Vezetői összefoglaló

A dömpingszámítási módszertan Kínai Népköztársaságot (és más nem piacgazdasággal rendelkező országokat) érintő lehetséges változására irányuló hatásvizsgálat

A. A fellépés szükségessége

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

A Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszában foglalt egyik átmeneti intézkedés lehetővé tette a dömping egyedi módszertan szerinti számítását. A kínai gazdaság kiterjedt torzulásai miatt a kínai árak és költségek megbízhatatlannak minősülnek, és az uniós piacvédelmi vizsgálatokban a dömpingkülönbözet számítását egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország (az úgynevezett analóg ország) árai és költségei alapján végzik. A 15. szakasz egyes rendelkezéseinek 2016. decemberi hatályvesztése miatt e módszertan megváltoztatására lehet szükség. Mivel azonban a kínai gazdaságra jellemző torzulások változatlanul fennállnak, a kínai árak és költségek dömpingszámításhoz való használata sok esetben a dömping tényleges nagyságának jelentős alábecslését eredményezné, és az ezen az alapon kivetett intézkedések nem lennének kellően hatékonyak ahhoz, hogy helyreállítsák a dömpingelt behozatal által okozott kárt. Ez jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós ipar versenyképességére (a hatályos piacvédelmi intézkedések mintegy 50 %-a Kínából érkező behozatalra vonatkozik). Egy független tanulmány szerint ennek eredményeként a vámok szintje akár 30 százalékponttal is csökkenhet, és mintegy 200 000 uniós állás kerülhet veszélybe.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

A fő cél a szabad és tisztességes kereskedelem előmozdítása, az uniós versenyképesség, növekedés fokozása, valamint uniós munkahelyek teremtése/megőrzése. Így amellett, hogy megfelelően kezelni kell a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszában foglalt egyes rendelkezések hatályvesztését, biztosítani kell az uniós piacvédelmi eszközök változatlan szintű hatékonyságát is. Ennek érdekében kívánatos lenne hatékony választ adni a kínai gazdaságban fennálló tartós torzulásokra, és megfelelő korrekciós intézkedést hozni a tisztességtelen kereskedelmi behozatal (dömpingelt vagy támogatott behozatal) által okozott kár ellensúlyozására. Ezzel egy időben szoros, kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatot kell fenntartani Kínával.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? 

Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint a közös kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az EUMSZ 207. cikke továbbá megállapítja, hogy az olyan kereskedelempolitikai védintézkedéseknek, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedéseknek a közös kereskedelempolitika egységes elvein kell alapulnia. Ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó a jelenlegi kezdeményezésre. Az EU-nak gondoskodnia kell az általa vállalt nemzetközi kötelezettségek betartásáról.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért? 

Három szakpolitikai alternatíva hatásainak elemzésére és összehasonlítására került sor:

-1. alternatíva: (az alapforgatókönyv), amely nem tartalmaz semmilyen szakpolitikai változást. Jelen esetben azonban nem beszélhetünk jellegzetes „változás nélküli” alternatíváról, hiszen a 15. szakasz egyes rendelkezései végérvényesen hatályukat vesztik, és így a politikai és jogi keret megváltozik.

-2. alternatíva: a standard módszertan alkalmazása azt jelentené, hogy Kína ugyanolyan elbánásban részesülne, mint bármely más, piacgazdasággal rendelkező WTO-tag, ami jelentősen meggyengítené az uniós piacvédelmi eszközöket.

-3. alternatíva: új módszertant foglal magában, amely lehetővé teszi a nem piacgazdasági torzulások hatékony kiszűrését és a piacvédelmi eszközök további megerősítését. A 3.1. részalternatíva két elemből áll: a torzulások kezeléséből és átmeneti időszakok biztosításából a már meglévő intézkedések hatékonyságának biztosításához. A 3.2. részalternatíva az alacsonyabb vám szabályára és a szubvencióellenes elemre vonatkozik.

A 3. alternatíva (a két részalternatíva együtt) az előnyben részesített alternatíva. Ez járul hozzá leginkább a kitűzött célok eléréséhez.

Ki melyik alternatívát támogatja? 

Úgy tűnik, egyes érdekelt felek (főként az ipar) a „változás nélküli” 1. alternatívát részesítik előnyben. Ugyanakkor ezen alternatívának számottevő jogi és politikai vonzata lehet.

Néhány importőr és kereskedő a 2. alternatívát támogatja. Ez az alternatíva azonban gyengítené az uniós piacvédelmi eszközöket, csökkentené a vámok szintjét, és ennélfogva növelné az alacsonyabb áron érkező behozatal volumenét. Lényegesen rontaná az uniós ipar versenyképességét, és jelentős számú állást tenne ki veszélynek.

A 3. alternatíva felel meg a legtöbb érdekelt fél elvárásainak, akik a piacvédelmi eszközök hatékonyságának változatlanul hagyása mellett foglalnak állást, stabil jogi alapot várnak, és szeretnék elkerülni a Kínával fenntartott kapcsolat romlását.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei? 

A 3.1. részalternatíva valamelyest (mintegy 4 %-kal) alacsonyabb szintű vámokat eredményezne a jelenlegi módszertanhoz képest. A 3.2. részalternatíva a vámok körülbelül 8 %-os szintű emelkedését idézné elő. Következésképpen az együtt vett két részalternatíva gazdasági és társadalmi hatásai várhatóan semlegesítik egymást. Így fenntartható lenne a jelenlegi foglalkoztatási szint. Mivel a piacvédelmi eszközök viszonylag kis makrogazdasági hatással járnak (a Kínával folytatott teljes kereskedelem 2–5 %-ára van érvényben piacvédelmi intézkedés), nagyon nehéz számszerűsíteni a módszertanváltozás környezetre gyakorolt bárminemű hatását. Elmondható, hogy az EU-ban folyó termelés környezetkímélőbb a kínainál, továbbá a szállítmányok számának növekedése kedvezőtlen hatást gyakorol a szén-dioxid-kibocsátásra és a szénlábnyomra.

A fő kedvezményezettek körébe az uniós ipar és a munkavállalók tartoznak. Biztosítható/fokozható lenne az ipar versenyképessége, valamint munkahelyeket lehetne megtartani.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)? 

A 3. alternatíva hatásai főként pozitívak. A jelenlegi vámok szintjénél némileg magasabb dömpingellenes vámokból kifolyólag egyes esetekben valamennyi negatív hatás érheti az importőröket/kereskedőket. Ugyanakkor ez a negatív hatás korlátozott, mivel a vámok mértéke csak kismértékben növekedne, és az esetek többségében az importőröknek és a kereskedőknek lehetősége van más beszállítói forrásra váltani (például olyanra, amely nem képezi piacvédelmi intézkedés tárgyát).

A kezdeményezés várhatóan nem jár megfelelési költségekkel, mivel a vizsgálati eljárás (adatgyűjtés, számítások, stb.) nem jelentene változást a felek számára a jelenlegi gyakorlathoz képest.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) eltérő módon érintik a piacvédelmi eszközök attól függően, hogy gyártóról, felhasználóról vagy importőrről/kereskedőről van-e szó. A piacvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó termékek jellemzően ipari felhasználóknak szánt termékek, így a kkv-k és a mikrovállalkozások ritkán érintettek közvetlenül. Bizonyos ágazatokban (például asztali áruk, kerékpárok) azonban a piacvédelmi intézkedések nélkülözhetetlenek lehetnek az iparág túlélése szempontjából, és ez a helyzet áll fenn a nagyobb vállalatok és a kkv-k esetében is. Méretük és speciális szerkezetük miatt a kkv-k jobban ki vannak szolgáltatva a változásnak, így a nagyobb vállalatoknál komolyabban érintheti őket a módszertan bármilyen változása.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?

E tekintetben nem várható jelentős hatás. A vizsgálati hatóság (a bizottsági szolgálatok) munkaterhelésének az új módszertan miatti megnövekedését várhatóan ellensúlyozni fogja az analóg országgal kapcsolatos módszertan alkalmazásának kiiktatása (a továbbiakban már nem lenne szükség az analóg országban folytatott vizsgálatra és helyszíni ellenőrzésre).

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

A 3. alternatíva a várakozások szerint szinten tartja/növeli az uniós ipar versenyképességét. Emellett megakadályozná, hogy az EU bármi hátrányt szenvedjen más WTO-tagokkal szemben (pl. az USA-val, vagy Japánnal szemben, amelyek a jelenlegi szakaszban várhatóan nem változtatnak módszertanukon). Ezek az országok az uniósnál magasabb vámokat vetnének ki (ha az EU a standard módszertant alkalmazná), aminek eredményeként a kereskedelem az EU-ba terelődhet át.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A tervek szerint a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára öt évet követően kerülne sor, ami elegendő időt biztosítana ahhoz, hogy már érdemi adatok álljanak rendelkezésre.