Vezetői összefoglaló

A 2020-ig tartó és az azt követő időszakra szóló agrárstatisztikai stratégia és az azt követő lehetséges jogalkotási forgatókönyvek hatásvizsgálata

A. Fellépés szükséges

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

A globalizáció, az éghajlat- és társadalmi változás megváltoztatja a világ mezőgazdaságát. Erre válaszul a közös agrárpolitika (KAP) és más kapcsolódó uniós szakpolitikák szintén változnak. Ez új adatszükségleteket teremt az agrárstatisztikák tekintetében, amelyeket jelenleg a merev jogszabályok és az adatgyűjtések következetlensége miatt nem elégítenek ki. Ezenfelül a hivatalos statisztikák is változnak a technológiai fejlődésnek és az új adatforrásoknak köszönhetően, miközben a források tovább apadnak. Ez nyomást fejt ki arra nézve, hogy a költséghatékonyság növelése és az adatgyűjtési teher csökkentése érdekében kiigazítsák az agrárstatisztikai jogszabályokat.

Ha ezek a problémák nem nyernek megoldást, és sérül a KAP és más uniós szakpolitikák tényalapja, az korlátozná az EU képességét, hogy fellépjen a minden uniós polgár számára döntő fontosságú területeken. Az e kezdeményezés által legközvetlenebbül érintett érdekeltek a Bizottság szakpolitikai főigazgatóságai, például az AGRI, ENV, CLIMA és SANTE, valamint az uniós tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

A kezdeményezés olyan megújított jogszabályra irányul, amely rugalmasan kiszolgálja az új adatszükségleteket, harmonizáltabbá és koherensebbé teszi az agrárstatisztikákat, és az alábbiak révén kezeli az adatszolgáltatási terhet:

Magas színvonalú statisztikák készítése, amelyek megfelelnek a felhasználók hatékonysági és eredményességi igényeinek

Az agrárstatisztikai rendszer rugalmasságának és reagálási sebességének növelése

A mezőgazdasági, erdészeti, földhasználati és környezeti statisztikák integrációjának javítása

Az agrárstatisztikák érzékeny és felelős irányítási struktúrájának kidolgozása

Az európai agrárstatisztikák harmonizációjának és koherenciájának javítása, valamint

Több statisztikai adat előállítása az adatszolgáltatási terhek csökkentése mellett, kihasználva az alternatív adatforrásokat és a hatékonyság javítási technikákat.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? 

A harmonizált uniós szakpolitikák, például a KAP – amely az uniós költségvetés 40 %-át felhasználó szakpolitika – jellegükből adódóan minden tagállamban összehasonlítható, kiváló minőségű adatokat tesznek szükségessé, hogy a leghatékonyabban, legeredményesebben és legméltányosabban célozzák a szakpolitikai beavatkozásokat. Ez csak európai agrárstatisztikai információs rendszeren (EEAS) belüli közös és koordinált fellépéssel biztosítható.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért?

A Bizottság a következő négy fő választási lehetőséget mérlegelte:

1.Alapforgatókönyv – nincs uniós fellépés a strukturális agráradatok tekintetében: Ez a választási lehetőség a tagállamoknál hagyná az adatgyűjtést, aminek következtében különböző megközelítések és minőségek kavalkádja alakulna ki.

2.Az 1166/2008/EK rendelet meghosszabbítása: Ez az opció a fennálló helyzetet konzerválná.

3.Az agrárstatisztikák egységes jogi kerete: Ez a választási lehetőség valamennyi agrárstatisztikai adatgyűjtést egyetlen új keretrendeletbe integrálna.

4.Az agrárstatisztikák kétfázisú integrálása: Ez az opció megőrizné a 3. választási lehetőség előnyeit, miközben fokozná a rugalmasságot és csökkentené az időbeli nyomást azáltal, hogy fokozatosan két új keretrendeletet hoz létre.

Az előnyben részesített alternatíva a 4. opció, mivel ez kínálja a legjobb esélyt a célkitűzések elérésére.

Ki melyik lehetőséget támogatja?

A kiterjedt konzultációkat követően az uniós agrárstatisztikai érdekeltek nagy többsége a 4. opciót támogatja. Ideális esetben a legtöbb érdekelt a 3. választási lehetőséget támogatná, de ez 2020-ig nem látszik megvalósíthatónak. Az érdekeltek csekély kisebbsége a 2. opciót részesíti előnyben annak alacsony kezdeti költségei miatt.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei? 

A statisztikai jogszabályok elsősorban adminisztratív jogszabályok, amelyek főként az adatfelhasználókat (főként a szakpolitikai főigazgatóságok), az adatok előállítóit (nemzeti statisztikai hivatalok), valamint az adatszolgáltatókat (gazdák) érintik, tehát közvetlen gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaik korlátozottak. Ami az egyéb releváns hatásokat illeti:

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)?

Az érdekeltek legfontosabb közvetlen költségei az új statisztikai és technikai rendszerekhez való alkalmazkodással kapcsolatosak. Közép- és hosszú távon ezek az intézkedések várhatóan valamivel alacsonyabb terhekhez és némi költség-megtakarításhoz vezetnek azáltal, hogy csaknem ötödével kevesebb üzemet mérnek fel (ez mintegy 56 millió eurós megtakarítást jelent a 2010-es mezőgazdasági összeírás 320 millió eurós becsült költségei esetében, míg a rövid távú alkalmazkodási költségek becslések szerint mintegy 26 millió eurót tesznek ki). A statisztikai költségeket a statisztikák hiányának vagy csupán gyenge minőségű statisztikák rendelkezésre állásának költségével szemben is mérlegelni kell. A 3. és 4. alternatíva így olcsóbb a 2. opciónál, amely a jelenlegi helyzet konzerválása. Az 1. választási lehetőség szintén valószínűleg olcsóbb, mint a 2. alternatíva, azonban visszalépést jelent a jelenlegi helyzethez képest.

Hogyan érinti mindez a vállalkozásokat, a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

Az EU-n belül a mezőgazdasági üzemek többsége rendkívül kis méretű. Az ezen üzemekre vonatkozó adatokra szükség van a mezőgazdasági szakpolitika kialakításához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez, valamint a vidékfejlesztéshez. Ezért a szóban forgó üzemek nem mentesíthetők a felmérések alól. A kezdeményezés célja azonban e teher csökkentése megfelelő küszöbértékek, célzott mintavétel stb. segítségével, továbbá a technológiai fejlődést és az új adatforrásokat az „egyszer gyűjteni, sokszor felhasználni” elvének megfelelően fogják használni.

Jelentős lesz-e a nemzeti költségvetésekre és közigazgatásokra gyakorolt hatás?

Várhatóan a jelenlegihez hasonlóan folytatódik a nemzeti agrárstatisztikai adatgyűjtés uniós pénzügyi támogatása, és a nemzeti kiadások szintén a mostanihoz hasonló szinten alakulnak. A teher- és költségcsökkentő intézkedések – maradéktalan megvalósításuk esetén –, valamint a mezőgazdasági üzemek számának (a megfigyelt tendenciákon alapuló) várható csökkenése következtében csökkenhetnek a költségek. A statisztikák általában véve viszonylag olcsó közszolgáltatások, amelyek megtérülnek a számos fontos és sokrétű felhasználás során.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

Az agrárstatisztikák jelentős közvetett hatást fejthetnek ki olyan területeken, mint az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás, a turizmus és az EU külpolitikája azáltal, hogy lehetővé teszik a megfelelőbb tényeken alapuló szakpolitika alakítást, végrehajtást és ellenőrzést, amely az országok között összehasonlítható, kiváló minőségű adatokra épül. E hatások azonban nehezen tervezhetők és mérhetők. A statisztikai jogszabályok közvetlen hatásai csekélyek.

D. Nyomon követés

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

Az éves megfelelőség-értékelések, az érdekeltekkel folytatott folyamatos eszmecsere, valamint a több alapvető teljesítménymutatón alapuló háromévenkénti ellenőrzési jelentések szolgálnak a szakpolitika felülvizsgálatára. A második háromévenkénti ellenőrzési jelentést visszatekintő értékelés fogja helyettesíteni.