52016IP0384

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52016IP0384 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52016IP0384

Az Európai Parlament 2016. október 6-i állásfoglalása az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 1935/2004/EK rendelet végrehajtásáról (2015/2259(INI))

HL C 215., 2018.6.19, p. 57–64 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

19.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 215/57

P8_TA(2016)0384

Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló rendelet végrehajtása

Az Európai Parlament 2016. október 6-i állásfoglalása az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 1935/2004/EK rendelet végrehajtásáról (2015/2259(INI))

(2018/C 215/11)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—	tekintettel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatról szóló, 2006. december 22-i 2023/2006/EK bizottsági rendeletre (2),

—	tekintettel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló, 2011. január 14-i 10/2011/EU bizottsági rendeletre (3),

—	tekintettel a Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága által 2016 májusában készített, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló, 1935/2004/EK rendelet európai végrehajtási értékelésére (4),

—	tekintettel „Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok – Hogyan garantálhatjuk az élelmiszer-biztonságot és a technológiai innovációt a jövőben?” című, 2016. január 26-án az Európai Parlamentben tartott munkaértekezlet eredményeire (5),

—	tekintettel a keverék toxicitásáról szóló bizottsági jelentésre (6),

—	tekintettel a Tanácshoz intézett, „Vegyi anyagok együttes hatása – Keverékek” című bizottsági közleményre (COM(2012)0252),

—	tekintettel a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa által 2009. december 22-én a vegyi anyagok együttes hatásáról elfogadott következtetéseire (7),

—

tekintettel a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló, 2013. november 20-i 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (8), amely többek között elismeri, hogy az Uniónak foglalkozni kell minden vonatkozó uniós jogszabályban a vegyi anyagok együttes hatásával és az endokrin diszruptorokkal kapcsolatos biztonsági aggályokkal,

—	tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számára készített, „A hormonháztartást zavaró anyagokra vonatkozó tudományos álláspont 2012-ben” című értékelésre (9),

—

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (10) (a REACH-rendelet),

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0237/2016),

mivel az 1935/2004/EK rendelet (a továbbiakban: keretrendelet) általános biztonsági követelményeket állapít meg valamennyi élelmiszerekkel rendeltetésszerűen közvetett vagy közvetlen módon érintkezésbe kerülő anyagra és tárgyra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezek az anyagok ne kerüljenek az élelmiszerbe olyan nagy mennyiségben, amely veszélyezteti az emberi egészséget, illetve elfogadhatatlan változást idéz elő az élelmiszer összetételében, vagy az élelmiszer érzékszervi tulajdonságaiban romlást idézi elő;

B.	mivel a keretrendelet I. melléklete 17 élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő olyan anyagot és tárgyat sorol fel, amelyek külön intézkedések hatálya alá tartozhatnak;

C.	mivel a fent említett 17 anyag közül mindössze 4 anyagra vonatkoznak külön uniós intézkedések: a műanyagokra (az újrafeldolgozott műanyagokat is beleértve), a kerámiákra, a regenerált cellulózra, valamint az aktív és az intelligens anyagokra;

D.	mivel határozottan szükség van bizonyos külön uniós intézkedések, különösen a kerámiatárgyakról szóló 84/500/EGK tanácsi irányelv felülvizsgálatára;

E.	mivel az I. mellékletben felsorolt másik 13 anyagra vonatkozóan a tagállamok továbbra is élhetnek a nemzeti szabályozás lehetőségével;

mivel a többi élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagra vonatkozóan számos tagállam már különböző intézkedéseket hozott, illetve ezen dolgozik; mivel e tagállami intézkedések tekintetében a kölcsönös elismerés elve nem működik, és a belső piac hatékony működését és az egészségvédelem magas szintjét a keretrendeletben és a Szerződésekben előirányzott módon ezért nem lehet biztosítani;

mivel a külön uniós intézkedések által nem szabályozott anyagok veszélyt jelenthetnek a közegészségügyre, és a fogyasztói bizalom elvesztéséhez, jogbizonytalansághoz és a vállalkozók megfelelési költségeinek emelkedéséhez, valamint a versenyképesség és az innováció csökkenéséhez vezethetnek – melyek gyakran az ellátási lánc alsóbb szintjein elhelyezkedő fogyasztókra hárulnak – ezzel akadályozva a versenyképességet és az innovációt; mivel a Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága által 2016 májusában végzett európai végrehajtási értékelés szerint széles körű az egyetértés valamennyi érdekelt fél között a tekintetben, hogy az egységes intézkedések hiánya káros hatást gyakorol a közegészségügyre és a környezetvédelemre, valamint a belső piac zökkenőmentes működésére;

mivel a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó elvek nem késleltethetik az emberi egészséget és/vagy a környezetet érintő, potenciálisan súlyos vagy visszafordíthatatlan következmények elhárítására vagy csökkentésére irányuló intézkedéseket, ahogy azt az uniós Szerződésekben foglalt elővigyázatosság elve is megköveteli;

mivel az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban található hormonháztartást zavaró anyagok és a genotoxikus anyagok különösen problematikusak mind a közegészségre, mind a környezetre nézve; mivel a kémiai összetétel alapján jelenleg nem lehet megbízhatóan előre megbecsülni a hormonháztartást zavaró és a genotoxikus tulajdonságokat, ezért a kémiailag összetett, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok biztonságosságának garantálását szolgáló lehetséges figyelmeztető intézkedésként biológiai vizsgálatok elvégzését kell ösztönözni; mivel az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagoknak a fogyasztók, a környezet és a gyártók javára történő megbízható és költséghatékony biztonsági értékelésének biztosítása érdekében ösztönözni kell az analitikai és toxikológiai vizsgálatok fejlesztésével kapcsolatos kutatást;

mivel közegészségügyi kockázatot jelentenek azok az ártalmas (kórokozó vagy élelmiszerromlást okozó) mikroorganizmusok, amelyek szennyező anyagként előfordulhatnak az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban, valamint azok a biocidek is, amelyeket az ilyen anyagok számának csökkentése érdekében használnak;

K.	mivel bizonyos élelmiszerek hosszú ideig érintkeznek legkülönbözőbb csomagolóanyagokkal;

mivel az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok használatának szempontjából jelentőséggel bíró valamennyi rendelkezés hatékonyabb összehangolása elősegítheti a fogyasztók egészségének hatékonyabb védelmét, és csökkentheti az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok, különösen a csomagolóanyagok környezetre gyakorolt hatását;

M.	mivel az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat érintő valamennyi rendelkezés, többek között a REACH-rendelet hatékonyabb összehangolása hatékonyabbá tenné a körforgásos gazdaságot;

N.	mivel a külön intézkedéseket tudományos adatokkal kell alátámasztani; mivel számos kérdés továbbra is tisztázatlan tudományos szempontból, ezért további kutatásokra van szükség;

mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a nanotechnológia és a nanoanyagok egy új technológiai fejlődést képviselnek, és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok az egyik olyan ágazat, amelyben megjelent a nanoanyagok használata; mivel a nanoanyagok sajátos tulajdonságai hatással lehetnek azok toxikokinetikai és toxikológiai profiljára, azonban ezekre vonatkozóan csak szűkösen állnak rendelkezésre információk; mivel a nanoanyagok élelmiszerekben és biológiai mátrixokban történő jellemzése, észlelése és mérése során jelentkező nehézségekből, valamint a toxicitásra vonatkozó adatok és vizsgálati módszerek korlátozott elérhetőségéből is fakadnak bizonytalanságok;

mivel az uniós szintű egészségügyi és környezeti kockázatértékelések jelenleg az egyes anyagok értékelésére szorítkoznak, és figyelmen kívül hagyják a különböző expozíciós utakról és terméktípusoktól származó együttes és kumulatív expozíció valós körülményeit, amelyet „koktélhatásnak” vagy „keverékhatásnak” is neveznek;

mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)/WHO 2009-es ajánlása (11) szerint az expozíciós értékelésnek ki kell terjednie a normál népességre, valamint a veszélyeztetett, illetve a normál népességnél várhatóan nagyobb expozíciónak kitett kritikus csoportokra (például a csecsemőkre, gyermekekre);

R.	mivel az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok nyomonkövethetőségét az ellátási lánc minden szakaszában biztosítani kell az ellenőrzés, a hibás termékek visszahívásának, a fogyasztók tájékoztatásának és a felelősség megállapításának megkönnyítése érdekében;

S.	mivel a címkézés nagyon közvetlen és hatékony eszköz a fogyasztók tájékoztatására a termék jellemzőiről;

T.	mivel az anyagokra vonatkozó, valamennyi gazdasági ágazatot átfogó horizontális megközelítés biztosítja a jogszabályok következetességét, és kiszámíthatóságot teremt a vállalkozások számára;

U.	mivel az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő valamennyi anyagra vonatkozó, uniós szintű egységes vizsgálati módszerek kidolgozása az egész Unióban elősegítené az egészség- és környezetvédelem magasabb szintjének biztosítását;

V.	mivel az élelmiszerekkel érintkező kész tárgyak biztonsági ellenőrzésének bevezetése lehetőséget kínálhatna bizonyos külön intézkedések kiegészítésére;

Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása sikerek és hiányosságok

elismeri, hogy a keretrendelet szilárd jogalapot biztosít, amelynek célkitűzései továbbra is időszerűek;

hangsúlyozza, hogy míg elsősorban az uniós szinten még nem szabályozott 13 anyagra vonatkozó külön intézkedések elfogadására kell összpontosítani, valamennyi érintett érdekelt fél rámutat arra, hogy hiányosságok vannak a hatályos szabályozás végrehajtásában és betartatásában;

arra számít, hogy a Bizottság Közös Kutatóközpontja a közeljövőben felülvizsgálja a tagállamok által a nem harmonizált anyagokra vonatkozóan elfogadott nemzeti rendelkezéseket; felhívja a Bizottságot, hogy ezt a felülvizsgálatot használja kiindulópontként a szükséges intézkedések meghatározására;

sürgeti a Bizottságot, hogy a szükséges intézkedések kidolgozása során vegye figyelembe az Európai Parlament Kutatási Szolgálata (ERPS) által végzett európai végrehajtási értékelést, valamint a már hatályos és a kidolgozás alatt álló nemzeti intézkedéseket;

rámutat, hogy tekintettel az említett anyagok uniós piacon való előfordulási gyakoriságára és az emberi egészségre jelentett kockázatára, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és ugyanígy az élelmiszerek egységes piacának megőrzése érdekében a Bizottságnak előtérbe kell helyeznie a papírra, kartonpapírra, lakkokra és bevonókra, fémekre és ötvözetekre, nyomdafestékekre és ragasztókra vonatkozó uniós külön intézkedések kidolgozását;

kiemeli, hogy különös figyelmet kell fordítani azokra az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra – akár közvetlenül, akár közvetve érintkeznek az élelmiszerekkel –, amelyeknél magasabb a kioldódás kockázata, mint például a folyadékokat és magas zsírtartalmú élelmiszereket körbevevő anyagok, valamint azokra az anyagokra, amelyek hosszabb ideig érintkeznek az élelmiszerrel;

úgy véli, hogy további uniós szintű külön intézkedések elfogadása a vállalkozókat az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő, biztonságos újrafelhasználható és újrahasznosított anyagok kifejlesztésére ösztönözné, elősegítve ezáltal az Unió hatékonyabb körkörös gazdaság megteremtésére irányuló erőfeszítéseit; rámutat arra, hogy ennek egyik előfeltétele azoknak az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban lévő anyagoknak a hatékony nyomon követése és kivonása lenne, amelyek veszélyeztethetik az emberi egészséget;

ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az újrahasznosított termékekből készült élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok használata és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok újrafelhasználása nem vezethet ahhoz, hogy a végtermék megemelkedett számú szennyező anyagot és/vagy maradékanyagot tartalmazzon;

meggyőződése, hogy – mivel az Unió a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulásra törekszik – jobb szinergiákat kell kialakítani az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó keretrendelet és a körforgásos gazdaság között, aminek magában kell foglalnia az újrahasznosított papírra és kartonpapírra vonatkozó uniós szintű külön intézkedéseket is; megjegyzi, hogy korlátozott alkalommal lehet újra felhasználni az újrahasznosított a papír- és kartontermékeket, ami friss farost-ellátás biztosítását követeli meg;

10.

tekintettel az ásványi olajok az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő, papírból és kartonból készült anyagokból és tárgyakból az élelmiszerekbe való kioldódásának veszélyére, az ásványi olajokra vonatkozó külön intézkedések elfogadásáig és azok nyomdafestékekben történő lehetséges betiltásáig támogatja az ilyesfajta kioldódást megakadályozását célzó további kutatást;

11.

támogatja, hogy a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre vonatkozó bizottsági javaslat (COM(2015)0596) minden anyag tekintetében növeli az újrahasznosítási és az újrafelhasználási célokat; azonban emlékezteti a Bizottságot arra, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok biztonságosságának garantálása érdekében az újrahasznosítási és újrafelhasználási célokat megfelelő ellenőrzési intézkedéseknek kell kísérniük;

12.

hangsúlyozza a termelési lánc kis- és középvállalkozásainak nehéz helyzetét, mivel ezek jogszabályi rendelkezések hiányában nincsenek abban a helyzetben, hogy a termékeik biztonságosságát garantáló információkat szerezzenek vagy továbbítsanak;

13.

elengedhetetlennek tartja, hogy a tagállamok bevonják a folyamatba az összes érdekelt felet, amikor javaslatot tesznek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó egyedi biztonsági követelményekre;

14.

elismeri, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok biztonságosságának értékelésére vonatkozó jelenlegi paradigma nem elégséges, mivel általában alábecsülik az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok által az élelmiszerszennyezésben betöltött szerepet, valamint hiányos a humán expozícióra vonatkozó információ;

Kockázatértékelés

15.

tudatában van annak, hogy az EFSA milyen fontos szerepet játszik a külön intézkedések által szabályozott, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban felhasznált anyagok kockázatértékelésében; elismeri az adott anyagok kockázatértékelése kapcsán felmerülő költségeket és az EFSA korlátozott erőforrásait; ezért felkéri a Bizottságot, hogy az ezzel együtt járó többletmunkára tekintettel növelje az EFSA számára nyújtott finanszírozást, mivel egyre nagyobb szükség van az alábbiakban részletezett kockázatértékelésekre;

16.

felhívja az EFSA-t és az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA), hogy az átfogó értékeléshez rendelkezésre álló eszközök hatékony felhasználása érdekében tett erőfeszítés során szorosabban működjenek együtt és hangolják össze munkájukat;

17.

felismeri, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok kockázatának megfelelő értékelése érdekében egyaránt figyelembe kell venni a gyártásuk és feldolgozásuk során használt anyagokat és a nem szándékosan hozzáadott anyagokat, beleértve a szándékosan hozzáadott anyagokból származó szennyeződéseket és a kémiai reakciókból származó egyéb anyagokat; elismeri, hogy ennek érdekében a kiindulási anyagokat egyértelműen meg kell jelölni az EFSA és a tagállamok illetékes hatóságai számára; hangsúlyozza ennek megfelelően a tudományos testületek/laboratóriumok közötti együttműködés fontosságát, és üdvözli az EFSA azon szándékát, hogy a felhasznált anyagok helyett inkább a kész anyagokra és tárgyakra, valamint a gyártási folyamatra összpontosítson;

18.

hangsúlyozza a nem szándékosan hozzáadott anyagokkal kapcsolatos további kutatások fontosságát, mivel az ismert veszélyes anyagokkal ellentétben ezek identitása és szerkezete, különösen a műanyagokban, gyakran ismeretlen;

19.

felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a következőkkel kapcsolatos bizonyítékokat: i. az anyagok funkcionális barriereken keresztüli kioldódásával kapcsolatos jelenlegi feltételezések; ii. 10 ppb koncentrációs küszöbérték az élelmiszerekben lévő kioldódó anyagok esetében, amelyeket egyes vállalatok és az illetékes hatóságok annak eldöntésére használnak fel, hogy melyik vegyi anyagok kockázatát értékeljék; iii. a funkcionális barrierek milyen mértékben válnak kevésbé hatékonnyá a hosszú tárolási időszak alatt, amikor már csak lelassíthatják a kioldódást; iv. a vegyi anyagok bélen keresztül történő felszívódását befolyásoló, molekulamérettel kapcsolatos jelenlegi feltételezések;

20.

felhívja az EFSA-t és a Bizottságot, hogy a veszélyeztetett csoportok fogalmát terjessze ki a várandós és szoptató nőkre is, és a kockázatértékelési kritériumok közé vegye fel az alacsony dózisú expozíció és a nem monotonikus dózis-reakció viszony lehetséges hatásait is;

21.

sajnálatosnak tartja, hogy jelenlegi kockázatértékelési eljárása során az EFSA nem veszi figyelembe az úgynevezett „koktélhatást” vagy a az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból és más forrásokból származó egyidejű többszörös és kumulatív expozíciót, amely káros hatásokat fejthet ki még akkor is, ha a keverékben az egyes anyagok szintje alacsony, és sürgeti az EFSA-t, hogy a jövőben ennek megfelelően járjon el; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy az emberi egészségre nézve biztonságosnak minősülő kioldódási határértékek megállapítása során vegye figyelembe ezt a hatást, beleértve annak hosszabb időszakokon keresztüli fennállását is;

22.

további tudományos kutatásra szólít fel a különböző vegyi anyagok közötti kölcsönhatásról;

23.

sajnálja továbbá, hogy az EFSA eddig nem vette figyelembe azt, hogy ártalmas mikroorganizmusok lehetnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban; ezért sürgeti az EFSA keretében működő biológiai veszélyek tudományos testületét (BIOHAZ), hogy egy a tárgyban készített EFSA-véleményben vizsgálja meg az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban előforduló mikroorganizmusok kérdését;

24.

rámutat arra, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok az 528/2012/EU rendelet (12) (a biocid termékekről szóló rendelet) hatálya alá tartoznak, mivel az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban előfordulhatnak biocidek, hogy a felületüket megtisztítsák a mikrobiális szennyeződésektől (fertőtlenítőszerek), és tartósítsák az élelmiszert (tartósítószerek); megjegyzi azonban, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban előforduló biocidek különböző típusait különböző jogi keretek szabályozzák, és hogy a biocid típusától függően a kockázatértékelést az ECHA-nak vagy az EFSA-nak kell elvégeznie, esetleg mindkét ügynökségnek;

25.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló rendelet és a biocid termékekről szóló rendelet közötti összhangot, és hogy e tekintetben tisztázza az ECHA és az EFSA szerepét; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy harmonizált és konszolidált megközelítést az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban biocidként használt anyagok átfogó értékeléséről és engedélyezéséről az átfedések, a jogbizonytalanság és a munkafeladat megkettőzésének elkerülése céljából;

26.

felkéri az EFSA-t, hogy vegye figyelembe azt, hogy az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (ÚÚAKTB) 2009-ben az élelmiszer-termelő területeket azonosította az egyik olyan kritikus helyként, amelyek elősegítik az antibiotikumokkal és biocidekkel szemben is rezisztens baktériumok kifejlődését; ezért rámutat arra, hogy a biocideket tartalmazó, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok is hozzájárulhatnak az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok emberekben való előfordulásához;

27.

kiemeli, hogy élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok az aggodalomra okot adó vegyi anyagokkal szembeni humán expozíció jelentős forrásai, ideértve a perfluorozott vegyületeket és a hormonháztartást zavaró anyagokat is, mint amilyenek a ftalátok és biszfenolok, amelyek összefüggést mutatnak a krónikus betegségekkel, valamint a reprodukciós problémákkal, az anyagcserezavarokkal, az allergiákkal és az idegrendszeri fejlődési problémákkal; megjegyzi, hogy különösen aggasztó az ilyen vegyi anyagok élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban való kioldódása, mivel ezek rendkívül kis dózisban is képesek káros hatást kifejteni;

28.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban használt anyagok fokozott hatást gyakorolhatnak a csecsemők és kisgyermekek egészségére;

29.

felhívja a Bizottságot, hogy szüntesse meg a REACH-re és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó jogszabályok között a biztonsági értékelések terén jelentkező hiányosságokat, biztosítva, hogy a vállalatok elkészítik a gyártás, a felhasználás és a forgalmazás során az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban használt vegyi anyagoknak való kitettség emberi egészséget érintő szempontjainak biztonsági értékelését; úgy véli, hogy ezt pontosítani kell az 1935/2004/EK rendeletben;

30.

felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson jobb koordinációt és koherensebb megközelítést a REACH és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó jogszabályok között, különösen ami a REACH szerinti besorolás alapján a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokat (1A, 1B és 2. kategória) vagy a különös aggodalomra okot adó anyagokat illeti, valamint biztosítsa azt, hogy a REACH értelmében fokozatosan kivont káros anyagokat az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból is kivonják; hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy ki lehessen zárni a közegészségre jelentő valamennyi kockázatot, a Bizottságnak rendszeres időközönként tájékoztatnia és friss információval kell ellátnia a Parlamentet és a Tanácsot arra vonatkozóan, hogy egyes aggodalomra okot adó anyagokat (mint például a különös aggodalomra okot adó anyagok, a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok, a bioakkumulatív anyagok vagy a hormonháztartást zavaró anyagok bizonyos kategóriái), amelyeket a REACH vagy egyéb jogszabályok értelmében betiltottak vagy kivontak, még mindig használnak-e az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban; kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a biszfenol-A (BPA) különös aggodalomra okot adó anyagok kategóriájába történő besorolását;

31.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2016. június 15-én közzétette a biocid termékekben és növényvédőszerekben használt hatóanyagok hormonháztartást zavaró tulajdonságait meghatározó tudományos kritériumokat; hangsúlyozza azonban a horizontális kritériumok szükségességét valamennyi termékre, többek között az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozóan, és kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjessze elő ezeket a kritériumokat; szorgalmazza, hogy – amint e kritériumok hatályba lépnek – vegyék ezeket figyelembe az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok kockázatértékelési eljárásában;

32.

megjegyzi, hogy az EFSA legutóbbi véleményét követően a Bizottság végül bejelentette, hogy 0,05 mg/kg-os BPA kioldódási határértéket tervez bevezetni a műanyagból készült csomagolásokra és dobozokra, valamint a fémdobozokhoz használt lakkokra és bevonókra vonatkozóan; tekintettel azonban arra, hogy az elmúlt évtizedben több alkalommal végzett EFSA-újraértékelések nem kezelték hatékonyan az egészségügyi problémák mindegyikét, és arra, hogy az EFSA 2017-ben megint újraértékeli (13) a biszfenol-A veszélyét azon jelentés közzétételét követően, amely aggályokat vet fel azzal kapcsolatosan, hogy a tolerálható napi bevitel nem védi meg a magzatokat és az újszülötteket a BPA immunrendszert károsító hatásától, és azt javasolja, hogy tanácsolják azt a fogyasztóknak, hogy csökkentsék az élelmiszerből, illetve más forrásokból származó BPA-expozíciójukat, felszólít a BPA valamennyi élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagban történő használatának betiltására.

33.

a Bizottság Közös Kutatóközpontjának 2015-ös tudományos és szakpolitikai jelentése alapján elismeri a nehézfémek élelmiszerekbe történő kioldódásának problémáját; úgy értesült, hogy a Bizottság a kerámiatárgyakról szóló 84/500/EGK tanácsi irányelvben felülvizsgálja az ólomra és a kadmiumra vonatkozó határértékeket; határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot, amely alacsonyabb határértékeket állapít meg a kadmium és az ólom kibocsátására vonatkozóan, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 84/500/EGK irányelv felülvizsgálatának megvitatására még nem került sor a Parlamentben és a Tanácsban;

34.

támogatja azon kutatási és innovációs kezdeményezéseket, amelyek az emberi egészségre nézve bizonyítottan biztonságos új anyagokat fejlesztenek ki az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban való használat céljából; hangsúlyozza azonban, hogy az esetleges biztonságosabb alternatívák között a biszfenol-A (BPA) helyettesítőjeként jelenleg nem szerepelhet a biszfenol-S (BPS), mivel a BPS a BPA-hoz hasonló toxikológiai profillal rendelkezhet (14);

35.

támogatja elsősorban a nanoanyagokkal kapcsolatos további kutatást, mivel ezen anyagok hatásainak és kioldódási képességének, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásának tudományos megítélése még mindig bizonytalan; ezért úgy véli, hogy nem csak a műanyagokban való felhasználás esetén kell engedélyezni a nanoanyagokat, hanem az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő valamennyi anyag esetében is, és nem csak ömlesztett formában kell értékelni őket;

36.

rámutat arra, hogy a piaci akadályok és különösen a különböző nemzeti szabályok alapján történő engedélyezésre benyújtott petíciók ahhoz vezetnek, hogy elvesznek a lehetőségek az élelmiszer-biztonság innováción keresztül történő javítására;

Nyomonkövethetőség

37.

úgy véli, hogy a megfelelőségi nyilatkozat hatékony eszköz lehet annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok megfeleljenek a hatályos jogszabályoknak, és javasolja, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő valamennyi anyagot – harmonizált és nem harmonizált anyagot egyaránt – megfelelőségi nyilatkozat és megfelelő dokumentáció kísérjen, amint az jelenleg is érvényes azon élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok esetében, amelyekre vonatkozóan külön intézkedéseket fogadtak el; úgy véli, hogy a használati feltételeknek jobban tükröződniük kell az adott megfelelőségi nyilatkozatokban;

38.

sajnálatosnak tartja azonban, hogy még a kötelező megfelelőségi nyilatkozatok sem mindig állnak rendelkezésre érvényesítés céljából, valamint hogy amennyiben rendelkezésre is állnak, nem mindig elég jó minőségűek ahhoz, hogy a megfelelőségi dokumentáció megbízható forrásai lehessenek;

39.

kéri a harmadik országokból behozott, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok nyomonkövethetőségének és megfelelőségének a megfelelő és teljes körű azonosítási dokumentumok és megfelelőségi dokumentáció előírásával történő megerősítését; hangsúlyozza, hogy a behozott, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagoknak meg kell felelniük az uniós normáknak, biztosítva a közegészség védelmét és a tisztességes versenyt;

40.

felhívja a Bizottságot, hogy vezesse be a nanoanyagok élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban való szándékos jelenlétére vonatkozó kötelező címkézést, valamint a biotermékben és a kritikus fontosságú csoportoknak szánt termékekben használt, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok összetételére vonatkozó kötelező címkézést;

Megfelelőség, a szabályozás érvényesítése és ellenőrzések

41.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó jogszabályok érvényesítési szintje tagállamonként nagyon eltérő; hangsúlyozza, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó olyan uniós iránymutatásokat kell kidolgozni, amelyek elősegítik a jogszabályok harmonizált és egységes végrehajtását és jobb érvényesítését a tagállamokban; e célból hangsúlyozza a tagállamok közötti adatmegosztás fontosságát; úgy véli, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló keretrendelet végrehajtásának javítására irányuló intézkedéseket egyéb, nem jogalkotási szakpolitikai alternatíváknak, például az ágazat által elvégzett önértékelésből származó tapasztalatoknak kell kiegészíteniük;

42.

úgy véli, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak további harmonizálásával megteremthető az emberi egészség védelmének egységesen magas szintje;

43.

az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő egyes anyagok és tárgyak analitikai vizsgálatára vonatkozó egységes uniós norma bevezetésére tesz javaslatot annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok és illetékes hatóságok az Unió egészében egy és ugyanazon módszer szerint végezzék el a vizsgálatokat; megállapítja, hogy egységes vizsgálati módszerek bevezetése biztosítaná az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok egységes kezelését a belső piacon, ezáltal biztosítva az ellenőrzés színvonalának javulását és a védelem szintjének emelkedését;

44.

hangsúlyozza, hogy az egyes tagállamok felelőssége azon vállalatok ellenőrzése, amelyek élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat gyártanak vagy hoznak be; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy egyes tagállamok nem követelik meg a vállaltoktól üzleti tevékenységük nyilvántartásba vételét, ami lehetővé teszi az ilyen vállalatok számára a megfelelési ellenőrzések kijátszását; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa azt, hogy azok a tagállamok, amelyek ezt még nem tették meg, kötelezően írják elő az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat gyártó vagy behozó valamennyi vállalat számára üzleti tevékenységük hivatalos nyilvántartásba vételét a 882/2004/EK rendeletnek megfelelően; elismeri, hogy több tagállamban is léteznek alkalmas nyilvántartásba vételi mechanizmusok, amelyek a bevált gyakorlatok példáiként szolgálhatnak;

45.

felkéri a tagállamokat, hogy növeljék a hivatalos ellenőrzések gyakoriságát és hatékonyságát a meg nem felelés kockázata, valamint az ebből eredő egészségügyi kockázat alapján, figyelembe véve az élelmiszer mennyiségét, a célzott fogyasztót és azt, hogy az élelmiszer mennyi ideig került érintkezésbe az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyaggal, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok típusát, hőmérsékletét és egyéb meghatározó tényezőket;

46.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell az egységes, szigorú és rendszeres ellenőrzések elvégzéséhez szükséges személyzet, valamint meg nem felelés esetén a visszatartó erejű szankciók rendszere rendelkezésre állásáról a 882/2004/EK rendelet felülvizsgálatának megfelelően;

47.

a tagállamok és a Bizottság közötti hatékonyabb együttműködésre és koordinációra szólít fel az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer terén, az egészségügyi kockázatok gyors és eredményes megszüntetése érdekében;

48.

felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg alaposabban azt a megközelítést, amely az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő kész tárgyak biztonsági ellenőrzésein, illetve az élelmiszerekkel érintkező tárgyak egyéb jóváhagyási eljárásain alapul;

49.

üdvözli az Európai Bizottság „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” platformját; ösztönzi a platform tevékenységeinek kiterjesztését;

o o

50.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 338., 2004.11.13., 4. o.

(2) HL L 384., 2006.12.29., 75. o.

(3) HL L 12., 2011.1.15., 1. o.

(4) PE 581.411

(5) PE 578.967

(6) Kortenkamp 2009. http://ec.europa.eu/environment/chemicals/effects/pdf/report_mixture_toxicity.pdf

(7) http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&f=ST%2017820%202009%20INIT

(8) hetedik környezetvédelmi cselekvési program: HL L 354., 2013.12.28., 171. o. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32013D1386&from=HU

(9) http://www.who.int/ceh/publications/endocrine/en/

(10) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(11) A legújabb fejlemények az élelmiszerekben lévő vegyi anyagok kockázatértékelésével és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban használt anyagok biztonsági értékelésére gyakorolt lehetséges hatásukkal kapcsolatban – EFSA Journal 2016; 14(1):4357 (28. o.) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4357

(12) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(13) https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/160426a?utm_content=hl&utm_source=EFSA+Newsletters&utm_campaign=3bd764133f-HL_20160428&utm_medium=email&utm_term=0_7ea646dd1d-3bd764133f-63626997

(14) A társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (SEAC) véleménye a biszfenol-A korlátozását javasló XV. melléklet szerinti dokumentációról, 13. o. http://www.echa.europa.eu/documents/10162/13641/bisphenol_a_seac_draft_opinion_en.pdf

Top

Choose the experimental features you want to try