EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.30.

COM(2016) 311 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A pénzügyi keret 2017-re vonatkozó technikai kiigazítása a GNI alakulásának és a kohéziós politika keretek kiigazításának megfelelően

(a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013 tanácsi rendelet 6. és 7. cikke)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A pénzügyi keret 2017-re vonatkozó technikai kiigazítása a GNI alakulásának és a kohéziós politika keretek kiigazításának megfelelően

(a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013 tanácsi rendelet 6. és 7. cikke)

1.Bevezetés

A 2015. április 21-i 2015/623/EU, Euratom tanácsi rendelet 1 által módosított, és a 2016-os technikai kiigazításban 2 kiigazított, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 3 (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 2011-es árakon tartalmazza a 28 tagú Európai Unió 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keretének táblázatát (1. táblázat).

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 6. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottság minden évben, az n+1. évre vonatkozó költségvetési eljárást megelőzően az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) és az árak alakulásának megfelelően technikai kiigazítást hajt végre a többéves pénzügyi kereten, és az eredményeket közli a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel. Az árakat illetően a folyó árakon számított kiadási felső határokat a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében megadott, rögzített 2 %-os deflátor alkalmazásával állapítják meg. A GNI változásait illetően e közlemény a rendelkezésre álló legfrissebb gazdasági előrejelzéseken alapul.

A Bizottság ezzel együtt kiszámítja a saját forrásoknak a 2007/436/EK, Euratom határozatban rögzített felső határa alatt rendelkezésre álló mozgásteret, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 13. cikkében meghatározott rendkívüli tartalék maximális összegét, az 5. cikkében meghatározott kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékot, valamint a 14. cikkében meghatározott kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot. Ezenfelül a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint a 2. fejezeten belüli, a piachoz kapcsolódó kiadásokra és közvetlen kifizetésekre vonatkozó felső határt az I. pillér és a vidékfejlesztés közötti átcsoportosításokat követően ki kell igazítani az ezen átcsoportosítások megállapításáról szóló jogi aktusnak megfelelően.

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 7. cikke értelmében a Bizottság 2016-ban a pénzügyi keret 2017-es kiigazításával együtt felülvizsgálja az egyes tagállamok számára a kohéziós politika „Növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” céljára a 2017–2020-as időszakra elkülönített összes előirányzatot.

E közlemény célja, hogy bemutassa a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a 2017-re vonatkozó, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 6. cikke szerinti technikai kiigazítások (az EU-28 tekintetében), és a kohéziós keretek és az azoknak megfelelő felső határok a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 7. cikk szerinti felülvizsgálatának eredményét.

2.A kohéziós politikai keretek kiigazítása (7. cikk).

A Bizottság a 7. cikk alapján, a vonatkozó alap jogi aktusban 4 rögzített módszert alkalmazva felülvizsgálja az egyes tagállamok számára a kohéziós politika „Növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” céljára a 2017–2020-as időszakra elkülönített összes előirányzatot az elérhető legfrissebb statisztikai adatok valamint a 2014–2015-ös évek összesített nemzeti GDP-je és a 2012-ben becsült összesített nemzeti GDP összehasonlítása során kapott értékek alapján. Az előirányzatokat kiigazítják, ha az összesített eltérés meghaladja a +/- 5 %-ot. Továbbá ezzel egyidőben felülvizsgálja a kohéziós alapból történő támogathatóságot, és amennyiben valamely tagállam támogathatóvá válik vagy elveszti meglevő támogathatóságát, ezeket az összegeket levonják az érintett tagállamok számára a 2017–2020 évekre elkülönített alapokból, vagy hozzáadják őket azokhoz.

A 7. cikk (4) bekezdése szerint a szükséges kiigazítást egyenlő arányban el kell osztani a 2017–2020 közötti időszakban, és a felső kifizetési határokat ennek megfelelően ki kell igazítani, a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított rendezett alakulásuk biztosítása érdekében. A 7. cikk (5) bekezdése szerint ezen kiigazítások teljes nettó hatása – akár pozitív, akár negatív – nem haladhatja meg a 4 milliárd EUR-t (2011-es árakon).

2.1.A kohéziós keretek felülvizsgálatának eredményei

A felülvizsgálat részét képezik:

a)Minden tagállam esetében a 2017–2020-as időszakra elkülönített előirányzatok a legújabb elérhető statisztikai adatok alapján történő felülvizsgálata a 1303/2013/EU rendelet VII. mellékletének 1–16. bekezdésében az eredeti előirányzatok meghatározására előírt módszert alkalmazásával.

b)A felső korláthoz kötött tagállamok (Bulgária, Észtország, Horvátország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia) esetében a 2014-es és 2015-ös megállapított GDP szintek összehasonlítása az e két évre a 2012-es előrejelzésekben foglaltakhoz képest;

c)A kohéziós alapból történő támogathatóság felülvizsgálata a 2012–2014-es időszakra vonatkozó, az EU 27 átlagával összehasonlított GNI/fejezeti adatok alapján.

A nemzeti és regionális számlákhoz kapcsolódó mutatók (GDP, GNI és népesség) esetében a kohéziós politikai keretek felülvizsgálatához használt statisztikák a 2012-es, 2013-as és 2014-es éveket fedik le. A munkaerőpiachoz és az iskolázottsághoz kapcsolódó mutatók esetében a használt statisztikák a 2013-as, 2014-es és 2015-ös évekre vonatkoznak.

A kohéziós alapokból való támogathatóság felülvizsgálata egy esetben a támogathatóság változásával járt, Ciprus teljes mértékben jogosulttá vált a kohéziós alapból való támogatásra a 2017–2020-as időszakban, ami 19,4 millió euró extraköltséggel járt.

Tekintettel a gazdasági válság az uniós társadalmi-gazdasági helyzetre gyakorolt hatására, a legfrissebb statisztikai adatokra alapozott elosztási módszer alkalmazásának eredményeképp a teljes többletköltség meghaladná a 7. cikk (5) bekezdésében 2011-es árakon megállapított 4 milliárd eurós felső összeghatárt. Ezért a pozitív és negatív kiigazításokat arányosan csökkennek, hogy ne sérüljön a korlát 5 .

Az alábbi táblázat valamennyi tagállam esetében mutatja a 2017–2020-as évekre vonatkozó eredeti előirányzatokat, a fent említett, a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatokon alapuló számításokból adódó (az 5 %-os határértékhez képest meghatározandó) összesített eltérést; az ebből adódó, a 4 milliárd eurós felső határt tiszteletben tartó kiigazításokat és a 2017–2020-as időszakra szóló új, kiigazított előirányzatokat.

A Bizottság annak érdekében, hogy az extra összegek a migránsválás és az ifjúsági munkanélküliség kezelésére irányuló intézkedésekre, valamint a pénzügyi intézményeken keresztüli, az Európai Stratégiai Beruházási Alappal kombinált befektetésekre fordítódjanak, párbeszédet készül folytatni azokkal a tagállamokkal, amelyek előirányzatai jelentősen nőttek, valamennyiük esetében figyelembe véve szükségleteiket és az említett prioritások relevanciáját.

2.2.Az 1b. alfejezet 2017-2020-as időszakra vonatkozó felső korlátainak kiigazítása

A szükséges kiigazítást egyenlő arányban el kell osztani a 2017-2020. évek között. Továbbá a többéves pénzügyi keret 1b. alfejezete felső korlátainak megfelelő kiigazításokat millió euróban kell számolni. A 6. cikk (2) bekezdésben foglaltak szerint évi 2 %-os deflátort kell alkalmazni a összegek folyó árakra történő újraszámítása érdekében.

Ezért az 1b. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzataira vonatkozó felső korlátok az alábbiak szerint nőnek:

2.3.Kifizetési előirányzatok

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 7. cikke szerint „a felső kifizetési határokat ennek megfelelően ki kell igazítani, a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított rendezett alakulásuk biztosítása érdekében”.

Emiatt tehát, az 1B. alfejezet alatti pótlólagos kötelezettségvállalások előre látható fizetési ütemterve alapján módosítani kell a kifizetési előirányzatok éves felső korlátait is. Figyelembe véve, hogy az ebből a kötelezettségvállalás-növelésből eredő kifizetésekre várhatóan 2020 után kerül sor, a kifizetések felső határai csak korlátozott mértékben emelkednek.

Ezért a kifizetési előirányzatokra vonatkozó felső korlátok az alábbiak szerint nőnek:

A fizetési ütemterv számításakor 50–50 %-os indikatív felosztásra került sor az ESZA és az ERFA között, összhangban a migrációra, a növekedésre és az (ifjúsági) munkanélküliségre, mint prioritási területekre koncentrálás céljával.

3.A többéves pénzügyi keret táblázatának kiigazítási feltételei (1–2. táblázat)

Az 1. táblázat a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet I. mellékletében foglalt pénzügyi keretet tartalmazza az EU-28 tekintetében, 2011-es árakon, a 3. cikk (1) bekezdésének, valamint az 5. és 7. cikknek megfelelően kiigazítva.

A 2. táblázat az EU-28 kiigazított pénzügyi keretét mutatja a 2017. évre (vagyis folyó árakon). A GNI százalékában kifejezett pénzügyi keretet a rendelkezésre álló legfrissebb (2016. tavaszi) gazdasági előrejelzések és hosszú távú előrejelzések alapján aktualizálták, és a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének, valamint 5. és 7. cikkének megfelelően kiigazították.

3.1.A GNI teljes összege

A rendelkezésre álló legfrissebb előrejelzések szerint az EU-28 tekintetében a 2017-ra vonatkozó GNI folyó árakon 14 989 356 millió EUR. A 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően, az érintett évre vonatkozóan nem tesznek további technikai kiigazítást sem a pénzügyi év során, sem utólagos kiigazításként a következő években. Ennélfogva csak tájékoztatásul: az aktualizált GNI-t 2014-ben 13 639 700 millió EUR-ban, 2015-ben 14 273 948 millió EUR-ban, 2016-ben pedig 14 500 042 millió EUR-ban állapították meg.

A GNI az ESA 95 nemzeti számlák rendszerén alapul.

3.2.A többéves pénzügyi keret 2017. évre vonatkozó technikai kiigazításának fő eredményei

A 2017. évi kötelezettségvállalási előirányzatok összesített felső határa (155 631 millió EUR) a GNI 1,04 %-ának felel meg.

A kifizetési előirányzatok vonatkozó felső korlátja (142 906 millió EUR) a GNI 0,95 %-át teszi ki. A legfrissebb gazdasági előrejelzések alapján a saját források 1,23 %-os felső határához képest 41 463 millió EUR mozgástér marad (az EU-28 GNI-jének 0,28 %-a).

3.3.A 2. fejezeten belüli részleges felső határ kiigazítása

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint a 2. fejezeten belüli, a piachoz kapcsolódó kiadásokra és közvetlen kifizetésekre (I. pillér) a 2014-től 2020-ig tartó időszakban vonatkozó felső határt az I. és a II. pillér (vidékfejlesztés) közötti átcsoportosításokat követően ki kell igazítani az ezen átcsoportosítások megállapításáról szóló jogi aktusnak megfelelően. A 2. fejezeten belüli felső határ teljes összege nem változik.

Első kiigazítás: A 2. fejezeten belüli részleges felső határt a többéves pénzügyi keret 2015-re vonatkozó technikai kiigazítása 6 keretében első alkalommal igazították ki. Ezt a kiigazítást, amelyet az alábbi első táblázat részletez, tükrözte a 2014. április 10-i 367/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 7 .

Második kiigazítás: A KAP pillérei közötti átcsoportosítások két körét tükrözte a többéves pénzügyi keret 2016. évre szóló technikai kiigazítása 8 (lásd az alábbi második táblázatot). Ezek az átcsoportosítások – összhangban a 73/2009/EK tanácsi rendelet 9 136a. cikkével és a 1307/2013/EU rendelet 10 14. cikkével – fedezték a pillérek közötti rugalmasságot, de a közvetlen kifizetések csökkentésének eredményeképpen keletkező becsült összeget is, összhangban az utóbbi rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével. Az átcsoportosítások első körét a 2014. május 13-i 994/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11 meghatározza, a 2014. október 16-i 1089/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 12 pedig tükrözi. Az átcsoportosítások második körét a 2014. október 17-i 1378/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13 meghatározza, a 2015. január 29-i 141/2015/EU bizottsági végrehajtási rendelet 14 pedig tükrözi.

Az Egyesült Királyságban 2015-ben egy nemzeti bíróság eltörölte a közvetlen kifizetésekre vonatkozó uniós szabályokat Wales területén végrehajtó jogszabályt. Az Egyesült Királyság által ezt követően elfogadott határozatok következményeként a közvetlen kifizetésektől a vidékfejlesztéshez átcsoportosított csökkentés becsült eredménye egy 4 millió eurós csökkenés a 2016–2020-as időszakban. Ezt a változást a 2015. december 2-i (EU) 2016/142 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 15 meghatározza, a 2016. február 24-i (EU) 2016/257 bizottsági végrehajtási rendelet 16 pedig tükrözi. Az új összeg szerepel ebben a technikai kiigazításban a részleges felső határ javasolt változtatásában (lásd az alábbi harmadik táblázatot).

A 2. fejezeten belüli, folyó árakon kifejezett részleges felső határ módosítását át kell számolni 2011-es árakra, hogy 2011-es árakon lehessen végrehajtani a többéves pénzügyi keret technikai kiigazítását. Ebből a célból először az EMGA nettó egyenlegét a rögzített 2 %-os deflátor alkalmazásával átszámítják 2011-es árakra. Ezt követően az összeget felkerekítik, hogy megkapják a 2. fejezeten belüli, kiigazított részleges felső határt, mivel a többéves pénzügyi keret felső határait csak millió EUR-ban fejezik ki. Csak ezzel a felkerekítési eljárással biztosítható, hogy a többéves pénzügyi keret részleges felső határa mindig magasabb legyen az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenlegnél. Az így keletkező kis eltérés nem minősül rendelkezésre álló tartaléksávnak, hanem kizárólag a felkerekítésből adódik, mivel a többéves pénzügyi keretben szereplő valamennyi számadatot millió EUR-ban kell kifejezni. A Bizottság minden egyes éves költségvetésre nézve az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg pontos összegeit fogja használni. Ugyanezt a megközelítést alkalmazták a többéves pénzügyi keret 2015-re és 2016-re vonatkozó technikai kiigazítása során.

A következő táblázatok a KAP két pillére közötti átcsoportosítások és azoknak a 2. pillér részleges felső határára gyakorolt hatását mutatják.

A tagállamok felülvizsgálhatják a pillérek közötti flexibilitásra vonatkozó döntéseiket a 2019-es és 2020-as pénzügyi évek tekintetében, és az ilyen esetleges változásokról 2017. augusztus 1-jéig értesíteni kell a Bizottságot.

4.Kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 5. cikke alapján a Bizottság kiigazítja a 2015–2020-as időszakra vonatkozó kifizetések felső határát, növelve azt a teljesített kifizetések és a többéves pénzügyi keretnek az n-1. évre vonatkozó felső kifizetési határa közötti különbséggel. Minden felfelé történő kiigazítást teljes mértékben ellentételezni kell az n-1. évre vonatkozó felső kifizetési határ megfelelő csökkentésével.

A 2016-os technikai kiigazításban a 2014-es fennmaradó mozgásteret (104 millió EUR) átcsoportosították 2015-re (106 millió EUR), és ennek megfelelően kiigazították a felső határokat. Az idei technikai kiigazításba bele van számítva a 2015. évi kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék.

A más speciális eszközökre vonatkozó kifizetéseket úgy tekintik, mint amelyek meghaladják a többéves pénzügyi keret felső határait 17 . A 2015. évi felső kifizetési határ folyó árakon 142 007 millió EUR volt. 2015-ben összesen 141 126,2 millió EUR összegben teljesítettek kifizetéseket. Ez az összeg a 2015-ben jóváhagyott kifizetési előirányzatok teljesített kifizetéséből (139 827,3 millió EUR) és a 2015-ről 2016-ra átvitt összegekből (1 298.9 millió EUR) áll 18 . Mivel a speciális eszközökre vonatkozó kifizetéseket kizárják a teljesítésből (378,7 millió EUR, ebből 378,1 millió EUR teljesített és 0,6 millió EUR átvitt), Ezért a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék kiszámításának céljára 140 747,5 millió EUR összeget kell figyelembe venni.

Valamennyi 2014-ről 2015-re történő átvitelt végrehajtottként számoltak el a 2014-es kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék számításának céljára, ám ténylegesen nem az összeset hajtották végre. Ezért a számításhoz hozzá kell adni az elmaradt átviteleket, mivel ezek valójában elmaradt végrehajtásnak minősülnek. A 2014-ről 2015-re elmaradt átvitelek teljes összege 28,6 millió EUR, ebből 0,2 millió EUR speciális eszköz 19 . Így a figyelembe vett elmaradt átvitelek teljes összege 28,4 millió EUR.

A 2015. évi felső határ alatti fennmaradó mozgástér folyó árakon 1 287,9 millió EUR (vagyis 142 007 millió EUR – 140 747,5 EUR + 28.4 millió EUR).

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően az összesített kötelezettségvállalási tartalék kiszámítása és a felső határok ennek megfelelő kiigazítása céljára 2 %-os deflátort kell alkalmazni. A 2015-es felső határt ezért 1 288 millió EUR-ral csökkentik folyó árakon, vagy 2011-es árakon 1 190 millió EUR-ral növelik.

Összhangban a várható kifizetési profil igényekkel, az összesített kötelezettségvállalási tartalékot átviszik a 2018–2020-as évekre vonatkozó kifizetési felső határok mindegyikére a 2015-ös összeg egyharmadával, amely folyó árakon számolva 2018-ban 455 millió EUR, 2019-ben 465 millió EUR és 2020-ban 474 millió EUR növekedésnek felel meg. 2011-es árakon a növelések 2018-ban 396 millió EUR-nak, 2019-ben 397 EUR-nak, és 2020-ban 397 millió EUR-nak felel meg.

Ennek eredményeként az összesített kifizetési felső határ a 2014–2020-as időszakra 2011-es árakon változatlan marad, folyó árakon pedig 106 millió EUR-val nő.

A következő táblázat a 2015-ös kifizetésekre vonatkozó összesített kötelezettségvállalási tartalék kiszámításának részleteit tartalmazza.

A következő táblázat a felső határ megfelelő kiigazításának a részleteit tartalmazza.

5.Speciális eszközök

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretben megállapított felső kiadási határokon kívül számos eszköz áll rendelkezésre. Ezen eszközök célja, hogy biztosítsák a rendkívüli és előre nem látható eseményekre való gyors reagálást, és – bizonyos korlátokon belül – némi rugalmasságot biztosítsanak az elfogadott kiadási határokon túl.

5.1.Sürgősségisegély-tartalék

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 9. cikke alapján a sürgősségisegély-tartalékot 2011-es árakon évente legfeljebb 280 millió EUR-s összegig, vagy folyó árakon 2017-ben 315 millió EUR-ig (a teljes időszakra folyó árakon 2 209 millió EUR-ig) lehet igénybe venni. Az előző évből megmaradó felhasználatlan részt át lehet vinni a következő évre. 219,4 millió EUR vittek át 2015-ről 2016-ra, 309 millió EUR vált elérhetővé 2016-ban. 150 millió EUR szerepel a 2016-os költségvetésben. A 2017-re átvitt összeg a 2016-os végleges végrehajtástól fog függeni.

5.2.Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 10. cikke alapján az Európai Unió Szolidaritási Alapját 2011-es árakon évente legfeljebb 500 millió EUR-s összegig, vagy folyó árakon 2017-ben 563 millió EUR-ig (a teljes időszakra folyó árakon 3 945 millió EUR-ig) lehet igénybe venni. Az előző évből megmaradó felhasználatlan részt át lehet vinni a következő évre. 491,2 millió EUR vittek át 2015-ről 2016-ra, 552 millió EUR vált elérhetővé 2016-ban. A 2017-re átvitt összeg a 2016-os végleges végrehajtástól fog függeni.

5.3.Rugalmassági Eszköz

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 11. cikke alapján a Rugalmassági Eszközt 2011-es árakon évente legfeljebb 471 millió EUR-s összegig, vagy folyó árakon 2017-ben 530 millió EUR-ig (a teljes időszakra folyó árakon 3 716 millió EUR-ig) lehet igénybe venni. Az éves összegek előző 3 évből megmaradó felhasználatlan részét át lehet vinni. Az előző évekből az összes előirányzatot felhasználták, semmit nem visznek át 2017-re.

5.4.Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 12. cikke alapján az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot 2011-es árakon évente legfeljebb 150 millió EUR-s összegig, vagy folyó árakon 2017-ben 169 millió EUR-ig (a teljes időszakra folyó árakon 1 183 millió EUR-ig) lehet igénybe venni.

5.5.Rendkívüli tartalék

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 13. cikke alapján az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03 %-át kitevő rendkívüli tartalékot kell képezni, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokon kívül.

A rendkívüli tartalék maximális összege 2017-ben 4 496,8 millió EUR.

5.6.Összesített tartalék a növekedéssel és foglalkoztatással és különösen a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos kötelezettségekre

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 14. cikke alapján a többéves pénzügyi keret 2014–2017-es időszakra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatainak felső határai alatt rendelkezésre álló tartaléksávokból a többéves pénzügyi keretre vonatkozó összesített kötelezettségvállalási tartalékot kell képezni, és azt a 2016–2020-as időszakra vonatkozóan a többéves pénzügyi keretben megállapított összeghatárok felett, a növekedéssel és foglalkoztatással és különösen a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos szakpolitikai célokra kell rendelkezésre bocsátani.

2015-ben a kötelezettségvállalási felső határ alatt 1 383,2 millió EUR rendelkezésre álló mozgástér maradt. Ez az összeg megfelel a 2015. évi végleges költségvetésben szereplő, a kötelezettségvállalási előirányzatra vonatkozó felső határ alá tartozó mozgástér összegének. A speciális eszközökre vonatkozó kötelezettségvállalásokat nem veszik figyelembe, mivel ezek teljesítésére a többéves pénzügyi keret felső határát meghaladóan kerül sor.

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően az összesített kötelezettségvállalási tartalék kiszámítása céljára 2 %-os deflátort kell alkalmazni. A 2015-ből fennmaradó, 2016-ban rendelkezésre bocsátandó mozgástér folyó áron számolva 1 410,9 millió EUR 2016-os árakon számolva vagy 1 439,1 millió EUR 2017-es folyó árakon számolva 20 . Az összesített kötelezettségvállalási tartalék összege 2011-es árakon 1 277,9 millió EUR.

A következő táblázat a kifizetésekre vonatkozó összesített kötelezettségvállalási tartalék kiszámításának részleteit tartalmazza.

A 2016-os technikai kiigazításban meghatározott 2014-ből származó kötelezettségvállalásokra vonatkozó előirányzatokat (543 millió EUR) a 2016-os költségvetésben az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára különítették el. Az ebben a technikai kiigazításban meghatározott, 2015-ből származó kötelezettségvállalásokra vonatkozó tartalékból 1 265 millió EUR-t előre elkülönítettek az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára 2017-re.

6.Összefoglaló táblázat és következtetés

Az alábbi táblázatok összefoglalják pénzügyi keret kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak felső határait a 3. cikk (1) bekezdése, valamint az 5. és 7 cikk alapján, és 2011-es árakon:

(1) HL L 103., 2015.4.22., 1. o.

(2)  COM(2015) 320 final, 2015.5.22.

(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendeletének VII. melléklete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(5)  Mivel a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 7. cikkének (3) bekezdése külön kezeli a kohéziós alapból való támogathatóság felülvizsgálatának következményeit, az ebből származó összegre nem vonatkozik a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben megállapított, 2011-es árakon számolt legfeljebb 4 milliárd eurós összeghatár tiszteletben tartása érdekében alkalmazott arányos kiigazítás.

(6)  COM (2014) 307 végleges, 2014.5.28.

(7)  A Bizottság 367/2014/EU végrehajtási rendelete az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapításáról (HL L 108., 2014.4.11., 13. o.).

(8)  COM (2015) 320 végleges, 2015.5.22.

(9) A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(11) A 73/2009/EK tanácsi rendelet VIII. és VIIIc. mellékletének, az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének, valamint az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és VI. mellékletének módosításáról szóló, 2014. május 13-i 994/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 280., 2014.9.24., 1. o.).

(12)  A Bizottság 2014. október 16-i (EU) 1089/2014 végrehajtási rendelete az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapításáról szóló 367/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 299., 2015.1.30., 11. o.)

(13) A Bizottság 2014. október 17-i 1378/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének, valamint az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének módosításáról (HL L 367., 2014.12.23., 16. o.).

(14) A Bizottság 2015. január 29-i 2015/141/EU végrehajtási rendelete az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapításáról szóló 367/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 24., 2015.1.30., 11. o.).

(15)  A Bizottság 2015. december 2-i (EU) 2016/142 felhatalmazáson alapuló rendelete az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének, valamint az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról (HL L 28., 2016.2.4., 8. o.).

(16)  A Bizottság 2016. február 24-i (EU) 2016/257 végrehajtási rendelete az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapításáról szóló 367/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 49., 2016.2.25., 1. o.).

(17) Amennyiben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között más megállapodás is létrejönne a speciális eszközök céljára történő kifizetésekről, a Bizottság figyelembe veszi ezt a megállapodást a kifizetésekre vonatkozó összesített tartaléknak a jövőbeni technikai kiigazítások vonatkozásában történő kiszámítása során.

(18) Amennyiben a 2015-ről 2016-re átvitt eszközök 2016-ban elévülnek, a megfelelő összeget 2017-ban figyelembe veszik a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék kiszámítása során.

(19)  A 2014-es kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék számításakor 35,9 millió EUR átvitt EGAA kiadást vettek figyelembe. Az összeg 35,53 millió EUR műveleti kiadásból és 0,33 millió EUR technikai segítségnyújtásból állt össze. Minden végrehajtási kiadás végrehajtásra került. A 0,33 millió EUR technikai segítségnyújtásból a valóságban csak 0,11 millió EUR került végrehajtásra.

(20) Amennyiben az összeg egy része vagy egésze felhasználásra kerül a 2018–2020 közötti időszakban, az összeget megfelelően ki kell igazítani a 2 %-os deflátor alkalmazásával, összhangban a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.30.

COM(2016) 311 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A pénzügyi keret 2017-re vonatkozó technikai kiigazítása a GNI alakulásának és a kohéziós politika keretek kiigazításának megfelelően


(a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013 tanácsi rendelet 6. és 7. cikke)

A 2017-RE KIIGAZÍTOTT TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET (EU-28)

A 2017-RE KIIGAZÍTOTT TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET (EU-28)