EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.10.18.

COM(2016) 661 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A Bizottság 34. éves jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EU dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedéssel kapcsolatos tevékenységeiről (2015)

{SWD(2016) 330 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A Bizottság 34. éves jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EU dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedéssel kapcsolatos tevékenységeiről (2015)

Bevezetés

Ez a jelentés az Európai Unió dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedéssel kapcsolatos 2015. évi tevékenységeiről számol be. A jelentés az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i 2016/1036/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) 23. cikkének rendelkezéseivel, az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i 2016/1037/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: szubvencióellenes alaprendelet) 34. cikkének rendelkezéseivel, valamint a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban az Európai Parlament és a Tanács számára készül.

A dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésre vonatkozó vizsgálatokat a Bizottság a fent említett tanácsi rendeletek alapján végzi. A hatályos jogszabályok, a terminológia és az eljárások átfogó összefoglalása megtalálható a jelentést kísérő szolgálati munkadokumentumban.

A jelentés röviden áttekinti 2015 legfontosabb eseményeit az uniós piacvédelmi eszközök terén, és a korábbi évekhez hasonlóan kiegészül egy részletes mellékletekkel ellátott, alaposabb elemzést tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentummal. A jelentés a részletesebb információk könnyű elérhetősége érdekében a szolgálati munkadokumentum általános szerkezetét követi, ideértve annak fejezetek szerinti tagolását.

A jelentés és a munkadokumentum a következő weboldalon a nyilvánosság számára is elérhető: http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/anti_dumping/legis/index_en.htm.

1.A dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésre vonatkozó vizsgálatok és intézkedések áttekintése

1.1.Általános megjegyzések

A hatályban lévő intézkedések száma az előző évhez képest némileg emelkedett, az év végén folyamatban lévő vizsgálatok száma azonban megegyezett a 2014. év végén mért adattal. Az újonnan indított ügyek száma kissé csökkent, azonban a megkezdett felülvizsgálatok száma jelentősen emelkedett 2014-hez képest. Ezen felülvizsgálatok majdnem negyede kijátszásellenes ügy volt.

2015 végén az EU-nak 87 dömpingellenes és 11 szubvencióellenes intézkedése volt hatályban.

2015-ben az EU-ba irányuló teljes behozatal 0,25 %-át érintette dömping- vagy szubvencióellenes intézkedés.

Ezekről részletesen beszámol az e jelentést kísérő szolgálati munkadokumentum. A szolgálati munkadokumentum mellékleteire való hivatkozások a címek mellett találhatók.

1.2.Új vizsgálatok (lásd az A–E. mellékletet és az N. mellékletet)

2015-ben 14 új vizsgálat indult. Ideiglenes vámot 10 eljárás során vetettek ki. Végleges vám kivetésével 11 ügy zárult, három eljárást pedig intézkedések nélkül zártak le.

1.3.Felülvizsgálatok

A Bizottság piacvédelmi eszközökkel foglalkozó szolgálatai jelentős részben továbbra is felülvizsgálatokkal foglalkoznak. A szolgálati munkadokumentum 2. táblázata a 2011-2015-ig terjedő évekre vonatkozóan tartalmaz statisztikai információkat.

1.3.1.Intézkedés hatályvesztésére irányuló felülvizsgálatok (lásd az F. mellékletet)

A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 18. cikke úgy rendelkezik, hogy az intézkedések 5 év elteltével lejárnak, hacsak a hatályvesztési felülvizsgálat nem bizonyítja, hogy eredeti formájukban fenn kell tartani őket. 2015-ben négy intézkedés automatikusan hatályát vesztette az ötéves érvényességi időtartam végével.

2015-ben 13 hatályvesztési felülvizsgálat indult. 13 hatályvesztési felülvizsgálat zárult a vám további öt évre történő megerősítésével. Két hatályvesztési felülvizsgálat az intézkedések megszüntetésével zárult.

1.3.2.Időközi felülvizsgálatok (lásd a G. mellékletet)

A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikke az intézkedések érvényességi idő alatti felülvizsgálatát írja elő. A felülvizsgálatok korlátozódhatnak a dömping/szubvenció vagy a károkozás szempontjaira.

2015-ben összesen 11 időközi felülvizsgálat indult. Hat időközi felülvizsgálat a vám megerősítésével vagy módosításával zárult. Egy időközi felülvizsgálat sem zárult az intézkedések megszüntetésével.

3.3.1.„Egyéb” időközi felülvizsgálatok (lásd a H. mellékletet)

Ezen időszak során két „egyéb” – vagyis a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének vagy a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikkének hatálya alá nem tartozó – felülvizsgálatot fejeztek be. Nem indult ilyen felülvizsgálat.

4.3.1.Új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatok (lásd az I. mellékletet)

A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 20. cikke „új exportőröknek szóló” és „gyorsított” felülvizsgálatot ír elő annak érdekében, hogy egyéni dömpingkülönbözetet vagy egyéni kiegyenlítő vámot lehessen megállapítani a szóban forgó exportáló országokban működő olyan új exportőrökre, amelyek a vizsgálati időszak során nem exportálták a terméket. Ezeknek az exportőröknek bizonyítaniuk kell, hogy valóban új exportőrök, és valóban a vizsgálati időszak után kezdtek az EU-ba exportálni. Ilyen esetben egyedi vámot lehet számukra kiszámítani, amely általában alacsonyabb az országos vámnál.

2015-ben egy új exportőrre vonatkozó felülvizsgálat indult, és egy ilyen felülvizsgálat zárult le.

1.3.5.Visszanyerésre vonatkozó vizsgálatok (lásd a J. mellékletet)

Amennyiben elegendő információ utal arra, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően és az intézkedések bevezetése előtt vagy után az EU-ba behozott terméknek csökkentek az exportárai vagy nem (eléggé) mozdultak el a viszonteladói árai vagy az azt követő eladási árai, akkor visszanyerésre vonatkozó felülvizsgálat indítható annak megvizsgálására, hogy az intézkedésnek volt-e hatása az említett árakra. Az ilyen alacsonyabb exportárak figyelembevétele érdekében újraszámolható a dömpingkülönbözet, és növelhető a vám. A visszanyerésre vonatkozó felülvizsgálatok lehetőségét a dömpingellenes alaprendelet 12. cikke és a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikkének (3) bekezdése tartalmazza.

2015-ben nem került sor visszanyerésre vonatkozó felülvizsgálat indítására és két felülvizsgálat a vámok növelésével zárult.

1.3.6.Az intézkedések kijátszását felfedő vizsgálatok (lásd a K. mellékletet)

A dömpingellenes alaprendelet 13. és a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke a vizsgálatok újraindításának lehetőségét írja elő olyan esetben, amikor bizonyíték áll rendelkezésre az intézkedések kijátszásáról.

2015-ben hét ilyen vizsgálat indult. Négy kijátszásellenes vizsgálat az intézkedések kiterjesztésével végződött.

1.4.Védintézkedésre vonatkozó vizsgálatok (lásd az L. mellékletet)

Az EU-ban 2015-ben nem volt védintézkedésekkel kapcsolatos tevékenység.

2.A dömping- és a szubvencióellenes intézkedések végrehajtása

2.1.Az intézkedések nyomon követése

A hatályban lévő intézkedések ellenőrzésére irányuló tevékenységek négy főbb területre oszthatók: 1) a csalás megelőzése; 2) a kereskedelmi forgalom és a piaci fejlemények felügyelete; 3) az eredményesség javítása a megfelelő eszközökkel és 4) a szabálytalan gyakorlatokkal szembeni fellépés. Ezek a tevékenységek lehetővé tették a Bizottságnak, hogy proaktív módon, a tagállamokkal együttműködésben biztosítsa a piacvédelmi intézkedések megfelelő végrehajtását az Európai Unióban.

2.2.A kötelezettségvállalások figyelemmel kísérése (lásd az M. és a Q. mellékletet)

A kötelezettségvállalások figyelemmel kísérése a végrehajtási tevékenységek része, mivel a kötelezettségvállalás a dömping- és szubvencióellenes intézkedések egyik formája. Kötelezettségvállalást a Bizottság akkor fogad el, ha biztosítottnak látja, hogy az ténylegesen ki tudja küszöbölni a dömping vagy a támogatásnyújtás káros hatásait.

2015 elején 129 kötelezettségvállalás volt hatályban. 2015 folyamán a kötelezettségvállalások portfóliójában a következő változások történtek: Hat vállalkozás kötelezettségvállalásait visszavonták, mivel megállapítást nyert, hogy nem tartották be azokat vagy a kötelezettségvállalások ellenőrzése nem volt gyakorlatilag kivitelezhető. Egy vállalkozás kötelezettségvállalása lejárt. Új kötelezettségvállalást nem fogadtak el. Így 2015 végére a hatályos kötelezettségvállalások száma összesen 122 lett.

3.Visszatérítés

A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (8) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az importőröknek, hogy az őket érintő beszedett vámok visszatérítését igényeljék, amennyiben kimutatható, hogy a dömping-/támogatáskülönbözetet kiküszöbölték, vagy az a hatályos vám szintje alá csökkent.

2015-ben 45 új visszatérítési kérelmet nyújtottak be. 2015 végén kilenc visszatérítéssel kapcsolatos vizsgálat volt folyamatban; ezek összesen 79 kérelemre vonatkoztak. 2015-ben 14 bizottsági határozatot fogadtak el: 13 részleges visszatérítést engedélyezett, egy pedig elutasította a visszatérítésre vonatkozó kérelmet. Három kérelmet visszavontak.

4.A piacvédelmi eszközök korszerűsítése

A jogalkotási javaslat és a Bizottság 2013. áprilisi közleményét követően a korszerűsítési javaslat a Tanácshoz és a Parlamenthez került rendes jogalkotási eljárás keretében.

A korszerűsítési gyakorlat célja a piacvédelmi eszközök jelenlegi üzleti környezethez történő igazítása volt. Középpontjában az állt, hogy gyakorlati megoldásokat találjon az érintett felek által az eszközök használata során tapasztalt valós problémákra. Ezáltal a piacvédelmi eszközök hozzáférhetőbbekké válnának, és az intézkedések célzottabb válaszokat adnának a kereskedelmi partnereink által gyakorolt egyes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra. Más fontos elemei közé tartozott az átláthatóság fokozása, kiemelt figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra, emellett az érdekek egyensúlyának megőrzése továbbra is lényegi elem maradt.

A Parlament 2014 áprilisában megszavazott egy jogalkotási állásfoglalást, és ezzel lezárta a piacvédelmi eszközök modernizációs javaslatának első olvasatát. Azóta készen áll a háromoldalú megbeszélések megkezdésére. A Tanács azonban nem tudott kompromisszumos megoldást találni, még a 2014. második felére eső, a Tanács olasz elnökségének erőfeszítései ellenére sem. A kudarc oka, hogy a nyersanyagokkal kapcsolatos torzulási ügyekben nem sikerült megegyezni az alacsonyabb vám szabályának részleges nem alkalmazásáról. Főleg ebben a kérdésben a Tanács megosztott maradt a termelők érdekeit támogató és az importálók érdekeit támogató tagállamok között.

2015-ben az acélválság idején újból felélénkült az érdeklődés a korszerűsítési dosszié iránt. A Bizottság további elképzeléseket terjesztett elő a tagállamok közötti megállapodás megkönnyítése és a Tanács a Parlamenttel folytatandó háromoldalú megbeszélésének elkezdése érdekében.

5.Országos piacgazdasági státusz

A jelenlegi gyakorlat szerint a dömpingellenes vizsgálatok alkalmazásában valamely ország akkor tekinthető piacgazdaságnak, ha megfelel az e jelentéshez csatolt szolgálati munkadokumentumban részletezett öt kritériumnak. Országos piacgazdasági státuszt hat ország kért: Kína, Vietnam, Örményország, Kazahsztán, Mongólia és Belarusz.

2015-ben nem került sor konzultációkra az EU és Kína között annak megvizsgálására, hogy az ország megfelel-e a fennmaradó négy piacgazdasági kritériumnak (2004-ben a második kritériumot teljesítettnek nyilvánították). 2012 óta Kína nem vesz részt ebben az eljárásban. Az eljárás iránt tanúsított érdektelenséget annak jeleként lehet értelmezni, hogy Kína azt várja, hogy az EU 2016. decemberétől megváltoztassa a dömpingkülönbözet kiszámítására használt módszertant a Kínát érintő ügyekben. 2015-ben a Bizottság elkezdte vizsgálni, milyen következményekkel jár az, hogy a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának bizonyos rendelkezései a közeljövőben hatályukat vesztik. Az e kérdést övező jogi, gazdasági és politikai kérdések elemzése folytatódott az 2015. év folyamán. Ez vitaalapot biztosított a biztosi testületnek egy 2016 január elején tartott irányadó vitában, ahol a témával kapcsolatos hatásvizsgálat és nyilvános konzultáció megindításáról döntöttek. A Bizottság folytatja a jövőre vonatkozó szakpolitika kidolgozását annak alapján, hogy a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv bizonyos rendelkezései hatályukat vesztik.

2015 júniusában a Bizottság szolgálatai megküldték Vietnámnak a piacgazdasági státusszal kapcsolatos előrehaladásáról szóló értékelő jelentést, amelyben a harmadik kritériumot teljesítettnek nyilvánították. A jelentés következtetései között az is szerepelt, hogy annak ellenére, hogy az egyéb kritériumokkal kapcsolatban is történt némi előrehaladás, ez nem volt elegendő ahhoz, hogy a három másik közül bármelyiket teljesítettnek lehessen nyilvánítani (az első kritériumot 2013-ban teljesítettnek nyilvánították).

2015-ben tovább elemezték Kazahsztán piacgazdasági elbánás iránti kérelmét az ottani gazdasági fejlődésre vonatkozóan benyújtott információk alapján. Ez az elemzés 2016-ban is folytatódik, mivel még 2015-ben történtek olyan események a gazdaságban, amelyek elemzésére a folyamatban lévő értékelésben kerül majd sor.

2015. márciusban Mongólia aktualizált információkat nyújtott be gazdasága fejlődésére vonatkozóan. A beérkezett információk elemzése 2015-ben már folyamatban volt. Az elemzést azonban nem aktualizáltuk, mivel a többi kritériumra vonatkozó információk hiányosak voltak.

2015. októberben Örményország válaszolt a Bizottság előző év decemberében elküldött kérdéseire, amelyek a piacgazdasági státusszal kapcsolatos értékelés aktualizálása érdekében további információkat és magyarázatokat kértek az ország gazdaságában bekövetkező fejleményekre. 2015 utolsó negyedévében folytatódott a dosszié értékelése a beérkezett új információk alapján. Örményország 2010-ben már teljesített két kritériumot: konkrétan az elsőt és az ötödiket. A piacgazdasági státusszal kapcsolatos további munkálatokat azonban voltak 2010 és 2014 között felfüggesztették, mivel ebben az időszakban az ország a piacgazdasági státusz kérdésével szemben előnyben részesítette a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre irányuló tárgyalásokat az EU-val. Örményország csak 2014. februárban kérte a folyamat újjáélesztését.

Ami Belaruszt illeti, 2015-ben nem volt előrelépés ezzel a dossziéval kapcsolatban.

6.Információs és kommunikációs tevékenységek / Kétoldalú kapcsolatok

6.1.Kis- és középvállalkozások (kkv-k)

2015-ben a kkv-ügyfélszolgálat továbbra is piacvédelmi eszközökre vonatkozó tájékoztatással foglalkozott. Ez az ügyfélszolgálat 2004-ben jött létre válaszul azokra a nehézségekre, amelyekkel a kkv-knek kis méretük és forráshiányuk miatt meg kell küzdeniük az összetett piacvédelmi vizsgálatok során. Az ügyfélszolgálat által a kkv-knek nyújtott segítség konkrét ügyekkel kapcsolatos tájékoztatásra, valamint a dömpingellenes és szubvencióellenes eljárás eljárási és lényegi elemeivel kapcsolatos rendelkezésekre terjedt ki.

6.2.Kétoldalú kapcsolatok/ tájékoztató tevékenységek – gazdasági ágazatok és harmadik országok

A piacvédelmi szolgálatok munkájának fontos részét jelenti az EU piacvédelmi tevékenységeivel kapcsolatos jogszabályok és gyakorlatok magyarázata.

A Bizottság 2015-ben a piacvédelemről szóló képzési szemináriumot szervezett több harmadik országbeli tisztviselő részére (a résztvevők Indiából, Vietnámból, Jordániából, Tunéziából és Japánból jöttek). Emellett számos egyéb kétoldalú egyeztetés nyújtott még lehetőséget különféle piacvédelmi kérdések megvitatására több harmadik országgal, így Kínával, Japánnal, Ausztráliával, Brazíliával, Mexikóval, Törökországgal, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal (az Eurázsiai Bizottsággal).

2015 során a piacvédelemmel foglalkozó szolgálatok egyaránt voltak házigazdái és résztvevői számos kulcsfontosságú érdekelt féllel – köztük a Business Europe, valamint specifikus ágazati társulások részvételével – tartott találkozónak.

7.Bírósági felülvizsgálat: a Bíróság / Törvényszék határozatai (lásd az S. mellékletet)

2015-ben a Törvényszék és a Bíróság összesen 27 ítéletet hozott a dömping-, illetve szubvencióellenes tevékenységek területén. A Bíróság két ítélete a Törvényszék határozata elleni fellebbezésekre vonatkozott.

2015-ben 20 új ügy indult, ebből öt a Törvényszék, 15 pedig a Bíróság előtt.

A dömping- és szubvencióellenes intézkedésekkel kapcsolatos, 2015 végén még függőben lévő törvényszéki és bírósági ügyek listája a szolgálati munkadokumentum S. mellékletében található.

8.Tevékenységek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül

8.1.Vitarendezés a dömpingellenes intézkedések, szubvencióellenes intézkedések és védintézkedések területén

A WTO szigorú eljárást ír elő a WTO-megállapodások alkalmazását érintő, a WTO-tagállamok között felmerült viták rendezésére.

2015-ben két vizsgálóbizottság jött létre: az Indonéziából behozott biodízelre kivetett dömpingellenes intézkedésekkel foglalkozó vizsgálóbizottság (DS480), valamint a Pakisztánból származó polietilén-tereftalátra kivetett szubvencióellenes intézkedésekkel foglalkozó vizsgálóbizottság (DS486). Ez utóbbival kapcsolatban Pakisztán ragaszkodott az eljárás lefolytatásához, a vita tárgyát képező intézkedések lejárta ellenére. A vizsgálóbizottság első érdemi értekezletére az Indonéziából származó zsíralkoholokra kivetett dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos vita kapcsán került sor (DS442). A DS397 esetében (azon megfelelőségi eljárások kérdése, amelyek a Kínából származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára az EU által kivetett végleges dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos WTO-vitarendezés eredményeként merültek fel) a testület 2015. augusztusban adta ki első jelentését, amelyet az EU és Kína egyaránt megfellebbezett. Egy Oroszország által kérelmezett, költségkorrekciós módszerekkel és bizonyos dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos vitarendezési eljárást Oroszország kérésére felfüggesztettek (DS474), miközben egy ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkozó, második ilyen eljárást kérelmeztek 2015 során (DS494). Az Indonézia által kérelmezett, a biodízelre kivetett dömpingellenes intézkedésekre vonatkozó vitarendezési eljárást (DS480) felfüggesztették az Argentínával való, szintén biodízelre vonatkozó vitarendezési eljárás eredményének megszületéséig, amellyel kapcsolatban a testület időközi jelentést adott ki 2015 decemberében.

8.2.Egyéb WTO-tevékenységek

Ami a WTO-tárgyalásokat illeti, erőfeszítéseket tettünk 2015-ben, hogy haladást érjünk el a WTO-szabályokkal kapcsolatban, ez a WTO 10. miniszteri konferenciáját előkészítő folyamat része volt. Ez a folyamat mind a négy szabályozási területre kiterjedt, ezen belül a dömpingellenes és horizontális támogatásokra, valamint nagy hangsúlyt kapott az átláthatóság javításának kérdése. Az Európai Unió a tárggyal kapcsolatos indítványt nyújtott be 2015. július 10-én, amelyet egy szakmai dokumentum követett szeptemberben. A horizontális támogatásokkal kapcsolatban az EU elképzelései a WTO viszontbejelentési mechanizmusának javítására irányultak, amelynek keretében a WTO-tagok a többi tag bejelentéséhez kapcsolódó hiányzó információkat nyújthatnának be. A dömpingellenes szubvenciókkal kapcsolatban az EU javasolta, hogy vezessék be a WTO-tagok dömpingellenes politikájának és gyakorlatának felülvizsgálati mechanizmusát a WTO titkársága által készített jelentés alapján. Volt ugyan némi érdeklődés a WTO-tagok között arra vonatkozóan hogyan lehetne javítani a dömpingellenes eljárások átláthatóságát, azonban továbbra sincs előrelépés a tárgyalásokon. Végül a WTO 2015. december 15–18-án Nairobiban megrendezett 10. miniszteri konferenciája nem hozott semmilyen határozatot a szabályok tárgyalásával kapcsolatosan. Mindazonáltal várhatóan szabályokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak majd a nairobi konferenciát követő időszakban.

Az év során két alkalommal összeült a technikai csoport, amely a tárgyalócsoport egyik alcsoportja. A csoport a dömpingellenes vizsgálatok lefolytatásának számos gyakorlati vonatkozását vitatta meg, egyebek mellett a bizalmas dossziék kezelését, az alacsonyabb vám szabályát, valamint a közérdek vizsgálatát.

2015-ben a WTO megállapodásokból eredő kötelezettségeivel összhangban az EU benyújtotta a WTO-nak az EU és a tagállamok szintjén nyújtott támogatások teljes bejelentését. E 2015. évi bejelentés felülvizsgálata megkezdődött a támogatásokkal és kiegyenlítő intézkedésekkel foglalkozó bizottság különleges ülésén, amelyet évente kétszer tartanak, erre a felülvizsgálatra a második ülésen került sor. Ezekkel a tevékenységekkel párhuzamosan folytatódott a Bizottság szolgálatainak részvétele a dömpingellenes gyakorlatokkal, a szubvenciókkal és kiegyenlítő intézkedésekkel, valamint a védintézkedésekkel foglalkozó bizottságokban. 2015 októberében a Dömpingellenes Bizottság alcsoportjai közé tartozó végrehajtási csoportban, számos tag osztott meg információkat saját joghatóságuk adminisztratív és bírósági felülvizsgálati eljárásairól. Ezzel összefüggésben az EU előterjesztette az EU piacvédelmére vonatkozó bírósági felülvizsgálat keretét.

9.Következtetések

2015-ben némileg csökkent az újonnan indított vizsgálatok száma. Ez közvetlenül tükrözte az ágazattól kapott olyan panaszok számát, amelyek elegendő bizonyítékot tartalmaztak az uniós ágazattól a károkozó dömpingre vagy támogatásokra vonatkozó állítások alátámasztására. Jelentősen emelkedett a kiszabott átmeneti és végleges intézkedések száma, valamint a felülvizsgálatok száma. A korábbi évekhez hasonlóan az Unió védintézkedést nem hozott.

A Bizottság piacvédelmi eszközökkel foglalkozó szolgálatai is folytatták a harmadik országok tisztviselői, valamint az uniós iparágak és importőrök felvilágosítását szolgáló tájékoztató tevékenységeiket. Annak ellenére, hogy az acélipari ágazat válsága miatt megújult az érdeklődés a piacvédelmi eszközök modernizációját célzó kezdeményezés iránt és a Bizottság folyamatos erőfeszítéseket tett e dosszié előrehaladásának segítése érdekében, 2015 végén a Tanácsnak még mindig nem volt felhatalmazása, hogy háromoldalú megbeszéléseket kezdjen. 2015 során folytatódott számos ország piacgazdasági státuszának értékelése, csakúgy mint a kínai dömpingkülönbözet 2016. december utáni kiszámításának módszerével kapcsolatos előkészítő munka, mivel az említett időszakban a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának bizonyos rendelkezései hatályukat vesztik.