Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52017AE5457

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi irányelvre a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról (COM(2018) 20 final – 2018/0005(CNS)); Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról (COM(2018) 21 final – 2018/0006 (CNS)); Módosított javaslat tanácsi rendeletre a 904/2010/EU rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról (COM(2017) 706 final – 2017/0248 (CNS)); Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség tekintetében történő módosításáról (COM(2017) 783 final – 2017/0349 (CNS))

EESC 2017/05457

HL C 283., 2018.8.10, p. 35–38 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

10.8.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 283/35

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi irányelvre a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról

(COM(2018) 20 final – 2018/0005(CNS))

Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról

(COM(2018) 21 final – 2018/0006 (CNS))

Módosított javaslat tanácsi rendeletre a 904/2010/EU rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról

(COM(2017) 706 final – 2017/0248 (CNS))

Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség tekintetében történő módosításáról

(COM(2017) 783 final – 2017/0349 (CNS))

(2018/C 283/05)

Előadó:

Petru Sorin DANDEA

Felkérés:

az Európai Unió Tanácsa, 2017.12.15., 2018.1.9. és 2018.2.5.

 

 

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke

 

 

Illetékes szekció:

„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió”

Elfogadás a szekcióülésen:

2018.3.26.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2018.5.23.

Plenáris ülés száma:

535.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

198/5/10

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, és azt ajánlja a tagállamoknak, hogy azt fogadják el és mihamarabb hajtsák végre, tekintettel arra, hogy a héarendszer belső piaci szintű, rendkívüli széttagoltsága indokolatlan akadályokat gördít a kisvállalkozások fejlődése elé.

1.2

 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon célkitűzésével, hogy a vizsgált csomag intézkedéseinek a végső fogyasztó javát kell szolgálniuk. Úgy véli azonban, hogy a 2018/0005 (CNS) irányelvjavaslat 98. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján alkalmazott kedvezményes adómértékeknek és adómentességeknek elsődlegesen és következetesen valamilyen közérdekű cél megvalósítását kell szolgálniuk. Egyes esetekben közvetítő szervezetek, például szociális támogatási vagy oktatási szervezetek követnek ilyen jellegű célokat, ezek azonban nem végső fogyasztók. Hasonlóképpen az EGSZB úgy véli, hogy a rendszernek nyitottnak kellene lennie nemcsak a mikrovállalkozások, hanem a kis- és középvállalkozások számára is. Ehhez meg kell emelni a felső határértékeket.

1.3

 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság „negatív lista” felállítására vonatkozó javaslatával, amely azokat az árukat és szolgáltatásokat tartalmazza, amelyekre nem alkalmazandók az irányelvjavaslatban szereplő kedvezményes adómértékek, azonban megjegyzi, hogy az említett lista nem vonhatja maga után a tagállamok azon szabadságának indokolatlan korlátozását, hogy egyes közérdekű termékekre vonatkozóan kedvezményes adómértékeket állapítsanak meg. Fontos továbbá, hogy a tagállamok továbbra is kedvezményes adómértékeket alkalmazhassanak azokra a termékekre, melyekre a jelenlegi, 2006/112/EK irányelvben rögzített, meglévő eltérések értelmében kedvezményes adómértékek vonatkoznak.

1.4

 Az Európai Bizottság szerint arra lenne szükség, hogy a kedvezményes adómérték-rendszer ne vonatkozzon azokra az árukra és szolgáltatásokra, amelyek közvetett inputnak minősülnek. Az EGSZB szerint ez a megközelítés értelmezési problémákat vet fel például a komplex szolgáltatások kezelése esetében, különösen azoknál, amelyeket vállalkozói hálózatok és klaszterek vagy konzorciumok nyújtanak. Ennek következtében ez a megközelítés bizonytalan értelmezéseknek engedhet teret, amikor egy vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozás által nyújtott szolgáltatást az anyavállalatnak fizetnek ki, amely ezt később továbbszámlázza annak a vállalkozásnak, amely a szolgáltatást elvégezte. Ha ilyen esetben nem alkalmazzák a kedvezményes adómértéket, az olyan költségnövekedést eredményez, amely közvetett módon ugyan, de végső soron a végső felhasználót érinti majd.

1.5

 Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által az ebben a szabályozási intézkedéscsomagban meghatározott ambiciózus célok csak akkor érhetők el, ha a tagállamok észszerű időn belül megteszik a szükséges erőfeszítéseket a végleges héarendszer elfogadása érdekében.

1.6

 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy engedélyezni kellene a tagállamok számára, hogy két, legalább 5 %-os kedvezményes adómértéket, illetve egy 5 %-nál alacsonyabb kedvezményes adómértéket alkalmazzanak, és úgy véli, hogy egyes tagállamok gyakorlatához hasonlóan ezeket bizonyos áru- és szolgáltatásosztályokra kellene alkalmazni. Az EGSZB javasolja a tagállamoknak, hogy tartsák fenn a jelenleg bizonyos közérdekű áru- vagy szolgáltatásosztályokra alkalmazott kedvezményeket. Emellett úgy ítéli meg, hogy a tagállamoknak össze kellene állítaniuk azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a listáját, amelyekre a kkv-k belső piacra jutásának elősegítése érdekében csökkentett héamértékeket lehetne alkalmazni. Fontolóra kell venni annak alapos vizsgálatát, hogy a luxuscikkek vonatkozásában be lehetne-e vezetni magasabb héamértékeket.

1.7

 Az EGSZB szeretné felhívni a tagállamok figyelmét a szervezetekre és egyesületekre alkalmazandó héarendszer azon fontos elemeire, amelyek a hátrányos helyzetű személyeknek történő segítségnyújtást szabályozzák. Az esetek többségében ezek a szervezetek jelentős összegeket nem tudnak visszaigényelni a héarendszer miatt, ami lényeges mértékben csökkenti kapacitásaikat a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak nyújtandó segítség terén. Az EGSZB ezért azt javasolja, hogy az uniós intézmények és a tagállamok vegyék ki ezeket a szervezeteket a héarendszer hatálya alól. Emellett az EGSZB úgy véli, hogy a pro bono vagy pro deo alapon dolgozó ügyvédeket is ki kellene vonni a héarendszer alól, amennyiben azok számára e tevékenységek nem (vagy csak csekély mértékben) termelnek jövedelmet.

1.8

 Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelet rendelkezéseit megfelelően végrehajtsák, az EGSZB az Európai Bizottság javaslatával összhangban javasolja a tagállamoknak, biztosítsák azokat az emberi, pénzügyi és logisztikai erőforrásokat, amelyekre a héával kapcsolatos jogsértések elleni küzdelemmel foglalkozó szerveknek szükségük van. Ezenkívül az EGSZB hasznosnak tartaná, ha a tagállamok fontolóra vennék a digitális technológiák jobb felhasználását a héacsalás elleni küzdelem terén, valamint annak érdekében, hogy a nagyobb átláthatóság révén javuljon a héával kapcsolatos jogszabályoknak való önkéntes megfelelés.

2.   Az Európai Bizottság javaslata

2.1

 Az Európai Bizottság 2016. áprilisban cselekvési tervet (1) tett közzé az európai héarendszer korszerűsítéséről. Az általa ajánlott csomagterv három irányelvjavaslatot (2) és egy rendeletjavaslatot (3) tartalmaz a terv végrehajtásának folytatásaként.

2.2

 A három irányelvjavaslat a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv módosítását javasolja. A javasolt változtatások a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozásra, a minimális hozzáadottérték-adó mértékekre és a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkoznak.

2.3

 A héával kapcsolatos európai szabályok több mint húsz évre nyúlnak vissza, és a származási ország elvén alapulnak. Az Európai Bizottság korszerűsíteni kívánja ezeket, hogy a vállalkozások közötti határon átnyúló árukereskedelemre vonatkozóan egy végleges héarendszer kerüljön bevezetésre, amelynek a rendeltetési hely szerinti tagállamban történő adóztatáson kellene alapulnia.

2.4

 Az Európai Bizottság javaslatának célja, hogy a tagállamok egyenlő bánásmódban részesüljenek. Ezt úgy tennék lehetővé, hogy a héa esetében egyetlen olyan kedvezményes adómértéket alkalmaznának, amelyre nem érvényes a minimális mértékre vonatkozó előírás, illetve két másikat, amelyek mértéke legalább 5 %. Az Európai Bizottság a 15 %-os minimális általános adómérték fenntartását is javasolja.

2.5

 Az Európai Bizottság szerint arra lenne szükség, hogy a kedvezményes adómérték-rendszer ne vonatkozzon azokra az árukra és szolgáltatásokra, amelyek az Unión belüli kereskedelemben közvetett inputnak minősülnek. Javasolja továbbá, hogy a vizsgált csomagba átvett rendelkezések a végső fogyasztó javát szolgálják.

2.6

 A rendeletjavaslat a 904/2010/EU rendelet módosítását javasolja, amely a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedéseket tartalmaz. A főbb ajánlott változtatások között szerepelnek az előzetes megkeresés nélküli információcserék; a közös ellenőrzések; a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban letelepedett adóalanyok részére történő héa-visszatérítési eljárás módozatai; az Eurofisc megerősítése egy közös kockázatelemzési kapacitással és azzal a lehetőséggel, hogy koordinálják a vizsgálatokat és együttműködjenek az OLAF-fal (Európai Csalás Elleni Hivatal) és az Europollal a súlyos héacsalási ügyek feltárása érdekében, illetve az Európai Ügyészséggel; az információcserére irányadó feltételek aktualizálása; valamint a 42-es és 63-as eljáráskóddal végzett vámeljárások adatainak és a gépjármű-nyilvántartási adatoknak a megosztása az adóhatóságokkal (4).

3.   Általános és részletes megjegyzések

3.1

 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, és azt ajánlja, hogy a tagállamok mielőbb fogadják el és hajtsák végre ezt a javaslatot, mivel a héarendszer túlságosan széttagolt tagállami szinten és hatástalan a héacsalás elleni küzdelemben, illetve akadályozza a kisvállalkozásokat a kereskedelem és a beruházás terén.

3.2

 Az Európai Bizottság szerint arra lenne szükség, hogy a kedvezményes adómérték-rendszer ne vonatkozzon azokra az árukra és szolgáltatásokra, amelyek közvetett inputnak minősülnek. Ez a megközelítés azonban értelmezési problémákat vet fel például a komplex szolgáltatások kezelése esetében, különösen azoknál, amelyeket vállalkozói hálózatok és klaszterek vagy konzorciumok nyújtanak. Ennek következtében ez a megközelítés bizonytalan értelmezéseknek engedhet teret, amikor egy vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozás által nyújtott szolgáltatást az anyavállalatnak fizetnek ki, amely ezt később továbbszámlázza annak a vállalkozásnak, amely a szolgáltatást elvégezte. Ha ilyen esetben nem alkalmazzák a kedvezményes adómértéket, az olyan költségnövekedést eredményez, amely közvetett módon ugyan, de végső soron a végső felhasználót érinti majd.

3.3

 Az Európai Bizottság javaslata szerint a héarendszernek a jövőben a származási ország elvén kell alapulnia. Az EGSZB úgy véli, hogy ez a lépés fontos mérföldkő lesz a végleges európai héarendszer felé vezető úton, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel ezt a folyamatot és gondoskodjanak a különféle áruk és szolgáltatások egyértelmű meghatározásáról.

3.4

 Az Európai Bizottság a 15 %-os minimális általános adómérték fenntartását javasolja. Az EGSZB fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy az EU tagállamainak nagy többségében a héa az állami költségvetés egyik fő bevételi forrását jelenti, és ezért támogatja az Európai Bizottság javaslatát.

3.5

 A tagállamok többségében kedvezményes héamértéket alkalmaznak az élelmiszerekre, a gyógyszerekre vagy a könyvekre, valamint az olyan alapvető fontosságú szolgáltatásokra vonatkozóan, mint az egészségügyi ellátás vagy a szociális támogatás. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, mely szerint engedélyezni kellene a tagállamok számára, hogy két, legalább 5 %-os kedvezményes adómértéket, illetve egy 5 %-nál alacsonyabb kedvezményes adómértéket alkalmazzanak, és úgy véli, hogy egyes tagállamok gyakorlatához hasonlóan ezeket bizonyos áru- és szolgáltatásosztályokra kellene alkalmazni. E kedvezményes adómértékek alkalmazása miatt nagyobb szükség van azon kkv-k tájékoztatására, melyek hazai piacukon kívül is tevékenykednek. Fontolóra kell venni annak alapos vizsgálatát, hogy a luxuscikkek vonatkozásában be lehetne-e vezetni magasabb héamértékeket.

3.6

 Az Európai Bizottság érvelése szerint a származási ország elvén alapuló új rendszer keretében egyes szolgáltatások vagy termékek esetében versenytorzulások léphetnek fel. Ennek orvoslására azt javasolja, hogy a statisztikai osztályozás alapján állapítsák meg az általános héamérték alá tartozó termékek és szolgáltatások „negatív listáját”. Amellett, hogy támogatja az Európai Bizottság javaslatát és hangsúlyozza, hogy a tagállamok kötelesek követni egy ilyen listát, az EGSZB fontosnak tartja kiemelni, hogy ha döntés születik a listáról, akkor az ne szűkítse le indokolatlanul az egyes közérdekű termékekre vonatkozó kedvezményes adómértékek megállapítása tekintetében a tagállamok rendelkezésére álló mozgásteret. Fontos továbbá, hogy a tagállamok továbbra is kedvezményes adómértékeket alkalmazhassanak azokra a termékekre, melyekre a jelenlegi, 2006/112/EK irányelvben rögzített, meglévő eltérések értelmében kedvezményes adómértékek vonatkoznak. Ezért az Európai Bizottság által javasolt negatív listában (IIIa melléklet) figyelembe kell venni a tagállamokban bevált szabályozásokat. Mindenesetre egyértelművé kellene tenni, hogy ez a munkaerő-igényes szolgáltatások nyújtására vonatkozó kedvezményes héamérték fenntartható lesz, elsősorban a kkv-k révén.

3.7

 Mivel az Európai Bizottság által a kivállalkozásokra vonatkozóan javasolt új héarendszer hatásában támogatja a kisvállalkozásokat azáltal, hogy lehetővé teszi számukra az egységes piac által kínált lehetőségek kiaknázását, az EGSZB úgy véli, hogy a 284. cikk (1) bekezdésében és a 284. cikk (2) bekezdésének a) pontjában javasolt felső határértékeknek nagyobb mértékben kellene korrelálniuk a 280a. cikk (1) bekezdésében meghatározott árbevétel volumenével. Más szóval, az Európai Bizottság javaslata 85 000 euróban állapítja meg azt az éves árbevételt, amely alatt a mikrovállalkozások részesülhetnek a javasolt irányelvben meghatározott mentességekben. A határon átnyúló értékesítések volumenének felső határa 100 000 euró, ami azt jelenti, hogy a javasolt rendszer inkább a mikrovállalkozásokra vonatkozik. Az EGSZB úgy véli, hogy a felső határértékeket úgy kellene megállapítani, hogy ez az új rendszer a kkv-kat is lefedje. Az is kívánatos lenne továbbá, hogy a kkv-knak szánt intézkedések a szociális gazdaság vállalkozásaira is kiterjedjenek, különösen amikor azok szociális vagy oktatási segítségnyújtási szolgáltatásokat kínálnak. Az EGSZB emellett úgy véli, hogy további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a kkv-k is élvezhessék az adminisztratív terhek csökkentésének előnyeit, mely az Európai Bizottság által javasolt rendszer szerint kizárólag a mikrovállalkozásokra vonatkozik.

3.8

 Az EGSZB megítélése szerint a kkv-k uniós belső piachoz való hozzáférésének elősegítéséhez a tagállamoknak össze kellene állítaniuk a kedvezményes héamértékek hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások listáját. Ezt a listát egész Európában a gazdasági szereplők rendelkezésére kellene bocsátani.

3.9

 Az EGSZB egyetért a vállalkozásokra háruló nyilvántartásbavételi és bejelentési kötelezettségek tekintetében az Európai Bizottság által javasolt egyszerűsítésekkel, és úgy véli, hogy ezek segíteni fogják a vállalkozásokat abban, hogy gyorsabban fejlődjenek, illetve meg fogják könnyíteni azok egységes piachoz való hozzáférését.

3.10

 Ezért egyetért az Európai Bizottság arra irányuló célkitűzésével, hogy a vizsgált csomagba átvett rendelkezések a végső fogyasztó javát szolgálják, azonban úgy véli, hogy a 2018/0005 (CNS) irányelvjavaslat 98. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján alkalmazott kedvezményes adómértékeknek és adómentességeknek elsődlegesen és következetesen valamilyen közérdekű cél megvalósítását kell szolgálniuk. Egyes esetekben közvetítő szervezetek, például szociális támogatási vagy oktatási szervezetek követnek ilyen jellegű célokat, ezek azonban nem végső fogyasztók. Annak érdekében, hogy mindenki számára elősegítsük a jogi védelemhez való hozzáférést, a hátrányos helyzetben lévők számára nyújtott ügyvédi jogvédelmi szolgáltatások esetében kedvezményes héamértéket kell megállapítani.

3.11

 Az EGSZB elismeri, hogy a második csomagban szereplő rendeletek nem szabályozzák kimerítően a héa területét. Az EGSZB ugyanakkor szeretné felhívni a tagállamok figyelmét a szervezetekre és egyesületekre alkalmazandó héarendszer azon fontos elemeire, amelyek a hátrányos helyzetű személyeknek történő segítségnyújtást szabályozzák. Az esetek többségében ezek a szervezetek jelentős összegeket nem tudnak visszaigényelni a héarendszer miatt, ami lényeges mértékben csökkenti kapacitásaikat a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak nyújtandó segítség terén.

3.12

 Az Európai Bizottság 2022-t javasolja az irányelv átültetésének határidejeként. Az EGSZB rövidebb végrehajtási határidő fontolóra vételét javasolja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, tekintettel arra, hogy az új rendszerrel könnyebbé válnak a vállalkozások tevékenységei és nagyobb lehetőségekkel rendelkeznek majd az egységes piac szintjén. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság a tagállamokkal együttműködésben indítson a médiában nagyszabású tájékoztató kampányt az új héarendszer és az ahhoz tartozó követelmények népszerűsítésére.

3.13

 Figyelembe véve, hogy 2015-ben a tagállamok által a héa beszedése kapcsán regisztrált összes veszteség 152 milliárd eurót tett ki, az EGSZB egyetért azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Európai Bizottság a közigazgatási együttműködéssel kapcsolatban ajánlott a rendeletjavaslatban. Mivel a határon átnyúló ügyletek esetében az Eurofisc mellett az OLAF-ot és az Európai Ügyészséget is bevonják majd a héacsalással kapcsolatos vizsgálatokba, a tagállamok szintjén javulni fog a csalások felderítésére való képesség.

3.14

 Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok – az Európai Bizottság javaslatának megfelelően – biztosítsák a héával kapcsolatos jogsértések elleni küzdelemmel foglalkozó szervek számára a szükséges emberi, pénzügyi és logisztikai erőforrásokat a rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtása érdekében. Ezenkívül az EGSZB hasznosnak tartaná, ha a tagállamok fontolóra vennék a digitális technológiák jobb felhasználását a héacsalás elleni küzdelem és a hatályos rendelkezések önkéntes betartásának javítása érdekében.

3.15

 Az EGSZB emlékeztet arra, hogy egy olyan fórum (5) létrehozását javasolta, amely biztosítaná az adóbevételek beszedésével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását, és a héacsalás elleni küzdelem érdekében feltárná a tagállamok adminisztratív kapacitásainak fejlesztésére fennálló lehetőségeket a határon átnyúló kereskedelmi ügyletek területén, és emellett javítaná a belső piac működését. Az Európai Bizottságnak létre kellene hoznia e fórumot.

3.16

 Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság által az ebben a szabályozási intézkedéscsomagban meghatározott ambiciózus célok csak akkor érhetők el, ha a tagállamok észszerű időn belül minden szükséges erőfeszítést megtesznek a végleges héarendszer elfogadása érdekében.

Kelt Brüsszelben, 2018. május 23-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1)  COM(2016) 148 final – A héára vonatkozó cselekvési terv – Úton egy egységes uniós héaövezet felé – Új döntések szükségeltetnek.

(2)  COM(2017) 783 final – Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség tekintetében történő módosításáról.

(3)  COM (2017) 706 final – Módosított javaslat tanácsi rendeletre a 904/2010/EU rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról.

(4)  További információkért lásd: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52014DC0069 és http://europa.eu/rapid/press-release_ECA-11-47_hu.htm.

(5)  Lásd az EGSZB ECO/442 véleményét: „Héa-reformcsomag I”. (A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.)

Top