EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.4.5.

COM(2017) 160 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Harmadik éves jelentés az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás IV. részének végrehajtásáról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Harmadik éves jelentés az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás IV. részének végrehajtásáról

1.Bevezetés

2016-ban harmadik éve hajtották végre az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló EU–Közép-Amerika társulási megállapodás ( a továbbiakban: a megállapodás) kereskedelemi pillérét (IV. részét) 1 . Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról szóló, 2013. január 15-i 20/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 (a továbbiakban: a rendelet) 13. cikke szerint a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentés a fenti előírásnak megfelelően készült.

2.ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS: A KERESKEDELMI FORGALOM ALAKULÁSA

2.1.    Módszertan

A megállapodás végrehajtásáról szóló korábbi jelentésekhez használt módszertannal 3 összhangban az uniós behozatal a 2016 októberében kinyert Eurostat-adatokon, a Közép-Amerikába irányuló uniós kivitel pedig közép-amerikai statisztikákon alapul. Mivel a dél-amerikai statisztikák dollárban vannak megadva, euróra történő átváltásuk az Eurostat által alkalmazott éves átváltási árfolyam alapján történt 4 .

Természetesen a kereskedelmi forgalom ingadozása számos tényezőnek tudható be, és nem tulajdonítható kizárólag a megállapodás végrehajtása terén elért haladásnak vagy e haladás mértékének.

2.2.    A Közép-Amerikával folytatott kereskedelem összforgalmának alakulása (áruk)

A Közép-amerikai Gazdasági Integráció (a továbbiakban: SIECA) titkársága által benyújtott statisztikák alapján egyrészt a közép-amerikai országok és a világ többi része között folytatott kereskedelem 2014 és 2015 között 6 %-kal esett vissza. Másrészt pedig az EU és a világ többi része között folytatott kereskedelem 3,6 %-kal nőtt ugyanebben az időszakban (Eurostat). Ebben a tágabb összefüggésben vizsgálva az EU és Közép-Amerika között folytatott kétoldalú kereskedelem elég ellenállónak bizonyult: A két térség közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom csak szerény mértékben (0,7 %-kal) esett vissza, 10,5 milliárd EUR-ra. Az EU kereskedelmi mérlege Közép-Amerikával 162 millió EUR összegű pozitív egyenleget mutatott 2015-ben (azt követően, hogy az előző évben 853 millió EUR-s deficitet mutatott).

Az EU és Közép-Amerika közötti kereskedelmi forgalom és az éves növekedés

(millió EUR –2015)

*A kiviteli adatok a térség egyes országai által benyújtott statisztikákon alapulnak.

**Behozatalra vonatkozó adatok az Eurostat adatai alapján.

Forrás: Eurostat és SIECA.

2015-ben a Közép-Amerikába irányuló uniós kivitel összességében 22 %-kal nőtt a regionális közép-amerikai statisztikák szerint, miközben a Közép-Amerikából származó uniós behozatal értéke 16,8 %-kal csökkent. Ugyanakkor a kereskedelmi forgalom az EU és – Costa Rica kivételével – minden egyes közép-amerikai ország között pozitív tendenciát mutatott; Costa Rica esetében a kereskedelmi forgalom 3,77 milliárd EUR-ról 2,25 milliárd EUR-ra esett vissza, mivel az országban működő egyik nagy, irodai és távközlési eszközöket gyártó multinacionális IKT-vállalkozás szinte teljes kivitele megszűnt.

A korábbi komoly IT-alkatrész-exportőrnek számító vállalkozás Délkelet-Ázsiába való áthelyezése egymás után a második évben gyakorolt jelentős negatív hatást az ország EU-ba irányuló kivitelének teljes értékére. Az irodai és távközlési eszközök Costa Ricából az EU-ba irányuló behozatala majdnem 94 %-kal csökkent 2015-ben. Az IT-eszközök teljes kivitele a 2013. évi 2 372 millió EUR-ról 2015-re csupán 147 millió EUR-ra csökkent.

A Közép-Amerikából származó, Európai Unióba irányuló behozatal megoszlása és éves alakulása (millió EUR-ban)

Forrás: Eurostat és Kereskedelmi Főigazgatóság (DG TRADE)

Összességében a megállapodás végrehajtásának e harmadik évében – és leszámítva a Costa Rica-i IT-alkatrész-kivitel jelentős visszaesését – a régió hat országába irányuló kivitel, illetve az onnan érkező uniós behozatal a 12 lehetséges kivitel/behozatal kombináció közül 8-ban több mint 20 %-kal nőtt. Ez abban is megmutatkozik, hogy a teljes kereskedelmi forgalom több mint 20 %-kal nőtt 6 országból 4-gyel (és több mint 10 %-kal az ötödikkel). Costa Rica 2016-ban még mindig kivételt képez, de ez olyan konkrét és belső okoknak tudható be, amelyek nem valószínű, hogy a következő években is fennállnak majd.

Az EU-ba irányuló közép-amerikai kivitel azonban továbbra is néhány kulcsfontosságú exporttermékre koncentrálódik annak ellenére, hogy a SIECA 5 szerint az EU-ba kivitt termékek száma 2015-ben 5,3 %-kal nőtt az előző évhez képest. Jelenleg 1 615 terméket exportálnak (a közép-amerikai harmonizált rendszer 6 számjegyű tarifacsoportjai szerint).

2015-ben a következők voltak a legfontosabb behozatali ágazatok Közép-Amerikából (HR-áruosztályok szerint): növényi termékek (51 %); élelmiszer-készítmények; italok és dohány (11,1 %); optikai és fényképészeti műszerek és készülékek (8,1 %). A térségbe irányuló uniós kivitel legfontosabb ágazatai a következők voltak: gépek és berendezések (23,8 %), a vegyipar vagy vele rokon iparok termékei (22,6 %), szállítás céljára szolgáló felszerelések (14,3 %).

A Közép-Amerikába irányuló uniós kivitel fő célpiaca 2015-ben Costa Rica volt (25 %), melyet Panama és Guatemala követett (24 % illetve 22 %). A legtöbbet exportált termékek közé 2015-ben a gyógyszerek (az uniós kivitel 11 %-a), a gépjárművek (7 %) és az acélból készült termékek (5 %) tartoztak.

Ezzel egyidejűleg a következő termékek tekintetében rögzítettek jelentős növekedést a 2015. évi közép-amerikai kivitelben 6 :

·Az optikai és fényképészeti műszerek és készülékek (HR 90) Unióba irányuló behozatala 46 %-kal, 284,8 millió EUR-ról 417 millió EUR-ra nőtt.

·Az Unióba behozott orvostechnikai eszközök értéke 32 %-kal nőtt (194 millió EUR-ról 257 millió EUR-ra).

·A kávébehozatal értéke 33 %-kal nőtt (702 millió EUR-ról 935 millió EUR-ra). A térségnek sikerült kihevernie a kávérozsda-epidémia által okozott veszteségeket, amely 2014-ben súlyos csapást mért a közép-amerikai kávétermelésre és -kivitelre.

Guatemala a 2014. évi 691 millió EUR-ról 2015-re 865 millió EUR-ra növelte az EU-ba irányuló kivitelét. A kivitelüket tekintve jelentős növekedést mutató exporttermékek például a következők: az élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék (HR 08) kivitelének értéke 70 millió EUR-ra nőtt (több mint 130 %-os növekedés), az érceké (HR 26) 69,2 millió EUR-ra (168 %-os növekedés), az élelmezési célra alkalmas zöldségféléké (HR 07) pedig 50,3 millió EUR-ra (30 %-os növekedés).

Nicaragua kereskedelmi forgalma növekedett a legnagyobb mértékben (2015-ben 32 %-kal). Ezt a dinamizmust az országba irányuló uniós kivitel erőteljes (54 %-os) növekedése jellemzi, valamint az uniós behozatalé, amely 14,5 %-os növekedést elérve 285 millió EUR-ról 326,5 millió EUR-ra nőtt. A Nicaraguába irányuló uniós kivitel növekedése különösen nagy mértékű volt az alábbi árucsoportok tekintetében: az elektromos gépek (HR 85) behozatala 141 %-kal 87 millió EUR-ra nőtt, a bélyegek és nyomtatott könyvek (HR 49) behozatala 202 %-os növekedést mutatva 11 millió EUR-t ért el, a gumi (HR 40) behozatala pedig 63 %-kal növekedett. Hasonlóképpen jelentős növekedést mutatott a Nicaraguából érkező behozatal, különösen a következő árucsoportok tekintetében: az élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék (HR 08) behozatala 6,5 millió EUR-ra nőtt, a kávéé 94 millió EUR-ra (47 %-os növekedés), valamint az olajos magvaké (HR 12) 25 millió EUR-ról 35 millió EUR-ra (29 %-os növekedés).

A Honduras és az EU közötti kereskedelmi forgalom is jelentős növekedést mutatott. Az uniós kivitel elsősorban a következő árucsoportokban nőtt: elektromos gépek (HR 85) 132 millió EUR-ra (88 %), gyógyszeripari termékek (HR 30) 154 %-kal, valamint vegyipari termékek (HR 38) 98 %-kal. Az EU-ba irányuló teljes kivitel a 2014. évi 841 millió EUR-ról 1,01 milliárd EUR-ra nőtt a következő évben. A hagyományos termékek közül például a következők mutatták a legnagyobb növekedést: kávé (HR 09) 447,3 millió EUR-ról 607,5 millió EUR-ra (36 %), dohány (HR 24) 56 %-kal, valamint az élelmezési célra alkalmas zöldségfélék (HR 07) 11,6 millió EUR-ról 19,3 millió EUR-ra (66 %). 7

A Panamából az EU-ba irányuló behozatal 27 %-kal nőtt többek között a következő árucsoportok behozatalának növekedése miatt: gumiabroncs (HR 4011) 62,4 millió EUR-ra (72 %), állati takarmány (HR 23) 7,6 millió EUR-ra (123 %), vagy a hajóipar jelentős tranzakciói: a hajók és csónakok (HR 89) kereskedelmének forgalma több mint kétszeresére nőtt, 201 millió EUR-ra. A kávé (HR 09) kivitele – ami nem számít Panamából az EU-ba kivitt hagyományos árucikknek – szintén 66 %-kal nőtt.

Az uniós kivitel pozitív változása Costa Rica (23 %) és Salvador (30 %) irányába is jelentős volt. Costa Ricában különösen a következő termékek kereskedelme változott jelentősen: gyógyszeripari termékek (HR 30) 21 %, járművek (HR 87) 79 % és vegyipari termékek (HR 38) 38 %. Salvadorban a mechanikus berendezések (HR 84) 53 %-os, az elektromos gépek (HR 85) 75 %-os, valamint az orvostechnikai eszközök (HR 90) 60 %-os exportnövekedése érdemel külön említést.

2.3.    Vámkedvezmények alkalmazása a megállapodás alapján

A megállapodás által nyújtott vámkedvezmény felhasználását a megállapodás keretében lebonyolított kereskedelmi forgalom részarányának megállapítása révén lehet megbecsülni. Ehhez részletes vámkezelési adatokra van szükség. Közép-Amerika arról tájékoztatta az EU-t, hogy az illetékes vámhatóságai által kezelt adatbázisok jelenleg nem alkalmasak vámkedvezmények elemzését lehetővé tevő, részletes statisztikai adatok rendszeres cseréjére, kivéve Costa Ricát, amely tudott ilyen adatokat szolgáltatni az EU részére.

2015-re vonatkozóan a Costa Rica-i statisztikák azt mutatták, hogy az EU teljes Costa Ricába irányuló kivitelének 16,6 %-át a megállapodás által biztosított kedvezményeket igénybe véve bonyolították, és a tarifacsoportok további 13,2 %-át teljes mértékben liberalizálták. A Közép-Amerikából származó uniós behozatal tekintetében e forgalom értékének 53 %-a a megállapodás keretében zajlott.

2.4.    A vámkontingensek kihasználása

A megállapodás számos vámkontingens megnyitásáról rendelkezik, amelyek keretében a másik fél a kontingens mennyiségi küszöbértékének erejéig preferenciális tarifális elbánásban részesül. E küszöbérték felett a behozatalra a legnagyobb kedvezményes elbánás (MFN-elbánás) szerinti vámokat alkalmazzák.

A társulási megállapodás Közép-Amerika számára nyolc olyan termékre nyit vámkontingenst, amelyek tekintetében a megállapodás hatálybalépése előtt semmiféle preferenciális uniós piacrajutási lehetőséget nem biztosítottak. 2015-ben Közép-Amerika csak két termékkategória (nádcukor és rum) Közép-Amerikából származó termékeire használta fel a rendelkezésre álló kontingenst.

Az EU által Közép-Amerika számára biztosított vámkontingensek – a kontingensek felhasználása 2015-ben

A vámkontingensek mellett az EU Közép-Amerika számára 118 tarifacsoport esetében a származási szabályoktól való eltérést is lehetővé tette a konkrét vámkontingensek keretén belül. Az alkalmazás második évében (2015) az e kontingenseken belül bonyolított behozatal nagyon alacsony mértékű maradt. A preferenciális elbánásban részesült termékek között szerepelt a tonhalfilé (közép-amerikai kontingens) 18 %-os felhasználási aránnyal, rövidnadrág és alsónadrág Costa Ricából 27 %-kal, melltartó Costa Ricából 100 %-os felhasználási aránnyal, valamint harisnyanadrág Salvadorból 14 %-kal.

Közép-Amerika az EU számára négy konkrét termék esetében léptetett érvénybe vámkontingenst. Az uniós exportőrök kihasználták 2015-ben az e kontingensek adta lehetőségeket, habár továbbra is van még tere a növekedésnek, mivel a jelenlegi felhasználási arányok a legjobb esetben is 50 % alatt maradnak.

A Közép-Amerika által az EU számára nyitott vámkontingensek – a kontingensek felhasználása 2015-ben

2.5.    A szolgáltatások kereskedelme

A jelentés összeállításakor nem voltak elérhetők a 2015. évre vonatkozó szolgáltatáskereskedelem-adatok (jól ismert a késedelem az árukereskedelemre vonatkozó adatokhoz képest), ezért a 2014. évi adatokat vizsgálták. A szolgáltatáskereskedelem összértéke 5,9 milliárd EUR volt (ez 3 %-os csökkenés 2013-hoz képest). 2014-ben is Panama maradt a legnagyobb kereskedelmi partner a szolgáltatások tekintetében (a térséggel bonyolított teljes szolgáltatáskereskedelem 53 %-ával), melyet Costa Rica (21 %) és Guatemala követett (13 %).

Szolgáltatáskereskedelem Közép-Amerika és az EU között 2014-ben (millió EUR)

Forrás: Eurostat

Az egyaránt 300 millió EUR alatti kereskedelmi forgalmat bonyolító Honduras és Nicaragua kereskedelmi adatai igen jelentős ingadozást mutattak (százalékos arányban) 2013 és 2014 között: Honduras esetében a kiadási oldal drámaian (-52 %) visszaesett, míg ugyanez Nicaragua esetében szinte megkétszereződött (87 %).

A nagyobb piacok – Panama, Costa Rica és Guatemala – adatai szerényebb változásokat mutatnak (általában 10 % alattit), ahogy Salvador adatai is.

3.A VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS SZERVEK TEVÉKENYSÉGE

3.1.    A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság

2016. június 2-án a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság a következő kérdéseket tekintette át videokonferencia útján:

·Az EU a termékek közép-amerikai piacra jutásával, a hátrányos regisztrációs eljárásokkal, valamint a műszaki harmonizáció belső eljárásaihoz vezető haladás hiányával kapcsolatos kereskedelmi aggályainak adott hangot.

·Az EU konkrét kereskedelmi aggályt fogalmazott meg a Panama által bevezetett (fagylaltra, gyümölcslére és alkoholtartalmú italokra vonatkozó) műszaki előírásokkal kapcsolatban.

·Az EU aggályosnak tartotta a Guatemala által előírt „szabadkereskedelmi tanúsítványokat” is.

Végül az EU felkérte Közép-Amerikát, hogy tegyen további előrelépést az egész térségben érvényesítendő azon műszaki előírások sorának hatékony végrehajtása érdekében, amelyek készen állnak az elfogadásra a megállapodás 305. cikke nyomon követésének biztosítása és a regionális gazdasági integráció előmozdítása érdekében.

3.2.    Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság

2016. június 14–16-án az EU és Közép-Amerika megtartotta a megállapodás kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésével megbízott intézmények találkozóját (lásd a lenti 4. szakaszt).

3.3.    A szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság

2016. június 15-én sor került a szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság harmadik ülésére, melyen különösen a következő kérdéseket tekintették át:

·A szellemitulajdon-jogok, és különösen a földrajzi árujelzők közép-amerikai védelme és érvényesítése, valamint a regisztrációs eljárások észszerűsítési lehetőségeinek tanulmányozása.

·Lehetséges intézkedések a potenciális (lényegében magántulajdonban lévő) technológiai transzfert elősegítő környezet támogatásáról.

A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban aggályainak adott hangot a „Parmigiano Reggiano” és a „Prosciutto di Parma”, valamint a helyi „Parma” védjegy között jelenleg zajló jogvitával, valamint a Honduras által közzétett, állítólagos általános fogalmakat tartalmazó jegyzékkel kapcsolatban, mely utóbbiak közül néhány aggályos lehet a megállapodás által oltalomban részesített uniós árujelzők némelyikével való esetleges konfliktus miatt.

A találkozó lehetőséget biztosított az eszmecserére egy olyan lehetséges munkamegállapodásról, amely révén egyszerűsödne az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jegyzékének frissítése.

3.4.    Egészségügyi és növény-egészségügyi albizottság (SPS)

Az albizottság 2016. június 14–15-én tartott harmadik ülésén az EU a következőket emelte ki:

·Annak fontossága, hogy Közép-Amerika hajtsa végre a társulási megállapodásban megállapított eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a piacrajutási kérelmeket időben és átlátható módon kezeljék, ideértve a létesítmények és ellenőrzések jegyzékeinek jóváhagyását is.

·A nemzetközi szabványokat meghatározó hatóságok által előírt szabványok, iránymutatások és ajánlások betartásának fontossága.

·Annak szükségessége, hogy a szabványoktól eltérő behozatali követelmények esetében a jogszabályok tudományos információkon alapuljanak.

·Annak szükségessége, hogy a közép-amerikai országok folytassák a regionális gazdasági integrációra vonatkozó rendelkezések végrehajtását, ami előmozdítja majd a kereskedelmi kapcsolatokat.

3.5.    Vámügyekkel, a kereskedelem könnyítésével és származási szabályokkal foglalkozó albizottság

Az albizottság 2016. június 13–14-i ülésén a következőket vitatták meg:

·Közép-Amerika vonatkozó regionális integrációs kötelezettségvállalásainak teljesítése, valamint

·két magyarázó feljegyzés megszövegezése a származási szabályok területén Közép-Amerika által tapasztalt gyakorlati problémák megoldására.

A Felek arra törekedtek, hogy magyarázó feljegyzések útján megegyezés szülessen a II. melléklet bizonyos szempontjainak közös értelmezéséről az EUR.1 szállítási bizonyítványok kitöltésével, valamint a tévedések vagy kisebb hibák megfelelő kezelésével kapcsolatban.

Ezenkívül a felek megállapodtak arról, hogy a Vámigazgatások Világszervezete harmonizált rendszere nomenklatúrája legfrissebb verziójának (HR 2012) hatálybalépéséig frissítik az osztályozási rendszert. A végleges listát a társulási tanács fogadná el írásbeli eljárás útján.

Végezetül Közép-Amerika kérte, hogy terjesszék ki a Mexikóból és Chiléből származó tonhal kumulálásának lehetőségét. Az EU beleegyezett, hogy megvizsgálja a kérdést az országok közötti szükséges együttműködés meglétének függvényében.

3.6.    Az áruk piacra jutásával foglalkozó albizottság

Az albizottság 2016. június 13-i ülésén a Felek áttekintették a korábbi találkozókon vállalt kötelezettségeket, valamint az EU érdekeit érintő kérdéseket vitattak meg, többek között a következőket:

·A sörre vonatkozó jövedéki adórendszer felülvizsgálatára tett Costa Rica-i kötelezettségvállalás.

·Costa Rica azon kötelezettségvállalása, mely szerint (a megállapodásnak megfelelően) 2017. október 1-jétől megszünteti a szeszes italokra alkalmazott diszkriminatív adópolitikát.

·A Nicaragua által az áruk határellenőrzési pontokon történő átvilágításáért felszámított díj.

·Honduras importengedélyezési rendszere a hagymabehozatal vonatkozásában.

Az EU és Közép-Amerika egyetértett abban, hogy a kereskedelempolitikához elengedhetetlen a megbízható, naprakész és részletes statisztikai adatokhoz való hozzáférés, és vállalták, hogy folytatják a statisztikai adatok regionális szintű cseréjét.

3.7.    Ad hoc ülés a közbeszerzésekről

A Felek megállapodtak, hogy a közbeszerzésekkel foglalkozó ideiglenes ad hoc technikai munkacsoportot hoznak létre, mely első ízben 2016. június 16-án ült össze. Bár a megállapodás nem hoz létre a témával foglalkozó albizottságot, egyértelművé vált, hogy megfelelő lenne a megállapodás keretein belül foglalkozni a közbeszerzés kérdésével. A Felek információt cseréltek a különböző közép-amerikai országok jogszabályairól, valamint azoknak a megállapodás rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségéről. Az EU különösen kiemelte a panamai hatóságok által a közelmúltban bevezetett gyakorlatot, mely felülvizsgálatra szorul a megállapodás fényében. Mivel a közbeszerzésről szóló panamai törvény rendelkezései jelenleg felülvizsgálat alatt állnak, az EU sürgette Panamát, hogy tegye meg a jogszabály szükséges módosításait.

3.8.    Társulási bizottság

A társulási bizottság 2016. június 23-án tartotta harmadik ülését, amelyen áttekintette a különböző albizottságok addigi tevékenységét, és más, kereskedelmet érintő kérdéseket is megvitatott.

Az EU rávilágított a kereskedelmi árujelzők teljes mértékű oltalmának fontosságára Közép-Amerikában, és aggályainak adott hangot a közelmúltban Guatemalában és Hondurasban folytatott gyakorlat tekintetében. Ezenkívül az EU újólag figyelmeztetett Közép-Amerika azon kötelezettségvállalására, mely szerint minden tőle telhetőt megtesz a nemzetközi szinten elfogadott standardok végrehajtása érdekében, többek közt a pénzügyi szolgáltatások, a pénzmosás elleni küzdelem, a terrorizmus finanszírozása és az adókijátszás területén. Az EU bemutatta a vállalati adózással kapcsolatos kezdeményezéseit (PAN-EU jegyzék, BEPS) és közös munkára kérte fel Közép-Amerikát ezeken a területeken.

Az EU továbbá sürgette Costa Rica-t, hogy közös nyilatkozatuknak megfelelően vessen véget a sörrel szemben jelenleg alkalmazott adóügyi diszkriminációnak, valamint Panamát, hogy feleljen meg a megállapodás közbeszerzésről szóló fejezetének.

Ami a regionális gazdasági integrációt illeti, Közép-Amerika kifejtette, hogy az EU felé tett kötelezettségvállalások teljesítését Közép-Amerika kereskedelmi miniszterei szigorúan nyomon követik a SIECA keretében tartott COMIECO-üléseken. Az EU újra kiemelte bizonyos műszaki előírások mielőbbi végrehajtásának fontosságát.

Ami a megállapodás Horvátország uniós csatlakozása miatt szükséges módosítását illeti, a Felek elismerték, hogy némi előrelépés ellenére még mindig eltérnek az álláspontok a Horvátország csatlakozását követő kompenzációk értékelési módszere tekintetében. Az EU sürgette Közép-Amerikát, hogy fogadjon el konstruktív megközelítést, figyelembe véve különösen, hogy az EU az összes többi latin-amerikai preferenciális kereskedelmi partnerével mindkét fél megelégedésére lezárta már a vitákat. A felek megegyeztek, hogy folytatják a párbeszédet erről a kérdésről annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megállapodás szülessen.

4.    A KERESKEDELEMMEL ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

4.1.    Intézményi szempontok

A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság harmadik ülését 2016. június 15–16-án tartották Hondurasban.

A Bizottság munkaügyi és környezetvédelmi kérdésekről cserélt információkat, köztük olyan témákról, mint például a szociális párbeszéd, a megkülönböztetésmentesség, a felelős értékláncok, a körforgásos gazdaság és a vadon élő fajok kereskedelme. Az EU felhívta a figyelmet a „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című közleményre, melynek értékalapú menetrendje különösen releváns a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság számára.

2016. június 17-én ülésezett az EU és Közép-Amerika civil társadalmának képviselőit tömörítő, civil társadalommal folytatott párbeszéd fóruma. Panama kivételével jelen voltak valamennyi közép-amerikai ország, továbbá az EU civil társadalmának képviselői. „Kereskedelmi megállapodások és gyakorlatok a fenntartható fejlődés érdekében” címmel munkaértekezletet tartottak, és a két térség tanácsadó csoportjának tagjai is találkoztak. A civil társadalom képviselői közös nyilatkozatot nyújtottak be a bizottsághoz, mellyel kapcsolatban a bizottság vállalta, hogy egy későbbi időpontban választ ad rá. További információk: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.events-and-activities-3rd-eu-central-america .

4.2. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeinek végrehajtása

A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság ülésén a Felek jelentést tettek az ILO-egyezmények végrehajtása terén elért eredményeikről és a közelmúlt jogalkotási fejleményeiről. Salvador és Guatemala válaszolt az EU által az ILO egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló egyezményével kapcsolatban feltett kérdéseire, mely kérdéseket súlyos, illetve rendkívül súlyos és sürgős esetként vitattak meg egy héttel korábban a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia keretében.

Megállapították, hogy Salvador és Guatemala esetét 2016 júniusában megvitatta az ILO felügyeleti mechanizmusa. Ennek tárgya az 1987. évi egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló ILO-egyezmény két ország általi végrehajtása volt a munkavállalók képviselőit érintő bántalmazási és emberölési ügyek tekintetében. Az EU továbbra is figyelemmel követi a helyzetet és ösztönzi az ILO-val való együttműködést e tekintetben.

4.3. A multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtása

A bizottság ülésén a Felek eszmecserét folytattak környezetvédelmi kérdésekről is, és többek között Costa Rica bemutatta arra vonatkozó stratégiáját, hogy ambiciózus alacsony szén-dioxid-kibocsátási célkitűzéseit milyen módon használja fel az innováció motorjaként olyan termelő ágazatokban, mint például a kávétermelés vagy az állattenyésztés. Az EU is bemutatta az új fejleményeket, köztük a körforgásos gazdaságról szóló csomagot és a vadon élő fajok kereskedelmével kapcsolatos cselekvési tervet.

A közép-amerikai felek és az EU nyugtázták, hogy a 2016. szeptemberi párizsi CITES-konferencia számos kérdésében együttműködést folytattak: az EU többek közt támogatta Guatemala és három másik CITES-tag arra irányuló javaslatát, hogy szabályozzák valamennyi Dalbergia (rózsafa)-faj kereskedelmét.

4.4. Kereskedelem és fenntartható fejlődés: eredményközpontú program kialakítása

Folytatódtak az eredményközpontú program kialakítására irányuló megbeszélések, melyek során néhányan eltérő nézetet képviseltek az ilyen tevékenységek fő fókuszát illetően. A felelős globális értékláncokról szóló rendezvény 2017 elején történő megszervezésére irányuló javaslat általános támogatásnak örvendett.

5.    A RENDELET VÉGREAJTÁSA (BANÁNKERESKEDELMI STABILIZÁCIÓS MECHANIZMUS)

A megállapodás preferenciális vámokat biztosít az összes közép-amerikai országból származó, a 0803 00 19 vtsz (friss banán) alá tartozó banánra a megállapodás hatálybalépésétől 2020-ig (melyet egy évenként és országonként lebontott vámcsökkentési táblázat rögzít). E különleges elbánás alapja az a stabilizációs záradék, amely éves küszöbértéket határoz meg a közép-amerikai országokból származó behozatalra az átmeneti időszak során.

Arra az esetre, ha a vámcsökkentés eredményeképpen a banánbehozatal szintje oly mértékben emelkedne, amely komoly kárt okozna az EU banánágazatának vagy azzal fenyegetne, a rendelet megfelelő eljárás elfogadásáról rendelkezik az ágazatot érő súlyos kár elkerülése céljából. A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a közép-amerikai országokból származó banánbehozatal alakulását (a rendelet 3. és 13. cikke szerint) annak értékelése céljából, hogy teljesülnek-e a rendeletben foglalt feltételek ahhoz, hogy védintézkedési vizsgálatot kezdeményezzenek vagy előzetes felügyeleti intézkedéseket vezessenek be.

Míg a Guatemalából származó banánbehozatal 2015-ben 27 %-kal meghaladta a küszöbértéket, a Bizottság nem kezdeményezett védintézkedési vizsgálatot és nem vezetett be előzetes felügyeleti intézkedéseket, és nem is kapott felkérést ezekre. Ezt a behozatalt nem tekintették az EU banánágazatát fenyegető veszélynek. Ugyanakkor a többi közép-amerikai ország nem közelítette meg a stabilizációs mechanizmus szerinti küszöbértékeket. 2015 végén a preferenciális elbánásban részesült, Közép-Amerikából származó teljes importmennyiség csupán a megállapított küszöbmennyiség 65 %-ának felelt meg.

2015. évi banánbehozatal a stabilizációs mechanizmus keretében (kg)

6.    KÖVETKEZTETÉS

A megállapodás hatálybalépése után három évvel rendben halad a végrehajtási folyamat, és jól működik a megállapodás alapján létrehozott intézményi keret.

A közép-amerikai kereskedelmi környezet negatív globális trendje ellenére az EU kereskedelmi forgalma Közép-Amerikával meglehetősen dinamikusnak bizonyult. A térség egy jelentős exportőre (IT-alkatrészek) áthelyezésének negatív hatása – 2014-hez hasonlóan – továbbra is érződik, ugyanakkor az EU-ba irányuló többi közép-amerikai kivitel átlagosan 13,8 %-kal nőtt 2015-ben, melyhez jelentősen hozzájárult a kávéipar kivitelének helyreállása – ez utóbbi 34 %-kal nőtt az előző évhez képest. Az EU Közép-Amerikába irányuló kivitele is lépést tartott ezzel a növekedési ütemmel, és 2015 során 22 %-kal nőtt.

E szilárd növekedés ellenére a meglévő vámkedvezmények kihasználtsága továbbra is elég alacsony az EU-ból Közép-Amerikába irányuló kivitel esetében, azonban észrevehetően kedvezőbb az arány a Közép-Amerikából az EU-ba irányuló behozatal tekintetében. Elképzelhető, hogy további kommunikációs erőfeszítésekre lenne szükség az EU-ban, hogy többen megismerjék a megállapodás által az uniós exportőrök számára kínált előnyöket. A Bizottság továbbra is szerepet vállal olyan intézkedések megvalósításában, amelyek révén a gazdasági szereplők jobban megismerhetik a megállapodással életre hívott lehetőségeket. A tagállamok részéről is helyénvaló lenne az ilyen fellépés.

Mivel a vámkontingensek kihasználtsága továbbra is elég alacsony, nyilvánvalóan nyitva állnak még lehetőségek a gazdasági szereplők előtt a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésére.

A banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus tekintetében a Közép-Amerikából származó teljes behozatal általában véve stabil, és bőven a kumulált küszöbérték alatt maradt. Bár a Guatemalából származó banánbehozatal túllépte a küszöbértéket, nem ítélték szükségesnek, hogy mérlegeljék a preferenciális vámtételek bármilyen felfüggesztését, mivel a túllépést nem tekintették olyan mértékűnek, ami destabilizálná az uniós piacot.

A szolgáltatáskereskedelem tekintetében a 2014-es év során a két régió közötti kereskedelmi forgalom csekély mértékben, 5,9 milliárd EUR-ra csökkent. Továbbra is Panama, Costa Rica és Guatemala a legjelentősebb kereskedelmi partnerek ebben a gazdasági térségben. Ugyanakkor a rendelkezésre álló kereskedelmi adatok időtávja még túlzottan korlátozott ahhoz, hogy értékelhető legyen a megállapodás hatása a szolgáltatások kereskedelmének forgalmára.

Az EU számára prioritás, hogy továbbra is fenntartsa és bővítse a Közép-Amerikával kialakított kedvező együttműködést, melynek közös célja a megállapodás valamennyi érintett résztvevő általi korrekt végrehajtása. Ezáltal mindkét térség gazdasági szereplői, fogyasztói és civil társadalma számára teljes mértékben kihasználhatók lesznek a megállapodás kínálta lehetőségek, és ezekre építve tovább erősíthető a kölcsönösen előnyös kapcsolat.

A megállapodás által létrehozott intézmények helyes működése rendkívül fontos a megfelelő végrehajtás szempontjából. Az intézmények biztosítanak fórumot a Felek számára a párbeszédhez és az elfogadható megoldások találásához olyan kérdésekben, mint például a megállapodás különböző címei (pl. kereskedelem és fenntartható fejlődés, közbeszerzés, stb.) szerinti kötelezettségvállalásoknak való megfelelés és piacrajutási kérdések, valamint általában véve segítik a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kihívások strukturált módon történő és közös megállapodás szerinti kezelését.

E tekintetben a legutóbbi erőfeszítések középpontjában a munkaügyi kérdésekben és a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatos együttműködés állt, melyet kiterjesztettek a civil társadalom részvételére, a szociális párbeszédre, a körforgásos gazdaságra és az értékláncokra – mindezt az EU aktuális kereskedelempolitikájával összhangban. 10

A Bizottság továbbra is elkötelezett a Közép-Amerikával a végrehajtási folyamatban való együttműködés, valamint a cégek, polgárok és érdekelt felek által e megállapodás végrehajtásával kapcsolatban felvetett bármilyen aggály megvitatása mellett. A Bizottság az uniós tagállamokat és az Európai Parlamentet egyaránt felkéri arra, hogy továbbra is aktívan járuljanak hozzá e folyamathoz.

(1)      HL L 346., 2012.12.15., 3. o.

(2)      HL L 17., 2013.1.19., 13. o.

(3)      COM (2016)73 final.

(4)      Az EUR/USD átlagos átváltási árfolyam 2013-ban 1,3281, 2014-ben 1,3285, 2015-ben pedig 1,1095 volt.

(5) Sistema de Integración Económica de Centroamérica.

(6) Forrás: Eurostat/ DG Trade.

(7) Forrás: Eurostat.

(8) Átlagos százalék a közép-amerikai országonként rendelkezésre álló adatok alapján.

(9) Lásd „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című szakpolitikai dokumentumot (http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/january/tradoc_154145.pdf).