This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52016PC0447
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Regulation (EU) No 230/2014 of the European Parliament and of the Council of 11 March 2014 establishing an instrument contributing to stability and peace
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
COM/2016/0447 final - 2016/0207 (COD)
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2016.7.5.
COM(2016) 447 final
2016/0207(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
{SWD(2016) 222 final}
{SWD(2016) 225 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
Ez az indokolás a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítására vonatkozó jogalkotási javaslathoz kapcsolódik.
E jogalkotási javaslat új cikket kíván beilleszteni a 230/2014/EU rendelet II. címébe, amelynek célja, hogy kiterjessze a rendkívüli körülmények között nyújtott uniós támogatást a partnerországok katonai szereplőinek kapacitásépítésére való felhasználásra, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez, különös tekintettel a békés és inkluzív társadalmak megvalósítására.
•A javaslat indokai és céljai
A biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolatot mind európai, mind nemzetközi szinten elismerték 1 . 2005-ben az a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus már elismerte ezt a kapcsolatot, amely központi szerepet játszik az EU külső tevékenységeinek lehető leghatékonyabbá tételében. A partnerországok biztonsági rendszereinek támogatása – az állam és az egyének számára biztosítandó hatékony és elszámoltatható biztonságra irányuló átfogóbb reform részeként –hozzájárul az EU-nak az inkluzív és fenntartható fejlődéssel, az államépítéssel és a jogállamisággal kapcsolatos célkitűzéseihez. A humánbiztonság emberközpontú, multiszektorális, átfogó, kontextus-specifikus és megelőzés-orientált megközelítéseket foglal magában. Ez különösen igaz akkor, ha egyértelműnek tűnik, hogy biztonság nélkül korlátozott a lehetőség eljutni azokhoz az emberekhez, akik a leginkább veszélyeztetettek konfliktushelyzetekben, és kisebb a valószínűsége annak, hogy a humanitárius vagy a fejlesztési munka tényleges eredményekkel jár.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje 2 , valamint azon belül a békéről és az igazságszolgáltatásról szóló 16. fenntartható fejlesztési cél 3 aláhúzza, hogy mennyire fontos a békés és inkluzív társadalmak előmozdítása, az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés biztosítása, valamint a hatékony, elszámoltatható intézmények minden szinten történő kiépítése. A 16. fenntartható fejlesztési cél hangsúlyozza, hogy szükség van az érintett nemzeti intézmények megerősítésére, beleértve a minden szinten történő kapacitásépítésre vonatkozó nemzetközi együttműködés révén. A beruházások összehangolása a fejlesztéshatékonysági alapelveknek megfelelően segíteni fog a konfliktusok és az instabilitás kiváltó okainak kezelésében, különösen az instabil és konfliktus sújtotta országokban Az EU támogatja az instabil államokban való szerepvállalásról szóló új megállapodást 4 és azt, hogy ez a hangsúlyt a biztonság és fejlesztés közötti összefüggésre helyezi.
Az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (OECD-DAC) 5 a béke és biztonság terén nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) vonatkozó felülvizsgált beszámolási iránymutatása világosabbá teszi a biztonsági ágazatra vonatkozó ODA-szabályokat, és továbbfejleszti azok alkalmazási körét. Számos védintézkedést tartanak fenn, nevezetesen a hivatalos fejlesztési támogatás elsősorban polgári jellegét, bár rendkívüli és egyértelműen behatárolt körülmények között a katonai célú támogatást is el lehet ismerni hivatalos fejlesztési támogatásként.
A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés (JOIN(2015) 17 final) című közös közlemény elemezte, hogy miként lehetne javítani a partnerek kapacitásépítésére irányuló uniós támogatást, amely így hozzájárulna a stabilitáshoz, biztonsághoz és fejlesztéshez. A közlemény hiányosságokat azonosított az Uniónak biztonsági ágazatban a partnerek kapacitásépítésére irányuló támogatási képessége terén, a számos fellépés ellenére, amelyeket már most is támogatnak, beleértve a hatékony polgári közigazgatást és a biztonsági rendszer polgári ellenőrzését. A közös közlemény azzal a következtetéssel zárult, hogy „ennek következtében jelenleg nincsen olyan uniós költségvetési eszköz, amelynek célja a partnerországok biztonsági kapacitásához való átfogó finanszírozás nyújtása, különös tekintettel az ágazat katonai komponensére” 6 .
A partnerek kritikus operatív szükségleteinek nem teljesítése megakadályozza a fejlesztéshez lényeges célkitűzések megvalósítását, azaz a béke és a humánbiztonság feltételeinek előmozdítását. A katonai szereplők működésének javítása és irányításuk megerősítése – különösen instabil körülmények között és a konfliktusból kilábaló országokban – hozzájárul a békéhez, humánbiztonsághoz és stabilitáshoz, és ezáltal a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához. Az, hogy a biztonsági ágazatban nem nyújtható finanszírozás kapacitásépítésre (sem a felszerelések, sem a képzés terén), hatást gyakorol a partnerek azon képességére, hogy megvalósítsák fejlesztési céljaikat.
A javaslat konkrét célkitűzései a következők: i. hozzájárulás a partnerországok kapacitásának javításához, hogy maguk is képesek legyenek a válságok megelőzésére és kezelésére; ii. hozzájárulás az Unió fejlesztési fellépései hatékonyságának javításához az összes biztonsági szereplővel – beleértve a katonait is – való együttműködés révén, az EU által minél hamarabb, rugalmasan és átfogóan nyújtott, a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés révén; továbbá iii. hozzájárulás ahhoz, hogy harmadik országokban biztosítható legyen a jogállamiság tiszteletben tartása, a jó kormányzás, valamint a hadsereg feletti megerősített ellenőrzés és felügyelet.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
E kezdeményezés egybevág azzal a törekvéssel, hogy egyesítsék a főbb kihívásokkal kapcsolatos uniós eszközöket, amint azt Az EU átfogó megközelítése a külső konfliktusok és válságok tekintetében 7 című közös közleménye, valamint az azt követő tanácsi következtések 8 kiemelték.
Az Unió közös kül- és biztonságpolitikájára (KKBP) tekintettel, mind a polgári, mind a katonai közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziók és műveletek (és különösen a képzési missziók) alapvető elemet jelentenek az EU harmadik országokban folytatott válságkezelésre vonatkozó átfogó megközelítésen 9 belül, és megfelelnek a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés mind a védelmi állományra, mind a polgári biztonsági személyzetre vonatkozó képzési pillérének.
Az KBVP katonai műveleteinek forrásait a részt vevő uniós tagállamok, valamint az Athéné mechanizmus 10 révén finanszírozzák, amelyeket az KBVP keretében folytatott uniós katonai műveletekkel kapcsolatos közös költségek finanszírozásának igazgatására alakítottak ki. E költségek többek között a központi végrehajtási és működtetési költségeket, az infrastruktúrát, a logisztikát és a missziótámogatást érintik, azonban nem fedezi a misszió vagy művelet formájában támogatott partnerországok felmerülő költségeit.
Az Unió általános költségvetésen kívül az EFA további pénzügyi forrásokat biztosít az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjával (AKCS-csoport) a Cotonoui Megállapodás 11 keretében folytatott uniós fejlesztési együttműködési politika végrehajtásához. Az Afrikai Békekeret 12 (APF) 2003-ban jött létre az EFA keretében – máig ez a legnagyobb hatáskörű eszköz a biztonság és a fejlesztés kapcsolatának kezelésére, és a katonai tevékenységekhez is nyújt támogatást. Mindazonáltal az Afrikai Békekeret több korlátozásnak is alá van vetve, nevezetesen földrajzi és kizárólagos regionális alkalmazási köréből adódóan, amely megakadályozza ennek az eszköznek globálisan, nemzeti szinten történő felhasználását.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E jogalkotási javaslat jogalapja az EUMSZ 209. cikkének (1) bekezdése, valamint a 212. cikkének (2) bekezdése.
A fejlesztési együttműködés 13 széles körére tekintettel a biztonsági ágazat kapacitásépítésének az EUMSZ 209. és 212 cikke alapján történő finanszírozása sem eleve kizárt pusztán a kedvezményezett katonai jellege miatt 14 . Az Unió fejlesztési együttműködésének célkitűzését, azaz a fejlődő országok fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására irányuló törekvéshez való hozzájárulást figyelembe véve, rendkívüli körülmények között van mód a katonai műveletek finanszírozására (lásd még az alábbi 5. pontban a részletes magyarázatot).
•Szubszidiaritás és arányosság
A javasolt rendelet megfelel a szubszidiaritás elvének és az arányosság elvének az EUSZ 5. cikkében meghatározottaknak megfelelően.
Az EU fellépése szükséges és indokolt mind a Szerződésben meghatározott célkitűzések, mind a szubszidiaritás elve alapján. A biztonsági ágazat számára nyújtott átfogó és rugalmas uniós támogatás olyan hozzáadott értéket képviselne, amely lehetővé tenné a rövid és hosszabb távú intézkedéseket valamennyi biztonsági szereplő bevonására az országban, továbbá lehetővé tenné az ilyen támogatás jobb koordinációját. Az uniós szintű beavatkozások jobban megvalósíthatják a biztonságot és stabilitást, és a hatékonyabb nemzetközi erőfeszítések hajtóerejeként működhetnek a biztonság és fejlesztés terén.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javasolt jogalkotási javaslat hatályban lévő jogi aktust módosító rendelet formáját ölti
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A nyilvános konzultáció az interneten a társadalom véleményének megismerése céljából 2016. április 1-jén kezdődött és 2016. május 27-én ért véget. Összesen 78 válasz érkezett, nagyobb része magánszemélyektől. Több tagállam (a Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország) 2016. április 15-én kiadott informális dokumentum formájában szólt hozzá a kezdeményezéshez.
Általánosságban a válaszok a kezdeményezés alapját képező három fő elv széles körű támogatását jelezték, nevezetesen: i. a hatékony, legitim és elszámoltatható biztonsági ágazat a partnerországokban hozzájárulhat a békéhez, humánbiztonsághoz és fenntartható fejlődéshez; ii. a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolatot jobban be kell építeni az uniós támogatási stratégiákba, annak érdekében, hogy jobban hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez a partnerországokban, valamint iii. a katonai szereplők irányításának megerősítése – különösen az instabil helyzetű országokban és a konfliktusból kilábaló országokban – stabilitáshoz és a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához vezethet.
•Hatásvizsgálat
A javasolt jogalkotási javaslatot hatásvizsgálat támasztja alá. A hatásvizsgálati jelentés megvizsgálja a különböző szakpolitikai lehetőségeket a konkrét célkitűzések teljesülése érdekében, és értékeli az Unió általános költségvetésen kívüli és az azon belüli lehetőségeket.
A hatásvizsgálat azt a következtetést vonta le, hogy a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz módosítása lenne rövid távon a legmegfelelőbb és leghatékonyabb lehetőség, tekintettel a célkitűzésekre, az időzítésre, a földrajzi alkalmazási körre, valamint válságkezelési eszközként történő végrehajtásának rugalmasságára. A hatásvizsgálat azt is kifejti, hogy a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés (CBSD) című kezdeményezés átfogó végrehajtásához (beleértve a katonai és védelmi célú támogatást) szükség lenne a (fejlesztési feladatokkal kapcsolatos) költségvetési eszköznek más, lehetőség szerint költségvetésen kívüli mechanizmussal való kombinálására.
Alapvető jogok
A jogalkotási javaslat biztosítja, hogy a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel kapcsolatos új rendelkezések szerinti támogatási intézkedések végrehajtása összhangban legyen a nemzetközi joggal, és azon belül a nemzetközi humanitárius joggal. A Bizottság figyelemmel kíséri e támogatási intézkedések végrehajtását, annak érdekében, hogy biztosítsa az emberi jogi kötelezettségeknek való megfelelést.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A költségeket nézve a 2017-2020 közötti időszakra 100 000 000 EUR összegű költségvetésre lenne szükség. A kezdeményezés finanszírozása az Unió általános költségvetésének IV. fejezetén belüli források átcsoportosításával történik. Nem lesz szükség további források mobilizálására. A végrehajtást az (EU) 236/2014 rendelet 15 szabályozza.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A nyomon követés és az értékelés módozatait az (EU) 236/2014 rendelet 12. és 13. cikke írja elő, amely valamennyi uniós külső finanszírozási eszközre vonatkozik, beleértve a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközt, amely a preferált opciót jelenti. E rendelet a jelentéstétel módozatairól is rendelkezik.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Ez a rész részletes kommentárt nyújt, amely bemutatja a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 230/2014/EU rendelet módosítására javasolt rendelet által bevezetendő főbb rendelkezéseket.
(1)Tárgy és célkitűzések (I. cím, Általános rendelkezések, 1. cikk)
Az 1. cikk (2) bekezdésében a változás célja, hogy belefoglalják a biztonsági szereplőknek, beleértve a katonai szereplőket nyújtott támogatást a rendelet rendelkező részébe. A támogatásra lehetőség van az alább (lásd a 2. pontot) leírt rendkívüli körülmények között a biztonsági ágazat szélesebb körű jelentéstételi reformfolyamatával összefüggésben és/vagy a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel összhangban a fenntartható fejlődés megvalósításának átfogó célkitűzésével.
(2)A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés (II. cím, Az uniós támogatás típusai, 3a. cikk)
A javasolt 3a. cikk első bekezdésében előírja, hogy rendkívüli körülmények között az uniós támogatás felhasználható a partnerországok katonai szereplőinek kapacitásépítésére, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez és különösen a stabil, békés és inkluzív társadalmak megvalósításához. A stabil, békés és inkluzív társadalmak megvalósítása utal a békére és az igazságszolgáltatásra vonatkozó 16. fenntartható fejlesztési célra, amely aláhúzza a békés és inkluzív társadalmak előmozdításának, az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés biztosításának, valamint a hatékony, elszámoltatható intézmények minden szinten történő kiépítésének fontosságát. A 16. fenntartható fejlesztési cél hangsúlyozza az érintett nemzeti intézmények megerősítésének szükségességét, többek között a minden szinten történő kapacitásépítésre vonatkozó nemzetközi együttműködés révén, különösen a fejlődő országokban többek között az erőszak megakadályozása céljából, valamint a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelem érdekében. Az (1) bekezdésben említett rendkívüli körülményeket részletesebben az új 3a. cikk (3) bekezdése határozza meg.
A 3a. cikk (2) bekezdése bemutatja a támogatható tevékenységek típusait, melyek a következők: a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési programok, beleértve a képzést, mentorálást és tanácsadást, valamint felszerelések biztosítása, infrastrukturális fejlesztések és egyéb szolgáltatások nyújtása.
A 3a. cikk (3) bekezdésében, leírja továbbá, hogy az (1) bekezdésben említett rendkívüli körülményeket, amelyek értelmében támogatás biztosítható. A (3) bekezdés a) pontja és b) pontja kumulatív módon értendő. A (3) bekezdés a) pontja előírja, hogy a katonai szereplőket csak akkor finanszírozzák, amennyiben a 230/2014/EU rendelet szerinti uniós célkitűzések megfelelő eléréséhez a követelmények nem katonai szereplők igénybevételével nem teljesíthetők, és a stabil, békés és inkluzív társadalmak megvalósításának előfeltételét meghiúsítja a működő állami intézményekre leselkedő súlyos fenyegetés vagy az állami intézmények nem képesek többé megbirkózni ezzel a súlyos fenyegetéssel (például összeomlottak). A (3) bekezdés b) pontja előírja, hogy konszenzusnak kell fennállnia a nemzetközi közösség és/vagy az Unió és az érintett ország között, hogy a biztonsági ágazat – és különösen a katonai ágazat – kulcsfontosságú a stabilitás, béke és fejlesztés szempontjából, különösen válságok esetén és instabil helyzetekben. E konszenzus kifejeződhet az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa határozatának formájában vagy egy programozási dokumentumban, amelyről megegyezés született az Unió és más nemzetközi partnerek között (például a Szomália-megállapodás), vagy pedig az Unió az EUSZ V. címe alapján vállal szerepet.
A 3a. cikk (4) bekezdése körvonalazza az ezen új cikk szerinti uniós támogatás korlátait, kizárva az alábbiakat: rendszeres katonai kiadás, fegyverek vagy lőszerek beszerzése, valamint olyan képzés, amelynek kizárólagos célja a fegyveres erők harcképességéhez való hozzájárulás.
A 3a. cikk (5) bekezdése azokat az általános elveket tartalmazza, amelyek alapján tájékoztatást kell adni az e cikk szerinti támogatásról, amelyek az alábbiak: a partnerország felelősségvállalása; a közép- és hosszú távú fenntarthatóság biztosításához szükséges elemek és bevált gyakorlatok kialakításának, valamint a jogállamiság és az elfogadott nemzetközi jogi elvek előmozdításának igénye.
Végezetül, a 3a. cikk (6) bekezdése az új cikk értelmében előírt támogatási intézkedésekkel kapcsolatos kockázatértékelési, nyomon követési és értékelési eljárások létrehozására szólít fel.
(3)Rendkívüli intézkedések és átmeneti programok (III. cím, Programozás és végrehajtás, 7. cikk)
A 7. cikk (1) bekezdését módosítani kell, hogy belefoglalják az új 3a. cikkre való kereszthivatkozást, amely pontosítja, hogy az új 3a. cikk szerinti uniós támogatásra rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok révén van lehetőség.
(4)Tematikus stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok (III. cím, Programozás és végrehajtás, 8. cikk)
A 8. cikk (1) bekezdését módosítani kell, hogy belefoglalják az új 3a. cikkre való kereszthivatkozást, amely pontosítja, hogy az új 3a. cikk szerinti uniós támogatásra tematikus stratégiai dokumentumok révén van lehetőség.
(5)Emberi jogok (III. cím, Programozás és végrehajtás, 10. cikk)
A 10. cikk (1) bekezdését módosítani kell, hogy kiterjesszék a támogatás nemzetközi joggal – ezen belül a nemzetközi humanitárius joggal –összhangban történő végrehajtására vonatkozó kötelezettséget az új 3a. cikk szerinti, a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel kapcsolatos támogatási intézkedésekre.
(6)Pénzügyi keretösszeg (IV. cím, Záró rendelkezések, 13. cikk)
A 13. cikk (1) bekezdése 100 000 000 EUR-val növeli a rendelet végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeget, így a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz pénzügyi keretösszege 2 438 719 000 EUR. Ami a 13. cikk (3) bekezdésében előírt albontást illeti, ennek változatlannak kell maradnia, annak érdekében, hogy lehetővé tegye a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel kapcsolatos fellépéseket a különböző cikkek értelmében és azok finanszírozását különböző költségvetési tételek szerint.
2016/0207 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (1) bekezdésére, valamint 212. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A 2005-ös európai konszenzus a fejlesztési politikáról elismerte a biztonság és a fejlődés közötti kapcsolatot 16 .
(2)Az ENSZ 2015. szeptemberben elfogadott, 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlesztési menetrendje kiemeli a békés és inkluzív társadalmak előmozdításának fontosságát, mind a 16. fenntartható fejlődési célként, mind más fejlesztéspolitikai eredmény elérése érdekében. A 16. fenntartható fejlesztési cél kifejezetten kéri „az érintett nemzeti intézmények megerősítését, beleértve a minden szinten történő kapacitásépítésre vonatkozó nemzetközi együttműködés révén, különösen a fejlődő országokban többek között az erőszak megakadályozása és a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelem érdekében” 17 .
(3)A szegénység felszámolása és a fejlesztés megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés vagy a stabilizáció összefüggésében fontos a harmadik országokban a biztonsági szereplők támogatása, beleértve rendkívüli körülmények között a katonai szereplőket is. Különösen szükség van ezekre az intézkedésekre a civil lakosság védelmének biztosítása érdekében a törékeny, konfliktus és válságok sújtotta területeken. A jó kormányzás, a biztonsági rendszer – ezen belül a katonai erők – tényleges demokratikus ellenőrzése és polgári felügyelete, valamint az emberi jogok és jogállamiság elveinek betartása bármely összefüggésben a jól működő állam elengedhetetlen jellemzői, és ezeket elő kell mozdítani a harmadik országok biztonsági ágazatának szélesebb körű reformjához nyújtott támogatás révén.
(4)Az 2013. december 19–20-i európai tanácsi következtetések hangsúlyozták a partnerországoknak és regionális szervezetek számára képzés, tanácsadás, felszerelés és erőforrások biztosítása révén nyújtott támogatás fontosságát, hogy azok egyre inkább képesek legyenek külső segítség nélkül megelőzni és kezelni a válságokat.
(5)„A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés – A partnerek felkészítése a válságmegelőzésre és -kezelésre” című közös közleményben a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője megismételték, hogy a fejlesztési célok eléréséhez stabil és biztonságos társadalmakra van szükség 18 .
(6)A közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 2015. május 18-i európai tanácsi következtetések arra szólítottak fel, hogy fel kell tárni a lehetőségeket az Unió biztonsági és fejlesztési fellépései közötti koherencia és koordináció fokozására, valamint a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés megvalósításának javítására, nevezetesen a pénzügyi eszközök szempontjából 19 . Arra is felkérést adtak, hogy ki kell dolgozni a biztonsági ágazat reformját célzó uniós szintű stratégiai keretet, amely egyesíti a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) és a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) összes egyéb releváns eszközét, a fejlesztési együttműködés területén alkalmazott eszközöket, valamint a szabadság, a biztonság és a jogérvényesítés területén tevékenykedő szereplőket.
(7)A 230/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 230/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:
(1) A 1. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Amennyiben az uniós támogatást a biztonsági ágazat szereplőinek nyújtják, rendkívüli körülmények esetén ez magában foglalhatja a katonai szereplőket is a 3a. cikkben foglaltak értelmében, különösen a biztonsági ágazat szélesebb körű reformfolyamatával és/vagy a harmadik országokban a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel összefüggésben, a fenntartható fejlődés megvalósításának átfogó célkitűzésével összhangban.”
(2) A rendelet a következő 3a. cikkel egészül ki:
„3a. cikk
A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés
1. A fenntartható fejlődéshez, és különösen a stabil, békés és inkluzív társadalmak megvalósításához való hozzájárulás érdekében az e rendelet szerinti uniós támogatás az e cikk (3) bekezdése szerinti rendkívüli körülmények fennállása esetén felhasználható a partnerországokban a katonai szereplők kapacitásépítéséhez.
2. A támogatás kiterjedhet különösen a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési programokra, beleértve a képzést, mentorálást és tanácsadást, valamint felszerelések biztosítását, infrastrukturális fejlesztéseket és egyéb szolgáltatások nyújtását.
3. Az e cikk szerint támogatás csak akkor nyújtható:
a) amennyiben z e rendelet szerinti uniós célkitűzések megfelelő eléréséhez a követelmények nem katonai szereplők igénybevételével nem teljesíthetők, és a stabil, békés és inkluzív társadalmak megvalósításának előfeltételét meghiúsítja a működő állami intézményekre leselkedő súlyos fenyegetés vagy az állami intézmények nem képesek többé megbirkózni ezzel a súlyos fenyegetéssel; valamint
b) amennyiben konszenzus áll fenn az az érintett ország és a nemzetközi közösség és/vagy az Európai Unió között arról, hogy a biztonsági ágazat – és különösen a katonai ágazat –, kulcsfontosságú a stabilitás, béke és fejlesztés szempontjából, különösen a válságok esetén és instabil helyzetekben.
4. Uniós támogatás nem használható fel az alábbiak finanszírozására:
a) rendszeres katonai kiadás;
b) fegyverek vagy lőszerek beszerzése;
c) valamint olyan képzés, amelynek kizárólagos célja a fegyveres erők harcképességéhez való hozzájárulás.
5. Az e cikk szerinti intézkedések megtervezése és végrehajtása során a Bizottság előmozdítja a partnerország felelősségvállalását. Kialakítja a közép- és hosszú távú fenntarthatóság biztosításához szükséges elemeket és bevált gyakorlatokat is, valamint előmozdítja a jogállamiságot és az elfogadott nemzetközi jogi elveket.
6. A Bizottság megfelelő kockázatértékelési, nyomon követési és értékelési eljárásokat határoz meg az e cikk szerinti intézkedések tekintetében.”
(3)A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:
„1. A 3. cikk és a 3a. cikk szerinti uniós támogatást adott esetben rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok révén nyújtják.”
(4)A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:
„1. A 4. és 5. cikk és adott esetben a 3a. cikk szerinti támogatás végrehajtásának általános alapjául a tematikus stratégiai dokumentumoknak kell szolgálniuk. A tematikus stratégiai dokumentumoknak keretet kell nyújtaniuk az Unió és az érintett partnerországok vagy -régiók közötti együttműködéshez.”
(5)A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:
„1. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e rendelet szerint elfogadott, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések, valamint a 3a. cikk hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtása összhangban legyen a nemzetközi joggal, és azon belül a nemzetközi humanitárius joggal.
(6)A 13. cikk (1) bekezdésében:
A „2 338 719 000” szám helyébe a „2 438 719 000” szám lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
1.2.A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
1.4.Célkitűzés(ek)
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
1.2.A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 20
Két szakpolitikai terület érintett:
19. cím: Külpolitikai eszközök
19 02. tevékenység: A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz – Válságreagálás, konfliktusmegelőzés, békeépítés és válsághelyzetekre való felkészültség
21. cím: Nemzetközi együttműködés és fejlesztés
21 05. tevékenység: A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz – Globális és a régiókon átnyúló, valamint kialakulóban lévő fenyegetések
A költségvetési fejezetek címe megegyezik a 2014-2020. évi pénzügyi eszközök jelenlegi szerkezetével. Javasolt a 19 04. alá tartozó tevékenységek és címek fenntartása.
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
X◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 21
◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul
1.4.Célkitűzés(ek)
1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)
A javaslat Juncker elnök politikai iránymutatásainak 9. stratégiai célkitűzést érinti(az Európai Unió erősebb globális szereplőként) 22 . Konkrétabban, foglalkozni kíván azzal a kérdéssel, hogy Európának erősebben kell hallatnia a hangját a külpolitikában, hogy jobban hozzájárulhasson a fejlesztés támogatásához és a béke és prosperitás biztosításához a világban.
Ennek következtében a Bizottság 2015. október 27-én elfogadott 2016. évi munkaprogramja 23 II. mellékletében magában foglalta „az esetleges célzott eszközt a partnerországokban a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítésre vonatkozóan” (21. tétel).
A kezdeményezés általános célkitűzéseit az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikke tartalmazza, különös tekintettel a következőkre:
– hozzájárul a béke megőrzéséhez, a konfliktusok megelőzéséhez és a nemzetközi biztonság erősítéséhez, összhangban az ENSZ Alapokmányában foglalt célokkal és elvekkel;
– a szegénység felszámolásának elsődleges céljából előmozdítja a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, miközben eleget tesz azoknak a kötelezettségvállalásoknak, és számításba veszi azokat a célkitűzéseket, amelyeket az ENSZ és egyéb illetékes nemzetközi szervezetek keretében fogadtak el.
1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)
A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés (CBSD) című kezdeményezést a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközről szóló, jelenleg hatályos 230/2014/EU rendelet keretében hajtják végre, és mint ilyen hozzájárul az 1. cikk (1) bekezdésében fogalt célokhoz, amely szerint „közvetlen támogatást nyújt az Unió külső politikáihoz, fokozva a válságreagálás, a konfliktusmegelőzés, a békeépítés és a válsághelyzetekre való felkészültség, valamint a globális és a régiókon átnyúló fenyegetések kezelése terén az uniós tevékenységek hatékonyságát és összehangoltságát”.
Konkrétabban, a javaslat célkitűzései a következők:
hozzájárulás a partnerországok kapacitásának javításához, hogy maguk képesek legyenek a válságok megelőzésére és kezelésére;
hozzájárulás az Unió fejlesztési fellépései hatékonyságának javításához az összes biztonsági szereplővel – beleértve a katonait is – való együttműködés révén, az EU által minél hamarabb, rugalmasan és átfogóan nyújtott, a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés révén; valamint
hozzájárulás a jogállamiság tiszteletben tartásához, a jó kormányzáshoz, valamint a hadsereg feletti megerősített ellenőrzés és felügyelet biztosításához a harmadik országokban.
A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)
19 02. tevékenység: A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz – Válságreagálás, konfliktusmegelőzés, békeépítés és válsághelyzetekre való felkészültség
21 05. tevékenység: A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz – Globális és a régiókon átnyúló, valamint kialakulóban lévő fenyegetések
1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
– A partnerországok jobb kapacitása, hogy maguk is képesek legyenek a válságok megelőzésére és kezelésére;
– Valamennyi szereplő hatékonyságának növelése a partnerországok biztonsági ágazatán belül, hogy a nagyobb humánbiztonság érdekében lépjenek fel az instabil helyzetű államokban vagy a válság sújtotta vagy válságot követő helyzetben lévő területeken;
– a jogállamiság nagyobb tiszteletben tartása, jó kormányzás, valamint a hadsereg feletti megerősített ellenőrzés és felügyelet a harmadik országokban;
A stabilabb és biztonságosabb társadalmak a fenntartható fejlődés és a nagyobb jólét előfeltételei, amely így csökkenti az instabilitással és a konfliktussal kapcsolatos nyomást. Az érintett országok számára e kezdeményezés várható hosszú távú gazdasági és fejlesztési hatásának jelentősnek kellene lennie.
1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók
Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.
Az új eredmény- és hatásmutatók meghatározásával kapcsolatos munka folyamatban van. Megfelelő lenne instabil helyzetű államokban vagy a válság sújtotta vagy válságot követő helyzetben lévő területeken élő lakosság humánbiztonsági szintjére vonatkozóan (félelemtől mentes élet) széles körű általános mutatót alkalmazni.
A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközre vonatkozó programnyilatkozatot kiegészítik majd az új mutatók figyelembe vétele céljából.
Az egyes intézkedések konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak. Az intézkedéseket a projektekre vonatkozó konkrét mutatókkal is értékelik.
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)
Ez a javaslat az Európai Bizottság és Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a 2015. április 28-i „A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés” című közös közleményét (JOIN(2015) 17), valamint Külügyek Tanácsa védelmi miniszteri formációjának 2015. május 18-i következtetéseit követi, amelyek arra irányuló javaslatot kérelmeznek, hogy miként támogassák átfogóan és rugalmasan a harmadik országokban a katonai szereplők kapacitásépítését (képzés és felszerelés) az uniós fejlesztési együttműködési politikai célok megvalósítása érdekében.
A közös közlemény aláhúzta azt, hogy a biztonsági szereplők, beleértve a katonai erők működésének javítása a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés révén, valamint irányításuk megerősítése, különösen az instabil országokban és a konfliktusokból kilábaló országokban hozzájárul a békéhez, a humánbiztonsághoz és a stabilitáshoz, ezáltal pedig a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához. A közös közlemény szintén támogatta az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy érvényesítse a konfliktusmegelőzést az instabil és konfliktus által sújtott országokban, emellett azonosítsa a partnerek biztonsági ágazatában a kapacitásépítés támogatására vonatkozó uniós képesség hiányosságait,
Az Európai Tanács 2015. június 25-26-i következetései emlékeztettek arra, hogy „fel kell készíteni partnereinket és eszközöket kell a kezükbe adni ahhoz, hogy a válságokat meg tudják előzni és kezelni tudják azokat. Ennek egyik módját a konkrét kapacitásépítési projektek jelentik a földrajzi célterület rugalmas értelmezésével”, amely megismételte a korábbi, 2013. december 19-20-i Európai Tanács következtetéseit, amely hangsúlyozta „a partnerországok és a regionális szervezetek – képzés, tanácsadás, felszerelés és adott esetben erőforrások biztosítása révén történő – támogatásának fontosságát, hogy az említett országok és szervezetek egyre inkább képesek legyenek maguk megelőzni vagy kezelni a válsághelyzeteket”.
1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték
Az EU fellépése szükséges és indokolt mind a Szerződés, különösen az EUSZ 21. cikkében meghatározott célkitűzések, mind a szubszidiaritás elve alapján. A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel kapcsolatosan nyújtott átfogó és rugalmas uniós szintű támogatás azzal az előnnyel járna, hogy lehetővé tenné a rövid és hosszabb távú intézkedéseket valamennyi biztonsági szereplő bevonására az országban, továbbá lehetővé tenné az ilyen támogatás jobb koordinációját.
Az uniós szintű beavatkozások jobban elérhetik a biztonságot és stabilitást és a hatékonyabb nemzetközi erőfeszítések hajtóerejeként működhetnek a biztonság és fejlesztés terén. Az EU biztonságának garantálására irányuló politikai célkitűzés nem valósítható meg a harmadik országbeli partnereink és a partner nemzetközi szervezetek tényleges bevonása nélkül.
Az Unió és a tagállamok műveleteinek ki kell egészíteniük és meg kell erősíteniük egymást az EUMSZ 212. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Az EU-nak és tagállamainak az átfogó megközelítés révén ki kell venniük részüket a konfliktusok és azok okai megelőzésében és kezelésében.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A jövőbeli előrelépés a szegénységcsökkentés terén és a hosszabb távú nyereségek a fenntartható fejlődés terén a 16. fenntartható fejlesztési cél (béke, az igazságszolgáltatás és az erős intézmények) megvalósításával összefüggésben nagyrészt attól függnek majd, hogy miképp tudják hatékonyan kezelni az instabilitás kiváltó okait, nevezetesen a biztonság hiányát.
A fejlesztési és a technikai együttműködési uniós eszközök által finanszírozott külső támogatási programok jelentős része már foglalkozik a biztonságot és a fejlesztést érintő kihívásokkal. Azok a harmadik országbeli partnerek azonban, amelyek támogatást igényeltek a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés biztosítására, a képzést vagy felszerelést is beleértve, nem mindig voltak abban a helyzetben, hogy azt megkapják, mivel a jelenleg elérhető uniós eszközök nem igazodnak ezen igény rugalmas kielégítéséhez.
A közös közlemény hiányosságot állapított meg az EU-nak a partnerországok katonai szereplőinek a fejlesztési tevékenységek lehetővé tétele érdekében szükséges stabilitás biztosításában való támogatásával kapcsolatos eszköztárában.
Az ilyen hiányosságok hatással van az Unió külső fellépéseinek hatékonyságára és fenntarthatóságára, beleértve a fejlesztési politikát. A globálisan gyorsan romló biztonsági környezetben a külső fellépési eszközök jelenleg elérhető uniós eszköztárának korlátai megakadályozzák az arra irányuló képességét, hogy átfogóan kezelje a kérdést, javítsa az együttműködést, valamint hatékonyan hozzájáruljon a fejlesztési erőfeszítésekhez.
1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia
A kezdeményezés biztosítja a következőket:
a) koherencia az egyéb uniós fellépésekkel (beleértve a KKBP-fellépéseket), az EU külső konfliktusokra és válságokra vonatkozó átfogó megközelítésének tágabb összefüggéseiben.
b) a különböző rövid távú és hosszabb távú képességek és eszközök következetessége, koordinációja és azok egymást kiegészítő jellege, amely a közös stratégiai jövőképen alapul.
A javasolt kezdeményezés szerinti különböző fellépéseket a biztonsági ágazat új uniós szintű reformjával összhangban kellene kialakítani, beleértve a nyomonkövetési és értékelési elveket, valamint a célzott kockázatkezelési keretrendszert. A programoknak meg kellene határozniuk, hogy miként illeszkednek a vonatkozó uniós ország- vagy regionális stratégiákhoz, valamint oly módon kellene kialakítani és megtervezni, hogy biztosítsa valamennyi érintett uniós szereplő részvételét.
1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
X◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik
–X◻ ◻A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2017.01.01-től 2020.12.31-ig
–◻ ◻ Pénzügyi hatás: 2017-től 2020-ig
◻ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamravonatkozik
–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütem.
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 24
X◻Bizottság általi közvetlen irányítás
–X◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–◻ ◻végrehajtó ügynökségen keresztül
◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal
X◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;
–X◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);
–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;
–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;
–X◻ közjogi szervek;
–X◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;
–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;
–X◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.
–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.
Megjegyzések
A külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról szóló, 2014. március 11-i 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet igazgatási szabályai alkalmazandóak.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Gyakoriság és feltételek
Az uniós küldöttségek és a Bizottság szolgálatai folyamatosan figyelemmel kísérik a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel kapcsolatos, a katonai szereplőkkel folytatott projektek végrehajtását, többek között helyszíni látogatások révén, a vezetőknek a kitűzött célokhoz képest elért eredményekről vagy hiányosságokról szóló értékes információk átadásával, a potenciális nehézségek azonosításában/megelőzésében nyújtott segítség mellett, a korrekciós intézkedések meghozatala érdekében.
Külső, független szakértőket is meg lehet bízni a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel kapcsolatos projektek értékelésével. Ezek az akár belső, akár külső értékelések segítik az elszámoltathatóságot, a folyamatban lévő fellépések javítását; a múltbéli tapasztalatokból is következtetéseket vonnak le, melyeket figyelembe vesznek a jövőbeli szakpolitikák és fellépések során, a nemzetközileg elismert OECD-DAC értékelési kritériumok alkalmazásával, melyek a (potenciális) hatásokra is kiterjednek.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.2.1.Felismert kockázat(ok)
Kockázati környezet
A katonai szereplőknek nyújtott támogatás a konfliktusok által sújtott országokban a kockázatok széles körét (kontextuális, programszintű, reputációs és intézményi) vonja maga után, amelyek negatívan befolyásolhatják a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel kapcsolatos támogatás hatékonyságát és fenntarthatóságát. A projektek kialakításánál és végrehajtásánál a szoros nyomonkövetési intézkedések révén különös figyelmet kell fordítani a rendelkezésre bocsátott felszerelésekkel történő visszaélések lehetőségére, ami szélsőséges esetekben azt jelentheti, hogy a felszereléseket a helyi erők olyan célokra használják fel, amely az emberi jogok súlyos megsértéséhez vezetnek és/vagy azok nem baráti szereplők kezére kerülnek, (például nem állami fegyveres csoportokhoz). A halált okozó felszerelések kizárása némi garanciát kínál a támogatással kapcsolatos visszaéléssel szemben; a halált nem okozó katonai felszerelésekkel is vissza lehet élni azonban a nemzetközi humanitárius jog szemszögéből nézve.
A kockázatok csökkentése:
A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel kapcsolatos intézkedések kizárják a fegyverek és lőszerek finanszírozását, ami csökkenti a felszerelésekkel való potenciális visszaélésekkel kapcsolatos kockázatokat.
Ezenfelül, az esetleges kockázatok csökkentése érdekében és a közös közleménnyel összhangban, amely kockázatkezelési módszertan kialakítására szólított fel a partnerországok és szervezetek biztonsági ágazatának nyújtott uniós támogatásokra vonatkozóan, kötelező lesz az egyedi kockázatértékelés valamennyi olyan, a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel kapcsolatos program esetében, amelyek a harmadik országok katonai szereplőivel való együttműködést célozzák. A kockázatokat figyelemmel kísérik a projektek végrehajtása alatt is.
Egyedi kockázatértékelési és nyomon követési módszerek kialakítása folyik a biztonsági ágazat reformjának szakpolitikai keretében.
A költségvetés-támogatásra vonatkozó kockázatkezelési kerettel kapcsolatos tapasztalatokból levont tanulságok, valamint a KBVP-missziók teljesítményére vonatkozó referenciaértékek újonnan kialakuló gyakorlata mind értékes hozzájárulást fognak nyújtani ehhez a feladathoz.
A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítésre vonatkozó egyedi kockázatértékelési módszerek többek között – de nem kizárólag – a következők lehetnek:
– Konfliktuskockázati értékelések (az olyan strukturális kockázatokkal kapcsolatos eszköztár, mint a Közös Kutatóközpont által kifejlesztett GCRI (Globális Konfliktuskockázati Index), valamint
– Konfliktuselemzési keretek a humanitárius–fejlesztési–biztonsági terület szereplői által a helyzet közös értelmezésének és rendszeres nyomon követésének kialakítása érdekében.
A békével és biztonsággal kapcsolatos kiadások átláthatóságának és hatásának biztosítására, valamint a 16. fenntartható fejlesztési cél eléréséhez nyújtott hozzájárulásának nyomon követésére vonatkozó kötelezettség révén kezelhető az a kockázat, amelyet néhány érdekelt fél a fejlesztés biztonsági dimenziójának túlhangsúlyozásaként érzékelhet.
A fenti kockázatcsökkentési intézkedések részeként, a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés számára nyújtott uniós támogatásnak is a konfliktussal kapcsolatos helyzetelemzésen kell alapulnia és konfliktusérzékenynek kell lenniük (kontextusfüggő elemzés). A „ne okozzunk kárt” („do no harm”) elv kulcsfontosságú alapelv lesz a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés tekintetében. Az érintett ország politikai és biztonsági helyzetének és az azokhoz kapcsolódó potenciális kockázatok mélyreható elemzését időben kellene elvégezni, azzal a céllal, hogy meghatározzák az Unió segítségnyújtással kapcsolatos képességét, vagyis, hogy el lehessen kerülni a támogatással kapcsolatos visszaéléseket. Az uniós küldöttségeket bevonják a vonatkozó értékelések elkészítésébe. Ezek az értékelések kiterjednek többek között a költségvetési vonzatokra, a többi szereplő erőfeszítéseinek számbavételére; a kapacitásbővítő erőfeszítésekben való részvétel érdekében tervezett támogatásra; az ország sajátos igényeinek, valamint az előrehaladás nyomon követésére vonatkozó célkitűzések és referenciaértékek értékelése. E kontextusfüggő elemzés részét képezné több más fontos szempont, mint például a partnerország helyi szerepvállalása, a felvevő képesség, valamint a rövid távú és hosszú távú fenntarthatóság, továbbá a kormányzati szektorban a biztonsági ágazat reformjára irányuló hosszabb távú szélesebb körű programokkal történő összehangolás.
2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk.
Az FPI/DEVCO belső ellenőrzési architektúrája
Az FPI/DEVCO belső ellenőrzési / irányítási folyamatait úgy alakították ki, hogy reálisan biztosítsák a műveleteinek hatékony és eredményes pénzgazdálkodását, pénzügyi jelentéstételének megbízhatóságát, valamint a vonatkozó jogszabályi és eljárási keretnek való megfelelést.
Hatékonyság, eredményesség és gazdaságosság
A műveletek hatékonyságának és eredményességének biztosítása (valamint a külső segítségnyújtás magas kockázati környezetének enyhítése) érdekében a bizottsági szintű stratégiai szakpolitikai és tervezési eljárás elemein, a belső ellenőrzési környezeten és a Bizottság belső ellenőrzési standardjainak egyéb követelményein túlmenően a EuropeAid továbbra is testreszabott segélyigazgatási keretet alkalmaz az összes eszközének keretében végrehajtott valamennyi művelet esetén, mely a következőket foglalja magában:
– A projektek uniós küldöttségek általi decentralizált, adott esetben a helyszínen történő kezelése;
– Egyértelmű és formalizált struktúra a pénzügyi elszámoltathatóság tekintetében (a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőtől) az egységvezetőre vagy a küldöttség vezetőjére történő továbbruházással;
– Az uniós küldöttségek rendszeres jelentéstétele a központnak (külső támogatások kezeléséről szóló jelentések a DEVCO esetében és az átruházott felhatalmazás alapján engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentései az FPI esetében), ideértve a küldöttségvezető éves megbízhatósági nyilatkozatát is;
– Jelentős képzési program biztosítása a munkatársaknak a központokban és az uniós küldöttségeken egyaránt;
– Jelentős támogatás és iránymutatás a központoknak/uniós küldöttségeknek;
– Rendszeres ellenőrző/felügyeleti missziók az átruházott igazgatást ellátó küldöttségeknél;
– A projekt- és programciklus menedzsment módszertana, amely a következőkre terjed ki:
a) megfelelő esetben minőségtámogató eszközök a fellépés kialakítására, annak végrehajtási módszereihez, finanszírozási mechanizmusához, irányítási rendszeréhez, a végrehajtásban részt vevő partnerek értékeléséhez és kiválasztásához;
b) program- és projektigazgatási, nyomonkövetési és jelentési eszközök a hatékony végrehajtás érdekében, köztük a projektek rendszeres helyszíni külső nyomon követése.
c) értékelési és ellenőrzési komponensek.
Pénzügyi jelentés és elszámolás
A DEVCO továbbra is a legmagasabb szintű számviteli és pénzügyi beszámolási standardokat fogja követni, a Bizottság eredményszemléletű számviteli rendszerét (ABAC), valamint a külső támogatások speciális eszközeit használva.
2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése
Az eszközre vonatkozó szabályoknak való megfelelőségre vonatkozó célkitűzés az FPI/DEVCO-portfólió tekintetében a nem megfelelés eddigi kockázati szintjének (hibaarány) megőrzése, mely 2 % alatti reziduális „nettó” hibaszint (többéves alapon, azt követően, hogy elvégezték a megkötött szerződéseket érintő összes tervezett kontrollt és korrekciót).
Ez hagyományosan 2-5 % közötti becsült hibatartományt jelentett az ügyletekből évente vett véletlen minta tekintetében, melyet az Európai Számvevőszék az éves megbízhatósági nyilatkozat céljából végzett.
Az FPI/DEVCO ezt tekinti a lehető legalacsonyabb kockázatnak e nem megfelelést illetően, tekintettel a működési környezetét jellemző magas kockázati szintre, valamint a megfelelés ellenőrzésével járó adminisztratív teherre és az ellenőrzés szükséges költséghatékonyságára.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.
A szabálytalanságokkal kapcsolatos megelőző intézkedések
Tekintettel a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés kockázatos környezetére, kontrollrendszereinek meg kell előznie a potenciális megfelelési hibákat (szabálytalanságokat) a tranzakciók tekintetében, és a kifizetési folyamat lehető legkorábbi szakaszaiba magas szintű megelőzést, felderítést és megfelelésellenőrzést kell beépíteni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az FPI/DEVCO megfelelésellenőrzésének a legtöbb erőfeszítést jelentős előzetes ellenőrzésekre kell fordítania mind külső ellenőrök, mind a Bizottság helyszínen tartózkodó alkalmazottai útján, mielőtt sor kerülne a projektek végleges kifizetésére (de emellett továbbra is végezni kell utólagos vizsgálatokat és ellenőrzéseket is). Ezeknek az előzetes ellenőrzéseknek jóval túl kell mutatniuk a költségvetési rendelet által előírt pénzügyi biztosítékokon.
Az FPI/DEVCO megfelelési kerete többek közt a következő jelentős elemekből áll:
A csalásokkal kapcsolatos megelőző intézkedések
– Konkrét útmutatás biztosítása, beleértve szerződésekre vonatkozó gyakorlati útmutatót, a DEVCO tájékoztatóját (DEVCO Companion), valamint adott esetben a pénzgazdálkodási útmutatót (a végrehajtó partnerek esetében).
– Kötelező alapképzés a csalásokat érintő kérdésekről a segélyeket kezelő személyzet számára (projektmenedzserek, pénzügyi tisztviselők, valamint utólagos ellenőrzést végző személyzet/ellenőrök) a központokban és az uniós küldöttségeken, az uniós külkapcsolatokra vonatkozó csalás elleni stratégiával, valamint az FPI és a DEVCO egyedi csalásellenes stratégiáival összhangban. Az uniós külkapcsolatokra vonatkozó csalás elleni stratégia kiterjed mind az Európai Külügyi Szolgálatra (EKSZ), valamint a külkapcsolati főigazgatóságok családjába (DEVCO, FPI, NEAR) tartozó érintett bizottsági szolgálatokra, különös tekintettel az uniós küldöttségek által végzett tevékenységekre.
– Előzetes értékelés annak biztosítására, hogy a (mind közvetlen, valamint közvetett igazgatás alatt álló) forrásokat igazgató hatóságok megfelelő, csalás elleni intézkedésekkel előzik meg és tárják fel az uniós források igazgatásával kapcsolatos csalásokat.
– A partnerországban (és/vagy nemzetközi szervezet) működő csalás elleni mechanizmusok előzetes átvilágítása a költségvetés-támogatásra való, az államháztartás irányítására vonatkozó támogathatósági kritérium értékelésének részeként (vagyis aktív elkötelezettség a csalás és a korrupció elleni küzdelem mellett, megfelelő felügyeleti hatóságok, elegendő igazságszolgáltatási kapacitás, valamint hatékony reagálási és szankcionálási mechanizmusok).
– A Bizottság 2008-ban Accrában aláírta a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezést (IATI), mellyel a segélyek átláthatóságának olyan szintjét vállalta, amely időben történő részletesebb és rendszeresebb adatszolgáltatást biztosít a segélyek folyósításáról és a kapcsolódó dokumentumokról. 2011 októbere óta hajtja végre és alkalmazza a támogatásokkal kapcsolatos információk közzétételével kapcsolatos IATI standardokat.
Ezenkívül a Bizottság az EU tagállamaival együttműködésben fog dolgozni az EU Aid Explorer nevű közös web-alapú IT-alkalmazáson, amely az IATI-n keresztül szolgáltatott, és más forrásokból származó uniós segélyekre vonatkozó adatokat alakít át felhasználóbarát segélyezési információkká.
– 2015-ben az OLAF 5 új adminisztratív együttműködési megállapodást írt alá nemzetközi szervezetekkel (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Amerikaközi Bank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az Élelmezési Világprogram és az ENSZ Projekttámogatási Hivatala). Az OLAF együttműködik az ENSZ, a Világbank és más nemzetközi szervezetek megfelelő csalás elleni hivatalaival is. Az OLAF együttműködik az EUROPOL-lal és az EUROJUST-tal is. Az OLAF rendszeresen vagy ad hoc alapon szintén kapcsolatokat alakít ki a nem uniós országok hatóságaival, amelyre az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások vizsgálatához (főleg a külső segélyekre költött uniós források esetében) van szükség. 2015-ben az OLAF igazgatási megállapodásokat kötött a partnerhatóságokkal Angolában, Moldovában és Szenegálban.
A szabálytalanságokkal és csalásokkal kapcsolatos feltáró és korrekciós intézkedések
– Külső ellenőrzések és vizsgálatok (kötelező és kockázat alapú) az Európai Számvevőszékkel is;
– Visszamenőleges ellenőrzések (kockázatalapú) és visszafizettetések;
– Az uniós finanszírozás felfüggesztése a csalás súlyos eseteiben, ide értve a nagymértékű korrupciót, amíg a hatóságok nem tették meg a megfelelő intézkedéseket az ilyen csalás kiigazítására és jövőbeli megelőzésére.
Az FPI/DEVCO megerősíti a csalás elleni küzdelemre vonatkozó stratégiáját a Bizottságnak az EU külkapcsolataira vonatkozóan 2013-ban elfogadott csalás elleni stratégiájával (csalás elleni keretstratégia) összhangban. Az FPI és a DEVCO három stratégiai célkitűzésre összpontosító stratégiát hajt végre:
– A személyi állomány figyelmének felhívása a csalásmegelőzésre és csalásfelderítésre, különösen a támogatások, közbeszerzési szerződések előkészítése és végrehajtása alatti csalásmegelőzésre és csalásfelderítésre.
– az FPI és a DEVCO személyi állománya kapacitásának javítása, hogy a csalás elleni eszközöket felhasználva hatékonyan küzdjön a belső és külső csalásokkal szemben.
– a csalás gyanújára való reagálás és a jogosulatlanul felhasznált összegek visszafizettetésére vonatkozó időbeli hatékonyság javítása.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?
Jelenlegi költségvetési tételek
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési tétel |
Kiadás
|
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. 25 . |
EFTA-országoktól 26 |
tagjelölt országoktól 27 |
harmadik országoktól |
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében |
|
|
IV |
19 02. ALCÍM – A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz – Válságreagálás, konfliktusmegelőzés, békeépítés és válsághelyzetekre való felkészültség 19 02 01. JOGCÍMCSOPORT – Reagálás válsághelyzetre és kialakulóban lévő válsághelyzetre 19 02 02. JOGCÍMCSOPORT – A konfliktusmegelőzéshez, a békeépítéshez és a válsághelyzetekre való felkészültséghez nyújtott támogatás 19 01. ALCÍM – A „Külpolitikai eszközök” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások 19 01 04 01. JOGCÍM – A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközhöz kapcsolódó támogatási kiadások 21 05. ALCÍM – A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz – Globális és a régiókon átnyúló, valamint kialakulóban lévő fenyegetések 21 05 01. JOGCÍMCSOPORT – Globális és a régiókon átnyúló, valamint kialakulóban lévő fenyegetések 21 01. ALCÍM – „Nemzetközi együttműködés és fejlesztés” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások 21 01 04 04. JOGCÍM – A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz támogatási kiadásai |
diff. |
NEM |
NEM |
NEM |
NEM |
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret
|
Szám |
4. fejezet – Globális Európa |
||||||||||||
|
FŐIGAZGATÓSÁG: FPI/DEVCO |
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
ÖSSZESEN |
||||||||
|
• Operatív előirányzatok |
||||||||||||||
|
Költségvetési tétel száma: 19 02 01. |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1) |
6,600 |
20,400 |
20,350 |
20,700 |
68,050 |
|||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2) |
0 |
10,000 |
15,000 |
20,000 |
45,000 |
||||||||
|
Költségvetési tétel száma: 19 02 02. |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0,608 |
2,678 |
2,528 |
2,177 |
7,990 |
|||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2 a) |
0 |
1,000 |
2,000 |
2,000 |
5,000 |
||||||||
|
Költségvetési tétel száma: 21 05 01. |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
2,150 |
6,250 |
6,300 |
6,300 |
21,000 |
|||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
0 |
3,000 |
4,000 |
6,000 |
13,000 |
||||||||
|
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 29 |
||||||||||||||
|
Költségvetési tétel száma: 19 01 04 01. |
(3) |
0,643 |
0,673 |
0,823 |
0,823 |
2,962 |
||||||||
|
(3 a) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0,000 |
|||||||||
|
FPI/DEVCO Főigazgatóságokhoz tartozó előirányzatok
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1+1a +1b+3 |
10,0 |
30,0 |
30,0 |
30,0 |
100,000 |
|||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
=2+2a+2b +3+3a |
0 |
14,0 |
21,0 |
28,0 |
66,600 |
||||||||
|
|
5 |
„Igazgatási kiadások” |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
ÖSSZESEN |
|||||
|
FŐIGAZGATÓSÁG: FPI |
||||||||||
|
• Humánerőforrás |
0,746 |
0,746 |
0,746 |
0,746 |
2,984 |
|||||
|
• Egyéb igazgatási kiadások |
0,06 |
0,06 |
0,06 |
0,06 |
0,240 |
|||||
|
FPI Főigazgatóság ÖSSZESEN
|
Előirányzatok |
0,806 |
0,806 |
0,806 |
0,806 |
3,224 |
||||
|
FŐIGAZGATÓSÁG: DEVCO |
||||||||||
|
• Humánerőforrás |
0,140 |
0,140 |
0,140 |
0,140 |
0,560 |
|||||
|
• Egyéb igazgatási kiadások |
0 |
0 |
0 |
0 |
0,000 |
|||||
|
DEVCO Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0,140 |
0,140 |
0,140 |
0,140 |
0,560 |
||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
0,946 |
0,946 |
0,946 |
0,946 |
3,784 |
||||
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
ÖSSZESEN |
|||||
|
A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
10,946 |
30,946 |
30,946 |
30,946 |
103,784 |
||||
|
Kifizetési előirányzatok |
0,946 |
14,946 |
21,946 |
28,946 |
70,384 |
|||||
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
–◻ ◻A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.
–X◻ ◻A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
Indikatív teljesítések célkitűzésenként:
1. Konkrét célkitűzés – Az adott költségvetési évben válsághelyzetben vagy kialakulóban lévő válsághelyzetben becsült válaszintézkedések száma.
2. Konkrét célkitűzés – Az adott költségvetési évben konfliktusmegelőzés, békeépítés és válsághelyzetekre való felkészültséggel kapcsolatos kapacitásépítő fellépések becsült száma.
3. Konkrét célkitűzés – Az adott költségvetési évben képzett személyek vagy vásárolt felszerelés száma.
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩ |
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
ÖSSZESEN |
|||||||||||||
|
TELJESÍTÉSEK |
|||||||||||||||||||
|
Típus 31 |
Átlagos költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Összesített szám |
Összköltség |
||
|
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 32 19 02 01. költségvetési tétel |
|||||||||||||||||||
|
– Teljesítés |
|||||||||||||||||||
|
– Teljesítés |
|||||||||||||||||||
|
– Teljesítés |
|||||||||||||||||||
|
1. konkrét célkitűzés részösszege |
6,6 |
20,4 |
20,4 |
20,7 |
68,1 |
||||||||||||||
|
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS... 19 02 02. költségvetési tétel |
|||||||||||||||||||
|
– Teljesítés |
|||||||||||||||||||
|
– Teljesítés |
|||||||||||||||||||
|
– Teljesítés |
|||||||||||||||||||
|
2. konkrét célkitűzés részösszege |
1 |
0,6 |
1 |
2,7 |
1 |
2,5 |
1 |
2,2 |
8,0 |
||||||||||
|
3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 21 05 01. költségvetési tétel |
|||||||||||||||||||
|
– Teljesítés |
|||||||||||||||||||
|
– Teljesítés |
|||||||||||||||||||
|
– Teljesítés |
|||||||||||||||||||
|
3. konkrét célkitűzés részösszege |
1 |
2,1 |
1 |
6,3 |
1 |
6,3 |
1 |
6,3 |
21,0 |
||||||||||
|
ÖSSZKÖLTSÉG |
10 |
30 |
30 |
30 |
100 |
||||||||||||||
11. Az 1. konkrét célkitűzés szerinti teljesítés a 19 02 01. költségvetési tétel tekintetében nem programozhatóak, így egy teljesítési adat nem lenne megfelelő.
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.1.Összegzés
–◻ ◻A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.
–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
ÖSSZESEN |
|
A többéves pénzügyi keret
|
||||||||
|
Humánerőforrás |
0,886 |
0,886 |
0,886 |
0,886 |
3,544 |
|||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,060 |
0,060 |
0,060 |
0,060 |
0,240 |
|||
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege |
0,946 |
0,946 |
0,946 |
0,946 |
3,784 |
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 34 bele nem tartozó előirányzatok |
||||||||
|
Humánerőforrás 19 01 04 01. költségvetési tétel * |
0,448 |
0,448 |
0,448 |
0,448 |
1,792 |
|||
|
Egyéb igazgatási
|
0,195 |
0,225 |
0,375 |
0,375 |
1,170 |
|||
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege
|
0,643 |
0,673 |
0,823 |
0,883. |
3,022 |
|
ÖSSZESEN |
1,589 |
1,619 |
1,769 |
1,829 |
A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.
* 3 CA álláshelynek felel meg az FPI költségvetési tétel alatt
3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek
–◻ ◻A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni
|
év
|
év
|
N+2. év |
N+3.év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
||||
|
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||||
|
19 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) |
4 |
4 |
4 |
4 |
||||
|
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) |
||||||||
|
XX 01 05 01 (közvetett kutatás) |
||||||||
|
10 01 05 01 (közvetlen kutatás) |
||||||||
|
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 35 |
||||||||
|
19 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) 21 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) |
3 2 |
3 2 |
3 2 |
3 2 |
||||
|
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) |
||||||||
|
19 01 04 01 36 |
– a központokban |
|||||||
|
– a küldöttségeknél |
3 |
3 |
3 |
3 |
||||
|
XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban) |
||||||||
|
10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban) |
||||||||
|
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) |
||||||||
|
ÖSSZESEN |
12 |
12 |
12 |
12 |
||||
19 és 21 az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.
Az elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
A humánerőforrások a tisztviselők (AD) esetében lehetővé teszik a további kötelezettségvállalások átfogó igazgatását, és különösen egy kibővített projektportfolión belül a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel kapcsolatos fellépésekre vonatkozó megbízható azonosítást, elemzést, megtervezést, szerződéskötést, értékelést, valamint a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítésre vonatkozó egyedi kockázatértékelési módszerek kialakítását (lásd 2.2.1. szakasz). Ez a költség magában foglalja a helyszínen rendszeres megfigyelő missziók lefolytatását is az érintett kormányzati hatóságokkal való találkozás és a többi szereplővel és donorral való előzetes helyi koordináció biztosítása érdekében. Várhatóan a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéshez szintén szükség lesz a Tanáccsal, Parlamenttel és más érdekeltekkel (beleértve a civil társadalmat) szoros koordinációra. A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés, amely a Bizottság esetében új területet jelent, különös figyelmet fog igényelni, és szükség lesz ad hoc szakértelem kiépítésére, amely így, különösen a kialakítás szakaszában, sok erőforrást igényel majd. Az erőforrások (AST) lehetővé teszik a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés szerződéskötési és pénzügyi igazgatási feladatainak elvégzését, valamint az ellenőrzéseknek és kontrolloknak, éves jelentéseknek, az EP/Ombudsman kérdéseinek nyomon követését, a pénzügyi beszámolást és a kötelezettségvállalások vagy kifizetések felügyeletét közép szinten. Többletköltségek is jelentkeznek az egyéb háttérirodai (back office) feladatokkal kapcsolatosan. |
|
Külső munkatársak |
A humánerőforrások a külső személyzet (CA) tekintetében lehetővé teszik, hogy a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel kapcsolatos projekt portfoliók irányítását és végrehajtását központilag a központokban és/vagy a küldöttségeken folytassák. Ez magában foglalja a napi szintű (operatív és pénzügyi) projektmenedzsmentet, a koordinációt a tagállamokkal és más szereplőkkel, adott esetben a projekt rendszeres nyomon követését és koordinációját az uniós küldöttségekkel. Az értékelések és ellenőrzések irányítása. Ez a feladat magában foglalja a rendszeres helyszíni látogatásokat. |
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
–◻ ◻A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.
–X A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.
Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.
A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítésre vonatkozó fellépéshez szükséges 100 000 000 EUR összeg átcsoportosításra kerül a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret 4. fejezetén belül.
–◻ ◻A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.
Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
év
|
év
|
év
|
év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
Összesen |
|||
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet |
||||||||
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
||||||||
3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás
–X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–◻ ◻A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást
a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési tétel: |
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok |
A javaslat/kezdeményezés hatása 37 |
||||||
|
év
|
év
|
év
|
év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető |
||||
|
jogcímcsoport |
||||||||
Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.
[…]
Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.
[…]