EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.12.

COM(2016) 67 final

2016/0039(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Tunéziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról

{SWD(2016) 30 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A 2011-es forradalom óta zajló elhúzódó és törékeny politikai átmenettel párhuzamosan a tunéziai gazdaság számára súlyos terhet jelentettek a folyamatos belső zavargások, a regionális instabilitás (többek között a líbiai konfliktusok hatása), és a gyengélkedő nemzetközi környezet (különösen az euróövezetben). Ezek a kedvezőtlen események jelentősen gyengítették az ország növekedési teljesítményét, valamint költségvetési és fizetésimérleg-pozícióit. 2015-ben a növekedési előrejelzéseket jelentős mértékben lefelé módosították, ami nagyrészt a terrortámadások által a gazdaságra (különösen a turizmusra, a közlekedési ágazatra és a befektetésekre) gyakorolt negatív hatással és a társadalmi feszültségek miatt a termelésben kialakult fennakadásokkal magyarázható, és ez a helyzet hátrányosan érinti az amúgy is sérülékeny fizetésimérleg- és költségvetési pozíciót, aminek következtében jelentős finanszírozási igény merül fel.

Ugyanakkor az ország újabb jelentős lépéseket tett a demokratikus mechanizmusok konszolidálása terén, ideértve az új alkotmány 2014. januári elfogadását, bár a politikai átmenet nem mentes nehézségektől és instabil időszakoktól.

Tunézia 2013. április közepén 1,75 milliárd USD összegű 24 hónapos készenléti hitelmegállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal (a továbbiakban: IMF), amelyet az IMF igazgatótanácsa 2013 júniusában hagyott jóvá, és amelyet később 2015 decemberéig meghosszabbítottak. Emellett az ország 2013 augusztusában kiegészítő makroszintű pénzügyi támogatást (MFA) kért az Európai Uniótól. Válaszként az Európai Unió 2013 decemberében 250 millió EUR összegű – hitel formájában nyújtandó – makroszintű pénzügyi támogatásra (MFA-I) tett javaslatot, az összeget a társjogalkotók 300 millió EUR-ra emelték és 2014 májusában jóváhagyták. Az említett hitelhez kapcsolódó szakpolitikai feltételeket meghatározó egyetértési megállapodás 2015 márciusában lépett hatályba.

Az IMF-program múlt szeptemberi hatodik felülvizsgálatának lezárását követően Tunézia újabb, valószínűleg négyéves időtartamú megállapodás megkötését kérte az IMF-től. Az új IMF-programról még folynak a tárgyalások, de várhatóan 2016 tavaszán az IMF igazgatótanácsa elé kerül jóváhagyásra. Az MFA-I művelet jól halad, bár végrehajtása némi késedelmet szenvedett. Az első részletet 2015. május 7-én folyósították, majd – miután Tunézia teljesítette az Unióval kötött egyetértési megállapodásban meghatározott feltételeket – a második részlet kifizetésére 2015. december 1-jén került sor. A harmadik, egyben utolsó részletet várhatóan 2016 második negyedévében folyósítják, amennyiben az ország teljesíti az egyetértési megállapodásban foglalt feltételeket.

Ezzel összefüggésben a tunéziai miniszterelnök 2015 augusztusában Juncker elnöknek küldött levelében egy 500 millió EUR összegű második makroszintű pénzügyi támogatás nyújtását kérte az Uniótól, amely az IMF-utódprogramot kísérné; ezt a kérést a fejlesztési együttműködésért és a beruházásokért felelős miniszter decemberi levelében megismételte. Tekintettel a biztonsági helyzet által a tunéziai gazdaságra gyakorolt erős hatásra, valamint a politikai átmenet konszolidálásának időszakában felmerülő külső finanszírozási igényre, továbbá az ország külső finanszírozási igényére vonatkozóan az IMF-fel együttműködve elkészített aktualizált értékelést követően az Európai Bizottság a Tunéziai Köztársaságnak középtávú hitel formájában nyújtandó, legfeljebb 500 millió EUR összegű második makroszintű pénzügyi támogatásra (MFA-II) vonatkozó javaslatot terjeszt elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A javasolt összeg megfelel továbbá az IMF-program várható mértékének, a tunéziai gazdaságban jelenleg felmerülő jelentős kockázatoknak, valamint az országban zajló politikai és gazdasági átmenet támogatására irányuló határozott uniós kötelezettségvállalásnak.

A javasolt új makroszintű pénzügyi támogatás hozzájárul ahhoz, hogy Tunézia az új IMF-programmal összefüggésben fedezni tudja fennmaradó – a becslések szerint a 2016–2017 közötti időszakban körülbelül 2,9 milliárd USD-t kitevő – külső finanszírozási igényének egy részét. Az uniós hitel csökkentené a gazdaság rövid távú fizetésimérleg- és államháztartási kockázatait, és összhangban lenne az IMF és a Világbank által jóváhagyandó kiigazítási és reformprogrammal, valamint azon reformokkal, amelyeket az EU költségvetés-támogatási műveletei, mindenekelőtt az államépítési szerződések (Programme d’appui à la relance – PAR) keretében hagytak jóvá. A javasolt MFA-II összhangban van az európai szomszédságpolitika törekvéseivel és a nemzetközi közösség, többek között a G7-csoport által kezdeményezett deauville-i partnerség azon céljaival, hogy segítséget nyújtson Tunéziának ebben a nehéz időszakban.

Ezzel összefüggésben és az e javaslatot kísérő szolgálati munkadokumentumban kifejtetteknek megfelelően a Bizottság – figyelembe véve az Európai Külügyi Szolgálat által a politikai helyzetre vonatkozóan készített értékelést is – úgy véli, hogy a javasolt összegű és jellegű MFA-művelet politikai és gazdasági előfeltételei teljesülnek.

Háttér-információk

Miután az IMF-program végrehajtásával összefüggésben a GDP-növekedés két éven át stabil, de alacsony volt (2013-ban és 2014-ben egyaránt 2,3 %), a 2015. évi növekedési rátát az év eleji 3 %-os előrejelzéshez képest lefelé, 0,5 %-ra módosították. A tunéziai gazdaság 2015-ben erősen visszaesett, elsősorban a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat sújtó terrortámadások következtében. Az említett lefelé irányuló módosításhoz hozzájárult, hogy a támadások visszavetették a turizmust (amely a GDP mintegy 7 %-át teszi ki és a munkaerő körülbelül 15 %-át foglalkoztatja) és a közlekedési ágazatot (amely szintén a GDP körülbelül 7 %-ának felel meg, ezen belül 20 %-ot a turizmushoz kapcsolódó utazások jelentenek), valamint negatívan hatottak a külföldi befektetői bizalomra is; emellett a munkabeszüntetések és sztrájkok miatt fennakadások alakultak ki a foszfáttermelésben, a közlekedésben és más ágazatokban is. A tunéziai hatóságok és az IMF azzal számolnak, hogy a turizmus lassú helyreállásának és a belföldi termelés normalizálódásának eredményeként 2016-ban élénkülni kezd a növekedés, amennyiben nem érik további sokkok az országot. Ez az alapforgatókönyv azonban komoly lefelé ható kockázatoknak van kitéve.

Ezek az alacsony növekedési ráták semmiképpen nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljanak a munkanélküliségre, amely változatlanul magas (15 %), különösen a fiatal diplomások (több mint 30 %), valamint a nők (21,6 %) körében. Emellett a 15 és 24 év közötti munkavállalóknak még mindig körülbelül a fele az informális gazdaságban dolgozik.

Az infláció 2014-ben átlagosan 5,5 % volt, és a nemzetközi nyersanyagárak esése, a stabil belföldi élelmiszer-termelés, a gyengülő belföldi kereslet és a prudens monetáris politika következtében csökkenő tendencia jellemzi. A várakozások szerint az elsődleges infláció 2015-ben átlagosan 4,9 %-ra mérséklődik, és a következő öt évben 4 % körül marad.

Miután az inflációs nyomás, valamint a külső és a költségvetési egyenleg romlásának hatására a monetáris politika 2012 és 2014 közepe között szigorúbbá vált, a központi bank tavaly októberben 50 bázisponttal (4,25 %-ra) csökkentette az irányadó kamatlábat, hogy a lassuló fogyasztóiár-infláció közepette hozzájáruljon az akadozó GDP-növekedés felélénkítéséhez.

Ami az államháztartást illeti, Tunéziának 2014-ben sikerült némi költségvetési konszolidációt megvalósítania, miután a strukturális költségvetési hiány (a banki feltőkésítés költségeit és egyéb egyszeri tételeket figyelmen kívül hagyva) 2013-hoz képest a GDP 5,1 %-áról 2014-ben a GDP 4,2 %-ára csökkent. Mindazonáltal 2015-ben – nagyrészt a terrortámadásokat követő költségvetési intézkedések miatt és a vártnál alacsonyabb olajárak miatti kiadási megtakarítások ellenére – a strukturális hiány várhatóan a GDP 4,7 %-ára nő. A 2016. évi költségvetési törvény azt irányozza elő, hogy a strukturális hiányt a GDP 4,2 %-ára kell visszaszorítani, amit a tervek szerint elsősorban a bevételek – részben a hozzáadottérték-adó bevezetéséből származó – növelése, valamint (főként az alacsonyabb nemzetközi olajárakra és a stabil árfolyamra vonatkozó feltevésekre alapozva) a támogatási kiadások visszafogása révén kell elérni. Mindazonáltal körülbelül 15 000 további közalkalmazott felvételét tervezik főként a védelmi és biztonsági ágazatban, ami meg fogja növelni a bérkiadásokat.

Eközben tovább nőtt az államadósság, amely 2014-ben elérte a GDP 50 %-át, az előrejelzések szerint 2018 végén fog tetőzni a GDP 61 %-án, majd ezt követően a növekvő tendencia megfordul. Az államadósság visszafizetése az ütemezésnek megfelelően a következő két évben jelentős mértékben megnő (a 2015-ös 600 millió USD-ről 2017-ben több mint 1,4 milliárd USD-re, majd 2018-ban közel 1,2 milliárd USD-re).

Ami a fizetési mérleget illeti, a folyó fizetési mérleg hiánya 2014-ben tovább szélesedett, és – a 2013. évi 8,3 %-hoz képest – elérte a GDP 8,9 %-át, és az olajárak csökkenése, a belföldi gazdasági tevékenység visszaesése, valamint a javuló exportteljesítmény ellenére várhatóan 2015-ben is fenntarthatatlan szinten marad. A szúszai terrortámadás turizmusra gyakorolt negatív hatása miatt várhatóan további nyomás nehezedik majd a folyó fizetési mérlegre, és a hiány tovább nő a GDP 8,8 %-ára. 2011 óta a magántőke beáramlása is visszaesett Tunéziában, ami fokozta a fizetési mérleg sebezhetőségét. A 2005 és 2010 között átlagosan a GDP csaknem 5 %-át kitevő nettó közvetlen külföldi befektetések szintje olyannyira visszaesett, hogy az elmúlt két évben csak kevéssel 2 % fölött alakult.

A folyó fizetési mérleg jelentős hiánya és a gyengébb tőkebeáramlás következtében Tunéziának nagyobb mértékben kell támaszkodnia a hivatalos pénzáramlásokra. 2015-ben Tunézia fedezni tudta külső finanszírozási hiányának egy részét, miután 2015 januárjában 1 milliárd USD összegben tízéves lejáratú, 5,75 %-os kamatozású eurókötvényt bocsátott ki, amelyet a nemzetközi befektetők annak ellenére túljegyeztek, hogy arra külföldi donor nem vállalt állami garanciát.

2014-ben a hivatalos devizatartalékok 7,7 milliárd USD-t tettek ki, ami csupán háromhavi importnak felel meg, míg az IMF-programban eredetileg meghatározott cél 9,0 milliárd USD volt. A 2015 januárjában kibocsátott 1 milliárd USD összegű nemzetközi kötvény megemelte a tartalékok szintjét, de október végére a turizmusból származó jövedelem terrortámadások miatti visszaesése következtében a tartalékok mintegy 6,5 milliárd USD-re csökkentek, vagyis nem érték el a négyhavi importnak megfelelő szintet. A tartalékok 2015. végi becsült szintje 7,5 milliárd USD. Ez jóval elmarad az IMF által a program (2015 szeptemberében lezárt) hatodik felülvizsgálata keretében előirányzott 8,2 milliárd USD-től és az eredeti programban a tartalékokra vonatkozóan megállapított 10,1 milliárd USD összegű célszinttől.

A külső adósság a GDP 48 %-át kitevő 2011-es szintről 2014-ben a becslések szerint a GDP 56,2 %-ára emelkedett, és várhatóan 2018-ban a GDP 72,3 %-án tetőzik, majd ez a tendencia megfordul. Tunézia államadósság-minősítése 2011 óta több alkalommal romlott, utoljára 2014-ben (Ba2-ről Ba3-ra a Moody’s-nál és BB-ről BB– besorolásra a Standard & Poor’s-nál).

Tunézia a strukturális reformok terén továbbra is jelentős kihívásokkal küzd. Miközben 2000 és 2010 között viszonylag magas volt az egy főre jutó gazdasági növekedés (a közel-keleti és észak-afrikai régió olajimportőrei közül az egyik legmagasabb), az ország változatlanul számos strukturális problémával szembesül. Mindenekelőtt túlzott mértékben függ a tengerpart közelében elhelyezkedő, alacsony hozzáadott értéket termelő exportorientált ágazatoktól, aminek következtében kiegyensúlyozatlan a regionális gazdasági fejlődés, valamint nehézséget jelent a merev munkaerőpiac és a strukturális munkaerőhiány, ami – különösen a fiatalok körében – hozzájárul a nagy munkanélküliséghez. A növekedési modell a gazdasági előnyök méltánytalan elosztását eredményezte a népesség körében – különösen mivel az általános vélemény szerint az átláthatóság és a gazdasági irányítás terén egyaránt problémák tapasztalhatók.

Összességében a reformok terén elért eredmények – részben a törékeny politikai átmenet miatt – továbbra is korlátozottak, bár biztató jel, hogy az utóbbi időben fokozódott a lendület, és a kormány változatlanul elkötelezett a pozitív reformpálya folytatása iránt. Egyes kulcsfontosságú reformok (mindenekelőtt az adópolitika és a közigazgatás reformja, az üzleti és a befektetési környezet javítása, valamint a pénzügyi ágazat reformja) esetében az előkészítő munka jelentős része már folyamatban van, és várhatóan jó alapot fog szolgáltatni az átfogóbb reformok megvalósításához. Más reformok (például az ártámogatás reformja, valamint a szociális védőháló megerősítése) végrehajtásához még további köztes intézkedésekre, határozott politikai kötelezettségvállalásra és támogatásra van szükség.

Mint említettük, az IMF igazgatótanácsa 2013. június 7-én az ország kvótája 400 %-ának megfelelő, 1,75 milliárd USD összegű kétéves készenléti hitelmegállapodást (SBA) hagyott jóvá, amelyet később 2015 decemberéig meghosszabbítottak. Tunézia újabb megállapodás megkötését kérte az IMF-től, amely várhatóan négyéves időtartamra szól majd és alapját valószínűleg a kibővített hiteleszköz (EFF) fogja jelenteni. A programról még folynak a tárgyalások, és előreláthatóan 2016 tavaszán kerül az IMF igazgatótanácsa elé jóváhagyásra. Bár még nem állapították meg a végleges összeget, valószínűleg magasabb lesz a jelenlegi készenléti hitelmegállapodás keretében biztosítottnál.

Az IMF által novemberben készített módosított előrejelzések arra utalnak, hogy 2016–2017-ben a fizetési mérleggel összefüggésben jelentős igények merülnek fel, a teljes külső finanszírozási hiány a becslések szerint 5,1 milliárd USD lesz (2,7 milliárd USD 2016-ban és 2,4 milliárd USD 2017-ben). Ez a finanszírozási rés nagyrészt három tényezőhöz köthető, ezek: a folyó fizetési mérleg tartósan nagy hiánya és a devizatartalékok felhalmozásának szükségessége 2016–2017-ben, valamint a – különösen 2017-re becsült – jelentős adósságcsökkentési követelmények. A javasolt 500 millió EUR összegű új makroszintű pénzügyi támogatási művelet a becsült fennmaradó finanszírozási rés 19,2 %-át fedezné.

Tunézia korábban számos bilaterális donorszervezettől (mindenekelőtt az USA-ból, Japánból, de Algériából is), valamint multilaterális donorszervezettől (elsősorban a Világbanktól és az Afrikai Fejlesztési Banktól) kapott pénzügyi támogatást, amelyek a következő időszakban valószínűleg további finanszírozással segítik majd az országot. Az EU által nyújtott támogatások közül a 300 millió EUR összegű, folyamatban lévő MFA-I jelentős mértékben hozzájárul a kulcsfontosságú reformok megvalósításához, és biztosítja az égetően szükséges pénzügyi támogatást.

Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-én fogadta el a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó, 300 millió EUR összegű első makroszintű pénzügyi támogatásról szóló 534/2014/EU határozatot 1 .

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Az EU szoros kapcsolatok kialakítására törekszik Tunéziával, és támogatja az ország gazdasági és politikai reformjait. Tunézia – a dél-mediterrán országok közül elsőként – 1995-ben társulási megállapodást írt alá az EU-val. A kétoldalú együttműködés jogalapját továbbra is ez az 1998 óta hatályos megállapodás képezi. A kétoldalú kapcsolatoknak további lökést adott az EU szomszédságpolitikája, illetve az annak keretében elfogadott, az együttműködés stratégiai célkitűzéseit megállapító ötéves cselekvési tervek, amelyek közül a legutolsó a 2013 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Tunézia ezenkívül részese az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésnek. Számottevőek Tunézia és az EU gazdasági kapcsolatai is. Az ország 2008-ban befejezte az ipari termékekre kivetett vámok leépítését, így a mediterrán országok közül elsőként kötött szabadkereskedelmi megállapodást az Unióval. A szomszédságpolitikához tartozó országok közül Tunézia kereskedelmének teszik ki legnagyobb részét az Unióval folytatott ügyletek. 2014-ben az EU-ból származott a tunéziai import 64,7 %-a, és oda irányult exportjának 72,5 %-a. Tunézia a közvetlen külföldi befektetések, egyéb finanszírozási források, a külföldről átutalt munkajövedelmek és a turizmus tekintetében is jelentősen függ az EU-tól. Az Unió és Tunézia 2015 októberében hivatalos tárgyalásokat kezdett a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről (DCFTA), azzal a céllal, hogy Tunézia teljes mértékben hozzáférjen az Unió egységes piacához.

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kiegészíti az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből (ENI) és az ernyőprogram keretében biztosított vissza nem térítendő támogatásokat és mindenekelőtt az Unió által végrehajtandó PAR-IV és PAR-V költségvetés-támogatási csomag keretében előirányzott feltételeket. A makrogazdasági szakpolitikai és strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret Tunézia általi elfogadásának támogatása révén az uniós makroszintű támogatás fokozza az Unió – többek között egyéb pénzügyi instrumentumok általi – átfogó hozzájárulásának hozzáadott értékét, és növeli annak hatékonyságát.

Az arab tavasz óta az Unió számos alkalommal kinyilvánította a tunéziai gazdasági és politikai reformfolyamat támogatása iránti elkötelezettségét. Az Unió megduplázta a vissza nem térítendő támogatás formájában biztosított pénzügyi támogatást, így Tunézia a SPRING program és az ernyőprogram keretében nyújtott finanszírozás legnagyobb kedvezményezettje.

Bár Tunézia teljes körű demokratikus átalakulása nem mentes nehézségektől, és megvalósítását jelentős mértékű bizonytalanság övezi, az ország komoly lépéseket tett a politikai reform útján. Továbbá a társulási megállapodás, az európai szomszédságpolitika (ENP) és más, a közelmúltban indított kezdeményezések biztosítják, hogy az Unió és Tunézia közötti kétoldalú kapcsolatok szorosabbá és intenzívebbé váljanak.

Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy Tunézia teljesíti a harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás politikai előfeltételeit, mindenekelőtt a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása tekintetében, és mert olyan ország, amellyel az Unió szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat tart fenn. Az e javaslatot kísérő szolgálati munkadokumentum mellékletében megtalálható az MFA-hoz kapcsolódó említett politikai kritériumok teljesítésének az Európai Külügyi Szolgálat által készített részletes értékelése. A makroszintű pénzügyi támogatásról szóló javaslat továbbá összhangban áll a tunéziai gazdasági és politikai átmenet támogatására irányuló uniós elkötelezettséggel.

2.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS A HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

Konzultáció az érdekelt felekkel

A makroszintű pénzügyi támogatás a Tunézia gazdasági stabilizálására irányuló nemzetközi támogatás szerves részét képezi. A makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló jelen javaslat előkészítése során a Bizottság szolgálatai egyeztettek a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, amely intézmények eddig is jelentős pénzügyi támogatási programokat bonyolítottak le az országban, és továbbiak előkészítésén is dolgoznak. A Bizottság 2015. december 10-én konzultált a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, és megkapta jóváhagyását a javaslatra. A Bizottság a tunéziai hatóságokkal is rendszeresen egyeztet.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság külső szakértők közreműködésével 2013 decemberében működési értékelést végzett a tunéziai államháztartási rendszer és adminisztratív eljárások minőségéről és megbízhatóságáról. Az eredményeket, amelyek általánosságban pozitívak voltak, 2014 januárjában megosztotta a tunéziai hatóságokkal és az EU Küldöttségével, hogy további intézkedéseket határozzanak meg azokon a területeken, ahol fejlesztésre lehet szükség.

Hatásvizsgálat

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendkívüli sürgősségi eszköz, amelynek célja harmadik országok fizetésimérleg-válságainak kezelése. Következésképpen ez a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó javaslat mentesül a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatás (SWD(2015) 111 final) szerinti hatásvizsgálat elkészítésének követelménye alól, mivel politikai szempontból előrelépésre van szükség ebben a gyors reagálást igénylő vészhelyzetben.

Általánosabban, a makroszintű pénzügyi támogatás és a hozzá csatolt gazdasági kiigazítási és reformprogram elősegíti Tunézia rövid távú finanszírozási igényének kielégítését, miközben – az IMF által végrehajtott új program keretében elfogadott feltételekkel összhangban – támogatja a fizetési mérleg és a költségvetés középtávú fenntarthatóságára, valamint a fenntartható növekedés fokozására irányuló szakpolitikai intézkedéseket. A makroszintű pénzügyi támogatás mindenekelőtt elősegíti az államháztartás-irányítás hatékonyságának és átláthatóságának javítását, és előmozdítja a végső soron a költségvetési konszolidációt és a fizetési mérleg kiigazítását, valamint a termelékenység és a foglalkoztatás növekedését támogató, illetve – többek között a folyamatban lévő egyeztetések tárgyát képező, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség keretében – az EU-val való gazdasági integrációt és szabályozásbeli harmonizációt előmozdító strukturális reformokat.

3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat összefoglalása

Az Európai Unió középtávú hitel formájában legfeljebb összesen 500 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújt Tunéziának. A támogatás hozzájárul Tunéziának az Európai Bizottság által az IMF becslései alapján megállapított, 2016–2017 tekintetében fennmaradó külső finanszírozási igénye fedezéséhez.

A tervek szerint a támogatást három részletben (200 millió EUR, 150 millió EUR és 150 millió EUR) bocsátják rendelkezésre. Az első részlet folyósítására várhatóan 2016 közepén kerül sor. A második, számos szakpolitikai intézkedés végrehajtásához kötött részlet folyósítása 2016 negyedik negyedévében történhet meg. A harmadik, egyben utolsó részlet – a szakpolitikai intézkedések végrehajtása esetén – 2017 első félévében bocsátható rendelkezésre. A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összeegyeztethető, csalás és egyéb szabálytalanságok elleni speciális rendelkezések alkalmazandók.

A makroszintű pénzügyi támogatásnál szokásos módon a folyósítások feltétele az IMF-fel kötött új készenléti megállapodás keretében végzett program-felülvizsgálat sikeressége. Emellett a Bizottság és a tunéziai hatóságok egyetértési megállapodás keretében konkrét strukturálisreform-intézkedésekről állapodnak meg. A Bizottság az átfogó makrogazdasági irányításnak és a fenntartható növekedés feltételeinek javítására irányuló strukturális reformokat tűz ki célul (pl. az államháztartás-irányítás átláthatóságának és hatékonyságának javítása, fiskális reformok, a szociális védőháló megerősítésére irányuló reformok, munkaerő-piaci reformok és a kereskedelmi és befektetési szabályozási környezet javítására irányuló reformok). Az említett reformintézkedések hozzájárulnak a hatóságok reformprogramjához, továbbá kiegészítik az IMF-fel, a Világbankkal és egyéb donorokkal kötött megállapodásokban meghatározott programokat, valamint az uniós költségvetés-támogatási műveletekhez kapcsolódó programokat. Az intézkedések összhangban vannak az Unió és Tunézia által az európai szomszédságpolitikához kapcsolódva kidolgozott közös cselekvési terv és más stratégiai dokumentumok keretében elfogadott fő gazdasági reformprioritásokkal, emellett támaszkodnak az MFA-I keretében végrehajtott strukturális reformokra.

Azt a döntést, miszerint a makroszintű pénzügyi támogatás egésze hitel formájában nyújtandó, a tunéziai gazdaság egy főre jutó jövedelemben mért fejlettségi szintje és államadósság-mutatói indokolják, emellett összhangban van a Világbank és az IMF Tunéziával kapcsolatos gyakorlatával is. Tunézia ugyanis nem jogosult sem a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), sem az IMF kibővített hiteleszköze keretében nyújtott kedvezményes finanszírozásra.

Jogalap

A javaslat jogalapja az EUMSZ 212. cikke.

A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve teljesül, mert a Tunézia rövid távú makrogazdasági stabilitásának helyreállítására irányuló célkitűzést a tagállamok nem tudják egyedül kielégítően megvalósítani, és ezért az az Európai Unió által jobban megvalósítható. Ennek fő okát a nemzeti költségvetési korlátok jelentik, valamint az, hogy a támogatás mértékének és hatékonyságának maximalizálása érdekében szükség van a támogatók közötti erőteljes koordinációra.

Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének: a rövid távú makrogazdasági stabilitás célkitűzésének eléréséhez szükséges minimumkövetelményekre szorítkozik, és nem lépi túl a célhoz szükséges mértéket.

Az MFA-II támogatás összege – az IMF által a jövőbeli EFF-megállapodás keretében készített becslések alapján végzett bizottsági számítások szerint – a 2016–2017 közötti időszakban fennmaradó finanszírozási rés 19,2%-ának felel meg. Ez összhangban van a makroszintű pénzügyi támogatási műveletekre vonatkozó tehermegosztással kapcsolatos standard szabályokkal. Tekintve, hogy Tunéziának egyéb kétoldalú és multilaterális donorszervezetek és hitelezők is ígértek támogatást, a tehermegosztás megfelelő szintűnek tekinthető az EU részéről. Az MFA-I keretében még nem folyósított harmadik részlet figyelembevételével az MFA-I és az MFA-II keretében 2016–2017-ben nyújtandó teljes pénzügyi támogatás a becsült fennmaradó finanszírozási rés 23,4 %-ának felel meg.

A jogi aktus típusának megválasztása

E makrogazdasági célkitűzések eléréséhez projektfinanszírozás vagy technikai segítségnyújtás nem lenne megfelelő vagy kielégítő. A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a külső finanszírozásra utaltság enyhítése és a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása és a strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A megfelelő általános szakpolitikai keret létrehozásához való hozzájárulás révén a makroszintű pénzügyi támogatás növelheti a más, szűkebb fókuszú uniós pénzügyi eszközök keretében Tunéziában finanszírozott intézkedések hatékonyságát.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A tervezett támogatás nyújtása hitel formájában történne, és annak finanszírozására a Bizottság az Unió nevében hitelt venne fel. A támogatás költségvetést terhelő költsége megfelel a kifizetett összegek 9%-át kitevő összegből az uniós külső hitelnyújtási műveletek biztosítását szolgáló Garanciaalapban a 01 03 06 költségvetési sorból („a Garanciaalap feltöltése”) képzett tartaléknak. Feltételezve, hogy a hitel első és második részletének kifizetésére 2016-ban kerül sor összesen 350 millió EUR összegben, a harmadik, 150 millió EUR nagyságú részletet pedig 2017-ben fizeti ki az EU, a Garanciaalap működtetésére irányadó szabályok szerint az alap feltöltésére a 2018–19-es költségvetésekben kerül sor. A 01 03 06. költségvetési sor felhasználására vonatkozó jelenlegi előrejelzések alapján a Bizottság úgy véli, hogy a művelet költségvetési hatása kezelhető.

5.OPCIONÁLIS ELEMEK

Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A javaslat szerint a makroszintű pénzügyi támogatás az egyetértési megállapodás hatálybalépését követő naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

2016/0039 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Tunéziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára 2 ,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében 3 ,

mivel:

(1)Az Európai Unió (a továbbiakban: EU, Unió) és a Tunéziai Köztársaság (a továbbiakban: Tunézia) közötti kapcsolatok az európai szomszédságpolitika keretén belül fejlődnek. A földközi-tengeri országok közül Tunézia kötött elsőként társulási megállapodást az EU-val; az 1995. július 17-én aláírt megállapodás 1998. március 1-jén lépett hatályba. A társulási megállapodás keretében az ország 2008-ban befejezte az ipari termékekre kivetett vámok leépítését, így a földközi-tengeri országok közül elsőként kötött szabadkereskedelmi megállapodást az Unióval. A kétoldalú politikai párbeszéd és gazdasági együttműködés az európai szomszédságpolitikai cselekvési tervek keretében fejlődött tovább, amelyek közül a legutóbbi a 2013–2017 közötti időszakra vonatkozik.

(2)A forradalmat és a tunéziai elnök, Ben Ali 2011. január 14-i megbuktatását követően 2011. október 23-án megrendezték az első szabad és demokratikus választásokat. 2014 januárjában új alkotmányt fogadtak el, és 2014 utolsó negyedévében parlamenti és elnökválasztásra került sor, amely kapcsán a főbb politikai szereplők együttes erővel törekedtek a reformok továbbvitelére és egy maradéktalanul demokratikus rendszer kialakítására.

(3)E politikai átmenettel párhuzamosan a tunéziai gazdaságra hátrányosan hatottak a folyamatos belső zavargások, a regionális instabilitás (többek között a líbiai konfliktusok hatása) és a gyengélkedő nemzetközi környezet (különösen az Unióban, amely Tunézia legfontosabb kereskedelmi partnere). Ezek a kedvezőtlen események jelentősen gyengítették az ország növekedési teljesítményét, valamint költségvetési és fizetésimérleg-pozícióit.

(4)A 2011. évi politikai változások óta az Unió többször kinyilvánította a tunéziai gazdasági és politikai reformfolyamat támogatása iránti egyértelmű elkötelezettségét. Ennek keretében növelte a Tunéziának nyújtott pénzügyi támogatást, valamint számos területen – így a civil társadalom, a választási rendszer, a biztonság, a regionális fejlesztés, valamint a társadalmi és gazdasági reformok terén – megerősítette az országgal folytatott együttműködést. Az Unió ezenfelül felajánlotta Tunéziának a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre vonatkozó megállapodás megkötésének lehetőségét, amely kapcsán 2014 októberében meg is kezdődtek a tárgyalások.

(5)Ebben a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben 2013 áprilisában a tunéziai hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1 150 millió SDR (különleges lehívási jog) összegű hároméves nem elővigyázatossági jellegű készenléti hitelmegállapodást írtak alá Tunézia gazdasági kiigazítási és reformprogramjának támogatására, amelyet később 2015 decemberéig meghosszabbítottak. Az IMF-program keretében hat lezárt program-felülvizsgálatot követően összesen 1,5 milliárd USD kifizetésére került sor.

(6)Tunézia 2013 augusztusában kiegészítő makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól. Válaszként az EU 2014 májusában 300 millió EUR összegű – hitel formájában nyújtandó – makroszintű pénzügyi támogatást (MFA-I) hagyott jóvá 4 . Az MFA-I-hez kapcsolódó szakpolitikai feltételeket meghatározó egyetértési megállapodás 2015. március 4-én lépett hatályba. A megállapodásban előírt szakpolitikai feltételek teljesítését követően az MFA-I első részletét 2015. május 7-én, második részletét pedig 2015. december 1-jén folyósították.

(7)Szokásos együttműködési programja keretében az Unió 524 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott a tunéziai gazdasági és politikai reformfolyamat támogatása céljából a 2011–2015 közötti időszakra. Emellett Tunézia 2011–2013-ban „A partnerség, a reformok és az inkluzív növekedés támogatása” elnevezésű program (SPRING) keretében 155 millió EUR, 2014–2015-ben az ernyőprogram keretében pedig 122 millió EUR uniós támogatásban részesült. Ezen túlmenően az Európai Beruházási Bank is 1 338 millió EUR összegű kölcsönt nyújtott 2011 óta az országnak.

(8)Tunézia gazdaságát 2015-ben jelentősen megviselték a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokra (elsősorban a turizmusra és a közlekedésre) irányuló terrortámadások, amelyek megpróbálták megtörni az országban megvalósult politikai átmenet konszolidációját. A támadások kedvezőtlenül hatottak a friss gazdasági fellendülésre Tunéziában. Ezek az események, valamint a tartós regionális instabilitás (többek között az újraéledő líbiai konfliktus) és a továbbra is gyengélkedő európai és globális gazdasági környezet még inkább megviselték Tunézia egyébként is gyenge fizetési mérlegét és költségvetési pozícióit, és jelentős hiányokat eredményeztek mind a külső egyenlegben, mind az államháztartásban.

(9)Ebben a nehéz helyzetben az Unió megerősítette a tunéziai gazdasági és politikai reformfolyamat támogatása iránti elkötelezettségét. Ezen elkötelezettségének különösen az Unió és Tunézia közötti, 2015. márciusi társulási tanácsi ülésen, valamint a 2015. júniusi szúszai terrortámadásokat követően a 2015. július 20-i tanácsi következtetésekben adott hangot. A tunéziai reformfolyamat uniós politikai és gazdasági támogatása összhangban van az európai szomszédságpolitika keretében folytatott uniós dél-mediterrán politikával.

(10)Tunézia gazdasági és pénzügyi helyzetének megromlása után az IMF tárgyalásokat kezdett az országgal egy újabb, nagyobb összegű megállapodásról, amelyet kibővített finanszírozási eszköz (a továbbiakban: IMF-program) formájában, valószínűleg egy 2016 tavaszától kezdődő négyéves időszakra nyújtana. Az új IMF-program célja Tunézia rövid távú fizetésimérleg-problémáinak enyhítése, valamint az ország ösztönzése határozott kiigazítási intézkedések végrehajtására.

(11)2015 augusztusában a romló gazdasági helyzetre és kilátásokra való tekintettel Tunézia további makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól.

(12)Mivel Tunézia az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő.

(13)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett azonnali külső finanszírozási szükségletének kielégítése és egy olyan – hathatós és közvetlenül érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet a fizetési mérleg helyzetének rövid időn belüli javítására dolgoztak ki.

(14)Tekintettel arra, hogy Tunézia az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is jelentős külső finanszírozási réssel szembesül, a Tunéziának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető Tunézia azon kérésére, hogy az IMF-programhoz kapcsolódva az Unió is támogassa a gazdasági stabilizációt. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás hozzájárul Tunézia gazdasági stabilizációjához és strukturálisreform-programjához, és kiegészíti az IMF-hitelmegállapodás keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(15)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak Tunézia fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítására kell irányulnia, ezáltal támogatva Tunézia gazdasági és társadalmi fejlődését.

(16)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét Tunézia fennmaradó külső finanszírozási igényének teljes körű számszerű értékelése alapján kell meghatározni, figyelembe véve, hogy az ország mennyiben képes saját forrásokból – különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokból – finanszírozni magát. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározásakor továbbá figyelembe kell venni a multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és a más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi tunéziai alkalmazását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(17)A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós szakpolitikák különféle területein alkalmazott alapelvekkel, célkitűzésekkel és intézkedésekkel.

(18)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania a Tunéziával kapcsolatos uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(19)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a jó kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és tisztességes kereskedelem elveivel összefüggésben Tunézia által tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

(20)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltételéül kell szabni, hogy Tunézia tartsa tiszteletben a hatékony demokratikus mechanizmusokat, ezen belül a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás sajátos célja a tunéziai államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció előmozdítását célzó strukturális reformok elősegítése. A Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak rendszeresen nyomon kell követnie az előfeltételek teljesülését és az említett célkitűzések megvalósulását.

(21)Az Unió makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából Tunéziának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végrehajtandó ellenőrzésekről és a Számvevőszék által végzendő pénzügyi ellenőrzésekről.

(22)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács (mint költségvetési hatóság) hatáskörének sérelme nélkül történik.

(23)A makroszintű pénzügyi támogatásra elkülönített összegeknek összhangban kell lenniük a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(24)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell irányítania. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács figyelemmel kísérhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(25)E határozat egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 5 megfelelően kell gyakorolni.

(26)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az egyetértési megállapodásba foglalandó gazdaságpolitikai feltételekhez kell kötni. Az egységes végrehajtási feltételek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg a tunéziai hatóságokkal. Az említett rendelet értelmében általános szabályként a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a rendeletben meghatározottaktól eltérő esetekben. Tekintettel a 90 millió EUR összeghatárnál nagyobb mértékű támogatás potenciálisan jelentős hatásaira, az említett értékhatár feletti műveletekre helyénvaló a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelembe véve a Tunéziának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét, a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint a támogatás csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)Tunézia gazdasági stabilizációjának és érdemi reformtervének támogatása céljából az Unió legfeljebb 500 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást (a továbbiakban: uniós makroszintű pénzügyi támogatás) nyújt Tunéziának. A támogatás hozzájárul Tunézia IMF-programban meghatározott, a fizetési mérleghez kapcsolódó finanszírozási szükségleteinek fedezéséhez.

(2)Az Unió a makroszintű pénzügyi támogatás teljes összegét hitel formájában bocsátja Tunézia rendelkezésére. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges források biztosítása céljából az Unió nevében a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől hitelt vegyen fel, és a pénzt Tunéziának továbbhitelezze. A hitel maximális átlagos futamideje 15 év.

(3)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság oly módon irányítja, hogy az összeegyeztethető legyen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Tunézia közötti megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal, illetve az európai szomszédságpolitika keretében az EU és Tunézia között létrejött társulási megállapodásban a gazdasági reform tekintetében meghatározott legfontosabb elvekkel és célkitűzésekkel. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve az abból teljesített kifizetéseket is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.

(4)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás hatálybalépését követő naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

(5)Abban az esetben, ha Tunézia finanszírozási igénye az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökken a kezdeti előrejelzésekhez képest, a Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében csökkenti, felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást.

2. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Tunézia tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.

(2)A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi ezen előfeltétel teljesülését.

(3)E cikk (1) és (2) bekezdését a 2010/427/EU tanácsi határozattal 6 összhangban kell alkalmazni.

3. cikk

(1)A Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően megállapodik a tunéziai hatóságokkal az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, a strukturális reformokra és a rendezett államháztartásra összpontosító, pontosan meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekről, amelyeket egyetértési megállapodásba kell foglalni (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás). Az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeknek összhangban kell lenniük az 1. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal, köztük a Tunézia által az IMF támogatásával végrehajtott makrogazdasági kiigazítási és strukturálisreform-programokkal.

(2)Az (1) bekezdésben említett feltételek különösen a tunéziai államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítását célozzák, többek között az uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználása tekintetében. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor megfelelő mértékben figyelembe kell venni a kölcsönös piacnyitás, a szabályokon alapuló méltányos kereskedelem fejlesztése, valamint az Unió külpolitikájával összefüggő más prioritások terén elért előrelépést is. Az említett célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket a Bizottság rendszeresen nyomon követi.

(3)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és a tunéziai hatóságok között megkötendő hitelmegállapodásban kell meghatározni.

(4)A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a 4. cikk (3) bekezdésében előírt feltételek, ideértve azt is, hogy Tunézia gazdaságpolitikája összhangban van-e az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célkitűzéseivel. Ennek során a Bizottság szorosan együttműködik az IMF-fel és a Világbankkal, és szükség esetén az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

4. cikk

(1)A (3) bekezdésben meghatározott feltételektől függően a Bizottság az uniós makroszintű pénzügyi támogatást három hitelrészletben bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek nagyságát a 3. cikkben említett egyetértési megállapodásban határozzák meg.

(2)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegeire szükség esetén a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel 7 összhangban tartalékot kell képezni.

(3)A Bizottság az összes alábbi feltétel teljesítésétől függően dönt a részletek folyósításáról:

a)a 2. cikkben meghatározott előfeltétel;

b)a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret által támogatott, határozott kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó szakpolitikai program végrehajtása terén elért tartósan kielégítő eredmény; valamint

c)az egyetértési megállapodásban szereplő gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek kielégítő teljesítése.

A második részlet kifizetésére elvben legkorábban három hónappal az első részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor. A harmadik részlet kifizetésére elvben legkorábban három hónappal a második részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor.

(4)Amennyiben a (3) bekezdésben említett feltételek tartósan nem teljesülnek, a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását. Ilyen esetekben a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.

(5)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Tunéziai Központi Bank részére kell kifizetni. Az egyetértési megállapodásban meghatározandó előírásoktól függően – ideértve a fennmaradó költségvetési finanszírozási igény megerősítését is – az uniós pénzeszközöket a tunéziai pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára is át lehet utalni.

5. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó hitelfelvételi és -nyújtási műveleteket euróban, egyazon értéknap alkalmazásával kell végrehajtani, és az Unió ennek során nem lehet érintett a futamidők átalakításában, árfolyam- vagy kamatkockázatokban vagy más kereskedelmi kockázatban.

(2)Ha a körülmények megengedik és amennyiben Tunézia kéri, a Bizottság megteheti a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a hitelfeltételek tartalmazzanak előtörlesztési rendelkezést, és hogy ehhez a hitelfelvételi műveletek feltételei közé felvett megfelelő rendelkezés kapcsolódjon.

(3)Amennyiben a körülmények lehetővé teszik a hitel kamatlábának csökkentését, és Tunézia kérelmezi, a Bizottság dönthet úgy, hogy részben vagy egészben refinanszírozza eredeti kölcsöneit, vagy átalakíthatja a vonatkozó pénzügyi feltételeket. A refinanszírozási vagy átalakítási műveleteket az (1) és a (4) bekezdéssel összhangban kell végrehajtani, és azok nem eredményezhetik az érintett felvett hitelek futamidejének meghosszabbítását, illetve a refinanszírozás vagy az átalakítás napján fennálló tőketartozás összegének növekedését.

(4)Az e határozat szerinti hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek kapcsán az Unió részéről felmerülő összes költséget Tunézia viseli.

(5)A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) és (3) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.

6. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 8 és a Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletével 9 összhangban történik.

(2)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása közvetlen irányítással történik.

(3)A tunéziai hatóságokkal kötendő hitelmegállapodásnak rendelkeznie kell az alábbiakról:

a)annak biztosítása, hogy Tunézia rendszeresen ellenőrizze az uniós költségvetésből nyújtott finanszírozás megfelelő felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások elkerülése érdekében, és szükség esetén jogi lépéseket tegyen az e határozat alapján nyújtott, jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

b)az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása, különösen az uniós makroszintű pénzügyi támogatást érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzését és az ellenük való küzdelmet illetően meghozandó egyedi intézkedések előírása, összhangban a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel 10 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 11 , valamint a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 12 ;

c)a Bizottságnak – az Európai Csalás Elleni Hivatalt is beleértve – vagy képviselőinek kifejezett felhatalmazása ellenőrzések, ezen belül helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására;

d)a Bizottság és a Számvevőszék kifejezett felhatalmazása arra, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama alatt és azt követően is ellenőrzéseket hajtsanak végre, ideértve dokumentumok ellenőrzését és helyszíni ellenőrzéseket, például működési értékeléseket;

e)annak biztosítása, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy Tunézia az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciós cselekményt követ el, illetve más olyan jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Uniónak jogában álljon a hitel lejárat előtti visszafizettetése.

(4)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása előtt a Bizottság – működési értékelés révén – értékeli a támogatás szempontjából releváns tunéziai pénzügyi szabályok, adminisztratív eljárások, valamint külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát.

7. cikk

(1)A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

(1)A Bizottság minden év június 30-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e határozat előző évi végrehajtásáról, valamint a végrehajtás értékeléséről szóló jelentést. A jelentésben a Bizottság:

a)megvizsgálja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért eredményeket;

b)értékeli Tunézia gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért előrelépést;

c)megvilágítja az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, Tunézia aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek felszabadítására vonatkozó határozatai közötti összefüggést.

(2)Az 1. cikk (4) bekezdésében említett rendelkezésre állási időszak lejárta után legkésőbb két évvel a Bizottság utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely értékeli a lezárt uniós makroszintű pénzügyi támogatási műveletek eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek milyen mértékben járultak hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

9. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzések

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Határozat a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 13  

Szakpolitikai terület:    01. cím – Gazdasági és pénzügyek

Tevékenység:    03 – Nemzetközi gazdasági és pénzügyek

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

1.4.Célkitűzések

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek) 

„A jólét elősegítése az Európai Unión kívül”

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (DG ECFIN) kapcsolódó tevékenységének fő területei:

1. Az európai szomszédságpolitika végrehajtásának elősegítése a gazdasági elemzés mélyítése és a cselekvési tervek gazdasági szempontjaival kapcsolatos szakpolitikai párbeszéd és tanácsadás megerősítése révén.

2. A partner harmadik országoknak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás kidolgozása, figyelemmel kísérése és végrehajtása az érintett nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködve.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés: „harmadik országoknak fizetésimérleg-problémáik megoldásához és külső adósságállományuk fenntarthatóságának visszaállításához nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás”

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek): Nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok, globális irányítás

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A javasolt támogatás egy, a Tunéziai Köztársaságnak (a továbbiakban: Tunézia) nyújtandó 500 millió EUR összegű európai uniós hitel, amely az ország fenntarthatóbb fizetési mérlegéhez kíván hozzájárulni. A három részletben folyósítandó támogatás hozzájárul az ország jelenlegi nehéz gazdasági és fizetésimérleg-helyzetének megoldásához, amelyet a 2015-ös terrortámadások és a tartós belső és regionális zavargások tovább súlyosbítottak. A támogatás előmozdítja továbbá a fenntartható gazdasági növekedés fokozására és az államháztartás irányításának javítására irányuló strukturális reformokat.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

A hatóságoknak rendszeresen jelentést kell majd készíteniük meghatározott teljesítménymutatókról a Bizottság szolgálatai részére, és a támogatás második és harmadik részletének folyósítása előtt átfogó jelentést kell benyújtaniuk az egyeztetett szakpolitikai feltételek teljesítéséről.

A pénzügyi folyamatok és a Tunéziában e művelet előkészítése céljából végrehajtott adminisztratív eljárások működési értékelését követően a Bizottság szolgálatai folytatják az államháztartás irányításának nyomon követését. Emellett az Európai Unió Tunéziai Küldöttsége rendszeresen beszámol a támogatás nyomon követése szempontjából lényeges kérdésekről. A Bizottság szolgálatai szoros kapcsolatban maradnak az IMF-fel és a Világbankkal annak érdekében, hogy építhessenek a két szervezet Tunéziában folytatott tevékenységeiből származó információkra.

A javasolt jogalkotási határozat rendelkezik a makroszintű pénzügyi támogatási művelet végrehajtásának értékelését tartalmazó, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett éves jelentésről. A végrehajtási időszak leteltét követő két éven belül független utólagos értékelésre is sor kerül majd.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) 

A támogatás folyósításának feltétele lesz a Tunézia és az IMF közötti jövőbeni – várhatóan 2016 márciusában kezdődő – gazdasági program kielégítő végrehajtása. Emellett a Bizottság megállapodik a tunéziai hatóságokkal az egyetértési megállapodásban meghatározandó konkrét szakpolitikai feltételekről, amelyeket a második és a harmadik részlet Bizottság általi rendelkezésre bocsátását megelőzően teljesíteni kell.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás segít Tunéziának abban, hogy megbirkózzon a 2015-ös terrortámadások és a belföldi, valamint regionális konfliktusok okozta gazdasági sokk hatásaival, és ezáltal hozzájárul majd a makrogazdasági stabilitás megvalósításához és a gazdasági reformok ösztönzéséhez, és támogatja az ország politikai átalakulásának konszolidálását. Azáltal, hogy kiegészíti a nemzetközi pénzügyi intézmények, az EU és más donorok által rendelkezésre bocsátott forrásokat, a támogatás hozzájárul a nemzetközi donorközösség által biztosított pénzügyi támogatási csomag általános hatékonyságához.

A javasolt program egyúttal erősíteni fogja a kormány reformok iránti elkötelezettségét, és az Unióval ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzésére irányuló igényét. Ez az eredmény többek között a támogatás folyósításához kapcsolódó megfelelő feltételrendszer révén érhető el. Szélesebb összefüggésben a program azt jelzi a régió többi országa felé, hogy az EU folytatja azon nehéz gazdasági helyzetben lévő országok támogatását, amelyek egyértelműen a politikai reformok útjára lépnek.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

2004 óta összesen 16 utólagos értékelésre került sor makroszintű pénzügyi támogatási műveletekkel kapcsolatban. Az értékelésekből kiderült, hogy a makroszintű pénzügyi támogatások a fogadó országban, ha olykor mérsékelten és közvetve is, de hozzájárulnak a külső fenntarthatóság javításához, a makrogazdasági stabilitáshoz és a szerkezeti reformok megvalósításához. E támogatások a legtöbb esetben pozitív hatással voltak a kedvezményezett ország fizetési mérlegére, és hozzájárultak a költségvetés terheinek enyhítéséhez. Emellett valamelyest hozzájárultak a gazdasági növekedéshez is.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Tunézia tekintetében az EU a fő donorok egyike. Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) és korábban az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében nyújtott pénzügyi támogatás 2011 és 2015 között 801 millió EUR-t tett ki: ez az összeg magában foglalja a SPRING programból (155 millió EUR) és az ernyőprogramból (122 millió EUR) biztosított 277 millió EUR-t. Ezt a támogatást más uniós eszközökből, így a Stabilitási Eszközből (IfS), a demokrácia és az emberi jogok európai eszközéből (EIDHR), a Szomszédsági Beruházási Keretből (NIF) és a Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszközhöz (DCI) tartozó tematikus programokból származó finanszírozás egészíti ki. Ezen túlmenően az Európai Beruházási Bank 2011 óta 1 338 millió EUR összegű kölcsönt nyújtott az országnak, ebből 200 millió EUR-t 2015-ben. Végül, a 2014-ben jóváhagyott 300 millió EUR összegű MFA-I végrehajtása megfelelően halad, már csak a 100 millió EUR-t kitevő utolsó részlet folyósítása van hátra.

A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és a költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása, valamint a strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A makroszintű pénzügyi támogatás nem jelent rendszeres támogatást, és nem is a kedvezményezett ország gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására szolgál. A makroszintű pénzügyi támogatást meg kell szüntetni, amint a külső pénzügyi helyzet újra fenntartható pályára került. Ezt követően a támogatást felváltják az Unió szokásos együttműködési támogatási eszközei.

A makroszintű pénzügyi támogatás célja továbbá, hogy kiegészítse a nemzetközi pénzügyi intézmények beavatkozásait, mindenekelőtt az IMF kibővített hiteleszköze által támogatott kiigazítási és reformprogramot és a Világbank fejlesztési hitelét.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

X A javaslat/kezdeményezés a határozat 1. cikkének (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az egyetértési megállapodás hatálybalépésétől számított 2,5 évig hatályos

X A pénzügyi hatás várhatóan 2016 és 2019 között érvényesül

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 14  

X Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

E támogatás makrogazdasági jellegű, és kialakítása révén összeegyeztethető az IMF által támogatott jövőbeli gazdasági programmal. A fellépésnek a Bizottság szolgálatai által végzett nyomon követése az IMF-program terén, valamint a tunéziai hatóságokkal megkötendő egyetértési megállapodásban egyeztetett konkrét reformintézkedések végrehajtásában elért haladás alapján történik (lásd még az 1.4.4. pontot).

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok) 

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatáshoz támogatáskezelési, szakpolitikai és politikai kockázatok kapcsolódnak.

Fennáll annak a kockázata, hogy a makroszintű pénzügyi támogatást, amely nem meghatározott kiadásokhoz kötött, csalárd módon használják fel. Általános értelemben ez a kockázat olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint a központi banki és pénzügyminisztériumi irányítási rendszerek minősége, illetve a belső és külső pénzügyi ellenőrzési képességek megfelelősége.

A művelet másik alapvető kockázata a belső biztonságból, mindenekelőtt a lehetséges terrortámadásokból ered, ami tovább destabilizálhatja a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat, gyengítheti a hatóságoknak a szükséges gazdasági reformok végrehajtásához kapcsolódó politikai elkötelezettségét, és társadalmi feszültségeket szíthat. A kiigazítási folyamattól való eltérés meghiúsíthatja az IMF által támogatott program célkitűzéseinek megvalósítását, veszélyeztetheti a makrogazdasági stabilitást és megakadályozhatja az MFA-II tényleges folyósítását. Jelentős kockázatok származnak a regionális politikai konfliktusokból is, különösen a líbiai konfliktusból, amely – többek között a líbiai menekültek beáramlása révén – negatív hatást gyakorol Tunézia gazdasági és szociális helyzetére.

Végül, kockázatot jelent az európai és globális gazdasági környezet esetleges gyengélkedése (tekintettel arra, hogy Tunézia nagymértékben függ az uniós piactól), valamint a nemzetközi energia- és élelmiszerárak emelkedése, ami jelentősen befolyásolja Tunézia költségvetési és fizetésimérleg-helyzetét.

2.2.2.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A makroszintű pénzügyi támogatás a Bizottság, beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna és a megfelelési problémák várható aránya

A Bizottságot terhelő, az ellenőrzési és kontrolleljárásokkal összefüggő alapvető költségelemeket a 3.2.1. táblázat tartalmazza. Emellett az Európai Számvevőszék számára és az esetleges OLAF-beavatkozással kapcsolatban is költségek merülnek fel. A bizottsági szolgálatok által 2014-ben végrehajtott működési értékelés során nem csak a források esetleges helytelen felhasználásával kapcsolatos kockázatok mérhetők fel, de az értékelés járulékos előnyeként hasznos információ nyerhető az államháztartás-irányítás területén szükséges reformokról is, ami később beépülhet a támogatási művelet szakpolitikai feltételrendszerébe. A megfelelési problémák várható aránya tekintetében megállapítható, hogy a meg nem felelés kockázata (azaz a hitel vissza nem fizetésének vagy a források helytelen felhasználásának kockázata) a makroszintű pénzügyi támogatási eszközökre vonatkozó eddigi tapasztalatok alapján alacsonynak tekinthető.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A csalárd felhasználás kockázatának csökkentését számos intézkedés szolgálja.

Az egyetértési megállapodás és a hitelmegállapodás tartalmazni fog az ellenőrzésre, a csalás megelőzésére, a pénzügyi ellenőrzésre és csalás vagy korrupció esetén a források visszafizettetésére vonatkozó rendelkezéseket. A támogatást az Unió a Tunéziai Központi Banknál erre a célra létrehozott számlára folyósítja.

Emellett a Bizottság szolgálatai 2014 januárjában külső szakértők támogatásával működési értékelést hajtottak végre, amelynek keretében ellenőrizték az ilyen típusú támogatás szempontjából releváns pénzügyi folyamatok és adminisztratív eljárások megbízhatóságát. Az értékelés megállapította, hogy Tunéziában kellőképpen eredményes a makroszintű pénzügyi támogatás hatékony és eredményes pénzügyi irányítását szolgáló keret. A Bizottság a működési értékelés egyes ajánlásait beépítette az MFA-I programhoz tartozó, az államháztartás-irányítás reformjára vonatkozó feltételekbe, és szándékában áll beilleszteni azokat az újonnan javasolt makroszintű pénzügyi támogatás feltételrendszerébe is. A Bizottság egyéb költségvetési támogatási műveletek révén is segíti a tunéziai hatóságokat államháztartás-irányítási rendszerük fejlesztésében, és ezeket az erőfeszítéseket más donorok is támogatják.

Végül, a támogatás a Bizottság – beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) és az Európai Számvevőszéket – felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások? 

Jelenlegi költségvetési tételek

01 03 02: Makroszintű pénzügyi támogatás

01 04 01 14 – A garanciaalap feltöltése

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

01 04 01 04 – A harmadik országok makroszintű pénzügyi támogatása céljából felvett uniós kölcsönökre vonatkozó európai uniós garancia. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap feltöltését a garanciaalapról szóló módosított rendelettel összhangban kell végrehajtani. E rendeletnek megfelelően a hitel az év végén kinnlevő összegen alapul. A garanciaalapot a 01 04 01 14. költségvetési soron („A Garanciaalap feltöltése”) rendelkezésre álló forrásokból kell feltölteni az összes fennálló kötelezettség 9 %-ának megfelelő mértékben. Az n. év kezdetén a feltöltés összegét a célösszeg és az alap n-1. év végén meglévő nettó eszközállományának különbségeként számítják. A feltöltés összege az n. évben kerül be az n+1. év előzetes költségvetésébe, és azt ténylegesen az n+1. év elején fizetik ki egyetlen ügylettel „A garanciaalap feltöltése” költségvetési sorból (01 04 01 14). Ennek eredményeként az n-1. év végén az alap feltöltésének számításakor a ténylegesen folyósított összeg 9 %-át (legfeljebb 45 millió EUR) veszik figyelembe a célösszegben.

A hitelre vonatkozó költségvetési garanciát jelző költségvetési tételt („p.m.”) csak a garancia tényleges lehívása esetén aktiválják. A költségvetési garanciát várhatóan nem hívják le.

Létrehozandó új költségvetési tételek: nem alkalmazandó.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az igazgatásielőirányzat-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. 

3.2.3.2. Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

A szükséges személyzet költségeinek becslése egy AD5–AD12 kategóriájú tisztviselőre fordított éves kiadás 30%-án alapul.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

(1) HL L 151., 2014.5.21., 9. o.

(2) HL C […], […], […]. o.

(3) Az Európai Parlament …-i álláspontja és a Tanács …-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 534/2014/EU határozata a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 151., 2014.5.21., 9. o.).

(5) A Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(6) A Tanács 2010. július 26-i 2010/427/EU határozata az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(7) A Tanács 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(9) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(10) A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(11) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(13) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based Budgeting).

(14) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(15) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(16) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(17) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(18) A javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(19) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(20) A javaslat végrehajtásának első éve.

(21) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(22) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(23) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED = küldöttségi pályakezdő szakértő

(24) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).