10.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/40

Önálló előadó:

Elżbieta SZADZIŃSKA

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2017. évi éves munkaprogramját, amely egy átfogó szabványosítási csomag részét képezi.

1.2.

Az Európai Bizottság által előterjesztett éves munkaprogram továbbviszi és kiegészíti a 2016. évi programban előirányzott intézkedéseket, melyekről az EGSZB már korábbi véleményeiben kifejtette nézeteit (1).

1.3.

Az EGSZB nem most először emeli ki, mennyire fontosak a szabványok az egységes piac versenyképességének növelése, az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztése, illetve minőségük és biztonságuk javítása szempontjából – ami pedig a fogyasztók, a munkavállalók, a vállalkozások és a környezet javát szolgálja.

1.4.

Az EGSZB mint a szervezett civil társadalom képviselője támogatja ezt a szabványosítási rendszert, amely a társadalmi és gazdasági szükségleteknek egyaránt megfelel.

1.5.

Az EGSZB ismételten emlékeztet arra, hogy az európai rendszer jobb átláthatóságát és hozzáférhetőségét úgy szavatolhatjuk, ha az 1025/2012/EU rendelet III. mellékletében említett szervezetek bevonása révén biztosítjuk a rendszer inkluzivitását. A társadalom képviselőinek a szabványosítási rendszerben való részvételét nem szabad az uniós szintre korlátozni: fontos, hogy az országos szabványosítási rendszerekbe is bevonják ezeket az érdekelt feleket.

1.6.

A szabványok az uniós jogszabályok és szakpolitikák támogatása érdekében kerülnek kidolgozásra (az „új jogalkotási megközelítéshez” kapcsolódó szabványok, energiaunió stb.). Ezen túlmenően a digitalizáció terjedése az iparban, az ellátási láncokban és a szolgáltatási ágazatban oda vezet, hogy az ikt-szabványok és a szolgáltatási szabványok a különféle gazdasági ágazatokban kulcsfontosságúak a vállalkozások számára. Ezért az Európai Bizottság prioritásként határozta meg az erre a két területre vonatkozó intézkedéseket, amit az EGSZB üdvözöl.

1.7.

Az EGSZB ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy elengedhetetlen a kkv-k versenyképességének támogatása azáltal, hogy bevonjuk őket a szabványok kidolgozásába és érvényesítésébe, illetve megfelelő intézkedésekkel felhívjuk a figyelmüket a szabványokból adódó előnyökre.

1.8.

Az Európai Bizottság részvételével jelenleg folyó TTIP-tárgyalások és a már lezárult CETA-tárgyalások rámutatnak, hogy – a különféle rendszerek miatt – a szabványosítás gerjeszti a legnagyobb vitákat. Ezért az EGSZB véleménye szerint az érdekelteket tájékoztatni kell a tárgyaló felek szabványosítási rendszereinek különbségeiről, és fel kell tárni, milyen veszélyek és előnyök adódhatnak ezekből a különbségekből.

1.9.

Az EGSZB – ahogy azt már egyik korábbi véleményében is kifejezte – támogatja azt a javaslatot, hogy alakítsanak ki intézményközi párbeszédet a szabványosításról (2).

1.10.

Üdvözlendő továbbá az az európai bizottsági javaslat, hogy vizsgálják meg a szabványosítás gazdasági és társadalmi hatását.

2.1.

Az 1025/2012/EU rendelettel összhangban az Európai Bizottság a közleményben előterjesztette az európai szabványosításra vonatkozó 2017. évi munkaprogramot.

2.2.

Az éves uniós munkaprogram egy átfogó szabványosítási csomag részét képezi, amely magában foglalja az „Európai szabványok a 21. század számára” című bizottsági közleményt, valamint a szolgáltatások szabványosításáról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot és a rendelet végrehajtásáról szóló, 24. cikk szerinti jelentést.

2.3.

A szabványosításra vonatkozó 2017. évi munkaprogram kiegészíti a 2016. évi tervben előirányzott intézkedéseket, amelyek többsége a végrehajtás szakaszában van.

2.4.

A 2017. évi európai szabványosítás stratégiai prioritásai között egyebek mellett az alábbiak szerepelnek:

2.5.

Ezen túlmenően az Európai Bizottság az uniós szabványosítási politika éves kormányzási ciklusát támogató tényalap bővítése érdekében a következő fellépéseket hajtja végre:

3.1.

Az EGSZB üdvözli az aktuális szabványosítási munkaprogramot, mivel – ahogy ezt az EGSZB már több ízben kiemelte – a szabványok termelésben és szolgáltatásokban történő alkalmazása elősegíti a versenyképesség erősödését az egységes piacon.

3.2.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság az előző évi programban meghatározott intézkedéseket viszi tovább, és így gondoskodik az egységes piaci stratégia prioritásainak folytonosságáról és megvalósításáról.

3.2.1.

A 2017. évi munkaprogram pontosítja és kiegészíti a már megvalósuló prioritásokat – azzal a céllal, hogy az európai szabványosítási rendszert hozzáigazítsa a változó nemzetközi helyzethez és a globális piac kihívásaihoz.

4.1.

Napjainkban, amikor az információtechnológia villámgyorsan fejlődik, az interoperabilitás és a kiberbiztonság érdekében elengedhetetlen, hogy megfelelő szabványokat dolgozzunk ki.

4.1.1.

Az olyan technológiákat, mint az 5G-kommunikáció, a felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete és a nagy adathalmazokra épülő technológiák, számos területen alkalmazzák, amilyen például az elektronikus egészségügy, az intelligens energia, az intelligens város, a csúcstechnológia, az intelligens gyárak, valamint a hálózatba kötött és automatizált járművek. Ezért ezekhez a technológiákhoz kiberbiztonsági és kockázatkezelési szabványokra, illetve a felügyeleti és szabályozási hatóságokat célzó ellenőrzési iránymutatásokra van szükség.

4.1.2.

A biztonsági szint, az adatvédelem és a hozzáférés a dolgok internetében még javításra szorul. Ennek a területnek a szabványosítása megteremtheti a szükséges feltételeket a dolgok internetének interoperabilitásához, valamint a fogyasztók számára a kiberbiztonság, az adatvédelem és a hozzáférés biztosításához.

4.2.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság arra fogja kérni az európai szabványügyi szervezeteket, hogy mielőtt újabb szabványokat kérelmeznének jövőben fejlesztendő szolgáltatások számára, ellenőrizzék a megfelelő, már létező szabványokat.

4.2.1.

Az EGSZB úgy véli ugyanakkor, hogy a jövőbeli munka szempontjából jó gyakorlat lenne, ha az érdekelt feleket tájékoztatnák arról, hogy az európai bizottsági megbízások közül melyek vannak még feldolgozás alatt, illetve melyeket zárták le vagy függesztették fel.

4.2.2.

A meglévő szabványok értékelésekor meg kell vizsgálni, hogy figyelembe veszik-e a sérülékeny csoportok – például a fogyatékkal élők – különleges szükségleteit. Így például az elektronikus aláírásra vonatkozó szabványok nem felelnek meg a fogyatékkal élők szükségleteinek. Ilyen esetben indokolt lehet megbízást adni egy új szabvány kidolgozására.

4.2.3.

Ha új szabványosítási folyamatok indulnak, a szabványosítási szempontok meghatározásakor adott esetben figyelembe kell venni a sérülékeny csoportok, például a fogyatékkal élők specifikus szükségleteit. Új eljárást kell elfogadni, amely lehetővé teszi, hogy az akadálymentességgel foglalkozó szakértők és a fogyatékkal élők szervezetei adott esetben díjmentesen részt vehessenek a szabványosítási folyamatban.

4.3.

Az EGSZB már több ízben kiemelte, hogy a szabványok jelentős hatást gyakorolnak az egységes piaci termékekre és szolgáltatásokra. Ezért üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló terveit, hogy hatékonyabb legyen a szolgáltatási szabványok kidolgozása, amennyiben nyomon követik az országos szabványokat és a piaci igényeket, és így tárják fel azokat a területeket, melyeken új szabványokra van szükség

4.3.1.

Az EGSZB egyetért azzal az európai bizottsági javaslattal, hogy az országos szolgáltatási szabványok kidolgozásáról határozó országos szabványügyi szervezetek vegyék figyelembe az európai dimenziót, és fontolják meg, nem lenne-e hasznosabb egy európai szabvány kidolgozása. Ez elősegítené az akadályok felszámolását és a lehetséges konfliktusok megelőzését a szolgáltatási ágazatban.

4.4.

Az online magán és közszolgáltatások (kórházak, gondozó intézmények, intelligens közlekedés stb.) folyamatos terjedése olyan technikai megoldásokat tesz szükségessé, amelyek nagyobb névtelenséget biztosítanak a fogyasztóknak, és csökkentik adataik túlságosan széles körű feldolgozásának kockázatát.

4.5.

A jövőbeli szabványosítási munkáknak elő kell segíteniük a közlekedési szolgáltatások jobb minőségét, hozzáférhetőségét és biztonságát, illetve a közlekedési eszközök okozta környezetszennyezés csökkentését.

4.6.

Energetikai téren az európai bizottsági intézkedések az infrastruktúra összekapcsolására, az energiaforrások diverzifikálására, az energiafogyasztás csökkentésére és az éghajlatbarát technológiák támogatására törekednek.

4.6.1.

Az EGSZB osztja azt a nézetet, hogy az intelligens energiahálózatokra vonatkozó egységes szabványok kidolgozása javítja a hálózatok interoperabilitását, és a hálózat minden elemének optimalizálása elősegíti a költségek csökkentését, a hatékonyságnövelést és a decentralizált energiaforrások, köztük a megújuló energiaforrások integrálását. Ez pedig végeredményben lehetővé teszi, hogy a végfelhasználók teljes körűen kihasználják az intelligens energiarendszereket.

4.7.

Az EGSZB üdvözli, hogy az európai bizottsági dokumentum foglalkozik a műanyag csomagolások biológiai lebonthatóságának és a másodlagos nyersanyagokból előállított, fenntartható vegyi anyagoknak a problémájával, és kitér a rendeltetésük szerint élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő műanyag árucikkek előállításához használt, nem jegyzett anyagok kockázatának értékelésére szolgáló módszerekre is.

4.7.1.

A magas kockázatok miatt a fenti területekre vonatkozó szabványoknak szigorú környezetvédelmi és fogyasztói egészségvédelmi követelményeket kell tartalmazniuk.

5.1.

Az Európai Bizottság arra ösztönzi az európai szabványügyi szervezeteket, hogy szerte a világban mozdítsák elő a nemzetközi és európai szabványokat, így támogatva az európai iparágakat, és könnyítve meg a piaci hozzáférést.

5.2.

Most, amikor a tagállamokban vitát kavar a Kanadával tárgyalt CETA-megállapodás, a TTIP-tárgyalások pedig még nem zárultak le, folyamatosan ki kell emelni a szabványok jelentőségét a nemzetközi kereskedelmi forgalomban.

5.2.1.

Az Európán kívüli partnerekkel (Kínával, Indiával stb.) folytatott párbeszéd nemcsak a technikai akadályok felszámolásának köszönhető előnyök miatt fontos, hanem elő kell, hogy segítse az európai szabványosítási rendszer népszerűsítését, az európai és nemzeti szabványügyi szervezetek közötti információcserét, az ISO és IEC szabványok érvényesítését, valamint – azokban az ágazatokban, amelyekben a nemzetközi szabványosítás nem elégséges vagy nincs is jelen – európai szabványok kidolgozását és érvényesítését is.

6.1.

Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, hogy a szabványosítást szorosan kössék össze a kutatással, és a tudományos eredményeket szabványokba ültessék át.

6.2.

A kutatóintézetek, az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és a Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) között a Horizont 2020 program keretében folytatott párbeszéd az innovációs képesség erősödéséhez kell, hogy vezessen.