EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.26.

COM(2016) 92 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A 182/2011/EU RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL

A BIZOTTSÁG JelentésE az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

a 182/2011/EU rendelet végrehajtásáról

1.Bevezetés

A Lisszaboni Szerződés jelentősen módosította a hatáskörök Bizottságra történő átruházásának keretét azáltal, hogy különbséget tett a felhatalmazáson alapuló hatáskör és a végrehajtási hatáskör között. Az EUMSZ 291. cikkének (3) bekezdése szerint – szemben az EUMSZ 290. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal – a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben előre meg kell határozni a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályait és általános elveit. Ez a 182/2011/EU rendelet 1 elfogadását eredményezte.

A 182/2011/EU rendelet 15. cikke előírja, hogy a Bizottság a rendelet hatályba lépése után öt évvel jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról. Az említett kötelezettségnek e jelentés tesz eleget. A jelentés a 182/2011/EU rendelet előtt alkalmazandó keretet biztosító, a 2006/512/EK tanácsi határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozattal összehasonlítva koncentrál a 182/2011/EU rendelet által bevezetett új elemekre.

2. A 182/2011/EU rendelet általános kontextusa és érvényesülése

A 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2011. március 1-jén lépett hatályba. A rendelet miatt a tagállamoknak nem kellett intézkedéseket hozniuk. A Bizottság részéről a 182/2011/EU rendelet 9. cikkében említett, a bizottságokra vonatkozó eljárási szabályzatot 2011. július 8-án fogadták el és 2011. július 12-én tették közzé a Hivatalos Lapban 2 . A már létező bizottságok eljárási szabályzatait idővel hozzáigazították az új eljárási szabályzathoz. A rendelet 10. cikkében előírt nyilvántartás már 2002 óta létezett, 2008-ban és 2011-ben alaposan felülvizsgálták és folyamatosan javítják.

A 13. cikk átmeneti rendelkezései, melyek az új eljárásoknak a meglévő jogszabályokra történő automatikus alkalmazásáról rendelkeztek, valamint a 14. cikk rendelkezései, melyek a folyamatban lévő eljárásokra vonatkoznak, lehetővé tették a 182/2011/EU rendelet 2011. március 1-jétől való azonnali alkalmazását, és ezáltal a zökkenőmentes áttérést.

A Bizottság éves jelentéseiben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a bizottságok működéséről 3 . A lenti táblázat összefoglalja a 182/2011/EU rendelet hatályba lépése óta eltelt éveknek és a hatályba lépést megelőző két évnek a bizottságok működésére vonatkozó adatait. Az éves jelentések az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Az eljárást az 1999/468/EK határozat vezette be, mely továbbra is alkalmazandó, amennyiben az alap-jogiaktus erről rendelkezik 4 .

1. táblázat, a bizottságok működéséről szóló éves jelentésekből származó adatok, a bizottságok által hozott összes kedvező vélemény száma eltérhet a Bizottság által elfogadott jogi aktusok számától, amennyiben a jogi aktusokat nem fogadják el a vélemények elfogadásától számított következő évig. *Az adatok 2011 egészére vonatkoznak.

Általánosságban az adatok azt jelzik, hogy a rendelet lehetővé tette a rendszer zökkenőmentes folytatását. A 2011 óta gyűjtött adatok és a 182/2011/EU rendelet alkalmazása előtti években gyűjtött adatok összehasonlításából látható, hogy a bizottságok száma és a tevékenységük stabil maradt. 2009-ben a bizottságok száma 266 volt, 2014-ben 287. Hasonlóképpen a 2009-ben elfogadott intézkedések száma 1 808 volt, 2014-ben 1 728.

A tapasztalatokra támaszkodva a rendelet a 3. cikkében a bizottságok munkájához kapcsolódó olyan, a korábbi jogszabályokban nem rögzített rendelkezéseket vezetett be, melyek tükrözték az általános gyakorlatot. Ide tartoznak az írásbeli eljárásra vonatkozó rendelkezések, továbbá az elnökre vonatkozó azon kifejezett követelmény, mely szerint törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. Egy további rendelkezés lehetővé teszi a jogszabálytervezetek szavazás előtti módosítását a bizottságon belüli viták figyelembe vétele érdekében. Ezek a közös rendelkezések eredményesnek és hasznosnak bizonyultak a bizottságok megfelelő működésének biztosításában. Az írásbeli eljárás széles körben elterjedt – 2014-ben 773 bizottsági ülést tartottak és 893 írásbeli eljárásra került sor; a számok az előző években is hasonlóak voltak – és hatékony eszköz. A bizottságok munkája a továbbiakban is konszenzuson alapul: a vélemények túlnyomó többsége (jóval 90 % felett) kedvező vélemény, ezek többségét egyhangú szavazással vagy a bizottság tagjainak konszenzusával fogadják el. Alig vannak kedvezőtlen vélemények, és viszonylag ritkák az olyan esetek, ahol nem nyilvánítanak véleményt („nincs vélemény” eset).

A 182/2011/EU rendelet átfogó és kimerítő jogi keretet nyújt a Bizottságnak a végrehajtási hatásköreinek gyakorlásához. A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásról 5 szóló tárgyalások eredményeként az intézmények vállalták, hogy az uniós jogalkotás során tartózkodnak olyan további eljárási követelmények hozzáadásától, amelyek megváltoztatnák a 182/2011/EU rendeletben létrehozott ellenőrzési mechanizmusokat 6 .

A minőségi jogalkotásról szóló közlemény 7 keretében a Bizottság számos olyan intézkedés mellett kötelezte el magát, melyek célja azoknak a mechanizmusoknak a javítása, amelyekkel a jogalkotási folyamat minden szakaszában nagyobb figyelmet szentelhet a polgárok és érdekelt felek véleményének, és nyitott lehet a visszajelzéseikre. A végrehajtási aktusokat illetően a Bizottság vállalta, hogy a bizottsági véleményt igénylő fontos végrehajtási aktusokat négy hétig nyilvánossá teszi, lehetővé téve az érdekelt felek számára a véleménynyilvánítást, mielőtt az érintett bizottságban a tagállamok szavaznának a javaslatról. Ez jelentősen meg fogja növelni a végrehajtási aktusok átláthatóságát a bizottsági szavazás előtti szakaszban.

3. Fő módosítások

3.1. A bizottsági eljárások számának csökkentése

A 182/2011/EU rendelet egyik célkitűzése a rendszer egyszerűsítése volt a bizottsági eljárások számának csökkentése révén. A régi szabályozási és irányítóbizottsági eljárás helyébe a vizsgálóbizottsági eljárás lépett, míg a tanácsadó bizottsági eljárás megmaradt. Az eljárások számának csökkentése nem vetett fel ezzel kapcsolatos kérdéseket.

3.2. A fellebbviteli bizottság létrehozása

A 182/2011/EU rendelet új elemként bevezette a fellebbviteli bizottságot. A fellebbviteli bizottságot második ellenőrzési szintnek hozták létre olyan problémák kezelésére, amelyekről a bizottság nem tudott megegyezni. Az eljárásban a fellebbviteli bizottság elé terjesztés inkább kivételes lépésnek számít. Ez lehetővé teszi az előrelépést kedvezőtlen vélemény, vagy a blokkoló hatású „nincs vélemény” 8 esetében, amennyiben a végrehajtási aktust szükségesnek tartják.

A fellebbviteli bizottság 2011. március 29-én fogadta el az eljárási szabályzatát. A Bizottság az eljárási szabályzat 14. cikkének (felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés) megfelelően elvégezte az eljárási szabályzat gyakorlati működésének első értékelését. Ennek a felülvizsgálatnak az eredményét a bizottságok működéséről szóló 2013-as éves jelentés 9 tartalmazta.

2. táblázat, az adatok a komitológiai nyilvántartásból és az éves jelentésekből származnak

Eddig a fellebbviteli bizottságot egyetlen szakpolitikai területtel kapcsolatban hívták össze, nevezetesen az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi területen, pontosabban a géntechnológiával módosított élelmiszerekkel és takarmányokkal, és növényvédelmi termékekkel kapcsolatban. Ezekben az esetekben a fellebbviteli bizottság eddig megerősítette a bizottságot abban, hogy nem nyilvánított véleményt. A Bizottság géntechnológiával módosított szervezetekre (GMO-kra) vonatkozó döntéshozatali eljárások felülvizsgálatáról szóló közleménye 10 részletesen elemzi a döntéshozatali folyamatot a géntechnológiával módosított élelmiszerekkel és takarmányok területén.

A fellebbviteli bizottság elé hasonló gyakorisággal terjesztettek ügyeket, mint korábban a Tanács elé, ezt azonban az új intézményi keret már nem engedélyezi. A fellebbviteli bizottság elé terjesztések hasonló szakpolitikai területeket érintettek és hasonló eredményekkel jártak. Ami a gyakorlati oldalt illeti, a tapasztalat azt mutatja, hogy a tagállamokat eddig szinte az összes esetben az állandó képviselet tagjai képviselték.

3.3. Rugalmasság a Bizottság általi elfogadást illetően a „nincs vélemény” esetben (vizsgálóbizottsági eljárás)

A 182/2011/EU rendelet nagyobb rugalmasságot biztosított a Bizottságnak arra az esetre, ha a jogi aktus tervezete mellett vagy ellene nincs minősített többség („nincs vélemény” eset) a bizottságban a vizsgálóbizottsági eljárásban. Korábban az irányítóbizottsági eljárás és a szabályozási bizottsági eljárás keretében előírták, hogy abban az esetben, amikor a bizottság nem nyilvánít véleményt, illetve a Tanács nem cselekedett, a Bizottság fogadja el az intézkedést. A 182/2011/EU rendelet szerint a Bizottság elfogadhatja a végrehajtási jogi aktus tervezetét, abban az esetben, ha a bizottság vagy a fellebbviteli bizottság nem nyilvánít véleményt. A rendelet nagyobb rugalmasságot vezetett be annak érdekében, hogy a Bizottság újragondolhassa a tervezett intézkedéseket, és hogy eldönthesse, elfogadja-e a tervezett intézkedéseket, vagy nyújtson-e be módosított tervezetet a bizottságnak, figyelembe véve többek között a bizottságban ismertetett álláspontokat.

Erre a rugalmasságra a 182/2011/EU rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében említett kivételek vonatkoznak, vagyis az adózás, a pénzügyi szolgáltatások, az emberek, állatok, illetve növények egészségének vagy biztonságának védelme vagy végleges többoldalú védintézkedések területén; ha az alap jogi aktus úgy rendelkezik, hogy a végrehajtási jogi aktus tervezete nem fogadható el („nincs vélemény” rendelkezés), vagy ha a bizottság tagjainak egyszerű többsége ellenzi azt. A Bizottság ezekben az esetekben nem fogadhatja el a tervezetet. Ha ennek ellenére a jogi aktust szükségesnek tartják, az elnök benyújthatja a bizottságnak a végrehajtási aktus módosított változatát vagy azt a fellebbviteli bizottság elé terjesztheti. A „nincs vélemény” rendelkezés alap-jogiaktusba való belefoglalásának meghatározott igényre kell vonatkoznia és azt a jogalkotónak indokolnia kell. A 182/2011/EU rendelet hatályba lépése óta a Bizottság körülbelül 30 esetben nyilatkozott ezzel kapcsolatban a jogalkotónak, aki az alap-jogiaktusokba indokolás nélkül foglalt bele ilyen rendelkezéseket. A „nincs vélemény” esetben a legtöbb szavazásra azokon a területeken került sor, amelyek az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott szakpolitikai területekbe tartoznak, és ahol a Bizottság a fellebbviteli bizottság elé terjesztés nélkül nem fogadhat el tervezetet, vagy azokon a területeken (nevezetesen vámok, mezőgazdaság, fejlesztési együttműködés és kereskedelem), amelyeken a három kivétel egyike sem alkalmazható és a Bizottság elfogadhatja az aktust anélkül, hogy igénybe venné a fellebbviteli bizottságot.

3. táblázat, a komitológiai nyilvántartásból származó adatok (a fellebbviteli bizottságra vonatkozó adatok nélkül) eltérhetnek az éves jelentésben szereplő adatoktól

A fenti adatokból látható, hogy a Bizottság nem él gyakran azzal a lehetőséggel, hogy nem fogadja el az aktust a „nincs vélemény” esetben. A gyakorlatban jelentősen csökken a Bizottság rugalmassága a termékek vagy adalékanyagok engedélyezéséhez kapcsolódó esetekben, mint pl. a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területén, mivel a Bizottságnak a (forgalomba hozatalt engedélyező vagy tiltó) határozatot ésszerű időn belül kell elfogadnia. A Bizottság nem tartózkodhat az állásfoglalástól. A Bizottság ezekben az esetekben sem fogadhatja el a jogi aktus tervezetét a „nincs vélemény” esetben anélkül, hogy előzőleg azt a fellebbviteli bizottság elé terjesztené. Ez részben azt is megmagyarázza, hogy a fellebbviteli bizottságot eddig miért elsősorban ezen a szakpolitikai területen hívták össze. A géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területén kialakult helyzet kezelése érdekében és azt követően, hogy megoldást találtak a termesztés engedélyezésére, a Bizottság 2015 áprilisában javaslatot 11 fogadott el a jogi keret módosítására. Míg az engedélyezési eljárás megmaradt, addig a javaslat szerint a tagállamok korlátozhatják vagy megtilthatják a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok felhasználását a területükön. Ez a lehetőség olyan indokok alapján vehető igénybe, amelyek nincsenek összefüggésben az emberek és állatok egészségével és a környezettel kapcsolatos kockázatokkal, mivel azokat uniós szinten kezelik.

A Bizottságnak újonnan biztosított rugalmasság, melynek keretében eldöntheti, hogy elfogadja-e a végrehajtási aktus tervezetét a „nincs vélemény” esetben, hasznosnak bizonyult. Bár eddig csak néhány esetben vették igénybe 12 , a Bizottságnak lehetővé tette, hogy újraértékelje az intézkedés tervezetét, amennyiben a szavazás eredményei és a bizottságon belüli vita arra mutattak rá, hogy a tervezet a bizottságon belül nem élvezi a lehető legnagyobb támogatottságot.

3.4. Az eljárások kiválasztására irányadó kritériumok

A 182/2011/EU rendelet meghatározza az eljárások kiválasztására irányadó kritériumokat. A rendelet 2. cikkének (2) bekezdése meghatározza azokat a jogi aktusokat, amelyek elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazandó. A tanácsadó bizottsági eljárás elvileg az összes olyan esetre alkalmazandó, amelyek esetében a vizsgálóbizottsági eljárás nem alkalmazandó. A vizsgálóbizottsági eljárás kiválasztására irányadó kritériumok hasonlóak a bizottsági eljárásrendről szóló határozatban (1999) foglalt kritériumokhoz. Általánosan elmondható, hogy az eljárás kiválasztása nem képezte vita tárgyát. Az egyeztető bizottság egyetlen kivételes esetben folytatott vitát az eljárás kiválasztásáról (a Grúziának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatban 13 ).

4. táblázat, a komitológiai nyilvántartásból származó adatok eltérhetnek az éves jelentésben szereplő adatoktól

A legtöbb esetben alkalmazandó eljárás egyértelműen a vizsgálóbizottsági eljárás, a vélemények csupán kb. 10 %-át fogadják el tanácsadó bizottsági eljárás keretében. Ez nagymértékben tükrözi az előző rendszerben az irányítóbizottsági eljárás/szabályozási bizottsági eljárás és a tanácsadó bizottsági eljárás különválasztását.

3.5. Az Európai Parlament és a Tanács ellenőrzési joga a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott alap-jogiaktusok esetében

Mindkét jogalkotót megfelelően és folyamatosan tájékoztatni kell a bizottsági eljárásokról a komitológiai nyilvántartáson keresztül. A jogalkotóknak ellenőrzési joga van a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott alap-jogiaktusokon alapuló végrehajtási aktusok tervezete felett. Ez azt jelenti, hogy az eljárás bármely szakaszában jelezhetik a Bizottságnak, hogy a tervezet túllépi az alap-jogiaktusban megállapított végrehajtási hatásköröket. Ebben az esetben a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a tervezetet és tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy szándékában áll-e a tervezet megtartása, módosítása vagy visszavonása.

A korábbi helyzethez képest a két fő különbség az, hogy már nincs rögzített ellenőrzési időszak, és az ellenőrzési jog a Tanácsot is megilleti. Az egy hónapos várakozási időszak eltörlése hatékonyságjavulást eredményezett és nem bizonyult problematikusnak, különös tekintettel arra, hogy a gyakorlatban a bizottsági szavazás és a végrehajtási aktus elfogadása közötti idő 30-50 nap (vagyis minden esetben hosszabb a korábbi egy hónapos időszaknál). 2016. január végéig a Tanács nem élt az ellenőrzési joggal, az Európai Parlament pedig csak négy esetben 14 . Az Európai Parlament e négy eset egyikében állásfoglalást 15 fogadott el a végrehajtási aktus elfogadását követően, melyben bírálta a bizottságnak való továbbítás és az elfogadás közötti rövid időt.

3.6. A piacvédelmi intézkedésekre vonatkozó eljárási követelmények (dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések)

A korábbi rendszerhez képest újdonságot jelent, hogy most már a piacvédelmi intézkedéseket (dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések) is be kell nyújtani bizottsági ellenőrzésre, jóllehet konkrét biztosítékokkal. Először is, a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések olyan eseteiben, ahol a bizottság nem nyilvánít véleményt és az egyszerű többség ellenzi a végrehajtási aktus tervezetét, össze kell hívni a fellebbviteli bizottságot. Újdonság még, hogy a rendelet a tagállamok számára konzultációs folyamatot és szűkebb időkeretet irányoz elő. Másodszor, a fellebbviteli bizottság szakaszában különös szabályok érvényesek, melyek nem teszik lehetővé a Bizottságnak, hogy kedvező vélemény hiányában végleges többoldalú védelmi intézkedéseket fogadjon el.

E változások gyakorlati érvényesüléséhez ki kellett igazítani az érintett kereskedelmi jogszabályokat, hogy ezen a területen döntéseket lehessen hozni a Bizottság végrehajtási aktusaira vonatkozó tagállami ellenőrzési eljárások függvényében. Korábban nem ez volt a helyzet, ezért még nem lehetett alkalmazni a 182/2011/EU rendelet hozzáigazításra vonatkozó rendelkezéseit. Ezért a 182/2011/EU rendeletet csak azt követően lehetett alkalmazni, hogy 2014 januárjában elfogadták a hozzáigazításra vonatkozó jogszabályokat 16 . Máig viszonylag szűk a konkrét rendelkezések terén szerzett tapasztalatok köre, és azok egyetlen bizottsághoz, nevezetesen a Piacvédelmi Eszközök Bizottságához kapcsolódnak (C 44100).

5. táblázat, a komitológiai nyilvántartásból és az éves jelentésből származó adatok*; a bizottságok által hozott összes kedvező vélemény száma eltérhet a Bizottság által elfogadott jogi aktusok számától, amennyiben a jogi aktusokat nem fogadják el a vélemények elfogadásától számított következő évig.

A „nincs vélemény” esetekben eddig nem volt egyszerű többség a végrehajtási aktus tervezete ellen, következésképpen eddig nem kellett igénybe venni a fellebbviteli bizottságot.

3.7. Különös eljárások

A 182/2011/EU rendelet 8. cikke lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben elfogadhassa a végrehajtási aktust a bizottságnak való előzetes benyújtás nélkül, amennyiben ezt az alap-jogiaktus előírja. A bizottság ezt követően nyilvánít véleményt és amennyiben a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazandó, a Bizottság kedvezőtlen vélemény esetében hatályon kívül helyezi a jogi aktust. Különös szabályok alkalmazandók az ideiglenes dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekre. A Bizottság ezt az eljárást csak kevés esetben alkalmazta, elsősorban a tanácsadó bizottsági eljárás alá tartozó piacvédelmi eszközök területén.

Egy másik rendelkezés, mely a 7. cikkben található, lehetővé teszi jogi aktusok elfogadását akkor is, ha a vélemény kedvezőtlen vagy nem nyilvánítottak véleményt, amennyiben a jogi aktusok elfogadásának elmaradása jelentős piaci zavarokat okozna a mezőgazdaság terén vagy veszélyeztetné az Unió pénzügyi érdekeit. Eddig nem volt szükség erre az eljárásra.

3.8. A meglévő joganyag hozzáigazítása az új eljárásokhoz

A 182/2011/EU rendelet a 13. cikkben kimondja, hogy a meglévő bizottsági eljárásokra való összes hivatkozást automatikusan hozzá kell igazítani az új eljárásokhoz, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás kivételével. Ez az automatikus hozzáigazítás biztosította az új rendszerre való zökkenőmentes váltást. A hatályos olyan jogalkotási aktusokat illetően, amelyek jelenleg az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkoznak, a 182/2011/EU rendelet nem irányoz elő automatikus hozzáigazítást. A Bizottság vállalást tett arra, hogy felülvizsgálja az ehhez az eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket, hogy azokat kellő időben kiigazíthassa az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott kritériumoknak megfelelően (ilyen értelmű nyilatkozat jelent meg a Hivatalos Lapban és a bizottsági eljárásrendről szóló rendeletben 17 ). E vállalásnak megfelelően a Bizottság 2013-ban három jogalkotási javaslatot tett a horizontális hozzáigazítással kapcsolatban 18 . Az említett javaslatokkal kapcsolatos intézményközi tárgyalások stagnálása miatt a Bizottság a 2015-ös  munkaprogramjában 19  bejelentetteknek megfelelően visszavonta a javaslatokat 20 . A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban 21 a Bizottság vállalta, hogy 2016 végéig új javaslatot nyújt be azon jogalkotási aktusok hozzáigazításáról, amelyek még mindig tartalmaznak hivatkozásokat az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra. Ennek elfogadásáig sok intézkedést továbbra is az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással fogadnak el (lásd az 1. táblázatot) 22 . Ebben a közbenső időszakban minden olyan esetben, amikor a Bizottság javaslatot tesz ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkozó jogalkotási aktus anyagi jogi rendelkezéseinek módosítására, a javaslatnak tartalmaznia kell az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkozó rendelkezések új rendszerhez való hozzáigazítását.

4. Következtetések

A 182/2011/EU rendelet az elmúlt öt évben lehetővé tette a Bizottság végrehajtási hatásköreinek hatékony alkalmazását tagállami ellenőrzés mellett. A meglévő keret lehetővé teszi a Bizottság és a tagállamok közötti hatékony és konstruktív együttműködést. A Bizottság nem talált olyan problémákat, amelyek jelenleg a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot tennének szükségessé vagy indokolnának. A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács figyelmébe ajánlja ezt a jelentést.

(1)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13–18. o.).

(2)

   HL C 206., 2011.7.12., 11. o.

(3)

   A bizottságok működéséről szóló éves jelentések megtalálhatóak a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/transparency/regcomitology/index.cfm?do=Report.Report  

(4)

   Lásd a 182/2011/EU rendelet 12. cikkét.

(5)

   A COM(2015) 216 final alapján

(6)

   Az intézményközi megállapodás három intézmény általi aláírása a következő hetekben várható az Európai Parlament hivatalos jóváhagyása után.

(7)

   COM(2015) 215, 2015.5.19.

(8)

   A „nincs vélemény” esetnek a 182/2011/EU rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében említett esetekben blokkoló hatása van: az adózás, a pénzügyi szolgáltatások, az emberek, állatok, illetve növények egészségének vagy biztonságának védelme vagy végleges többoldalú védintézkedések területén; ha az alap- jogiaktus úgy rendelkezik, hogy a végrehajtási jogi aktus tervezete nem fogadható el, ha a bizottság nem nyilvánított véleményt; vagy a bizottság tagjainak egyszerű többsége ellenzi azt.

(9)

   COM(2014) 572 final.

(10)

   COM(2015) 176 final.

(11)

   Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról (COM(2015)0177 final, 2015.4.22.).

(12)

   E tervezetek egyike volt az olívaolajra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló 29/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet tervezete, melyet a Bizottság végül nem fogadott el.

(13)

   2010/0390 COD

(14)

   P7_TA(2014)0096, P8_TA(2015)0409, P8_TA-PROV(2015)0456 és P8_TA-PROV(2015)0455

(15)

   P7_TA(2014)0096.

(16)

   A 2014. január 15-i 37/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a közös kereskedelempolitikára vonatkozó egyes rendeleteknek bizonyos intézkedések elfogadási eljárásai tekintetében történő módosításáról, HL L 18., 2014.1.21., 1–51. o.

(17)

   HL L 55., 2011.2.28., 19. o.

(18)

   COM(2013) 451 final, COM(2013) 452 final és COM(2013) 751 final.

(19)

   COM(2014) 910 final.

(20)

   (2015/C 80/08), HL C 80., 2015.2.7., 17. o.

(21)

   Lásd a 6. lábjegyzetet.

(22)

   Fokozatosan zajlik kb. 160 alap-jogiaktus (ezek túlnyomórészt azok az alap-jogiaktusok, amelyek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt nem tartoztak az együttdöntési eljárás alá) hozzáigazítása az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz, ami – néhány kivétellel – megvalósult.