EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.6.8.

COM(2017) 292 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálata

{SWD(2017) 224 final}
{SWD(2017) 225 final}

1.Bevezetés

A Bizottság számára kiemelt prioritás az EU gazdaságának erősítése és a munkahelyteremtés érdekében a beruházások ösztönzése.

A beruházások hosszú távú élénkítéséhez meg kell erősíteni a tőkepiacokat. Ezeknek a piacoknak új forrásokat kell biztosítaniuk a vállalatok finanszírozásához, és segíteniük kell a beruházási lehetőségek növelésében, kibontakoztatva az egységes piac által az uniós vállalkozások és háztartások számára biztosított konkrét előnyöket. Az uniós vállalkozásoknak, az induló és növekvő vállalkozásoktól kezdve a már régóta fennálló multinacionális vállalatokig, a finanszírozási források széles skálájához kell hozzáférniük, hogy befektethessenek az innovációba és a vállalati terjeszkedésbe. A háztartásoknak azért van szükségük a tőkepiaci hozzáférésre, hogy több és jobb lehetőségük legye a jövőjük érdekében befektetni.

A nagy és integrált tőkepiacokon működő pénzügyi intézmények, bankok, befektetési vállalkozások és intézményi befektetők versenyképesebb feltételek mellett kínálhatják az igényelt pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat. A tőkepiacok lehetővé tehetik azt is, hogy a magánforrások fenntarthatóbb beruházásokhoz jussanak el.

Az uniós gazdaság élénkülése egyre lendületesebb, a növekedés öt éve töretlen. A lefelé mutató kockázatok ugyanakkor jelentősek. A beruházások növekedéshez való hozzájárulása még mindig alacsony, és a beruházási ráta továbbra sem érte el a válság előtti szintet. A beruházások tartós gyengesége változatlanul visszafogja a gazdaság élénkítésének és a hosszú távú növekedésnek a lendületét.

Juncker elnök ezért sorolta fő prioritásai közé a tőke valódi egységes piacának, vagyis az összes tagállam tőkepiaci uniójának a megteremtését.

A tőkepiaci unió az európai beruházási terv harmadik pillérét erősíti. A tőkepiaci unió minden tagállam számára kínál előnyöket, emellett a gazdasági és társadalmi konvergencia előmozdításával, továbbá az euróövezetet érintő gazdasági sokkok elnyeléséhez nyújtott segítséggel a gazdasági és monetáris uniót is erősíti. Ennek megállapítására az öt elnöknek az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló jelentésében került sor.

Az Európai Parlament 2016. január 19-i állásfoglalása 1 elismerte azt a jelentős szerepet, amelyet a tőkepiacok a tagállami gazdaságok finanszírozási szükségleteinek kielégítésében játszhatnak és hangsúlyozta, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a végfelhasználókra, azaz a vállalatokra és a befektetőkre.

A közelmúltban számos új kihívás merült fel a pénzügyi integráció terén, amelyek szükségessé teszik az EU tőkepiaci reformra vonatkozó menetrendjének megerősítését és átalakítását.

Különösen a legnagyobb uniós pénzügyi központ jövőbeli kiválásának fényében át kell értékelni, hogy a tőkepiaci unió miként biztosíthatja az uniós vállalkozások és befektetők erős, dinamikus és integráltabb tőkepiacokhoz való hozzáférését és egyúttal a pénzügyi stabilitási kockázatok megfelelő kezelését.

Erőteljesebb fellépésre van szükség, a felügyelet és az intézkedések hatékonyságának növelésével biztosítani kell a tőkepiaci unió előnyeinek az Unió egészében való érvényesülését. A tőkepiaci uniónak lehetőséget kell adnia a pénzügyi technológia átalakító erejének kihasználására és a magántőke fenntartható beruházásokba való becsatornázására.

A május 31-i, a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló vitaanyag 2 megállapítja, hogy a tőkepiaci unióval kapcsolatos előrehaladás rendkívül fontos a háztartások és vállalkozások számára nyújtandó innovatívabb, fenntarthatóbb és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosításához. A vitaanyag hangsúlyozza, hogy a sikerhez elengedhetetlen az Európai Parlament, a Tanács és valamennyi érdekelt fél elkötelezettsége.

2016 júniusában az Európai Tanács megállapította, hogy „gondoskodni kell arról, hogy a vállalkozások könnyebben juthassanak finanszírozáshoz, és támogatni kell a reálgazdaságba történő beruházásokat a tőkepiaci unió létrehozására vonatkozó terv előmozdítása révén” 3 .

A Bizottság 2016 szeptemberében közleményt fogadott el, amelyben a reform felgyorsítására szólított fel 4 .

Az Európai Parlament, a Tanács és Bizottság 2016. december 13-i, az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló közös nyilatkozatában szerepeltek a tőkepiaci unió megvalósítása érdekében az értékpapírosítás számára biztonságosabb és átláthatóbb piacok megteremtésére és az értékpapírok számára jobb kibocsátási tájékoztatók biztosítására irányuló kezdeményezések 5 .

Mindazonáltal a Bizottság egyedül nem tudja megteremteni a tőkepiaci uniót. A siker a tagállamok, az Európai Parlament és a piaci szereplők politikai kötelezettségvállalásának mértékén múlik.

Attól függ, hogy a vállalkozások, a nagy és kis pénzügyi szolgáltatók és az intézményi és lakossági befektetők hogyan használják fel az építőelemeket. A finanszírozási csatornák és a piaci szegmensek kialakításában, valamint az uniós integráció akadályainak lebontásához és a tőke valódi egységes piacának megteremtéséhez szükséges jogi, költségvetési és műszaki infrastruktúra létrehozásában a nemzeti hatóságok és a piaci szereplők játsszák az elsődleges szerepet.

A Bizottság elkötelezett e kihívások teljesítése iránt. Ezért ez a felülvizsgálat a 2017. január–márciusi nyilvános konzultáció eredményeit felhasználva új prioritási intézkedésekkel aktualizálja és egészíti ki az eredeti programot. 

Minden javaslatról megfelelő konzultáció folyik majd, és a célkitűzések megvalósítására szolgáló minden lehetőségről hatásvizsgálat készül.

2.A tőkepiaci unió programjának végrehajtása

A tőkepiaci unióról szóló 2015. évi cselekvési tervben meghatározott kihívások ma is érvényesek. A tőkepiaci unióra azért van szükség, mert a bankok és a tőkepiacok a pénzügyi rendszer egyaránt létfontosságú elemei, amelyek nem versengőek, hanem kiegészítik egymást. A tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatával kapcsolatos nyilvános konzultációra 6 érkezett 178 válasz megerősítette a tőkepiaci unió által megoldandó konkrétabb kihívásokat (a konzultációs visszajelzések áttekintését lásd az alábbi keretben).

Az elmúlt 18 hónapban a Bizottság az eredeti ütemtervnek megfelelően a tőkepiaci uniós cselekvési tervben bejelentett intézkedések több mint felét végrehajtotta (20 intézkedést a 33-ból).

Különös erőfeszítésekre került sor, hogy a fokozatosan növekvő vállalkozások számára több kockázatfinanszírozási forrás álljon rendelkezésre, és ezek az egész EU-ban szélesebb körben hozzáférhetők legyenek.

·Kockázati tőke – a bizottsági csomag végrehajtása jól haladt előre. Az Európai Parlament és a Tanács május 30-án elvi megállapodásra jutott az európai kockázatitőke-alapról (EuVECA) szóló rendeletről és az európai szociális vállalkozási alapról (EuSEF) szóló rendeletről, amelyek révén a befektetők könnyebben fektethetnek be az innovatív kis- és középvállalkozásokba, mivel a szabályozás minden méretű alapkezelő előtt megnyílik, és kibővül azon vállalkozások köre, amelyekbe be lehet fektetni. A következő hónapokban befejeződik a kiválasztási eljárás egy vagy több, magánszektor által irányított páneurópai alapok alapjának kezelőjével kapcsolatban. A Bizottság megvizsgálta a kockázati tőke és az üzleti angyalok számára biztosított nemzeti adókedvezményeket. E vizsgálat és a 2016. évi, az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezésben előirányzott kezdeményezések alapján ma tanulmányt tesz közzé a bevált gyakorlatokról. E tanulmánnyal többek között az európai szemeszteren keresztül támogatja a tagállamokat a szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában, hogy javuljon az ilyen adókedvezmények hatékonysága, és előmozduljon a helyi tőkepiacok kialakulása.

·A vállalkozások nyilvános piacokra jutása és ott végzett tőkebevonása – ennek megkönnyítésében előrelépés történt. Az Európai Parlament és a Tanács 2016. decemberi megállapodása értelmében a korszerűsített uniós kibocsátási tájékoztatóról szóló rendeletet 2017 júniusában hirdetik ki és 2019 közepétől lesz alkalmazandó. A fejlesztések részeként az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) egy a tájékoztatókat tartalmazó uniós szintű, új, ingyenes online adatbázist fog működtetni. A Bizottság az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és az ESMA-val jelenleg a végrehajtási intézkedéseken dolgozik, konkrétan a könnyített uniós kibocsátási tájékoztató tartalmán és formáján, az ellenőrzésen és jóváhagyáson, az egyetemes regisztrációs okmányon és a másodlagos kibocsátások esetében közzéteendő információkon (a kis és gyakori kibocsátókra vonatkozó egyszerűsített követelmények biztosítása érdekében). A Bizottság a közös összevont társaságiadó-alapra (KÖTA) irányuló 2016. októberi javaslata részeként lépéseket tett a hitelfinanszírozás tőkefinanszírozáshoz képest kedvezőbb adóügyi megítélésének felszámolására is. A kkv-k nyilvános piacokra való bevezetését gátló szabályozási akadályok és a vállalatikötvény-piac likviditásának felülvizsgálata hamarosan lezárul.

·A bankok gazdaságfinanszírozó kapacitása – előrelépés történt azzal kapcsolatban, hogy kapacitások szabaduljanak fel a bankok mérlegében, és így többletforrások jöjjenek létre a gazdaság számára. Az Európai Parlament és a Tanács 2017. május 30-án elvi megállapodásra jutott az egyszerű, átlátható és egységesített (STS-) értékpapírosításról és a banki tőkekövetelmények felülvizsgálatáról. A Bizottság 2016 novemberében olyan módosítást terjesztett elő az uniós banki tőkekövetelményekkel kapcsolatban, amelynek értelmében akár egy tagállam teljes hitelszövetkezeti ágazata is mentesíthető. Lezárult a kisvállalkozói hitelekhez kapcsolódóan a fedezett kötvényekre és hasonló struktúrákra vonatkozó uniós szintű keretről folytatott konzultáció.

·Infrastrukturális beruházások – a Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló jogi aktus 2015 szeptemberében módosult, módosításai révén az uniós biztosítók 2016 áprilisától olcsóbban tudnak befektetni a megfelelő infrastrukturális projektekbe. A Bizottság ma intézkedéseket terjeszt elő az infrastrukturális vállatokba történő befektetések kockázati kalibrációjának felülvizsgálata céljából is. A bankok infrastrukturális projektekbe történő magánbefektetéseinek ösztönzése érdekében a tőkekövetelményekről szóló jogszabályok (CRR/CRD IV) módosítására vonatkozó 2016. novemberi javaslat kockázatérzékenyebb szabályozási környezetet teremtene a magas színvonalú infrastrukturális projektek előmozdítása és a befektetők kockázatainak csökkentése érdekében.

·Intézményi és lakossági befektetés – befejeződött az egész EU-ra kiterjedő magánnyugdíjakra, a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazására és a magántőkébe és a zártkörűen kibocsátott vállalati kötvényekbe befektetni kívánó biztosítók költségeinek csökkentésére vonatkozó javaslatok alátámasztását szolgáló szilárd alapok kidolgozása. Ezzel párhuzamosan a Bizottság 2017 márciusában előterjesztette a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló cselekvési tervét, benne olyan megoldásokkal, amelyek alkalmazásával a fogyasztók Unió-szerte nagyobb választékot élvezve, könnyebben hozzáférhetnek a lakossági pénzügyi szolgáltatásokhoz. Az egységes eurófizetési térségre (SEPA) irányuló erőfeszítések kiegészítése érdekében a cselekvési terv bizonyos EU-n belüli fizetési műveletek magas költségeinek kérdésével is foglalkozik. A Bizottság emellett fokozottan együttműködik az európai felügyeleti hatóságokkal annak érdekében, hogy átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá tegye a lakossági befektetési és nyugdíjtermékek költségeit és teljesítményét.

·Megelőző szerkezetátalakítás és a vállalkozók második esélye – a Bizottság 2016 novemberében javaslatot terjesztett elő a megelőző szerkezetátalakításról, azzal a céllal, hogy elkerülhetővé váljon a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de életképes vállalkozások felszámolása, és a vállalkozók egy csőd után esélyt kapjanak az üzleti életbe való visszatérésre. A javaslat emellett új szabályokkal hatékonyabbá, kiszámíthatóbbá, olcsóbbá és gyorsabbá kívánja tenni a fizetésképtelenségi eljárásokat. Az Európai Parlament és a Tanács jelenleg tárgyalja ezeket a javaslatokat, és azok gyors elfogadása jelentős mértékben hozzájárul annak biztosításához, hogy a jogi környezet támogassa az üzleti tevékenységet.

·A Bizottság 2017. márciusi jelentése ütemtervet határozott meg a tőke szabad mozgását korlátozó nemzeti akadályok felszámolására. A Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2017. május 23-án jóváhagyta az ütemtervet.

·Pénzügyi stabilitás – noha a tőkepiaci unió keretében a diverzifikáltabb finanszírozási csatornák ellenállóbbá teszik az EU pénzügyi rendszerét, továbbra is képesnek kell lenni a tőkepiaci stabilitási kockázatok jelentkezésekor azok azonosítására és a reagálásra. A Bizottság a 2016. évi konzultációt követően most annak biztosításán dolgozik, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület képes legyen felügyelni a pénzügyi stabilitás piaci alapú finanszírozásból eredő potenciális kockázatait.

A fennmaradó azon intézkedések közül, amelyek előkészítését a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv beharangozta, a Bizottság mielőbb előrelépést kíván tenni a tőkepiaci unió megteremtése szempontjából kulcsfontosságú alábbi három jogalkotási javaslat tekintetében:

A Bizottság emellett folytatja az eredeti cselekvési terv kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez szükséges következő intézkedések előkészületeit:

·A Szolvencia II-t kiegészítő felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása a magántőke és a zártkörű kibocsátás keretében keletkezett hitel prudenciális kezelésének felülvizsgálata céljából, amennyiben prudenciálisan indokolt, kockázatalapú felügyeleti szempontból – 2018-ban;

·Ajánlás a zárt körű kibocsátásról (a jól működő nemzeti rendszerek 8 tapasztalataira építve). A zártkörűen kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piacai kiszélesíthetik a rendelkezésre álló források körét a tőzsdén nem jegyzett közepes méretű vállalkozások számára. Az ajánláshoz egy tanulmány eredményei szolgálnak adatokkal, közzététele 2017. negyedik negyedévében várható.

·Közlemény a kereskedés utáni piaci infrastruktúra akadályainak megszüntetésére vonatkozó ütemtervről (az Európai Kereskedés Utáni Fórum – EPTF – ajánlásaira építve) – 2017 negyedik negyedévében. A kereskedés utáni piaci infrastruktúra létfontosságú szerepet játszik az értékpapírpiacokon, biztosítja a tulajdonjog szabályos átruházását, a kifizetést és az értékpapírokból származó jogok gyakorlását 9 . A határokon átnyúló ügyletek általában még mindig lényegesen drágábbak, mint a belföldi ügyletek. A hatékony kereskedés utáni környezet csökkentheti ezeket a költségeket. A Bizottság az EPTF-jelentés alapján hamarosan nyilvános konzultációt indít, hogy összegyűjtse az érdekelt felek véleményét arról, hogy a jobb integráció elérése érdekében hol látják szükségesnek a kereskedés utáni terület további fejlesztését.

·Közlemény a vállalati kötvények piacairól (a vállalatikötvény-piac likviditásával foglalkozó szakértői csoport ajánlásaira építve) – 2017 negyedik negyedévében. A vállalatikötvény-piacok a nagyobb vállalkozások fontos finanszírozási csatornái. A Bizottság felülvizsgálja e piacok működését, különös figyelemmel arra, hogy hogyan javítható a másodlagos piacok likviditása.

·Magatartási kódex a forrásadóval kapcsolatos eljárások egyszerűsítéséről, főként a visszatérítések tekintetében – 2017 végéig. A Bizottság a legjobb gyakorlatok megosztása és egy kódexről való megállapodás érdekében nemzeti adóügyi szakértőkkel működik együtt. A kódex kidolgozása egy gyakorlati lépés a forrásadó beszedésének hatékonyabb operatív megoldásai felé.

3.Miért van az EU-nak minden eddiginél nagyobb mértékben szüksége a tőkepiaci unióra?

Az EU politikai és gazdasági viszonyainak közelmúltbeli fejleményei arra utalnak, hogy a bankunió mellett erős és versenyképes tőkepiacokra van szükség az uniós gazdaság finanszírozásához. Ezek a fejlemények még relevánsabbá és időszerűbbé teszik a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv ezen félidős felülvizsgálatát.

A pénzügyi piacok uniós és világszinten egyre nagyobb mértékű összekapcsoltsága fényében az uniós pénzügyi piacok jövőbeli kihívásainak kezelése érdekében szükség van az uniós felügyelet további integrálására. A Bizottság továbbra is elkötelezett az integrált pénzügyi piacok és a nemzetközi együttműködés iránt. Az egyenértékűség az a fő eszköz, amelyet az EU a piaci szereplők határokon átnyúló tevékenységének stabil és biztonságos prudenciális környezetben történő hatékony kezeléséhez használ, ugyanakkor biztosítja az egységes piac működését. Ehhez az egyenértékűségre vonatkozó felügyeleti keret megerősítésére van szükség.

Az EU-n belül a felügyeleti keret a jól működő és integrált tőkepiacok szükséges eleme, amely az öt elnök jelentésében 10 megfogalmazott célkitűzésekre épít. Lépések történtek, hogy az európai felügyeleti hatóságok képesek legyenek megőrizni az EU rendezett piacait és pénzügyi stabilitását. Ezek közé tartozik az európai felügyeleti hatóságok működésével kapcsolatos közelmúltbeli konzultáció. Az EU-27-en belül meg kell erősíteni különösen az ESMA azon képességét, hogy biztosítsa az EU egészére kiterjedő következetes felügyeletet. Ennek biztosítania kell, hogy az egységes szabálykönyvet egységes módon hajtsák végre az egységes piacon. Ezért a hasonló vállalkozási mérettel és kockázati profillal rendelkező pénzügyi szervezetekre ugyanolyan felügyeleti standardot kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy hol találhatók az EU-ban, emellett el kell kerülni a szabályozási arbitrázst. A gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló vitaanyag hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szektor szabályainak közös végrehajtását biztosító integráltabb felügyeleti keret és a centralizáltabb felügyeleti végrehajtás kulcsfontosságú a tőkepiaci unió kiépítéséhez.

Az Egyesült Királyság egységes piacról való kilépése megerősíti, hogy sürgősen tovább kell erősíteni és integrálni az EU tőkepiaci keretrendszerét, többek között a központi szerződő felek, a befektetési vállalkozások és az első nyilvános részvénykibocsátások (IPO) piacai tekintetében. Megerősíti emellett az uniós szintű felügyelet további integrációjának szükségességét is.

A pénzügyi technológia (FinTech) átformálja a tőkepiacokat új piaci szereplők és hatékonyabb megoldások megjelenésével, a verseny fokozásával és a vállalkozások és a befektetők költségeinek csökkentésével. Az uniós tőkepiacok elmélyítését és kiszélesítését lehetővé tevő pénzügyi innovációkra a következő példák adhatók: közösségi finanszírozás és egyéb alternatív finanszírozási eszközök; ellátásilánc-finanszírozás 11 ; automatizált tanácsadás; részvényesek online szavazása; valamint a blokklánc-technológia esetleges alkalmazása a kereskedés utáni feldolgozás során. A pénzügyi technológia számos tőkepiaci szegmensben és funkcióban kínálhat megoldásokat, például: részvénykibocsátás; vállalatirányítás; vagyonkezelés; befektetési közvetítés; termékforgalmazás; és kereskedés után piaci infrastruktúra, értékpapír-megőrzési szolgáltatásokat is beleértve.

Az olyan újabb jogszabályokat, mint például a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvet 12 úgy alakították ki, hogy reagálni tudjon a pénzforgalmi ágazat gyors technológiai változásaira, és így kiegyensúlyozott megközelítést biztosítson, amely lehetővé teszi a pénzügyi technológiai vállalkozások számára új üzleti modellek kidolgozását. A pénzügyi technológiákról folyó nyilvános konzultáció segíteni fogja a Bizottságot az olyan újabb kérdések azonosításában, amelyeket esetleg integrálni kell a tőkepiaci unió szakpolitikai keretébe.

A pénzügyi rendszer mélyreható átalakítására van szükség ahhoz, hogy a beruházások fenntarthatóbbá váljanak, és hogy a rendszer gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból előmozdítsa a valóban fenntartható fejlődést. Ez azt jelenti, hogy meg kell találni a módját annak, hogy hogyan lehet integrálni a fenntarthatóságot az EU szabályozási és pénzügyi politikai keretébe, és hogyan lehet több magántőkét mobilizálni és a fenntartható beruházások felé irányítani. Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében 13 meghatározott 17 fenntartható fejlesztési cél keretet biztosít az ilyen beruházások irányításához, amelyek végrehajtására az EU teljes mértékben elkötelezett 14 .

Az egyéb hosszú távú fenntarthatósági kihívások közül az éghajlatváltozás kezelése a források áramlásának a hosszú távú dekarbonizációs célokhoz és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődéshez való hozzáigazításán múlik. A Párizsi Megállapodás, amely vízválasztót jelentett az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos globális kötelezettségvállalások terén, e politika középpontjába állította a finanszírozást.

Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje is kiemeli, hogy a finanszírozásnak kulcsszerepet kell játszania fenntartható fejlesztési célok megvalósításában. A politikai döntéshozók és a pénzügyi ágazat olyan megoldásokat kezdenek javasolni, amelyek arra ösztönzik a befektetőket, hogy a fenntartható és hosszú távú projektekhez és az alkalmas vállalkozásokhoz irányítsák a támogatást.

Felismerve e kihívások fontosságát, a Bizottság magas szintű szakértői csoportot hozott létre annak érdekében, hogy az tanácsaival segítse a fenntarthatósági szempontok beágyazását az uniós pénzügyi szabályozásba és pénzügypiaci gyakorlatokba.

A tőkepiacok hasonlóképpen segíthetnek a magántőkét pozitív külső társadalmi hatást kifejtő, megtérülő befektetési lehetőségekhez irányítani, így támogatva az EU-t társadalmi feladatainak teljesítésében.

Az intézményi befektetők hagyományosan hosszú távú tőkebefektetők a tőkepiacokon. Mindazonáltal az elmúlt 15 évben az uniós biztosítók portfóliójában mintegy 5–10 %-ra csökkent a tőkebefektetések aránya. A nyugdíjalapok tőkebefektetései jelentősebbek maradtak, de vagy főként a hazai piacukon fektetnek be, vagy ha külföldön, akkor az euróövezeten kívül. Meg kell vizsgálni a biztosítók és nyugdíjalapok tőkebefektetéseinek gazdasági mozgatórugóit, beleértve az EU-n belüli befektetéseket, valamint az uniós és nemzeti szintű szabályozási korlátok és egyéb tényezők potenciális hatását.

Végül, ki kell szélesíteni a tőkepiacok földrajzi kiterjedését, hogy minden tagállam kihasználhassa a mélyebb és integráltabb tőkepiacok előnyeit. A tőkepiaci unió segíthet azon piaci szegmensek és finanszírozási csatornák kialakításában, amelyek közelséget és helyi megoldásokat tesznek szükségessé a vállalkozások és a beruházók számára. Ugyanakkor a tőkepiaci unió integráltabb tőkepiacokat hoz majd létre, és így lehetővé teszi a vállalkozások és a befektetők számára, hogy az EU-n belül máshol nagyobb tőkeforrásokhoz férjenek hozzá.

4.A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv megerősítésére irányuló új kiemelt kezdeményezések

Ezek a változó kihívások szükségessé teszik a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv átalakítását, hogy határozott válaszokat tudjon adni. Ez a félidős felülvizsgálat egy sor új prioritási intézkedés köré épül, amelyek a következőkre összpontosulnak: a határon átnyúló befektetés egyszerűsítése és az uniós tőkepiaci rendszerek fejlesztése; valamint az uniós tőkepiaci rendszerek kialakításával kapcsolatban néhány további kérdés kezelése.

Az újonnan azonosított intézkedések a tőkepiaci uniós munkafolyamat még hátralévő intézkedéseivel együtt a valódi tőkepiaci unió 2019-ig történő megvalósításához szükséges döntő és tartós hozzájárulás alapját képezik. Az ebben a közleményben bemutatott új kezdeményezések beépülnek a Bizottság 2018. évi munkaprogramjába. Minden intézkedés a minőségi jogalkotás elveivel összhangban kerül előkészítésre, vagyis a jogalkotási javaslatok kidolgozása során a hatás értékelése, a megfelelési költségek minimálisra csökkentése és az arányosság biztosítása mellett.

A tőkepiaci unió 2019-ig történő megteremtéséhez szükséges összevont intézkedéscsomagot a melléklet részletezi. A tőkepiaci uniós kötelezettségvállalások végrehajtása érdekében a Bizottság szolgálatai által végzett munkára vonatkozó részletesebb információk az e közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumban 15 találhatók. Az e program végrehajtása terén elért jelentős előrehaladás visszafordíthatatlan lendületet ad a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló célkitűzésnek.

4.1.A felügyelet eredményességének megerősítése a piaci integráció felgyorsítása érdekében

A felügyelet a tőkepiaci unió kiépítésére irányuló erőfeszítések középpontjában lesz, tekintve a piaci integráció felgyorsításában és a pénzügyi szervezetek és a befektetők számára egységes piaci lehetőségek megteremtésében játszott központi szerepét.

Az eredményesebb és következetesebb felügyelet elengedhetetlen a tagállamok közötti, a pénzügyi szervezetek és tevékenységek felügyeletének módját érintő szabályozási arbitrázs lehetőségeinek kiküszöbölésére.

A következetes és eredményes felügyelet a határokon átnyúló befektetések akadályainak megszüntetésével biztosítja a jól működő tőkepiacokat, és hozzájárul az üzleti környezet egyszerűsítéséhez és a megfelelés azon költségeinek csökkentéséhez, amelyek a határokon átnyúlóan működő vállalkozások esetében az eltérő végrehajtásból erednek. Az eredményesebb felügyelet további egységes piaci lehetőségeket teremt a pénzügyi szervezetek és a befektetők számára, és lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy szélesebb piacon jussanak finanszírozáshoz. A következetes és eredményes felügyelet a befektetők védelmének fokozásához, a tőkepiacok iránti bizalom kialakulásához és a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez is hozzájárul.

Az ESMA, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) és az Európai Bankhatóság (EBH) kulcsszerepet játszik a felügyeleti konvergencia előmozdításában és ezáltal a piaci integráció elősegítésében.

Az európai felügyeleti hatóságokkal kapcsolatos közelmúltbeli konzultáció 16 rámutatott, hogy a felügyeleti hatékonyság növelése érdekében módosítani kell e hatóságok működési szabályait is. A konzultáció válaszadói szerint ki kell igazítani az európai felügyeleti hatóságok működésére vonatkozó szabályozási keretet ahhoz, hogy alkalmasabbak legyenek a pénzügyi szektor felügyeletére és célkitűzéseik megvalósítására.

Mindenekelőtt az ESMA-nak van kiemelkedő szerepe a tőkepiaci integráció előmozdításában. Annak érdekében, hogy biztosított legyen a felügyelet uniós szintű megközelítése és a tőkepiacokra vonatkozó egységes szabálykönyv következetes alkalmazása, meg kell erősíteni az ESMA arra irányuló képességét, hogy azonosítsa és kezelje a nemzeti felügyelet gyengeségeit, és azonosítsa azokat a területeket, ahol az ESMA általi közvetlen felügyelet indokolt lehet.

A központi szerződő felekkel kapcsolatban felmerülő kihívások mindenképp figyelmet érdemelnek. A központi szerződő feleknek – méretük és összekapcsoltságuk miatt – az EU pénzügyi rendszere szempontjából növekvő rendszerszintű jelentősége kiemelte az uniós és harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó jelenlegi szabályok hiányosságait. A Bizottság bejelentette azon szándékát, hogy júniusban előterjeszt egy jogalkotási javaslatot az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó keret megerősítéséről, a pénzügyi stabilitás biztosítása, a központi szerződő felek biztonsága és stabilitása valamint a tőkepiaci unió továbbfejlesztésének támogatása érdekében.

Az ESMA felügyeleti eszközeit optimalizálni kell annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti felügyeleti eredményekben és gyakorlatokban azonosított hiányosságokat következetesen és koherensen kezeljék, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett.

4.2.A szabályok arányosságának fokozása az első nyilvános részvénykibocsátások és a befektetési vállalkozások támogatása érdekében

Többet kell tenni annak biztosításáért, hogy az európai vállalatok és befektetők teljes mértékben kihasználhassák a nyilvános piacokhoz való hozzáférés előnyeit. A kkv-k továbbra is igen kis mértékben vannak jelen a tőzsdén az EU-ban. A kkv-kra szakosodott piacokon kibocsátott részvénytömeg a válság előtti szinthez képest 9 milliárd euróval csökkent.

Különös nehézségekkel szembesülnek azok a kis- és középvállalkozások, amelyek a nyilvános kibocsátással 100 millió eurónál kevesebb tőkéhez kívánnak jutni. A jelenlegi szabályozási környezet elriaszthatja ezeket a vállalkozásokat attól, hogy a nyilvános piacokon próbáljanak tőkét szerezni. A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv hangsúlyozta, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacoknak 17 megfelelő egyensúlyt kell teremteniük a megfelelő befektetővédelem biztosítása és szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése között.

A Bizottság együttműködött a nyilvános piaci rendszerek képviselőivel annak felmérése érdekében, hogy a kkv-k nyilvános piacai hogyan működnek, valamint azért, hogy potenciális megoldásokat találjanak a kkv-k jegyzése előtt álló akadályokra 18 . A Bizottság szolgálatai hamarosan a kkv-k jegyzése előtt álló akadályokról szóló jelentést tesznek közzé, amely az e területhez, többek között a 2. prioritási intézkedéshez kapcsolódó koherens munkaprogram kiindulópontjaként szolgál.

Az érdekelt felek jelentős hozzájárulására építve a Bizottság felül fogja vizsgálni a kkv-k szabályozott piacra történő bevezetése és a kkv-tőkefinanszírozási piacok előtt álló szabályozási akadályokat, amint azt a véleményezési felhívás előirányozta 19 . A fő ágazati jogszabályok (például a MiFID II és a MAR 20 ) ilyen célzott felülvizsgálatának célja annak feltárása, hogy a szóban forgó jogszabályi rendelkezések milyen mértékben veszik figyelembe a kkv-k és a tőkefinanszírozási piacok korlátait 21 .

A befektetési vállalkozások egy sor olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyek a befektetők számára értékpapír- és származtatottügylet-piacokhoz való hozzáférést tesznek lehetővé; ilyen például a befektetési tanácsadás, a portfóliókezelés, a brókerszolgáltatás, a megbízások végrehajtása, a saját számlás kereskedés, a jegyzési garanciavállalás stb. A szolgáltatások engedélyezésére és folytatására irányadó uniós keretet a MiFID határozza meg. Emellett a CRR/CRD 22 szerinti prudenciális szabályok hatálya alá tartoznak. A befektetési vállalkozások méretéhez és jellegéhez igazított hatékonyabb prudenciális és felügyeleti kerettel helyreállnak az egyenlő versenyfeltételek, erősödik a verseny és javul a befektetők új lehetőségekhez való hozzáférése és kockázatkezelési eszköztára. Biztosíthatóvá válik ezért az is, hogy a székhelyeket ne helyezzék át szabályozási arbitrázs céljából vagy a felügyeleti keret eltérései miatt.

4.3.A pénzügyi technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása

A Bizottság megvizsgálja, hogy járulhatnak hozzá a pénzügyi technológiák az uniós tőkepiacok elmélyítéséhez és bővítéséhez azáltal, hogy a digitalizálásban rejlő lehetőségeket felhasználják az üzleti modelleknek a vagyonkezelésben, a befektetési közvetítésben és a termékforgalmazásban alkalmazott adatközpontú megoldások révén való módosítására.

Az innovatív vállalkozások, függetlenül attól, hogy induló vállalkozások vagy már régen a piacon vannak, aggódnak, hogy a nemzeti felügyeleti gyakorlatok korlátozhatják az innovációs képességüket és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásukat. Az innovatív vállalkozások mindenekelőtt azzal érvelnek, hogy aránytalan vagy következetlen gyakorlatokkal szembesülnek a szabályozási követelmények alkalmazása során.

Újabban néhány tagállamban a szabályozók és a felügyeletek az innovatív vállalkozások fejlesztésének támogatását szolgáló módszereket dolgoztak ki, melyek keretében együttműködnek velük sajátos problémáik megértése érdekében. Ezek a – szabályozási kötöttségek nélküli – kezdeményezések magukban foglalnak olyan központokat, amelyek iránymutatást nyújtanak az alkalmazandó szabályozásról és közvetlen segítséget nyújtanak a felügyelethez, amíg e vállalkozások tevékenységeiket tesztelik.

Erőfeszítéseket tettek továbbá arra, hogy az újabb jogszabályokban, például a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvben 23 elismerjék a pénzügyi technológiai vállalkozások létét és kiegyensúlyozott megközelítést vezessenek be velük kapcsolatosan.

A 2017. március 23-án indított, pénzügyi technológiákkal kapcsolatosan folyó nyilvános konzultáció értékes hozzájárulást jelent a Bizottság számára a következőkkel kapcsolatban:

·hogy a pénzügyi technológiai tevékenységek és vállalatok tekintetében szükség van-e új, arányosabb engedélyezési szabályokra az olyan területeken, mint a befektetésalapú és hitelezésalapú közösségi finanszírozás;

·és hogy miként lehetne támogatni az uniós tagállamok valamelyikében székhellyel rendelkező pénzügyi technológiai vállalatok határon átnyúló üzleti tevékenységeit anélkül, hogy minden uniós országban külön-külön engedélyt kelljen kérniük (egységes engedélyezés).

4.4.A banki hitelezés és stabilitás megerősítése a tőkepiacok felhasználásával

A tőkepiacok segíthetik az európai bankokat az egyes nemzeti bankrendszerekben komoly terhet jelentő nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos kihívások leküzdésében is. A nemteljesítő hitelek súlyosan visszavetik a bankok nyereségességét és hitelezési képességét, különösen a kkv-k vonatkozásában.

A tartós megoldás kulcsfontosságú részét képezik azok a szakpolitikák, amelyek a nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak működését kívánják javítani. Ez a megoldás magában foglalhatna a kiszámíthatóság és az átláthatóság javítására irányuló intézkedéseket, ezáltal lehetővé téve a nemteljesítő hitelek potenciális másodlagos piaci vásárlói számára az ilyen eszközök pontosabb beárazását.

A bankok a befektetők szélesebb körének értékesíthetnék nemteljesítő hiteleiket, az eszközök mögöttes értékét jobban tükröző áron. Ez segítené a mérlegek megtisztítását, vagyis javítaná a hitelintézetek képességét a gazdaság új hitelekkel való ellátására.

A Bizottság szolgálatai hamarosan nyilvános konzultációt indítanak az olyan területeket érintő potenciális uniós intézkedésekről, mint a harmadik felek (vagyis a kezdeményező hitelezőtől eltérő felek) általi hitelszolgálat és a hitelátruházás, többek között nem banki szervezetek részére.

A hitelvégrehajtási és fizetésképtelenségi rendszerek hatékonyságának és kiszámíthatóságának javítása révén a biztosítékkal rendelkező hitelezők gyorsan visszaszerezhetik hiteleik értékét, javítva a nemteljesítő hitelek kezelését. A folyamatban lévő összehasonlító teljesítményértékelés 2017 negyedik negyedévében fejeződik be. Fényt derít majd a végrehajtási/fizetésképtelenségi rendszerek eredménybefolyásoló jellemzőire.

Az összehasonlító teljesítményértékelés rávilágít a bankok és egyéb, biztosítékkal rendelkező hitelezők azon kihívásaira is, amelyekkel a nemteljesítő hitelek értékének visszaszerzésével összefüggésben a biztosítékok végrehajtását szolgáló jogi keretek hatékonysághiánya miatt szembesülnek. Egyes tagállamok tapasztalatai alapján olyan megoldásokkal is növelni lehet a biztosítékkal rendelkező hitelezők lehetőségeit a vállalatoknak és vállalkozóknak nyújtott fedezett hitelek értékének visszaszerzésére, amelyek nem igényelnek beavatkozást a nemzeti fizetésképtelenségi és fizetésképtelenséget megelőző rendszerekbe, és amelyek összhangban vannak a szerkezetátalakításra és a második esélyre vonatkozó javaslat célkitűzéseivel.

4.5.Az EU vezető szerepének megerősítése a fenntarthatóság finanszírozásában

Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje 24 és a Párizsi Megállapodás is egyértelművé teszik, hogy a pénzügyi rendszer reformjának központi szerepe van abban, hogy gazdaságainkat fenntartható növekedési pályára állítsuk. A magánbefektetéseknek a fenntarthatóbb beruházások felé való irányításához átfogóan és mélyrehatóan újra kell gondolni a pénzügyi keretrendszert.

A hosszú távú befektetési döntéseknek a kockázatok és a hozamok szélesebb körét kell figyelembe venniük, ideértve a környezeti vagy egyéb társadalmi externáliákkal kapcsolatosakat is.

Az éghajlathoz és a környezethez kapcsolódó kockázatok kezelése szintén kulcsfontosságú a stabil pénzügyi rendszer szempontjából. A Bizottság e célból a fenntartható finanszírozással foglakozó magas szintű szakértői csoportot hozott létre, hogy kidolgozzon egy európai szakpolitikai programot. A csoport 2017 decemberéig közzéteszi a fenntartható finanszírozásra irányuló általános és átfogó uniós stratégiára vonatkozó ajánlásait.

A pénzügyi piacok egyre inkább képesek különbséget tenni a fenntartható és az egyéb beruházások között. A zöldkötvények az élen járnak. További példák a társadalmi hatású alapok és az energiahatékonysági jelzálogok kezdeményezése és csomagolása. E piacok kedvező fejlődését olyan uniós szintű intézkedésekkel kell támogatni, amelyek növelik a projektek végrehajtásába, a közzétételekbe és a címkékbe vetett bizalmat, és biztosítják az ilyen eszközök kockázat/nyereség teljesítményében észlelt javulás megfelelő szabályozási elismerését.

A Bizottság hamarosan nem kötelező erejű iránymutatást tesz közzé, amely egy elveken alapuló módszertannal segíti a vállalkozásokat a hatályos uniós nem pénzügyi adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelésben. Ez az iránymutatás olyan ágazati vagy tematikus keretekre épít, mint az FSB keretében szervezett, az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi tájékoztatással foglalkozó munkacsoport közelgő ajánlásai, amelyek hasznosak lehetnek a nem pénzügyi információk közzétételéhez. 

A tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatával kapcsolatos konzultáció során arra sürgették a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az uniós pénzügypolitikai keret újrahangolása érdekében már ma is meghozható intézkedéseket. Az azonosított témák között szerepel például:

·annak egyértelműsítése, hogy az eszköztulajdonosoknak és az eszközkezelőknek a döntéshozatal során környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat is figyelembe kell venniük;

·annak biztosítása, hogy a fenntarthatóság központibb szerepet kapjon a vállalatirányításban;

·annak előmozdítása, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményt nagyobb mértékben figyelembe vegyék a kibocsátók hitelminősítésében és a fő piaci referenciaértékekben.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) keretének felülvizsgálata szintén nagyobb hangsúlyt helyez az uniós társadalmi és környezetvédelmi célkitűzések elérésére. A magántőkét, az ESBA-finanszírozást és az egyéb uniós alapokat hatékonyan kombinálni kell ahhoz, hogy a befektetéseket a pozitív társadalmi és környezeti externáliák felé mozdítsák el, ezáltal hozzájárulva a nemrég létrehozott szociális jogok európai pillére 25 célkitűzéseinek megvalósításához is.

4.6.Határokon átnyúló befektetések

Az uniós befektetési alapok bizonyos más joghatóságban található alapokhoz képest még mindig kicsik és kevésbé költséghatékonyak, az alapok forgalmazása pedig földrajzilag továbbra is korlátozott. A nyilvános konzultáció tapasztalatai alapján ennek jelentős oka a szabályozási és felügyeleti konvergencia hiánya, ideértve az ÁÉKBV- és az ABAK-irányelv szerinti forgalmazási engedélyek használatára vonatkozó eltérő nemzeti követelményeket. A határon átnyúló forgalmazás és különösen a határon átnyúló digitális forgalmazás szerepének fokozása lehetővé tenné, hogy az alapok növekedjenek, hatékonyabban allokálják a tőkét Európa-szerte, és a nemzeti piacokon belül is versenyezzenek, ezzel növelve a tevékenységük hozzáadott értékét és az innovációt.

A befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának akadályait a Bizottság és a tagállamok képviselőiből álló szakértői csoport is feltérképezte. Ennek eredménye egy 2017 májusában a tagállamok által jóváhagyott intézkedési ütemterv volt az azonosított első akadályok felszámolására és a tőkepiaci unió szempontjából fontos területeken további lehetséges akadályok azonosítására és megszüntetésére.

A befektetési alapokon kívül az ütemterv olyan egyéb területeken is tartalmaz intézkedéseket, mint a forrásadóval kapcsolatos eljárások.

Az EU-n belüli befektetések ösztönzéséhez a befektetési környezet stabilitása elengedhetetlen. A hatályos anyagi jogi uniós standardok pontosítása különösen fontos a befektetőknek, a nemzeti közigazgatásoknak, az érdekelteknek és a nemzeti bíróságoknak is. A pontosítás átláthatóbb képet adna a befektetők uniós jogainak az egységes piacon érvényesülő tényleges védelméről is.

A tagállamok közötti kétoldalú beruházási megállapodások az egységes piacon belüli határokon átnyúló befektetésekre vonatkozóan az uniós jogi kereten kívüli, eltérő kezelést határoznak meg. Ezek nem egyeztethetők össze az uniós joggal. A Bizottság jogsértési eljárásokat folytat az EU-belüli kétoldalú beruházási megállapodások tekintetében. Emellett a Bizottság megvizsgálja a befektetési jogviták békés rendezésére vonatkozó keret felállításának lehetőségét is.

4.7.A helyi tőkepiaci rendszerek fejlődésének támogatása

Ahhoz, hogy a piaci alapú finanszírozás életképes és fenntartható alternatívát jelentsen a banki hitelezés mellett, ki kell alakítani a tőkepiaci unió pénzügyi folyamatait, piaci konvencióit, valamint technikai és jogi infrastruktúráját. Ezek lehetővé teszik majd a piaci szereplők számára, hogy helyi, regionális vagy nemzeti szinten működjenek, és fenntartások nélkül hajtsanak végre ügyleteket összeurópai szinten is.

Az országok tőkepiacainak érettsége meglehetősen nagy szórást mutat. Ki kell szélesíteni a tőkepiacok földrajzi kiterjedését, hogy minden tagállam kihasználhassa a mélyebb és integráltabb tőkepiacok előnyeit. E tekintetben a közép-, kelet- és délkelet-európai tagállamok szembesülnek a legnagyobb kihívásokkal.

A helyi piacok kialakulásának, valamint a tőkepiaci rendszerek technikai segítségnyújtás révén történő megerősítésének támogatása érdekében a Bizottság aktívan együttműködik egyre több tagállammal 26 . 

A közép-, kelet- és délkelet-európai régióban és azon túli beruházásokat támogató Bécsi Kezdeményezéssel folytatott bizottsági megbeszélések eredményeképp 2017 márciusában létrejött a tőkepiaci unióval foglalkozó munkacsoport. A munkacsoport 2017 végéig jelentést készít, amelyben azonosítja a munka legfontosabb területeit, és megoldásokat javasol a tőkepiacok továbbfejlesztésére.

A Bizottság továbbra is határozottan támogatja a tőkepiacok földrajzi kiterjedésének a kkv-finanszírozás közeli és helyi megoldásaival történő szélesítésére irányuló erőfeszítéseket. E célkitűzések elérésének egyik legfontosabb munkafolyamata a tagállamoknak nyújtott technikai támogatás a strukturálisreform-támogató programon keresztül. A program a nemzeti hatóságoknak nyújtott támogatással hozzájárul a tagállamok intézményi, közigazgatási és növekedéstámogató strukturális reformjaihoz. A program keretében tizenhárom tagállam több mint ötven, pénzügyi ágazatbeli technikai támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz; a kérelmek jelentős arányban a tőkepiacok fejlesztésére összpontosítottak 27 . 

5.Következtetés: Tartós hatású reformok előmozdítása

A tőkepiaci unió célja olyan feltételeket teremteni, amelyek lehetővé teszik a finanszírozás új formáinak kifejlesztését és megerősítését a vállalkozások, különösen a kisvállalkozások, valamint a hosszú távú és infrastrukturális beruházások számára. Pénzügyi innovációk alkalmazásával át kívánja hidalni a befektetők és vállalkozások közötti információs szakadékot, és költséghatékonyabb befektetési lehetőségeket kíván biztosítani a lakossági befektetők számára. A tőkepiaci unió célja továbbá a magántőke mobilizálása a fenntartható beruházások finanszírozása érdekében, azonosítva az olyan pénzügyi szabályozás kialakításának módjait, amely felgyorsítja a magántőkének a környezeti és társadalmi szempontból nem fenntartható projektek felől a fenntartható projektek felé való elmozdulását.

A tőkepiaci unió segíthet abban, hogy az EU gazdasága ne hagyatkozzon kizárólag a banki hitelekre, hanem egy diverzifikáltabb rendszer álljon rendelkezésére, amelyben a nem banki finanszírozás hatékonyan kiegészíti a hagyományos banki csatornákat.

Ez növelné az uniós gazdaság finanszírozásához rendelkezésre álló összegeket. A tőkepiaci unió az EU pénzügyi rendszerének széles körű átalakításával jár, és az ilyen mélyreható strukturális változásnak időre van szüksége, hogy kialakuljon és rögzítse végleges formáját.

A szabályozási reform csak egy része a szükséges változásnak. Idő kell a pénzügyi folyamatok, piaci konvenciók és a technikai és jogi infrastruktúrák kialakításához, amelyek lehetővé teszik a piaci szereplők számára a hatékonyabb ügyletkötést.

A Bizottság az eredeti ütemtervnek megfelelően következetesen teljesítette a 2015 szeptemberében a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben vállalt kötelezettségeit. Célja a változás ösztönzése, és ezáltal fejlettebb és hatékonyabb tőkepiaci finanszírozás megteremtése volt. A Bizottság javaslatokat terjesztett elő a következők céljából: a kockázatitőke-piacok fejlesztése; a kibocsátási tájékoztatók módosításával a vállalkozások nyilvános piacokra jutásának megkönnyítése és olcsóbbá tétele; a hitelfinanszírozás tőkefinanszírozáshoz képest kedvezőbb adóügyi megítélésének felszámolása; az értékpapírosítás biztonságos és likvid piacának előmozdítása; és a becsületes vállalkozók számára szerkezetátalakítási lehetőség vagy második esély biztosítása csőd esetén. A Bizottság intézkedéseket fogadott el a biztosítók és bankok infrastrukturális beruházásainak támogatására is.

Az eredeti cselekvési tervben bejelentett átfogó előkészítő munkát követően a Bizottság hamarosan javaslatokat fog tenni egy egyszerű, hatékony és versenyképes uniós magánnyugdíj-termékre, az értékpapírok tulajdonjogával kapcsolatos határokon átnyúló akadályok megszüntetésére és a fedezett kötvényekre vonatkozóan.

A tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatának új prioritásaival összhangban a Bizottság törekedni fog a tőkepiacok felügyeleti keretének megerősítésére, a kis jegyzett társaságokra és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályok arányosságának fokozására, a határokon átnyúló beruházások további akadályainak megszüntetésére, az EU fenntartható finanszírozás terén betöltött vezető szerepének erősítésére és a pénzügyi technológiák alkalmazásának lehetővé tételére.

A félidős felülvizsgálat átfogó reformprogramot határoz meg annak érdekében, hogy a tőkepiaci unió megteremtése 2019-ig megvalósuljon. Ezáltal rögzülnek a EU pénzügyi rendszerének reformjához szükséges feltételek, amely magában foglalja a banki és nem banki finanszírozás között új egyensúly kialakítását.

E lépések biztosítani fogják azt is, hogy az uniós tőkepiacok reagálni tudjanak az új kihívásokra, amelyekbe beletartozik az Egyesült Királyság kiválása az egységes piacból.

A tőkepiaci unió sikere az Európai Parlament és a tagállamok politikai kötelezettségvállalásának mértékén múlik, és azon, hogy a piaci szereplők használják fel az építőelemeket. Az ágazatnak szerepet kell vállalnia az ügyfeleik bizalmának helyreállításában és az uniós tőkepiacok iránti bizalom kiépítésében.

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előrehaladásról. A jelentések alapján az intézményeknek megerősített párbeszédet kell folytatniuk annak biztosítása céljából, hogy a jelenlegi jogalkotási ciklusban jelentős előrelépés történjen a javasolt prioritási intézkedések terén.

Melléklet — A tőkepiaci unió 2019-ig történő megteremtéséhez szükséges elemek teljes körű áttekintése

A melléklet áttekintést nyújt azokról az intézkedésekről, amelyek célja a tőkepiaci unió 2019-ig történő megteremtése. Tartalmazza a félidős felülvizsgálat prioritási intézkedéseit, a meglévő kötelezettségvállalások nyomon követését és számos új intézkedést is.

Ezen intézkedésekről részletesebb információ az ezt a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban (gazdasági elemzés) található. Az alábbi táblázatok azt is jelzik – ha már meghatározták –, hogy az adott intézkedés jogalkotási javaslat (L), 2. szintű intézkedés (L2), nem jogalkotási intézkedés (NL) vagy bizottsági közlemény (C) formájában valósul meg.

(1)  Állásfoglalás a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának áttekintéséről és kihívásairól: hatások és a pénzügyi szabályozás hatékonyabb és eredményesebb uniós keretei és a tőkepiaci unió felé vezető út (2015/2106(INI) .

(2)  https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/reflection-paper-emu_hu.pdf

(3)   EUCO 26/16 .

(4)   A Bizottság közleménye: Tőkepiaci unió – A reform felgyorsítása, COM(2016) 601 final, 2016.9.14.  

(5)   Együttes nyilatkozat az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól .

(6)  Az ezen közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatával kapcsolatos nyilvános konzultáció visszajelzéseinek összefoglalója).

(7)   Nyilvános konzultáció az értékpapírokkal és követelésekkel kapcsolatos ügyletek harmadik felekre kifejtett hatásaira vonatkozó kollíziós szabályokról

(8)  Mint a „Schuldscheine” Németországban és az Euro-PP piac Franciaországban.

(9)  A nemrégiben jóváhagyott, a részvényesek jogairól szóló irányelv (SRD 2) végrehajtása megszüntet majd a részvényekből származó jogok gyakorlásával és a közvetítők láncán keresztüli adattovábbítással kapcsolatos néhány akadályt.

(10)   https://ec.europa.eu/commission/publications/five-presidents-report-completing-europes-economic-and-monetary-union_hu

(11)  Az ellátási lánc finanszírozásával kapcsolatos legjobb gyakorlat meghatározása támogatást jelentene a kkv-k ezen fontos finanszírozási forrásának fejlesztéséhez.

(12)   (EU) 2015/2366 irányelv (2015. november 25.) a pénzforgalmi szolgáltatásokról, HL L 337., 2015.12.23., 35. o.

(13)   ENSZ határozat A/RES/70/1 .

(14)  A Bizottság közleménye: A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért (COM(2016) 739 final)  

(15)  Az ezt a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (gazdasági elemzés).

(16)   Nyilvános konzultáció az európai felügyeleti hatóságok műveleteiről.  

(17)  A MIFID II irányelv (a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelv , HL L 173., 2014.6.12., 349. o.) a kkv-k tőkéhez való hozzáférésének megkönnyítése érdekében bevezet egy új piackategóriát, a kkv-tőkefinanszírozási piacot. A kkv-tőkefinanszírozási piac egy multilaterális kereskedési rendszer, ahol azon kibocsátóknak, akiknek a pénzügyi eszközeivel ott kereskednek, legalább 50 %-a kkv. A meghatározás szerint a kkv-k olyan vállalkozások, amelyek átlagos piaci tőkeértéke nem éri el a 200 millió EUR-t.

(18)  Két munkaértekezletre került sor 2016 októberében és decemberében: a kkv-részvények szabályozott piacra történő bevezetésének előmozdításáról; a szabályozási problémák és a piaci hiányosságok megoldásairól; valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacok előtt álló akadályokról.

(19)  A nyilvános konzultáció és a véleményezési felhívás válaszadói megjegyezték, hogy a szabályok egyes technikai vonatkozásait módosítani lehetne a kisebb kibocsátók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében, a szabályozás alapelveinek módosítása nélkül. E módosítások érinthetik a bennfentesek jegyzékével és a vezetői ügyleti adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos technikai vonatkozásokat is.

(20)   596/2014/EU rendelet (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről, HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

(21)  A felülvizsgálat érinthet már alkalmazásban lévő vagy hamarosan alkalmazandóvá váló ágazati jogszabályokat. A felülvizsgálat lezárásáig a hatályos ágazati jogszabályok továbbra is alkalmazandók.

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(23)   (EU) 2015/2366 irányelv (2015. november 25.) a pénzforgalmi szolgáltatásokról, HL L 337., 2015.12.23., 35. o.

(24)   ENSZ határozat A/RES/70/1 .

(25) A Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérjének létrehozásáról, COM/2017/0250 final , 2017.4.26.

(26)  Az Európai Beruházási Bankkal partnerségben a fi-compass az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott pénzügyi eszközök tekintetében 26 tagállamban nyújtott támogatást, többek között a közép-, kelet- és délkelet-európai régióban.

(27)  A kérelmek olyan területeket érintettek, mint például a piacra jutás megkönnyítése, a vállalatfejlesztés növekedési szakaszának lehetővé tétele, alternatív finanszírozás érett vállalkozások számára (értékpapírosítás stb.) és a tőkepiaci felügyelet.