52015TA1209(25)

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52015TA1209(25) - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52015TA1209(25)

Help

Jelentés az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

HL C 409., 2015.12.9, p. 223–233 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

9.12.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 409/223

JELENTÉS

az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2015/C 409/25)

BEVEZETÉS

Az athéni és heraklioni székhelyű (1) Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ENISA) a 460/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hozta létre, amelynek helyébe több módosítást követően az 526/2013/EU rendelet (3) lépett. Az Ügynökség fő feladata, hogy a nemzeti és uniós kezdeményezésekre támaszkodva fokozza az Uniónak a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák megelőzésére, illetve az azokra történő reagálásra vonatkozó képességét (4).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)	az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2014. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll; és

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

A vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége (7):

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (8) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az ügyvezető igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézményeknek az INTOSAI által elfogadott nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Európai Unió jogi keretei által meghatározott követelményektől való lényeges eltérés az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése. E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során a Számvevőszék az Unió költségvetési rendelete (10) 208. cikke (4) bekezdésének megfelelően figyelembe vette a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolóira nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

A Számvevőszék úgy véli, hogy az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékok elégségesek és megfelelőek megbízhatósági nyilatkozata megalapozásához.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2014. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

A Számvevőszék véleménye szerint a 2014. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.	A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

11.

Összességében a lekötött előirányzatok aránya nagy volt: 100 % (2013: 94 %). A 2015-re átvitt lekötött előirányzatok összege 1,3 millió euro volt, vagyis az összes előirányzat 15 %-a (2013: 1,2 millió euro, vagyis 13,5 %). A lekötött előirányzatok átvitele nagy volt a II. cím esetében (igazgatási kiadások), 0,6 millió euro, vagyis 49 % (2013: 0,8 millió euro, vagyis 59 %). Ezek az Ügynökség két irodájának informatikai infrastruktúrájába eszközölt, a tervek szerint az év végéhez közel megrendelt beruházásokhoz kapcsolódtak.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

12.

Az I. melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

A jelentést 2015. szeptember 8-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1) Az Ügynökség operatív személyi állománya 2013 márciusában Athénba költözött. Az adminisztratív személyzet továbbra is Heraklionban marad.

(2) HL L 77., 2004.3.13., 1. o.

(3) HL L 165., 2013.6.18., 41. o.

(4) Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a II. melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(5) Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(6) Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(7) Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.) 39. és 50. cikke.

(8) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(9) Az 1271/2013/EU rendelet 107. cikke.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzése	A helyesbítő intézkedés állapota (végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2012	Noha a pénzügyi szabályzat és a kapcsolódó végrehajtási szabályok értelmében az állóeszközökről legalább háromévente fizikai leltárt kell készíteni, teljes körű fizikai leltárra legutóbb 2009-ben került sor.	Folyamatban
2013	Összességében a lekötött előirányzatok 94 %-ot tettek ki, ami főként annak tudható be, hogy a Bizottságtól az új athéni iroda felújításának finanszírozására szolgáló kiegészítő forrásokat csak 2013 novemberében hagyták jóvá. Ezzel összefüggésben az igazgatóság döntése alapján egy 0,5 millió eurós, az év évégén még nem lekötött összeget átvittek a következő évre.	n.a.
2013	A 2014-re átvitt lekötött és nem lekötött előirányzatok összege 1,2 millió euro (az összes előirányzat 13,5 %-a). Ez főként a II. címet (igazgatási kiadások) érinti 0,8 millió euro összegben, azaz a II. cím alá tartozó előirányzatok 59 %-ával. A magas arányt a 11. bekezdésben említett 0,5 millió eurós átvitel és egy további, 0,3 millió eurós átvitel okozza, mely utóbbi az athéni irodába szánt bútorok és hálózati berendezések év végi megrendelése okozott.	n.a.
2013	Az ENISA operatív személyzete 2013-ban Athénba költözött, míg az adminisztratív személyzet Heraklionban maradt. Az igazgatási költségek valószínűleg csökkenthetők lennének, ha minden munkatárs egy közös munkahelyen dolgozna.	n.a.
2013	A görög hatóságok, az Ügynökség és az ingatlan bérbeadója között létrejött bérleti szerződés szerint az athéni irodák bérleti díját a görög hatóságok állják. A bérleti díjat folyamatosan több hónapos késéssel fizetik ki, ami üzletmenet-folytonossági és pénzügyi kockázatot jelent az Ügynökség számára: amennyiben az ingatlan bérbeadója a fizetési késedelem miatt felbontja a bérleti szerződést, az hatással lenne az Ügynökség működésére, valamint az iroda berendezésével és felújításával kapcsolatos beruházások elvesznének.	Végrehajtva

II. MELLÉKLET

Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (Athén és Heraklion)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke)

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A belső piaccal kapcsolatos feladatok az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartoznak (EUMSZ, 4. cikk (2) bekezdés a) pont).

Az Ügynökség hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 526/2013/EU rendelete)

Célok

1.	Az Ügynökség magas szintű szakértelmet alakít ki és tart fenn.

2.	Az Ügynökség segíti az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket a hálózat- és információbiztonsági politikák kidolgozásában.

Az Ügynökség segíti az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, valamint a tagállamokat a hálózat- és információbiztonság területén az Unió jelenlegi és jövőbeni jogi aktusai értelmében alkalmazandó jogi és szabályozási követelmények teljesítéséhez szükséges politikák végrehajtásában, ezáltal pedig hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez.

4.	Az Ügynökség segítséget nyújt az Uniónak és a tagállamoknak a hálózat- és információbiztonságot érintő problémák és váratlan események megelőzéséhez, észleléséhez és kezeléséhez szükséges képességeik és felkészültségük fejlesztéséhez és megerősítéséhez.

5.	Az Ügynökség szakértelmének felhasználásával ösztönzi a köz- és a magánszektorbeli szereplők közötti széles körű együttműködést.

Feladatok

Az Ügynökség a következő feladatokat látja el:

támogatja az uniós politika és jog fejlesztését azáltal, hogy:

i.	segítséget nyújt és tanácsot ad az uniós hálózat- és információbiztonsági politikához és joghoz kapcsolódó valamennyi kérdésben;

ii.	előkészítő munkát végez, tanácsot ad és elemzéseket készít az uniós hálózat- és információbiztonsági politika és jog fejlesztésével és naprakésszé tételével kapcsolatban;

iii.	elemzi a nyilvánosan elérhető hálózat- és információbiztonsági stratégiákat és előmozdítja közzétételüket;

támogatja a képességek fejlesztését azáltal, hogy:

kérésükre támogatja a tagállamokat a hálózat- és információbiztonságot érintő problémák és váratlan események megelőzésének, észlelésének, elemzésének és az ilyen problémák és események kezelése képességének kialakítására és javítására irányuló erőfeszítéseikben, továbbá biztosítja számukra a szükséges ismereteket;

ii.

elősegíti és megkönnyíti a tagállamok között, illetve az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok között a hálózat- és információbiztonságot érintő, határokon átnyúló hatással rendelkező problémák és váratlan események megelőzése, észlelése és kezelése érdekében folytatott önkéntes együttműködést;

iii.

segíti az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket a hálózat- és információbiztonságot érintő problémák és váratlan események megelőzésének, észlelésének, elemzésének és az ilyen problémák és események kezelésére vonatkozó képességnek a fejlesztésére irányuló erőfeszítéseikben különösen azáltal, hogy támogatja egy őket segítő, hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoport (CERT) működését;

iv.

támogatja a nemzeti/kormányzati és uniós CERT-ek képességeinek fejlesztését többek között a párbeszéd és az információcsere elősegítése révén annak biztosítása érdekében, hogy a legújabb technológiai fejleményekre való tekintettel valamennyi CERT rendelkezzen egy sor minimumképességgel, és a bevált gyakorlatok szerint működjön;

v.	támogatja az uniós hálózat- és információbiztonsági gyakorlatok szervezését és végrehajtását, továbbá kérésükre tanácsot ad a tagállamoknak az ilyen nemzeti gyakorlatokra vonatkozóan;

vi.

segíti az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, valamint a tagállamokat a hálózat- és információbiztonságra vonatkozó adatok gyűjtésére, elemzésére és a tagállamok biztonsági követelményeinek megfelelő terjesztésére irányuló erőfeszítéseikben; valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok által az uniós rendelkezéseknek, illetve az uniós jog rendelkezéseivel összhangban álló nemzeti rendelkezéseknek megfelelően nyújtott információk alapján gondoskodik az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok Unión belüli hálózat- és információbiztonság helyzetére vonatkozó ismereteinek naprakészen tartásáról;

vii.	támogatja a tagállamok saját mechanizmusait kiegészítő, uniós korai előrejelzési mechanizmus kifejlesztését;

viii.

a megfelelő állami szervek számára hálózat- és információbiztonsági képzéseket kínál adott esetben együttműködve az érdekeltekkel;

támogatja az illetékes állami szervek önkéntes együttműködését, illetve az érdekeltek, köztük az Unióban működő egyetemek és kutatóközpontok közötti együttműködést, valamint a figyelemfelkeltő tevékenységeket többek között azáltal, hogy:

i.	előmozdítja a nemzeti és a kormányzati CERT-ek vagy a számítógép-biztonsági és incidenskezelő csoportok (CSIRT), többek között az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek CERT-je közötti együttműködést;

ii.	előmozdítja a bevált gyakorlatok kidolgozását és megosztását a magas szintű hálózat- és információbiztonság elérése érdekében;

iii.	elősegíti a bevált gyakorlatok kidolgozására és cseréjére irányuló párbeszédet és erőfeszítéseket;

iv.	előmozdítja az információ megosztásával és a figyelemfelkeltéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

támogatja az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, valamint – kérésükre – a tagállamokat és megfelelő intézményeiket, többek között az egyéni felhasználók szintjén a figyelemfelkeltést szolgáló tevékenységeik és más tájékoztató tevékenységek szervezésében annak érdekében, hogy a bevált gyakorlatok és iránymutatások rendelkezésre bocsátásával fokozza a hálózat- és információbiztonságot, valamint láthatóságát;

támogatja a kutatást és fejlesztést, továbbá a szabványosítást azáltal, hogy:

i.	elősegíti a kockázatkezelésre és az elektronikus termékek, rendszerek, hálózatok és szolgáltatások biztonságára vonatkozó európai és nemzetközi standardok kidolgozását és alkalmazását;

ii.

tanácsokkal látja el az Uniót és a tagállamokat a tekintetben, hogy a hálózat- és információbiztonság területén milyen további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy hatékonyan lehessen kezelni a hálózat- és információbiztonságot érintő jelenlegi és jövőbeli kockázatokat és fenyegetéseket, beleértve az új és kialakulóban lévő információs és kommunikációs technológiákat érintő kockázatokat is, illetve ahhoz, hogy eredményesen lehessen alkalmazni a kockázatmegelőző technológiákat;

együttműködik az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, köztük a kiberbűnözés elleni fellépéssel és a magánélet, illetve a személyes adatok védelmével foglalkozókkal is a közös érdekű ügyekkel kapcsolatos problémák kezelése érdekében többek között azáltal, hogy:

i.	biztosítja a know-how és a bevált gyakorlatok cseréjét;

ii.	tanácsot ad a hálózat- és információbiztonság megfelelő vonatkozásaival kapcsolatban a szinergiák kialakítása érdekében;

a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó nemzetközi együttműködés elősegítése érdekében hozzájárul a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatandó együttműködésre irányuló uniós erőfeszítésekhez többek között azáltal, hogy:

i.	adott esetben megfigyelőként részt vesz nemzetközi gyakorlatokon, illetve e gyakorlatok szervezésében, valamint az ilyen gyakorlatok eredményeiről elemzést és jelentést készít;

ii.	elősegíti a megfelelő szervezetek bevált gyakorlatainak cseréjét;

iii.	szakértelmet biztosít az uniós intézmények számára.

2.	Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállami szervek tanácsot kérhetnek az Ügynökségtől a biztonság sérülése és az integritás megszűnése esetén, amennyiben ezek jelentős hatással járnak a hálózatok vagy a szolgáltatások működése szempontjából.

3.	Az Ügynökség ellátja az Unió jogi aktusai által ráruházott feladatokat.

4.	Az Ügynökség független módon fejezi ki saját, az e rendelet hatáskörébe és célkitűzései közé tartozó kérdésekre vonatkozó következtetéseit, iránymutatásait és tanácsait.

Irányítás

Igazgatóság

Az igazgatóság tagállamonként egy-egy képviselőből és a Bizottság által kijelölt két képviselőből áll. Valamennyi képviselő rendelkezik szavazati joggal. Az igazgatóság minden egyes tagja rendelkezik egy helyettessel, aki a tagot képviseli annak távollétében.

Az igazgatóság tagjait és helyetteseiket az Ügynökség feladataira és céljaira vonatkozó ismereteik alapján nevezik ki, figyelembe véve az igazgatósági tagként elvégzendő feladatok teljesítéséhez szükséges vezetői, adminisztratív és költségvetési felkészültségüket.

Az igazgatósági tagok és helyetteseik hivatali ideje négy év. A hivatali idő megújítható.

Az érdekeltek állandó csoportja

Az igazgatóság az ügyvezető igazgató javaslatára létrehozza az érdekeltek állandó csoportját a releváns érdekelteket, így különösen az IKT-ágazatot, a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat, a fogyasztói csoportokat és a hálózat- és információbiztonság területén tevékenykedő tudományos szakembereket képviselő elismert szakértőkből, valamint a 2002/21/EK irányelv értelmében bejegyzett nemzeti szabályozó hatóságok, a bűnüldöző és a magánélet védelmével foglalkozó hatóságok képviselőiből. Az érdekeltek állandó csoportja tagjainak hivatali ideje két és fél évre szól.

Az érdekeltek állandó csoportja tanácsadással segíti az Ügynökséget tevékenységeinek ellátásában. A csoport tanácsokat ad különösen az ügyvezető igazgatónak az Ügynökség munkaprogramjára vonatkozó javaslat elkészítéséhez és a releváns érdekeltekkel a munkaprogramot érintő valamennyi kérdésről folytatandó párbeszéd biztosításához.

Ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően az igazgatóság nevezi ki ötéves megújítható időtartamra az Európai Bizottság által javasolt jelöltek listájáról.

Végrehajtó testület

A végrehajtó testület az igazgatósági tagok közül kinevezett öt tagból áll, köztük az igazgatóság elnökéből – aki betöltheti a végrehajtó testület elnöki tisztségét is –, valamint a Bizottság egyik képviselőjéből.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság belső ellenőrzési szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az Európai Parlament, a Tanács ajánlása alapján.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2014-ben (2013)

Végleges költségvetés

9,7 millió euro (9,7 millió euro), ennek 94 %-a (93 %) uniós támogatás.

Létszám 2014. december 31-én

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma 48 (47), ebből betöltött 46 (43).

Egyéb betöltött álláshelyek: 14 (13) szerződéses alkalmazott, 2 (3) kirendelt nemzeti szakértő.

Teljes létszám 62 (59), feladatok szerinti bontásban:

operatív feladatok: 44 (42) fő

adminisztratív feladatok: 18 (17) fő

Termékek és szolgáltatások 2014-ben (2013)

Az ENISA 2014-es alaptevékenységei három munkafolyamatra (MF) lettek felosztva.

MF (1) 1. Az uniós szakpolitika kialakításának támogatása

2014 során az ENISA támogatást nyújtott a politikai döntéshozatali folyamathoz. Ez abból állt, hogy az Ügynökség konszolidált információkkal szolgált a politikai döntéshozóknak az újonnan felmerülő fenyegetésekről, és fontos üzeneteket fogalmazott meg a tagállamok számára arról, hogyan biztosíthatják, hogy politikájuk és képességeik összhangban álljanak az uniós célkitűzésekkel, figyelembe véve a különböző tagállamokban leszűrt tanulságokat. Ezek az eredmények csak úgy voltak elérhetők, hogy a hozzáférhető információforrásokat közös összefüggésrendszerben egyesítették, és ugyanakkor szükség volt a fenyegetésértékelés, kockázatcsökkentés és politikameghatározás terén érdekelt fontos érintettek együttműködésére és bevonására is.

A következő célok és eredmények valósultak meg:

—	A technológiai fejlődés, kockázatok és kihívások azonosítása: tendenciák, biztonsági kihívások, a kapcsolódó kockázatok és a szükséges ellenintézkedések meghatározása az új technológiák terén (különös tekintettel a kiválasztott területekre/ágazatokra).

—	Hozzájárulás az uniós politikai kezdeményezésekhez: politikai kezdeményezések támogatása a biztonsági szempontok felmutatásával, valamint biztonsági intézkedések, illetve a biztonság és az adatvédelem terén legjobban bevált gyakorlatok javaslása.

—	Az uniós oktatás, kutatás és szabványosítás támogatása: az együttműködés és a kooperáció elősegítése a biztonsági szabványok alkalmazásának és a biztonsági kutatás előmozdításának érdekében; a hálózat- és információbiztonság tudatosítása az oktatás minden szintjén.

Az eredmények száma: 10 (7)

MF2. A kapacitásépítés támogatása

2014 folyamán számos olyan tevékenység zajlott, amely a legfőbb érintetteket igyekezett támogatni abban, hogy új operatív és stratégiai képességek kifejlesztése révén meg tudjanak felelni a különböző kiberbiztonsági kihívásoknak, illetve bővíteni tudják meglévő képességeik tárát.

Az Unió egyes tagállamai, akárcsak a magánvállalkozások, különböző fejlettségi szinten állnak a tekintetben, hogy mennyire képesek szembenézni számítógépes támadásokkal és hálózati zavarokkal. Az e munkafolyamat keretében végzett ENISA-tevékenységek azt célozták, hogy a bevált gyakorlatok gyűjtésével és terjesztésével emeljék a biztonság szintjét az egyes tagállamokban és a magánszektorban, illetve általában az európai polgárok javára.

A munkafolyamat céljai és eredményei a következők voltak:

—	A tagállamok kapacitásépítésének támogatása: a tagállamok segítése a nemzeti kiberbiztonsági stratégiák, a PPP-k, valamint a CERT-vonatkozású biztonsági módszerek és oktatási anyagok fejlesztésének és összehangolásának terén.

—

A magánszektor kapacitásépítésének támogatása: a hálózat- és információbiztonság különböző területein (a hálózat- és információbiztonság és a közbeszerzés; intelligens hálózatok tanúsítása, ICS SCADA – ipari vezérlő/felügyeleti, vezérlő- és adatgyűjtő – rendszerek, internetszolgáltatók, felhőalapú számítástechnika) a bevált gyakorlatokról szóló útmutatók, iránymutatások, minimális biztonsági ajánlások, illetve harmonizációs iránymutatások kidolgozása.

—	Az uniós polgárok felkészültségének javítása: technikai útmutatás nyújtása, ismeretterjesztő eszközök rendelkezésre bocsátása és az uniós kiberbiztonsági hónap támogatása.

Az eredmények száma: 16 (16)

MF3. A kooperáció támogatása

Az együttműködés elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy nőjön és erősödjék az európai egységes piac hálózat- és információbiztonsága, valamint hogy kiépüljenek a tagállamok, az uniós intézmények és a harmadik országok hálózat- és információbiztonsági kapacitásai.

2014-ben az ENISA e téren is folytatta a munkáját, az Ügynökség létrehozása óta kifejlesztett releváns közösségekkel már fennálló együttműködésre alapozva. A kooperáció fejlesztése érdekében az ENISA folytatta a bizalomerősítést, a piacon megjelenő termékek és szolgáltatások, illetve az azok iránti igény közötti szakadék áthidalását, valamint folyamatosan frissítette a hálózat- és információbiztonsági politika végrehajtóinak nyújtott információkat. Segítette a kooperációt 2014-ben az is, hogy eszközöket dolgoztak ki a nemzetközi kommunikáció megkönnyítésére és javítására, illetve a biztonság szempontjából lényeges információk megosztására a különböző tagállamokban működő, azonos érdeklődésű közösségeken belül.

A munkafolyamat céljai és eredményei a következők voltak:

—	A válságkezelési együttműködés gyakorlása: a Cyber Europe 2014 megszervezése, gyakorlási terv, a gyakorlás végrehajtása és beszámolás az európai számítógépes válságkezelési együttműködésről.

—	Az uniós jogszabályok végrehajtása: technikai iránymutatás és biztonsági intézkedések kidolgozása a váratlan eseményekről szóló 2013-as éves jelentések és a jelentős váratlan eseményekre vonatkozó ajánlások elemzését követően.

—	Rendszeres együttműködés a hálózat- és információbiztonsági közösségek között: a tagállami intézmények operatív képességeinek korszerűsítése és fejlesztése a CERT-közösség hatékonyságának és eredményességének növelésével.

Az eredmények száma: 9 (15)

MEGJEGYZÉS: Egyes 2014-es eredmények egynél több kiadványban vagy más konkrétumban testesültek meg, pl. a 3.2 munkacsomag 1. eredménye 6 kiadványt jelentett.

(1) MF: Munkafolyamat.

Forrás: Az Ügynökségtől származó melléklet.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

11.

2014 december végén sor került egy jelentős építési projektre, amely az athéni iroda felújításával volt kapcsolatos. A fő munkák befejezésekor további infrastrukturális beruházásokra volt szükség, főként az athéni épületben, amelyekre 2014 végén kellett szerződést kötni. A kiegészítő beruházások megvalósítását így 2015 első hónapjaira tervezték, ami megmagyarázza a nagyarányú átvitelt.

Top

Choose the experimental features you want to try