10.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/63

Előadó:

Stefano PALMIERI

1.1.

Az EGSZB megérti az Európai Bizottság az irányú erőfeszítéseit, hogy javaslatot tegyen a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára, és üdvözli a rugalmasságra irányuló rendelkezések bevezetését az utóbbi évek váratlan válságaival való szembenézés érdekében. Megállapítja azonban, hogy a javasolt keret nem elegendő ahhoz, hogy megfeleljen az Európai Unió (EU) előtt álló kihívásoknak és az EU prioritásainak, különös tekintettel arra, hogy az EU-ra vonatkozó politikai tervet manapság komoly kétségek övezik.

1.1.1.

A globális kihívásokra és válságokra adandó választ feltétlenül európai szinten kell keresni. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a jelenlegi és a 2020 utáni többéves pénzügyi keretnek megfelelően kellene koncentrálnia saját forrásait, olyan programok felé irányítva azokat, amelyek képesek:

1.2.

Az EGSZB megítélése szerint a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát és a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megvitatását annak maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell lefolytatni, hogy a Lisszaboni Szerződés 3. cikkének értelmében jólétük tiszteletben tartása mellett megfelelő életkörülményeket biztosítanak az uniós polgárok számára, illetve az EUMSZ 311. cikke értelmében „az Unió gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről”.

1.3.

Az EGSZB külön felhívja a figyelmet az EU-n belüli szolidaritás válságára, mellyel foglalkozni kell, és amelyre megoldást kell találni. Nem elfogadható egyes tagállamok részéről, hogy akkor elfogadják a szolidaritás elvét, amikor a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret forrásainak elosztásáról van szó, ugyanakkor elvetik azt, amikor a menekültek és a migránsok miatti sürgősségi helyzetet kellene kezelni.

1.4.

Az EU azon képessége, hogy megfeleljen a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak, éppen saját beavatkozási stratégiáinak minőségi természetétől és mennyiségi dimenziójától függ majd. A többéves pénzügyi keretről szóló vitának a funkcionalitásra kell összpontosítania – mind az előirányozott források, mind pedig a költségvetés szerkezete szempontjából –, hogy milyen fokig biztosítja az EU számára a szükséges forrásokat ahhoz, hogy a lakosság és a vállalkozások adóterheinek növelése nélkül kövesse stratégiai prioritásait, azaz azon, hogy képes-e európai szintű hozzáadott értéket biztosítani a polgárok egyenlő teherviselése mellett. Ennek az európai hozzáadott értéknek széles körű politikai egyetértésen kell alapulnia az uniós fellépés alátámasztására, hogy tényleges előnyöket biztosítson a polgárai számára.

A nagyobb európai hozzáadott értéket képviselő elemek között az EGSZB a következőket emeli ki: hozzájárulás a jelentős beruházások és az innováció finanszírozásához (Európai Stratégiai Beruházási Alap); azoknak a lehetséges előnyöknek a kiemelése, amelyeket a migránsok és a menekültek a gazdaság, a munkaerőpiac és a társadalmi dinamizmus számára jelenthetnek; az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) 2014–2020-as ciklusa végrehajtásának gondos ellenőrzése; a szociális pillér megerősítése. Hasznos és szükséges lenne egy konkrét eszköz az ifjúsági munkanélküliség, a munkahelyek bizonytalansága és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET) jelensége elleni küzdelem érdekében.

1.4.1.

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának mennyiségi szempontját illetően az EGSZB egyetért egyes rendkívül hatékonynak ítélt kiadási tételek, például a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), az Erasmus+, a COSME és a Wifi4EU forrásainak megemelésével, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kiterjesztésével.

1.4.2.

Az EGSZB továbbá egyetért azokkal az új előirányzatokkal, amelyek célja a migránsválság kezelése (Európai Határ- és Parti Őrség, Europol, Menekültügyi Ügynökség, a dublini közös menedékjogi rendszer, sürgősségi támogatás az EU-ban, be- és kiléptető rendszer), valamint az EU és a szomszédos országok bizonytalan politikai és gazdasági feltételeinek rendezése (partnerségi keretmegállapodások, Európai Fenntartható Fejlődési Alap, makroszintű pénzügyi támogatás, az Európai Beruházási Bank (EBB) külső finanszírozási megbízatása, a kohéziós politikához kapcsolódó támogatások technikai kiigazítása).

1.5.

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának minőségi szempontját illetően az EGSZB támogatja az egyszerűbb és rugalmasabb általános és ágazati pénzügyi szabályok bevezetésének célkitűzését, ezért különösen üdvözli az uniós források kedvezményezettjeire alkalmazandó adminisztratív kötelezettségek, valamint az ellenőrzés, az audit és a beszámolás egyszerűsítését.

1.5.1.

A jobb forrásfelhasználás és a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveinek bevezetése azonban nem adhat alapot a kiadások indokolatlan csökkentésére azokban az ágazatokban vagy programokban, amelyek értékelése kevésbé egyértelmű, mint a többieké, akár azért, mert az előnyök hosszabb távon jelentkeznek, akár azért, mert nehezebben számszerűsíthetők. Ez különösen hátrányos lehet az olyan programok esetében, mint a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a COSME esetében.

1.5.2.

Az EGSZB támogatja egyrészt azokat az ösztönzőket, amelyek előmozdíthatják a felelősségteljes felhasználást, másrészt pedig egy megfelelő és időszerű rendszert szorgalmaz az uniós költségvetés különböző szakpolitikai területeire vonatkozó célkitűzések nyomon követésére.

1.6.

A 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat megvitatása kapcsán az EGSZB azt kéri, hogy mielőbb végezzék el a hatályos költségvetés eredményeinek gondos értékelését, a félidős felülvizsgálat fényében is, az elsődleges feladatok és a szükséges változtatások megvitatása mellett.

1.7.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a következő többéves pénzügyi keretek időtartamát az Európai Bizottság és a Parlament politikai ciklusához igazítsák. Elfogadhatónak tartja azt a javaslatot, amely szerint a többéves pénzügyi keret időtartamát 5 + 5 évben határozzák meg, egyes hosszú távú programozást igénylő tételek (különösen a kohéziós politika és a vidékfejlesztés) esetében kötelező félidős felülvizsgálattal, míg az összes többi tételre a középtávú ötéves időtartam vonatkozna, az európai választásokkal összhangban.

1.8.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy új típusú saját forrásokat vezessen be, valamint azt a munkát, amelyet a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport (HLGOR) végez. Ajánlatos azonban, hogy a javaslatokat, amelyeket az Európai Bizottság kidolgoz majd a saját források rendszeréről, 2017 folyamán az EGSZB megfelelő bevonása mellett vitassák meg és fogadják el a 2020 utáni többéves pénzügyi keret előkészítéséhez.

1.8.1.

Ebben az összefüggésben az EGSZB fontosnak tartja, hogy az EU felvértezze magát a saját források független, átlátható és méltányos rendszerével, csökkentve ezzel a tagállamok nemzeti hozzájárulásaira alapuló rendszer hatályát, azonban anélkül, hogy – különösen a hátrányosabb helyzetű polgárok esetében – növelné az adóterheket. Az EGSZB emellett hangsúlyozza, hogy fontos küzdeni – többek között nagyobb átláthatóság révén (1) – az adókijátszás, valamint a tagállamok közötti tisztességtelen adóverseny bármilyen formája ellen.

1.8.2.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy időben készítsen becslést arról, hogy milyen költségvetési veszteséget eredményez az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése.

1.9.

Az EGSZB egyetért azzal az üzenettel, miszerint az Uniónak több (és jobb) Európára van szüksége, nem pedig kevesebbre (2). Az EU válsága az Európa jövőjével kapcsolatos stratégiai szemlélet hiányából fakad. A válság tovább mélyülhet, ha a 2020 utáni többéves pénzügyi keret nem foglalkozik annak okaival, melyek a demokratikus deficitben, a jogállamiság hiányosságaiban, a globalizáció veszteseiként elkönyvelt társadalmi csoportokra és gazdasági ágazatokra gyakorolt hatásban keresendők. Az Uniónak vissza kell térnie egy ambiciózus jövőkép elfogadásához, hogy fel tudja venni a versenyt a nagy globális szereplőkkel, és ehhez egy ambiciózus és az előttünk álló kihívásoknak megfelelő többéves pénzügyi keretre van szükség.

1.10.

A többéves pénzügyi keret célkitűzéseinek a tervek szerinti megvalósulása érdekében az új uniós költségvetésnek példamutatónak, hatékonynak, eredményesnek és átláthatónak kell lennie, hogy az európai közvélemény szemében hiteles legyen, és egyértelműen illusztrálja Európa előnyeit és az európai út elutasításának költségeit is.

2.1.

A 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata céljából az Európai Bizottság által javasolt csomag jogszabályi változtatásokra és 12,8 milliárd euro, a növekedésre és a foglalkoztatásra, a migrációra és a biztonságra szánt forrásnak az említett időszak végéig történő újraelosztására vonatkozik, ideértve a 2017. évi költségvetési tervezetet is. A felülvizsgálat különösen az alábbiakat tartalmazza:

2.2.

Az EGSZB már korábban kifejtette (3), és ebben a véleményében is fenntartja, hogy megérti, hogy az Európai Bizottság a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban 2013-ban egyensúlyt ért el azáltal, hogy két ellentétes igényt összehangolt a bonyolult társadalmi, gazdasági és politikai helyzetben. Egyrészt egyes tagállamok a gazdasági és pénzügyi válság nyomán korlátozni kívánták a közpénzekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat. Másrészt hatékonyan kezelni kellett az EU előtt álló jelentős kihívásokat, amelyek a Lisszaboni Szerződésből és az Európa 2020 stratégiából erednek.

2.3.

A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára olyan időpontban kerül sor, amikor a helyzet bizonyos tekintetben változott 2013 óta. Az EU továbbra is nehéz helyzetben van, mivel a pénzügyi és gazdasági válság egyes tagállamokban továbbra is erősen érezteti hatását, különösen az alacsony és közepes jövedelműek esetében, és mivel magára a válságra továbbra sincs közösségi szintű, közös válasz. Ehhez azonban mára újabb társadalmi, politikai és intézményi jellegű aggodalmak is társultak, beleértve az Európán a közelmúltban végigsöprő terrortámadásokat.

2.3.1.

Először is, egyre nő a háborúk, valamint az afrikai és közel-keleti szegénység miatt Európába induló migránsok és menekültek áradata, ami aggodalmat kelt az európai közvéleményben, mindenekelőtt az első hatásokat elszenvedő földközi-tengeri és balkáni országokban, valamint a célországokban, ahol elő kellene segíteni az integrációjukat.

2.3.2.

Másodszor, sokan kételkednek a politika – következésképpen a tagállamok és az EU – abbéli képességeiben is, hogy fenn tudja-e tartani a gazdasági jólétet és a társadalmi kohéziót (4), ebből következően tágabb teret kérnek a nemzeti kormányok számára – éppen egy olyan történelmi időszakban, amikor az EU-nak inkább globális szereplőként kellene fellépnie.

2.3.3.

Harmadszor, az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről rendezett népszavazás, az ún. brexit világossá tette, hogy az EU nem magától értetődő és visszafordíthatatlan választás. Ráadásul az Uniót elhagyni készülő tagállam miatt kialakult helyzet eddig nem látott intézményi és pénzügyi problémákat hozott felszínre a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban.

2.4.

Ebben a gyorsan változó környezetben a többéves pénzügyi keret hatékonyságának értékelését teljes mértékben a közösségi jog alapelvei alapján kell elvégezni, ezen belül figyelembe véve azt, hogy a Lisszaboni Szerződés 3. cikkének értelmében a tagállamok megfelelő életkörülményeket biztosítanak az uniós polgárok számára jólétük tiszteletben tartása mellett (5), illetve hogy az EUMSZ 311. cikke értelmében „az Unió gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről”.

2.5.

Az, hogy az EU mennyiben tud megfelelni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak, nagyban függ intervenciós stratégiáinak minőségétől és mennyiségi dimenziójától. Meg kell érteni, hogy mely területeken érdemesebb költeni a növekedési és foglalkoztatási célok elérése és az új kihívásokra adandó válaszok megtalálása érdekében; hogy a kiadások mely formája a leghatékonyabb; milyen módon végezhető komoly és nem merőben formai értékelés a beruházásokról; végül pedig, hogyan célszerű kommunikálni az európai intézmények tevékenységét olyan környezetben, amelyre a polgárok széleskörű bizalmatlansága jellemző (6).

2.6.

A fenti okok miatt elmondható, hogy bár érteni véljük a Bizottság az irányú erőfeszítéseit, hogy javaslatot tegyen a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára, a javasolt keret teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy megfeleljen az EU előtt álló kihívásoknak és az EU prioritásainak.

3.1.

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának minőségi részét illetően az EGSZB egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy egyszerűbb általános és ágazati pénzügyi szabályokat kell megállapítani, és ezért különösen pozitívan értékeli a közösségi források kedvezményezettjeire, az ellenőrzésekre, az auditokra és a jelentéstételre vonatkozó adminisztratív előírások egyszerűsítését.

3.2.

Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy a jobb forrásfelhasználás és a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveinek bevezetése nem adhat alapot a kiadások indokolatlan csökkentésére azokban az ágazatokban vagy programokban, amelyek értékelése kevésbé egyértelmű, mint a többieké, akár azért, mert az előnyök hosszabb távon jelentkeznek, akár azért, mert nehezebben számszerűsíthetők. Ez különösen negatívan hathat olyan programokra, mint a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és a COSME.

3.2.1.

Az EGSZB támogatja egyrészt azokat az ösztönzőket, amelyek előmozdíthatják a felelősségteljes és hatékony felhasználást, másrészt pedig egy megfelelő és időszerű rendszert szorgalmaz az uniós költségvetés különböző szakpolitikai területeire vonatkozó célkitűzések nyomon követésére.

3.3.

Ez azonban önmagában nem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy a növekedés, a foglalkoztatás és a szociális pillér fellendítésével konkrét választ lehessen adni az egyre növekvő gazdasági, társadalmi és politikai aggodalmakra. Különösen igaz ez azokra a forráshiányos területekre, ahol az uniós költségvetés hozzáadott értékkel rendelkezik az egyes tagállamok által bevezethető szakpolitikai intézkedésekkel szemben.

3.4.

Amint azt az EGSZB korábbi véleményeiben is megerősítettük, az EU előtt álló kihívások nem csupán kívánatossá, hanem kifejezetten szükségessé teszik a közösségi költségvetés mértékének növelését (7).

3.5.

E feladatok megoldása elsődleges ahhoz, hogy erőteljes támogatást és ösztönzést lehessen nyújtani mind a köz-, mind a magánberuházások számára. 2014-ben a beruházások szintje 15 %-kal maradt el a nagy pénzügyi és gazdasági válságot közvetlenül megelőző, 2007-es adatokhoz képest, amely a legmagasabb csúcshoz képest 430 milliárdos, míg az utóbbi évek átlagához képest kb. 300 milliárdos csökkenést jelent; ráadásul e csökkenés 75 %-a mindössze öt tagállamnak (Spanyolország, Olaszország, Görögország, az Egyesült Királyság és Franciaország) tulajdonítható (8).

3.6.

A hiányzó beruházások közvetett pótlása céljából az Európai Bizottság javasolta és létre is hozta az ESBA-t, melynek az EBB révén mozgósítania kellene a közösségit kiegészítő magánforrásokat. E program értékelése attól függ, hogy mennyiben képes további projekteket támogatni azokon túl, amelyeket egyébként is megfinanszíroztak volna. Az első elemzések azt mutatják, hogy az ESBA projektjeinek nagy része jelentős mértékben hasonlít az EBB által általában – elsősorban a fejlettebb régiókban – finanszírozott projektekre (9). Az EGSZB kéri, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a valóban innovatív, kockázati és más úton nem finanszírozható projektekre, amelyek tényleges gazdasági és foglalkoztatási növekedést képesek garantálni az EU-ban.

3.7.

A migráns- és menekültválság nem egyszerűen a befogadásra irányuló kötelezettségről szól. Az EU által biztosított forrásokat részben arra kell fordítani, hogy a félelmeket tápláló belső biztonsági kockázatokat lehetőségekké alakítsuk, és kiaknázzuk a gazdaság, a munkaerőpiac és a társadalmi dinamizmusok számára jelentkező lehetséges előnyöket. Az EGSZB az Európai Parlamenttel (10) egyetértve úgy véli, hogy a 3. (Biztonság és uniós polgárság) és 4. (Globális Európa) cím keretében – különösen a menekültválságra és a külső támogatásokra – előirányzott források elképzelhető, hogy nem lesznek elegendőek a következő hónapokban és években, ezért kéri a kiadási korlátok felfelé történő módosítását.

3.7.1.

Az EGSZB ezzel összefüggésben az EU-n belüli szolidaritás válságára is figyelmeztet, mellyel foglalkozni kell, és meg kell oldani. Elfogadhatatlan, hogy bizonyos tagállamok elfogadják a szolidaritás elvét akkor, amikor a 2014–2020-ra szóló többéves pénzügyi keret forrásainak felosztásáról van szó, ugyanakkor tagadják azt, amikor a menekültek és migránsok okozta vészhelyzetet kell kezelni.

3.8.

Az Európa 2020 stratégia és célkitűzései középpontjában az Európai Strukturális és Befektetési Alapok állnak, amelynek költségvetése a 2014–2020 közötti programozási időszakra 454 milliárd euro. Az Alapok az EU fő befektetési eszközeként a társadalmi és területi kohézió növelése révén hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez és új, minőségi munkahelyek teremtéséhez. A programozási időszak elindulta után annak végrehajtását az európai intézményeknek kell ellenőrizniük és folyamatosan nyomon követniük, mert csak így garantálható azoknak a várt eredményeknek az elérése, amelyekben az Európai Bizottság, a tagállamok és a régiók megállapodtak. Ehhez szükség van az EGSZB-ben képviselt civil társadalmi szervezetek és szociális partnerek körültekintő bevonására.

3.9.

Az ifjúsági munkanélküliség (a gazdaságilag aktív népesség mintegy 20 %-a, bár a tagállamok között jelentős különbségek tapasztalhatók (11)), a bizonytalan foglalkoztatás és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok jelensége (NEET-fiatalok, a 20 és 34 év közötti korosztály 19 %-a (12)) továbbra is elfogadhatatlanul magas, ami amellett, hogy hátrányos az érintettek saját végzettségi szintjére, általában árt az európai humán tőkének is. Ennek kezeléséhez az Európai Szociális Alap keretében meg kell erősíteni és jelentősebb forrásokkal kell finanszírozni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, oly módon, hogy meg kell emelni az 1B (Szociális és területi kohézió) fejezetben előirányzott kiadási korlátokat.

3.10.

Végül pedig rendezni kell az elmaradt teljesítések kérdését. A finanszírozási kötelezettségvállalások és a tagállamok felé megvalósult kifizetések között az elmúlt években kialakult szakadék 2014 végére közel 25 milliárd euróra nőtt, amelyet 2016 végéig el kell kezdeni lefaragni. Az elmaradt teljesítések negatív hatása az EU költségvetésének minden kedvezményezettjét érinti, ideértve a vállalatokat, a kutatási intézeteket és a helyi hatóságokat is. Tekintettel az európai GDP-hez képest már önmagában nagyon korlátozott költségvetésre, biztosítani kell, hogy legalább a vállalt kötelezettségek kifizetése idejében megtörténjen, és minden megfelelő intézkedést meg kell hozni annak elkerülése érdekében, hogy ez a helyzet a következő többéves pénzügyi keret időszakára is áthúzódjon vagy akkor újra kialakuljon.

3.11.

Az EGSZB tehát egyetért egyes rendkívül hatékonynak ítélt kiadási tételek, például a Horizont 2020, CEF-Közlekedés, Erasmus+, COSME és Wifi4EU forrásainak megemelésével, valamint az ESBA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kiterjesztésével.

3.11.1.

Az EGSZB továbbá egyetért azokkal az új előirányzatokkal, amelyek célja a migránsválság kezelése (Európai Határ- és Parti Őrség, Europol, Menekültügyi Ügynökség, a dublini közös menedékjogi rendszer, sürgősségi támogatás az EU-ban, be- és kiléptető rendszer), valamint az EU és a szomszédos országok bizonytalan politikai és gazdasági feltételeinek rendezése (partnerségi keretmegállapodások, Európai Fenntartható Fejlődési Alap, makroszintű pénzügyi támogatás, az EBB külső finanszírozási megbízatása, a kohéziós politikához kapcsolódó támogatások technikai kiigazítása).

4.1.

Az Európai Bizottság 2018. január 1-ig nyújtja be a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslatát. Az EGSZB azt kéri, hogy mielőbb végezzék el a hatályos költségvetés eredményeinek gondos értékelését, a félidős felülvizsgálat fényében is, megvitatva az elsődleges feladatokat és a szükséges változtatásokat. A cél az, hogy a többéves pénzügyi keret megfeleljen az EU hosszú távú prioritásainak és kihívásainak.

4.2.

Az EU válsága az Európa jövőjére vonatkozó, közösségi szintű stratégiai elképzelés hiányának tudható be. A válság tovább mélyülhet, ha a 2020 utáni többéves pénzügyi keret nem foglalkozik annak okaival, melyek a demokratikus deficitben, a jogállamiság hiányosságaiban, a globalizáció veszteseiként elkönyvelt társadalmi csoportokra és gazdasági ágazatokra gyakorolt hatásban keresendők. Ha az EU költségvetési szabályai csökkentették a tagállamok önálló mozgásterét – bizonytalanságot teremtve a munkaerőpiacon és a jóléti rendszerben –, a jelen pillanatig nem hoztak létre közösségi szintű szociális védőhálót az uniós polgárok számára, sem pedig egy valóban innovatív és versenyképes európai gazdasági rendszert, mely fel tudja venni a versenyt a globális kihívásokkal (13).

4.3.

Alapvetően fontos tehát, hogy az új többéves pénzügyi keretben nagyobb figyelmet és új erőforrásokat kell fordítani az alábbi, az EU léte szempontjából is meghatározó, fő európai stratégiai prioritásokra:

4.4.

A többéves pénzügyi keret időtartamának reformját illetően az EGSZB – az Európai Parlamenttel (14) egyetértve – fontosnak tartja, hogy azt az Európai Bizottság és a Parlament politikai ciklusához igazítsák, oly módon, hogy a közösségi költségvetés prioritásai álljanak az európai választási kampányban folytatott viták középpontjában. Elfogadhatónak tartja azt a javaslatot, amely szerint a többéves pénzügyi keret időtartamát 5 + 5 évben határozzák meg, egyes hosszú távú programozást igénylő tételek (különösen a kohéziós politika és a vidékfejlesztés) esetében kötelező félidős felülvizsgálattal, míg az összes többi tételre a középtávú ötéves időtartam vonatkozna, az európai választásokkal összhangban.

4.5.

Az Európai Bizottságnak sürgősen ki kell dolgoznia az arra vonatkozó részletes becsléseket – a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat okán is –, hogy a brexit milyen hatással lesz az EU kiadásaira és bevételeire (15).

4.6.

Ezenkívül az euróövezeten belül olyan költségvetést kell kidolgozni, amely alkalmas az eurót bevezető tagállamok speciális problémáinak kezelésére. Emlékeztetve az EGSZB korábbi javaslatára, el kell indulnunk „az euróövezet megfelelő saját költségvetése felé, közösen elfogadott szabályokkal; ez az egyetlen módja annak, hogy lépéseket tegyünk egy közös fiskális politika felé és tompítsunk minden olyan sokkot, mely a jövőben előfordulhat” (16).

4.7.

A bevételi oldalt tekintve az új többéves pénzügyi keretnek tekintetbe kell vennie a Mario Monti elnökletével működő, saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport (HLGOR) által kidolgozott javaslatokat; a csoport végleges jelentése, és azzal együtt az Európai Bizottság erről szóló jogalkotási javaslatának elkészülte 2016 végére várható.

4.7.1.

Az EGSZB különösen fontosnak tartja, hogy az új költségvetésben a jól célzott és fenntartható saját források túlsúlyban legyenek a nemzeti hozzájárulásokkal szemben, mivel ez utóbbiak a „méltányos megtérülés” elhibázott elvét erősítik. E célból az EGSZB megerősíti korábbi véleményeiben (17) kifejtett álláspontját, miszerint támogatja az Európai Bizottság saját forrásokra vonatkozó javaslatát, amelyek bevétele a tagállamokat elkerülve, közvetlenül az EU költségvetésébe érkezne. Az új rendszerrel el kell kerülni az adóterhek növelését, különösen a leginkább hátrányos helyzetű polgárok és a kis- és középvállalkozások esetében.

4.7.2.

Az EU-n belül az adózás átláthatósága, az adókijátszás elleni küzdelem, valamint a munkahelyteremtés, a beruházások és a kereskedelem növelése érdekében meg kell határozni egy közös összevont társaságiadó-alapot (KÖTA).

4.8.

Az EGSZB egyetért azzal az üzenettel, miszerint az Uniónak több (és jobb) Európára van szüksége, nem pedig kevesebbre. A többéves pénzügyi keret célkitűzéseinek a tervek szerinti megvalósulása érdekében az új uniós költségvetésnek példamutatónak, hatékonynak, eredményesnek és átláthatónak kell lennie, hogy az európai közvélemény szemében hiteles legyen, és egyértelműen illusztrálja Európa előnyeit és az európai út elutasításának költségeit is.