This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52016PC0388
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on establishing a Union programme to support specific activities enhancing the involvement of consumers and other financial services end-users in Union policy making in the field of financial services for the period of 2017-2020
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző, konkrét tevékenységeket támogató, a 2017–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző, konkrét tevékenységeket támogató, a 2017–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról
COM/2016/0388 final - 2016/0182 (COD)
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.6.15.
COM(2016) 388 final
2016/0182(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző, konkrét tevékenységeket támogató, a 2017–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SWD(2016) 196 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A pénzügyi és gazdasági válság miatt 2007-ben megrendült a pénzügyi szolgáltatások végfelhasználóinak és különösen a fogyasztók bizalma a pénzügyi szolgáltatásokat illetően. Az európai jogalkotók ezért úgy vélik, hogy a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak aggodalmát szisztematikusan és megfelelően figyelemmel kell kísérni, hogy visszaállítsák a polgároknak a pénzügyi ágazat szilárdsága iránti bizalmát.
A pénzügyi szolgáltatások fogyasztói közé különböző természetes személyek tartoznak, akik pénzügyi szolgáltatásokat használnak vagy igényelnek, többek között lakossági befektetők, megtakarításokkal, biztosítási kötvénnyel rendelkezők, nyugdíjalapok résztvevői és hitelfelvevők. Miközben e javaslat a fogyasztókra összpontosít, célkitűzései relevánsak lehetnek a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználói számára is, akik a pénzügyi szolgáltatásokat olyan célból használják vagy igénylik, amelyek nem állnak távol foglalkozásuktól, üzleti tevékenységüktől vagy szakmájuktól. Az Európai Bizottság számos fellépést hajtott végre annak érdekében, hogy meghallgassák a fogyasztókat és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóit, különösen i. a pénzügyiszolgáltatás-felhasználói csoport (FSUG) 2010. évi megalapítása révén, amely olyan fórumként működik, ahol rendszeresen tájékoztatják az ágazaton kívüli érdekelt felek képviselőit a kidolgozás alatt álló, pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakpolitikai kérdésekről és felkérik őket az adott jogszabályi kezdeményezésekkel kapcsolatos véleménynyilvánításra, illetve aggályaik és javaslataik kifejezésére, valamint ii. a fogyasztók és a civil társadalmi szervezetek képviselőinek szisztematikus bevonása révén a különböző, a Bizottság munkájának támogatása céljából létrehozott szakértői csoportokba vagy az európai felügyeleti hatóságoknak a pénzügyi szolgáltatások terén végzett munkájába.
A Bizottság megállapította azt is, hogy milyen kevés forrás és speciális szakértelem áll rendelkezésre az említett érdekelt feleket képviselő szervezetek körében, ami akadályozza a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós szakpolitikai döntéshozatalról folytatott vitákban való részvételt. A fogyasztói szervek és a civil társadalmi szervezetek nem rendelkeztek megfelelő forrásokkal ahhoz, hogy kellő mértékben lefedjék a gyakran rendkívül technikai jellegű kérdések széles körét és releváns módon hozzájáruljanak az uniós pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos döntéshozatalhoz. Mindez azért nem volt elégséges, mert a Bizottsághoz nem jutottak el a lehető legszélesebb körből érkező vélemények és hozzászólások, így egyes civil társadalmi szervezetek úgy látták, hogy az ágazati hozzájárulások nem megfelelő módon befolyásolták a Bizottságot.
Ebben az összefüggésben a Bizottság 2011 végén kísérleti projektet indított útnak abból a célból, hogy támogatás biztosítása révén létrehozza a pénzügyi szakértelem központját a végfelhasználók és ágazaton kívüli érdekelt felek javára, valamint fokozza arra való képességüket, hogy részt vegyenek a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós szakpolitika kialakításában. Nyílt pályázati felhívásokat követően a Bizottság 2012 és 2015 között két, brüsszeli székhelyű nonprofit szervezet, a Finance Watch és a Better Finance részére működési támogatást ítélt oda.
A két nonprofit szervezet elsősorban kutatómunkát végzett, szakpolitikai elemzéseket készített, képviseletet biztosított és kommunikációs tevékenységet folytatott az említett időszakban. 2015-ben elkészült a kísérleti projekt és az azt követő előkészítő intézkedés értékelése abból a célból, hogy döntés születhessen a további potenciális lépésekről e téren.
Az értékelésből kitűnik, hogy a kísérleti projekt és az előkészítő intézkedés szakpolitikai célkitűzéseit általában véve sikerült megvalósítani. Az értékelés azonban hangsúlyozta, hogy uniós finanszírozás nélkül egyik szervezet sem fenntartható pénzügyileg, annak ellenére, hogy e három év alatt megpróbálták diverzifikálni erőforrásaikat. A finanszírozás 2017-től történő befejezése miatt a szervezeteknek drasztikusan vissza kellene szorítaniuk, sőt meg is kellene szüntetniük tevékenységüket, ami azt jelentette volna, hogy a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása már nem lehetséges. Hasonlóképp kockázatos lenne a társfinanszírozás szintjének csökkentése, mivel mindkét szervezetnek azonnal elbocsátásokat kellene végrehajtania, az érintett alkalmazottak tevékenységeit már 2017-ben korlátozni kellene, de még valószínűbb, hogy meglehetősen gyorsan meg kellene szüntetni.
E kedvezményezettek 2017-től kezdődő, azonos szintű társfinanszírozása az egyetlen lehetőség annak biztosítására, hogy az értékelés eredményei szerint 2012 óta realizálódott összes eredmény és hatás valószínűsíthetően folytatódhasson. Ez lehetővé teszi majd, hogy tovább fokozzuk a fogyasztók, a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak és az uniós pénzügyi ágazatbeli szakpolitikai döntéshozatal terén érdekeiket képviselő érdekelt felek bevonását.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez az uniós program kiegészíti majd a meglévő szakpolitikai kezdeményezéseket, például a pénzügyiszolgáltatás-felhasználói csoport (FSUG) által 2010 óta, vagy a Bizottság vagy az európai felügyeleti hatóságok (pl. az európai felügyeleti hatóságok érdekképviseleti csoportjai) támogatására létrejött egyéb szakértői csoportok által a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szakpolitikai döntéshozatal terén végrehajtott tevékenységeket.
Ez az uniós program kiegészíti majd a meglévő uniós fogyasztóvédelmi szakpolitikát. A pénzügyi ágazatban megnyilvánuló eredményesebb tájékoztatáshoz és a kiegyensúlyozott uniós szakpolitikai döntéshozatalhoz való hozzájárulás, valamint az európai pénzügyi szabályozás kapcsán a nyilvánossággal folytatott eredményesebb kommunikáció biztosítása révén e program elősegíti majd, hogy helyreállítsuk a polgárok európai pénzügyi rendszer iránti bizalmát.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés és különösen annak 169. cikke (2) bekezdésének b) pontja. A javasolt uniós program – azáltal, hogy törekszik annak biztosítására, hogy a polgárok maximálisan kihasználhassák a pénzügyi szolgáltatások terén fennálló egységes piacban rejlő lehetőségeket, és ennek érdekében megfelelően kezeli és védi jogi és gazdasági érdekeiket, ezzel támogatva és kiegészítve a tagállami szakpolitikákat – hozzájárul a magas szintű védelem biztosításához, és ahhoz, hogy a fogyasztókat helyezze az egységes piac középpontjába. A Bizottság a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan elfogadott jogalkotási szakpolitikájával összhangban a jelen finanszírozási programra rendelet formájában tesz javaslatot.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az uniós program lehetővé teszi a két kedvezményezett által végzett tevékenységek társfinanszírozását, amelyek célja a fogyasztók és egyéb végfelhasználók, valamint a pénzügyi szolgáltatások terén érdekeiket képviselő érdekelt felek bevonásának ösztönzése. A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, mivel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkével összhangban a javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.
Az értékelés különösen a korábbi kísérleti projekt és előkészítő intézkedés uniós hozzáadott értékét elemezte kedvezően: a különféle fogyasztóvédelmi témákkal foglalkozó nemzeti szervezetek nem rendelkeznek technikai szakértelemmel és nem tudják lefedni a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakpolitikai területek széles körét. Ezen túlmenően uniós szinten nem találtak egyetlen hasonló szervezetet sem.
•Arányosság
A javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvének. Amint az a finanszírozásról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatot kísérő előzetes értékelésben megállapításra került, ez a rendelet nem lépi túl a korábbi kísérleti projekt és előkészítő intézkedés útján elért hatások fenntartásához szükséges mértéket. Az uniós finanszírozás két olyan jól beazonosított kedvezményezett részére javasolt, amelyek tevékenységeit, eredményeit és hatásait 2015-ben értékelték. A jelenlegi intézményi kereten belül az új finanszírozási megállapodások biztosítani fogják a szilárd, szigorú és megfelelő finanszírozás lebonyolítását a szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében. A pénzügyi támogatás az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben megállapított feltételekkel összhangban nyújtandó.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A 169. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján a jelen esetben alkalmazandó legmegfelelőbb jogi eszköz a rendelet a fogyasztók és egyéb végfelhasználók, valamint az érdekeiket képviselő érdekelt felek pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző egyes tevékenységeket támogató uniós program létrehozására.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A hatályos jogszabályok utólagos értékelése
Az utólagos értékelés 1 alapján a Bizottság úgy véli, hogy a kísérleti projekt és az azt követő előkészítő intézkedés tekintetében meghatározott célkitűzéseket általában véve sikerült megvalósítani. A pénzügyi szakértelem európai központjának létrehozására irányuló általános célkitűzés a két kiegészítő szakértői központ létrejöttével teljesült. A két kedvezményezett által végrehajtott tevékenységek hozzájárultak ahhoz, hogy az európai döntéshozókhoz a pénzügyi szakemberek nézeteitől eltérő vélemények is eljuthattak abban az időszakban, és azok a szélesebb körű nyilvánosság előtt is ismertté válhattak. A Finance Watch és a Better Finance 2012 óta szoros kapcsolatban áll az uniós szakpolitikai döntéshozókkal, amit a különböző tárgyalásokon és a nemzeti vagy európai parlamentekben folytatott meghallgatásokon való részvételük is bizonyít. Számos kiadványban és konzultációra adott válaszban is rendelkezésre bocsátott megosztott szakértelmük lehetővé tette, hogy az eltérő vélemények is bekerülhessenek a nyilvános vitába. Végül mindkét szervezet hatékony kommunikációs kapacitást fejlesztett ki, ami lehetővé tette számukra tagjaik és a még szélesebb körű nyilvánosság tájékoztatását a pénzügyi ágazatot érintő kérdésekről. A Finance Watch és a Better Finance 2012 óta különböző szakpolitikai területen dolgozik és különböző közönségeket célzott meg, de tevékenységeik révén együttesen sikerült lefedniük az uniós pénzügy-politikai napirend legnagyobb részét.
A Finance Watch ezen uniós támogatásoknak köszönhetően jött létre, és 2012 és 2014 között 3,04 millió € összegű pénzügyi hozzájárulásban részesült. Az értékelésből kiderül, hogy felépítése, személyzete és tevékenységei jelentős szerepet töltenek be a kísérleti projekt és az előkészítő intézkedés célkitűzéseinek teljesítésében. A Finance Watch egyértelműen a válságot követő pénzügyi reform menetrendjére összpontosított, és az uniós politikai napirend jelentős részét lefedte 2012 és 2014 között. Az ebben az időszakban biztosított szakértelem (kutatási jelentések, konzultációkra adott válaszok, sajtóközlemények) általánosan elismert. Ami a kommunikációt illeti, a Finance Watch létrehozott erre a célra egy szakmai felhasználásra szánt honlapot, sikerült meglehetősen számottevő média-jelenlétet elérnie és 2012 óta minden évben két magas szintű konferenciát megszerveznie. A szervezet kevésbé volt hatékony a végfelhasználók, a fogyasztók pénzügyi ágazatot érintő uniós szakpolitikai döntéshozatalban való kapacitásának fokozása terén, ami a heterogén tagságnak tudható be (Brüsszelen kívül alacsony hatás). Éves költségvetése átlagosan 1,8 millió EUR-t tesz ki; tevékenységeinek végrehajtása érdekében forrásainak majdnem kétharmadát a magasan képzett személyzet (14 fő alkalmazott) felvételére fordítja. A szervezet költség/teljesítmény arányát (kiadványok, rendezvények és tárgyalások, kommunikáció) stabilnak értékelték a 2012 és 2014 közötti időszakra vonatkozóan.
A Better Finance három év alatt 0,9 millió EUR összegű működési támogatásban részesült. A szervezetnek sikerült megalakítania a pénzügyi szakértelmet tömörítő központot, amely elsősorban a magánbefektetők, az egyéni részvényesek, a megtakarításokkal rendelkezők és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználói érdekeire összpontosít, a tagságának összetételével és a korlátozott forrásokkal összhangban. A Better Finance felépítését, tagjait és tevékenységeit úgy értékelték, hogy konkrét szakpolitikai területeken megfelelnek a kísérleti projekt célkitűzéseinek. Titkársága azonban mérete folytán (5 fő személyzettel) nem hatékony, tekintve a pénzügyi szakértők korlátozott számát és az említett időszakban a stabil források megtartása terén tapasztalt nehézségeket. Az uniós szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt tényleges hatását illetően a szervezet hatékonynak bizonyult a brüsszeli székhelyű uniós szakpolitikai döntéshozókkal kapcsolatban számos konkrét kérdésben, és talán még több eredményt ért el az európai felügyeleti hatóságokkal kapcsolatban a másodlagos és harmadik szintű jogszabályokat illetően. Az uniós működési támogatásoknak köszönhetően a Better Finance eredményesen növelte kommunikációs potenciálját, létrehozott egy weboldalt és elkötelezett személyzetet foglalkoztat. Kutatómunkája elsősorban a nyugdíjakra összpontosított abban az időszakban.
2012 óta mindkét kedvezményezett tevékenységeit elszámolható költségeik 60 %-áig uniós támogatásokból finanszírozta, és továbbra is elsősorban uniós finanszírozástól függnek. A rendszeres kísérletek ellenére a Finance Watch-nak csak egyetlen másik stabil és jelentős donort, az Adessium Foundationt sikerült bevonzania, amelynek hozzájárulásáról 2016-ot követően nem érkezett megerősítés. A Finance Watch tagjai valószínűleg nem kárpótolják ezt a veszteséget. A helyzet még rosszabbnak tűnik a Better Finance esetében. A támogatáson kívül a szervezet számára egyik tagja az értékelés által érintett időszak során (2012–2014) számottevő és rendszeres hozzájárulást nyújtott. E hozzájárulás 2015. évi, jelentős mértékű csökkentése veszélyt jelenthet a Better Finance fenntarthatóságára.
Végül e kísérleti projekt és előkészítő intézkedés által megvalósult uniós hozzáadott értéket vizsgálva az értékelésből megállapítást nyert, hogy mindkét szervezet ténylegesen hozzáadott értéket teremtett a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatal számára. Uniós szinten kevés olyan szervezetet lehet találni, amely a fogyasztók általános érdekeit képviseli, és egyetlen olyan civil társadalmi szervezet sem létezik, amely különösen a pénzügyi szektorra és annak szabályozására összpontosítana. 2012 és 2014 között, az éves pályázati felhívások kapcsán nem jelentkezett egyetlen más szervezet sem a Finance Watch és a Better Finance alternatívájaként. Az értékelésből kiderült, hogy mindkét szervezet – fellépései révén – hozzáadott értéket nyújtott nemzeti tagjainak tevékenységeit illetően és olyan hasznot hozott az uniós végfelhasználóknak, amilyenre a nemzeti fogyasztóvédelmi csoportok nem képesek.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Az utólagos értékelés magában foglalt egy célzott konzultációt is, amely egy széles körben, az alább felsorolt valamennyi releváns érdekelt fél bevonásával végzett online felmérést és célzott interjúkat ölelt fel:
–A kedvezményezettek valamennyi tagja (szervezetek és egyének egyaránt)
–Számos politikai döntéshozó, ideértve az Európai Parlament tagjait (elsősorban európai parlamenti képviselők az ECON bizottságból), COM tisztviselők (FISMA és JUST Főigazgatóságtól), a három ESA képviselői és a nemzeti hatóságok képviselői
–Donorok, a kedvezményezettek egyéb támogatói
–Fogyasztóvédelmi szervezetek
–A banki ágazat képviselői
–Pénzügyi szakértők
–A pénzügyi ágazatba bevont agytrösztök
•Hatásvizsgálat
Tekintettel a korábbi kísérleti projekt és az azt követő előkészítő intézkedés közelmúltban készített utólagos értékelésének következtetéseire – ideértve az ebben az összefüggésben tartott célzott konzultáció eredményeit is – valamint az új uniós program korlátozott terjedelmét, a Bizottság úgy határozott, hogy a pénzügyi rendelet szerint a jogalapot jelentő javaslatot egy előzetes értékelés kísérje. Ennélfogva nem készült hatásvizsgálat ebben az összefüggésben.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javasolt rendelet eredménye a 2017–2020 közötti időszakban futó program lesz, amelynek 6 000 000 EUR maximális költségvetéséből támogatják majd a Finance Watch és a Better Finance által végrehajtott tevékenységeket. E program egy kísérleti projektet (2012–2013) és egy előkészítő intézkedést (2014–2016) követ. E javaslat költségvetési vonzata a mellékletben foglalt pénzügyi kimutatásban jelenik meg.
2016/0182 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző, konkrét tevékenységeket támogató, a 2017–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 169. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 2 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az Unió – azáltal, hogy törekszik annak biztosítására, hogy a polgárok maximálisan kihasználhassák a belső piacban rejlő lehetőségeket, és ennek érdekében megfelelően kezeli és védi jogi és gazdasági érdekeit, ezzel támogatva és kiegészítve a tagállami szakpolitikákat – hozzájárul a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításához, és ahhoz, hogy a fogyasztókat helyezze a belső piac középpontjába. A pénzügyi szolgáltatások jól működő és megbízható ágazata az egységes piac kulcsfontosságú eleme. Ehhez a szabályozás és felügyelet szilárd keretére van szükség, amely egyúttal biztosítja a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdaság támogatására összpontosít. Ugyanakkor magas szintű védelmet kell biztosítani a polgárok és a pénzügyi szolgáltatások egyéb felhasználói, többek között a lakossági befektetők, a megtakarításokkal, a biztosítási kötvénnyel rendelkezők, a nyugdíjalapok résztvevői, az egyéni részvényesek, a hitelfelvevők vagy a kkv-k számára.
(2)2007 óta a pénzügyi és gazdasági válság különösen a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások végfelhasználóinak bizalmát rendítette meg. Annak érdekében, hogy helyreálljon a polgároknak a pénzügyi ágazat szilárdsága iránti bizalma, lényeges, hogy erőteljesebb legyen fokozzuk a fogyasztók és egyéb végfelhasználók, valamint az uniós pénzügyi ágazatbeli szakpolitikai döntéshozatal terén érdekeiket képviselő érdekcsoportok bevonása.
(3)E célkitűzés elérése érdekében a Bizottság 2011 végén kísérleti projektet indított útnak abból a célból, hogy támogatás biztosítása révén létrehozza a pénzügyi szakértelem központját a fogyasztók, egyéb végfelhasználók és érdekeiket képviselő érdekelt felek javára, valamint fokozza annak lehetőségét, hogy az említettek részt vehessenek a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós szakpolitikai döntéshozatalban. A legfontosabb szakpolitikai célkitűzéseknek biztosítaniuk kell, hogy az uniós döntéshozókhoz – új jogszabályok kezdeményezése során – a pénzügyi szektor szakmabeli képviselőin felül más vélemények is eljussanak, a szélesebb körű nyilvánosságot jobban tájékoztassák a szóban forgó kérdésekről a pénzügyi rendelettel kapcsolatban, valamint fokozzák a fogyasztóknak az uniós szakpolitikai döntéshozatalban való részvételét a pénzügyi szolgáltatások terén, kiegyensúlyozott jogszabályokat eredményezve.
(4)Ennek eredményeként a Bizottság 2012 és 2015 között nyilvános pályázati felhívás útján két nonprofit szervezet, a Finance Watch és a Better Finance részére ítélt oda működési támogatást. E támogatást két éven át, 2012-ben és 2013-ban egy kísérleti projekt, 2014 óta pedig egy előkészítő intézkedés keretében ítélte oda. Mivel az előkészítő intézkedés keretében nyújtott támogatást legfeljebb három évig lehet felhasználni 3 , 2017-től jogalkotási aktusra lesz szükség, hogy biztosítható legyen e tevékenységek finanszírozásának jogalapja.
(5)A Finance Watch 2011-ben a belga jog szerinti nemzetközi nonprofit társulásként jött létre. Küldetése abban áll, hogy védelmezze a civil társadalom érdekeit a pénzügyi ágazatban. Az uniós támogatásoknak köszönhetően a Finance Watch rövid idő alatt sikeresen létrehozott egy képzett szakértői csoportot, amely tanulmányokat, szakpolitikai elemzéseket készít és kommunikációs tevékenységet folytat a pénzügyi szolgáltatások terén.
(6)A Better Finance a korábban meglévő európai befektetői és részvényesi szövetségek 2009 óta zajló egymást követő átszervezéseinek és átnevezésének eredményeként jött létre. Az uniós támogatásoknak köszönhetően a szervezetnek sikerült megalakítania egy pénzügyi szakértelmi központot, amely elsősorban a fogyasztók, az egyéni befektetők, az egyéni részvényesek, a megtakarításokkal rendelkezők és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználói érdekeire összpontosít, a tagságuk összetételével összhangban.
(7)A kísérleti projekt és az azt követően 2015-ben lebonyolított előkészítő intézkedés értékeléséből kitűnik, hogy a szakpolitikai célkitűzéseket általában véve sikerült megvalósítani. A Finance Watch és a Better Finance egymást kiegészítő szakpolitikai területeken dolgozik, célcsoportjaik különbözőek. Tevékenységükkel 2012 óta együtt lefedik az uniós pénzügyi politikai ütemterv szinte teljes palettáját.
(8)Mindkét szervezet olyan módon nyújtott hozzáadott értéket nemzeti tagjaik és az uniós fogyasztók tevékenységeinek összességéhez, amelyre a nemzeti fogyasztóvédelmi csoportok nem voltak képesek. A különféle fogyasztói témákkal foglalkozó nemzeti szervezetek nem rendelkeznek technikai szakértelemmel a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakpolitikai területeken. Ezen túlmenően eddig uniós szinten nem találtak egyetlen hasonló szervezetet sem. Az értékelésből az is kiderült, hogy 2012 óta egyetlen más pályázó sem jelentkezett a következő évi pályázati felhívásra, ami valószínűleg azt jelzi, hogy jelenleg egyetlen más szervezet sem képes hasonló uniós szintű tevékenységeket folytatni.
(9)A rendszeres erőfeszítések ellenére azonban egyik szervezetnek sem sikerült stabil és jelentős finanszírozást bevonzania a pénzügyi ágazattól független egyéb donoroktól, ezért továbbra is nagy mértékben függnek az uniós finanszírozástól. Az uniós társfinanszírozásra a szükséges erőforrások biztosítása érdekében van szükség, hogy az elkövetkező években teljesüljenek a kívánt szakpolitikai célkitűzések, biztosítva a pénzügyi stabilitást azon szervezetek számára, amelyek eddig sikerrel és rövid idő alatt kezdték meg tevékenységeiket. Ennélfogva a Finance Watch és a Better Finance tevékenységeinek támogatása céljából uniós programot (a továbbiakban: program) kell létrehozni a 2017–2020 közötti időszakra vonatkozóan.
(10)A Finance Watch és a Better Finance a 2017–2020 közötti időszakban az előkészítő intézkedéssel azonos módon történő további finanszírozása biztosítaná, hogy ezen eddig értékelt szervezetek tevékenységeinek kedvező hatása fennmaradjon. A program végrehajtására megállapított pénzügyi keretösszeget a kedvezményezettek 2012 és 2015 között felmerülő tényleges átlagos költségei alapján kell megállapítani. A társfinanszírozás mértékének változatlannak kell maradnia.
(11)A két szervezet társfinanszírozása 2012 és 2015 között működési támogatás révén történt. 2016-ban azonban a tevékenységi támogatás mellett döntöttek, mivel a tevékenységi támogatás megfelelőbben biztosítja az uniós költségvetési kiadások ellenőrzését.
(12)A jelen rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 4 17. pontja értelmében.
(13)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az éves munkaprogramok kidolgozása tekintetében.
(14)Minden évben, december 31-ét megelőzően a kedvezményezettek benyújtják a következő évre tervezett tevékenységek leírását, hogy teljesítsék a program szakpolitikai célkitűzéseit. E tevékenységeket – értékelésük céljából – részletesen le kell írni, ideértve célkitűzéseiket, a várt eredményeket és hatást, a becsült költségeket és az időkeretet, valamint a kapcsolódó mutatókat.
(15)A pénzügyi támogatást a 966/2012/EU, Euratom rendeletben és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 5 meghatározott feltételekkel összhangban kell biztosítani.
(16) Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszatéríttetését és adott esetben igazgatási és pénzügyi bírságok kiszabását.
(17)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A rendelet tárgya és hatálya
(1)Létrejön a 2017. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó uniós program (a továbbiakban: program) a 3. cikkben említett azon szervezetek tevékenységeinek támogatása céljából, amelyek hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzések eléréséhez a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak, valamint az érdekeiket képviselő érdekelt felek pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonás ösztönzése tekintetében.
(2)A program a következő tevékenységekre terjed ki:
a)kutatási tevékenységek, többek között saját kutatás készítése, adatgyűjtés, szakértelem biztosítása;
b)a tudatosság növelését szolgáló és terjesztési tevékenységek, ideértve a nem szakértőkből álló szélesebb körű nyilvánosságnak biztosított terjesztést is;
c)a 3. cikkben említett szervezetek tagjai közötti interakciót megszilárdító tevékenységek és az említett tagok pozícióit uniós szinten támogató képviseleti tevékenységek.
2. cikk
Célkitűzések
(1)A program céljai a következők:
a)tovább kívánja ösztönözni a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak, valamint érdekeiket képviselő érdekelt feleknek a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalban való részvételét;
b)hozzá kíván járulni a fogyasztók és egyéb pénzügyi szolgáltatások végfelhasználóinak, valamint az érdekeiket képviselő egyéb érdekelt felek tájékoztatásához a pénzügyi ágazat szabályozását érintő kérdésekről.
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket különösen a program kedvezményezettjei által végrehajtott tevékenységek éves leírása és az éves tevékenységi jelentés révén kell nyomon követni, amely mennyiségi és minőségi mutatókat tartalmaz valamennyi, a kedvezményezettek által tervezett és végrehajtott tevékenységre vonatkozóan.
3. cikk
Kedvezményezettek
(1)A program kedvezményezettjei (a továbbiakban: kedvezményezettek) a Finance Watch és a Better Finance.
(2)A programmal járó előnyökből való részesülés érdekében e kedvezményezettek továbbra is nem kormányzati és nonprofit jogi személyek maradnak, amelyek az ipartól, kereskedelemtől és üzleti tevékenységtől függetlenek. Nem rendelkezhetnek semmilyen más, ellentétes érdekeltséggel, és tagjaikon keresztül az uniós fogyasztók és egyéb végfelhasználók érdekeit képviselik a pénzügyi szolgáltatások terén. A Bizottság azáltal biztosítja a program időtartama során az említett feltételeknek való folyamatos megfelelést, hogy a kedvezményezetteket bevonja a 7. cikkben említett éves munkaprogramokba és a 4. cikkben említett tevékenységi támogatások odaítélését megelőzően évente felméri, hogy a kedvezményezettek teljesítik-e ezeket a feltételeket.
(3)Az (1) bekezdésben említett két kedvezményezett összefonódása esetén az újonnan létrejött jogi személy válik a program kedvezményezettjévé.
4. cikk
A támogatás odaítélése
A program keretében történő finanszírozást tevékenységi támogatás formájában évente ítélik oda, és a 7. cikknek megfelelően a kedvezményezettek által benyújtott javaslatokon alapul.
5. cikk
Átláthatóság
A kedvezményezett által végrehajtott tevékenységgel kapcsolatos és a program keretében finanszírozott bármely közlemény vagy kiadvány azt mutatja, hogy a kedvezményezettet uniós költségvetésből finanszírozták.
6. cikk
Pénzügyi rendelkezések
(1)A program végrehajtására előirányzott pénzügyi keretösszeg a 2017. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozóan folyó árakon legfeljebb 6 000 000 EUR.
(2)Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.
7. cikk
A program végrehajtása
(1)A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek megfelelően hajtja végre a programot.
(2)A programmal járó előnyökből való részesülés érdekében e kedvezményezettek minden évben, december 31-ét megelőzően benyújtják a Bizottságnak a következő évre tervezett, az 1. cikkben említett tevékenységek leírását tartalmazó javaslatot.
(3)A program végrehajtása érdekében a Bizottság éves munkaprogramokat fogad el. Az említett éves munkaprogramok meghatározzák a teljesítendő célkitűzéseket, a kedvezményezettek által végrehajtott tevékenységek várt eredményeit, az említett tevékenységek végrehajtási módszerét és azok végrehajtásához szükséges teljes összeget. E munkaprogramoknak tartalmazniuk kell továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes tevékenységekre fordított összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. A tevékenységi támogatások tekintetében az éves munkaprogramok meghatározzák a prioritásokat és a lényeges odaítélési szempontokat. A társfinanszírozás maximális mértéke az elszámolható költségek 60%-át teszi ki.
(4)A Bizottság az éves munkaprogramokat végrehajtási aktusok formájában fogadja el.
8. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
(1)A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során ne sérüljenek.
(2)A Bizottság vagy képviselői és az Európai Számvevőszék hatáskörrel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy dokumentumok alapján és helyszíni ellenőrzés révén ellenőrizzék a program keretében uniós forrásokból közvetlenül vagy közvetetten részesülő kedvezményezetteket, vállalkozókat és alvállalkozókat.
(3)Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanács rendeletben 6 , valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 7 foglalt eljárásoknak megfelelően – helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat az ezen finanszírozás által közvetlenül vagy közvetve érintett gazdasági szereplők tekintetében annak megállapítására, hogy valamely támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy az e program keretében közvetlenül vagy közvetve finanszírozott szerződéssel összefüggésben történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény.
(4)Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat. Amennyiben egy tevékenység végrehajtása teljes egészében vagy részben kiszervezésre vagy átruházásra kerül, illetve egy közbeszerzési szerződést vagy pénzügyi támogatást valamely harmadik fél számára kell odaítélni, úgy a támogatási megállapodásban vagy határozatban szerepelnie kell a kedvezményezett azon kötelezettségének, miszerint az érintett harmadik félnek kifejezetten el kell fogadnia a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF említett hatásköreit.
9. cikk
Értékelés
(1)A program célkitűzéseinek megvalósításáról a Bizottság legkésőbb a program vége előtt tizenkét hónappal értékelési jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés kiterjed a program általános relevanciájára és hozzáadott értékére, végrehajtásának eredményességére és hatékonyságára, valamint a kedvezményezettek teljesítményének általános és egyedi eredményességére a 2. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén.
(2)A jelentést tájékoztatásul megküldik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.
10. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző, konkrét tevékenységeket támogató, a 2017–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról
1.2.A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 8
Szakpolitikai terület: 12,02 Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok
Tevékenység: Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul
X A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 9 irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul
1.4.Célkitűzések
1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)
Olyan tevékenységek támogatása, amelyek célja, hogy ösztönözzék a fogyasztók és egyéb végfelhasználók bevonását a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós szakpolitikai döntéshozatalba.
1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)
Konkrét célkitűzések:
A fogyasztók és egyéb végfelhasználók, valamint érdekeiket képviselő egyéb érdekelt feleknek a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalba történő bevonásának további ösztönzése
A fogyasztók és egyéb végfelhasználók, valamint érdekeiket képviselő egyéb érdekelt felek tájékoztatásához való hozzájárulás a pénzügyi ágazat szabályozását érintő kérdésekről
A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek):
12. Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok
1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
A kísérleti projekt és az előkészítő intézkedés utólagos értékelésében felmért hatás várhatóan fennmarad:
– a fogyasztók és egyéb végfelhasználók európai pénzügyi szabályozással kapcsolatos véleményének nagyobb súly biztosítása, ezzel biztosítva kiegyensúlyozott uniós jogszabályok alkotását
– az európai végfelhasználókkal történő intenzív kommunikációt biztosító eszköz kidolgozása
1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók
Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.
|
A kutatási tevékenységekre vonatkozó mutatók: mennyiségi és minőségi mutatók, például: – kutatási tevékenységek száma és típusa; érintett témák; – terjesztési stratégia; – szakértői értékelések A tudatosság növelését szolgáló és terjesztési tevékenységekre vonatkozó mutatók: mennyiségi és minőségi mutatók, például: – a megszervezett nyilvános rendezvények (pl. magas szintű konferenciák) száma és jellege; érintett témák; a rendezvény résztvevők általi értékelése; – a weboldalon lebonyolított forgalom, ideértve a tagok általi kereséseket is; – a közösségi médiára vonatkozó valamennyi mennyiségi mutató; – sajtóvisszhang, interjúkat és közvetítéseket is ideértve; érintett témák A Finance Watch és a Better Finance tagjainak interakcióit és pozícióit támogató képviseleti tevékenységekre vonatkozó mutatók: mennyiségi és minőségi mutatók, például: – az uniós szakpolitikai döntéshozókkal folytatott tárgyalások száma, a meghallgatásokon való részvétel; – a Finance Watch és a Better Finance tagjaival való koordináció, a beérkezett hozzájárulások, a tagokból összeállított munkacsoportok. |
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)
Kísérleti projekt és előkészítő intézkedés alkalmazására csak korlátozott ideig van lehetőség. Az eddig elért eredmények és felmért hatás fenntarthatóságának biztosítása érdekében az egyetlen előrevezető út a jogalkotási keret, amely ugyanazon tevékenységek finanszírozását teszi lehetővé.
1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték
Az utólagos értékelés a korábbi kísérleti projekt és előkészítő intézkedés uniós hozzáadott értékét kedvezően ítélte meg: a különféle fogyasztói témákkal foglalkozó nemzeti szervezetek nem rendelkeznek technikai szakértelemmel és nem tudják lefedni a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakpolitikai területek széles körét. Ezen túlmenően uniós szinten nem találtak egyetlen hasonló szervezetet sem. A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, mivel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkével összhangban a javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A korábbi kísérleti projekt és előkészítő intézkedés utólagos értékeléséből kiderült, hogy a 2011 végén meghatározott szakpolitikai célkitűzések általában véve teljesültek.
Annak biztosítása érdekében, hogy az értékelésben szereplő kedvező hatás fennmaradjon, ugyanolyan módon kell folytatni ugyanazon tevékenységek finanszírozását.
1.5.4.Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel
Ez az uniós program kiegészíti majd a meglévő szakpolitikai kezdeményezéseket, például a pénzügyiszolgáltatás-felhasználói csoport (FSUG) által 2010 óta, vagy a Bizottság vagy az európai felügyeleti hatóságok (pl. az európai felügyeleti hatóságok érdekképviseleti csoportjai) támogatására létrejött egyéb szakértői csoportok által a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szakpolitikai döntéshozatal terén végrehajtott tevékenységeket.
Ez az uniós program kiegészíti majd a meglévő uniós fogyasztóvédelmi szakpolitikát. A fogyasztók és egyéb végfelhasználók pénzügyi ágazatot érintő uniós szakpolitikai döntéshozatalba való szorosabb bevonásához való hozzájárulás, valamint a nyilvánosság e tárgyban történő eredményesebb tájékoztatása révén e program lehetővé teszi, hogy e területen eredményesebben képviselhessük a fogyasztókat és egyéb végfelhasználókat, továbbá hangot adhatunk érdekeiknek, ezáltal helyreállítva a polgárok európai pénzügyi rendszer iránti bizalmát.
1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik
–X A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2017.01.01–2020.12.31.
–X Pénzügyi hatás: 2017-től 2021-ig
◻A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik
–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütem.
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 10
X Bizottság általi közvetlen irányítás
–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–◻ ◻végrehajtó ügynökségen keresztül
◻Megosztott irányítás a tagállamokkal
◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–◻harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
–◻nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
–◻az EBB és az Európai Beruházási Alap
–◻a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek
–◻közjogi szervek
–◻magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak
–◻a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek
–◻az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.
–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Gyakoriság és feltételek
Mindkét kedvezményezett tekintetében: az elért haladásról szóló jelentések és végső jelentések
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.2.1.Felismert kockázat(ok)
Fennáll annak a kockázata, hogy az operatív célkitűzések nem teljesülnek, ha a kedvezményezettek teljesítményének minősége nincs összhangban az éves javaslatokban ismertetett eredeti célkitűzésekkel.
Fennáll az uniós pénzügyi érdekek/hírnév veszélyeztetésének kockázata, ha a bizottsági szolgálatok nem tudják azonosítani a nem támogatható kiadásokat.
2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk
Az operatív célkitűzések nemteljesítésének kockázata:
– A kedvezményezetteknek éves jelentést kell benyújtaniuk az éves javaslatok egyedi céljainak megfelelően és az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelet iránymutatásaival összhangban.
– A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága hatáskörrel rendelkező operatív csoportjai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a kedvezményezettekkel.
Az uniós pénzügyi érdekek veszélyeztetésének kockázata:
– A megerősített pénzügyi folyamatokat a támogatási kötelezettségvállalások és a kifizetések ellenőrzése követi a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságánál, ami a releváns igazoló dokumentumok, többek között az időközi és a zárójelentések, a megvizsgált számlák és a Főigazgatóság által bekért konkrét dokumentumok adminisztratív ellenőrzését jelenti. Ezen ellenőrzések dokumentálása az ellenőrzési listákon történik, amelyeket az egyes pénzügyi műveletekben részt vevő valamennyi szereplő (OIA, OVA, OVA2, FIA, FVA, FVA2, AO) rendszeresen kitölt, ideértve a Főigazgatóság pénzügyi csoportja által pénzügyi és jogi kérdésekben végrehajtott ellenőrzéseket a kifizethetőség igazolása érdekében.
– A Főigazgatóság pénzügyi csoportja rendszeresen helyszíni ellenőrzést végez az egyes kedvezményezetteknél, és részletes vizsgálatot hajt végre műveletek egy mintáján, hogy értékelje a kedvezményezett pénzügyi és belső ellenőrzési rendszerét és további bizonyosságot nyújtson a számvitelért felelős tisztviselőnek az EU pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme tekintetében.
2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése
A maximális hibaarány 2 % alatt maradna.
Az ellenőrzések költsége nem éri el a 0,5 FTE-t (teljes munkaidős egyenérték) vagy 67 000 EUR-t évente.
Az ellenőrzések hatása az éves támogatási összeg 100 %-ának szabályszerű elköltése és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek követése.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.
Megerősített pénzügyi folyamatok előzetes operatív és pénzügyi ellenőrzéssel.
A kedvezményezettek beszámolóinak, éves jelentéseinek és könyvvizsgálati záradékainak rendszeres vizsgálata.
Rendszeres helyszíni auditok a pénzügyi rendszerek és ellenőrzések vizsgálata céljából.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?
Jelenlegi költségvetési kiadási tételek: nem alkalmazandó
Létrehozandó új költségvetési tételek
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételeksorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési tétel |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
12,0202
|
diff./nem diff. |
EFTA-országoktól |
tagjelölt országoktól |
harmadik országoktól |
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében |
|
|
1 |
2012.02.02. |
Diff. |
NEM |
NEM |
NEM |
NEM |
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
millió EUR (három tizedesjegyig) jelenlegi árakon
|
A többéves pénzügyi keret fejezete: |
Szám: |
1. fejezet Intelligens és inkluzív növekedés |
|
FŐIGAZGATÓSÁG: FISMA |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
ÖSSZESEN |
||
|
•Operatív előirányzatok |
||||||||
|
12,0202 |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1) |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
6,000 |
|
|
Kifizetési előirányzatok |
(2) |
0750 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
0,750 |
6,000 |
|
|
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 11 |
||||||||
|
Költségvetési tétel száma |
(3) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
DG FISMA-hoz tartozó előirányzatok
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1+1a +3 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
6,000 |
|
|
Kifizetési előirányzatok |
=2+2a +3 |
0,750 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
0,750 |
6,000 |
|
|
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
6,000 |
||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
0,750 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
0,750 |
6,000 |
||
|
•Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
A többéves pénzügyi keret
1. FEJEZETÉHEZ tartozó
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=4+ 6 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
6,000 |
||
|
Kifizetési előirányzatok |
=5+ 6 |
0,750 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
0,750 |
6,000 |
||
Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint: nem alkalmazandó
|
•Operatív előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
6,000 |
|
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
0,750 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
0,750 |
6,000 |
|
|
•Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
|||||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=4+ 6 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
6,000 |
|
|
Kifizetési előirányzatok |
=5+ 6 |
0,750 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
0,750 |
6,000 |
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
2017 12 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
ÖSSZESEN |
|||
|
A többéves pénzügyi keret
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
6,000 |
||
|
Kifizetési előirányzatok |
0,750 |
1,500 |
1,500 |
1,500 |
0,750 |
6,000 |
||
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
–◻ ◻A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után: (tevékenységi támogatás)
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.1.Összefoglaló
–X A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek
–X A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
A humánerőforrás-igényt azon főigazgatóság személyzete fogja fedezni, amelyiknek már most is feladata a fellépés irányítása.
3.2.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
–X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó új javaslattal.
–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.
Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.
–◻ ◻A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 13 .
Lásd a 3.2.1. szakaszt.
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
Összesen |
|
|
Finance Watch és Better Finance, saját forrásokkal és harmadik felektől kapott forrásokkal (Átlagos kedvezményezetti társfinanszírozás: 40 %) |
1,000 |
1,000 |
1,000 |
1,000 |
4,000 |
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
1,000 |
1,000 |
1,000 |
1,000 |
4,000 |
3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás
–X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
–◻ ◻a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást
–◻ ◻a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást