This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52016PC0711
Proposal for a COUNCIL IMPLEMENTING DECISION setting out a Recommendation for prolonging temporary internal border control in exceptional circumstances putting the overall functioning of the Schengen area at risk
Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzés meghosszabbítására vonatkozó ajánlás megállapításáról
Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzés meghosszabbítására vonatkozó ajánlás megállapításáról
COM/2016/0711 final - 2016/0347 (NLE)
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2016.10.25.
COM(2016) 711 final
2016/0347(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzés meghosszabbítására vonatkozó ajánlás megállapításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Bevezetés
2016. május 12-én a Tanács a Bizottság javaslata alapján végrehajtási határozatot fogadott el a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzésekről szóló ajánlás megállapításáról. Ezzel első ízben alkalmazták a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti védintézkedési eljárást. Görögországban a külső határok igazgatása terén akkoriban tapasztalható komoly hiányosságok és az országban tartózkodó jelentős számú nem regisztrált migráns, akik esetleg szabálytalanul próbáltak más tagállamokba jutni, együttesen a közrendet vagy a belső biztonságot, illetve a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülményeket teremtettek.
Az ajánlás öt schengeni államnak szólt (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia), és ezen államok bizonyos belső határszakaszait érintette.
Az ajánlás lehetővé tette, hogy egy további hat hónapos időszakban, vagyis 2016. november 12-ig fenntartsák a célzott és arányos ellenőrzéseket.
A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke értelmében ez az időszak az azonos cikkben foglalt feltételeknek és eljárásnak megfelelően meghosszabbítható.
Jelenlegi helyzet
A május 12-i tanácsi ajánlás nyomán az érintett öt schengeni állam értesítette a Bizottságot, hogy végre kívánják hajtani az ajánlott ideiglenes belső határellenőrzést.
A Bizottság az ajánlásban előirányzottak szerint az érintett schengeni államoktól kapott információkat felhasználva 2016. szeptember 28-án jelentést adott ki, amelyben megállapította, hogy a határellenőrzések az ajánlás keretein belül maradtak: az ellenőrzések az azonosított migrációs útvonalakra és veszélyekre korlátozódtak, célzottak voltak, és hatályuk, gyakoriságuk, helyük és idejük tekintetében nem lépték túl az azonosított veszélyek kezeléséhez szükséges mértéket, továbbá – ugyan bizonyos gazdasági hatás nem zárható ki – a lehető legkisebb mértékben érintették a lakosság belső határokon való átkelését. Emellett a Bizottság az akkor rendelkezésére álló információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem kell javaslatot előterjeszteni az ajánlás módosítására.
Az érintett schengeni államok 2016. október 18-án, illetve 21-én benyújtották a Bizottságnak a tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló második jelentésüket. Az ebben foglalt információk az első jelentésben szereplő adatokhoz hasonló tendenciát mutatnak (csökkent azon személyek száma, akik esetében megtagadták a beléptetést, és a benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma is mérséklődött), amiből a helyzet fokozatos stabilizálódására lehet következtetni. Október 20-án az öt schengeni állam írásban hívta fel a Bizottság figyelmét az ideiglenes határellenőrzés fenntartásának szükségességére. Október 6-án Szlovénia szintén levélben fordult a Bizottsághoz, hogy aggályainak adjon hangot az osztrák–szlovén határon végzett határellenőrzés esetleges folytatásával kapcsolatban.
A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikkének aktiválása és az ideiglenes határellenőrzésre vonatkozó, uniós szintű összehangolt megközelítés érvényesítése a schengeni rendszer helyreállítására irányuló ütemtervben 1 felvázolt kezdeményezések közé tartozik, amelyek célja a valamennyi belső határellenőrzés megszüntetéséhez szükséges feltételek megteremtése és a schengeni térség rendes működésének 2016 végére történő helyreállítása.
Jóllehet az Európai Unióba érkező irreguláris migránsok és menedékkérők száma – elsősorban az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásának köszönhetően – lényegesen visszaesett, Görögországban még mindig jelentős számú (mintegy 60 000) irreguláris migráns tartózkodik, akikről megalapozottan feltételezhető, hogy szabálytalanul más tagállamokba próbálnak továbbutazni.
Ezen túlmenően az ajánlás címzettjei közé tartozó schengeni államokban benyújtott menedékjog iránti kérelmek teljes száma változatlanul jelentős, még ha nem is hasonlítható az elmúlt év azonos hónapjában benyújtott kérelmek mennyiségéhez. 2015 ősze óta az irreguláris migránsok és menedékkérők Európai Unióba történő tömeges beáramlása minden uniós tagállamot komoly kihívások elé állít, ami nem hagyható figyelmen kívül. E kihívások abból adódnak, hogy megfelelő elszállásolást, valamint oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést kell biztosítani a tavaly óta érkezett személyek számára. Mindemellett az eddig kialakult ügyhátralék feldolgozása, az újonnan érkezők és a további védelem iránti kérelmek állandó jelleggel próbára teszik ezen államok közigazgatásának működését.
A schengeni rendszer helyreállítását célzó ütemtervben előirányzott további intézkedések tekintetében pedig – a számottevő előrelépés dacára is – több időre van szükség a teljes körű végrehajtáshoz és a megfelelő eredmények megszilárdításához.
Ezzel összefüggésben rekordidőn belül megvalósult az Európai Határ- és Parti Őrség elfogadása és működésbelépése. Mindazonáltal a gyorsreagálású állományok (humánerőforrás és technikai felszerelés), valamint a visszatérési állományok létrehozásának és működésbelépésének határideje 2016. december 7., illetve 2017. január 7. Az első sebezhetőségi elemzést 2017 első három hónapja során kell elvégezni.
Az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása továbbra is eredményesen zajlik. Ennek ellenére még most is naponta átlagosan 107 személy érkezik a görög szigetekre. Változatlanul biztosítani kell, hogy a nyilatkozat működése szilárd alapokon nyugodjon. Emellett továbbra is folyamatosan szükség van a nyugat-balkáni útvonallal foglalkozó vezetői találkozón elfogadott nyilatkozatban előirányzott együttműködésre, amint arra a Szerbiába való állandó beáramlás is rámutat.
A közrendet vagy a belső biztonságot, illetve a schengeni térség általános működését súlyosan veszélyeztető kivételes körülmények tehát továbbra is fennállnak.
További teendők
A fentiekben ismertetett tények arra engednek következtetni, hogy a valamennyi belső határellenőrzés megszüntetését és a schengeni térség rendes működéséhez való visszatérést lehetővé tévő feltételek, amelyeket a schengeni rendszer helyreállítását célzó ütemterv hivatott megteremteni, egyelőre nem valósulnak meg teljes mértékben. Mindazonáltal folyamatos és jelentős előrelépéseket tettünk a maradéktalanul működő schengeni térséghez való visszatérés érdekében. A jelenlegi szakaszban azonban Görögországban és a nyugat-balkáni útvonal mentén még instabil a helyzet, és a Görögországot elhagyó irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazása által leginkább érintett tagállamokra számottevő nyomás nehezedik. Az Európai Határ- és Parti Őrség működése 2017 januárjára válik teljes körűvé, és ez tovább fokozza majd az EU külső határainak védelmét. Az EU–Törökország nyilatkozat további végrehajtása változatlanul hozzájárul az Unióba érkezők számának csökkentéséhez, és lehetővé teszi a nemzeti rendszerek számára a menedékjog iránti kérelmek terén felhalmozódott ügyhátralék mérséklését és megszüntetését, valamint a befogadási kapacitások megerősítését.
A Bizottság ajánlásainak 2 megfelelően Görögország maradéktalan szerepvállalása mellett fokozatosan helyre kell állítani a hatályos dublini szabályok teljes körű alkalmazását, és ezzel egyidejűleg a jövőre való tekintettel tovább kell fejleszteni ezeket a szabályokat a szolidaritásra és a felelősségvállalásra építve. Emellett a 2015 szeptemberében életbe léptetett szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmusoknak továbbra is kézzelfogható eredményeket kell felmutatniuk az áthelyezett személyek számát illetően. Végül pedig fel kell gyorsítani az Európai Unióban való tartózkodásra nem jogosult személyek visszatérését.
Mindezt figyelembe véve indokolt engedélyezni az érintett tagállamok számára, hogy egy további arányos időszakra meghosszabbítsák a rendkívüli intézkedésnek számító jelenlegi belső határellenőrzést. A mostani szakaszban rendelkezésre álló tényadatok alapján a meghosszabbítás nem haladhatja meg a három hónapot.
A javaslat tárgya
A 2016. május 12-i tanácsi ajánlás alapján jelenleg ideiglenes belső határellenőrzést végző schengeni államok számára engedélyezni kell az ellenőrzés folytatását.
A helyzet fokozatos stabilizációjára való tekintettel azonban a határellenőrzés kizárólag végső megoldásként alkalmazható, amennyiben a határforgalmat kevésbé korlátozó egyéb intézkedések – mint például a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 23. cikke szerinti rendőrségi ellenőrzések – nem képesek kielégítően kezelni az azonosított veszélyeket. Ennek megfelelően azok a tagállamok, amelyek a jelenlegi ajánlás alapján fenn kívánják tartani a belső határellenőrzést, a határellenőrzés folytatásáról való döntést megelőzően megvizsgálják az összes lehetséges alternatív intézkedést. Az érintett tagállamok a belső határellenőrzés fenntartásáról szóló értesítés keretében e vizsgálat eredményeiről is tájékoztatják a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.
Az Európai Tanács migrációról szóló, 2016. október 20-i következtetéseiben foglaltak szerint a schengeni rendszer helyreállításának folyamata magában foglalja az ideiglenes belső határellenőrzés aktuális igények függvényében történő kiigazítását is. Belső határellenőrzés kizárólag kockázatelemzés és hírszerzési információk alapján végezhető, és hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét tekintve szigorúan a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos veszély kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozódnia. Az ezen ajánlás nyomán belső határellenőrzést végző tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk az ellenőrzés szükségességét, gyakoriságát, helyét és idejét, az ellenőrzést a szóban forgó veszély mértékéhez kell igazítaniuk, és adott esetben fokozatosan meg kell szüntetniük. Az ezen ajánlás nyomán belső határellenőrzést végző tagállamoknak továbbá rendszeresen konzultálniuk kell az érintett tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy a belső határellenőrzésre a belső határnak csak azokon a szakaszain kerüljön sor, ahol az a Schengeni határ-ellenőrzési kódex szerint szükségesnek és arányosnak minősül.
Helyénvaló továbbá részletesebb beszámolási kötelezettséget bevezetni. Az érintett tagállamoknak a jelenlegi ajánlás végrehajtásának minden hónapja után be kell számolniuk a Bizottságnak az ellenőrzés eredményéről és adott esetben az ellenőrzés további szükségességére vonatkozó értékelésről. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az ellenőrzött személyek összesített számát, az ellenőrzés nyomán megtagadott beléptetések összesített számát, az ellenőrzés nyomán kiadott kiutasítási határozatok összesített számát, valamint az ellenőrzött belső határszakaszokon benyújtott menedékjog iránti kérelmek összesített számát.
A Bizottság szorosan nyomon fogja követni az ajánlás alkalmazását és a helyzet alakulását.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez az ajánlás a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezések végrehajtását szolgálja.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Ez a javaslat kapcsolódik az Unió belső piacához és a migrációs és menekültügyi politikájához.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikke.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az (EU) 2016/399 rendelet 29. cikke előírja, hogy a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján kell elfogadnia az ideiglenes belső határellenőrzésről szóló ajánlást.
Amennyiben a belső határellenőrzés nélküli térség átfogó működése kerül veszélybe, uniós szintű fellépésre van szükség.
•Arányosság
E javaslat nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A javaslat sürgősségére való tekintettel az érdekelt felekkel folytatott konzultáció nem volt megvalósítható.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Tárgytalan.
•Hatásvizsgálat
Az előirányzott időszak rövidségére való tekintettel, illetve az érintett tagállamok által szolgáltatott adatokat és a görögországi helyzetre vonatkozó, rendelkezésre álló adatokat figyelembe véve nem készült teljes körű hatásvizsgálat.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapvető jogok
A javaslat megszövegezése során figyelembe vették az alapvető jogok védelmét.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javasolt intézkedés nincs hatással az uniós költségvetésre.
2016/0347 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzés meghosszabbítására vonatkozó ajánlás megállapításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 3 és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikkével összhangban a Tanács 2016. május 12-én végrehajtási határozatot fogadott el a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzésekről szóló ajánlás megállapításáról.
(2)A Tanács öt schengeni államnak (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia) javasolta, hogy a végrehajtási határozat elfogadásának napjától számítva legfeljebb hat hónapig tartsák fenn az arányos ideiglenes határellenőrzést, ezáltal kezelve a görögországi külső határellenőrzésben mutatkozó súlyos hiányosságokból, valamint a Görögországba érkező és onnan más schengeni államokba tartó irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazásából fakadó, a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos veszélyeket.
(3)2016. szeptember 28-án a Bizottság kibocsátotta a végrehajtási határozat végrehajtásáról szóló jelentését. Az ebben megfogalmazott következtetés szerint az Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia által végzett belső határellenőrzés arányosnak minősül és összhangban áll a tanácsi ajánlással. A Bizottság emellett a rendelkezésre álló információk, illetve az érintett államoktól kapott jelentések alapján a jelentéstétel idején nem találta szükségesnek a végrehajtási határozat módosítására irányuló javaslat előterjesztését.
(4)Az érintett schengeni államok 2016. október 18-án, illetve 21-én benyújtották a Bizottságnak a tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló második jelentésüket. Az ebben foglalt információk az első jelentésben szereplő adatokhoz hasonló tendenciát mutatnak (csökkent azon személyek száma, akik esetében megtagadták a beléptetést, és a benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma is mérséklődött), ami a helyzet fokozatos stabilizálódására enged következtetni.
(5)Mindazonáltal – bár az Európai Unióba érkező irreguláris migránsok és menedékkérők száma lényegesen visszaesett – Görögországban és a Görögországot elhagyó irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazása által leginkább érintett tagállamokban még mindig jelentős számú irreguláris migráns tartózkodik A korábban megfigyelt tendenciákat figyelembe véve megalapozottan feltételezhető, hogy ezek a személyek megpróbálnak szabálytalanul továbbutazni más tagállamokba, amint megszűnik az ezt jelenleg megakadályozó határellenőrzés.
(6)A migrációs válság kezdete óta benyújtott, illetve a továbbra is folyamatosan érkező menedékjog iránti kérelmek összesített száma jelentős terhet ró valamennyi uniós tagállam közigazgatására és állami szolgálataira, különös tekintettel a végrehajtási határozat által érintett schengeni államokra.
(7)A belső határellenőrzést nem lehet más fontos tényezőket mellőzve kezelni. A „Schengeni rendszer helyreállítása – ütemterv” című közleményében 4 a Bizottság meghatározta a teljeskörűen működő schengeni térséghez való visszatérés érdekében végrehajtandó különféle szakpolitikai intézkedéseket.
(8)Az ütemterv konkrétan előirányozta az Európai Határ- és Parti Őrség elfogadását és végrehajtását. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2016. szeptember 17-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 a Bizottság vonatkozó javaslatának előterjesztését követően kilenc hónapon belül, 2016. október 6-án hatályba lépett, ami jól példázza valamennyi érintett szereplő elkötelezettségét. A várakozások szerint a gyorsreagálású állományok (mind a humánerőforrás, mind a technikai felszerelés tekintetében) és a visszatérési állományok 2016. december 7-re, illetve 2017. január 7-re létrejönnek és megkezdik működésüket.
(9)A schengeni rendszerhez való visszatérést célzó ütemterv megállapította továbbá az EU–Törökország nyilatkozat sikeres végrehajtását. Jóllehet a nyilatkozat végrehajtása – a harmadik eredményjelentésben 6 foglaltak szerint – eredményesen halad, változatlanul gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat működése szilárd alapokon nyugodjon. Emellett továbbra is folyamatosan szükség van a nyugat-balkáni útvonallal foglalkozó vezetői találkozón elfogadott nyilatkozatban előirányzott együttműködésre.
(10)Következésképpen, bár a schengeni rendszer helyreállítását célzó ütemtervben azonosított területeken számottevő előrelépések történtek és a helyzet fokozatosan stabilizálódik, több időre van szükség az intézkedések teljes körű végrehajtásához és a megfelelő eredmények megszilárdításához.
(11)A közrendet vagy a belső biztonságot, illetve a schengeni térség általános működését súlyosan veszélyeztető kivételes körülmények tehát továbbra is fennállnak.
(12)A jelenlegi görögországi instabil helyzetre és a Görögországot elhagyó irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazása által leginkább érintett tagállamokban még mindig érzékelhető nyomásra való tekintettel indokolt, hogy a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos veszélyek kezelésének végső eszközeként jelenleg ideiglenes belső határellenőrzést végző schengeni államok – nevezetesen Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és a társult ország Norvégia – számára engedélyezzék ezen ellenőrzés arányos meghosszabbítását, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikkével összhangban.
(13)A mostani szakaszban rendelkezésre álló tényadatok alapján a meghosszabbítás nem haladhatja meg a jelen végrehajtási határozat elfogadásának napjától számított három hónapot.
(14)Azon tagállamoknak, amelyek e végrehajtási határozat nyomán fenn kívánják tartani a belső határellenőrzést, erről értesíteniük kell a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.
(15)Az érintett tagállamoknak az ellenőrzésről való döntést megelőzően meg kell vizsgálniuk, hogy az azonosított veszélyt hatékonyan el lehetne-e hárítani a határellenőrzéstől eltérő, egyéb alternatív intézkedésekkel. Az érintett tagállamoknak az értesítés keretében ismertetniük kell e mérlegelés eredményét és a határellenőrzés fenntartása mellett szóló érveket.
(16)Az Európai Tanács migrációról szóló, 2016. október 20-i következtetéseiben foglaltak szerint a schengeni rendszer helyreállításának folyamata magában foglalja az ideiglenes belső határellenőrzés aktuális igények függvényében történő kiigazítását is. E végrehajtási határozat értelmében a határellenőrzést kizárólag a szükséges mértékben, az ellenőrzés intenzitását az abszolút szükséges minimumra korlátozva kell végezni. Például ha egy adott időszakban a beáramlás mértéke elhanyagolható, lehetséges, hogy bizonyos határszakaszokon nincs is szükség ellenőrzésre. Annak érdekében, hogy a lakosság érintett belső határokon való átkelését a lehető legkevésbé akadályozzák, kizárólag célzott, kockázatelemzésen és hírszerzési adatokon alapú ellenőrzés végezhető. Emellett az egyes határszakaszokon végzett ellenőrzés szükségességét rendszeresen, az összes érintett tagállammal együttműködve meg kell vizsgálni és újra kell értékelni, a határellenőrzés fokozatos csökkentése érdekében.
(17)A jelen végrehajtási határozat végrehajtása során minden hónap végén el kell juttatni a Bizottságnak a végrehajtott ellenőrzések eredményeit tartalmazó teljes körű jelentést, adott esetben az ellenőrzés további szükségességére vonatkozó értékeléssel együtt. A jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzött személyek összesített számát, az ellenőrzés nyomán megtagadott beléptetések összesített számát, az ellenőrzés nyomán kiadott kiutasítási határozatok összesített számát, valamint a belső határellenőrzési pontokon benyújtott menedékjog iránti kérelmek összesített számát.
(18)A Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság szorosan nyomon kívánja követni e végrehajtási határozat alkalmazását,
AJÁNLJA, HOGY:
1. Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia e végrehajtási határozat elfogadásának napjától kezdődően legfeljebb három hónapos időtartamra meghosszabbítsa az arányos ideiglenes határellenőrzést a következő belső határokon:
– Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén szárazföldi határon,
– Németország a német–osztrák szárazföldi határon,
– Dánia a Németországba kompjáratokat üzemeltető dán kikötőkben és a dán–német szárazföldi határon,
– Svédország a déli és nyugati rendőrségi körzetben található svéd kikötőkben és az Öresund hídon,
– Norvégia a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben.
2. Az említett ellenőrzések meghosszabbítását megelőzően az érintett tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk az érintett szomszédos tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy csakis ott kerüljön sor belső határellenőrzésre, ahol az szükségesnek és arányosnak minősül. Emellett az érintett tagállamoknak a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezéseivel összhangban biztosítaniuk kell, hogy a belső határellenőrzésre csak végső megoldásként kerüljön sor, ha más alternatív eszközökkel nem érhető el azonos eredmény, és kizárólag a belső határ azon szakaszain, ahol az ellenőrzés szükségesnek és arányosnak minősül. Az érintett tagállamoknak minderről megfelelően értesíteniük kell a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.
3. A határellenőrzést célzottan, kockázatelemzésre és hírszerzési információkra alapozva kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét pedig szigorúan a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos veszély kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozni. Az e végrehajtási határozat nyomán belső határellenőrzést végző tagállamoknak hetente felül kell vizsgálniuk az ellenőrzés szükségességét, gyakoriságát, helyét és idejét, az ellenőrzés intenzitását a szóban forgó veszély mértékéhez kell igazítaniuk és az ellenőrzést adott esetben fokozatosan meg kell szüntetniük, valamint havonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak.
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök