EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.1.26.
COM(2016) 36 final
2013/0014(COD)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló új rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról
(EGT-vonatkozású szöveg)
2013/0014 (COD)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló új rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról
(EGT-vonatkozású szöveg)
1.Előzmények
2013. január 30-án a Bizottság hat jogalkotási javaslatból álló, átfogó csomagot fogadott el annak érdekében, hogy javuljon a vasúti szolgáltatások minősége Európában, és bővüljön a választék.
Ahhoz, hogy a vasút vonzóbb alternatívát jelentsen az utasok számára, és a modális váltás lendületet kapjon, javulnia kell a szolgáltatás színvonalának és hatékonyságának. A szűkös közalapok esetében jobb ár-érték arány és fenntarthatóság lenne elérhető.
A felhasználói igények kielégítése érdekében a csomag az innovációt is támogatni kívánja az európai vasúti szolgáltatások terén, mégpedig a következő három – egymástól különböző, mégis egymással összefüggő – módon:
(1)a belföldi személyszállítási piacok megnyitása a verseny előtt, valamint a közszolgáltatási szerződésekkel kapcsolatban a pályázatkiírás kötelezővé tétele;
(2)a pályahálózat-működtetők függetlenségének megerősítése oly módon, hogy képesek legyenek a vasúti hálózat valamennyi fő funkciójának ellenőrzésére és a vasúti infrastruktúrához való méltányos hozzáférés mindenki számára való biztosítására;
(3)az Ügynökség szerepének erősítése annak érdekében, hogy „egyablakos ügyintézőhellyé” váljon, amely jogosult az egész EU-ban érvényes forgalombahozatali járműengedélyek és üzemeltetői biztonsági tanúsítványok kiadására.
|
A javaslat Európai Parlament, illetve Tanács számára történő megküldésének időpontja
(COM(2013) 27 final – 2013/0014 COD dokumentum):
|
2013. január 31.
|
|
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményének időpontja:
|
2013. július 10.
|
|
A Régiók Bizottsága véleményének időpontja:
|
2013. október 8.
|
|
Az Európai Parlament álláspontjának időpontja (első olvasat):
|
2014. február 26.
|
|
A Tanács álláspontja elfogadásának időpontja:
|
2015. december 10.
|
2.A Bizottság javaslatának célja
Az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet azon hat jogalkotási javaslat egyike, amelyeket a Bizottság 2013. január 30-án a negyedik vasúti csomag keretében elfogadott.
Az Európai Vasúti Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) létrehozó rendelet felülvizsgálatának fő célja az Ügynökség szerepének erősítése és olyan „egyablakos ügyintézőhellyé” alakítása, amely jogosult az egész EU-ban érvényes forgalombahozatali járműengedélyek és üzemeltetői biztonsági tanúsítványok kiadására. A felülvizsgált rendelet erősítené az Ügynökségnek a nemzeti szabályok felügyeletében játszott szerepét, feljogosítva az Ügynökséget arra, hogy követelje meg a szükségtelen szabályok eltörlését és ellenőrizze a nemzeti biztonsági hatóságokat; egyszersmind kiemeltebb helyzetet biztosítana számára rendszerhatóságként az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) és a telematikai alkalmazások összefüggésében.
A Bizottság javasolta továbbá az Ügynökség létrehozásáról szóló aktus módosítását annak érdekében, hogy az (az irányítási struktúra, a többéves munkaprogramozás és a személyzettel kapcsolatos eljárások egyszerűsítése tekintetében) összhangba kerüljön a Parlament, a Tanács és a Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatával és közös megközelítésével.
Tekintettel az Ügynökség feladatait és belső szervezetét érintő változások jelentős mennyiségére, a Bizottság a 881/2004/EU rendelet új jogi aktussal történő felváltását javasolta.
3.Megjegyzések a Tanács álláspontjáról
A Közlekedési Tanács 2015. december 10-i, első olvasatban elfogadott álláspontja támogatja a bizottsági javaslatnak az Ügynökség megerősített szerepével kapcsolatos fő célkitűzését. Néhány aspektusában azonban eltér attól; különösen az arra irányuló javaslat tekintetében, hogy a csak egy tagállamban működő vasúti társaságok/gyártók megválaszthassák, hogy biztonsági tanúsítványaikat és járműengedélyeiket az Ügynökségnél vagy a hazai nemzeti biztonsági hatóságnál kívánják-e kérvényezni.
Ezenkívül a tanácsi álláspont:
részletes előírásokat tartalmaz az Ügynökség munkacsoportjának működéséről.
Meghatározza különösen az ezzel összefüggésben alkalmazandó átláthatósági szabályok elfogadására vonatkozó eljárást;
rögzíti azon szükséges eszközöket, amelyek révén az Ügynökség egy információs és kommunikációs rendszer segítségével egyablakos ügyintézőhelyként működhet.
Az említett eszköz arra szolgál, hogy az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok folyamatos tájékoztatást kapjanak az engedélyek és biztonsági tanúsítványok iránti kérelmekről, az eljárások előrehaladtáról és eredményéről;
egyértelművé teszi az Ügynökségnek a nemzeti szabályok fokozatos visszaszorításában játszott szerepét.
A szöveg a nemzeti szabályok fokozatos visszaszorítása érdekében előírja, hogy a nemzeti intézkedéseket meg kell vizsgálni a vasúti rendszerek biztonsága és kölcsönös átjárhatósága, valamint a versenyszabályokkal való összhang szempontjából. Elengedhetetlen egy független és semleges szakértői véleményen alapuló uniós szintű vélemény kidolgozása. Ezzel összefüggésben a szöveg körvonalazza az Ügynökség szerepét egy ilyen vélemény kibocsátásában;
felsorolja az Ügynökségnek a nemzeti biztonsági hatóságok és a bejelentett szervezetek ellenőrzésével kapcsolatos további feladatait.
Az eredményesebb uniós szintű harmonizáció érdekében az Ügynökség ellenőrizni fogja e szervezetek teljesítményét és döntéshozatalát;
meghatározza, miként működjön a fellebezési tanács.
Részletes szabályokat határoz meg különösen a fellebbezési tanács működését illetően, ideértve a fellebbezési tanács tagjainak a fellebbezési vagy választottbírósági eljárásban érintett felektől való függetlenségére vonatkozó szabályokat, az összeférhetetlenségnek az Ügynökség személyi állománya minden szintjén történő megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint – annak biztosítása érdekében, hogy a fellebbezési ügyek ne okozzanak fennakadást vagy késedelmet – a fellebbezési eljárásra vonatkozó három hónapos határidő meghatározására vonatkozó szabályokat;
meghatározza az Ügynökségnek fizetett díjakra vonatkozó végrehajtási aktus elfogadásának feltételeit.
Előírja, hogy a díjakat és illetékeket átlátható, méltányos és egységes módon kell megállapítani úgy, hogy ne veszélyeztessék az európai vasúti ágazat versenyképességét.
A Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság által előterjesztett eredeti javaslathoz képest a Tanács álláspontja eltér egyes olyan kulcsfontosságú rendelkezésektől, amelyekről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az EU decentralizált ügynökségeire vonatkozó közös megközelítés keretében 2012-ben megállapodott. Ez különösen az alábbiakat érinti:
négy helyett két bizottsági képviselő kinevezése az igazgatótanácsba;
az a jog, hogy az ügyvezető igazgató visszahívását az igazgatótanács tagjainak egyharmada is javasolhatja, miközben a decentralizált ügynökségekről szóló közös megközelítésben megfogalmazottaknak megfelelően a felmentési eljárásnak a kinevezési eljárással megegyező módon kellene zajlania;
a Bizottság azt is hangsúlyozza, hogy az az eljárás, miszerint az igazgatótanács tagjai közül egy megfigyelőt jelölnek ki az ügyvezető igazgató kiválasztására vonatkozó bizottsági eljárás követésére, nem eredményezheti a kiválasztási és kinevezési eljárásokban betöltött feladatkörök megkettőzését.
4.Következtetés
A Bizottság úgy látja, hogy a vasúti ágazat egyszerűsített és egységesített szabályozási keretének bevezetésére vonatkozó cél elérése érdekében elengedhetetlen az Ügynökségről szóló rendelet felülvizsgálata.
A Bizottság ezért a kompromisszum jegyében elfogadja Tanács állásfoglalását, lehetővé téve az Európai Parlamentnek a végső szöveg második olvasatban, a negyedik vasúti csomag további öt javaslatával együtt történő elfogadását. A Bizottság valóban úgy látja, hogy a piaci pillér és a műszaki pillér egyidejű elfogadása maximalizálná a fogyasztói előnyöket a vasúti ágazat szolgáltatásminősége, hatékonysága és versenyképessége terén.