EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017DC0255

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A SOLVIT megerősítésének cselekvési terve: Az egységes piac előnyeinek megvalósítása a polgárok és a vállalkozások számára

COM/2017/0255 final

Brüsszel, 2017.5.2.

COM(2017) 255 final

MEGFELELÉSI CSOMAG

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A SOLVIT megerősítésének cselekvési terve: Az egységes piac előnyeinek megvalósítása a polgárok és a vállalkozások számára

{SWD(2017) 210 final}


BEVEZETÉS

Az egységes piac Európa egyik legfontosabb vívmánya. Az európai projekt központi eleme, de előnyei nem mindig valósulnak meg a gyakorlatban, mivel az egységes piac szabályait nem mindig ismerik vagy hajtják végre helyesen. Egy olyan időszakban, amikor az európai polgárok és vállalkozások azt várják Európától, hogy védelmet nyújtson, eszközöket adjon polgárai kezébe és garantálja a biztonságot, az egységes piac Európa egyik legjobb eszköze a növekvő globalizáció kihívásainak kezeléséhez, valamint az erősebb és méltányosabb európai gazdaság kialakításához 1 .

A Bizottság az egységes piacra vonatkozó stratégiájában 2 arra törekedett, hogy elmélyítse és méltányosabbá tegye az egységes piacot, ami a Juncker-Bizottság tíz prioritásának egyike. Ennek érdekében a stratégia javaslatot tett a határokon átnyúló piac-hozzáférési lehetőségek javítására, a fogyasztók, a vállalkozások és a közigazgatások életének megkönnyítésére, valamint arra, hogy a polgárok és a vállalkozások számára kézzelfoghatóvá váljanak az egységes piacból származó előnyök. Mindezek támogatása érdekében a Bizottság bejelentette, hogy együtt fog működni a tagállamokkal az egységes piaci szabályoknak való megfelelés valódi kultúrájának megteremtése érdekében, különös hangsúlyt fektetve az olyan meglévő eszközök megerősítésére, mint a SOLVIT.

Ennek megvalósítása érdekében az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló, 2016. december 13-án kiadott együttes nyilatkozatban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság újólag megerősítette a meglévő jogszabályok megfelelő végrehajtásának és érvényesítésének előmozdítása iránti elkötelezettségét 3 . Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleményét 4 , amelyben meghatározza, hogy miként kívánja fokozni mindenki javára az uniós jogszabályok alkalmazását, végrehajtását és érvényesítését.

A SOLVIT 5 minden egyes uniós tagállam, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia nemzeti közigazgatása által 2002 óta ingyenesen nyújtott szolgáltatás. Rövid határidőre gyakorlati megoldásokat kínál az EU/EGT polgárai és vállalkozásai számára, amennyiben nehézségeket tapasztalnak uniós jogaiknak a közigazgatási szervek általi elismerése kapcsán, különösen az Unión belüli külföldre költözés, illetve határokon átnyúló üzleti tevékenység végzése alkalmával 6 . A SOLVIT a négy szabadsággal (a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása) és az azokhoz szorosan kötődő szakpolitikákkal (pl. adózás, foglalkoztatás, szociálpolitika és közlekedés) kapcsolatos valamennyi, határokon átnyúló 7 problémával foglalkozik.

A hálózatot az Európai Bizottság koordinálja.

2002-es elindítása óta a SOLVIT igen fontos eszközzé vált annak támogatásában, hogy az EU/EGT polgárai és vállalkozásai az egységes piac középpontjába kerüljenek. 15 éves tapasztalatára építve a SOLVIT a kezdeti 5-höz képest ma már 200 ügyet kezel havonta. 2016-ban a SOLVIT összesen 2414 üggyel foglalkozott. Központjaiban az ügyek lezárása átlagosan 59 napig tartott, és az ügyek 89 %-át sikerült megoldania.

A SOLVIT máris sok sikertörténetet könyvelhet el – ezek közül néhány példa:

Egy francia vállalat héa-visszatérítést igényelt a német hatóságoktól, de kérelmére 10 hónapon át nem kapott választ. A SOLVIT közbenjárásának köszönhetően az eljárás felgyorsult, és a vállalat 6 héten belül megkapta a kért összeget.

Három portugál ápolónő szakmai képesítése elismeréséért folyamodott Spanyolországban. Az uniós jog értelmében a hatóságoknak három hónapon belül válaszolniuk kell a kérelemre. Noha a határidő letelt, a SOLVIT közbenjárásának köszönhetően két héten belül elismerték a képesítéseket.

Egy osztrák művész lakosként be szeretett volna jelentkezni Luxemburgban. Hiánytalanul benyújtotta a szükséges dokumentumokat a helyi hatóságoknak, azok mégis elutasították kérelmét. Azt szabták a nyilvántartásba vétel feltételéül, hogy szerezzen támogatói nyilatkozatot egy luxemburgi lakostól. A SOLVIT rámutatott arra, hogy ez a pluszkövetelmény nincs összhangban az uniós jogszabályokkal. A helyi hatóság felülvizsgálta álláspontját, és kiadta a művésznek a nyilvántartásba vételről szóló igazolást. A SOLVIT közbenjárásának köszönhetően az ügy egy héten belül megoldódott.

 Egy holland állampolgárnak nem engedélyezték, hogy pótkocsiját behozza Bulgáriába, miután az országba költözött. Mivel Hollandiában a 750 kg-nál könnyebb pótkocsikat nem kell regisztráltatni, a tulajdonos nem tudta felmutatni a regisztrációról szóló okmányt, így a bolgár hatóságok megtagadták a jármű bulgáriai nyilvántartásba vételét. A SOLVIT közbenjárásának köszönhetően az ügy 13 héten belül megoldódott.

A fizioterapeuta képesítéssel rendelkező román állampolgároknak korábban igen hosszan kellett várniuk annak elismertetéséhez, hogy hivatásukat gyakorolhatják Franciaországban. A SOLVIT 7 héten belül közbenjárt, és az elismerést azonnal jóváhagyták.

A francia légi közlekedési hatóságok hosszabb ideje akadályozták, hogy egy norvég légitársaság belföldi járatokat üzemeltessen Franciaországban. A SOLVIT közbenjárásának köszönhetően a probléma 10 hét alatt megoldódott.

Noha a SOLVIT a polgárok és a vállalkozások számos problémáját megoldotta, a szolgáltatás kiterebélyesedésével a kihívások nagyságrendje is megnőtt. Még többet kell tenni annak érdekében, hogy a rendszerben mint problémamegoldó eszközben rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen használni. A tagállamok a SOLVIT megerősítését szorgalmazzák és támogatják, amely így a lehető legnagyobb mértékben szolgálhatja a polgárok és a vállalkozások érdekeit. A Versenyképességi Tanács még 2016 februárjában felkérte a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen lépéseket az ügyben 8 . Az Európai Parlament szintén több ízben kérte a SOLVIT megerősítését 9 .

Ennek szellemében és politikai prioritásaival összhangban a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a tagállamokkal közösen további lépéseket tegyen a SOLVIT stratégiai szerepének megerősítésére annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások szempontjából hatékonyabban működjön az egységes piac a gyakorlatban. Ez csak úgy lehetséges, ha a tagállamok nemzeti közigazgatásukon belül megfelelő személyzettel látják el SOLVIT-központjaikat, és biztosítják számukra a kellő elismerést. A leggyengébb láncszem a hálózat egészének teljesítményét rontja.

A cél elérése érdekében a Bizottság a SOLVIT jelenlegi működéséről készített értékelését 10 veszi alapul, amely e közleményt kíséri. Az értékelés rámutat a kezelendő hiányosságokra, különösen a következőkkel kapcsolatban: a SOLVIT-központok adminisztratív kapacitása; a SOLVIT-ról szóló 2013-as ajánlásban meghatározott minőségi kritériumok teljesítése; a SOLVIT mint problémamegoldó eszköz ismertsége különösen az induló vállalkozások, a kkv-k és más vállalkozások körében; a SOLVIT szerepe az uniós jog érvényesítésében.

Az e közleményben felvázolt cselekvési terv párhuzamosan fog működni a megfelelési csomagban foglalt többi bizottsági kezdeményezéssel, különösen az egységes digitális portállal, amely egységes hozzáférési pontot biztosít a polgárok és a vállalkozások számára az egységes piaccal kapcsolatos információkhoz, segítségnyújtáshoz, tanácsadáshoz, problémamegoldó szolgáltatásokhoz és elektronikus eljárásokhoz. A cselekvési terv összhangban áll az „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés” című bizottsági közleménnyel, mivel célja a határokon átnyúlóan működni kívánó induló vállalkozások előtt álló akadályok felszámolásának folytatása. Végezetül a terv kiegészíti a szociális jogok európai pillérének és a kapcsolódó kezdeményezéseknek a céljait, amelyek tükrözik a jelenlegi Bizottság azon prioritását, hogy előmozdítsa a társadalmi igazságosságot és lehetőségeket az EU-ban.

Ez a közlemény a SOLVIT megerősítését célzó intézkedéseket határoz meg, valamint kijelöli a kapcsolódó uniós és tagállami szintű intézkedések ütemezését. A SOLVIT megerősítése egy folyamat lesz, így a határidők segítenek majd a szükséges intézkedések végrehajtásának nyomon követésében. Az intézkedések célja a SOLVIT népszerűsítése i. a minőség további javításával; ii. a figyelemfelkeltő tevékenységek további fokozásával; és iii. az uniós jog érvényesítésében betöltött szerep kiterjesztésével.

I.A SOLVIT népszerűsítése a minőség javítása révén

A 2013-as SOLVIT-ajánlás meghatározza a működésre és a minőségre vonatkozó minimumszabályokat. E szabályok tiszteletben tartása a hálózat egészében fontos a kérelmezők számára, valamint a központok közötti együttműködés szempontjából is. A szabályok alkalmazása központonként eltérő, amint azt a közleményt kísérő értékelés is kifejti. Ezért intézkedésekre van szükség a SOLVIT általános minőségének javítása érdekében, különösen az adminisztratív kapacitás, az összetett és érzékeny ügyek kezelése, valamint a jogi szakértelem terén.

Ennek előfeltétele, hogy a tagállamok gondoskodjanak arról, hogy a SOLVIT-központok megfelelő forrásokkal rendelkezzenek, jól pozícionáltak legyenek, továbbá megfelelő és stabil személyzettel rendelkezzenek, és birtokában legyenek a szükséges jogi szakértelemnek. A Bizottság a maga részéről továbbra is a SOLVIT teljesítményét vizsgáló éves jelentést fogja igénybe venni a SOLVIT-központok megfelelő személyzeti ellátottságának nyomon követésére, az eredményekről szóló jelentéstételhez pedig az egységes piaci eredménytáblát fogja felhasználni. A Bizottság a rendelkezésre álló valamennyi uniós finanszírozási lehetőséget fel fogja használni annak érdekében, hogy a tagállamoknak testre szabott támogatást nyújtson adminisztratív kapacitásuk növeléséhez és SOLVIT-központjaik hatékonyabb működésének biztosításához. Ezen belül a COSME 2018 program keretéből az üzleti közösség számára különösen fontos konkrét jogi kérdésekre összpontosító, a nemzeti SOLVIT-központok alkalmazottai számára szervezett továbbképzési kurzus finanszírozására fog sor kerülni. Az új strukturálisreform-támogató program keretében szintén várható támogatás a tagállamok adminisztratív kapacitásának növeléséhez (többek között a szakértők cseréje és a technikai segítségnyújtás terén).

Mindemellett javítani kell az összetett és érzékeny ügyeknek a Bizottság és a tagállamok közötti kezelését. E célból elő kell mozdítani például a személyes képzéseket kiegészítő interaktív eszközök használatával megvalósuló hatékonyabb tudásmegosztást. Ez alapvető fontosságú, figyelembe véve a SOLVIT keretében felmerülő jogterületek sokféleségét, amint az az 1. ábrán látható.

1. ábra: A SOLVIT által kezelt jogterületek, 2002–2016 (forrás: SOLVIT-adatbázis)

Ezenkívül további különleges jogi szakértelmet biztosíthatnának a SOLVIT kirendeltségei (ún. „antennák”), amelyek felállításának célja, hogy kielégítsék a konkrét ágazatokban és területeken jelentkező különleges igényeket azáltal, hogy a nemzeti politikák szakértői közvetlenül részt vesznek az összetett ügyek kezelésében. A félreértések és a párhuzamosságok elkerülése érdekében a Bizottság arra törekszik, hogy ne terjedjenek el a SOLVIT-hoz hasonló, az egységes piacra vonatkozó jogszabályok egyes konkrét területeivel foglalkozó problémamegoldó eszközök. A nem harmonizált áruk kölcsönös elismerése jó példa lehet erre. Ebben az esetben, amennyiben a SOLVIT informális megközelítése nem jár sikerrel, a Bizottság a kölcsönös elismerés elve érvényesítésének felülvizsgálata keretében meg fogja vizsgálni a vállalkozásokra vonatkozó fellebbezési eljárás bevezetésének lehetőségét. Egy másik azonosított terület az adózási szabályokkal kapcsolatos problémák területe, mint például a polgárokat adott esetben a határokon átnyúló helyzetekben érő hátrányos adóügyi megkülönböztetés 11 .

Ezenkívül a Bizottság hatékonyabb jogi támogatást fog biztosítani a hálózat számára a saját szakértői és a SOLVIT-központok közötti közvetlen kommunikációra szolgáló SOLVIT-alkalmazás beindításával. Ez tovább javítja majd az egy adott ügy értékelésében és kezelésében részt vevő két SOLVIT-központ eltérő álláspontjainak kezelését is. A Bizottság strukturáltabb választottbírósági eljárást fog követni, és szorosabban nyomon fogja követni a SOLVIT-ügyeket az ellentmondásos kérdések és a hálózat keretében folyó viták azonosítása érdekében. A „szakmai értékelés” műhelytalálkozókon való alkalmazása elősegíti majd a bevált gyakorlatok és a közös szabályok azonosítását.

Ezenkívül a Bizottság szorosabban figyelemmel fogja kísérni az ügykezelés minőségét. E tekintetben a kérelmezőktől kapott visszajelzések fontos szerepet játszanak az eljárások fejlesztésében, a bevált gyakorlatok meghatározásában és ezáltal a szolgáltatás minőségének javításában. Ezért a SOLVIT-központokkal való konzultáció útján átfogó felhasználói véleményező rendszer kerül kidolgozásra.

II.A SOLVIT népszerűsítése a figyelemfelkeltő tevékenységek fokozása révén

Noha pontosan nem lehet felmérni a határokon átnyúló vitarendezés azon „piacának” pontos méretét, amelyen a SOLVIT potenciálisan a tevékenységét végzi, az 500 millió polgárt és vállalkozást számláló egységes piac volumenéből sejthető, hogy a jelenlegi 2500-nál több, a SOLVIT közreműködését igénylő ügy adódik 12 .

A 2. ábra a hazai SOLVIT-központok által a hálózathoz benyújtott ügyek számát mutatja. Ezek a központok az azokban az EU/EGT-tagállamokban működő központok 13 , ahonnan a kérelmező eredetileg származik (állampolgárság), lakik, letelepedett, illetve ahonnan jogokat származtat. Bár a kezelt ügyek eltérő száma bizonyos mértékig magyarázható a méretekben és a határokon átnyúló mobilitásban mutatkozó különbségekkel, minden EGT/EU-tagállamban haszna lenne a célzott figyelemfelkeltő tevékenységeknek. Ezek a tevékenységek az egyes EGT/EU-tagállamok igényeinek megfelelően arra fognak összpontosítani, hogy a polgárokat és a vállalkozásokat azonnal a SOLVIT-hoz irányítsák, ha azok a SOLVIT hatáskörébe tartozó problémával kapcsolatban keresnek jogorvoslatot.

2. ábra: A hazai SOLVIT-központokban kezelt ügyek száma, 2002–2016 (forrás: SOLVIT-adatbázis)

A SOLVIT „fellelhetőségének” növelése érdekében a Bizottság tovább fogja javítani a SOLVIT általános láthatóságát az Európa Önökért internetes portálon (a jelenlegi fő hozzáférési ponton).

Ugyanígy a jövőbeli egységes digitális portál könnyen hozzáférhetővé teszi majd a polgárok és a vállalkozások számára az egységes piaccal kapcsolatos, mindenre kiterjedő, magas színvonalú információkat, a személyre szabott tanácsadást, valamint a hatékony segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokat. Összekapcsolja a meglévő uniós és nemzeti mechanizmusokat, beleértve a SOLVIT-ot is, és ezáltal javítja annak fellelhetőségét.

A Bizottság ezenkívül a nemzeti SOLVIT-központokon, a Bizottság tagállami képviseletein és a (bizonyos ágazatokat, szakmákat és érdekelteket, kereskedelmi kamarákat stb. képviselő) közvetítő szervezeteken keresztül szorosan együttműködik majd a tagállamokkal, és fokozni fogja az együttműködést más releváns hálózatokkal 14  célzott figyelemfelkeltő tevékenységek (például közös találkozók és képzések, a közösségi médiában való közös fellépések) kidolgozása érdekében. 

A jobb jogérvényesítés a polgároknak és a vállalkozásoknak egyaránt kedvez. Jogaik megsértése esetén fontos, hogy könnyen meg tudják találni a rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokat, és a legmegfelelőbb jogorvoslati mechanizmust tudják igénybe venni. Amint azt a 3. ábra mutatja, az évek során a SOLVIT-hoz benyújtott ügyeken belül nőtt a polgárok által benyújtott ügyek aránya a vállalati ügyekéhez képest. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a SOLVIT egyre fontosabbá válik a mobil polgárok számára az EU/EGT területén. Ugyanakkor arányaiban immár kevesebb vállalkozás részesül a SOLVIT által kínált szolgáltatásokból. A vállalati ügyek esetében a fő jogi területek 2016-ban az adózás, a szolgáltatások szabad mozgása és az áruk szabad mozgása volt. A vállalati ügyek közül a hálózat átlagánál (89 %) kevesebb, 80 % jutott el a megoldásig. Ezen belül ugyanakkor különösen jónak bizonyult a megoldott ügyek aránya az adózás területén (ahol sok esetben a héa késedelmes visszatérítéséről volt szó), míg az áruk és szolgáltatások szabad mozgása tekintetében összehasonlításban alacsonyabb volt.

3. ábra: A polgárok ügyeinek alakulása a vállalati ügyekhez képest, 2006–2016 (forrás: SOLVIT-adatbázis).

Törekedni kell arra, hogy a SOLVIT több vállalati ügyet kezeljen. Nagy szükség van arra, hogy az üzleti életben szélesebb körben ismertté váljon a SOLVIT kínálta segítségnyújtás. Ugyanilyen fontosak a nemzeti szinten végzett hasonló tevékenységek.

Az évek során a SOLVIT hálózat együttműködést alakított ki más érintett hálózatokkal 15 . A Bizottság támogatni fogja az e hálózatokkal való együttműködés fokozására tett lépéseket, ami különösen fontos ahhoz, hogy több vállalati ügy kerüljön terítékre. Különösen fontos az együttműködés az Enterprise Europe Network hálózattal, amely a határokon átnyúló tevékenységet folytató és folytatni kívánó kkv-kat és induló vállalkozásokat segíti.

A Bizottság rendszeresebb kapcsolatot fog fenntartani a közvetítő szervezetekkel a tudásmegosztás céljából, valamint annak érdekében, hogy megismerje azok véleményét a SOLVIT esetleges fejlesztési lehetőségeiről. Emellett olyan új intézkedések bevezetését is tervezi, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szervezetek számára, hogy közvetlenül a SOLVIT-on keresztül ügyeket terjesszenek elő és kövessenek nyomon.

Általánosságban a SOLVIT-tal kapcsolatos stratégiaibb figyelemfelkeltő tevékenységek, valamint a közvetítő szervezetekkel és a kapcsolódó hálózatokkal való strukturáltabb együttműködés kialakítása erősíteni fogja a SOLVIT abban játszott szerepét, hogy hasznos visszajelzéssel és bizonyítékokkal szolgáljon az egységes piac gyakorlati működéséről: az ügyek „kritikus tömege” (több vállalkozás) esetén az egységes piac irányítása szempontjából relevánsabb és jelentősebb mennyiségű információ áll majd rendelkezésre. Ez a tudásbázis felhasználható például az egységes piaci politikák lehetséges változásainak értékelésére, valamint az uniós jog hiányosságait pótló uniós jogszabályok elfogadására, ahogyan az a szakmai képesítésekről szóló 2005/36/EK irányelv felülvizsgálata során is történt 16 . A SOLVIT minőségének és ismertségének javítása hozzá fog járulni ahhoz, hogy a SOLVIT jelentősebb szerepet játsszon az uniós jog érvényesítésében.



I.A SOLVIT népszerűsítése az uniós jog érvényesítésében betöltött szerepének fokozása révén

A hálózat számos problémát feltár az uniós jog végrehajtásával kapcsolatban. A 4. ábra az egyes EGT/EU-tagállamokban az illetékes SOLVIT-központhoz benyújtott ügyek számát mutatja 17 .

4. ábra: Az illetékes SOLVIT-központokban kezelt ügyek száma, 2002–2016 (forrás: SOLVIT-adatbázis)

Az évek során a SOLVIT-hoz, amint az az 5. ábrán látható, egyre több olyan ügy érkezett, amely vagy egy olyan nemzeti jogszabály strukturális problémájához kapcsolódik, amely helytelenül ültette át az uniós jogot az adott EGT/EU-tagállamban 18 , vagy amely visszatérő problémát érint. Mindazonáltal, amint az az e közleményt kísérő értékelésben is szerepel, a szóban forgó ügyek jelenlegi kezelése, nyomon követése és a kapcsolódó jelentéstétel nem teszi lehetővé a SOLVIT-on keresztül összegyűjtött adatok annak érdekében történő módszeres felhasználását, hogy a tagállamokban javuljon az uniós jognak való megfelelés. A SOLVIT által 2016-ban kezelt 97 strukturális ügy közül 78 megoldatlan maradt, és csak 19 oldódott meg. Ez mindössze 20 %-os sikerességet jelent.

 

5. ábra: A SOLVIT által kezelt, strukturális problémákhoz kapcsolódó ügyek alakulása, 2014–2016 (forrás: SOLVIT-adatbázis).

Az uniós jog helyes átültetése, alkalmazása és végrehajtása alapvetően a tagállamok felelőssége. Ebből következik, hogy az érintett SOLVIT-központoknak először az érintett tagállam illetékes hatóságaihoz kell fordulniuk annak érdekében, hogy megoldást találjanak a hálózat által azonosított strukturális és visszatérő problémákhoz kapcsolódó ügyekre. Ha azonban egy SOLVIT-központ nem tudja rábírni a szóban forgó hatóságokat a probléma megoldására, akkor – az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleményben megfogalmazott, a Bizottság jogérvényesítési intézkedéseire vonatkozó stratégiai megközelítésnek megfelelően – az egységes piac működésére jelentős hatást gyakorló problémák feltárása érdekében tovább kell vizsgálni a helyszínen gyűjtött bizonyítékokat. Mindez jelenleg eseti alapon zajlik, ezért átfogóbb és módszeresebb megközelítést kell kidolgozni. Ezen túlmenően különösen a strukturális ügyekben – és amennyiben szükséges és arányos – a Bizottság a tervezett egységes piaci információs eszközt használva közvetlenül az érintett piaci szereplőktől kérhetne be például a költségszerkezetükre, az árképzési politikájukra, a nyereségükre és a munkaszerződéseikre vonatkozó információkat.

A SOLVIT-on keresztül feltárt problémák Bizottság általi kivizsgálása arra ösztönzi majd a nemzeti hatóságokat, hogy szorosabban együttműködjenek a SOLVIT-hálózattal. Nemzeti szinten erősebb kapcsolatokat kell kialakítani a SOLVIT-központok, a panaszok kezelésével foglalkozó kapcsolattartó pontok és a jogsértési koordinátorok között annak érdekében, hogy a tagállamok többet tegyenek a strukturális és a visszatérő problémák megoldása érdekében. Ezen túlmenően az ilyen esetekről rendelkezésre álló adatokat és bizonyítékokat a Bizottságban és nemzeti szinten is strukturáltabban és módszeresebben lehetne terjeszteni és felhasználni. A SOLVIT-adatbázist tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy a strukturális és a visszatérő problémák rögzítésre kerüljenek, továbbá lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy jelentést tegyenek a problémák orvoslása érdekében tett intézkedésekről.

Az olyan eszközök felhasználásával, mint az egységes piaci eredménytábla, a Bizottság rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat és az érintett érdekelt feleket az uniós jog megsértésének ilyen eseteiről és az egységes piac útjában álló, a SOLVIT révén észlelt egyéb akadályokról.

A Bizottság jogérvényesítési intézkedéseire vonatkozó stratégiai megközelítéssel összhangban a polgárokat és a vállalkozásokat tájékoztatni kell a rendelkezésre álló legmegfelelőbb problémamegoldó mechanizmusról, és ösztönözni kell őket annak használatára. A panaszos beleegyezésének függvényében a SOLVIT gyors és informális jogorvoslati mechanizmusa megfelelő esetben a Bizottsághoz benyújtott egyedi panaszokkal is foglalkozhatna, amennyiben azok a SOLVIT megbízatásán belül esnek.

Az uniós e-kormányzati cselekvési terv összefüggésében a Bizottság meg fogja vizsgálni az ún. „egyszeri adatszolgáltatás elvének” megvalósíthatóságát 19 . Ezáltal elkerülhető lenne a polgárok és a vállalkozások számára, hogy amikor egy, a SOLVIT-nál meg nem oldott ügy kapcsán első ízben panaszt tesznek a Bizottságnál, a már a SOLVIT birtokában lévő információkat újból be kelljen nyújtaniuk. Ez egyúttal lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az ügy értékelése során – egy hatékonyabb és eredményesebb eljárás keretében – teljes mértékben felhasználja a SOLVIT-on keresztül már összegyűjtött jogi elemzést és bizonyítékokat.

II.Következtetések

A Bizottság elkötelezte magát annak biztosítása mellett, hogy a polgárok és a vállalkozások teljes mértékben élvezhessék az egységes piac összes előnyét – az új munkahelyek és a növekedési lehetőségek tekintetében benne rejlő összes lehetőséget azonban csak akkor lehet kiaknázni, ha valamennyi szereplő jól ismeri az uniós jogszabályokban rögzített jogokat, valamint ha azokat határokon átnyúló viszonylatban teljes mértékben és következetesen tiszteletben tartják.

A Bizottság a kapacitásépítésen és a tagállamokkal való tudásmegosztáson keresztül minden szempontból támogatja a SOLVIT-hálózat minőségének fejlesztését. Emellett a Bizottság – azáltal, hogy fokozza a SOLVIT vállalkozások általi igénybevételét és ösztönzi a további együttműködést más érintett hálózatokkal – biztosítja, hogy a SOLVIT-tól érkező visszajelzések relevánsabbak legyenek, és azokat teljes mértékben figyelembe vegyék az egységes piacra vonatkozó jövőbeli politikák és jogszabályok kidolgozása során. Végezetül a Bizottság a SOLVIT révén összegyűjtött bizonyítékok strukturáltabb és módszeresebb felhasználása révén fokozni kívánja a SOLVIT-nak az uniós jog érvényesítésében betöltött szerepét.

Az e cselekvési tervben kijelölt három terület kiegészíti egymást. A tervezett intézkedések megvalósítása csak a Bizottság és a tagállamok közös, a közigazgatás minden szintjére érvényes elkötelezettsége és felelősségvállalása révén lehetséges. A SOLVIT-központok megfelelő személyzettel való ellátása és nemzeti közigazgatáson belüli elismerésének biztosítása a SOLVIT megerősítésének előfeltétele. A Bizottság az EGT/EU-tagállamokkal együttműködve, a SOLVIT félévente tartott műhelytalálkozói révén koordinálja a tevékenységeket, és rendszeresen jelentést tesz a cselekvési terv végrehajtásának előrehaladásáról.

Ez a közös erőfeszítés meg fogja erősíteni a SOLVIT-ot abban az egyedülálló szerepében, hogy biztosítja az uniós jog nemzeti hatóságok általi betartását, miközben gyakorlati jogorvoslatot nyújt a vállalkozások és a polgárok által az egységes piacon belüli jogaikkal kapcsolatban tapasztalt problémákra. Ez pedig új lehetőségeket teremt a polgárok és a vállalkozások számára, és segíti őket abban, hogy teljes mértékben élhessenek az egységes piachoz fűződő jogaikkal.

A SOLVIT megerősítésének ütemterve 20

A Bizottság intézkedései:

Ütemezés

a vállalkozások rendelkezésére álló fellebbezési eljárás bevezetésének vizsgálata az áruk kölcsönös elismerése területén;

2017. 2. negyedév

meglévő uniós szintű finanszírozási lehetőségek, pl. a strukturálisreform-támogató program és a COSME igénybevétele a SOLVIT-központok adminisztratív kapacitásainak kiépítésére;

2017. 3. negyedév

a SOLVIT-központokkal együttműködésben átfogó felhasználói véleményező rendszer kidolgozása;

2017. 3. negyedév

közvetlenebb és hatékonyabb jogi támogatás biztosítása a hálózat számára informális jogi tanácsadási szolgáltatást, interaktív képzési eszközöket és az eltérő vélemények kezelését tartalmazó továbbfejlesztett eszköz alkalmazásával;

2018. 2. negyedév

a SOLVIT-tal való közvetlen kapcsolat lehetővé tétele révén a (bizonyos ágazatokat, szakmákat és érdekelteket, kereskedelmi kamarákat stb. képviselő) közvetítő szervezetekkel és az érintett hálózatokkal való együttműködés és partnerségek elmélyítése;

2018. 2. negyedév

a SOLVIT fellelhetőségének javítása az Európa Önökért internetes portál segítségével, ezt követően pedig az átfogóbb egységes digitális portál részeként;

2018. 2. negyedév

a SOLVIT-adatbázisban rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok strukturáltabb és módszeresebb használata egy továbbfejlesztett eszköz alkalmazásával az uniós jogszabályok célzott érvényesítése érdekében;

2018. 2. negyedév

az egyszeri adatszolgáltatás elve megvalósíthatóságának vizsgálata az olyan esetekben, amikor a kérelmezők egy, a SOLVIT-nál meg nem oldott ügy kapcsán kívánnak hivatalos panaszt benyújtani a Bizottsághoz.

2018. 2. negyedév

A tagállamok intézkedései:

megfelelő és stabil személyzetnek, a szolgáltatás folyamatosságának és az uniós jog megfelelő szintű ismeretének biztosítása a SOLVIT-központokban;

folyamatban

a SOLVIT-tal való közvetlen kapcsolat révén a nemzeti közvetítő szervezetekkel és a különböző meglévő hálózatok nemzeti kapcsolattartó pontjaival való együttműködés biztosítása;

2018. 2. negyedév

zökkenőmentes együttműködés biztosítása a SOLVIT-központok és a nemzeti panasz- és jogsértési koordinátorok között; rendszeres jelentéstétel a nemzeti SOLVIT-központokon keresztül a strukturális és a visszatérő problémák kezelése terén tett előrelépésekről.

2018. 2. negyedév

(1)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A Bizottság 2017. évi munkaprogramja – Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot, COM (2016) 710 final, 2016. október 25.
(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése, COM(2015) 550 final, 2015. október 28.
(3)  https://ec.europa.eu/commission/publications/joint-declaration-eus-legislative-priorities-2017_hu
(4) C/2016/8600, HL C 18., 2017.1.19., 10. o.
(5) A problémák megoldása érdekében a SOLVIT-központok egy online alkalmazás segítségével közvetlenül együttműködnek egymással. A SOLVIT működését meghatározó elveket annak jelenlegi jogalapja, a 2013. szeptember 17-i 2013/461/EU bizottsági ajánlás (HL L 249., 2013.9.19., 10. o.) is megerősítette. További információk: http://ec.europa.eu/solvit/index_hu.htm . 
(6)  Amint azt a 2013. évi ajánlás kifejtette, a határokon átnyúló probléma a kérelmező által az egyik tagállamban (vagy EGT-országban) tapasztalt olyan probléma, amely a belső piacra vonatkozó uniós jog egy másik tagállam (vagy EGT-ország) közigazgatási szerve általi esetleges megsértését érinti; idetartoznak a kérelmező saját országának közigazgatása által a kérelmező szabad mozgásra vonatkozó jogainak gyakorlását követően vagy e jogok gyakorlására tett kísérlet során a kérelmezőnek okozott problémák is. Olyan egyénekről van szó például, akik másik országba költöznek, vagy egy másik országban való tartózkodásukat követően saját országukba költöznek vissza, illetőleg olyan vállalkozásokról, amelyek egy másik országban telepednek le, vagy olyan szolgáltatásokat nyújtanak, illetve olyan termékeket értékesítenek, amelyeket egy másik tagállamban (vagy EGT-országban) már forgalmaznak.
(7)  A SOLVIT nem léphet fel a tisztán nemzeti joggal kapcsolatos ügyekben, az olyan ügyekben, amelyekben közigazgatási szerv nem érintett, illetve az olyan ügyekben, amelyekben már bírósági eljárás van folyamatban; például a harmadik országok állampolgárainak az Unióban való tartózkodási jogaival kapcsolatos ügyekben, amennyiben ezek a jogok nem uniós polgárhoz való rokoni viszonyból erednek, illetőleg a vállalkozások közötti (B2B) kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos ügyekben.
(8) Lásd az idevágó tanácsi következtetéseket:  http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-6622-2016-INIT/hu/pdf . 
(9) Lásd: az Európai Parlament 2014. február 27-i állásfoglalása a SOLVIT-ról (2013/2154(INI)), az Európai Parlament 2015. október 1-jei jelentése az egységes piaci szabályozás javításáról (2015/2089(INI), előadó: Anneleen van Bossuyt), valamint az Európai Parlament 2016. május 3-i jelentése az egységes piaci stratégiáról (2015/2354(INI), előadó: Lara Comi).
(10)  Lásd az e közleményt kísérő, „A SOLVIT teljesítményének értékelése” című bizottsági szolgálati munkadokumentumot.
(11) Az uniós polgárságról szóló 2017-es jelentés a polgárok jogainak megerősítésére irányuló egyik cselekvésként a SOLVIT – mint határokon átnyúló helyzetekben az adószabályokkal kapcsolatos problémák kezelésének gyakorlati eszköze – jobb felhasználását jelölte meg. A SOLVIT évente a polgárok mintegy 35 személyi adózással kapcsolatos ügyével foglalkozik, melyek 86 %-át sikerrel megoldja.
(12)  Lásd az e közleményt kísérő, „A SOLVIT működésének értékelése” című szolgálati munkadokumentumot.
(13)  These cases are submitted against the SOLVIT centre of the EEA/EU Member State where the problem occurred.
(14)  Ez igen széles körű együttműködést jelent, amely kiterjed az olyan uniós és nemzeti hálózatokra, mint az Enterprise Europe Network, az Európai Fogyasztói Központok Hálózata, az EURES, a FIN-Net, a termékinformációs kapcsolattartó pontok, a Europe Direct információs központok és az Ombudsmanok Európai Hálózata. Igen szoros kapcsolatokat hoz létre az olyan technikai alkalmazások között, amelyek lehetővé teszik a panaszok közvetlen továbbítását (például az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálatnak vagy a Europe Direct központi információs szolgálatnak). Ezenkívül olyan közös szemináriumokat és képzéseket is magában foglal, amelyek segítségével a hálózatok megismerhetik egymás illetékességi körét, hogy szükség esetén a megfelelő hálózathoz jusson el az adott ügy. Ezt az együttműködést az uniós jogszabályok is előírják: például a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az egyenlő bánásmód előmozdításáért, valamint az uniós munkavállalók és családjaik támogatásáért felelős szervek együttműködjenek a SOLVIT-tal (2014/54/EU irányelv).
(15)  Uo.
(16)  2013/55/EU irányelv, HL L 354., 2013.12.28., 132–170. o.
(17)  Az illetékes SOLVIT-központ a probléma felmerülésének helye szerinti EGT/EU-tagállam SOLVIT-központja.
(18)  A 2013. évi SOLVIT-ajánlás fogalommeghatározása szerint a strukturális probléma az uniós joggal ellentétes nemzeti szabályozás okozta jogsértés (szemben az egyszeri adminisztratív hibával). Visszatérő probléma az uniós joggal ellentétes közigazgatási gyakorlat (nem írott szabály).
(19) Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020, COM(2016) 179 final. A közigazgatási hatóságoknak az egyszeri adatszolgáltatás elve értelmében biztosítaniuk kell, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak ugyanazt az információt csak egyszer kelljen benyújtaniuk a közigazgatási hatósághoz. A közigazgatási hivatalok – amennyiben megengedett – intézkednek a szóban forgó adatoknak az adatvédelmi szabályok betartása melletti további belső felhasználásáról, hogy a polgárokra és vállalkozásokra ne háruljanak további terhek.
(20)  A 2018-ra ütemezett intézkedések vagy a SOLVIT-alkalmazás jelentős fejlesztéséhez vagy uniós jogszabályok tervezett elfogadásához (pl. az egységes digitális portál) kapcsolódnak.
Top