades, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Chile, Dél-Afrika, Dél-Korea, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Egyiptom, Fehéroroszország, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Izrael, Japán, Kamerun, Kanada, Kazahsztán, Kína, Kolumbia, Libanon, Malajzia, Marokkó, Mexikó, Moldova, Nigéria, Norvégia, Omán, Oroszországi Föderáció, Örményország, Pakisztán, Paraguay, Peru, Svájc, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld, Törökország, Tunézia, Uganda, Új-Zéland, Ukrajna, Uruguay, USA, Venezuela, Vietnam.

(6)  A Piacrajutási Adatbázis ( http://madb.europa.eu/madb/indexPubli.htm ) tájékoztatja az EU-ból kiinduló exporttal foglalkozó vállalkozásokat a harmadik országok piacainak behozatali feltételeiről. Ez a tájékoztatás kiterjed a kereskedelmi akadályokról, de a vámokról és a származási szabályokról, a harmadik országba irányuló behozatal eljárásairól, alakszerűségeiről, állategészségügyi és növényegészségügyi (SPS-) intézkedésekről, statisztikákról, valamint a kkv-knak nyújtott konkrét exportszolgáltatásokról szóló információkra. Ezzel párhuzamosan az EU Export Helpdesk ( http://exporthelp.europa.eu/thdapp/index.htm ) szintén információval szolgál a kereskedelmi partnerektől az EU-ba irányuló behozatal feltételeiről (ideértve az alkalmazandó vámokat és követelményeket, a preferenciális szabályokat, kontingenseket és statisztikákat).

(7)  Az aktív akadály alatt azt kell érteni, hogy az akadályokat a piacrajutási partnerség keretében aktívan figyelemmel kísérik (az elhárított akadályokkal szemben).

(8)  Vö. például a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) és a Bizottság közös jelentése „Navigating Non-tariff Measures: Insights From A Business Survey in the European Union” (A nem tarifális intézkedések elfogadtatása, betekintés az Európai Unió üzleti felmérésébe), 2016. december ( http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/december/tradoc_155181.pdf ), a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló korábbi jelentésekben bemutatott, potenciálisan kereskedelemkorlátozó intézkedések áttekintése ( http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/may/tradoc_154568.pdf ; http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/june/tradoc_154665.pdf ) vagy a korábbi, protekcionizmusról szóló jelentések.

(9) Algéria, Brazília, Chile, Dél-Afrika, Dél-Korea, Ecuador, Egyiptom, India, Kazahsztán, Kína, Malajzia, Mexikó, Moldova, Omán, Oroszország, Örményország, Svájc, Törökország, Új-Zéland, Ukrajna, Uruguay.

(10) 2017. február 6-án az indiai Acélügyi Minisztérium bejelentette, hogy a minimális importár alkalmazását nem hosszabbítják meg. Ennek eredményeként ez az akadály a továbbiakban nem áll fenn, és ha ez megerősítést nyer, a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló 2017-es jelentésben elhárított akadályként fog szerepelni.

(11) Nem minden kereskedelmi akadály jelent teljes kereskedelmi tilalmat, egyesek pedig jobban korlátozzák a kereskedelmet, mint mások.

(12) Az elemzés alapjául a 2013 és 2015 közötti átlagos uniós export szolgált.

(13) Az összes uniós export Dél-Afrika felé 2013 és 2015 között átlagosan évi 24,41 milliárd EUR-nak felelt meg.

(14) Az összes uniós export Algéria felé 2013 és 2015 között átlagosan évi 22,67 milliárd EUR-nak felelt meg.

(15) Az összes uniós export Ukrajna felé 2013 és 2015 között átlagosan évi 18,31 milliárd EUR-nak felelt meg.

(16)  2016. évi TIBR, 17–23. o. http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/june/tradoc_154665.pdf  

(17)  A WTO Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottsága.

(18)  A WTO Egészségügyi és Növény-egészségügyi Bizottsága.

(19)  A WTO Támogatások és Kiegyenlítő Intézkedések Bizottsága.

(20)  A WTO Kereskedelmi Vonzatú Beruházási Intézkedések Bizottsága.

(21) Az elemzés alapja továbbra is a 2013 és 2015 közötti átlagos uniós export az érintett HR-kódok vonatkozásában.

(22) Noha a Bizottság kidolgozott egy módszert, amellyel pontosabb értékelhető az elhárított akadályok hatása, e módszerhez az akadályt elhárítását követően is meg kell figyelni a kereskedelmi forgalmat. Az utolsó ilyen elemzésre 2015-ben került sor, és az azt állapította meg, hogy a 2012-ben és 2013-ban a piacrajutási stratégia keretében elhárított akadályok 2,4 milliárd EUR értékű további kereskedelmi forgalmat generáltak 2014-ben, ami egy kisebb szabadkereskedelmi megállapodással egyenértékű, például a Kolumbiával kötöttel.