52016AR5838

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52016AR5838 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52016AR5838

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok

HL C 306., 2017.9.15, p. 64–80 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

15.9.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 306/64

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok

(2017/C 306/12)

Előadó:

Michiel Rijsberman (NL/ALDE), Flevoland tartomány kormányának tagja

Referenciadokumentum:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, valamint a 2012/2002/EK, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU, az 1307/2013/EU, az 1308/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU, a 283/2014/EU és a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról

COM(2016) 605 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

27. cikk

Az (1) bekezdés az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottságtól eltérő bármely intézmény a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosíthat előirányzatokat:

a)	egyik címből a másikba az azon a soron szereplő éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyről az átcsoportosítás történik;

a)	egyik címből a másikba az azon a soron szereplő éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyről az átcsoportosítás történik;

b)	korlátozás nélkül egyik alcímből a másikba.

b)	korlátozás nélkül egyik alcímből a másikba;

az n. évről az n+1. évre az intézmény költségvetésében szereplő előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig bármely költségvetési tétel fel nem használt előirányzatainak bizonyos, az intézménynek a 258. cikk (5) bekezdésében meghatározott ingatlanprojektjei finanszírozását szolgáló költségvetési tételek alá történő átcsoportosítása érdekében .

Indokolás

Annak érdekében, hogy a költségvetésben rendelkezésre álló összes eszközt kihasználjuk, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fel nem használt előirányzatokat a következő évre csoportosítsák át a bérleti díjak vagy az ingatlanokra felvett kölcsönök kifizetése vagy az intézmény ingatlanának karbantartása céljából (az ingatlanprojektek meghatározását a 258. cikk (5) bekezdése tartalmazza).

2. módosítás

39. cikk

A (3) bekezdés az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(…) A Bizottság a költségvetési tervezethez csatolja a következőket:

( a )

annak indokolása, hogy a költségvetési tervezet miért tartalmaz a többi intézmény által becsült összegektől eltérő összegeket;

(a)	összehasonlító táblázat, amely tartalmazza az Európai Bizottság által a többi intézménynek szánt költségvetés-tervezetet és a többi intézmény eredeti, az Európai Bizottságnak megküldött pénzügyi igényeit;

( b )

bármely munkadokumentum, amelyet hasznosnak tekint az intézmények létszámterveivel kapcsolatban. A legutolsó jóváhagyott létszámtervet tartalmazó ilyen munkadokumentum ismerteti:

( b )

annak indokolása, hogy a költségvetési tervezet miért tartalmaz a többi intézmény által becsült összegektől eltérő összegeket;

( c )

bármely munkadokumentum, amelyet hasznosnak tekint az intézmények létszámterveivel kapcsolatban. A legutolsó jóváhagyott létszámtervet tartalmazó ilyen munkadokumentum ismerteti:

(…)

Indokolás

Az ebben a módosító indítványban felvetett kérdés fontos az RB mint intézmény számára. A módosító indítvány arra kívánja kötelezni az Európai Bizottságot, hogy költségvetési javaslatához fűzze hozzá a különböző intézmények (pl. az RB Közgyűlése) által elfogadott eredeti költségvetést, hogy az Európai Bizottság által végrehajtott egyoldalú változtatások láthatóak és nyilvánvalóak legyenek. Ez növelné az RB mozgásterét a Parlamenttel és a Tanáccsal a költségvetési eljárás keretében folytatott tárgyalások során.

3. módosítás

123. cikk

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
123. cikk	123. cikk
Könyvvizsgálat átvétele	Könyvvizsgálat átvétele
Amennyiben független könyvvizsgáló az uniós hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos pénzügyi kimutatásokra és beszámolókra vonatkozó, megalapozott bizonyosságot nyújtó, nemzetközileg elfogadott standardokon alapuló könyvvizsgálatot végzett, ez a könyvvizsgálat képezi az adott esetben ágazatspecifikus szabályokban részletesebben meghatározott általános megbízhatóság alapját.	Amennyiben független könyvvizsgáló az uniós hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos pénzügyi kimutatásokra és beszámolókra vonatkozó, megalapozott bizonyosságot nyújtó, nemzetközileg elfogadott standardokon alapuló könyvvizsgálatot végzett, ez a könyvvizsgálat képezi az adott esetben ágazatspecifikus szabályokban részletesebben meghatározott általános megbízhatóság alapját. Az irányító hatóságnál már elérhető információt minél nagyobb mértékben fel kell használni, elkerülendő azt, hogy a kedvezményezettektől többször is elkérjék ugyanazt az információt.

Indokolás

A túlzott könyvvizsgálati követelmények jelentős kockázatokat hordoznak mind a regionális közigazgatás, mind a kkv-k számára. Az egyszerűsítésnek csökkentenie kellene a kedvezményezettekre háruló könyvvizsgálati terheket és a könyvvizsgálatot egyetlen ellenőrző hatóságra kellene korlátoznia. Első szintű ellenőrzés a kedvezményezetthez való visszatérés helyett és annak elkerülése, hogy irányítótorony helyett egy egész ellenőrzési piramist hozzunk létre.

4. módosítás

125. cikk

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
125. cikk	125. cikk
Források átcsoportosítása az e rendelet vagy az ágazatspecifikus rendeletek alapján létrehozott eszközökhöz	Források átcsoportosítása az e rendelet vagy az ágazatspecifikus rendeletek alapján létrehozott eszközökhöz
A megosztott végrehajtás keretében a tagállamoknak juttatott források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az e rendelet vagy az ágazatspecifikus rendeletek alapján létrehozott eszközökhöz. Ezeket a forrásokat a Bizottság a 61. cikk (1) bekezdése a) vagy c) pontjának megfelelően hajtja végre, lehetőség szerint az érintett tagállam javára. Emellett a megosztott végrehajtás keretében a tagállamoknak juttatott források a tagállamok kérésére felhasználhatók az Európai Stratégiai Beruházási Alap kockázatviselési képességének növelésére. Ilyen esetekben az Európai Stratégiai Beruházási Alap szabályai alkalmazandók	A megosztott végrehajtás keretében a tagállamoknak juttatott források a tagállamok kérésére és az érintett helyi és regionális önkormányzatok és irányító hatóságok kifejezett egyetértésével átcsoportosíthatók az e rendelet vagy az ágazatspecifikus rendeletek alapján létrehozott eszközökhöz. Ezeket a forrásokat a Bizottság a 61. cikk (1) bekezdése a) vagy c) pontjának megfelelően hajtja végre, lehetőség szerint az érintett tagállam érintett területeinek (régiók és/vagy települések) javára. Emellett a megosztott végrehajtás keretében a tagállamoknak juttatott források a tagállamok kérésére felhasználhatók az Európai Stratégiai Beruházási Alap kockázatviselési képességének növelésére. Ilyen esetekben az Európai Stratégiai Beruházási Alap szabályai alkalmazandók

Indokolás

A kiegészítés a 125. cikkben is érvényesíti az RB-vélemény 6. módosítási ajánlásának lényegét.

5. módosítás

265. cikk

A 6. pont az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A szöveg a következő 30a. cikkel egészül ki:	A szöveg a következő 30a. cikkel egészül ki:
„30a. cikk	„30a. cikk
(1) Az esb-alapok tagállami allokációjának egy része a költségvetési rendelet 125. cikkének megfelelően a tagállam kérésére és a Bizottság jóváhagyásával átcsoportosítható a költségvetési rendelet vagy az ágazatspecifikus rendeletek alapján létrehozott eszközökhöz, vagy az Európai Stratégiai Beruházási Alap kockázatviselési képességének növelésére. Az esb-alapok allokációjának átcsoportosítása iránti kérelmet szeptember 30-ig kell benyújtani.	(1) Az esb-alapok tagállami allokációjának egy része a költségvetési rendelet 125. cikkének megfelelően a tagállam kérésére jelen rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban és a Bizottság jóváhagyásával átcsoportosítható a költségvetési rendelet vagy az ágazatspecifikus rendeletek alapján létrehozott eszközökhöz, vagy az Európai Stratégiai Beruházási Alap kockázatviselési képességének növelésére. A kérelem benyújtását az érintett helyi és regionális önkormányzatok és az irányító hatóságok is kezdeményezhetik. Az esb-alapok allokációjának átcsoportosítása iránti kérelmet szeptember 30-ig kell benyújtani.
(2) Átcsoportosítás csak a program pénzügyi tervének jövőbeli éveire vonatkozó pénzügyi előirányzatok tekintetében lehetséges.	(2) Átcsoportosítás csak a program pénzügyi tervének jövőbeli éveire vonatkozó pénzügyi előirányzatok tekintetében lehetséges.
(3) A kérelemhez egy azon program vagy programok módosítására irányuló javaslatot kell fűzni, amelyből vagy amelyekből az átcsoportosítás végrehajtásra kerül. A program és a partnerségi megállapodás megfelelő módosításait a 30. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell elvégezni, az egyes években a Bizottsághoz átcsoportosítandó teljes összeg meghatározásával.”.	(3) A kérelemhez egy azon program vagy programok módosítására irányuló javaslatot kell fűzni, amelyből vagy amelyekből az átcsoportosítás végrehajtásra kerül. A program és a partnerségi megállapodás megfelelő módosításait a 30. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell elvégezni, az egyes években a Bizottsághoz átcsoportosítandó teljes összeg meghatározásával.
	(4) A Bizottság ellenőrzést végez, és a forrásátcsoportosítást csak akkor hagyja jóvá, ha a tagállam kérését az érintett helyi és regionális önkormányzatok és irányító hatóságok is támogatják és elfogadják.
	(5) A költségvetési rendelet keretében létrehozott egy vagy több pénzügyi eszköz vagy ágazatspecifikus rendeletek alapján létrehozott előirányzatok vagy a költségvetési rendelet 125. cikkének megfelelően az ESBA kockázatviselési képességének növelését célzó allokáció egy része az (1) bekezdésben leírt feltételek mellett átcsoportosítható az esb-alapokhoz.”

Indokolás

Az RB támogatja a több rugalmasságra való felhívást, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a 30a. cikk a központosítás és a szubszidiaritás vonatkozásában kockázatot rejt magában. A helyi és regionális önkormányzatok ezért támogatnák, hogy a 30a. cikket a háromoldalú egyeztetés során töröljék. Ha azonban a 30a. cikk megmarad, akkor az RB számára alapvetően fontos, hogy mindenfajta jóváhagyandó forrásátcsoportosításhoz szükség legyen a helyi és regionális önkormányzatok és az irányító hatóságok kifejezett hozzájárulására. Nem lenne helyes átcsoportosításokat végezni szubszidiaritási okokból, vagy azért, mert strukturális beruházásokra van szükség.

6. módosítás

265. cikk

A 13. pont alatti (2) bekezdés az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
13. A szöveg a következő 39 a. cikkel egészül ki:	13. A szöveg a következő 39 a. cikkel egészül ki:
(…)	(…)
(2) Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás nem haladhatja meg a végső kedvezményezetteknek nyújtott teljes támogatás 25 %-át. A 120. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett kevésbé fejlett régiókban a pénzügyi hozzájárulás az előzetes értékelés által kellően indokolt esetekben meghaladhatja a 25 %-ot, de nem lehet több 50 %-nál. Az e bekezdésben említett teljes támogatás a végső kedvezményezetteknek nyújtott új hitelek és garantált hitelek, továbbá sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések teljes összegéből áll. Az e bekezdésben említett garantált hitelek csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben az esb-alapok forrásait prudens előzetes kockázatelemzés alapján új hitelek egy csoportját lefedő garanciaszerződésekre kötik le.	(2) Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás nem haladhatja meg a végső kedvezményezetteknek nyújtott teljes támogatás 25 %-át. A 120. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett kevésbé fejlett és átmeneti régiókban a pénzügyi hozzájárulás az előzetes értékelés által kellően indokolt esetekben meghaladhatja a 25 %-ot, de nem lehet több 50 %-nál. Az e bekezdésben említett teljes támogatás a végső kedvezményezetteknek nyújtott új hitelek és garantált hitelek, továbbá sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések teljes összegéből áll. Az e bekezdésben említett garantált hitelek csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben az esb-alapok forrásait prudens előzetes kockázatelemzés alapján új hitelek egy csoportját lefedő garanciaszerződésekre kötik le.
(…)	(…)

Indokolás

A salátarendeletnek ez az intézkedése azt célozza, hogy a strukturális alapok forrásait fel lehessen használni az ESBA beruházási platformok támogatására. A javaslat kiterjeszti a fokozott rugalmasság földrajzi hatályát annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA a teljes támogatás 25 %-át meghaladó mértékű hozzájárulást nyújthasson olyan esetekben, amikor azt előzetes értékelés indokolja.

Ez nagyobb rugalmasságot biztosít az alapok kialakításában az ágazati és helyi feltételek figyelembevételére, miközben kellő mértékű ellenőrzést biztosít a rugalmassággal való visszaélés elkerülésére azáltal a követelmény által, hogy a 25 %-ot meghaladó hozzájárulást előzetes értékeléssel kell indokolni.

7. módosítás

265. cikk

A 13. pont alatti (6) bekezdés az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
13. A szöveg a következő 39 a. cikkel egészül ki:	13. A szöveg a következő 39 a. cikkel egészül ki:
(…)	(…)
(6) A 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti pénzügyi eszközök végrehajtása során az e cikk (2) bekezdésében említett szervezeteknek biztosítaniuk kell az alkalmazandó jog betartását, ideértve az esb-alapokra, az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre irányadó szabályokat, valamint a pénzmosás megelőzésére, a terrorizmus elleni küzdelemre, az adócsalásra és az adókijátszásra vonatkozó normákat és alkalmazandó jogszabályokat. Az említett szervezetek nem használhatnak vagy alkalmazhatnak adókikerülést célzó konstrukciókat, különösen agresszív adótervezést vagy az uniós jogban vagy a Bizottság közleményeiben, ajánlásaiban vagy egyéb hivatalos tájékoztatóiban meghatározott helyes adóigazgatási követelményeknek nem megfelelő gyakorlatokat. Nem telepednek le olyan joghatóságban – és a pénzügyi műveletek végrehajtása vonatkozásában nem tartanak fenn üzleti kapcsolatot olyan joghatóságban letelepedett szervezettel –, amely nem működik együtt az Unióval az adózással kapcsolatos átláthatóságra és információcserére vonatkozó nemzetközileg elfogadott standardok alkalmazása terén. Az említett szervezetek a pénzügyi műveletek elvégzésére saját felelősségükre megállapodásokat köthetnek pénzügyi közvetítőkkel. Az ilyen megállapodások alapján a pénzügyi közvetítőkkel a pénzügyi műveletek végrehajtásában való részvétel tárgyában kötött szerződésekbe át kell ültetniük az e bekezdésben említett követelményeket.	(6) A 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti pénzügyi eszközök végrehajtása során az e cikk (2) bekezdésében említett szervezeteknek biztosítaniuk kell az alkalmazandó jog betartását, ideértve az esb-alapokra, az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre irányadó szabályokat, valamint a pénzmosás megelőzésére, a terrorizmus elleni küzdelemre, az adócsalásra és az adókijátszásra vonatkozó normákat és alkalmazandó jogszabályokat. Az említett szervezetek nem használhatnak vagy alkalmazhatnak adókikerülést célzó konstrukciókat, különösen agresszív adótervezést vagy az uniós jogban , a Tanács következtetéseiben vagy a Bizottság közleményeiben, ajánlásaiban vagy a Bizottság által ezen az alapon kiadott egyéb hivatalos utasításban meghatározott helyes adóigazgatási követelményeknek nem megfelelő gyakorlatokat. Nem telepednek le olyan joghatóságban – és a pénzügyi műveletek végrehajtása vonatkozásában nem tartanak fenn üzleti kapcsolatot olyan joghatóságban letelepedett szervezettel –, amely nem működik együtt az Unióval az adózással kapcsolatos átláthatóságra és információcserére vonatkozó nemzetközileg elfogadott standardok alkalmazása terén. Az említett szervezetek a pénzügyi műveletek elvégzésére saját felelősségükre megállapodásokat köthetnek pénzügyi közvetítőkkel. Az ilyen megállapodások alapján a pénzügyi közvetítőkkel a pénzügyi műveletek végrehajtásában való részvétel tárgyában kötött szerződésekbe át kell ültetniük az e bekezdésben említett követelményeket.

Indokolás

Az RB szerint csak a kötelező erejű jogszabályok garantálják a szükséges jogbiztonságot az adóelkerülési rendelkezések terén. Az előadónak a Költségvetési Főigazgatósággal folytatott megbeszélései nyomán a Költségvetési Főigazgatóság helyt adott az RB jogbiztonság iránti igényének, és elfogadta a megfogalmazás kiigazítását és a „hivatalos utasítás” kifejezés használatát.

8. módosítás

265. cikk

A 16. pont az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 42. cikk (5) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

A 42. cikk a következőképpen módosul:

(…)

a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

A 37. cikk (4) bekezdésében említett vállalkozások számára biztosított tőkerészesedés-alapú eszközök esetében – amelyek tekintetében a 38. cikk (7) bekezdésének b) pontjában előírt finanszírozási megállapodás aláírására 2018. december 31-e előtt kerül sor, és amelyek az elszámolhatósági időszak végéig a releváns finanszírozási megállapodásban lekötött programforrások legalább 55 %-át beruházták – az elszámolhatósági időszak végétől számított négy évet nem meghaladó időszakban a végső kedvezményezettek részére teljesített kifizetések korlátozott összege elszámolható kiadásnak tekinthető, amennyiben a kifizetéseket kifejezetten erre a célra létrehozott letéti számlára teljesítették, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják az adott tagállam támogatásra vonatkozó szabályait, és hogy a következőkben előírt valamennyi feltétel teljesül.

b)	Az (5) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: (…)

Indokolás

Mindössze a dátum módosítását javasoljuk, 2017-ről (2018-ra). Ahhoz, hogy annak ellenére elszámoljuk ezeket a pénzügyi eszközöket, hogy az elszámolhatósági időszak 2023 végéig tart, a közös rendelkezésekről szóló rendelet előírta, hogy bizonyos meghatározott körülmények között egyes összegeket zárás utáni költésre lehet elkülöníteni, amennyiben a releváns finanszírozási megállapodás aláírására 2017. december 31-e előtt került sor.

Tekintettel az alapkezelőkkel történő finanszírozási megállapodás aláírásának előkészítéséhez szükséges időre, a 2017 végi határidő a gyakorlatban tarthatatlannak tűnik, ez pedig számos kezelő hatóságot elriaszt attól, hogy ESBA-forrásaikat értelmes módon a befektetési alapok által megcélzott, különösen ígéretes területek felé irányítsák.

Megbízható piaci információk szerint jelentős számú ESBA-sajáttőkeberuházást lehetne támogatni Európában – ami érzékelhető hatással lenne a foglalkoztatásra és a növekedésre – akkor, ha a határidőt 2018. december 31-ig meghosszabbítanák. A többi paraméter változatlanul hagyásával biztosítani lehetne az ESBA-t az „alapok parkolópályára kerülésének” kockázatával szemben.

9. módosítás

265. cikk

A 17. pont az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
17. A szöveg a következő 43a. cikkel egészül ki:	17. A szöveg a következő 43a. cikkel egészül ki:
„43a. cikk	„43a. cikk
Megkülönböztetett elbánás befektetőkkel szemben	Megkülönböztetett elbánás befektetőkkel szemben
(1) Az esb-alapokból pénzügyi eszközök számára nyújtott, végső kedvezményezettekbe befektetett támogatást, továbbá az esb-alapokból nyújtott támogatásból eredő nyereségeket és más jövedelmeket vagy hozamokat, például kamatokat, garanciadíjakat, osztalékokat, tőkenyereségeket és az e befektetésekből eredő egyéb bevételeket az (EU) 2015/1017 rendelet szerinti uniós garancia igénybevételekor a magánbefektetőkkel és az EBB-vel szembeni megkülönböztetett elbánásra lehet felhasználni. Az ilyen megkülönböztetett elbánást a magánpartnerektől származó források vonzásának szükségessége indokolhatja.	(1) Az esb-alapokból pénzügyi eszközök számára nyújtott, végső kedvezményezettekbe befektetett támogatást, továbbá az esb-alapokból nyújtott támogatásból eredő nyereségeket és más jövedelmeket vagy hozamokat, például kamatokat, garanciadíjakat, osztalékokat, tőkenyereségeket és az e befektetésekből eredő egyéb bevételeket az (EU) 2015/1017 rendelet szerinti uniós garancia igénybevételekor a magánbefektetőkkel és az EBB-vel szembeni megkülönböztetett elbánásra lehet felhasználni. Az ilyen megkülönböztetett elbánást a magánpartnerektől származó források vonzásának szükségessége indokolhatja. (…)”
(2) Az (1) bekezdésben említett megkülönböztetett elbánás szükségességét és szintjét előzetes értékeléssel kell megállapítani. (…)”

Indokolás

Ez a bekezdés felesleges, hiszen a 37. cikk (2) bekezdés c) pontja már kijelenti: „Az ilyen előzetes vizsgálat kiterjed a következőkre: […] adott esetben kiegészítve egy arra vonatkozó vizsgálattal, hogy szükség van-e – és ha igen, milyen mértékben – kedvezményes javadalmazás alkalmazására a magánbefektetői kiegészítő források bevonása céljából”. A bekezdés tehát törlendő.

10. módosítás

265. cikk

A 24. pont az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A 61. cikk a következőképpen módosul:	A 61. cikk a következőképpen módosul:
A (3) bekezdés a) pontja után a szöveg a következő aa) ponttal egészül ki:	A (3) bekezdés a) pontja után a szöveg a következő aa) ponttal egészül ki:
„a nettó bevétel százalékban meghatározott átalány formájában a tagállam által meghatározott százalékos arányának alkalmazása az a) pontban nem említett ágazatra vagy alágazatra. Az átalány alkalmazása előtt a felelős audithatóság meggyőződik arról , hogy az átalányt múltbeli adatokon vagy objektív szempontokon alapuló, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel határozták meg.”	„a nettó bevétel százalékban meghatározott átalány formájában a tagállam által meghatározott százalékos arányának alkalmazása az a) pontban nem említett ágazatra vagy alágazatra. Az átalány alkalmazása előtt a felelős irányító hatóság – az audithatóság előzetes jóváhagyásával – garantálja , hogy az átalányt múltbeli adatokon vagy objektív szempontokon alapuló, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel határozták meg.”

Indokolás

Az átalány (módszerének) alkalmazását előzetesen engedélyezni kell; enélkül ez a rendelkezés nem teremt jogbiztonságot.

11. módosítás

265. cikk

A 26. pont az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

26. A 67. cikk a következőképpen módosul:

(…)

ii.	a szöveg az e) ponttal egészül ki:

ii.	a szöveg az e) ponttal egészül ki:

„e)

a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás, amelynek alapját azonban a programok végrehajtásában elért előrehaladással vagy célkitűzéseik megvalósításával kapcsolatos feltételek teljesítése képezi. A finanszírozási feltételekre és alkalmazásukra vonatkozó részletes szabályokat az (5) bekezdés szerinti felhatalmazásnak megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell meghatározni.”.

„e)

a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás, amelynek alapját azonban a programok végrehajtásában elért előrehaladással vagy célkitűzéseik megvalósításával kapcsolatos feltételek teljesítése képezi. A finanszírozási feltételekre és alkalmazásukra vonatkozó részletes szabályokat , valamint az auditkövetelményeket az (5) bekezdés szerinti felhatalmazásnak megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell meghatározni.”.

Indokolás

Az auditkövetelmények beépítése a teljesítményalapú költségvetés-tervezésről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusokba már előre nagyobb jogbiztonságot eredményez.

12. módosítás

265. cikk

A 27. pont az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

27. A 68. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„68. cikk

Közvetett költségek százalékban meghatározott átalányfinanszírozása vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás esetén

Amennyiben valamely művelet végrehajtása közben közvetett költségek keletkeznek, ezeket százalékban meghatározott átalány alapján lehet kiszámítani a következőképpen:

az elszámolható közvetlen költségek 25 %-áig terjedő átalány, feltéve hogy az átalányt egy tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel számítják ki, illetve egy olyan módszerrel, amelyet a teljes egészében a tagállam által finanszírozott, hasonló típusú műveletek és kedvezményezettek esetében alkalmazott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben használnak;

b)	az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig terjedő átalány, ahol a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására;

b)	az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig terjedő átalány, ahol a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására;

c)	az uniós szakpolitikákban a hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetében alkalmazott módszerek és megfelelő ráták alapján számított, az elszámolható közvetlen költségekre vonatkozó százalékban meghatározott átalány.

c)	az uniós szakpolitikákban a hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetében alkalmazott módszerek és megfelelő ráták alapján számított, az elszámolható közvetlen költségekre vonatkozó százalékban meghatározott átalány.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett százalékban meghatározott átalány és az ahhoz kapcsolódó módszerek meghatározása érdekében.”

Indokolás

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem ronthatják a jogbiztonságot.

13. módosítás

265. cikk

A 28. pont az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

28. A szöveg a következő 68a. és 68b. cikkel egészül ki:

(…)

28. A szöveg a következő 68a. és 68b. cikkel egészül ki:

(…)

(1)	A műveletek közvetlen személyzeti költségei átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen, nem személyzeti költségek 20 %-ának erejéig.

(1)	A műveletek közvetlen személyzeti költségei átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen, nem személyzeti költségek 20 %-ának erejéig. Ez azonban nem kötelezi a tagállamot arra, hogy kalkulációt végezzen az alkalmazandó átalány meghatározására.

Indokolás

Valódi egyszerűsítésről van szó, amely jogbiztonságot garantál.

14. módosítás

265. cikk

Az 52. pont az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 127. cikk a következőképpen módosul:

a)	Az (1) bekezdés harmadik albekezdésében a „költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével” hivatkozás lép.

a)	Az (1) bekezdés harmadik albekezdésében a „költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével” hivatkozás lép.

aa)	Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: Az arányosság elvét tiszteletben kell tartani azáltal, hogy az auditok számát a minimálisra kell korlátozni.

b)	Az (5) bekezdés a) pontjában a „költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének második albekezdése” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikke (5) bekezdésének második albekezdése” hivatkozás lép.

b)	Az (5) bekezdés a) pontjában a „költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének második albekezdése” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikke (5) bekezdésének második albekezdése” hivatkozás lép.

c)	A (7) bekezdést el kell hagyni.

Indokolás

Az auditok számát a szükséges minimumra kell korlátozni az ellenőrzési terhek csökkentésével kapcsolatos követelménynek való megfelelés érdekében.

15. módosítás

265. cikk

Az 57. pont után új pont illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A 142. cikk (1) bekezdésének b) pontja a következőképpen egészül ki: „és amely következmények meghaladják a kifizetési kérelemben foglalt támogatható költségek teljes összegének 5 %-át;”

Indokolás

Ezt a pontot felvetették az érdekelt felekkel tartott konzultáción, és az előadó írásbeli hozzájárulásokat is kapott ennek kapcsán a CPMR-től, az LGA-tól és Új-Aquitania régiótól. A kifizetések felfüggesztését lehetővé tevő rendelkezéseknek nagyobb rugalmasságot kell engedélyezniük.

16. módosítás

265. cikk

A 60. pont az alábbiak szerint módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A 152. cikk a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:	A 152. cikk a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„Ha egy pályázati felhívás az e rendeletet módosító XXX/YYY rendelet hatálybalépése előtt indul, akkor az irányító hatóság (vagy az európai területi együttműködés célkitűzés esetében a monitoring-bizottság) dönthet úgy, hogy az XXX/YYY rendelet hatálybalépésének napját követően legfeljebb 6 hónapig nem alkalmazza a 67. cikk (2a) bekezdésében meghatározott kötelezettséget. Ha a kedvezményezett a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumot az XXX/YYY rendelet hatálybalépésének napját követő 6 hónapon belül megkapja, akkor az irányító hatóság dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az említett módosított rendelkezéseket.”.	„Ha egy pályázati felhívás az e rendeletet módosító XXX/YYY rendelet hatálybalépése előtt indul, akkor az irányító hatóság (vagy az európai területi együttműködés célkitűzés esetében a monitoring-bizottság) dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 67. cikk (2a) bekezdésében meghatározott kötelezettséget. Ha a kedvezményezett a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumot az XXX/YYY rendelet hatálybalépésének napját követő 6 hónapon belül megkapja, akkor az irányító hatóság dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az említett módosított rendelkezéseket.”.

Indokolás

Az új átalányösszegek bevezetésére vonatkozó átmeneti időszak ilyen kiterjesztése lehetővé tenné az irányító hatóságok számára, hogy biztosabb jogi környezetben, jobban felkészüljenek (különösen az adatelemzés terén).

17. módosítás

267. cikk

A 3. pont után új pont illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az 1305/2013/EU rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

A vidékfejlesztési programok módosítása

A programok módosítása iránti tagállami kérelmek a következő eljárások szerint hagyhatók jóvá:

„a)	A Bizottság végrehajtási aktusok útján határoz azoknak a programmódosítás iránti kérelmeknek a jóváhagyásáról, amelyek az EMVA-hozzájárulás mértékének növelését érintik egy vagy több intézkedés esetében.”

Indokolás

A javaslat fő célja, hogy egyszerűsítse az alapok kezelését, és bizonyos fokú rugalmasságot teremtsen. Márpedig az Európai Bizottság javaslata erősíti az irányítási és adminisztratív szabályokat a helyi és regionális önkormányzatok számára. Ezért helyénvaló módosítani a szöveget.

18. módosítás

267. cikk

8. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 36. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

(i)

A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a bármely ágazatba tartozó mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.”

(ii)

a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d)	kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak az egy adott ágazathoz tartozó mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.”

(i)

a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d)	kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak az egy adott ágazathoz tartozó mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.”

Indokolás

A kockázatkezelési eszközök, különösen a biztosítások használatának előmozdítása inkább támogatja a biztosítási rendszert, semmint előnyös a gazdálkodók számára. Az említett eszközök megerősítése csökkentheti a vidéki területek kohéziójához elengedhetetlen vidékfejlesztési alapokat.

19. módosítás

267. cikk

A 7. pont után új pont illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Az 1305/2013/EU rendelet 37. cikkét el kell hagyni.

Indokolás

A biztosításalapú eszközök felhasználhatják a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló valamennyi pénzeszközt, illetve nem elegendőek a mezőgazdasági termelők jövedelmének fenntartásához. Az USA elfordul ezektől a gyakorlatoktól.

20. módosítás

269. cikk

2. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„(8)	A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2018-tól kezdve felhagynak ennek a cikknek az alkalmazásával. A tagállamok az ilyen döntésükről 2017. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot.”

Indokolás

A módosítás célja annak biztosítása, hogy a KAP finanszírozása továbbra is az aktív mezőgazdasági termelőket célozza közvetlen kifizetésekre jogosult kizárólagos kedvezményezettekként, elkerülve ezáltal a pénzügyi források szóródását.

21. módosítás

269. cikk

A 3. pont után új pont illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az 1307/2013/EK rendelet 44. cikkének (1) bekezdése a következőképpen módosul:

A növénytermesztés diverzifikálása

(1) Amennyiben a mezőgazdasági termelő szántóterületének mérete 10 és 30 hektár között van, és amennyiben annak nem az egészén termeszt az év jelentős részében, illetve a vetésforgó alkalmazása során víz alatt fekvő növényeket, akkor a mezőgazdasági termelőnek e szántóterületen legalább három különböző növénykultúrát kell termesztenie. A fő növénykultúra a szántóterület legfeljebb 50 %-át foglalhatja el.

A talaj termékenységére és a termelékenységre gyakorolt kedvező hatásuknak köszönhetően a lóhere és a kétéves füvek keverékei, illetve a köztestermesztés és az alávetés más módjai beépíthetők a vetésforgóba.

Indokolás

Az egyszerűsítésen túl előkészíti az utat a közös agrárpolitika reformjához. A vetésforgó lényegi elemet képvisel [1307/2013/EU rendelet].

22. módosítás

270. cikk

A 3. pont után új pont illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3d. A 152. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert termelői szervezetek a tagjaik nevében, a tagjaik összesített termelésének egésze vagy része tekintetében megtervezhetik a termelést, forgalomba hozhatják a termékeket és tárgyalásokat folytathatnak a mezőgazdasági termékek beszállításáról szóló szerződésekről.”

Indokolás

A javaslat célja, hogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet versenyszabályok alkalmazásától való eltérésének középpontjába helyezze a 152. cikket, a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport jelentésének 157a. ajánlásával, valamint az AGRI bizottságnak az európai versenypolitikáról szóló éves jelentéséről készült vélemény 8. pontjával összhangban.

23. módosítás

270. cikk

A 3. pont után új pont illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3k. Az (EU) 1308/2013 rendelet a következő cikkel egészül ki:

„152b. cikk

Értékmegosztás

A 125. cikk cukorágazaton belüli sérelme nélkül az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt konkrét ágazatok egyikében a mezőgazdasági termékek előállítói – szervezeteiken keresztül –, valamint az ilyen termékek értékesítésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozások értékmegosztásra vonatkozó, piaci bónuszokra és veszteségekre is kiterjedő záradékokat köthetnek, amelyek meghatározzák, hogy a vonatkozó piaci árak vagy egyéb árutőzsdék alakulása hogyan kerül felosztásra a felek között.”

Indokolás

E javaslat azt hivatott lehetővé tenni, hogy a mezőgazdasági termelők előállítói szervezeteiken keresztül a termékeik értékesítésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozásokkal közösen záradékokban állapodjanak meg a cukorágazat modelljét követő értékmegosztás érdekében.

24. módosítás

270. cikk

A 3. pont után új pont illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3z. Az (EU) 1308/2013 rendelet II. címe a következő fejezettel egészül ki:

„IIIa. FEJEZET

Kapcsolatok az ellátási lánccal

175a. cikk

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Az Európai Bizottság 2018. június 30-ig jogalkotási javaslatot tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az olyan gyakorlatok elleni küzdelem uniós szintű keretére, amelyek a mezőgazdasági termelők – köztük a szervezeteik és a feldolgozó kkv-k és az ellátási lánc végén elhelyezkedő kereskedelmi partnereik – közötti ügyletek során jelentősen eltérnek a helyes üzleti gyakorlattól és ellentétesek a jóhiszeműség és a tisztesség elvével;”

Indokolás

Az intézkedés az Európai Bizottságot arra kötelezi, hogy 2018 közepéig jogalkotási keretet fogadjon el a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen, összhangban az Európai Parlament 2016. december 12-i állásfoglalásával és az AGRI bizottság mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoportja 113. ajánlásával.

25. módosítás

270. cikk

A 4. pont után új pont illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4c. A 219. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezen intézkedések – a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszélyének kezeléséhez szükséges mértékben és időtartamra – kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendeletben foglalt egyéb intézkedések hatályát, időbeli tartamát vagy más aspektusait, export-visszatérítéseket állapíthatnak meg, részben vagy teljes körűen felfüggeszthetik a behozatali vámokat, többek között bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében, vagy javaslatot tehetnek a kínálati oldalt megfelelően kezelő intézkedésekre.”

Indokolás

A 219. cikk hatékonyságának fokozása érdekében lehetőséget kell biztosítani az Európai Bizottság számára, hogy az (EU) 1308/2013 rendelet értelmében a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, vagy bármilyen egyéb megfelelő kínálatszabályozási intézkedést bevessen.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB)

megállapítja, hogy a költségvetési rendelet meghatározza az uniós költségvetés valamennyi területének végrehajtására, valamint az uniós alapok és programok ellenőrzésére irányadó elveket és eljárásokat. A javaslat ennélfogva az uniós kiadások minden típusát felöleli, a támogatásötvözési eszközöktől (például az Európai Stratégiai Beruházási Alap [ESBA]) kezdve a megosztott irányításon keresztül (például európai strukturális és beruházási alapok [esb-alapok]) a központilag irányított uniós programokig (például Horizont 2020). Az uniós költségvetési rendelet az uniós intézmények igazgatási költségeire is kiterjed, és a rendelet alkalmazása a Régiók Bizottságára mint az Európai Unió egyik szervére nézve is kötelező;

javasolja, hogy egy ilyen méretű felülvizsgálat esetében, amikor 15 jogalkotási aktust kell módosítani, a javaslat előterjesztése előtt végezzenek hatásvizsgálatot. A hatásvizsgálatban figyelembe kell venni az előterjesztett javaslatok területi dimenzióját és hatását. Jelenleg nehéz felmérni, hogy a javaslat milyen következményekkel jár a helyi és regionális önkormányzatokra nézve és hogy megfelel-e az arányossági elvnek; az RB megkérdőjelezi továbbá az Európai Bizottságnak azt a megállapítását, hogy a jogalkotási javaslat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, hiszen az ágazati jogi aktusokra vonatkozó javaslatok túlmutatnak a szövegnek az Unióra alkalmazandó új pénzügyi szabályokkal való összehangolásán;

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok többször kértek egyszerűbb és rugalmasabb szabályokat, hogy felgyorsuljon az uniós források felhasználása, valamint könnyebbé váljon a mindennapi működés a kedvezményezettek, vagyis a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az irányító hatóságok számára;

üdvözli, hogy az RB és az Európai Bizottság közötti jó együttműködés eredményeként számos olyan egyszerűsítési javaslat került a jogalkotási javaslatba, melyeket a Tanács elnökségével közösen szervezett, a kohéziós politika egyszerűsítéséről szóló workshopok folyamán dolgoztak ki, pl. az, hogy az Európai Bizottság a kifizetéseket illetően nagyobb mértékben teljesítményalapú megközelítést alkalmazzon;

örömmel fogadja az egyszerűsített költségelszámolási opciók alkalmazásának kiterjesztését. Mindazonáltal vannak még javítható pontok: a Régiók Bizottsága különösen annak a lehetőségnek a bővítését javasolja, hogy egyszerűsített költségelszámolást alkalmazzanak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos projektek kapcsán – amint az államilag támogatott projektek esetében is. Az egységköltségek alkalmazását pedig nem kellene az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függővé tenni, vagy legalábbis minél kevésbé, hogy az irányító hatóságok jelentős egyszerűsítéseket hajthassanak végre az irányítás terén;

megállapítja, hogy a könyvvizsgálatra vonatkozóan javasolt egyszerűsítési intézkedések várhatóan jelentős egyszerűsítéshez vezetnek az uniós forrásokat felhasználó valamennyi politikaterületen. A költségvetési rendeletben található, a teljesítményalapú költségvetés-tervezésre, valamint az egyszerűsítésre és a könyvvizsgálat átvételére (egységes könyvvizsgálat) vonatkozó javaslatok jelentős előrelépést tesznek lehetővé a könyvvizsgálatok számának, a hibáknak és az adminisztratív terheknek a csökkentése, továbbá a kialakítandó kép, a felhasználás és az eredmények középpontba helyezése tekintetében. A könyvvizsgálat átvételére vonatkozó intézkedések célja annak ösztönzése, hogy lehetőleg egy egységes könyvvizsgálatra támaszkodjanak, ha a könyvvizsgálat a nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálati szabványoknak megfelelően megbízható;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a könyvvizsgálattal kapcsolatos egyszerűsítési javaslatoknak nem mindegyike került be a jogalkotási javaslatba. A túlzott könyvvizsgálati követelmények jelentős kockázatokat hordoznak mind a regionális közigazgatás, mind a kkv-k számára. Ennek következtében sokan úgy vélik, hogy esb-alapokból nyújtott támogatás egyszerűen nem éri meg a fáradságot. További egyszerűsítés révén kellene enyhíteni a kedvezményezettek terheit. Ennek kapcsán megfontolandó az a javaslat, hogy a könyvvizsgálati hatóságok fogadják el az irányító hatóságok által végzett irányítási ellenőrzéseket, ugyanis ez egy első szintű ellenőrzést jelentene ahelyett, hogy újra a kedvezményezetthez kellene fordulni;

a Régiók Bizottsága könnyítést és nagyobb átláthatóságot szorgalmaz a könyvvizsgálati követelmények kapcsán. Különösen azt javasolja, hogy csökkentsék a digitális adatok tárolási idejét, a tárolás költségei ugyanis éppolyan jelentősek lehetnek, mint a jelenleg tapasztalt archiválási költségek;

javasolja, hogy vezessék be az operatív programok testre szabott könyvvizsgálati stratégiájának lehetőségét, azon módszerek és alapelvek alapján, amelyeket az ellenőrző hatóságoknak alkalmazniuk kell a tagállamokban – ilyen például az arányosság elve, a korábbi könyvvizsgálatok jó eredményeinek jutalmazása és a nemzeti könyvvizsgálati módszerek alkalmazása;

10.

üdvözli azt a pénzügyi rendeletben szereplő javaslatot, amely szerint a finanszírozás ne a releváns műveletek költségeihez kapcsolódjon, hanem a programok végrehajtásában elért előrehaladással vagy célkitűzéseik megvalósításával kapcsolatos feltételek teljesítése képezze az alapját. Javasolja a teljesítményalapú költségvetés-tervezés szélesebb körű alkalmazásának ösztönzését;

11.

örömmel látja, hogy azt a kérését, hogy tegyék lehetővé a szerződések közvetlen odaítélését a nemzeti/regionális fejlesztést finanszírozó intézményeknek, amennyiben azok pénzügyi közvetítőként járnak el a pénzügyi eszközök nyújtása során, figyelembe vették a jogalkotási javaslatban;

12.

üdvözli a közös cselekvési tervek javasolt egyszerűsítését, megjegyzi azonban, hogy mindeddig nem igazán került sor ilyen tervek használatára, mivel az irányító hatóságok attól tartottak, hogy a könyvvizsgálók eltérően értelmezik a közös cselekvési tervekre vonatkozó szabályokat és pénzügyi korrekciókat írnak elő. Ezenkívül a közös cselekvési tervek alkalmazásához további kormányzati szintek szükségesek. Ezért a közös cselekvési tervek alkalmazása során szerzett tapasztalatok feltárását és a megvalósítási mechanizmus értékelését javasolja; tájékoztatást kér arról, hogy az Európai Bizottság milyen gyakorlati lépéseket tett a bizalom hiányának és a bizonytalanságnak a kezelése érdekében; kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy modellt a közös cselekvési tervek számára, amelyről kikérhetné az Európai Számvevőszék véleményét; határozottan javasolja, hogy már most, ebben az időszakban indítsanak néhány tesztet az összes tagállamban, hogy előkészítsék a talajt a 2020 után széles körben használandó közös cselekvési tervek számára;

13.

üdvözli, hogy az esb-alapok és az ESBA kombinálásának javítására irányuló javaslatok (az esb-alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet [CPR] 38. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 39. cikkének a) pontja), különösen a pénzügyi eszközöket érintőek, nagyon pozitívak és választ adnak a Régiók Bizottságának arra vonatkozó kéréseire, hogy több szinergia jöjjön létre az esb-alapok és az ESBA között. Vannak azonban még kétségek azzal kapcsolatban, hogy van-e hozzáadott értéke annak, hogy a rulírozó alapokban, amelyek végrehajtása az ESBA és az esb-alapok révén is történhet, két végrehajtási mechanizmust alkalmaznak. A két végrehajtási mechanizmus meglétével járó adminisztratív teher az ESBA és az esb-alapok együttes végrehajtásának eseti alapon történő előzetes értékelésével elkerülhető. Az RB arra is felhívja a figyelmet, hogy az esb-alapokhoz képest az ESBA végrehajtása és az ahhoz kapcsolódó feltételek egyszerűbbnek tűnnek. Az, hogy a közvetlenül kezelt uniós alapoknak – például az ESBA-nak és a Horizont 2020-nak –, illetve a megosztott irányítású esb-alapoknak az állami támogatás szempontjából eltérő a státusza, növeli az adminisztratív terheket és gátolja az eszközök közötti szinergiák kialakulását.

14.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jogalkotási javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a kohéziós politikából más központilag irányított programokba vagy az Európai Stratégiai Beruházási Alap kockázatviselési képességének növelésére csoportosítsanak át forrásokat. Helyi és regionális nézőpontból ez problematikusnak tűnik, mivel az átcsoportosítás iránti kérelmet a tagállamoknak anélkül kell benyújtaniuk, hogy kifejezetten konzultálniuk kellene a helyi és regionális önkormányzatokkal. Ezért a helyi és regionális önkormányzatok elutasítják ezt a javaslatot a jelenlegi formájában, az RB pedig azt javasolja, hogy az Európai Bizottság végezzen ellenőrzést, és a forrásátcsoportosítást csak akkor hagyja jóvá, ha az arra irányuló kérést az irányító hatóság vagy az érintett helyi és regionális önkormányzatok kezdeményezték és/vagy jóváhagyták. A helyi és regionális önkormányzatok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ilyen kérelmet terjesszenek elő;

15.

javasolja, hogy a jogalkotási javaslat tegye lehetővé azt is, hogy a központilag irányított programokból és az ESBA-ból csoportosítsanak át forrásokat a kohéziós politikához. Ezekkel a pontokkal foglalkozik az 1. módosítási javaslat;

16.

hangsúlyozza, hogy a bonyolultság számos oka a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusokban vagy az Európai Bizottság iránymutatásaiban rejlik. Valójában rengeteg irányítási, könyvvizsgálati és ellenőrzési kérdés és többletkötelezettség származik ezekből a másodlagos jogszabályokból. Emiatt egyszerűsíteni kell ezt a szabályozási szintet;

17.

az Európai Bizottság 2014. március 3-i 480/2014/EU rendelete 27. cikkének (2) bekezdése visszamenő hatályt vezet be a műveletek ellenőrzése és auditja idején, ami elfogadhatatlan jogbizonytalanságot okoz a kedvezményezettek számára. El kell vetni ezt a visszamenőlegességi elvet, hacsak nem kedvezőbb a kedvezményezettek számára;

Egyszerűsítési javaslat a 2020 utáni programozási időszakra

18.

kéri, hogy a kohéziós politika egyszerűsítését a 2020 utáni programozási időszakra vonatkozó javaslatokkal folytassák. Ennek kapcsán elsődlegesen a következő kérdéseket kell megoldani:

—	Egyenlő versenyfeltételek az EU különböző finanszírozási eszközei számára közös definíciók meghatározásával, az eredmények összehasonlíthatósága és az alapok vegyítése érdekében.

—	Annak feltárása, hogy a kohéziós politika előzetes feltételrendszere (közös rendelkezésekről szóló rendelet 19. cikk) miként eredményezhet további egyszerűsítést.

—	A többszintű megközelítés felülvizsgálata a közösen végrehajtott programok esetében, mivel hatékonyabb lenne a program földrajzi hatókörétől függően vagy a helyi/regionális önkormányzatokkal, vagy a nemzeti kormányzattal együttműködni.

—

A nagyobb átláthatóság és a jogszabályok összetettségének csökkentése érdekében fontos, hogy a különféle esb-alapokra azonos szabályok vonatkozzanak. Ez úgy oldható meg, hogy egyablakos rendszert alakítunk ki az esb-alapok kedvezményezettjei kérelmeinek benyújtásához a könnyű és egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében.

—

A feltételek korlátozása ezekre az általános szabályokra. A pénzügyi szabályoknak nem szabad további feltételeket engedélyezniük az alapokra alkalmazandó, a könyvvizsgálatra, valamint az egyes alapok és programok költségeinek támogathatóságára vonatkozó konkrét szabályokat illetően. Az egyes alapokra vonatkozó szabályozásokat a programok tartalmára és a jelentéstételre vonatkozó szabályokra kell korlátozni. A túlszabályozás ilyen megelőzését a közös végrehajtású programokban valamennyi partnerre alkalmazni kell.

—	Az éves végrehajtási jelentések tartalmának leszűkítése a programok végrehajtásáról szóló legfontosabb információkra, hogy ne rójanak szükségtelen terhet az irányító hatóságokra.

—	Azon bürokratikus eljárások eltörlése, amelyek korlátozott többletértéket képviselnek, és amelyeket teljesen különböző módon hajtanak végre, mint például a kijelölési eljárás (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 124. cikke).

—	Differenciált audit- és beszámolói rendszerek kialakítása az EU és a nemzeti audit- és irányító hatóságok közötti bizalmi szerződések révén.

—

Az ellenőrzés terhének megkönnyítése érdekében „Az audithatóság feladatai” című cikket (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 127. cikke) a következőképpen kell kiegészíteni: „Az auditstratégia előzetesen tisztázásra kerül az irányító hatósággal, az Európai Bizottság pedig az arányosság elvének védelme és az egyes operatív programok kockázatainak figyelembevétele érdekében értékeli azt.”

—

Példaként kell venni a 2007–2013 közötti programozási időszakban alkalmazott előzetes értékelési és kijelölési eljárást, melynek keretében az Európai Bizottság az irányító hatóságok által életbe léptetett valamennyi rendszert ellenőrizte és érvényesítette annak érdekében, hogy a programozási időszak kezdetén gyorsabban lehessen folyósítani a finanszírozást.

—	A kifizetések felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseknek (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 142. cikke) nagyobb rugalmasságot kell lehetővé tenniük.

—	Különbséget kell tenni a csalárd célú és a nem szándékolt hibák között.

—	Növelni kell a bizalmat az esb-alapok irányításában részt vevő szereplők és az Európai Bizottság között;

—	A 480/2014/EU rendelet 28. cikke 2 %-os lényegességi küszöböt említ. A tapasztalatok szerint ez az arány a kohéziós politika projektjei kapcsán nem megfelelő. Mivel a nemzetközi könyvvizsgálati standardok nem írnak elő számszerűsített szabályokat, a küszöböt fel lehetne emelni 5 %-ra;

19.

hangsúlyozza, hogy „az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról” szóló javaslat, valamint az azt kísérő, 15 jogalkotási aktusban meghatározott ágazati szabályok az RB valamennyi szakbizottságát érintik, ezért e vélemény előkészítési szakasza során mindegyikkel konzultáltunk. Az uniós költségvetéssel foglalkozó COTER-munkacsoport is hozzájárult e vélemény kidolgozásához.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 11-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Markku MARKKULA

Top

Choose the experimental features you want to try