Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52016DC0485

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2015

COM/2016/0485 final

Brüsszel, 2016.7.15.

COM(2016) 485 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2015


Az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolója –
2015

 

TARTALOMJEGYZÉK

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE    

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA    

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK – AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK    

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI    

MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ    

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI    

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE    

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL    

MEGJEGYZÉSEK A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ    

AZ EFA ÉS A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI    

EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL    

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK – AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK    

 

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE

Az Európai Fejlesztési Alap 2015. évről szóló éves beszámolója a 11. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának X. címével és a pénzügyi kimutatások mellékletében ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának 20. cikkével összhangban felelősséget vállalok a 11. Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők és az EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott – és garantálta azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Fejlesztési Alap eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi helyzetéről.

[aláírás]

Manfred Kraff

számvitelért felelős tisztviselő

2016. július 12.

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA

1.HÁTTÉR

Az Európai Unió (a továbbiakban: az EU) számos fejlődő országgal ápol együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célkitűzése az, hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési segély és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést, elsődlegesen abból a célból, hogy hosszú távon csökkentse és megszüntesse a szegénységet. E cél megvalósítása érdekében az EU a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. Az európai uniós (a továbbiakban: uniós) fejlesztési együttműködési források három helyről származnak:

-az EU költségvetéséből,

-az Európai Fejlesztési Alapból,

-és az Európai Beruházási Banktól.

Az Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az EFA) az EU fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (a továbbiakban: az AKCS-) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (a továbbiakban: a TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására.

Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az EFA-t a Tanácsban ülésező tagállami képviselők belső megállapodása hozta létre, irányításáért egy külön bizottság felelős. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) felelős. Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) a beruházási keretet kezeli.

Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi alapú segítséget a 2014–2020-as időszakban továbbra is főleg az EFA keretében finanszírozzák. Az egyes EFA-k időtartama általában mintegy öt év, és mindegyikükre külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források Bizottság által kezelt részéről. E pénzügyi kimutatásokat aggregált formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak a Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről.

A 11. EFA-t létrehozó belső megállapodást a Tanács keretében ülésező részt vevő tagállamok 2013 júniusában fogadták el 1 . A megállapodás 2015. március 1-jén lépett hatályba. A 10. EFA lezárása és a 11. EFA hatálybalépése közötti folytonosság biztosítása érdekében a Bizottság áthidaló eszköz néven ismertté vált átmeneti intézkedésekre tett javaslatot 2 . Az áthidaló eszköz a 11. EFA keretében kerül bemutatásra.

Ezzel egy időben módosították a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatot 3 , és elfogadták az átmeneti időszakra alkalmazandó új pénzügyi szabályzatot is 4 . Ezek 2014. május 30-án léptek hatályba. A Tanács 2015. március 2-án elfogadta a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatot 5 és a végrehajtási szabályokat 6 . Ezek 2015. március 6-án léptek hatályba.

A beruházási keretet az AKCS–EU partnerségi megállapodás keretében hozták létre. A beruházási keretet az EBB kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban – de nem kizárólag – magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor fejlesztéseit az AKCS-államokban. A keret megújuló alap, így a hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem a Bizottság kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, amely az EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentést tartalmazza. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló II. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről 7 .

2.AZ EFA FINANSZÍROZÁSA

Az Európai Tanács 2013. december 2-án elfogadta a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet. Ezzel összefüggésben úgy döntöttek, hogy az AKCS-államokkal való földrajzi együttműködést nem integrálják az EU költségvetésébe, hanem továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák.

Az EU költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat és a bevételeket egy évre tervezik és hagyják jóvá. Az EFA az EU-tól eltérően egy többéves jelleggel működő alap. Minden EFA egy rendszerint ötéves időszakra szóló átfogó alapot hoz létre a fejlesztési együttműködés megvalósításának céljával. Mivel a forrásokat többéves alapon bocsátják rendelkezésre, azok az EFA teljes időszakában felhasználhatók. A költségvetési évenkéntiség elvétől való eltérés a költségvetési beszámolóban is látszik, mivel az EFA-k végrehajtását azok teljes összegéhez mérik.

Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az alap teljes összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást. A Bizottság ezt követően az uniós fejlesztési együttműködési politikának megfelelően kezeli az alapot. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikával párhuzamosan saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást.

Az említett hozzájáruláson felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az alapnak.

3.ÉV VÉGI JELENTÉSTÉTEL

3.1.ÉVES BESZÁMOLÓ

A számvitelért felelős tisztviselő felelőssége, hogy elkészítse az éves beszámolót, és gondoskodjon arról, hogy az megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről.

Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül bemutatásra:

I. rész: A Bizottság által kezelt pénzösszegek

(I)Az EFA pénzügyi kimutatásai

(II)Jelentés az EFA pénzügyi végrehajtásáról

II. rész: Az EBB által kezelt pénzösszegek

(I)A beruházási keret pénzügyi kimutatásai

Emellett, mivel 2014-ben az EFA keretében létrehoztak egy vagyonkezelői alapot (lásd a 3.2. megjegyzést), ennek beszámolóját, továbbá az EFA és a vagyonkezelői alap összevont beszámolóját az alábbiakban mutatjuk be.

Az éves beszámolót a Bizottság a következő év július 31-én fogadja el, majd mentesítés céljából bemutatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

3.2.BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet (a költségvetési rendelet) 187. cikkének (1) bekezdésével és az átmeneti időszakra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 42. cikkével összhangban a Bizottság a más támogatókkal megkötött megállapodás keretében a külső tevékenységeit szolgáló vagyonkezelői alapokat hozhat létre. Ilyen alapokat vészhelyzeti, vészhelyzetet követő, illetve tematikus intézkedésekre lehet létrehozni. A költségvetési rendelet 187. cikkének (6) bekezdésével összhangban az uniós vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője.

A első többdonoros uniós vagyonkezelői alapot 2014. július 15-én Bêkou néven, a Közép-afrikai Köztársaság stabilizációjának és újjáépítésének céljával hozta létre az EU, Németország, Franciaország és Hollandia. A Bêkou Vagyonkezelői Alap maximális időtartama 60 hónap.

Mivel a Bêkou Vagyonkezelői Alapot az EFA keretében hozták létre, éves beszámolóját konszolidálni kell az EFA beszámolójával.

4.ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

4.1.ELLENŐRZÉS

Az EFA éves beszámolóját és forrásgazdálkodását az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) ellenőrzi külső ellenőrként. A Számvevőszék éves jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

4.2.MENTESÍTÉS

A záró ellenőrzést az EFA-források pénzügyi végrehajtása alól az adott pénzügyi évre adott mentesítés jelenti. Az EFA esetében a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács tesz ajánlást az Európai Parlamentnek, amely pedig dönt arról, hogy elfogadja-e a Bizottság beszámolóját az EFA-források adott pénzügyi évben történt végrehajtásáról. A döntés alapjául a számlák vizsgálata, a Számvevőszék éves jelentése (amely tartalmazza a hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot), a Bizottság erre adott válaszai, valamint a Bizottsághoz intézett kérdések és tájékoztatási kérelmek szolgálnak.

 

EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP

2015-ÖS PÉNZÜGYI ÉV

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK – AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK

Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

 

TARTALOMJEGYZÉK

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK – AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK    

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI    

AZ EFA MÉRLEGE    

Az EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA    

AZ EFA CASH FLOW-KIMUTATÁSA    

KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL    

MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN    

EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN    

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN    

MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ    

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI    

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE    

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL    

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP MÉRLEGE    

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP EREDMÉNYKIMUTATÁSA    

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP CASH FLOW-KIMUTATÁSA    

KIMUTATÁS A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL    

MEGJEGYZÉSEK A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ    

AZ EFA ÉS A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI    

ÖSSZEVONT MÉRLEG    

ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS    

ÖSSZEVONT CASH FLOW KIMUTATÁS    

ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL    

EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL    

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK – AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK    

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.



AZ EFA MÉRLEGE

millió EUR

Megjegyzés

2015.12.31.

2014.12.31.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

Előfinanszírozás

2.1.

516

472

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások

2.2.

34

39

550

511

FORGÓESZKÖZÖK

Előfinanszírozás

2.3.

1 145

1 403

Követelések

2.4.

171

84

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

2.6.

504

391

1 820

1 879

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

2 370

2 389

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Céltartalékok

2.7.

(4)

–

Szállítói kötelezettségek

2.8.

(10)

(34)

(14)

(34)

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Szállítói kötelezettségek

2.9.

(1 376)

(1 423)

(1 376)

(1 423)

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

(1 390)

(1 457)

NETTÓ ESZKÖZÖK

980

932

FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

2.10.

38 873

35 673

Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje

2.11.

2 252

2 252

Előző évek áthozott gazdasági eredménye

(36 994)

(33 468)

Az év gazdasági eredménye

(3 152)

(3 526)

NETTÓ ESZKÖZÖK

980

932

 

Az EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA

millió EUR

Megjegyzés

2015

2014

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

3.2.

132

132

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

Működési kiadások

3.3.

(3 179)

(3 650)

Igazgatási kiadások

3.4.

(113)

(22)

(3 291)

(3 671)

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

(3 160)

(3 539)

Pénzügyi bevételek

3.5.

8

13

Pénzügyi kiadások

(0)

(0)

PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

8

13

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

(3 152)

(3 526)

 

AZ EFA CASH FLOW KIMUTATÁSA

millió EUR

Megjegyzés

2015

2014

Az év gazdasági eredménye

(3 152)

(3 526)

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

A tagállamok általános hozzájárulásai

3 232

3 068

A követelések értékvesztés miatti veszteségeinek leírása (visszaírása)

1

14

Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

214

(165)

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások (növekedése)/csökkenése

5

(39)

Rövid lejáratú követelések állományának (növekedése)/csökkenése*

(88)

(15)

Hosszú lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)

(20)

9

Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)**

(211)

152

Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)

132

134

NETTÓ CASH FLOW

113

(368)

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)

113

(368)

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya

2.6.

391

759

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya

2.6.

504

391

* Rövid lejáratú követelések általános hozzájárulásokkal kapcsolatos követelések nélkül.

** Rövid lejáratú kötelezettségek általános hozzájárulásokkal kapcsolatos kötelezettségek nélkül.

 

KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL

millió EUR

Aktív EFA-k tőkéje (A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)

Eredménytartalék (D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)

Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)

EGYENLEG (2013.12.31.)

45 691

13 162

32 529

(33 468)

2 252

1 313

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

–

(3 144)

3 144

–

–

3 144

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(3 526)

–

(3 526)

EGYENLEG (2014.12.31.)

45 691

10 018

35 673

(36 994)

2 252

932

Tőkenövekedés – hozzájárulások

(4 795)

4 795

–

–

4 795

Tőkecsökkenés – az áthidaló eszköz keretében lekötött pénzeszközök

(1 595)

(1 595)

(1 595)

A 11. EFA tőkéjének megjelenítése

29 367

29 367

–

–

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(3 152)

–

(3 152)

EGYENLEG (2015.12.31.)

73 464

34 590

38 873

(40 146)

2 252

980

MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR

2015.12.31.

2014.12.31.

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

Előfinanszírozás

2.1.

–

63

368

84

–

17

411

44

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások

2.2.

–

–

–

34

39

–

63

368

118

–

17

411

83

FORGÓESZKÖZÖK

Előfinanszírozás

2.3.

3

67

879

195

5

142

1 178

77

Követelések

2.4.

1

65

103

2

3

66

15

0

Átvezetési számlák

2.5.

214

657

1 190

–

216

810

–

607

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

2.6.

–

–

–

504

–

–

–

391

218

790

2 172

701

224

1 018

1 193

1 076

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

218

853

2 541

819

224

1 035

1 604

1 159

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Céltartalékok

2.7.

–

–

–

(4)

–

–

–

–

Szállítói kötelezettségek

2.8.

–

–

(10)

–

–

–

(34)

–

–

–

(10)

(4)

–

–

(34)

–

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Szállítói kötelezettségek

2.9.

(3)

(128)

(1 174)

(71)

(10)

(175)

(1 195)

(43)

Átvezetési számlák

2.5.

–

–

–

(2 062)

–

–

(1 633)

–

(3)

(128)

(1 174)

(2 132)

(10)

(175)

(2 828)

(43)

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

(3)

(128)

(1 184)

(2 136)

(10)

(175)

(2 862)

(43)

NETTÓ ESZKÖZÖK

214

726

1 357

(1 317)

214

860

(1 258)

1 116

FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

2.10.

12 164

10 973

15 737

–

12 840

11 699

11 134

–

Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje

2.11.

627

1 625

–

–

627

1 625

–

–

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása

2.12.

(2 476)

2 376

35

65

(3 147)

1 758

(209)

1 597

Előző évek áthozott gazdasági eredménye

(10 107)

(14 223)

(12 183)

(482)

(10 114)

(13 988)

(9 356)

(10)

Az év gazdasági eredménye

6

(26)

(2 232)

(901)

8

(235)

(2 828)

(472)

214

726

1 357

(1 317)

214

860

(1 258)

1 116

NETTÓ ESZKÖZÖK

214

726

1 357

(1 317)

214

860

(1 258)

1 116

EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR

2015

2014

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

3.2.

4

24

99

5

9

43

79

1

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

Működési kiadások

3.3.

2

(56)

(2 297)

(828)

(1)

(293)

(2 881)

(475)

Igazgatási kiadások

3.4.

(0)

–

(34)

(79)

–

0

(22)

–

2

(56)

(2 331)

(907)

(1)

(293)

(2 903)

(475)

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

6

(32)

(2 232)

(902)

8

(249)

(2 824)

(474)

Pénzügyi bevételek

3.5.

(0)

6

0

2

0

15

(3)

2

Pénzügyi kiadások

–

–

0

(0)

–

–

(0)

–

PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

(0)

6

1

2

0

15

(4)

2

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

6

(26)

(2 232)

(901)

8

(235)

(2 828)

(472)

 

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR

8. EFA

Aktív EFA-k tőkéje (A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)

Eredménytartalék (D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)

Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG (2013.12.31.)

12 840

–

12 840

(10 114)

627

(3 083)

270

Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból

–

(64)

(64)

Az év gazdasági eredménye

–

8

8

EGYENLEG (2014.12.31.)

12 840

–

12 840

(10 107)

627

(3 147)

214

Tőkecsökkenés – az áthidaló eszköz keretében lekötött pénzeszközök

(676)

(676)

(676)

Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból

–

(6)

(6)

Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból

–

676

676

Az év gazdasági eredménye

–

6

6

EGYENLEG (2015.12.31.)

12 164

12 164

(10 100)

627

(2 476)

214

millió EUR

9. EFA

Aktív EFA-k tőkéje (A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)

Eredménytartalék (D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)

Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG (2013.12.31.)

11 699

–

11 699

(13 988)

1 625

2 130

1 467

Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból

–

(372)

(372)

Az év gazdasági eredménye

–

(235)

(235)

EGYENLEG (2014.12.31.)

11 699

–

11 699

(14 223)

1 625

1 758

860

Tőkecsökkenés – az áthidaló eszköz keretében lekötött pénzeszközök

(727)

(727)

(727)

Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból

–

(109)

(109)

Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból

–

727

727

Az év gazdasági eredménye

–

(26)

(26)

EGYENLEG (2015.12.31.)

10 973

10 973

(14 249)

1 625

2 376

726

millió EUR

10. EFA

Aktív EFA-k tőkéje (A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)

Eredménytartalék (D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)

Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG (2013.12.31.)

21 152

13 162

7 990

(9 365)

–

952

(423)

Tőkenövekedés – hozzájárulások

–

(3 144)

3 144

3 144

Átcsoportosítás a 8. és 9. EFA-ba/EFA-ból

–

(936)

(936)

Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból

(225)

(225)

Az áthozott gazdasági eredmény – pénztár – átcsoportosítása a 10. EFA-ból a 11. EFA-ba

10

10

Az év gazdasági eredménye

–

(2 828)

(2 828)

EGYENLEG (2014.12.31.)

21 152

10 018

11 134

(12 183)

–

(209)

(1 258)

Tőkenövekedés – hozzájárulások

(4 795)

4 795

4 795

Tőkecsökkenés – az áthidaló eszköz keretében lekötött pénzeszközök

(192)

(192)

(192)

Átcsoportosítás a 8. és 9. EFA-ba/EFA-ból

–

84

84

Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból

–

160

160

Az év gazdasági eredménye

–

(2 232)

(2 232)

EGYENLEG (2015.12.31.)

20 960

5 223

15 737

(14 415)

–

35

1 357



millió EUR

11. EFA

Aktív EFA-k tőkéje (A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)

Eredménytartalék (D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)

Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG (2013.12.31.)

–

–

–

–

–

–

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

–

–

–

–

Átcsoportosítás a 8., 9. és 10. EFA-ba/EFA-ból

–

–

1 597

1 597

Az áthozott gazdasági eredmény – pénztár – átcsoportosítása a 10. EFA-ból a 11. EFA-ba

(10)

(10)

Az év gazdasági eredménye

–

(472)

(472)

EGYENLEG (2014.12.31.)

–

–

–

(482)

1 597

1 116

A 11. EFA tőkéjének megjelenítése a belső megállapodásnak megfelelően

29 301

29 301

–

–

Átcsoportosítás a 8., 9. és 10. EFA-ba/EFA-ból

–

(1 532)

(1 532)

Az év gazdasági eredménye

–

(901)

(901)

EGYENLEG (2015.12.31.)

29 301

29 301

–

(1 382)

65

(1 317)

 

MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ

 

1.LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK

Az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 46. cikkének megfelelően az EFA pénzügyi kimutatásai a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készülnek. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokat valamennyi uniós intézmény és szerv alkalmazza annak érdekében, hogy a számvitelre, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozó egységes szabálykészlet kidolgozása révén megvalósuljon a pénzügyi kimutatások elkészítésével és a konszolidációval kapcsolatos folyamatnak a költségvetési rendelet 152. cikke által előírt harmonizációja. E szabályokat – tevékenységei egyedi jellegének szem előtt tartásával – az EFA-ra is alkalmazzák.

1.2.SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az 1. sz. uniós számviteli szabályban („Pénzügyi kimutatások”) kerültek meghatározásra (és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal): valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A költségvetési rendelet 144. cikke szerint a pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a megbízhatóság, az érthetőség és az összehasonlíthatóság.

1.3.A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.3.1.Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Az éves beszámolóban bemutatott számok millió euróban értendők, mivel az EU funkcionális és beszámolókészítési pénzneme az euró. Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított ügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit a december 31-én érvényes árfolyamon számítják át euróra.

EUR átváltási árfolyamok

Pénznem

2015.12.31.

2014.12.31.

Pénznem

2015.12.31.

2014.12.31.

BGN

1,9558

1,9558

LTL

–

3,4528

CZK

27,0230

27,7350

PLN

4,2639

4,2732

DKK

7,4626

7,4453

RON

4,5240

4,4828

GBP

0,7340

0,7789

SEK

9,1895

9,3930

HRK

7,6380

7,6580

CHF

1,0835

1,2024

HUF

315,9800

315,5400

JPY

131,0700

145,2300

USD

1,0887

1,2141

1.3.2.Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentősebb becsült tételek a következők (a felsorolás nem kizárólagos): munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, céltartalékok, készletekkel és követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, elhatárolt bevételek és kiadások, függő követelések és kötelezettségek, valamint az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.



1.4.MÉRLEG

1.4.1.    Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott amortizációval és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja a becsült hasznos élettartam alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

1.4.2.    Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. Az eredeti bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez vagy befejezéséhez közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában. A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági előnyöket vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően a gazdálkodó egység élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek. A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Eszköztípus

Lineáris leírási kulcsok

Épületek

4 % – 10 %

Üzemek és berendezések

10 % – 25 %

Bútorok és járművek

10 % – 25 %

Beépített és mozdítható berendezési tárgyak

10 % – 33 %

Számítástechnikai berendezések

25 % – 33 %

Egyéb

10 % – 33 %

Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevétel és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

Pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra azok a tárgyieszköz-lízingek, amelyeknél a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően a gazdálkodó egység viseli. A pénzügyi lízingek aktiválása a lízing kezdetekor a lízingbe vett eszköz valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken történik. A pénzügyi lízing díjának kamattartalmát a lízingidőszak alatt a ráfordítások között számolják el, a fennálló egyenlegre alkalmazott azonos időszaki kamatlábbal. A bérleti kötelezettségek (a finanszírozási költségek nélkül) a kötelezettségek között szerepelnek. A pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el.

Operatív lízingnek minősülnek azok a lízingek, amelyeknél a tulajdonjogban rejlő kockázatok és előnyök jelentős hányada a lízingbeadónál marad. Az operatív lízing díjait a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel számolják el az eredménykimutatásban.

1.4.3.    Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, amikor bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az eszköz könyv szerinti értékét azonnal a megtérülő értékére írják le, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.

1.4.4.    Pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközök a következő kategóriákba sorolhatók: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök; kölcsönök és követelések; lejáratig tartandó befektetések; és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

(I)Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha a gazdálkodó egység akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket. E pénzügyi évben a gazdálkodó egység nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

(II)Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor a gazdálkodó egység az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni. A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek az eszközök a befektetett eszközök között szerepelnek.

(III)Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeket a gazdálkodó egység határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben a gazdálkodó egység nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

(IV)Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy a gazdálkodó egység milyen időtartamot követően kívánja értékesíteni őket, amely általában a mérlegfordulónapkor hátralévő futamidő.

1.4.5.    Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy az alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, vissza kell fizetnie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott (kiadásként lekönyvelt) elszámolható költségek és a visszatérített összegek.

Az év végén kinnlevő előfinanszírozási összegek értéke megfelel a mérlegben kezdetben megjelenített összeg(ek)nek, csökkentve a visszafizetett összegekkel és az időszak során felmerült elszámolható költségekkel, adott esetben ideértve a becsült összegeket is.

1.4.6.    Követelések és behajtható követelések

A követeléseket és behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. Értékvesztési leírásra akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a gazdálkodó egység nem fogja tudni beszedni a követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg.

1.4.7.    Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi instrumentumok, amelyek értékesíthető pénzügyi eszközökként kerülnek besorolásra. Ide tartoznak: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló és felmondásos betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.4.8.    Céltartalékok

Céltartalékot akkor képeznek, ha a gazdálkodó egységnek múltbeli eseményből adódóan jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik fél felé; ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a kötelem forráskiáramlást von maga után, amelynek összege megbízhatóan becsülhető. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges kiadásnak a beszámoló fordulónapján megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

1.4.9.    Szállítói kötelezettségek

A gazdálkodó egység szállítói kötelezettségeinek jelentős összege nem áru-, illetve szolgáltatásbeszerzéssel, hanem a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos. A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.4.10.    Időbeli elhatárolás

A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. A bevételeket szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén elhatárolt bevételt jelenítenek meg a pénzügyi kimutatásokban, ha a gazdálkodó egység még nem bocsátott ki számlát, de a kapcsolódó szolgáltatás nyújtása vagy a kapcsolódó áru leszállítása már megtörtént, vagy azt szerződéses megállapodás írja elő. Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják, és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.5.EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.5.1.    Bevételek

A nem visszterhes ügyletekből származó bevételek az adók és a transzferek, mivel esetükben az átadó anélkül biztosít erőforrásokat a fogadó szervezet részére, hogy az megközelítőleg egyenértékű ellenszolgáltatást teljesítene. A transzfer a nem visszterhes ügyletekből származó jövőbeli gazdasági haszon vagy szolgáltatási potenciál beáramlása, amely nem adó.

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.

1.5.2.    Kiadások

A visszterhes ügyletek kiadásainak kimutatására a készletek leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban számolják el.

A visszterhes kiadások a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak, és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok. A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet engedélyezi, vagy a transzfer engedélyezéséről szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

1.6.FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.6.1.    Függő követelések

A függő követelés olyan lehetséges követelés, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.6.2.    Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan lehetséges kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelem teljesítéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelem összegét nem lehet megfelelő megbízhatósággal értékelni.

1.7.TÁRSFINANSZÍROZÁS

A kapott társfinanszírozási hozzájárulások feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek, és a tagállamokkal, a harmadik országokkal és más szervezetekkel szembeni szállítói kötelezettségként kerülnek bemutatásra. Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik feleknek szolgáltatásokat nyújtson, különben vissza kell térítenie az eszközöket (vagyis a kapott hozzájárulásokat). A társfinanszírozási megállapodásokkal kapcsolatban fennálló szállítói kötelezettségek a kapott társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült kiadások különbségét jelentik. A nettó eszközértékre gyakorolt hatás nulla.

A társfinanszírozási projektekkel kapcsolatos kiadásokat felmerülésükkor jelenítik meg. A hozzájárulások ennek megfelelő összegét működési bevételként jelenítik meg, így az év gazdasági eredményére gyakorolt hatás nulla.

2.MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

 

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2.1.ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Előfinanszírozás

–

63

368

84

516

472

Összesen

–

63

368

84

516

472

 

millió EUR

2015.12.31.

2014.12.31.

Közvetlen irányítás

65

72

Végrehajtja:

Bizottság

43

47

Uniós végrehajtó ügynökség

1

3

Uniós küldöttség

21

22

Közvetett irányítás

451

400

Végrehajtja:

Harmadik ország

25

22

Nemzetközi szervezet

90

127

EBB és EBA

323

223

Közjogi szerv

10

24

Magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv

3

4

Összesen

516

472

 

Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtti előlegfizetésről. Némely esetben előrehaladási jelentéseken alapuló ütemes kifizetéseket írnak elő. Az előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló ország vagy terület pénznemében folyósítják.

Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló fordulónapjától számított tizenkét hónapon belül visszafizetendő vagy felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként jelenítik meg. Mivel az EFA-projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Ezért az előfinanszírozási összegek egy része a befektetett eszközök között kerül kimutatásra, de mivel a 8. és a 9. EFA már a zárás folyamatában van, a legtöbb előfinanszírozás rövid lejáratú.

A hosszú lejáratú előfinanszírozás 2014. december 31-i állapothoz képest 44 millió EUR összegű növekedése főként a 11. EFA keretében kötött új szerződések végrehajtásából és a 9. EFA 2 jelentős szerződésének meghosszabbításából adódik.

2.2.A VAGYONKEZELŐI ALAPBA FIZETETT HOZZÁJÁRULÁSOK

Ez a megnevezés a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alapba hozzájárulásként fizetett összeget tartalmazza, levonva belőle a felmerült költségek vagyonkezelői alapot terhelő becsült részét.

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulásokat az EFA közvetlen irányítással kezeli.

FORGÓESZKÖZÖK

2.3.ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Előfinanszírozás (bruttó)

14

265

3 032

939

4 250

4 335

Elhatárolással elszámolt

(11)

(198)

(2 153)

(744)

(3 105)

(2 932)

Összesen

3

67

879

195

1 145

1 403

 

millió EUR

2015.12.31.

2014.12.31.

Közvetlen irányítás

284

227

Végrehajtja:

Bizottság

123

116

Uniós végrehajtó ügynökség

1

4

Uniós küldöttség

159

106

Közvetett irányítás

861

1 176

Végrehajtja:

Harmadik ország

229

257

Nemzetközi szervezet

336

494

EBB és EBA

235

357

Közjogi szerv

56

41

Magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv

5

24

Magánjog alapján működő, köz-magán társulást végrehajtó szerv

0

2

Összesen

1 145

1 403

 

A rövid lejáratú előfinanszírozás 2014. december 31-i állapothoz képest 298 millió EUR összegű csökkenése főként a 9. és a 10. EFA keretében végrehajtott egyes záróelszámolásoknak köszönhető.

3.Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

A garanciák az előfinanszírozás biztosítására szolgálnak, megszűnésükre az adott projekthez kapcsolódó végső igény kifizetésekor kerül sor. 2015. december 31-én az EFA által az előfinanszírozási összegekre kapott garanciák névértéke 198 millió EUR. A számviteli standardoknak való megfelelés érdekében a garanciákat az év végén részletes vizsgálatnak vetették alá. A vizsgálatot követő értékleírás keretében az előfinanszírozások kapcsán 444 millió EUR névértékben írtak le olyan garanciákat, amelyek nem az EFA-hoz tartoztak, hanem az ajánlatkérőhöz.

3.1.KÖVETELÉSEK

millió EUR

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Ügyfelekkel, állami szervekkel, EFTA-országokkal és harmadik országokkal szembeni követelések

2.4.1.

1

5

6

2

13

21

Tagállamokkal szembeni követelések

2.4.2.

–

–

90

–

90

0

Aktív időbeli elhatárolások

2.4.3.

–

60

7

–

67

63

Összesen

1

65

103

2

171

84

 

millió EUR

2015.12.31.

2014.12.31.

Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

104

21

Visszterhes ügyletekből származó követelések

67

63

Összesen

171

84

4.Ügyfelekkel, állami szervekkel, EFTA-országokkal és harmadik országokkal szembeni követelések

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Ügyfelekkel, állami szervekkel és harmadik országokkal szembeni követelések

4

22

15

2

42

49

Leírás

(3)

(17)

(10)

–

(29)

(28)

Összesen

1

5

6

2

13

21

2.4.2.    Tagállamokkal szembeni követelések

A tagállamokkal szembeni követelések a tagállamokkal szembeni kintlevőségek mellett a tagállamok jövőbeli hozzájárulásaiból levonandó összegeket is tartalmazzák. Ez az áthidaló eszközzel kapcsolatos kiigazításokkal magyarázható (lásd a 2.10. megjegyzést: Aktív EFA-k lehívott tőkéje).

millió EUR

Tagállamok

Tagállamokkal szembeni kintlevőségek

A tagállamok jövőbeli hozzájárulásaiból levonandó összegek

Nettó érték 2015.12.31-én

Belgium

1

(5)

Dánia

(2)

Görögország

3

Írország

2

Luxemburg

–

Portugália

3

Spanyolország

28

Egyesült Királyság

16

Ausztria

(3)

Finnország

–

Ciprus

1

Cseh Köztársaság

7

Észtország

1

Magyarország

8

Litvánia

1

Lettország

1

Málta

–

Lengyelország

18

Szlovénia

3

Szlovákia

3

Románia

5

Összesen

101

(11)

90

2.4.3.    Aktív időbeli elhatárolások

Az aktív időbeli elhatárolások elsősorban az előfinanszírozási összegek után felszámított kamatból állnak.

 

4.1.ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

Átvezetési számlák

214

657

1 190

(2 062)

–

Összesen

214

657

1 190

(2 062)

–

A hatékonyság érdekében az EFA-k egyetlen pénztárkészletével a 11. EFA rendelkezik 8 . Ennek eredményeként műveleteket kell végrehajtani a különböző EFA-k között, amelyeket a különböző EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítenek ki. Átvezetési számlák csak az egyes EFA-k tekintetében kerülnek bemutatásra.

4.2.PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK 9

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Elkülönített számlák: Tagállami pénzügyi intézmények

–

–

–

489

489

378

Folyószámlák: Kereskedelmi bankok

–

–

–

14

14

13

Kongói Demokratikus Köztársaság speciális alap*

–

–

–

1

1

1

Összesen

–

–

–

504

504

391

*Ez az egyenleg a Kongói Demokratikus Köztársaság számára a 2003/583/EK tanácsi határozat rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre álló összegeket jelenti.

A pénzeszközökben és pénzeszköz-egyenértékesekben bekövetkezett általános növekedés elsődleges oka, hogy egyes tagállamok már 2015 decemberében befizették a 2016-ra vonatkozó első hozzájárulásaikat.

Meg kell jegyezni, hogy a Stabex-pénzeszközök egy részével a kedvezményezett AKCS-államok rendelkeznek, így az nem szerepel az EFA mérlegében. A Stabex az EU által az AKCS-államok exportbevételeinek stabilizálása céljából működtetett kompenzációs finanszírozási rendszert jelöli. Amint a Bizottság és a kedvezményezett (AKCS-) állam megállapodásra jut a Stabex-pénzeszközök felhasználási módjáról, a két fél transzferegyezményt ír alá. A (módosított) 4. Loméi Egyezmény 10 211. cikkének rendelkezéseivel összhangban a forrásokat olyan, az AKCS-állam nevében nyitott kamatozó számlára utalják át, amely kettős ellenjegyzést igényel (a Bizottságét és a kedvezményezett államét). A pénzeszközök mindaddig a kettős ellenjegyzést igénylő számlán maradnak, amíg a kölcsönös kötelezettségvállalási egyezmény (kke) értelmében azokat át nem kell utalni egy projekt számára. A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselője annak biztosítása érdekében rendelkezik a számlával kapcsolatos aláírási jogkörrel, hogy a forrásokat a szándékoknak megfelelően használják fel. A kettős ellenjegyzést igénylő számlán lévő pénzeszközök az AKCS-állam tulajdonában vannak, következésképpen nem jelennek meg eszközként az EFA beszámolójában. Az e számlákra történő átutalásokat Stabex-kifizetésként tartják nyilván. További információkért lásd a 3.2.1. megjegyzést.    

A 2015. évi beszámolóban módosult a pénzügyi intézmények és bankok osztályozása. A 2014. évi összehasonlító adatok ennek megfelelően kerültek bemutatásra.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

4.3.CÉLTARTALÉKOK

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Céltartalékok

–

–

–

4

4

–

Összesen

–

–

–

4

4

–

E megnevezés azon összegek becslését tartalmazza, amelyeket valószínűleg több mint 12 hónappal az év vége után kell majd kifizetni a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) végelszámolásával és az ezzel összefüggésben valószínűsíthető peres üggyel kapcsolatban.

A vagyonfelügyelő által irányított végelszámolás az adminisztratív feladatok ellátására, például a CDE archívumának kezelésére, igazgatási formaságok elvégzésére vagy a 2016. december 31-ig le nem zárt fennmaradó peres eljárások folytatására korlátozódik. Ezt a passzív szakaszt az EFA finanszírozza, költségeit az EFA pénzügyi kimutatásainak készítésekor hozzávetőlegesen 2,6 millió EUR-ra becsülték. További 1,2 millió EUR-t kell tartalékolni arra az esetre, ha a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Törvényszéke a CDE-t a jelenleg pereskedő három fél javára fizetendő kártérítésre kötelezi. További információkért lásd a 4.2.1. megjegyzést.

4.4.SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek

–

–

10

–

10

34

Összesen

–

–

10

–

10

34

A társfinanszírozási szállítói kötelezettségek főösszegének növekedését a 2.9.1.2. megjegyzés magyarázza meg.



RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

4.5.SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Folyó kötelezettségek

2.9.1.

0

13

184

17

215

474

Elhatárolt költségek

2.9.2.

3

114

684

54

854

722

Elhatárolt tőke-hozzájárulás

2.9.3.

–

–

307

–

307

228

Összesen

3

128

1 174

71

1 376

1 423

2.9.1.    Folyó kötelezettségek

millió EUR

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Szállítók és egyéb

2.9.1.1.

0

14

153

14

181

403

Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek

2.9.1.2.

–

(0)

31

(0)

31

67

Egyéb szállítói kötelezettségek

2.9.1.3.

(0)

(1)

(0)

4

3

4

Összesen

0

13

184

17

215

474

A szállítói kötelezettségek közé az EFA-hoz beérkezett, támogatási tevékenységeivel kapcsolatos költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a közbeszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Az elhatárolás bejegyzését követően a becsült elszámolható összegeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be.

2.9.1.1.    Szállítók és egyéb

E tétel tartalmazza a szállítók, illetve az állami szervek és harmadik államok felé fennálló tartozásokat.

Az előző beszámolási időszakhoz viszonyított 222 millió EUR-s csökkenést elsősorban a harmadik országok felé fennálló szállítói kötelezettségek 224 millió EUR-s csökkenése okozza.

2.9.1.2.    Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek

A folyó és a hosszú lejáratú társfinanszírozási kötelezettségek az előző beszámolási időszakhoz képest összesen 60 millió EUR-val csökkentek.

2015-ben Franciaország (5 millió EUR), az Egyesült Királyság (1,5 millió EUR) és más országok fizettek be új társfinanszírozási hozzájárulást.

A folyó és a hosszú lejáratú társfinanszírozási kötelezettségek a társfinanszírozási projektekhez kapcsolódó bevételek és kiadások megjelenítése miatt összesen 69 millió EUR-val csökkentek (lásd a 3.2.2. és a 3.3.2. megjegyzést).

2.9.1.3.    Egyéb szállítói kötelezettségek

Az egyéb szállítói kötelezettségek többnyire allokálatlan készpénzbevételek és visszafizetett összegek.

 

2.9.2.    Elhatárolt költségek

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Elhatárolt költségek

3

114

684

54

854

722

Összesen

3

114

684

54

854

722

Az év végén megvizsgálják az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokat. Az elhatárolás kiszámítását követően az elszámolható költségek becsült összegét elhatárolt költségként könyvelik.

A Bizottság 2015-ben pontosította a költségvetés-támogatási szerződésekkel kapcsolatos elhatárolt költségek becslésének módszertanát. E pontosítás nélkül a működési kiadások összege 3 671 millió EUR helyett 3 545 millió EUR lett volna, az elhatárolt költségek összege pedig 126 millió EUR-val kisebb lett volna.

2.9.3.    Elhatárolt tőke-hozzájárulás

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Egyesült Királyság

–

–

259

–

259

222

Svédország

–

–

48

–

48

–

Cseh Köztársaság

–

–

–

–

–

4

Litvánia

–

–

–

–

–

1

Összesen

–

–

307

–

307

228

Ezen összegek a tagállamok által korábban befizetett hozzájárulások.


NETTÓ ESZKÖZÖK

4.6.AKTÍV EFA-K LEHÍVOTT TŐKÉJE

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

Tőke

12 840

11 699

21 152

–

45 691

Le nem hívott tőke

–

–

(10 018)

–

(10 018)

Lehívott tőke 2014.12.31-én

12 840

11 699

11 134

–

35 673

Tőke

12 164

10 973

20 960

29 367

73 464

Le nem hívott tőke

–

–

(5 223)

(29 367)

(34 590)

Lehívott tőke 2015.12.31-én

12 164

10 973

15 737

–

38 873

Az alap tőkéje az egyes belső megállapodásokban meghatározott módon a vonatkozó EFA-alapba a tagállamok által befizetendő teljes összeg. A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem hívott eredeti hozzájárulást jelentik.

A lehívott tőke az eredeti allokációk azon összegét jelenti, amelyet a tagállamok kincstári számláira történő átutalásra lehívtak.

A 8. és a 9. EFA tőkéjét lehívták és teljes egészében megkapták.

Az áthidaló eszköz műveleteit a korábbi EFA-kból visszavont összegekkel finanszírozták (lásd a 2.13. megjegyzést – Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása).

Az áthidaló eszközt létrehozó tanácsi határozat kiköti, hogy az áthidaló eszköz keretében lekötött forrásokat a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 11 hatálybalépését követően le kell vonni 8., a 9. és a 10. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállami hozzájárulásokból. A 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 2015. március 1-jén lépett hatályba, és az alapok tőkéje összesen 1 595 millió EUR-val csökkent (8. EFA: 676 millió EUR, 9. EFA: 727 millió EUR, 10. EFA: 192 millió EUR).

A 11. EFA-t létrehozó belső megállapodás hatálybalépésével a 11. EFA oszlopában feltüntetésre került a megállapodás szerinti tőke.

4.7.LEHÍVOTT ÉS LE NEM HÍVOTT TŐKE TAGÁLLAMOK SZERINT

millió EUR

Hozzájárulások

%

Le nem hívott (10. EFA) 2014.12.31.

2015-ben lehívott

A 10. EFA tőkéjének csökkentése

Le nem hívott (10. EFA) 2015.12.31.

Ausztria

2,41

(241)

111

5

(126)

Belgium

3,53

(354)

162

7

(184)

Bulgária

0,14

(14)

6

0

(7)

Ciprus

0,09

(9)

4

0

(5)

Cseh Köztársaság

0,51

(51)

23

1

(27)

Dánia

2,00

(200)

92

4

(104)

Észtország

0,05

(5)

2

0

(3)

Finnország

1,47

(147)

68

3

(77)

Franciaország

19,55

(1 958)

900

38

(1 021)

Németország

20,50

(2 053)

944

39

(1 070)

Görögország

1,47

(147)

68

3

(77)

Magyarország

0,55

(55)

25

1

(29)

Írország

0,91

(91)

42

2

(48)

Olaszország

12,86

(1 288)

592

25

(672)

Lettország

0,07

(7)

3

0

(4)

Litvánia

0,12

(12)

6

0

(6)

Luxemburg

0,27

(27)

12

1

(14)

Málta

0,03

(3)

1

0

(2)

Hollandia

4,85

(486)

223

9

(253)

Lengyelország

1,30

(130)

60

2

(68)

Portugália

1,15

(115)

53

2

(60)

Románia

0,37

(37)

17

1

(19)

Szlovákia

0,21

(21)

10

0

(11)

Szlovénia

0,18

(18)

8

0

(9)

Spanyolország

7,85

(786)

361

15

(410)

Svédország

2,74

(274)

126

5

(143)

Egyesült Királyság

14,82

(1 485)

682

28

(774)

Összesen

100,00

(10 018)

4 603

192

(5 223)

2015-ben a lehívott tőke összege 3 200 millió EUR összegű rendes lehívásból és 1 403 millió EUR összegű különleges lehívásból (az úgynevezett különleges felhasználásból) állt össze. A különleges lehívásra a 8. és a 9. EFA tőkéjének csökkentéséhez szükséges források beszerzése céljából került sor.

4.8.LEZÁRT EFA-K ÁTHOZOTT LEHÍVOTT TŐKÉJE

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

Lezárt EFA-kból átcsoportosított tőke

627

1 625

–

–

2 252

Egyenleg (2015.12.31.)

627

1 625

–

–

2 252

Ez a megnevezés a lezárt EFA-kból a 8. és a 9. EFA-ba átcsoportosított forrásokat tartalmazza.

4.9.AKTÍV EFA-K LEHÍVOTT TŐKÉJÉNEK EGYMÁS KÖZÖTTI ÁTCSOPORTOSÍTÁSA

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

Egyenleg (2013.12.31.)

(3 083)

2 130

952

–

0

Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 10. EFA eredményességi tartalékába

(64)

(372)

436

0

Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 11. EFA eredményességi tartalékába

(225)

225

0

Átcsoportosítás a 10. és a 11. EFA eredményességi tartalékából az áthidaló eszközbe

(1 372)

1 372

0

Egyenleg (2014.12.31.)

(3 147)

1 758

(209)

1 597

0

Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 10. EFA eredményességi tartalékába

(6)

(109)

114

0

Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 11. EFA eredményességi tartalékába

(32)

32

0

Átcsoportosítás a 10. és a 11. EFA eredményességi tartalékából az áthidaló eszközbe

(41)

41

0

Visszafizetés az áthidaló eszközből a 10. és a 11. EFA eredményességi tartalékába

11

(11)

0

Az áthidaló eszköz keretében lekötött pénzeszközök visszatérítése

676

727

192

(1 595)

0

Egyenleg (2015.12.31.)

(2 476)

2 376

35

65

0

Ez a megnevezés az aktív EFA-kból átcsoportosított forrásokat tartalmazza.

A Cotonoui Megállapodás hatálybalépése óta a korábbi EFA-k fel nem használt pénzeszközeit a kötelezettségvállalás visszavonása után átcsoportosítják a legutóbb megnyitott EFA-ba. A más EFA-kból átcsoportosított források a fogadó alap előirányzatait növelik, a küldő alapét pedig csökkentik. A 10. és a 11. EFA eredményességi tartalékába átcsoportosított pénzeszközök fedezetével csak a belső megállapodásban rögzített különös feltételek mellett lehet kötelezettséget vállalni.

Az áthidaló eszköz keretében lekötött pénzeszközökből 2015-ben 1 595 millió EUR került vissza a 10. EFA eredményességi tartalékába, a 8., a 9. és a 10. EFA tőke-visszatérítésének fedezeteként (lásd a 2.10. megjegyzést – Aktív EFA-k lehívott tőkéje).

Az év végén a 10. EFA le nem hívható eredményességi tartaléka 84 millió EUR-t tett ki, a 11. EFA-é 65 millió EUR-t.

5.MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

5.1.VISSZTERHES ÉS NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

millió EUR

2015

2014

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

89

87

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

51

59

Összesen

140

145

A nem visszterhes ügyletekből származó 89 millió EUR-s bevétel kizárólag működési bevételeket takar, míg a visszterhes ügyletekből származó 51 millió EUR-s bevétel működési bevételekből (43 millió EUR) és pénzügyi bevételekből (8 millió EUR – lásd a 3.5. megjegyzést) áll.

5.2.MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

millió EUR

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015

2014

Kiadások visszafizettetése

3.2.1.

1

10

9

1

20

26

Stabex-pénzeszközök visszafizettetése

3.2.2.

1

–

–

–

1

4

Devizaárfolyam-nyereség

3

15

22

2

42

45

Társfinanszírozási működési bevétel

3.2.3.

–

–

68

1

69

57

Összesen

4

24

99

5

132

132

 

millió EUR

2015

2014

Közvetlen irányítás

61

17

Végrehajtja:

Bizottság

3

0

Uniós küldöttség

58

17

Közvetett irányítás

29

70

Végrehajtja:

Harmadik ország

14

68

Nemzetközi szervezet

14

1

Közjogi szerv

0

–

Magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv

1

–

Működési bevételek összesen, devizaárfolyam-nyereség nélkül

90

86

3.2.1.    Stabex-pénzeszközök visszafizettetése

2015 folyamán az AKCS-államok kettős ellenjegyzést igénylő számláiról 1 millió EUR-t utaltak vissza az EFA-nak. Ezeket a bevételeket a 8. EFA eredménykimutatásában működési bevételként (STABEX-pénzeszközök visszafizettetése) tüntetik fel.

3.2.2.    Társfinanszírozási működési bevétel

A társfinanszírozási működési bevétel a felhasznált hozzájárulásokat jelenti (lásd a 3.3.2. megjegyzést).

5.3.MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

millió EUR

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015

2014

Működési kiadások – támogatási eszközök

3.3.1.

(5)

47

2 197

820

3 059

3 545

Társfinanszírozási működési kiadások

3.3.2.

–

–

68

1

69

57

Devizaárfolyam-veszteség

3

14

24

3

44

33

Követelések leírása, kockázatok és kiadások céltartalékai

(0)

(5)

8

4

7

14

Összesen

(2)

56

2 297

828

3 179

3 650

 

millió EUR

2015

2014

Közvetlen irányítás

1 106

933

Végrehajtja:

Bizottság

99

114

Uniós végrehajtó ügynökség

2

2

Uniós küldöttség

1 000

817

Vagyonkezelői alap

5

–

Közvetett irányítás

2 023

2 670

Végrehajtja:

Harmadik ország

900

1 111

Nemzetközi szervezet

990

1 148

EBB és EBA

31

179

Közjogi szerv

70

144

Magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv

31

46

Magánjog alapján működő, köz-magán társulást végrehajtó szerv

1

41

KKBP-fellépéseket végrehajtó személyek

0

–

Működési kiadások összesen: támogatási eszközök és társfinanszírozás

3 128

3 603

6.Működési kiadások – támogatási eszközök

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015

2014

Programozható segély

1

18

1 557

394

1 971

2 159

Makrogazdasági támogatás

–

51

–

–

51

42

Ágazati szakpolitika

0

(25)

–

–

(24)

10

Kamattámogatás

(6)

–

–

–

(6)

3

AKCS-n belüli projektek

–

5

459

282

746

979

Sürgősségi segély

–

1

167

117

285

335

Menekültek segélyezése

0

–

–

–

0

(0)

Kockázati tőke

–

–

–

–

–

0

STABEX

–

–

–

–

–

2

SYSMIN

(0)

–

–

–

(0)

0

Korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok

–

0

–

–

0

2

Intézményi támogatás

–

–

13

20

34

19

Exportbevétel-kompenzáció

0

(3)

–

–

(3)

(5)

Vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások

–

–

–

5

5

–

Összesen

(5)

47

2 197

820

3 059

3 545

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek magukban foglalják az összes támogatási eszközt.

 

7.Társfinanszírozási működési kiadások

Ide a társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban 2015 során felmerült kiadások tartoznak. Mivel a kapott társfinanszírozási hozzájárulások feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek, a megfelelő hozzájárulási összeget a működési bevételek között szerepeltetik (lásd a 3.2.2. megjegyzést).

 

7.1.IGAZGATÁSI KIADÁSOK

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015

2014

Igazgatási kiadások

0

(0)

34

79

113

22

Összesen

0

(0)

34

79

113

22

Ez a megnevezés a támogatási kiadásokat, vagyis az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó igazgatási költségeket tartalmazza. Ide tartoznak a projektek előkészítésének, nyomon követésének, ellenőrzésének és értékelésének költségei, valamint a számítógépes hálózatok, technikai segítségnyújtás stb. költségei.

Az igazgatási költségek 2014 és 2015 közötti változása (91 millió EUR) a számviteli módszertan 2014. évi változásának tudható be. Az új módszertan az igazgatási költségek összegének egyszeri csökkenését okozta.

7.2.PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015

2014

Európai bankoktól származó kamatbevétel

(0)

(0)

(0)

2

1

(1)

Előfinanszírozási kamat

–

6

0

0

7

15

Elhatárolt kamat

–

4

0

–

4

11

Visszanyert kamat

–

2

0

0

3

3

Összesen

(0)

6

0

2

8

13

Az előfinanszírozási kamat megjelenítése a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 9. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően történik.

A pénzügyi bevételek visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek.

 



8.FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

8.1.FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Teljesítési biztosítékok

0

7

7

(0)

13

101

Visszatartási garanciák

–

3

3

–

6

50

Összesen

0

10

10

(0)

20

150

Az EFA projekteszközeinek biztosítékaként tartott garanciák összege 2015-ben összességében nőtt. Ugyanakkor 2015-ben több garancia közvetett módon irányított szerződésekhez kötődött. Ilyen esetekben a garancia kedvezményezettje nem az EFA, hanem az ajánlatkérő szerv. Összehasonlításképpen: az EFA-tól eltérő ajánlatkérő szervekhez tartozó garanciák összege 2014-ben 273 millió EUR volt, 2015-ben viszont 723 millió EUR.

9.Teljesítési biztosítékok

Esetenként teljesítési biztosítékok előírására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EFA-források kedvezményezettjei teljesítsék az EFA-val kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

10.Visszatartási garanciák

A visszatartási garancia csak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozik. Általában a kedvezményezettnek esedékes időközi kifizetés 10 %-át tartják vissza annak biztosítása érdekében, hogy a szerződő fél teljesítse kötelezettségeit. A visszatartott összegeket kötelezettségként tüntetik fel. Az ajánlatkérő jóváhagyásával a szerződő fél az időközi kifizetésből visszatartott összeg helyett visszatartási garanciát is adhat biztosítékul. Az így kapott biztosítékot függő követelésként tüntetik fel.

10.1.FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

11.Vállalkozásfejlesztési központ

Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa 2014 júniusában megállapodott „a Vállalkozásfejlesztési Központ rendezett bezárásáról” és egyúttal „annak biztosításáról, hogy a Vállalkozásfejlesztési Központ által az AKCS-országokban és -régiókban végrehajtott magánszektor-támogatási projektek teljes mértékben befejeződjenek”. Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa e célból felhatalmazta az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságát, hogy a szükséges határozatok elfogadása érdekében mozdítsa elő az említett ügyeket.

Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága a 2014. október 23-i 4/2014 határozatával felhatalmazta a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatótanácsát, hogy haladéktalanul hozza meg a Vállalkozásfejlesztési Központ bezárásához szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. A határozat 2. cikke értelmében az igazgatótanácsnak vagyonfelügyelőt kellett megbíznia a bezárási terv elkészítésével és végrehajtásával. A bezárási tervnek „lehetővé kell tennie, hogy a Vállalkozásfejlesztési Központ bezárása rendezetten történjen, ennek során tekintetbe vegyék valamennyi érdekelt harmadik fél jogait, valamint biztosítsák a folyamatban lévő magánszektor-támogatási projektek befejezését akár a Vállalkozásfejlesztési Központ által, akár úgy, hogy azok irányításával valamely más szervet bíznak meg”. A bezárási terv a Vállalkozásfejlesztési Központ végelszámolásának befejezését 2016. december 31-re irányozza elő.

A vagyonfelügyelő 2015. június végén végleges, költségvetéssel és ütemtervvel ellátott stratégiai tervet nyújtott be a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatótanácsának; a terv tükrözi a folytatott szociális párbeszéd eredményeit. A Bizottság a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatótanácsa által elfogadott végleges stratégiai terv költségvetése alapján az EFA-bizottság véleményének kézhezvételét követően 18,2 millió EUR összegről szóló finanszírozási határozatot terjesztett elő. Az említett finanszírozási határozat elfogadása után a Vállalkozásfejlesztési Központ és a Bizottság 2015 decemberében támogatási megállapodást kötött, amely biztosítja a Vállalkozásfejlesztési Központ eszközeinek értékesítését és kötelezettségeinek teljes körű kiegyenlítését. A végleges stratégiai terv végrehajtása 2016. január 1-jén megkezdődött. A Cotonoui Megállapodás III. mellékletének – jelenleg az Európai Unió Tanácsa és az AKCS között tárgyalt – módosítása után a CDE 2017. január 1-jétől kezdődően legfeljebb 5 éves időtartamra egy passzív szakaszba lép, amelyben kizárólag a végelszámolás céljaira fog létezni. További információkért lásd a 2.7. megjegyzést.

11.1.EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

12.Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások

A lent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásoknak (RAL, „Reste à Liquider”) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket kiadásként tüntettek fel a 2015. évi eredménykimutatásban. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei.

millió EUR

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2015.12.31.

2014.12.31.

Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások

5

303

3 174

2 338

5 821

5 291

Összesen

5

303

3 174

2 338

5 821

5 291

2015. december 31-én a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások összege 6 809 millió EUR-t tett ki (2014-ben: 5 889 millió EUR-t). 2015 decemberében 1 316 millió EUR összegben tettek kötelezettségvállalást az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó új, szükséghelyzeti uniós vagyonkezelői alap (Afrika Uniós Vagyonkezelői Alap) finanszírozására. E kivételes esemény hatását kizárva a fennálló kötelezettségvállalások összege 5 493 millió EUR, amely összeg 396 millió EUR-val kevesebb az előző évinél.

 

13.PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EFA pénzügyi kockázatkezelésével kapcsolatos információk a Bizottság által az EFA nevében az EFA-források felhasználása érdekében végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak.

13.1.KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK

A pénztári műveletekre vonatkozó szabályokat és elveket a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat és a belső megállapodás határozza meg.

Ezeknek megfelelően a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok az adott tagállam jegybankjánál – vagy az általa kijelölt pénzügyi vállalkozásnál – vezetett, elkülönített számlára fizetik be. A hozzájárulás összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad.

Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más – akár kevéssé ismert – pénznemekben is folyósít kifizetéseket.

A Bizottság által az EFA nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése.

A Bizottság az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi intézményeknél (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó bevételeket.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.

 

13.2.DEVIZAKOCKÁZAT

Az EFA év végi devizakockázati kitettsége – nettó pozíció

millió EUR

2015.12.31.

2014.12.31.

USD

GBP

DKK

SEK

EUR

Egyéb

Összesen

USD

GBP

DKK

SEK

EUR

Egyéb

Összesen

Pénzügyi eszközök

Követelések és behajtható követelések

–

–

–

–

171

1

171

0

–

–

–

76

8

84

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

4

0

–

–

500

–

504

6

0

–

–

386

–

391

Összesen

4

0

–

–

671

1

675

6

0

–

–

462

8

475

Pénzügyi kötelezettségek

Szállítói kötelezettségek

0

–

–

–

(485)

(47)

(532)

0

–

–

–

(691)

(45)

(736)

Összesen

0

–

–

–

(485)

(47)

(532)

0

–

–

–

(691)

(45)

(736)

Összesen

4

0

–

–

186

(46)

143

6

0

–

–

(229)

(37)

(261)

Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb devizát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést. Ennek eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti devizakockázat.

 

13.3.KAMATLÁBKOCKÁZAT

Az EFA nem hitelez, ezért nincs kamatlábkockázata.

A különböző bankszámláin tartott összegek után kamat keletkezik. A Bizottság ezért az EFA nevében intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a kapott kamatot a piaci kamatlábnak megfelelő és annak ingadozásait követő kamatlábbal számítsák.

A kereskedelmi bankszámlákon a nap végén fennálló egyenleg után minden nap kamatot számítanak fel. Az ilyen kamatot változó piaci kamatlábon számítják, a szerződéses (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözet hozzáadásával. A legtöbb számla esetében a kamatszámítás egy piaci referencia-kamatlábhoz kötődik, követve annak bármilyen ingadozását. Ily módon nem áll fenn annak kockázata, hogy az EFA-egyenlegek után a piacinál alacsonyabb kamatot számolnának.

 

13.4.HITELKOCKÁZAT (PARTNERKOCKÁZAT)

Nem késedelmes és nem értékvesztett pénzügyi eszközök:

millió EUR

Összesen

Nem késedelmes és nem értékvesztett

Késedelmes, de nem értékvesztett

< 1 év

1–5 év

> 5 év

Követelések és behajtható követelések

171

50

120

1

–

Összesen (2015.12.31.)

171

50

120

1

–

Követelések és behajtható követelések

84

75

5

4

Összesen (2014.12.31.)

84

75

5

4

–

Pénzügyi eszközök kockázati kategória szerint:

millió EUR

2015.12.31.

2014.12.31.

Követelések

Pénzeszközök

Összesen

Követelések

Pénzeszközök

Összesen

Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek

Kiváló és magas fokozatú

6

167

173

0

318

318

Felső középfokozatú

34

16

50

–

39

39

Alsó középfokozatú

36

312

348

–

7

7

Befektetésre nem ajánlott

14

9

23

–

27

27

Összesen

90

503

593

0

391

391

Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek

Tiszta múltú adósok

81

1

98

83

83

A múltban nem teljesítő adósok

–

–

–

1

1

Összesen

97

1

98

84

84

Összesen

171

504

692

84

391

475

A befektetésre nem ajánlott és az alsó középfokozatú kategóriába tartozó pénzeszközök főként azon EFA-hozzájárulásokkal kapcsolatosak, amelyeket a tagállamok az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 22. cikkének (3) bekezdésével összhangban általuk nyitott elkülönített számlákra fizetnek be. A szabályzat szerint az ilyen hozzájárulás összegének kifizetéséig az elkülönített számlán kell maradnia.

Az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban az EFA pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk befizetésére nyitott, elkülönített számlákon vezetik. E számlák többségét a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetik. Ezek az intézmények jelentik az EFA számára a legkisebb partnerkockázatot (a kockázati kitettség a tagállamoknál jelentkezik).

Ami az EFA pénztári forrásainak a kifizetések végrehajtására szánt, kereskedelmi bankokban tartott részét illeti, az erre szánt számlákat szükség szerint töltik fel, amit a Bizottság pénztárkezelési rendszere automatikusan végez. Minden számlán a napi kifizetések átlagos összegének megfelelő minimumösszeg áll rendelkezésre. Ebből következően a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak, így az EFA kockázati kitettsége alacsony.

Emellett az EFA partnerkockázatának további minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki.

Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. Az eljárásban való részvétel feltétele a Moody's P-1 rövid távú hitelkockázati besorolása vagy azzal egyenértékű minősítés (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is megfelelő lehet.

 

13.5.LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

A pénzügyi kötelezettségek elemzése lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján

millió EUR

< 1 év

1–5 év

> 5 év

Összesen

Szállítói kötelezettségek

522

10

532

Összesen (2015.12.31.)

522

10

–

532

Szállítói kötelezettségek

702

34

736

Összesen (2014.12.31.)

702

34

–

736

Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés végrehajtására. A tagállami hozzájárulások teljes összege ennek megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési előirányzatok összegével.

Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak.

Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a Bizottság kincstára és az érintett kifizetőhelyek között folyamatos az információcsere a pénztári helyzetről. Ily módon biztosítják, hogy az egy adott időszakban végrehajtandó kifizetések összege ne haladja meg a rendelkezésre álló pénztári forrásokat.

Ezenfelül az EFA napi pénztári műveletei kapcsán automatikus készpénz-gazdálkodási mechanizmusok biztosítják, hogy valamennyi EFA-bankszámlán naponta elegendő készpénz álljon rendelkezésre.

 

14.KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

Az EFA kapcsolt felei a Bêkou és az Afrika uniós vagyonkezelői alapok. Az e jogalanyok közötti ügyletekre az EFA szokásos műveleteinek részeként kerül sor – ezek a műveletek az EU számviteli szabályai értelmében nem tartoznak különleges közzétételi követelmények hatályába.

Az EFA-nak nincs külön vezetése, mivel a Bizottság irányítása alá tartozik. Az EU – és így a Bizottság – felsővezetésének a jogosultságai az Európai Unió összevont éves beszámolójában vannak feltüntetve a 8.2. „A felsővezetés fő jogosultságai” megnevezés alatt.

15.MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló benyújtásának dátumáig az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan egyéb lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és ilyenről bejelentés sem érkezett. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik.

 

16.A GAZDASÁGI EREDMÉNY ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE

Az év gazdasági eredményét az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazoknak az alapul szolgáló operatív tranzakcióknak az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg.    

millió EUR

2015

2014

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

(3 152)

(3 526)

Bevételek

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések

(1)

(10)

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok

(11)

(19)

A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok

19

12

Előfinanszírozás nettó hatása

28

41

Elhatárolt bevételek (nettó)

29

(71)

Kiadások

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások

61

165

A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek

(221)

(28)

Törölt kifizetések

12

65

Előfinanszírozás nettó hatása

(53)

(562)

Elhatárolt kiadások (nettó)

200

417

AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

(3 088)

(3 516)

 

16.1.ÖSSZEEGYEZTETETT TÉTELEK – BEVÉTELEK

A pénzügyi év költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének.

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le újra.

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása a visszafizetett előfinanszírozási összegek elszámolása. Ennek a készpénzbevételnek nincs hatása a gazdasági eredményre.

A nettó elhatárolt bevétel főként az év végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

16.2.ÖSSZEEGYEZTETETT TÉTELEK – KIADÁSOK

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások az összeegyeztetés céljából beleszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem szerepelnek a költségvetési kiadások között. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de vagy nem befolyásolják a gazdasági eredményt, vagy ha mégis, úgy csökkentik a kiadásokat.

A törölt kifizetésekből származó készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, de hatással van a költségvetési eredményre.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett – éves költségvetési kiadásként rögzített – új előfinanszírozási összegek, valamint a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást – kell figyelembe venni.

 

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

 

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap 2015. évre vonatkozó éves beszámolója az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelettel és az általam mint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott, valamennyi uniós intézmény és szerv által alkalmazandó számviteli szabályokkal összhangban készült.

A költségvetési rendelet 68. cikkével összhangban felelősséget vállalok a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-járól.

[aláírás]

Manfred Kraff

számvitelért felelős tisztviselő



HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet (a költségvetési rendelet) 187. cikkének (1) bekezdésével és a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 42. cikkével összhangban a Bizottság jogosult a más támogatókkal megkötött megállapodás keretében a külső tevékenységeit szolgáló vagyonkezelői alapokat létrehozni. Ilyen alapokat vészhelyzeti, vészhelyzetet követő, illetve tematikus intézkedésekre lehet létrehozni. Az egyes vagyonkezelői alapok célkitűzéseit az alapító okirat határozza meg.

Az első többdonoros uniós vagyonkezelői alapot 2014. július 15-én Bêkou néven – ami szango nyelven „reményt” jelent – a Közép-afrikai Köztársaság stabilizációjának és újjáépítésének céljával hozta létre az EU (a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága, a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága és az EKSZ által képviselve) és három tagállama (Németország, Franciaország és Hollandia ). Az alapot középtávú megoldásnak szánva annak maximális időtartamát 60 hónapban határozták meg. 2015 végéig 7 donor járult hozzá a Bêkou Vagyonkezelői Alaphoz: az Európai Fejlesztési Alap, az Európai Bizottság (az EU költségvetéséből), 4 tagállam és 1 nem uniós ország.

A külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapoknak saját éves beszámolót kell készíteniük. Mivel a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alapot az EFA keretében hozták létre, éves beszámolóját konszolidálni kell az EFA beszámolójával. Az éves beszámolót a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap számviteli tisztviselőjének kell elkészítenie, akinek tisztét a költségvetési rendelet 187. cikkének (6) bekezdése értelmében a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője látja el.

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP MÉRLEGE

 

ezer EUR

Megjegyzés

2015.12.31.

2014.12.31.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

Előfinanszírozás

1.1

3 446

–

FORGÓESZKÖZÖK

Előfinanszírozás

1.2

6 047

–

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

1.3

1 364

–

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

1.4

52 461

45 000

59 873

45 000

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

63 319

45 000

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Pénzügyi kötelezettségek

1.5

(63 125)

(45 000)

(63 125)

(45 000)

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Passzív időbeli elhatárolások

(193)

–

(193)

–

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

(63 319)

(45 000)

NETTÓ ESZKÖZÖK

–

–

FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK

Az év gazdasági eredménye

–

–

NETTÓ ESZKÖZÖK

–

–

 

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP EREDMÉNYKIMUTATÁSA

ezer EUR

Megjegyzés

2015

2014

BEVÉTELEK

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

Adománybevételek

2.1.

9 354

–

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

Pénzügyi bevétel

101

–

Összesen

9 455

–

KIADÁSOK

Működési kiadások

2.2.

(8 824)

–

Egyéb kiadások

2.3.

(631)

–

Összesen

(9 455)

–

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

–

–

 

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP CASH FLOW-KIMUTATÁSA

ezer EUR

Megjegyzés

2015

2014

Az év gazdasági eredménye

–

–

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

(9 493)

–

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése

(1 364)

–

Hosszú lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)

18 125

45 000

Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)

193

–

NETTÓ CASH FLOW

7 461

45 000

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)

7 461

45 000

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya

45 000

–

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya

1.4.

52 461

45 000

 

KIMUTATÁS A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL

ezer EUR

Halmozott többlet/

(hiány)

Az év gazdasági eredménye

Nettó eszközök

EGYENLEG (2014.12.31.)

–

–

–

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

EGYENLEG (2015.12.31.)

–

–

–

 

MEGJEGYZÉSEK A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ

 

1.MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

1.1.ELŐFINANSZÍROZÁS

ezer EUR

Összesen (2015.12.31.)

Összesen (2014.12.31.)

Előfinanszírozás

3 446

–

Összesen

3 446

–

 

ezer EUR

Összesen (2015.12.31.)

Összesen (2014.12.31.)

Közvetlen irányítás

1 078

–

Végrehajtja:

Bizottság

1 078

–

Közvetett irányítás

2 368

–

Végrehajtja:

Közjogi szerv

1 155

–

Magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv

1 213

–

Összesen

3 446

–

 

FORGÓESZKÖZÖK

1.2.ELŐFINANSZÍROZÁS

ezer EUR

Összesen (2015.12.31.)

Összesen (2014.12.31.)

Előfinanszírozás

14 860

–

Elhatárolással elszámolt

(8 813)

–

Összesen

6 047

–

 

ezer EUR

Összesen (2015.12.31.)

Összesen (2014.12.31.)

Közvetlen irányítás

4 046

–

Végrehajtja:

Bizottság

4 046

–

Közvetett irányítás

2 002

–

Végrehajtja:

Közjogi szerv

806

–

Magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv

1 196

–

Összesen

6 047

–

 

1.3.VISSZTERHES KÖVETELÉSEK ÉS NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

Ez a megnevezés a halasztott irányítási költségeket (1,3 millió EUR) és az elhatárolt bevételeket (45 ezer EUR) tartalmazza.

 

1.4.PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap által ellenőrzött összegek a 2014. évi beszámolóban a közös pénztárrendszer követeléseiként voltak feltüntetve. A 2015. évi beszámolóban ezeket a forrásokat pénzeszközökként és pénzeszköz-egyenértékesekként tüntették fel. A 2014. évi összehasonlító adatok ennek megfelelően kerültek bemutatásra.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

1.5.PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

ezer EUR

Hozzájárulások

%

Kapott hozzájárulások

A nettó eredmény felosztása

Pénzügyi kötelezettségek

Európai Bizottság

6

4 554

(588)

3 966

EFA

54

39 000

(5 033)

33 967

Tagállamok:

39

28 000

(3 614)

24 386

Németország

15 000

(1 936)

13 064

Franciaország

10 000

(1 291)

8 709

Hollandia

2 000

(258)

1 742

Olaszország

1 000

(129)

871

Nem uniós országok:

1

925

(119)

806

Svájc

925

(119)

806

Összesen

100

72 480

(9 354)

63 125

A tagállamokkal szembeni hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek a következő összegű kapott hozzájárulásokból állnak össze: Európai Fejlesztési Alap 34 millió EUR, Európai Bizottság 4 millió EUR (az EU költségvetéséből), különböző tagállamok 24 millió EUR és egy nem uniós ország 1 millió EUR.

A nettó eredmény felosztásának feltüntetése tájékoztató jellegű, pusztán számviteli célokat szolgál. A Bêkou Vagyonkezelői Alap megszüntetésekor a fennmaradó pénzeszközök sorsáról az alap igazgatótanácsa fog dönteni.

2.MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

 

2.1.NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

Ez a megnevezés a donoroktól kapott, a nettó kiadásokkal szemben működési bevételként megjelenített hozzájárulásokat tartalmazza 12 . Következésképpen az év gazdasági eredménye zéró.

2.2.MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

ezer EUR

2015

2014

Élelmiszersegély-/élelmezésbiztonsági programok

460

–

Női esélyegyenlőségi szervezetek és intézmények

389

–

Alapvető és elsődleges egészségügyi ellátás

6 678

–

Városfejlesztés és -gazdálkodás

539

–

Újjáépítési támogatás és rehabilitáció

758

–

Összesen

8 824

–

ezer EUR

2015

2014

Közvetlen irányítás

7 527

–

Végrehajtja:

Bizottság

7 527

–

Közvetett irányítás

1 297

–

Végrehajtja:

Közjogi szerv

539

–

Magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv

758

–

Összesen

8 824

–

2.3.EGYÉB KIADÁSOK

ezer EUR

2015

2014

Egyéb kiadások

615

–

Devizaárfolyam-veszteség

16

–

Összesen

631

–

Ez a megnevezés a Bizottság irányítási költségeit (0,4 millió EUR), a technikai segítségnyújtást (0,15 millió EUR), a pénzügyi ellenőrzést (0,05 millió EUR) és az egyéb költségeket tartalmazza.

3.EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

3.1.Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások

2015. december 31-én a még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások összege 12 millió EUR-t tett ki. Ez az összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásoknak (RAL, „Reste à Liquider”) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket kiadásként tüntettek fel a 2015. évi eredménykimutatásban. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei.

3.2.Kapcsolt felek

A Bêkou Vagyonkezelői Alap kapcsolt fele az Európai Fejlesztési Alap. Az e jogalanyok közötti ügyletekre a Bêkou Vagyonkezelői Alap szokásos műveleteinek részeként kerül sor – ezek a műveletek az EU számviteli szabályai értelmében nem tartoznak különleges közzétételi követelmények hatályába.

3.3.A beszámoló fordulónapja utáni események

A beszámoló benyújtásának dátumáig a Bêkou Vagyonkezelői Alap számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan egyéb lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és ilyenről bejelentés sem érkezett. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik.



4.PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKRA VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

4.1.DEVIZAKOCKÁZAT

A Bêkou Vagyonkezelői Alap devizakockázattal szembeni kitettsége az év végén

A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek 2015. december 31-i záróegyenlege nem tartalmazott eurón kívüli pénznemben denominált jelentősebb összegeket.

4.2.HITELKOCKÁZAT

A pénzügyi eszközök egyenlege 2015. december 31-én 52 millió EUR összegű pénzeszközt és pénzeszköz-egyenértékest, továbbá 1,4 millió EUR összegű követelést és behajtható követelést tartalmazott.

Nem késedelmes és nem értékvesztett pénzügyi eszközök

A követelések és a behajtható követelések nem késedelmesek és nem értékvesztettek.

Pénzügyi eszközök kockázati kategória szerint

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek 52 millió EUR-t kitevő teljes összegét egy kiváló és magas fokozatú besorolásokkal rendelkező banknál tartják.

4.3.LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

A pénzügyi kötelezettségek elemzése lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján

A pénzügyi kötelezettségek kizárólag donorokkal szembeni kötelezettségek. Kiegyenlítésükre a Bêkou Vagyonkezelői Alap megszüntetésekor kerül sor.

 



5.A GAZDASÁGI EREDMÉNY ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE

Az év gazdasági eredményét az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazoknak az alapul szolgáló operatív tranzakcióknak az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg.    

ezer EUR

2015

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

–

Bevételek

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések

(9 455)

A tárgyévben beszedett követelések

45 595

Elhatárolt bevételek (nettó)

40

Kiadások

Előfinanszírozás nettó hatása

(18 306)

Elhatárolt kiadások (nettó)

7 703

AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

25 577

 

AZ EFA ÉS A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

 

ÖSSZEVONT MÉRLEG

 

millió EUR

2015.12.31.

2014.12.31.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

Előfinanszírozás

520

472

520

472

FORGÓESZKÖZÖK

Előfinanszírozás

1 151

1 403

Követelések

172

84

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

556

436

1 879

1 923

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

2 399

2 395

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Céltartalékok

(4)

Szállítói kötelezettségek

(39)

(40)

(43)

(40)

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Szállítói kötelezettségek

(1 376)

(1 423)

(1 376)

(1 423)

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

(1 419)

(1 463)

NETTÓ ESZKÖZÖK

980

932

FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

38 873

35 673

Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje

2 252

2 252

Előző évek áthozott gazdasági eredménye

(36 994)

(33 468)

Az év gazdasági eredménye

(3 152)

(3 526)

NETTÓ ESZKÖZÖK

980

932

 

ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS

 

millió EUR

2015

2014

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

136

132

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

Működési kiadások

(3 182)

(3 650)

Igazgatási kiadások

(114)

(22)

(3 296)

(3 671)

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

(3 160)

(3 539)

Pénzügyi bevételek

8

13

Pénzügyi kiadások

(0)

(0)

PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

8

13

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

(3 152)

(3 526)

 

ÖSSZEVONT CASH FLOW KIMUTATÁS

 

millió EUR

2015

Az év gazdasági eredménye

(3 152)

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

A tagállamok általános hozzájárulásai

3 232

A követelések értékvesztés miatti veszteségeinek leírása (visszaírása)

1

Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

204

Rövid lejáratú követelések állományának (növekedése)/csökkenése

(89)

Hosszú lejáratú kötelezettségek állományának (növekedése)/csökkenése

2

Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)

(211)

Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)

132

NETTÓ CASH FLOW

120

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)

120

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya

436

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya

556

 

ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

 

millió EUR

Az Alap tőkéje (A)

Le nem hívott források (B)

Lehívott tőke (C)=(A)–(B)

Eredménytartalék (D)

Egyéb tartalékok (E)

Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)

EGYENLEG (2013.12.31.)

45 691

13 162

32 529

(33 468)

2 252

1 313

A tőke változása

–

(3 144)

3 144

–

–

3 144

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(3 526)

–

(3 526)

EGYENLEG (2014.12.31.)

45 691

10 018

35 673

(36 994)

2 252

932

A tőke változása

27 772

24 572

3 200

–

–

3 200

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(3 152)

–

(3 152)

EGYENLEG (2015.12.31.)

73 464

34 590

38 873

(40 146)

2 252

980

 

EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL

 

2015. ÉVI JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL

BEVEZETÉS



Korábbi EFA-k

Mivel a 6. EFA 2006-ban, a 7. EFA pedig 2008-ban lezárult, az éves beszámoló ezen EFA-k esetében már nem tartalmaz végrehajtási táblázatot. Az átvitt egyenlegek végrehajtása azonban megtalálható a 9. EFA-ban.

A 2015. évi beszámoló áttekinthetősége érdekében a 8. EFA-ra vonatkozó táblázatok – akárcsak az elmúlt években – elkülönítve tüntetik fel a Loméi Egyezménynek megfelelően, illetve a Cotonoui Megállapodásnak megfelelően felhasznált forrásokat.

A 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a korábbi EFA-k egyenlegeit és visszavont kötelezettségvállalásait átcsoportosították a 9. EFA-ba, és azokat a 9. EFA időszakában a 9. EFA-hoz tartozó pénzeszközként kötötték le.

10. EFA

Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS–) államok által Cotonouban 2000. június 23-án aláírt AKCS–EK partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén lépett hatályba. A Cotonoui Megállapodást kétszer módosították, először a 2005. június 25-én Luxembourgban aláírt megállapodással, másodszor a 2010. június 22-én Ouagadougouban aláírt megállapodással.

Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek (TOT) társulásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2001. november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat 2001. december 2-án lépett hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK határozat.

A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség tagállamai kormányainak képviselői által 2006. július 17-én elfogadott belső megállapodás 2008. július 1-jén lépett hatályba.

A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott uniós támogatást a második időszakban (2008–2013) a 10. EFA-ból finanszírozzák, összesen 22 682 millió EUR értékben, amelyből:

21 966 millió EUR jut az AKCS-államoknak a módosított Cotonoui Megállapodás Ib. mellékletében foglalt többéves pénzügyi kerettel összhangban, ebből 20 466 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel;

286 millió EUR-t a TOT-oknak tartanak fenn, a TOT-ok és az Európai Közösség társulásáról szóló, módosított tanácsi határozat IIAa. mellékletével összhangban, ebből 256 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel;

és 430 millió EUR jut a Bizottságnak a 10. EFA forrásainak programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 6. cikkével összhangban.

A 10. EFA hatályvesztésre vonatkozó rendelkezése (a 10. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (4) és (5) bekezdése) értelmében 2013. december 31. után nem volt mód további kötelezettségek vállalására. A lekötetlen pénzeszközöket átcsoportosították a 11. EFA eredményességi tartalékába.

– Áthidaló eszköz

A tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban: 11. EFA) létrehozásáról szóló belső megállapodást a Tanács keretében ülésező tagállamok 2013 júniusában írták alá. A megállapodás 2015. március 1-jén lépett hatályba.

A 10. EFA lezárása és a 11. EFA hatálybalépése közötti folytonosság biztosítása érdekében a Bizottság átmeneti intézkedésként egy áthidaló eszközzel javasolta biztosítani az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal és a tengeren túli területekkel való együttműködés és a támogatási kiadások céljait szolgáló pénzeszközök rendelkezésre állását.

Az áthidaló eszközt a 2013. december 12-én elfogadott 2013/759/EU határozat hozta létre, amely 2014. január 1-jén lépett hatályba. Az áthidaló eszközt a következő forrásokból finanszírozzák:

-a 8. és a 9. EFA-ból 2013. december 31-ig visszavont pénzeszközök,

-a 10. EFA 2013. december 31-én még lekötetlen pénzeszközei,

-a 10. és a korábbi EFA-k 2014. január 1. és 2015. február 28. között visszavont pénzeszközei.

A 11. EFA hatálybalépésével összesen 1 630 millió EUR-t vontak vissza a korábbi EFA-któl, és bocsátottak potenciálisan az áthidaló eszköz rendelkezésére; ebből 1 595 millió EUR-t a 11. EFA keretében allokáltak és számoltak el, 4 millió EUR pedig allokálatlanul maradt az áthidaló eszköznél, és visszakerült az eredeti eredményességi tartalékba.

11. EFA

Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS–) államok által Cotonouban 2000. június 23-án aláírt AKCS–EK partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén lépett hatályba. A Cotonoui Megállapodást kétszer módosították, először a 2005. június 25-én Luxembourgban aláírt megállapodással, másodszor a 2010. június 22-én Ouagadougouban aláírt megállapodással.

Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek (TOT) társulásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2001. november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat 2001. december 2-án lépett hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK határozat.

A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség tagállamai kormányainak képviselői által 2013 augusztusában elfogadott belső megállapodás 2015 márciusában lépett hatályba.

A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott uniós támogatást a harmadik időszakban (2014–2020) a 11. EFA-ból finanszírozzák, összesen 30 506 millió EUR értékben, amelyből:

29 089 millió EUR jut az AKCS-országoknak a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 2. cikkének d) pontjával összhangban, ebből 27 955 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel;

364,5 millió EUR jut a TOT-oknak a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban, ebből 359,5 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel;

és 1 052,5 millió EUR jut a Bizottságnak a 11. EFA forrásai programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban.

– A le nem hívható eredményességi tartalékban maradó pénzeszközök 2015.12.31-én

Az áthidaló eszköz 2014. január 1-jei hatálybalépéséig a 9. EFA és a korábbi EFA-k projektjeiből visszavont összegeket a 10. EFA eredményességi tartalékába csoportosították át. A 10. EFA lekötetlen pénzeszközeit a Stabex-pénzeszközök és az igazgatási keret kivételével 2014. január 1-jén a 11. EFA eredményességi tartalékába csoportosították át.

2015 folyamán a korábbi EFA-k minden visszavont pénzeszközét átcsoportosították a megfelelő tartalékba.

A 10. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésével és a 2013. december 12-i 2013/759/EU tanácsi határozattal összhangban az említett pénzeszközöket az áthidaló eszközhöz allokálták.

millió EUR

A le nem hívható eredményességi tartalékban 2013.12.31-én rendelkezésre álló összeg

938

A le nem hívható eredményességi tartalékba 2014 folyamán átcsoportosított összeg

661

Mínusz az áthidaló összegbe átcsoportosított összeg

(1 597)

Az áthidaló eszközbe át nem csoportosított, a le nem hívható eredményességi tartalékban 2014.12.31-én rendelkezésre álló összeg

2

– A 11. EFA Stabex-tartaléka

A Stabex-számlák megszüntetését követően a fel nem használt, illetve visszavont pénzeszközöket a 11. EFA Stabex „A keret” tartalékába (a 10. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdése), majd az érintett országok nemzeti indikatív programjába csoportosítják át.

– A 10. EFA-hoz kötődő társfinanszírozás

A 10. és a 11. EFA keretében társfinanszírozás-átcsoportosítási megállapodásokat írtak alá a tagállamokkal; összesen 204,6 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot nyitottak meg, ez a kifizetési előirányzatoknál 184,9 millió EUR beszedett összegnek felel meg.

A társfinanszírozási előirányzatok 2015. december 31-i helyzetét az alábbi táblázat mutatja:

millió EUR

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

Társfinanszírozás – „A” keret

186,1

166,8

AKCS-n belüli társfinanszírozás

13,4

13,4

Társfinanszírozás – Igazgatási kiadások

5,1

4,7

204,6

184,9

Az elhatározott, lekötött és kifizetett összegekre vonatkozó alábbi táblázatok adatai nettó adatok. 
A támogatási eszközök szerinti bontást a mellékletek tartalmazzák.

 

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK – AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK

 

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK

CA/491/16

2016. március 10.

A dokumentum száma: 16/119

IGAZGATÓTANÁCS

Beruházási keret

Pénzügyi kimutatások

2015. december 31-i állapot

Kimutatás a pénzügyi helyzetre vonatkozóan

Kimutatás az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozóan

Kimutatás a hozzájárulást fizetők forrásainak változásairól

Cash flow kimutatás

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

Független ellenőri jelentés

SZERVEZETI EGYSÉG: E

KIMUTATÁS A PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓAN

Megjegyzés

2015.12.31.

2014.12.31.

ESZKÖZÖK

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

5.

448 995

545 399

Származékos pénzügyi instrumentumok

6.

311

448

Kölcsönök és követelések

7.

1 460 057

1 331 918

Értékesíthető pénzügyi eszközök

8.

419 353

403 085

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben

9./15.

–

42 590

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

10.

228 521

99 988

Egyéb eszközök

11.

27

5 522

Eszközök összesen

 

2 557 264

2 428 950

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI

KÖTELEZETTSÉGEK

Származékos pénzügyi instrumentumok

6.

8 219

14 632

Elhatárolt bevételek

12.

29 325

31 310

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

13.

101 202

68 824

Egyéb kötelezettségek

14.

2 364

2 591

Kötelezettségek összesen

141 110

117 357

A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI

Lehívott tagállami hozzájárulások

15.

2 157 000

2 057 000

Valós értékelés értékelési tartaléka

163 993

156 122

Felhalmozott eredmény

95 161

98 471

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen

2 416 154

2 311 593

Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen

2 557 264

2 428 950

KIMUTATÁS AZ eredményre és egyéb ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓAN

Megjegyzés

2015.1.1–

2014.1.1–

2015.12.31.

2014.12.31.

Kamat- és kamatjellegű bevételek

17.

90 385

77 240

Kamat- és kamatjellegű kiadások

17.

–1 556

–1 522

Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek

88 829

75 718

Díj- és jutalékbevételek

18.

932

1 163

Díj- és jutalékkiadások

18.

–63

–37

Nettó díj- és jutalékbevétel

869

1 126

Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása

6 276

–11 663

Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

19.

33 878

8 109

Nettó devizaárfolyam-veszteség

–52 483

–222

Pénzügyi műveletek nettó eredménye

–12 329

–3 776

A kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással

7.

–33 988

–75 756

Értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés

8.

–3 646

–6 262

Egyéb bevételek

21.

–

337

Általános igazgatási kiadások

20.

–43 045

–38 128

Az év vesztesége

–3 310

–46 741

Egyéb átfogó jövedelem:

Az eredményhez átsorolt vagy átsorolható tételek:

Értékesíthető pénzügyi eszközök – Valós értékelés értékelési tartaléka

8.

1. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása

43 394

87 230

2. Az eredményben kimutatott nettó összeg

–35 523

–9 299

Értékesíthető pénzügyi eszközök összesen

7 871

77 931

Egyéb átfogó jövedelem összesen

7 871

77 931

Tárgyévi átfogó jövedelem összesen

4 561

31 190

KIMUTATÁS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK VÁLTOZÁSAIRÓL

Lehívott hozzájárulás

Valós értékelés értékelési tartaléka

Felhalmozott eredmény

Összesen

2015. január 1-jén

Megjegyzés

2 057 000

156 122

98 471

2 311 593

A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások

15.

100 000

–

–

100 000

2015. évi veszteség

–

–

–3 310

–3 310

Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem összesen

–

7 871

–

7 871

A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai

100 000

7 871

–3 310

104 561

2015.12.31-én

2 157 000

163 993

95 161

2 416 154

Lehívott hozzájárulás

Valós értékelés értékelési tartaléka

Felhalmozott eredmény

Összesen

2014. január 1-jén

1 661 309

78 191

145 212

1 884 712

A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások

15.

105 691

–

–

105 691

Felhasználatlan kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

15.

290 000

–

–

290 000

2014. évi veszteség

–

–

–46 741

–46 741

Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem összesen

–

77 931

–

77 931

A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai

395 691

77 931

–46 741

426 881

2014.12.31-én

2 057 000

156 122

98 471

2 311 593

CASH FLOW-KIMUTATÁS

Meg-jegyzés

2015.1.1– 2015.12.31

2014.1.1– 2014.12.31

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

Pénzügyi tárgyévi veszteség

–3 310

–46 741

Kiigazítások (az alábbiak tekintetében):

Értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés

8.

3 646

6 262

Egyéb bevételek

21.

–

–337

Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés nettó változása

7.

33 988

75 756

Kölcsönökön és követeléseken realizált kamat

7.

–13 262

–11 915

Kölcsönök és követelések elhatárolt kamatának és amortizált bekerülési értékének változása

1 594

895

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök elhatárolt kamatának és amortizált bekerülési értékének változása

10.

12

12

Az elhatárolt bevételek változása

–1 985

–3 773

Az árfolyamváltozások kölcsönökre gyakorolt hatása

7.

–73 447

–92 707

Az árfolyamváltozások értékesíthető pénzügyi eszközökre gyakorolt hatása

–9 385

–449

Az árfolyamváltozások tartott pénzeszközökre gyakorolt hatása

–12 216

–9 362

A működési tevékenységekből származó veszteség a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt

–74 365

–82 359

Kölcsönfolyósítás

7.

–282 784

–248 326

Kölcsönök visszafizetése

7.

205 772

166 578

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek elhatárolt kamatának változása

5.

4

7

A származtatott termékek valós értékének változásai

–6 276

11 663

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök állományának növekedése

10.

–1 545 550

–1 610 057

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök lejáratai

10.

1 417 005

1 612 619

Értékesíthető pénzügyi eszközök állományának növekedése

8.

–67 449

–42 646

Értékesíthető pénzügyi eszközök visszafizetése/értékesítése

8.

64 791

43 378

Egyéb eszközök állományának csökkenése/(növekedése)

5 495

–5 374

Egyéb kötelezettségek állományának csökkenése/(növekedése)

–227

19

Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának növekedése/(csökkenése)

4 668

–175

Működési tevékenységekhez használt nettó cash flow

–278 916

–154 673

FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK

A tagállamoktól kapott hozzájárulások

15.

100 000

105 691

A tagállamoktól kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kapott összegek

92 590

7 410

A tagállamok nevében kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kifizetett összegek

–22 290

–21 899

Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow

170 300

91 202

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó csökkenése

–108 616

–63 471

Összefoglaló cash flow-kimutatás:

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év elején

545 398

599 507

Nettó pénzeszközök az alábbiakból:

Működési tevékenységek

–278 916

–154 673

Finanszírozási tevékenységek

170 300

91 202

Az árfolyamváltozások pénzeszközökre és pénzeszköz-egyenértékesekre gyakorolt hatásai

12 216

9 362

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év végén

448 998

545 398

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele:

Pénzeszközök

5.

71 405

9 642

Lekötött betétek (az elhatárolt kamat kivételével)

290 576

415 756

Kereskedelmi értékpapírok

5.

87 017

120 000

448 998

545 398

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz, 2015. december 31-i állapot

1.    Általános információk

A beruházási keretet (a továbbiakban: a beruházási keret vagy a Keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportja (a továbbiakban: az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti tárgyalások eredményeként létrejött, 2000. június 23-án aláírt és 2005. június 25-én, illetve 2010. június 22-én módosított, együttműködési és fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) keretében hozták létre.

A Keret nem önálló jogalany, tagállamoktól (donoroktól) kapott hozzájárulásait az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli a megállapodásnak megfelelően; az EBB a Keret igazgatását is ellátja.

A megállapodás szerinti finanszírozást az uniós tagállamok költségvetéseiből nyújtják. Az uniós tagállamok hozzájárulása a beruházási keret finanszírozására allokált összegekből és a kamattámogatások finanszírozására nyújtott támogatásokból áll, a többéves pénzügyi kereteknek (a 2000–2007-es időszakra vonatkozó, 9. EFA-ként ismert első pénzügyi jegyzőkönyvnek, a 2008–2013-as időszakra vonatkozó, 10. EFA-ként ismert második pénzügyi jegyzőkönyvnek, a 2014. január 1-jétől 2015. február 28-ig tartó időszakra vonatkozó áthidaló eszköznek, valamint a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, 11. EFA-ként ismert harmadik pénzügyi jegyzőkönyvnek) megfelelően. Az EBB feladata az alábbiak kezelése:

-a beruházási keret, egy 3 685,5 millió EUR összegű kockázatot viselő forgóalap, amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések ösztönzése, ebből 48,5 millió EUR a tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: TOT-országok) számára van elkülönítve;

-a kamattámogatások finanszírozására nyújtott, legfeljebb 1 220,85 millió EUR értékű támogatás az AKCS-országok részére, illetve legfeljebb 8,5 millió EUR a TOT-országok részére. E támogatás legfeljebb 15 %-a projektspecifikus technikai segítségnyújtás finanszírozására is fordítható;

-az áthidaló eszköz (2014. január 1-jétől 2015. február 28-ig), amely a kamattámogatások és a projektspecifikus technikai segítségnyújtás finanszírozására nyújtott támogatásokat fedezi, és a korábbi EFA-k lekötetlen vagy visszavont pénzeszközeiből áll.

Ez a pénzügyi kimutatás a 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.

 

Az EBB Igazgatási Bizottságának javaslatára az EBB Igazgatótanácsa 2016. március 10-én elfogadta, majd 2016. április 26-ig történő jóváhagyásra a Kormányzótanács elé továbbíttatta e pénzügyi kimutatásokat.

2.    Lényeges számviteli politikák

A beszámolókészítés alapja – Megfelelésre vonatkozó kijelentés

A Keret pénzügyi kimutatásait az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolókészítési standardokkal (IFRS) összhangban készítették el.

2.2Jelentős számviteli mérlegelések és becslések

A pénzügyi kimutatások összeállítása szükségessé teszi számviteli becslések alkalmazását. Szükséges továbbá, hogy az Európai Beruházási Bank vezetősége a beruházási keret számviteli politikájának alkalmazásakor mérlegelést alkalmazzon. A következőkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyek igen összetettek vagy alaposabb mérlegelést igényelnek, illetve amelyeken a feltételezések és becslések jelentős hatással vannak a pénzügyi kimutatásokra.

A mérlegelések és becslések alkalmazása a következő területeken a legjelentősebb:

Pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése

Az aktív piacokon forgalmazott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értéke a jegyzett piaci árakon vagy a brókerek árjegyzésein alapul. Amennyiben a valós érték nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. Az értékelések az értékelési technikákhoz használt inputok alapján a 2.4.3. és a 4. megjegyzésben ismertetettek szerint a valósérték-hierarchia különböző szintjeire sorolhatók be.

Az értékelési technikák tartalmazhatnak nettó jelenértékeket és diszkontált cash flow-modelleket, hasonló, piaci szinten megfigyelhető árakkal rendelkező instrumentumokkal való összevetést, Black-Scholes- és polinomiális opcióárazási modelleket, továbbá egyéb értékelési modelleket. Az értékelési technikákban alkalmazott feltételezések és inputok közé tartoznak kockázatmentes és irányadó kamatlábak, diszkontráták becsléséhez használt hitelkockázati felárak, kötvény- és részvényárak, devizaárfolyamok, részvényárak és -árfolyamok, továbbá várható árvolatilitások és árkorrelációk.

Az értékelési technikák célja, hogy a valós értéken történő értékeléssel kimutassák azt az árat, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna.

A Keret az elterjedt, egyszerűbb pénzügyi instrumentumok – például kamatláb- és devizaswapok – valós értékének meghatározására olyan, széles körben elismert értékelési modelleket használ, amelyek csak megfigyelhető piaci adatokat vesznek figyelembe, és korlátozott mértékben igényelnek vezetői mérlegelést és becslést. Megfigyelhető árak és modellinputok általában hozzáférhetők a hitel- és a tulajdonviszonyt megtestesítő jegyzett értékpapírok, a tőzsdén forgalmazott derivatívák és az olyan egyszerű tőzsdén kívüli derivatívák piacán, mint a kamatlábswapok. A megfigyelhető árak és modellinputok hozzáférhetősége csökkenti a vezetői mérlegelés és becslés szükségességét, illetve a valós érték meghatározásával kapcsolatos bizonytalanságot is. A megfigyelhető árak és inputok hozzáférhetősége a termékektől és a piacoktól függően eltér, emellett a pénzügyi piacok bizonyos eseményei és általános körülményei is befolyásolhatják.

A Keret az összetettebb instrumentumok esetében saját értékelési technikáit használja, amelyeket elismert értékelési modellekből fejlesztett ki. Előfordulhat, hogy a modellek néhány, vagy akár összes lényeges inputja a piacon nem megfigyelhető, ezért azokat piaci árakból vagy rátákból kell származtatni, vagy feltételezésekre kell alapítani. A nem megfigyelhető lényeges inputok alkalmazását például olyan instrumentumok teszik szükségessé, mint bizonyos, aktív piaccal nem rendelkező kölcsönök és garanciák. A nem megfigyelhető lényeges inputokat alkalmazó értékelési modellek magasabb fokú vezetői mérlegelést és becslést igényelnek a valós érték meghatározásakor. Vezetői mérlegelésre és becslésre általában a használandó, megfelelő értékelési modell kiválasztásához, az értékelt pénzügyi instrumentum jövőbeli cash flow-inak meghatározásához, továbbá a partner fizetésképtelenségével és az előlegfizetésekkel kapcsolatos valószínűségnek, valamint a megfelelő diszkontrátáknak a meghatározásához van szükség.

A Keret a valós értéken történő értékelés vonatkozásában kontrollkeretet működtet. E kontrollkeret magában foglalja az EBB kockázatkezelési és piaciadat-kezelési funkcióit. E funkciók függetlenek az ügyfélkezeléstől, feladatuk a jelentős valós értéken történő értékelések ellenőrzése. A konkrét kontrollfeladatok közé tartozik:

-a megfigyelhető árképzés ellenőrzése,

-az értékelési modellek bevezetésének és módosításának felülvizsgálati és jóváhagyási folyamata,

-a modellek finomhangolása és utótesztelése a megfigyelt piaci ügyletek kapcsán,

-a jelentős értékelésbeli változások elemzése és kivizsgálása,

-a nem megfigyelhető lényeges inputok alkalmazásának és az értékelési korrekcióknak a felülvizsgálata.

Amennyiben a valós értéken történő értékeléshez harmadik felektől származó információkat, például brókeri árjegyzéseket vagy árképzési szolgáltatásokat használnak, úgy a Keret ellenőrzi, hogy az értékelés megfelel-e az IFRS követelményeinek. Ez a következőket foglalja magában:

-annak megállapítása, hogy brókeri árjegyzés vagy árképzési szolgáltatás használat mennyiben megfelelő,

-annak értékelése, hogy a konkrét brókeri árjegyzés vagy árképzési szolgáltatás megbízható-e,

-a valós érték megállapítási módjának és annak megértése, hogy a valós érték mennyiben tükrözi a tényleges piaci ügyleteket,

-amennyiben a valós értéken történő értékelésre hasonló instrumentumok árát használják, annak megértése, hogy ezen árakat miként igazították ki az értékelt instrumentum sajátosságainak figyelembevételéhez.

Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés miatti veszteségek

Minden beszámoló fordulónapjakor felülvizsgálják a beruházási keret kölcsöneit és követeléseit, így értékelve, hogy az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban ki kell-e mutatni értékvesztést. Az Európai Beruházási Bank vezetőségének mérlegelésére különösen a jövőbeli cash flow összegének és időzítésének becslése során van szükség, a tartalék szintjének megállapításához. Az ilyen becslések számos tényezővel kapcsolatos feltételezéseken alapulnak, a tényleges eredmények ettől eltérhetnek, amelynek következtében a tartalék jövőbeli nagysága változhat. A jelentős egyedi kölcsönökre és követelésekre képzett különleges tartalékon felül a beruházási keret általános értékvesztési veszteségre is képez tartalékot olyan kockázatokkal szemben, amelyeket önmagukban azonosítottak értékvesztettként, és a velük kapcsolatos nemfizetés kockázata nagyobb, mint amikor eredetileg nyújtották őket.

A kölcsönt értékvesztettnek ítélik akkor, ha a kamat- és tőkefizetés legalább 90 napja esedékes, és az Európai Beruházási Bank vezetősége megállapítja az értékvesztés objektív jeleit.

Nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése

A nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése általában a következő tényezők egyikén alapszik:

-jelenlegi, független piaci tranzakciók,

-olyan másik instrumentum jelenlegi valós értéke, amely lényegében azonos,

-a hasonló feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható cash flow,

-kiigazított nettó eszközérték módszer, vagy

-egyéb értékelési modellek.

A nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések cash flow-jának és diszkonttényezőinek meghatározása jelentős becslést kíván. A beruházási keret értékelési technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is vizsgálják, vagy az instrumentum megfigyelhető aktuális piaci árainak felhasználásával, vagy pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci adatok figyelembevételével.

Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keret értékvesztést számol el abban az esetben, ha az értékesíthető tőkebefektetéseknél a valós érték jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken, illetve akkor, ha a veszteség egyéb objektív módon bizonyított. A „jelentős mérték” és „tartósság” megítélése mérlegelést igényel. A beruházási keret általában a legalább 30 %-os veszteséget tekinti „jelentősnek”, „tartós” alatt pedig a 12 hónapnál hosszabb időszakot érti. A Keret ezenfelül más tényezőket is értékel, többek között a jegyzett részvények árfolyamának normál volatilitását, valamint a nem jegyzett részvények jövőbeli cash flow-ját diszkonttényezőit.

Azon gazdálkodó egységek konszolidálása, amelyekben a Keret érdekeltséggel rendelkezik

A Keret jelentős mérlegelés útján megállapította, hogy nem gyakorol ellenőrzést egy olyan gazdálkodó egység felett sem, amelyben érdekeltséggel rendelkezik. Ez annak tudható be, hogy az ilyen gazdálkodó egységekben vagy a beltag, vagy az alapkezelő vagy az igazgatótanács rendelkezik kizárólagos felelősséggel a partnerség tevékenységeinek és ügyeinek irányításáért és ellenőrzéséért, illetve rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a partnerség céljának és célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges feladatok befektetési és szakpolitikai iránymutatásoknak megfelelő ellátásához.

2.3A számviteli politika változásai

A Keret az alábbiak kivételével a jelen pénzügyi kimutatások minden időszakára következetesen a 2.4. megjegyzésben meghatározott számviteli politikákat alkalmazta. A Keret a következő új standardokat és standardmódosításokat vezette be:

Elfogadott standardok

A jelen pénzügyi kimutatások elkészítésekor a következő standardok, standardmódosítások és értelmezések bevezetésére került sor:

-Az IFRS standardok éves javításai: 2010–2012. évi ciklus – különböző standardok;

-Az IFRS standardok éves javításai: 2011–2013. évi ciklus – különböző standardok.

E változtatások nem gyakoroltak lényeges hatást a Keret pénzügyi kimutatásaira.

Kibocsátott, de még nem hatályos standardok

A következő standardok, standardmódosítások és értelmezések a 2015. január 1-je után kezdődő éves időszakokra alkalmazandók, így e pénzügyi kimutatások elkészítéséhez nem kerültek felhasználásra. Ezek közül a Keret számára esetlegesen relevánsakat az alábbiakban ismertetjük.

IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok

A standard utolsó részét 2014. július 24-én bocsátották ki; a standard az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standardban meghatározott útmutatás helyébe lép. Az IFRS 9 standard átdolgozott útmutatást ad a pénzügyi instrumentumok besorolásához és értékeléséhez, ideértve a pénzügyi eszközök értékvesztésének kiszámításához használt új, várható hitelezési veszteségeken alapuló modellt és a fedezeti elszámolásra vonatkozó új általános követelményeket. A standard átveszi az IAS 39 standardnak a pénzügyi instrumentumok megjelenítésére és kivezetésére vonatkozó útmutatását. Az IFRS 9 standard a 2018. január 1-jén vagy azután kezdődő éves beszámolási időszakokra alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett. Az IFRS 9 standardot az Európai Unió még nem vezette be. A Keret nem tervezi e standard korai bevezetését, a hatásvizsgálat folyamatban van.

IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard

Az IFRS 15 standard átfogó keretet ad annak meghatározásához, hogy kell-e, milyen mértékben kell és mikor kell bevételeket megjeleníteni. A standard az IAS 18 Bevételek és az IAS 11 Beruházási szerződések standardban, továbbá az IFRIC 13 Ügyfélhűségprogramok értelmezésben meghatározott megjelenítési útmutatás helyébe lép. Az IFRS 15 standard a 2018. január 1-jén vagy azután kezdődő éves beszámolási időszakokra alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett. Az IFRS 15 standardot az Európai Unió még nem vezette be. A Keret még nem határozta meg e standard hatásának mértékét.

2.4A lényeges számviteli politikák összefoglalása

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás likviditás szerint csökkenő sorrendben mutatja be az eszközöket és a kötelezettségeket, és nem tesz különbséget forgó- és befektetett eszközök, illetve rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek között.

2.4.1     Devizaátszámítás

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR) készülnek, amely egyben a funkcionális pénznem is. Eltérő jelölés híján a pénzügyi adatok ezer EUR-ra kerekített összegek.

Az eurótól eltérő pénznemben végzett tranzakciók átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon történik.

Az eurótól eltérő pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átszámításból adódó nyereséget vagy veszteséget az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az eurótól eltérő pénznemben megadott, eredeti bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt. Az eurótól eltérő pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át.

Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket és az el nem számolt, eurótól eltérő pénznemben nyilvántartott monetáris eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált árfolyamkülönbségeket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő tételeket az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra.

2.4.2     Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A beruházási keret a folyószámlákat, valamint az eredetileg három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi kötvényeket sorolja a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé.

2.4.3      A derivatíváktól különböző pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközök elszámolása a teljesítés dátuma alapján történik.

Pénzügyi instrumentumok valós értéke

A valós érték az az ár, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna az elsődleges, vagy annak hiányában a Keret által elérhető legkedvezőbb piacon.

Szükség esetén a Keret helyett az EBB értékeli valós értéken az adott instrumentumot, annak aktív piaci jegyzett ára alapján. A piac aktívnak minősül, ha azon az eszköz vagy a kötelezettség vonatkozásában megfelelő gyakorisággal és volumenben kötnek ügyleteket az árképzési információk folyamatos beszerzéséhez.

Amennyiben a pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a mérlegben szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. A kiválasztott értékelési technika figyelembe vesz minden olyan tényezőt, amelyet az ügylet árazásakor a piaci szereplők is figyelembe vennének.

Az EBB a valós értéken történő értékelést az értékeléshez használt inputok jelentőségét tükröző következő valósérték-hierarchia alapján végzi:

-1. szint: az inputok a Keret számára hozzáférhető, azonos instrumentumokat forgalmazó aktív piacok korrekció nélküli jegyzett piaci árai.

-2. szint: az 1. szintű inputok kivételével minden olyan ár, amely megfigyelhető vagy közvetlenül (vagyis árakként) vagy közvetve (vagyis árakból származtatva). Ez a kategória a hasonló instrumentumok aktív piacainak jegyzett piaci árai alapján, az azonos vagy hasonló instrumentumok aktívnak nem tekintett piacainak jegyzett árai alapján vagy az egyéb olyan értékelési technikák segítségével értékelt instrumentumokat foglalja magában, amelyek minden lényeges inputja közvetlenül vagy közvetve megfigyelhető a piaci adatokból.

-3. szint: nem megfigyelhető inputok. Ez a kategória magában foglalja mindazon instrumentumokat, amelyeknél az értékelési technika által használt inputok nem megfigyelhető adatokon alapulnak, és a nem megfigyelhető inputok lényeges hatást gyakorolnak az instrumentum értékelésére. Ez a kategória magában foglal olyan instrumentumokat, amelyeket hasonló instrumentumok jegyzett árai alapján értékelnek, amennyiben az instrumentumok különbségeinek bemutatásához lényeges nem megfigyelhető korrekciók vagy feltételezések szükségesek.

A Keret a valósérték-hierarchia szintjei közötti mozgásokat annak a beszámolási időszaknak a végén jeleníti meg, amelyben a változás történt.

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

A lejáratig tartott pénzügyi eszközök közé a lejáratig tartás szándékával vásárolt jegyzett kötvények és a három hónapnál hosszabb eredeti lejáratú kereskedelmi értékpapírok tartoznak.

Az ilyen kötvényeket és kereskedelmi értékpapírokat kezdetben a közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg. A nyilvántartott ár és a visszaváltási ár közötti különbséget az instrumentum hátralévő élettartama alatt az effektívkamatláb-módszernek megfelelően amortizálják.

A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyieszköz-csoport értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak annak, hogy az értékvesztés egy vagy több olyan esemény eredménye, amely a nettó befektetés kezdeti megjelenítése után történt (felmerült „veszteséget okozó esemény”), és ez a veszteséget okozó esemény (vagy esemény) olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-csoport becsült jövőbeli cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést az eredményben jelenítik meg, mértéke a könyv szerinti érték, illetve a becsült jövőbeli cash flow-knak az instrumentum eredeti effektív kamatlábán számított jelenértéke közötti különbségnek felel meg.

Kölcsönök

A beruházási keretből nyújtott kölcsönök akkor kerülnek kimutatásra a Keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a hitelfelvevő felé. A kölcsönöket először bekerülési értéken veszik nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg, a tranzakciós költségeket is tartalmazó kölcsönösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig értékcsökkenési leírással csökkentett értéken értékelik, a tényleges hozam módszert alkalmazva, és levonva minden, értékvesztésre vagy behajthatatlanságra képzett céltartalékot.

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan eszközök, amelyeket ilyennek minősítettek, vagy amelyek nem minősíthetők a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt eszköznek, lejáratig tartandó befektetésnek, kölcsönnek vagy követelésnek. Ide tartoznak a közvetlen tőkebefektetések és a kockázatitőke-alapokba történő befektetések.

A kezdeti értékelés után az értékesíthető pénzügyi eszközöket valós értéken tartják nyilván. Az aktív piacokból nem levezethető tőkebefektetések valós értékének meghatározásánál a következők érvényesek:

a.Kockázatitőke-alapok

Minden kockázatitőke-alap valós értéke – amennyiben számítása az IFRS-sel egyenértékűnek elismert nemzetközi értékelési iránymutatás (pl. az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület által közzétett nemzetközi magán- és kockázatitőke-értékelési iránymutatás – IPEV-iránymutatás) alapján történik – az alap által közölt utolsó nettó eszközértéken alapul. Mindazonáltal a beruházási keret kezelői határozhatnak az alap által jelentett nettó eszközérték kiigazításáról, amennyiben olyan kérdések merülnek fel, amelyek befolyásolhatják az értékelést.

b.Közvetlen tőkebefektetések

A befektetés valós értéke a rendelkezésre álló legfrissebb pénzügyi kimutatásokon alapul, adott esetben a részesedés megszerzésekor alkalmazott modellt újra felhasználva.

A kockázatitőke-alapok és a közvetlen tőkebefektetések nem realizált nyereségét és veszteségét addig szerepeltetik a hozzájárulást fizetők forrásain belül, amíg a befektetés értékesítésre, beszedésre nem kerül, vagy el nem idegenítik, illetve amíg úgy nem határoznak, hogy az adott befektetésre értékvesztést számolnak el. Amennyiben egy értékesíthető befektetésre értékvesztést számolnak el, a korábban a saját tőkében szerepeltetett, halmozott nem realizált nyereséget vagy veszteséget átvezetik az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásba.

A nem jegyzett befektetések valós értékét elismert értékelési technikák (például kiigazított nettó eszközérték, diszkontált cash flow vagy többszörözés) alkalmazásával határozzák meg. E befektetéseket bekerülési értéken számolják el, ha a valós érték nem mérhető megbízható módon. Meg kell jegyezni, hogy a befektetéseket az első 2 év során bekerülési értéken jelenítik meg.

A beruházási keret által szerzett részesedések jellemzően magántőke- vagy kockázatitőke-alapokba történő befektetések. Az ágazati gyakorlat szerint e befektetéseket általában több olyan befektető jegyzi közösen, amelyek egyike sem képes egyedül befolyásolni az érintett alap napi működését vagy befektetési tevékenységét. Következésképpen ha egy befektető tagja egy ilyen alap irányító szervének, az elvben nem jogosítja fel a befektetőt arra, hogy befolyásolja az alap napi működését. Emellett a magántőke- vagy kockázatitőke-alapok egyedi befektetői az alap olyan politikáit sem határozhatják meg, mint például az osztalékok vagy az egyéb juttatások fizetését szabályozó politika. Az ilyen döntéseket az alap vezetésének és a részvényesek összességének a jogait és kötelezettségeit szabályozó részvényesi megállapodás alapján rendszerint az alap vezetése hozza meg. A részvényesi megállapodás általában azt is megakadályozza, hogy az egyedi befektetők kétoldalú jelleggel az alapot érintő lényeges méretű ügyleteket hajtsanak végre, cserét eszközöljenek a vezetőségben vagy privilegizált hozzáférést kapjanak döntő fontosságú technikai információkhoz. A Keret befektetéseit az említett ágazati gyakorlatnak megfelelően hajtják végre, biztosítva, hogy a Keret ne gyakoroljon az IFRS 10 és az IAS 28 standard értelmében vett ellenőrzést vagy bármilyen formájú jelentős befolyást e befektetések felett, ideértve azokat is, amelyekben a beruházási keret a szavazati jogoknak több mint 20 %-át birtokolja.

Garanciák

A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi garanciákat a várt díjbevétel nettó jelenértékének megfelelő valós értéken számolják el. A számítást a tranzakció megkezdésénél végzik el, a mérlegen pedig az „egyéb eszközök” és az „egyéb kötelezettségek” alatt, a „pénzügyi garanciák” sorban tüntetik fel.

A kezdeti megjelenítést követően a beruházási keret e garanciákhoz kapcsolódó kötelezettségeit az alábbiak közül a magasabb értéken értékelik:

-a garancia alapján keletkező bármely pénzügyi kötelem rendezéséhez szükséges kiadások – a vonatkozó tényezők és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján rendelkezésre álló információk alapján – legjobb becslése,

-a kezdetben megjelenített összeg, csökkentve a halmozott amortizációval. A kezdetben megjelenített összeg értékcsökkenéssel számított értékét a biztosításmatematikai módszer használatával számítják ki.

A pénzügyi garanciákhoz kapcsolódó kötelezettségek növekedését vagy csökkenését az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „díj- és jutalékbevételek” sora tartalmazza.

A Keret ilyen garanciával biztosított eszközeire ezt követően a biztosításmatematikai módszert alkalmazva értékcsökkenést számolnak el, és értékvesztési tesztet végeznek.

A garanciamegállapodás aláírásakor a garanciát függő kötelezettségként tüntetik fel a beruházási keret felé, a garancia igénybevételekor pedig kötelezettségvállalásként.

2.4.4     Pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak annak, hogy az értékvesztés egy vagy több olyan esemény eredménye, amely a nettó befektetés kezdeti megjelenítése után történt (felmerült „veszteséget okozó esemény”), és ez a veszteséget okozó esemény olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-csoport becsült jövőbeli cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést bizonyíthatja, ha a hitelfelvevő vagy a hitelfelvevők csoportja láthatólag jelentős pénzügyi nehézségekkel küszködik, késésben van a kamat- és tőkefizetéssel, vagy elmulasztja azt, fennáll a valószínűsége, hogy csődbe megy vagy egyéb pénzügyi átalakításra szorul, illetve a rendelkezésre álló adatok a becsült jövőbeli cash flow mérhető csökkenésére utalnak, mint például a hátralék vagy a gazdasági feltételek késedelmes fizetéshez vagy nemfizetéshez vezető változása.

A pénzügyi év végén kintlévő és értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken számított kölcsönökre értékvesztést számolnak el, amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az eredeti szerződés szerinti összeg vagy azzal egyenértékű érték része vagy egésze behajthatatlan. Amennyiben objektív bizonyíték van rá, hogy ténylegesen értékvesztés történt, az értékvesztés összegét az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeli cash flow jelenértéke közötti különbségben adják meg. Az eszköz könyv szerinti értékét különálló értékvesztési számla alkalmazásával csökkentik, az értékvesztés összege pedig szerepel az eredményre és átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A kamatbevételt a továbbiakban a csökkentett könyv szerinti értéknek megfelelően számítják, az eszköz effektív kamatlába alapján. A kölcsönöket a megfelelő értékhelyesbítéssel együtt akkor írják le, ha nincs kilátás a jövőbeli behajtásra. Amennyiben az értékvesztés után bekövetkezett esemény következtében az értékvesztés becsült összege a későbbi években növekszik vagy csökken, a különálló értékvesztési számla módosításával növelik vagy csökkentik a korábban megállapított értékvesztési összeget.

A beruházási keret minden egyes művelet kapcsán hitelkockázat-elemzést végez, így nincs szüksége átfogó értékvesztési vizsgálatokra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozóan a beruházási kereten belül minden mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték arra, hogy értékvesztés történt. Objektív bizonyítéknak számít, ha a befektetés valós értéke jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken. Amennyiben az értékvesztés bebizonyosodott, a halmozott veszteséget (amely a beszerzési költség és a jelenlegi valós érték különbsége, csökkentve az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az adott befektetéssel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztés összegével) eltávolítják a hozzájárulást fizetők forrásai sorból és az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szerepeltetik. Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés miatti veszteségek nem kerül visszaírásra az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a valós érték értékvesztés után bekövetkező növekedését közvetlenül a hozzájárulást fizetők forrásaiban számolják el.

Az Európai Beruházási Bank kockázatkezelési igazgatósága értékvesztés szempontjából legalább évente egyszer felülvizsgálja a befektetett pénzügyi eszközöket. Ennek alapján a következő kiigazításokra kerülhet sor: a leszámítolás összegének az eszközök élettartamára történő felosztása az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, valamint az eredeti értékvesztés újraértékeléséhez szükséges valamennyi kiigazítás.

2.4.5     Származékos pénzügyi instrumentumok

A származékos pénzügyi instrumentumok (derivatívák) közé tartoznak a keresztdevizaswapok, a keresztdevizás kamatlábswapok, a rövid lejáratú devizaswapok (FX-swapok) és a kamatlábswapok.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus kölcsönműveletek fedezésére swapügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet – az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban – annak érdekében, hogy ellensúlyozza a devizaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket.

 

A Keret nem él az IAS 39-ben biztosított fedezeti lehetőségekkel. Minden derivatívát az eredménnyel szemben valós értéken értékelnek és származtatott pénzügyi instrumentumként jelenítenek meg. A valós érték meghatározása elsősorban diszkontált cash flow-modellek, opciós árazási modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik.

A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív. A származékos pénzügyi instrumentumok valós értékében bekövetkező változásokat az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása” sora tartalmazza.

A derivatívákat kezdetben a kereskedési adatbázis használatával jelenítik meg.

2.4.6     Hozzájárulások

A tagállamok hozzájárulásai a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától, amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi követelményeket, tőkének minősülnek:

-a hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a Keret felszámolása esetén dönthetnek a Keret nettó eszközeinek felhasználásáról,

-az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartoznak,

-az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartozó valamennyi pénzügyi instrumentum azonos jellemzőkkel bír,

-az instrumentumnak nincs olyan jellemzője, amelynek következtében kötelezettségnek minősülne, és

-az instrumentum élettartama alatt az instrumentumnak tulajdonítható összes várható cash flow alapvetően a Keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó eszközeinek valós értékében az instrumentum élettartama alatt bekövetkező változásokon alapul.

2.4.7     A kölcsönökből származó kamatjövedelem

A beruházási keretből nyújtott kölcsönöket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Kölcsönök és követelések) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, az effektív kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a kölcsön várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a kölcsön nettó könyv szerinti értékét kapjuk. Amennyiben egy kölcsön nyilvántartott értéke értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet továbbra is az eredeti effektív kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv szerinti értéken.

Az elkötelezettségi díjakat elhatárolják, és az effektívkamatláb-módszert alkalmazva a kapcsolódó kölcsön nyújtásától annak visszafizetéséig terjedő időszakra jelenítik meg jövedelemként az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a kamat- és kamatjellegű bevételek között.

2.4.8     Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

Tevékenységének részeként a beruházási keret kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében.

A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás és technikai segítségnyújtás fizetésére elkülönített része nem tartozik a beruházási keretbe hozzájárulást fizetők forrásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül. A beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni kötelezettségek összegét.

Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a Kerethez való hozzájárulások közé sorolják át.

2.4.9     Pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevétel

A pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevételt a beruházási keret eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az eredményelszámolás elve alapján jelenítik meg.

2.4.10Díjak, jutalékok és osztalékok

A meghatározott időszakon keresztül nyújtott szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában könyvelik le jövedelemként, míg a lényeges cselekmény végrehajtásáért kapott díjakat akkor jelenítik meg jövedelemként, amikor a lényeges cselekmény befejeződött. Ezek a díjak az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra a díj- és jutalékbevételek között.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó osztalékokat azok beérkezésekor könyvelik le, és az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra az értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereségek között.

2.4.11Adózás

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól.

3.    Kockázatkezelés

Ez a megjegyzés a Keret hitel- és pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségéről, azok kezeléséről és kontrolljáról ad tájékoztatást, különös tekintettel a pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó elsődleges kockázatokra. Ezek az alábbiak:

-hitelkockázat – az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből eredő veszteség kockázata a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is,

-likviditási kockázat – annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül képes-e finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését,

-piaci kockázat – annak kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi instrumentumainak értékét.

Kockázatkezelési szervezet

Az Európai Beruházási Bank folyamatosan a körülményekhez igazítja kockázatkezelési politikáját.

Az EBB kockázatkezelési igazgatósága független módon azonosítja, értékeli, nyomon követi és jelenti a Keret által viselt kockázatokat. A kockázatkezelés a feladatkörök elkülönülését biztosító felépítés révén független a kiszolgáló egységektől. Az EBB szintjén a kockázattal kapcsolatos ügyekről a kockázatkezelési főigazgató a kijelölt kockázatkezelési alelnök felé jelent. A kijelölt alelnök felelősségi körébe az Európai Beruházási Bank Igazgatási Bizottsága és Igazgatótanácsa felé való kockázati jelentéstétel felügyelete tartozik.

Hitelkockázat

A hitelkockázat az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből esetlegesen eredő potenciális veszteség a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is.

3.2.1Hitelkockázati politika

A kölcsönügyleti partnerek hitelképességének vizsgálatakor a bank a hitelkockázat és a várható veszteség számszerűsítésére és a kockázat árazására törekszik. Az EBB a hitelezés szempontjából releváns kölcsönfelvevő/kezességvállaló partnerek belső minősítésének meghatározása érdekében belső minősítési módszertant dolgozott ki. A módszertan a főbb hitelpartnertípusok (például társaságok, bankok, közszektorbeli intézmények stb.) egyedileg kialakított pontrendszerén alapul. Minden olyan partnert, amely – a bevált banki gyakorlatot és a Bázeli Nemzetközi Tőkeegyezményt (Bázel II.) egyaránt figyelembe véve – egy adott ügylet hitelprofilja szempontjából lényegesnek minősül, a konkrét partnertípushoz tartozó belső minősítési módszertan alkalmazásával belső minősítési kategóriákba sorolnak. Az egyes partnerek – üzleti és pénzügyi kockázati profiljuk és országkockázati működési környezetük részletes vizsgálatát követően – olyan belső minősítést kapnak, amely devizaminősítésük nemteljesítési valószínűségét tükrözi.

A projektfinanszírozási és egyéb strukturált, korlátozott fedezetű műveletek hitelértékeléséhez az ágazat számára releváns hitelkockázat-értékelő eszköztárat használják, amely főként a cash flow valószínűségét és az adósságszolgálati képességet vizsgálja. Az eszköztár része például a projektek szerződéses keretének vizsgálata, a partnerek elemzése és a cash flow-szimuláció. A társaságokhoz és a pénzügyi intézményekhez hasonlóan minden projekthez belső kockázati minősítést rendelnek.

A belső minősítéseket a kölcsön futamideje alatt figyelemmel kísérik és rendszeresen aktualizálják.

A nem állami (vagy államilag nem garantált/átvállalt) műveletekre egyedi ügyleti szintű és partnerméretre vonatkozó korlátok érvényesek. A partnerméretre vonatkozó korlátokat az összevont csoportszintű kitettségek szintjén határozzák meg, ha szükségesek. Az ilyen korlátok jellemzően a partner saját forrásainak nagyságát tükrözik.

A hitelkockázat mérséklése érdekében az EBB – szükség esetén és eseti alapon – az alábbi módokon törekszik hitelminőség-javításra:

-partnerrel vagy projekttel összefüggő biztosítékok (például a részvények feletti zálogjog, az eszközök feletti zálogjog, jogátadás; a számlák feletti zálogjog), és/vagy

-garanciák, amelyeket általában a finanszírozott projekt szponzora vállal (például teljesítési garanciák, azonnal lehívható garanciák), vagy bankgaranciák.

A Keret hitelderivatívákat nem alkalmaz a hitelkockázat mérséklésére.

3.2.2Maximális hitelkockázati kitettség biztosítékok vagy egyéb hitelminőség-javítás figyelembevétele nélkül

A következő táblázat a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás elemeinek – közöttük a derivatíváknak – a maximális hitelkockázati kitettségét mutatja. A maximális kitettség itt bruttó érték, vagyis nem veszi figyelembe a biztosítékok mérséklő hatását.

Maximális kitettség (ezer EUR-ban)

2015.12.31.

2014.12.31.

ESZKÖZÖK

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

448 995

545 399

Származékos pénzügyi instrumentumok

311

448

Kölcsönök és követelések

1 460 057

1 331 918

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben

–

42 590

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

228 521

99 988

Egyéb eszközök

27

5 522

Eszközök összesen

2 137 911

2 025 865

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

Függő kötelezettségek

– Aláírt kibocsátatlan garanciák

10 000

25 000

Kötelezettségvállalások

– Folyósítatlan kölcsönök

1 189 564

1 161 859

– Kibocsátott garanciák

798

2 298

Mérlegen kívüli tételek összesen

1 200 362

1 189 157

Hitelkitettség összesen

3 338 273

3 215 022

3.2.3Kölcsönök és követelések hitelkockázata

3.2.3.1Kölcsönök és követelések hitelkockázat-mérése

A Keret minden egyes hitelnyújtási ügylete kapcsán sor kerül a becsült várható veszteségek átfogó kockázatértékelésére és számszerűsítésére, amelynek végeredménye a kölcsönbesorolás. A kölcsönbesorolást a kölcsönfelvevő minőségén, a kölcsön lejáratán, a garancián és adott esetben a kezességvállalón alapuló általánosan elfogadott kritériumok mentén állapítják meg.

A kölcsönbesorolási rendszer a hitelnyújtási műveletek hitelkockázatának értékelését és a becsült várható veszteségek számszerűsítését szolgáló módszertanokat, folyamatokat, adatbázisokat és informatikai rendszereket foglalja magában. Nagy mennyiségű információt összesít azzal a céllal, hogy felállítsa a kölcsönök hitelkockázatának relatív rangsorát. A kölcsönbesorolás nem más, mint a „várható veszteség” becsült szintjének jelenértéke, vagyis a fő kötelezettek fizetésképtelenségi valószínűségének, a kockázati kitettségnek és a fizetésképtelenségi veszteséghányadnak a szorzata. A kölcsönbesorolásokat a következő célokból használják:

-a hitelnyújtási kockázat precízebb és számszerűbb értékelésének segédeszközeként,

-a felügyeleti erőfeszítések megosztásának eszközeként,

-a kölcsön adott időpontbeli portfólióminőségi mutatójaként,

-a várható veszteségeken alapuló kockázatárazási döntések egyik alapinformációjaként.

A kölcsönbesorolás meghatározásakor a következő tényezőket veszik figyelembe:

I)A kölcsönfelvevő hitelképessége: a Kockázatkezelési Igazgatóság belső módszertanok és külső adatok alapján független módon megvizsgálja a kölcsönfelvevőket, illetve értékeli hitelképességüket. Az EBB a Bázel II. általa választott továbbfejlesztett megközelítésével összhangban belső minősítési módszertant dolgozott ki a kölcsönfelvevők és a kezességvállalók belső minősítésének meghatározására. A módszertan a meghatározott partnertípusokra szabott pontrendszereken alapul.

II)Csődkorreláció: ez a mutató a kölcsönfelvevő és a kezességvállaló egyidejű pénzügyi nehézségeinek esélyét számszerűsíti. Minél nagyobb a korreláció a kölcsönfelvevő és a kezességvállaló fizetésképtelenségi valószínűsége között, annál alacsonyabb lesz a garancia értéke, és így a kölcsönbesorolásé is.

III)A garanciaeszközök és a fedezetek értéke: ezt a mutatót a kibocsátó hitelképességének és az instrumentum típusának az együttes értékelésével számítják.

IV)A szerződéses keret: a szilárd szerződéses keret növeli a kölcsön minőségét és javítja belső besorolását.

V)A kölcsön futamideje: az egyéb tényezők azonossága mellett a kölcsön futamidejének emelése növeli a visszafizetési nehézségek felmerülésének a kockázatát is.

A kölcsön várható veszteségét a fenti öt elem együttes figyelembevételével számítják. A várható veszteség szintjétől függően a kölcsönt az alábbi kölcsönbesorolási osztályok valamelyikébe sorolják:

A    Első osztályú kölcsönök: e kölcsönök további három alkategóriára oszthatók. Az A alkategóriába az uniós államadósság kockázatai tartoznak, vagyis a tagállamoknak nyújtott vagy általuk teljes körűen, kifejezetten és feltétel nélkül garantált olyan kölcsönök, amelyek esetében nem várhatóak visszafizetési nehézségek és amelyek esetében az előre nem látható veszteségek allokált aránya 0 %. Az A+ alkategóriába az olyan, nem tagállam jogalanyoknak nyújtott (vagy általuk garantált) kölcsönök tartoznak, amelyek esetében a futamidő alatt nem várható a minőség romlása. Az A– alkategóriába olyan hitelnyújtási műveletek tartoznak, amelyek jelenlegi minőségének fenntarthatóságát (például hosszú lejáratuk miatt, vagy mert egy egyébként kitűnő biztosíték jövőbeli árát magas volatilitás jellemzi) némi kétely övezi, de az esetleges minőségcsökkenés mértéke igen csekélyre várható.

B    Magas minőségű kölcsönök: a bank az ezen eszközosztályba tartozó kölcsönök stabilitását megnyugtatónak érzi, noha kisebb jövőbeli minőségromlásuk nem zárható ki. Az esetleges minőségromlás relatív valószínűségének jelzésére a B+ és a B– alkategória szolgál.

C    Jó minőségű kölcsönök: ilyenek például a stabil bankoknak és társaságoknak nyújtott fedezetlen kölcsönök 7-éves futamidővel, futamidő végi egyszeri, vagy a folyósítás után kezdődő rendszeres törlesztéssel.

D    Ez a minősítési osztály jelenti az átmenetet az „elfogadható minőségű” és a némi nehézséggel szembesülő kölcsönök között. A kölcsönbesorolás e „vízválasztójának” még precízebb meghatározására a D+ és a D– alkategória szolgál. A D– besorolású kölcsönök fokozott felügyeletet igényelnek.

E    E kölcsönbesorolási kategóriában a kölcsönök kockázati profilja kedvezőtlenebb az általában elfogadottnál. Olyan kölcsönöket is magában foglal, amelyek kapcsán a futamidő alatt komoly problémák merültek fel, és a veszteség lehetősége sem zárható ki. Ezeket a kölcsönöket ezért szoros és magas színvonalú felügyeletnek kell alávetni. Az E+ és az E– alkategória e különös felügyeleti folyamat intenzitásában tér el: az E– besorolású műveleteknél nagy az eshetősége, hogy az adósságszolgálat ütemének fenntarthatatlansága valamilyen formájú adósságátütemezést tesz majd szükségessé és adott esetben értékvesztési leíráshoz vezethet.

F    Az F (fizetésképtelen) besorolás elfogadhatatlan kockázatú kölcsönökre utal. F– besorolást csak olyan fennálló kölcsönök kaphatnak, amelyeknél a kölcsönszerződés aláírása után előre nem látott, kivételes és rendkívül kedvezőtlen körülmények merültek fel. F besorolást kap minden olyan ügylet, amely a Keret számára a kölcsönadott tőke elvesztésével jár; ezen ügyletekre külön rendelkezések érvényesek.

A D– vagy annál rosszabb belső besorolású kölcsönök általában felkerülnek a megfigyelt kölcsönök listájára. Amennyiben azonban a kölcsönt eredetileg is D– vagy annál rosszabb kockázati profillal hagyták jóvá, úgy csak akkor kerül fel a megfigyelési listára, ha egy lényeges hitelkockázati esemény bekövetkezte miatt besorolása ennél is tovább romlik.

A Keret kölcsönportfóliójának a fent ismertetett kölcsönbesorolási kategóriákon alapuló hitelminőségi elemzése a 3.2.3.3. szakasz táblázatában található.

3.2.3.2A hitelnyújtási hitelkockázati kitettség elemzése

A következő táblázat az aláírt és a folyósított kölcsönökre vonatkozó maximális hitelkockázati kitettséget mutatja kölcsönfelvevők szerinti bontásban, a kezességvállalók által nyújtott garanciákra is tekintettel:

2015.12.31.

Garantált

Egyéb hitelminőség-javítás

Nem garantált

Összesen

%-os arány

Ezer EUR-ban

Bankok

18 964

73 670

758 412

851 046

58 %

Vállalatok

37 431

89 170

272 186

398 787

27 %

Közintézmények

37 112

–

14

37 126

3 %

Államok

–

4 295

168 803

173 098

12 %

Folyósítás összesen

93 507

167 135

1 199 415

1 460 057

100 %

Aláírt, folyósítatlan

135 821

–

1 053 743

1 189 564

2014.12.31.

Garantált

Egyéb hitelminőség-javítás

Nem garantált

Összesen

%-os arány

Ezer EUR-ban

Bankok

16 457

106 667

571 609

694 733

52 %

Vállalatok

23 494

93 731

310 396

427 621

32 %

Közintézmények

33 279

–

31

33 310

3 %

Államok

–

4 815

171 439

176 254

13 %

Folyósítás összesen

73 230

205 213

1 053 475

1 331 918

100 %

Aláírt, folyósítatlan

121 826

117 758

922 275

1 161 859

3.2.3.3Hitelminőségi elemzés a kölcsönfelvevők típusa szerint

Az alábbi táblázatok a Keret 2015. december 31-i, illetve 2014. december 31-i kölcsönportfóliójának kölcsönbesoroláson alapuló hitelminőségi elemzését ismertetik; az elemzés az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket vizsgálta.

2015.12.31.

Magas besorolású

Átlagos besorolású

Minimálisan elfogadott kockázatú

Nagy kockázatú

Besorolás nélküli

Összesen

%-os arány

Ezer EUR-ban

A – B–

C

D+

D– vagy rosszabb

Kölcsönfelvevő

Bankok

92 260

31 558

326 635

990 971

245 160

1 686 584

64 %

Vállalatok

125 963

–

12 493

450 045

–

588 501

22 %

Közintézmények

–

–

37 112

40 014

–

77 126

3 %

Államok

–

–

9 277

288 133

–

297 410

11 %

Összesen

218 223

31 558

385 517

1 769 163

245 160

2 649 621

100 %

2014.12.31.

Magas besorolású

Átlagos besorolású

Minimálisan elfogadott kockázatú

Nagy kockázatú

Besorolás nélküli

Összesen

%-os arány

Ezer EUR-ban

A – B–

C

D+

D– vagy rosszabb

Kölcsönfelvevő

Bankok

75 268

7 074

307 049

879 420

336 318

1 605 129

65 %

Vállalatok

102 974

7 964

16 713

456 210

–

583 861

23 %

Közintézmények

–

–

33 279

40 031

–

73 310

3 %

Államok

–

–

4 815

226 662

–

231 477

9 %

Összesen

178 242

15 038

361 856

1 602 323

336 318

2 493 777

100 %

3.2.3.4Kölcsönök és követelések kockázati koncentrációja

3.2.3.4.1Földrajzi elemzés

A kölcsönfelvevő országa alapján vizsgálva a Keret kölcsönportfóliójának földrajzi régiók szerinti bontása az alábbiakban látható (ezer EUR-ban):

A kölcsönfelvevő országa

2015.12.31.

2014.12.31.

Nigéria

195 290

137 832

Kenya

192 945

155 168

Uganda

178 515

161 657

Regionális – AKCS

111 103

136 182

Mauritánia

94 123

95 319

Jamaica

85 278

77 272

Togo

75 387

45 780

Dominikai Köztársaság

72 474

64 614

Etiópia

67 589

68 614

Tanzánia

56 367

62 916

Kamerun

51 930

61 067

Ghána

40 439

16 130

Kongói Demokratikus Köztársaság

39 766

39 786

Mozambik

25 124

29 139

Zöld-foki-szigetek

24 623

26 101

Francia Polinézia

22 095

14 622

Ruanda

20 466

14 854

Mauritius

18 882

35 811

Malawi

13 030

9 945

Szenegál

10 991

12 046

Zambia

8 733

5 761

Haiti

7 071

7 379

Mali

6 688

7 207

Botswana

6 605

–

Szamoa

6 267

7 595

Burkina Faso

5 967

7 456

Kongó

5 189

6 919

Vanuatu

2 772

3 835

Új-Kaledónia

2 705

3 211

Saint Lucia

2 671

2 363

Palau

2 197

2 254

Grenada

1 735

1 996

Niger

1 372

2 581

Mikronézia

1 169

1 141

Trinidad és Tobago

1 010

1 180

Libéria

921

821

Seychelle-szigetek

468

–

Tonga

54

681

Burundi

40

40

Sint Maarten

6

–

Angola

–

3 623

Gabon

–

528

Fidzsi

–

474

Csád

–

18

Összesen

1 460 057

1 331 918

3.2.3.4.2Ágazati elemzés

Az alábbi táblázat a beruházási keret kölcsönportfóliójának a kölcsönfelvevők ágazata szerinti megoszlását mutatja be. A végső kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegek a globális kölcsönök között szerepelnek (ezer EUR-ban):

A kölcsönfelvevő gazdasági ágazata

2015.12.31.

2014.12.31.

Globális kölcsönök és ügynöki megállapodások

658 098

541 600

Városfejlesztés, megújítás és közlekedés

207 773

209 849

Szolgáltatás és egyéb

201 361

168 689

Villamos energia, szénipar, egyéb

197 547

198 604

Alapanyagok és bányászat

88 615

108 367

Út- és autópálya-építés

48 165

43 993

Repülőterek és légiforgalmi szolgáltatási rendszerek

37 126

33 310

Nyersanyag-feldolgozás, építőipar

13 719

16 243

Élelmiszerlánc

7 643

18

Távközlés

6

6 089

Hulladék-újrafeldolgozás

4

–

Papírlánc

–

5 156

Összesen

1 460 057

1 331 918

3.2.3.5Kölcsönhátralékok és értékvesztések

A késedelmes összegeket a „Pénzügyi monitoring-iránymutatások és -eljárások” elnevezésű, az EBB egészére érvényes eljáráscsomagnak megfelelően azonosítják, nyomon követik és jelentik. Ezek az eljárások megfelelnek a legjobb banki gyakorlatoknak és az EBB által kezelt összes kölcsönre érvényesek.

A monitoringfolyamat struktúrája biztosítja, hogy i. a potenciális késedelmeket észleljék és a lehető legkisebb késedelemmel jelezzék az illetékes szolgálatoknak; ii. a kritikus eseteket azonnal továbbítsák a megfelelő operatív és döntéshozatali szintre; iii. rendszeres jelentések készüljenek az EBB vezetése és a tagállamok számára a késedelmek állásáról és a meghozott vagy meghozandó visszafizettetési intézkedésekről.

A kölcsönök hátralékai és értékvesztései az alábbiakban láthatók (ezer EUR-ban):

Kölcsönök és követelések

Kölcsönök és követelések

Megjegyzések

2015.12.31.

2014.12.31.

Könyv szerinti érték

1 460 057

1 331 918

Egyedi értékvesztésű tételek

Bruttó összeg

214 232

210 338

Értékvesztés

7

–191 046

–152 137

Egyedi értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke

23 186

58 201

Kollektív értékvesztésű tételek

Bruttó összeg

–

–

Értékvesztés

–

–

Kollektív értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke

–

–

Késedelmes, de nem értékvesztett

A lejárt esedékesség bontása

0–30 nap

1 521

2 558

30–60 nap

15

528

60–90 nap

–

5

90–180 nap

–

–

több mint 180 nap

13

–

Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke

1 549

3 091

Esedékességen belüli, nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke

1 435 322

1 270 626

Kölcsönök és követelések könyv szerinti értéke összesen

1 460 057

1 331 918

3.2.4Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek hitelkockázata

A rendelkezésre álló pénzeszközöket a Keret szerződéses folyósítási kötelmeinek ütemezésével összhangban fektetik be. 2015. december 31-én és 2014. december 31-én a befektetések bankbetét, letéti jegy és kereskedelmi értékpapír formáját öltötték.

Az engedélyezett gazdálkodó egységeknek az EBB saját értékpapír-kibocsátásai tekintetében előírt rövid és hosszú távú minősítéshez hasonló minősítéssel kell rendelkezniük. Az engedélyezett gazdálkodó egységeknek a rövid táv tekintetében legalább P-1/A-1/F1 (Moody’s, S&P, Fitch) minősítéssel kell rendelkezniük. Ha a hitelminősítők eltérő minősítéseket adnak, akkor a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Az egyes engedélyezett bankok engedélyezett korlátjának felső határa (a Keret operatív pénzeszközszámláinak kivételével) jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró).

Az engedélyezett gazdálkodó egységeknél eszközölt befektetések futamideje nem haladhatja meg a kereskedés napjától számított három hónapot, mértéke legfeljebb a hitelkitettségi korlátig terjedhet. 2015. december 31-én, illetve 2014. december 31-én a Keret treasury-portfóliójában tartott lekötött betétek, kereskedelmi értékpapírok és pénzeszközök az elszámolás napján legalább P-1 minősítésűek voltak (Moody’s megfelelő).

Az alábbi táblázat a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, továbbá az elhatárolt kamatok állományát mutatja (ezer EUR-ban):

A rövid távú minősítések elvárt minimuma

A hosszú távú minősítések elvárt minimuma

2015.12.31.

2014.12.31.

(Moody's megfelelő)

(Moody's megfelelő)

P-1

Aaa

49 999

11 %

47 937

9 %

P-1

Aa2

26

0 %

38

0 %

P-1

A1

115 705

26 %

137 820

25 %

P-1

A2

283 265

63 %

359 604

66 %

Összesen

 

448 995

100 %

545 399

100 %

3.2.5Derivatívák hitelkockázata

3.2.5.1Derivatívákra vonatkozó hitelkockázati politika

A derivatívák hitelkockázata annak a veszteségnek a kockázata, amely akkor merülne fel egy adott félnél, ha az ügylet másik fele nem lenne képes szerződéses kötelmeinek teljesítésére. A derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázat több tényezőtől függ (például a kamatlábaktól és az árfolyamoktól), és rendszerint névértéküknek csak kis részét érinti.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus kölcsönműveletek fedezésére swapokat, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban. Az Európai Beruházási Bank minden swapot külső partnerrel hajt végre. A swapok feltételeit minden esetben az Európai Beruházási Bank és külső partnere által aláírt swap-keretmegállapodás (Master Swap Agreement) és hitelfedezeti megállapodás (Credit Support Annex) rögzíti.

3.2.5.2A derivatívák hitelkockázatának értékelése

Az Európai Beruházási Bank által a Keret kapcsán végrehajtott swapokra ugyanazon szerződéses keretek és módszertanok érvényesek, mint amelyeket az EBB saját derivatívaügyletei kapcsán alkalmaz. A swappartnerek kiválasztásakor az Európai Beruházási Bank ugyanolyan kritériumok alapján dönt, mint saját swapjai kapcsán.

Az Európai Beruházási Bank a swapokkal és derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázati kitettséget a jelentéstétel és a korlátok megfigyelése kapcsán használt nettó piaci kitettség (NME) és potenciális jövőbeli kitettség (PFE) megközelítése alapján méri. E két megközelítéssel a beruházási keret minden derivatívája értékelhető.

Az alábbi táblázat a keresztdevizaswapok és keresztdevizás kamatlábswapok állományának lejárati szerkezetét mutatja, névérték és valós érték szerinti bontásban:

Swapszerződések 2015. december 31-én

kevesebb mint

1 év

5 év

több mint

2015

Ezer EUR-ban

1 év

– 5 év

– 10 év

– 10 év

összesen

Névérték

–

9 589

–

–

9 589

Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték)

–

–3 835

–

–

–3 835

Swapszerződések 2014. december 31-én

kevesebb mint

1 év

5 év

több mint

2014

Ezer EUR-ban

1 év

– 5 év

– 10 év

– 10 év

összesen

Névérték

–

11 606

–

–

11 606

Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték)

–

–3 219

–

–

–3 219

3.2.6Lejáratig tartott pénzügyi eszközök hitelkockázata

Az alábbi táblázat a lejáratig tartott portfólió helyzetét mutatja be; e portfólió kizárólag Olaszország, Portugália és Spanyolország által kibocsátott, három hónapon belüli lejáratú kincstárjegyeket tartalmaz. Az uniós tagállamok elfogadott kibocsátók. Az egyes engedélyezett kibocsátóknál befektethető összeg felső korlátja jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró). A befektetési iránymutatással összhangban és a likviditási követelmények függvényében közép- és hosszú távú kötvények is megengedhetők lennének.

A rövid távú minősítések elvárt minimuma

A hosszú távú minősítések elvárt minimuma

2015.12.31.

2014.12.31.

(Moody's megfelelő)

(Moody's megfelelő)

P-1

A2

69 502

31 %

–

0 %

P-3

Baa3

50 012

22 %

49 994

50 %

P-2

Baa2

50 007

22 %

–

0 %

NP

Ba1

49 000

21 %

–

0 %

P-1

A1

10 000

4 %

–

0 %

NP

Ba2

–

0 %

49 994

50 %

Összesen

 

228 521

100 %

99 988

100 %



Likviditási kockázat

A likviditási kockázat azzal kapcsolatos, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül képes-e finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését. Két részre osztható: finanszírozási likviditási kockázatra és piaci likviditási kockázatra. A finanszírozási likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a gazdálkodó egység a mindennapi működésre vagy a pénzügyi helyzetre gyakorolt hatás nélkül nem képes hatékonyan kielégíteni várható és váratlan jelenlegi és jövőbeli cash flow-szükségleteit. A piaci likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a gazdálkodó egység a piac korlátozott mélysége vagy zavarai miatt piaci áron nem képes könnyen ellentételezni vagy megszüntetni egy adott pozíciót.

3.2.2A likviditási kockázat kezelése

A beruházási keret forrásai elsősorban a tagállamok éves hozzájárulásaiból származnak, illetve a korábbi műveletekből származó visszafizetésekből. Finanszírozási likviditási kockázatát a Keret elsősorban a nettó likviditási igény és a szükséges éves tagállami hozzájárulások tervezésével kezeli.

A tagállamok éves hozzájárulásának kiszámítása érdekében az év során folyamatosan elemzik és nyomon követik a fennálló és a tervezett portfólió folyósításainak ütemezését. Az éves likviditási igény pontos meghatározásához a különleges eseményeket, például az elő- és végtörlesztéseket, a részvényeladásokat vagy a csődhelyzeteket is figyelembe veszik.

A likviditási kockázat további csökkentése céljából a Keret olyan méretű likviditási tartalékot tart fenn, amely bármely időpontban elégséges az EBB hitelnyújtási osztálya által rendszeresen közzétett folyósítási előrejelzés fedezetére. A pénzeszközöket a Keret folyósítási kötelezettségeinek figyelembevételével a pénzpiacon és a kötvénypiacokon fektetik be bankközi betétek és más rövid lejáratú pénzügyi eszközök formájában. A Keret likvid eszközeit az EBB treasury osztálya kezeli, elegendő likviditást biztosítva a Keret kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Az ügyfélkezelés és a háttériroda feladatainak elkülönítésére vonatkozó elvnek megfelelően az ezen eszközök befektetésével kapcsolatos elszámolási műveletek az EBB művelettervezési és -elszámolási osztályához tartoznak. Emellett a treasury-befektetések partnereinek és korlátainak engedélyezése, illetve a korlátok betartásának ellenőrzése az EBB kockázatkezelési igazgatóságának feladatkörébe tartozik.

3.2.3A likviditási kockázat értékelése

E szakasz táblázatai a mérlegfordulónap és a szerződéses lejárati nap közötti időszak alapján lejárat szerint mutatják be a Keret pénzügyi kötelezettségeit (diszkontálatlan cash flow-kat alapul véve).

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek tekintetében a Keret kötelezettségvállalásai az aláírt kölcsönmegállapodások folyósítatlan részeit, az aláírt tőkejegyzési/befektetési megállapodások folyósítatlan részeit, az adott kölcsöngaranciákat vagy a vállalt kamatláb-támogatásokat és a technikai segítségnyújtást jelentik.

A beruházási keret kölcsönei folyósítási határidővel rendelkeznek. Mindazonáltal a folyósításokra a mögöttes beruházási projekt előrehaladásának megfelelő ütemben és összegben kerül sor. Emellett a beruházási keret kölcsönügyleteit meglehetősen változékony működési környezetben kell végrehajtani, így a kölcsönök folyósítási ütemét bizonyos fokú bizonytalanság jellemzi.

A tőkebefektetések akkor válnak esedékessé, amikor a tőkebefektetési alap kezelői a befektetési tevékenységük előrehaladásának megfelelően érvényes lehívási kérelmet bocsátanak ki. A lehívási időszak jellemzően 3 év, amelyet sokszor egy-két évvel meghosszabbítanak. Egyes folyósítási kötelezettségvállalások az alap mögöttes befektetésének kiteljesedéséig rendszerint megérik a lehívási időszak végét, mivel előfordulhat, hogy az alap likviditása időnként nem elégséges a díjakkal vagy más kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelmek teljesítésére.

A garanciák nem tartoznak a konkrét folyósítási kötelezettségvállalások közé, kivéve ha a kedvezményezett lehívja a garanciát. A fennálló garanciák összege a garantált kölcsönök visszafizetési ütemének megfelelően csökken.

A vállalt kamattámogatásokkal kapcsolatos készpénzkiáramlásra az EBB saját forrásaiból finanszírozott támogatott kölcsönök esetében kerül sor. Az itt bemutatott készpénzkiáramlások ezért csak az ilyen kölcsönökkel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat jelölik, és nem a lekötött, folyósítatlan kamattámogatásokkal kapcsolatos teljes összeget. E kötelezettségvállalások folyósítási üteme ugyanúgy bizonytalan, mint a kölcsönök esetében.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilját bemutató táblázatban a technikai segítségnyújtással kapcsolatos „bruttó nominális kiáramlás” a vonatkozó aláírt szerződések teljes folyósítatlan részére utal. A folyósítások ütemezése jelentős mértékben bizonytalan. A „Legfeljebb 3 hónap” soron feltüntetett készpénzkiáramlások a beszámoló fordulónapjáig kapott számlák teljesítetlen összegét jelentik.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek meghatározott szerződéses lejárati időponttal nem rendelkező kötelezettségvállalásai a „Határozatlan lejárat” soron szerepelnek. Az olyan kötelezettségvállalások, amelyek tekintetében a beszámoló fordulónapjáig nem érkezett folyósítási kérelem, a megfelelő lejárati soron szerepelnek.

A származtatott pénzügyi kötelezettségek esetében a lejárati profil a swapok – köztük keresztdevizaswapok (CCS), keresztdevizás kamatlábswapok (CCIRS), rövid lejáratú devizaswapok és kamatlábswapok – szerződéses diszkontálatlan bruttó cash flow-it veszi figyelembe.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Határozatlan lejárat

Bruttó nominális kiáramlás

Ezer EUR-ban, 2015.12.31-én

Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai

41 028

–

–

–

1 148 536

1 189 564

Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai

23 371

–

–

–

274 984

298 355

Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák)

–

–

–

–

10 798

10 798

Lekötött kamattámogatások kiáramlásai

–

–

–

–

281 682

281 682

Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai

811

–

–

–

28 072

28 883

Összesen

65 210

–

–

–

1 744 072

1 809 282

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Határozatlan lejárat

Bruttó nominális kiáramlás

Ezer EUR-ban, 2014.12.31-én

Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai

1 576

–

–

–

1 160 283

1 161 859

Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai

4 584

–

–

–

196 053

200 637

Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák)

–

–

–

–

27 298

27 298

Lekötött kamattámogatások kiáramlásai

–

–

–

–

241 890

241 890

Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai

595

–

–

–

18 978

19 573

Összesen

6 755

–

–

–

1 644 502

1 651 257

Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás

Ezer EUR-ban, 2015.12.31-én

CCS és CCIRS – beáramlás

5

2 307

7 671

–

9 983

CCS és CCIRS – kiáramlás

–

–3 571

–10 714

–

–14 285

Rövid lejáratú devizaswap – beáramlás

1 400 000

–

–

–

1 400 000

Rövid lejáratú devizaswap – kiáramlás

–1 407 763

–

–

–

–1 407 763

Kamatlábswap – beáramlás

383

1 269

6 059

2 524

10 235

Kamatlábswap – kiáramlás

–

–2 145

–6 127

–2 206

–10 478

Összesen

–7 375

–2 140

–3 111

318

–12 308

Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás

Ezer EUR-ban, 2014.12.31-én

CCS és CCIRS – beáramlás

6

2 218

10 036

–

12 260

CCS és CCIRS – kiáramlás

–

–3 202

–12 809

–

–16 011

Rövid lejáratú devizaswap – beáramlás

1 059 000

–

–

–

1 059 000

Rövid lejáratú devizaswap – kiáramlás

–1 070 677

–

–

–

–1 070 677

Kamatlábswap – beáramlás

371

1 103

6 495

3 619

11 588

Kamatlábswap – kiáramlás

–

–2 143

–6 373

–3 022

–11 538

Összesen

–11 300

–2 024

–2 651

597

–15 378



Piaci kockázat

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi eszközeinek értékét.

3.2.4Kamatlábkockázat

A kamatlábkockázat a kamatozó pozíciók gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó jövedelmeknek azon volatilitása, amely a kamatlábak kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A gazdasági érték fluktuációja vagy a különböző eszközök, kötelezettségek és fedezeti instrumentumok közötti árazási különbségek közvetlenül nincsenek hatással a Keretre, mivel i. nincsenek közvetlen hitelfelvételi költségei vagy kamatozó kötelezettségei, és ii. elfogadja a kamatláb-ingadozások által a befektetési jövedelmeire gyakorolt hatást.

A Keret a kölcsönportfóliója és a mikrofedezeti swapjai kamatláb-ingadozással szembeni érzékenységét bázispontérték-számítással méri.

A bázispontérték az adott portfólió nettó jelenértékében bekövetkező emelkedést vagy csökkenést méri a kamatlábak egy meghatározott időkereten („pénzpiac – legfeljebb egy év”, „igen rövid – 2–3 év”, „rövid – 4–6 év”, „közepes – 7–11 év”, „hosszú – 12–20 év” vagy „különösen hosszú – 21 éven túli”) belüli 1 bázispontos (0,01 százalékpontos) emelkedése esetén.

A Keret az euróban denominált kölcsönök cash flow-inak nettó jelenértékét (NPV) az EBB EUR-alapú finanszírozási görbéje (az EBB általános finanszírozási kamatfelárával korrigált EUR-alapú swapgörbe) alapján határozza meg. A Keret az USD-ban denominált kölcsönök cash flow-inak nettó jelenértékét az EBB USD-alapú finanszírozási görbéje alapján határozza meg. Az olyan pénznemben denominált kölcsönök cash flow-i tekintetében, amelyhez nem áll rendelkezésre megbízható és hiánytalan diszkontgörbe, a nettó jelenérték meghatározásához közelítésként az EBB EUR-alapú finanszírozási görbéjét használják.

A mikrofedezeti swapok nettó jelenértékének kiszámításához a Keret az euróban denominált cash flow-kra az EUR-alapú swapgörbét használja, az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD-alapú swapgörbét.

Amint az alábbi táblázatban is látható, a mikrofedezeti swapokat is tartalmazó kölcsönportfólió nettó jelenértéke a releváns kamatlábak 1 bázisponttal nagyobb értéke esetén 2015. december 31-i állapot szerint 532 ezer EUR-ral kevesebb lenne (a 2014. december 31-i állapot szerint: 419 ezer EUR-val kevesebb).

Bázispontérték

Pénz

Igen rövid

Rövid

Középtávú

Hosszú

Különösen hosszú

Összesen

Ezer EUR-ban

piac

2015.12.31-én

1 év

2–3 év

4–6 év

7–11 év

12–20 év

21 év

A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen

–37

–72

–252

–139

–32

–

–532

Bázispontérték

Pénz

Igen rövid

Rövid

Középtávú

Hosszú

Különösen hosszú

Összesen

Ezer EUR-ban

piac

2014.12.31-én

1 év

2–3 év

4–6 év

7–11 év

12–20 év

21 év

A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen

–33

–70

–126

–146

–44

–

–419

3.4.2Devizaárfolyam-kockázat

A beruházási keret devizaárfolyam-kockázata a jövedelemben vagy a gazdasági értékben bekövetkező veszteség kockázata, amely a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A számviteli referencia-pénznem alkalmazása miatt (a beruházási keret esetében ez az EUR) a Keret minden olyan esetben deviza-árfolyamkockázatnak van kitéve, amikor az eszközök és a kötelezettségek eltérő pénznemben denomináltak. A devizaárfolyam-kockázat a számviteli referencia-pénznemtől eltérő pénznemben denominált jövőbeli cash flow-k, például kamat- és osztalékfizetések értékének árfolyamváltozás miatti változásait is magában foglalja.

3.4.2.1Devizaárfolyam-kockázat a treasury-eszközök esetében

A Keret treasury-eszközei EUR-ban vagy USD-ban vannak denominálva.

A devizaárfolyam-kockázatot azonnali vagy határidős keresztdeviza-ügyletekkel, devizaswapokkal vagy keresztdevizaswapokkal fedezik. Az EBB treasury osztálya szükségesnek és célszerűnek ítélt esetekben a bank politikájával összhangban bármely olyan eszközt igénybe vehet, amely védelmet nyújt a Keret pénzügyi tevékenységei kapcsán felmerült piaci kockázatokkal szemben.

3.4.2.2Devizaárfolyam-kockázat a Keret által finanszírozott vagy garantált műveletek esetében

A Keret a tagállamok hozzájárulásait EUR-ban kapja. Az általa finanszírozott vagy garantált műveleteket, valamint a kamattámogatásokat EUR-ban, USD-ban vagy bármely más engedélyezett pénznemben meg lehet határozni.

Az (EUR-val mint referencia-pénznemmel szembeni) devizaárfolyam-kockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha az eurótól eltérő pénznemben denominált ügyleteket fedezetlenül hagyják. A Keret devizaárfolyam-fedezeti iránymutatása az alábbiakban olvasható. 

3.4.2.2.1.Az USD-ban denominált műveletek fedezése

A Keret USD-ban denominált műveletei által teremtett devizaárfolyam-kockázatot összesített alapon fedezni kell, USD/EUR devizaswapokkal, amelyeket rendszeres időszakonként megújítanak és az adott összeghez igazítanak. A devizaswapok használata kettős célt szolgál. Egyfelől megteremti az új folyósításokhoz (kölcsönökhöz és tőkebefektetésekhez) szükséges likviditást, másfelől makroszintű devizafedezetet biztosít.

A tervezett vagy várt visszafizetések/folyósítások alapján minden egyes időszak kezdetén meg kell becsülni a következő időszak során USD-ban kapott vagy fizetett cash flow-k összegét. Ezt követően a lejáró devizaswapokat meg kell újítani, összegüket pedig hozzá kell igazítani a következő időszakra előre jelzett USD-likviditási igényhez.

-A releváns korlátot meghaladó USD devizapozíciót – havi alapon – azonnali vagy határidős ügyletekkel fedezni kell.

-A megújítások közötti időszakban kialakuló váratlan USD-likviditáshiányt eseti devizaswap-műveletekkel kell fedezni, az esetleges likviditási többleteket pedig treasury-eszközökbe kell fektetni, vagy ha a devizapozíció erősödéséből ered, akkor EUR-ra kell váltani.

3.4.2.2.2.Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveletek fedezése

-A Keret EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveleteit a mögöttes kölcsön pénzügyi profiljának megfelelő keresztdevizaswapokkal kell fedezni, feltéve hogy a swapok piaca megfelelően működik.

-A Keretnek vannak olyan műveletei, amelyek pénzneme nem, vagy csak magas költséggel teszi lehetővé a művelet fedezését. Ezek a műveleteket a helyi pénznemben denominálják, de EUR-ban vagy USD-ban rendezik. A Keret pénzügyi kockázati szabályrendszere – amelyet a Keret bizottsága 2015. január 22-én fogadott el – lehetővé teszi, hogy az USA-dollárral jelentős pozitív korrelációban álló helyi pénznemek esetében a devizakitettséget USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan fedezzék. Az USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan fedezett helyi pénznemek a következő táblázat 3.4.2.2.3. szakaszának „Helyi pénznem (szintetikusan fedezett)” sora alatt, míg az USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan nem fedezett helyi pénznemek a táblázat „Helyi pénznem (szintetikusan nem fedezett)” sora alatt szerepelnek.

3.4.2.2.3Devizapozíció (ezer EUR-ban)

Az e megjegyzésben szereplő táblázatok a Keret devizapozícióját mutatják be.

Az alábbi táblázatok a devizapozíciót a Keret kockázati politikájának megfelelően mutatják be (a Keret pénzügyi kockázati szabályrendszerében előírtak szerint). A kockázati politika szerinti devizapozíció a számviteli adatokon alapul, meghatározása szerint bizonyos kiválasztott eszközök és kötelezettségek egyenlege. A kockázati politika szerinti devizapozícióba tartozó eszközöket és kötelezettségeket úgy választják ki, hogy biztosítva legyen, hogy a jövedelmeket csak beérkezésükkor számítsák át a beszámoló pénznemére (EUR).

Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó, nem realizált nyereség/veszteség és értékvesztés, illetve a kölcsönök és követelések értékvesztése részét képezi a kockázati politika szerinti devizapozíciónak. A kockázati politika szerinti devizapozícióba tartozó derivatívákat a valós értékük helyett a névértéken veszik figyelembe annak érdekében, hogy azt össze lehessen hangolni az eszközök megőrzött értékével, amely a kölcsönök értékvesztésével kiigazított névérték.

Az alábbi táblázatokban az eszközök és a kötelezettségek fennmaradó része – főként felhalmozott hitelkamatok, derivatívák és támogatások – a „Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció” sora alatt szerepel.

2015.12.31-én

Eszközök és kötelezettségek

Kötelezettség-vállalások és függő kötelezettségek

Pénznem

Kockázati politika szerinti devizapozíció

Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció

Mérleg szerinti devizapozíció

USD

–207 050

5 023

–202 027

270 236

Helyi pénznem
(szintetikusan fedezett)*

KES

129 862

3 101

132 963

–

TZS

46 246

780

47 025

–

DOP

40 799

1 274

42 073

–

UGX

30 182

565

30 747

–

RWF

11 979

164

12 143

–

Helyi pénznem
(szintetikusan nem fedezett)*

HTG, MUR, MZN, XOF, ZMW

15 474

201

15 675

798

EUR-tól eltérő pénznemek összesen

67 492

11 108

78 599

271 034

EUR

–

2 337 555

2 337 555

1 579 719

EUR és EUR-tól eltérő összesen

67 492

2 348 663

2 416 154

1 850 753

* A szintetikus fedezet magyarázatáért lásd a 3.4.2.2.2. szakaszt.

2014.12.31-én

Eszközök és kötelezettségek

Kötelezettség-vállalások és függő kötelezettségek

Pénznem

Kockázati politika szerinti devizapozíció

Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció

Mérleg szerinti devizapozíció

USD

42 050

3 997

46 047

237 987

Helyi pénznem
(szintetikusan fedezett)*

KES

97 921

2 481

100 402

–

TZS

52 799

613

53 412

–

DOP

31 266

1 273

32 539

–

UGX

27 028

503

27 531

–

RWF

11 937

178

12 115

–

Helyi pénznem
(szintetikusan nem fedezett)*

HTG, MUR, MZN, XOF

15 916

265

16 181

2 298

EUR-tól eltérő pénznemek összesen

278 917

9 310

288 227

240 285

EUR

–

2 023 366

2 023 366

1 434 748

EUR és EUR-tól eltérő összesen

278 917

2 032 676

2 311 593

1 675 033

* A szintetikus fedezet magyarázatáért lásd a 3.4.2.2.2. szakaszt.

3.4.2.3Devizaérzékenység-vizsgálat

A 2015. december 31-i állapot szerint az EUR többi pénznemmel szembeni 10 %-os leértékelődése 8,7 millió EUR összegű növekedést eredményezne a hozzájárulást fizetők forrásaiban (a 2014. december 31-i állapot szerint: 32 millió EUR). Az EUR többi pénznemmel szembeni 10 %-os felértékelődése 7,1 millió EUR összegű csökkenést eredményezne a hozzájárulást fizetők forrásaiban (a 2014. december 31-i állapot szerint: 26,2 millió EUR).

3.4.2.4Átváltási árfolyam

2015. december 31-én és 2014. december 31-én a következő átváltási árfolyamokat használták a mérleg összeállításához:

2015. december 31.

2014. december 31.

EU-n kívüli deviza

Dominikai peso (DOP)

49,0144

53,1988

Fidzsi dollár (FJD)

2,3124

2,376

Gourde (HTG)

61,19

55,23

Kenyai shilling (KES)

111,3

109,86

Ugija (MRO)

326,46

350,61

Mauritiusi rúpia (MUR)

38,85

38,46

Metical (MZN)

50,59

40,04

Ruandai frank (RWF)

806,36

831,04

Tanzániai shilling (TZS)

2 344,42

2 096,58

Ugandai shilling (UGX)

3 665,00

3 354,00

USA-dollár (USD)

1,0887

1,2141

CFA-frank (XAF/XOF)

655,957

655,957

Rand (ZAR)

16,953

14,0353

Zambiai kvacha (ZMW)

11,9571

7,753

3.4.3Részvényárfolyam-kockázat

A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvényindexek szintjében és/vagy a tőkebefektetések értékében bekövetkezett változások hatására csökken a tőkebefektetések valós értéke.

A beruházási keret a részvényárfolyam-kockázatnak a közvetlen tőkebefektetései és a kockázatitőke-alapokba való befektetései révén van kitéve.

A nem jegyzett részvényekben lévő pozíciók értékét nem könnyű meghatározni a folyamatos monitoring és kontroll céljából. Az ilyen pozíciók esetében a valamilyen értékelési technika felhasználásával meghatározott árak tekinthetők a legjobbnak.

Az egyedi tőke- és kockázatitőke-befektetések értékében bekövetkező +/–10 %-os változás hatására a Keret hozzájárulásokból származó forrásai (az értékesíthető részvényportfólió valós értékének változása miatt) az összes egyéb változó konstans értéke mellett a 2015. december 31-i állapot szerint +/–41,9 millió EUR-val (a 2014. december 31-i állapot szerint pedig +/–40,3 millió EUR-val) változnának.

4.    Pénzügyi instrumentumok valós értékei

Számviteli besorolás és valós értékek

Az alábbi táblázat bemutatja a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint a valósérték-hierarchia szerinti szintjét. A nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valósérték-információi nincsenek feltüntetve, ha a könyv szerinti érték ésszerű közelítése a valós értéknek.

2015.12.31-én

Könyv szerinti érték

Valós érték

Ezer EUR-ban

Kereskedési céllal tartott

Értékesíthető

Pénzeszközök, kölcsönök és követelések

Lejáratig tartott

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

Összesen

1. szint

2. szint

3. szint

Összesen

Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:

Származékos pénzügyi instrumentumok

311

–

–

–

–

311

–

311

–

311

Kockázatitőke-alapok

–

396 203

–

–

–

396 203

–

–

396 203

396 203

Közvetlen tőkebefektetések

–

23 150

–

–

–

23 150

178

–

22 972

23 150

Összesen

311

419 353

–

–

–

419 664

178

311

419 175

419 664

Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

–

–

448 995

–

–

448 995

Kölcsönök és követelések

–

–

1 460 057

–

–

1 460 057

–

1 649 401

–

1 649 401

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben

–

–

–

–

–

–

Kötvények

–

–

–

228 521

–

228 521

124 009

104 520

–

228 529

Egyéb eszközök

–

–

27

–

–

27

Összesen

–

–

1 909 079

228 521

–

2 137 600

124 009

1 753 921

–

1 877 930

Pénzügyi eszközök összesen

311

419 353

1 909 079

228 521

–

2 557 264

Valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:

Származékos pénzügyi instrumentumok

–8 219

–

–

–

–

–8 219

–

–8 219

–

–8 219

Összesen

–8 219

–

–

–

–

–8 219

–

–8 219

–

–8 219

Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

–

–

–

–

–101 202

–101 202

Egyéb kötelezettségek

–

–

–

–

–2 364

–2 364

Összesen

–

–

–

–

–103 566

–103 566

Pénzügyi kötelezettségek összesen

–8 219

–

–

–

–103 566

–111 785

4.    Pénzügyi instrumentumok valós értékei (folytatás)

Számviteli besorolás és valós értékek (folytatás)

2014.12.31-én

Könyv szerinti érték

Valós érték

Ezer EUR-ban

Kereskedési céllal tartott

Értékesíthető

Pénzeszközök, kölcsönök és követelések

Lejáratig tartott

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

Összesen

1. szint

2. szint

3. szint

Összesen

Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:

Származékos pénzügyi instrumentumok

448

–

–

–

–

448

–

448

–

448

Kockázatitőke-alapok

–

385 245

–

–

–

385 245

–

–

385 245

385 245

Közvetlen tőkebefektetések

–

17 840

–

–

–

17 840

1 159

–

16 681

17 840

Összesen

448

403 085

–

–

–

403 533

1 159

448

401 926

403 533

Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

–

–

545 399

–

–

545 399

Kölcsönök és követelések

–

–

1 331 918

–

–

1 331 918

–

1 488 215

–

1 488 215

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben

–

–

42 590

–

–

42 590

Kötvények

–

–

–

99 988

–

99 988

99 985

–

–

99 985

Egyéb eszközök

–

–

5 522

–

–

5 522

–

–

–

–

Összesen

–

–

1 925 429

99 988

–

2 025 417

99 985

1 488 215

–

1 588 200

Pénzügyi eszközök összesen

448

403 085

1 925 429

99 988

–

2 428 950

Valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:

Származékos pénzügyi instrumentumok

–14 632

–

–

–

–

–14 632

–

–14 632

–

–14 632

Összesen

–14 632

–

–

–

–

–14 632

–

–14 632

–

–14 632

Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

–

–

–

–

–68 824

–68 824

Egyéb kötelezettségek

–

–

–

–

–2 591

–2 591

Összesen

–

–

–

–

–71 415

–71 415

Pénzügyi kötelezettségek összesen

–14 632

–

–

–

–71 415

–86 047

4.1Valós értéken történő értékelés

4.1.1Értékelési technikák és lényeges nem megfigyelhető inputok

Az alábbi táblázat tájékoztatást ad a pénzügyi eszközök értékeléséhez használt értékelési technikákról és lényeges nem megfigyelhető inputokról, a valósérték-hierarchia 2. és 3. szintje tekintetében.

Értékelési technika

Lényeges nem megfigyelhető input

A megfigyelhető inputok és a valós értéken történő értékelés kapcsolata

Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök

Származékos pénzügyi instrumentumok

Diszkontált cash flow: a jövőbeli cash flow-kat (megfigyelhető határidős árfolyam- és hozamgörbékből a beszámolási időszak végén nyert) határidős árfolyamok/kamatlábak, illetve szerződéses árfolyamok/kamatlábak alapján becsülik, a különböző partnerek hitelkockázatát tükröző rátával való diszkontálással.

Nem értelmezhető.

Nem értelmezhető.

Kockázatitőke-alapok

Kiigazított nettó eszközérték módszer: a valós érték meghatározásához vagy a Keretnek a mögöttes eszközben meglévő százalékos tulajdoni arányát szorozzák a legfrissebb beszámolóban szereplő, cash flow-kkal kiigazított nettó eszközértékkel, vagy, amennyiben rendelkezésre áll, a részesedésnek az adott alapkezelő által közölt, ugyanazon napra érvényes pontos értékét veszik figyelembe. A legutolsó rendelkezésre álló nettó eszközérték és az év végi beszámolás közötti intervallum áthidalása céljából lefolytatják a későbbi eseményekre vonatkozó felülvizsgálati eljárást, és a beszámoló szerinti nettó eszközértéket szükség esetén kiigazítják.

A kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek és kezelési díjak, a kockázatitőke-alap mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai.

Minél több idő telt el a kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között, annál nagyobb lesz az eltelt idő miatti kiigazítás.

Közvetlen tőkebefektetés

Kiigazított nettó eszközérték.

A befektetést befogadó utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek, a befektetést befogadó mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai, tőkeemelés, értékesítés, az ellenőrzés változása.

Minél több idő telt el a befektetést befogadó utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között, annál nagyobb lesz az eltelt idő miatti kiigazítás.

5–30 % közötti diszkont az értékesíthetőség (likviditás) hiánya miatt; meghatározására a hasonló részesedések korábbi, országos/régióbeli adásvételeinek figyelembevételével kerül sor.

Minél nagyobb az értékesíthetőségi diszkont, annál alacsonyabb lesz a valós érték.

Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok

Kölcsönök és követelések

Diszkontált cash flow: Az adós fizetőképességét feltételező értékelési modell szerződéses cash flow-kat használ, és nem vesz figyelembe fedezeti értékeket vagy előtörlesztéseket. A modell a kölcsönök nettó jelenértékének kiszámításához egy kiigazított piaci diszkontgörbe alapján diszkontálja a szerződéses cash flow-kat. Az egyes kölcsönök nettó jelenértékét ezután kiigazítják a vonatkozó várható veszteséggel. A kölcsönök és követelések valós értéke az így kapott egyedi értékek összege.

Nem értelmezhető.

Nem értelmezhető.

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

Diszkontált cash flow.

Nem értelmezhető.

Nem értelmezhető.

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

Diszkontált cash flow.

Nem értelmezhető.

Nem értelmezhető.

Egyéb kötelezettségek

Diszkontált cash flow.

Nem értelmezhető.

Nem értelmezhető.

Az IFRS 13 standardot alkalmazva a derivatívák valós értéke 2015. és 2014. december 31-én magában foglalta a következő értékelési korrekciókat:

4a származtatott ügyletek partner-hitelkockázatát tükröző hitelértékelési korrekciót, amely 2015. december 31-én –122 ezer EUR, 2014. december 31-én pedig –184 ezer EUR,

5a származtatott ügyletek saját hitelkockázatát tükröző kötelezettségértékelési korrekciót, amely 2015. december 31-én +64 ezer EUR, 2014. december 31-én pedig +30 ezer EUR.

A Keret a szintek közötti átcsoportosítást az azt okozó esemény vagy körülményváltozás időpontjában jeleníti meg.

Az 1. és a 2. szint közötti átcsoportosítások

A Keret 2015-ben és 2014-ben nem hajtott végre átcsoportosítást a valósérték-hierarchia 1. és 2. szintje vagy 2. és 1. szintje között.

3. szintű valós értékek

3. szintű valós értékek egyeztetése

Az alábbi táblázatok a 3. szintű eszközökben a 2015. december 31-én lezárult és a 2014. december 31-én lezárult évben bekövetkezett változásokat mutatják:

ezer EUR-ban

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg (2015. január 1.)

401 926

Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség:

– értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

–33 878

– az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés

–2 665

Összesen

–36 543

Az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség:

– az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása

52 365

Összesen

52 365

Folyósítások

67 449

Visszafizetések

–64 791

Leírások

–1 231

Egyenleg (2015. december 31.)

419 175

ezer EUR-ban

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg (2014. január 1.)

324 855

Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség:

– értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

8 109

– az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés

–2 084

Összesen

6 025

Az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség:

– az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása

71 778

Összesen

71 778

Folyósítások

42 646

Visszafizetések

–43 378

Egyenleg (2014. december 31.)

401 926

A beszámoló fordulónapján a kockázatitőke-alapok és a közvetlen tőkebefektetések valós értéken történő értékeléséhez használt lényeges nem megfigyelhető inputok +/–10 %-os változása az egyéb tényezők változatlansága esetén a következő hatást gyakorolta volna az egyéb átfogó jövedelemre:

2015.12.31-én

Növekedés

Csökkenés

(ezer EUR-ban)

Közvetlen tőkebefektetések

31

–31

Összesen

31

–31

2014.12.31-én

Növekedés

Csökkenés

(ezer EUR-ban)

Közvetlen tőkebefektetések

31

–31

Összesen

31

–31

2015.12.31.

2014.12.31.

Pénzeszközök

71 405

9 642

Lekötött betétek

290 573

415 757

Kereskedelmi értékpapírok

87 017

120 000

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

448 995

545 399

Elhatárolt kamat

3

–1

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a cash flow-kimutatásban

448 998

545 398

2015.12.31-én

Valós érték

Névérték

Eszközök

Kötelezettségek

Keresztdevizás kamatlábswapok

–

–3 835

9 589

Kamatlábswapok

311

–639

44 913

Devizaswapok

–

–3 745

1 400 000

Származékos pénzügyi instrumentumok összesen

311

–8 219

1 454 502

2014.12.31-én

Valós érték

Névérték

Eszközök

Kötelezettségek

Keresztdevizás kamatlábswapok

–

–3 219

11 606

Kamatlábswapok

448

–564

44 749

Devizaswapok

–

–10 849

1 059 000

Származékos pénzügyi instrumentumok összesen

448

–14 632

1 115 355

7.    Kölcsönök és követelések (ezer EUR-ban)

Globális kölcsönök (*)

Előnyös besorolású kölcsönök

Alárendelt kölcsönök

Összesen

Névérték 2015. január 1-jén

542 506

782 563

146 643

1 471 712

Folyósítások

196 607

86 177

–

282 784

Visszafizetések

–106 921

–96 147

–2 704

–205 772

Tőkésített kamatok

–

–

13 262

13 262

Devizaárfolyam-különbség

29 600

45 414

3 354

78 368

Névérték 2015. december 31-én

661 792

818 007

160 555

1 640 354

Értékvesztés 2015. január 1-jén

–5 751

–13 491

–132 895

–152 137

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés

–3 692

–7 576

–24 995

–36 263

Értékvesztés visszaírása

381

57

1 837

2 275

Devizaárfolyam-különbség

–341

–1 435

–3 145

–4 921

Értékvesztés 2015. december 31-én

–9 403

–22 445

–159 198

–191 046

Amortizált bekerülési érték

–3 129

–5 781

284

–8 626

Kamat

8 838

10 533

4

19 375

Kölcsönök és követelések 2015. december 31-én

658 098

800 314

1 645

1 460 057

(*) beleértve az ügynöki megállapodásokat

Globális kölcsönök (*)

Előnyös besorolású kölcsönök

Alárendelt kölcsönök

Összesen

Névérték 2014. január 1-jén

342 113

806 007

131 632

1 279 752

Folyósítások

216 672

31 654

–

248 326

Visszafizetések

–58 417

–107 794

–367

–166 578

Tőkésített kamatok

–

–

11 915

11 915

Devizaárfolyam-különbség

42 138

52 696

3 463

98 297

Névérték 2014. december 31-én

542 506

782 563

146 643

1 471 712

Értékvesztés 2014. január 1-jén

–7 675

–12 734

–50 382

–70 791

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés

–

–

–79 249

–79 249

Értékvesztés visszaírása

2 586

907

–

3 493

Devizaárfolyam-különbség

–662

–1 664

–3 264

–5 590

Értékvesztés 2014. december 31-én

–5 751

–13 491

–132 895

–152 137

Amortizált bekerülési érték

–2 562

–5 125

28

–7 659

Kamat

7 407

11 930

665

20 002

Kölcsönök és követelések 2014. december 31-én

541 600

775 877

14 441

1 331 918

(*) beleértve az ügynöki megállapodásokat

8.    Értékesíthető pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

Kockázatitőke-alapok

Közvetlen tőkebefektetések

Összesen

Bekerülési érték 2015. január 1-jén

259 784

19 714

279 498

Folyósítások

63 574

3 875

67 449

Visszafizetések / értékesítések

–64 181

–610

–64 791

Leírások

–1 231

–

–1 231

Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége

9 385

–

9 385

Bekerülési érték 2015. december 31-én

267 331

22 979

290 310

Nem realizált nyereség és veszteség 2015. január 1-jén

149 995

6 127

156 122

Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás

3 906

3 965

7 871

Nem realizált nyereség és veszteség 2015. december 31-én

153 901

10 092

163 993

Értékvesztés 2015. január 1-jén

–24 534

–8 001

–32 535

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év során rögzített értékvesztés

–1 726

–1 920

–3 646

Leírások

1 231

–

1 231

Értékvesztés 2015. december 31-én

–25 029

–9 921

–34 950

Értékesíthető pénzügyi eszközök 2015. december 31-én

396 203

23 150

419 353

Kockázatitőke-alapok

Közvetlen tőkebefektetések

Összesen

Bekerülési érték 2014. január 1-jén

256 161

23 620

279 781

Folyósítások

41 990

656

42 646

Visszafizetések / értékesítések

–38 535

–4 843

–43 378

Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége

168

281

449

Bekerülési érték 2013. december 31-én

259 784

19 714

279 498

Nem realizált nyereség és veszteség 2014. január 1-jén

71 931

6 260

78 191

Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás

78 064

–133

77 931

Nem realizált nyereség és veszteség 2014. december 31-én

149 995

6 127

156 122

Értékvesztés 2014. január 1-jén

–22 450

–3 823

–26 273

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év során rögzített értékvesztés

–2 084

–4 178

–6 262

Értékvesztés 2014. december 31-én

–24 534

–8 001

–32 535

Értékesíthető pénzügyi eszközök 2014. december 31-én

385 245

17 840

403 085

9.    A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések (ezer EUR-ban)

Egyenleg (2015. január 1.)

99 988

Részesedésszerzések

1 545 550

Lejáratok

–1 417 005

A prémiumok/diszkontok amortizációjának változása

–12

Egyenleg (2015. december 31.)

228 521

Egyenleg (2014. január 1.)

102 562

Részesedésszerzések

1 610 057

Lejáratok

–1 612 619

A prémiumok/diszkontok amortizációjának változása

–12

Egyenleg (2014. december 31.)

99 988

Az egyéb eszközök fő összetevői a következők:

2015.12.31.

2014.12.31.

Az EBB-vel szembeni követelések

1

5 447

Pénzügyi garanciák

26

75

Egyéb eszközök összesen

27

5 522

2015.12.31.

2014.12.31.

Elhatárolt kamattámogatások

28 683

30 750

Kölcsönök és követelések elhatárolt jutaléka

642

560

Elhatárolt bevételek összesen

29 325

31 310

2015.12.31.

2014.12.31.

Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások

43 045

38 348

EBB-nek fizetendő egyéb összegek

15

44

A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások és technikai segítségnyújtás

58 142

30 432

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen

101 202

68 824

14.    Egyéb kötelezettségek (ezer EUR-ban)

2015.12.31.

2014.12.31.

Kölcsönök előtörlesztése

1 826

1 973

Kamattámogatások elhatárolt bevétele

512

542

Pénzügyi garanciák

26

76

Egyéb kötelezettségek összesen

2 364

2 591

15.    A tagállamoktól lehívott hozzájárulás (ezer EUR-ban)

Tagállamok

Hozzájárulás a Kerethez

Hozzájárulás a kamattámogatásokhoz és a technikai segítségnyújtáshoz

Hozzájárulás
összesen

Lehívott, de be nem fizetett *

Ausztria

56 921

6 218

63 139

–

Belgium

84 164

9 163

93 327

–

Bulgária

140

140

280

–

Ciprus

90

90

180

–

Cseh Köztársaság

510

510

1 020

–

Dánia

46 020

5 075

51 095

–

Észtország

50

50

100

–

Finnország

31 914

3 597

35 511

–

Franciaország

519 401

54 467

573 868

–

Németország

501 015

54 066

555 081

–

Görögország

27 183

3 266

30 449

–

Magyarország

550

550

1 100

–

Írország

13 663

1 801

15 464

–

Olaszország

270 808

30 879

301 687

–

Lettország

70

70

140

–

Litvánia

120

120

240

–

Luxemburg

6 235

687

6 922

–

Málta

30

30

60

–

Hollandia

112 225

12 350

124 575

–

Lengyelország

1 300

1 300

2 600

–

Portugália

21 103

2 544

23 647

–

Románia

370

370

740

–

Szlovákia

210

210

420

–

Szlovénia

180

180

360

–

Spanyolország

127 979

16 241

144 220

–

Svédország

58 896

6 663

65 559

–

Egyesült Királyság

275 853

33 054

308 907

–

Összesen 2015. december 31-én

2 157 000

243 691

2 400 691

–

Összesen 2014. december 31-én

2 057 000

143 691

2 200 691

42 590

2015.12.31.

2014.12.31.

Kötelezettségvállalások

Folyósítatlan kölcsönök

1 189 564

1 161 859

Értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozó, folyósítatlan kötelezettségvállalás

298 355

200 637

Kibocsátott garanciák

798

2 298

Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

352 036

285 239

Függő kötelezettségek

Aláírt kibocsátatlan garanciák

10 000

25 000

Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások összesen

1 850 753

1 675 033

2015.1.1-től

2014.1.1-től

2015.12.31-ig

2014.12.31-ig

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

–

543

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

4

276

Kölcsönök és követelések

86 305

72 135

Kamattámogatások

4 076

4 286

Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen

90 385

77 240

A kamat- és kamatjellegű kiadások fő összetevői a következők:

2015.1.1-től

2014.1.1-től

2015.12.31-ig

2014.12.31-ig

Származékos pénzügyi instrumentumok

–1 525

–1 522

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

–31

–

Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen

–1 556

–1 522

18.    Díj- és jutalékbevételek, díj- és jutalékkiadások (ezer EUR-ban)

2015.1.1-től

2014.1.1-től

2015.12.31-ig

2014.12.31-ig

Kölcsönök és követelések díj- és jutalékbevételei

890

316

Pénzügyi garanciák díj- és jutalékbevételei

42

78

Egyéb

–

769

Díj- és jutalékbevételek összesen

932

1 163

A díj- és jutalékkiadások fő alkotóelemei a következők:

2015.1.1-től

2014.1.1-től

2015.12.31-ig

2014.12.31-ig

Harmadik feleknek az értékesíthető pénzügyi eszközök kapcsán fizetett jutalékok

–63

–37

Díj- és jutalékkiadás összesen

–63

–37

19.    Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség (ezer EUR-ban)

Az értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség fő összetevői a következők:

2015.1.1-től

2014.1.1-től

2015.12.31-ig

2014.12.31-ig

Értékesíthető pénzügyi eszközök nettó bevétele

834

3 179

Osztalékbevétel

33 044

4 930

Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

33 878

8 109

2015.1.1-től

2014.1.1-től

2015.12.31-ig

2014.12.31-ig

Az EBB-nél felmerült tényleges költségek

–45 506

–40 912

Bevételek a közvetlenül a Keret ügyfeleire terhelt bírálati díjakból

2 461

2 784

Általános igazgatási kiadások összesen

–43 045

–38 128

22.    Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységben való részvétel (ezer EUR-ban)

A strukturált gazdálkodó egység fogalommeghatározása

A strukturált gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek kialakítása szerint nem a szavazati jogok vagy hasonló jogok játsszák a döntő szerepet annak eldöntésében, ki gyakorol ellenőrzést a gazdálkodó egység felett. Az IFRS 12 standard szerint a strukturált gazdálkodó egység gyakran rendelkezik az alábbi tulajdonságok némelyikével vagy mindegyikével:

korlátozott tevékenységek,

korlátozott és jól meghatározható célkitűzés, például adózásilag hatékony bérlet megvalósítása, kutatási és fejlesztési tevékenységek megvalósítása érdekében, egy gazdálkodó egység részére történő tőkeforrás vagy finanszírozás biztosítása érdekében vagy annak érdekében, hogy befektetők részére befektetési lehetőségeket biztosítsanak a strukturált gazdálkodó egység eszközeihez kapcsolódó kockázatok és hasznok befektetőknek történő átadása útján,

nem elegendő saját tőke ahhoz, hogy a strukturált gazdálkodó egység alárendelt pénzügyi támogatás nélkül finanszírozni tudja saját tevékenységeit,

több, szerződés alapján egymáshoz kapcsolódó, a befektetők részére kibocsátott instrumentum formájában történő finanszírozás, amely hitelkockázat vagy egyéb kockázat koncentrációit eredményezi (részfolyósítások).

Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek

A nem konszolidált strukturált gazdálkodó egység kifejezés magában foglal minden olyan strukturált gazdálkodó egységet, amely felett a Keret nem gyakorol ellenőrzést, továbbá magában foglalja a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségeket.

A strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségek fogalommeghatározása

Az IFRS 12 standard meghatározása szerint az érdekeltség alatt lényegében olyan szerződéses vagy nem szerződéses kapcsolat értendő, amely alapján a beszámolót készítő gazdálkodó egység ki van téve a másik gazdálkodó egység teljesítményéből származó hozamok változékonyságának. Ilyen érdekeltségre példa többek között a részvények birtoklása, valamint a részvétel egyéb formái is, mint például finanszírozás, likviditási támogatás, hitelképesség-növelés, kötelezettségvállalás vagy garanciák rendelkezésre bocsátása a másik gazdálkodó egység számára. Az IFRS 12 standard szerint a beszámolót készítő gazdálkodó egység nem feltétlenül rendelkezik érdekeltséggel egy másik gazdálkodó egységben pusztán azért, mert tipikus megrendelő-szállító viszony áll fenn közöttük.

Az alábbi táblázat azokat a strukturált gazdálkodó egységeket mutatja be, amelyeket a Keret nem konszolidál, de amelyekben érdekeltséget birtokol.

A strukturált gazdálkodó egység típusa

Jelleg és cél

A Keret által birtokolt érdekeltség

Projektfinanszírozás – különleges célú gazdasági egységek hitelezése

A projektfinanszírozási ügyletek (PF-műveletek) olyan ügyletek, amelyek adósságszolgálatához a Keret olyan kölcsönfelvevőre hagyatkozik, amelynek egyedüli vagy fő bevételi forrását az ilyen adósságból finanszírozott egyetlen vagy néhány eszköz vagy a projekthez kötődő, korábban is létező eszköz jelenti. A PF-műveleteket gyakran különleges célú gazdasági egységek útján finanszírozzák.

Nettó folyósított összegek;

Kamatbevétel.

Kockázatitőke-műveletek

A Keret kockázatitőke- és befektetési alapokat finanszíroz. A kockázatitőke- és befektetési alapok befektetők forrásait gyűjtik és kezelik azzal a céllal, hogy részesedést szerezzenek nagy növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokban, illetve infrastruktúra-projekteket finanszírozzanak.

A kockázati tőkébe fektető gazdálkodó egység által kibocsátott befektetési jegyek/részvények;

Kapott osztalékok mint osztalékbevételek.

Az alábbi táblázat azon nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek könyv szerinti értékét mutatja be, amelyekben a Keret a beszámoló fordulónapján érdekeltséget birtokol, továbbá ismerteti a Keretnek az ezen gazdálkodó egységekkel kapcsolatos veszteséggel szembeni maximális kitettségét. A veszteséggel szembeni maximális kitettség a könyv szerinti értékből és a kapcsolódó folyósítatlan kötelezettségvállalásokból áll.

A strukturált gazdálkodó egység típusa

Jelleg

Könyv szerinti érték 2015.12.31-én

Könyv szerinti érték 2014.12.31-én

Veszteséggel szembeni maximális kitettség 2015.12.31-én

Veszteséggel szembeni maximális kitettség 2014.12.31-én

Projektfinanszírozási műveletek

Kölcsönök és követelések

–

7 225

–

7 225

Kockázatitőke-alapok

Értékesíthető pénzügyi eszközök

396 203

385 245

645 833

555 629

Összesen

396 203

392 470

645 833

562 854

23.    Hatásfinanszírozási Keret (ezer EUR-ban)

Az alábbi táblázat a könyv szerinti értékeket és a lekötött, de folyósítatlan összegeket tartalmazza, eszköztípusonként:

A Hatásfinanszírozási Keret befektetésének típusa

Jelleg

Könyv szerinti érték 2015.12.31-én

Könyv szerinti érték 2014.12.31-én

Folyósítatlan összeg 2015.12.31-én

Folyósítatlan összeg 2014.12.31-én

Társadalmi hatású tőkebefektetési alapok

Értékesíthető pénzügyi eszközök

2 257

–

16 927

8 237

Pénzügyi közvetítőknek folyósított kölcsönök

Kölcsönök és követelések

–

–

10 000

–

Kockázatmegosztást elősegítő eszközök

Kibocsátott garanciák

–

–

–

–

Közvetlen finanszírozás – részesedések

Értékesíthető pénzügyi eszközök

–

–

40 000

–

Összesen

2 257

–

66 927

8 237

(1)

 HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(2) Az áthidaló eszközt az első javaslat szerint a 11. EFA végrehajtásáról szóló rendelet egyik cikke keretében kívánták létrehozni (COM(2013) 445). A Bizottság azonban ennek alternatívájaként azt javasolta, hogy az áthidaló eszközt egy egyedi tanácsi határozattal hozzák létre (Javaslat – A Tanács határozata az EFA tekintetében a 2014. január 1-je és a 11. Európai Fejlesztési Alap hatályba lépése közötti átmeneti igazgatási intézkedésekről, COM(2013) 663.).
(3) A Tanács 2008. február 18-i 215/2008/EK rendelete a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról. HL L 78., 2008.2.19., 1. o.
(4) A Tanács 2014. május 26-i 567/2014/EU rendelete a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló 215/2008/EK rendeletnek a 10. Európai Fejlesztési Alap és a 11. Európai Fejlesztési Alap közötti, a 11. Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépéséig tartó átmeneti időszak alkalmazása tekintetében történő módosításáról. HL L 157., 2014.5.27., 52. o.
(5)  A Tanács 2015. március 2-i (EU) 2015/323 rendelete a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról. HL L 58., 2015.3.3., 17. o.
(6)  A Tanács 2015. március 2-i (EU) 2015/322 rendelete a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról. HL L 58., 2015.3.3., 1. o.
(7)

A Tanács 2014. május 26-i 567/2014/EU rendelete a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló 215/2008/EK rendeletnek a 10. Európai Fejlesztési Alap és a 11. Európai Fejlesztési Alap közötti, a 11. Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépéséig tartó átmeneti időszak alkalmazása tekintetében történő módosításáról. HL L 157., 2014.5.27., 43. o.

(8)

 A 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 59. cikkével összhangban a pénztár a 11. EFA mérlegében kerül bemutatásra.

(9)

A 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 59. cikkével összhangban a pénztár a 11. EFA mérlegében kerül bemutatásra. Az egyes bankszámlák jellegét a Pénzügyi kockázatkezelés című 5. fejezet ismerteti.

(10)

HL L 156., 1998.5.29., 3. o.

(11)  A Tanács 2013. december 12-i 2013/759/EU határozata.
(12) A nettó kiadások a vagyonkezelői alap kiadásai, szükség esetén a becsült összegeket is ideértve, levonva belőlük a vagyonkezelői alap tevékenységéből keletkezett bevételeket.
Top