Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52015TA1209(21)

Jelentés az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Intézet válaszával együtt

HL C 409., 2015.12.9, p. 187–196 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

9.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 409/187

JELENTÉS

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Intézet válaszával együtt

(2015/C 409/21)

BEVEZETÉS

1.

A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: az Intézet, más néven EIT) a 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Intézet célja, hogy a tagállamok és az Európai Unió innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Az Intézet a felsőoktatási, a kutatói és az üzleti ágazatokat egybefűző „tudományos és innovációs társulások” (TIT társulások) részére nyújt egyre nagyobb számú támogatást, és ezzel igyekszik ösztönözni az innovációt és a vállalkozói kedvet (2). A TIT társulások több száz partner tevékenységét koordinálják. Az EIT által nyújtott támogatásokat a partnerek költségeinek, illetve a TIT társulások koordinációs tevékenységeiből adódó költségeknek a megtérítésére fordítják.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Intézet felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Intézet éves beszámolója, amely a 2014. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A vezetés felelőssége az Intézet éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége (5):

a)

Az Intézet éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Intézet éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Intézet pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézményeknek az INTOSAI által elfogadott nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az Intézet éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Európai Unió jogi keretei által meghatározott követelményektől való lényeges eltérés az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése. E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során a Számvevőszék az Unió költségvetési rendelete (8) 208. cikke (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vette a független külső ellenőr által az Intézet beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

7.

A Számvevőszék úgy véli, hogy az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékok elégségesek és megfelelőek megbízhatósági nyilatkozata megalapozásához.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Intézet éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2014. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2014. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Figyelemfelhívó megjegyzés

10.

Függetlenül a 9. bekezdésben ismertetett hitelesítő véleménytől, a Számvevőszék felhívja a figyelmet a következőkre: Az EIT pénzügyi hozzájárulása az első öt évben, 2010. január 1-től2014. december 31-ig nem haladhatja meg a TIT társulások globális kiadásainak 25 %-át. A TIT társulások által megadott adatok alapján ezt a felső határértéket betartották. Az EIT 2015. március 31-én ellenőrzési igazolásokat kapott a 2010–2014-es időszak alatt a kiegészítő TIT tevékenységek kapcsán felmerült költségekről. Az ellenőrzési igazolások megszerzése mellett az EIT 2015-ben megvizsgálta a kiegészítő TIT-tevékenységek körét, hogy meggyőződjön arról, hogy csak olyan tevékenységek kerültek elfogadásra, melyek megfelelnek az ilyen kiegészítő tevékenységek összes jogi és operatív követelményének, ideértve azt az előírást is, hogy kapcsolódniuk kell EIT-finanszírozású, többletértéket hozó TIT-tevékenységekhez.

11.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

12.

Az EIT fokozatosan javította a TIT társulások költségnyilatkozatainak pénzügyi ellenőrzését. A termékek operatív ellenőrzése azonban késik. A TIT társulások éves üzleti terve továbbra sem ad megfelelő meghatározást a termékekről, és nincs egyértelmű kapcsolat a tervezett termékek, illetve a partnerenként és költségkategóriánként elszámolható költség között. A Számvevőszék talált olyan eseteket is, ahol az EIT-támogatás teljes összegét annak ellenére is kifizették, hogy az üzleti tervben szereplő célok közül néhány nem teljesült.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

13.

Az Intézet 13,1 millió euróval, vagyis 5,6 %-kal (2013: 3,4 millió euro, vagyis 2,5 %) túlbecsülte 2014-es költségvetési igényeit, és a 233,1 millió eurós költségvetésből csak 220 millió euróra nézve történtek kötelezettségvállalások. A kis felhasználási arány fő oka a TIT-tevékenységek finanszírozására szánt támogatási előirányzatok (11,4 millió euró) fel nem használása. A TIT társulásoknak a támogatási megállapodások alapjául szolgáló üzleti tervei nem követelték meg, hogy az Intézet a rendelkezésére álló összes 2014-es előirányzatot felhasználja. A fel nem használt előirányzatok az Intézet pénzügyi szabályzatának megfelelően bekerülnek az Intézet 2015–2017-es költségvetésébe.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

14.

Noha a TIT társulásoknak rendelkezniük kellene stratégiákkal a pénzügyi fenntarthatóság biztosítására, működésük eddigi öt évében és jelenleg is teljes mértékben az Intézet és a TIT partnerei finanszírozásától függenek.

15.

Az Intézetet 2009-es létrehozása óta a munkatársak gyakori cserélődése és a vezetői szint instabilitása jellemzi. 2014 júniusában az igazgatótanács úgy döntött, hogy az intézet igazgatóját a mandátuma fennmaradó tizenegy hónapjára hosszú távú kutatási kiküldetésre kirendeli a firenzei Európai Egyetemi Intézethez. Feladatait 2014 augusztusában ideiglenes igazgató (akit nem sokkal korábban vettek fel és neveztek ki operatív igazgatóvá) vette át, aki hat éven belül már a negyedik személy az igazgatói poszton. 2015 júliusában adták ki az álláshirdetést az új igazgató posztjára.

16.

A három osztályvezető álláshely közül kettő már 2013 óta betöltetlen. Az egyik ilyen álláshelyet 2013 óta ideiglenes jelleggel töltik be, ami ellentmond az időtartamot egy évben maximalizáló személyzeti szabályzatnak. A másik ilyen álláshely jelenlegi betöltője az ideiglenes igazgatóként is fungáló operatív igazgató, aki ekképp egyszerre három szerepkört tölt be.

17.

A helyzet ugyan javult 2013-hoz képest, ám az EIT létszámtervének 20 %-a 2014 év végén (a 2013 végi egyharmaddal szemben) még mindig betöltetlen.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

18.

Az I. melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

A jelentést 2015. szeptember 15-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1)  HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(2)  Az Intézet hatáskörét és tevékenységeit a II. melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(3)  Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.) 39. és 50. cikke.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1271/2013/EU rendelet 107. cikke.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2012

A 9–13. bekezdésben leírtakon kívül, a 2012-es kifizetések alapjául szolgáló, 2010-ben és 2011-ben aláírt támogatási megállapodások költségvetései nem voltak eléggé konkrétak. Nem volt összefüggés a jóváhagyott támogatások és a végrehajtandó tevékenységek között. A támogatási megállapodásokban nem állítottak fel egyedi küszöbértékeket az egyes konkrét költségkategóriákra (azaz személyzeti költségek, alvállalkozók, jogi szolgáltatások stb.), és azok nem tartalmaztak szabályokat a TIT társulások és partnereik által történő áru- és szolgáltatásbeszerzésre sem.

Az EIT az előzetes ellenőrzések részeként az összes támogatott projektnél technikai ellenőrzéseket is végzett. A számszerűsíthető célok hiánya azonban akadályozta, hogy eredményesen lehessen értékelni a projekttevékenységeket és -eredményeket. Az üzleti tervek nem részletezték a végrehajtandó tevékenységeket, és nem állítottak fel világos, tevékenységenkénti vagy minőségi kritériumokon alapuló mérföldköveket sem.

A 2011-ről átvitt 22 millió eurót kitevő lekötött előirányzatokból mintegy 10 millió eurót (45 %) töröltek 2012-ben. A törlések nagy aránya főleg annak tudható be, hogy a 2011-es támogatási megállapodások alapján a kedvezményezettek által benyújtott költségtérítések kisebbnek bizonyultak a tervezettnél (9,2 millió euro, vagyis a törölt előirányzat-átvitel 92 %-a).

Végrehajtva

2013

2013-ban az Intézet zárókifizetéseket és előfinanszírozás-elszámolásokat (tranzakciók) eszközölt 84,1 millió euro összegű (2012-es tevékenységek) támogatásokra vonatkozóan. A támogatási kiadások az összes 2013-as kiadás mintegy 97 %-át tették ki. A Bizottságnak minden támogatással kapcsolatos tranzakciót át kell néznie, mielőtt az EIT engedélyezné azokat. Az Intézet maga továbbra is jelentős erőfeszítéseket tett, hogy eredményes előzetes ellenőrzéseket hajtson végre, azzal a céllal, hogy kellő bizonyosságot nyújtson a támogatási tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A TIT társulások által igényelt támogatási kiadások mintegy 87 %-áról vannak a TIT társulásokkal és azok partnereivel szerződött független könyvvizsgáló cég által kiadott igazolások. Az EIT maga átfogó dokumentumalapú ellenőrzésekből álló előzetes ellenőrzéseket folytatott le. A TIT társulásoktól és partnereiktől kapott alátámasztó dokumentumokat az EIT csak különösebb kockázat észlelése esetén nézte át. A Számvevőszék azonban megállapította, hogy – noha a könyvvizsgálói igazolások minősége javul, részben a jobb iránymutatásnak köszönhetően – általában véve a független könyvvizsgáló cégek munkáját tekintve további javulást is el lehetne érni.

Folyamatban

2013

Az Intézet annak érdekében, hogy a támogatásokkal kapcsolatos tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről második szinten is bizonyosságot nyerjen, egy független könyvvizsgáló céggel végeztetett a támogatási tranzakciókra vonatkozó kiegészítő utólagos ellenőrzéseket. A 300 TIT-partner közül 29-nek a költségigénylését ellenőrizték utólag, ami az összes 2013-as támogatási tranzakció 29 %-ának felelt meg. Az utólagos ellenőrzések eredményei alátámasztották, hogy az előzetes ellenőrzések ugyan javulnak, de még nem teljes mértékben hatásosak. Az utólagos ellenőrzések során észlelt hibák alapján az EIT 2014-ben úgy döntött, hogy összesen 5 75  593 eurót téríttet vissza, ami az ellenőrzött 2012-es támogatások 3 %-ának felelt meg.

Végrehajtva

2013

2013-ban egy közel 6 65  000 eurós, illetve egy 1 05  000 eurós kifizetésre került sor, egy 2010-ben, illetve egy 2012-ben kötött keretszerződés tekintetében, amely szerződéseket tárgyalásos eljárással kötöttek meg. Az ellenőrzés során arra derült fény, hogy a tárgyalásos eljárás alkalmazása nem volt indokolt, ezért az abból eredő kifizetések szabálytalanok.

Végrehajtva

2013

A 9–11. bekezdésben tárgyalt megállapításokból következő együttes hibaarány a 2013-as összes kiadás 2 és 3 %-a között van.

Végrehajtva

2013

A háromféle TIT társulással kötött partnerségi keretmegállapodások értelmében az EIT pénzügyi hozzájárulása legfeljebb az első négy év (2010. január 1-jétől 2013 decemberéig) összes TIT-kiadása 25 %-ának felelhet meg. A TIT társulások adatai szerint ezt a felső határt mindhárom TIT betartotta. Mivel azonban ezeket az adatokat 2015 előtt nem ellenőrzik, nincs megfelelő ellenőrzési bizonyíték arra nézve, hogy az EIT-támogatás nem haladta meg ezt a 25 %-os felső határt.

Folyamatban

2013

2013-ban összességében a lekötött előirányzatok 97 %-ot tettek ki, ami azt mutatja, hogy a kötelezettségvállalások összességében időben megtörténtek. A költségvetés végrehajtási aránya azonban alacsony volt, az I. cím (személyzeti kiadások) esetében az uniós hozzájárulások 74 %-ának felelt meg, főként a személyi állomány nagymértékű cserélődése, illetve a bérkiigazításokra vonatkozó új szabályozás elhúzódó elfogadása miatt.

n.a.

2013

Az Intézet 1 93  420 euró (24 %) összegben vitt át lekötött előirányzatokat a II. cím (igazgatási kiadások) alatt. Az átvitelek elsősorban még be nem érkezett számlákra és folyamatban lévő informatikai projektekre vonatkoztak. A 2012-ről 2013-ra az e cím alatt átvitt lekötött előirányzatokból az Intézet nem vett igénybe 91  918 eurót (29 %): túlnyomórészt az igazgatótanács ülésének túlbecsült költségeiről volt szó.

n.a.

2013

Az Intézet 3 4 0 78  025 eurót irányzott elő a III. cím (operatív kiadások) alatt TIT-támogatásokra. A viszonylag alacsony, 82 %-os végrehajtási arány azzal magyarázható, hogy a TIT társulások nem használták fel teljes mértékben a 2012-es tevékenységekre rendelkezésre álló forrásokat (a 2012-es támogatások).

n.a.

II. MELLÉKLET

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (Budapest)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 173. cikke)

Az Unió és a tagállamok biztosítják az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét.

E célból – összhangban a nyitott és versengő piacok rendszerével – fellépésük arra irányul, hogy:

—

felgyorsítsák az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz,

—

ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely az Unió egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – fejlődésének,

—

ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely kedvez a vállalkozások közötti együttműködésnek,

—

elősegítsék az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását.

Az Intézet hatásköre

(az 1292/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)

Célok

Az Intézet célja, hogy a tagállamok és az Unió innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Ezt azáltal éri el, hogy előmozdítja és integrálja a legmagasabb színvonalú felsőoktatást, kutatást és innovációt.

Feladatok

Céljai elérése érdekében az Intézet:

a)

meghatározza a fő prioritásokat és tevékenységeket;

b)

figyelemfelhívó tevékenységet folytat a lehetséges partnerszervezetek körében és elősegíti a tevékenységeiben való részvételüket;

c)

TIT társulásokat választ és jelöl ki az elsődleges fontosságú területeken, és megállapodásban meghatározza jogaikat és kötelezettségeiket; megfelelő támogatást nyújt számukra; megfelelő minőség-ellenőrzési intézkedéseket alkalmaz; folyamatosan nyomon követi és rendszeres időközönként értékeli a tevékenységüket; valamint biztosítja megfelelő szintű koordinációjukat;

d)

köz- és magánforrásokat mozgósít, és forrásait e rendelettel összhangban használja fel. Költségvetésének jelentős és egyre nagyobb részét igyekszik magánforrásokból és a saját tevékenységeiből származó bevételből előteremteni;

e)

ösztönzi a TIT társulásokkal partner felsőoktatási intézmények által kiadott oklevelek és azon diplomák tagállamok általi elismerését, amelyeket EIT-okleveleknek és -diplomáknak nevezhetnek;

f)

elősegíti a tudásháromszög integrálására irányuló bevált gyakorlatok terjesztését a közös innovációs és tudásátadási kultúra fejlesztése céljából;

g)

arra törekszik, hogy világszintű szervvé váljék a felsőoktatás, a kutatás és az innováció terén elért kimagasló teljesítményéért;

h)

terjeszti az innováció multidiszciplináris koncepcióját, beleértve a technológiai, társadalmi és nem technológiai megoldások integrációját, a szervezeti koncepciókat és az új üzleti modelleket;

i)

biztosítja az Intézet tevékenységei és más közösségi programok egymást kiegészítő és erősítő jellegét;

j)

támogatja a TIT társulásokat mint az Unión belüli is kívüli kiváló innovációs partnereket;

k)

nyilvános fórumot hoz létre, hogy tájékoztasson az EIT tevékenységeiről, tapasztalatairól, legjobb gyakorlatairól és az uniós innovációs, kutatási és oktatási politikához való hozzájárulásáról, és hogy lehetővé tegye az érdekelteknek nézeteik kifejtését.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Az Intézet igazgatótanácsa egyrészt üzleti, felsőoktatási és kutatói tapasztalatokkal rendelkező és kimagasló teljesítményt elért személyek közül egyenlő arányban kinevezett 12 tagból, másrészt a tudományos és innovációs társulások (TIT) által javasolt három választott tagból áll. Az Európai Bizottság megfigyelői státusszal rendelkezik.

Feladatok

Az igazgatótanács felel az Intézet tevékenységeinek az irányításáért, a TIT társulások kiválasztásáért, kijelöléséért, azoknak támogatás kiutalásáért és azok értékeléséért, valamint minden más stratégiai döntésért.

Végrehajtó bizottság

Összetétel

A Végrehajtó bizottság az igazgatótanács négy tagjából – köztük az elnökből és az elnökhelyettesből – áll. A bizottság elnöki szerepét az igazgatótanács elnöke látja el.

Feladatok

A Végrehajtó Bizottság felügyeli az Intézet működését, valamint szükség esetén határozatot hoz az igazgatótanács két ülése között.

Igazgató

Az igazgatótanács jelöli ki, és az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel az Intézet igazgatásával és pénzügyi irányításával kapcsolatban; ő az Intézet törvényes képviselője.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az Európai Parlament, a Tanács ajánlása alapján.

Az Intézet rendelkezésére bocsátott erőforrások 2014-ben (2013)

Végleges költségvetés

235,40(142,20) millió euró lekötött előirányzatokra és 174,91 (98,76) millió euró kifizetési előirányzatokra.

Létszám 2014. december 31-én

Jóváhagyott álláshelyek száma: 60 (58)

Ebből betöltött: 48 (41)

Egyéb álláshelyek: 0 (0)

Teljes létszám: 48 (41), feladatok szerinti bontásban:

—

operatív feladatok: 33 (25)

—

adminisztratív és támogató feladatok: 15 (16)

Termékek és szolgáltatások 2014-ben

—

Az EIT igazgatótanácsa decemberben az egészségügy és a nyersanyagok területén két új TIT társulást választott ki és nevezett ki.

—

Az igazgatótanács 2014. december 11-i határozata arról, hogy miután a teljes költségvetés 40 %-ának megfelelő versenyszemléletű finanszírozási folyamatot végrehajtotta, 2015-ben az öt TIT az értéknövelő TIT-tevékenységek támogatásaként összesen 268 millió eurót kap.

—

A három TIT összesen 21 5 2 64  780 eurós költségvetést kezelt a TIT értéknövelő tevékenységek EIT általi támogatására, és 1  08 7 4 26  142 eurós költségvetést a KAVA tevékenységek és kiegészítő tevékenységek nem EIT általi támogatására.

—

A három TIT társulással kapcsolatban levő TIT-partnerszervezetek összlétszáma elérte a 605-öt: 216 éghajlattal kapcsolatos TIT, 122 EIT-IKT laboratórium, és 267 innovációval és energiával foglalkozó TIT.

—

A TIT társulások 6 fő teljesítménymutatóval és azok alátámasztó dokumentumaival látták el az EIT-et 2013-ra; az EIT ezeket a TIT társulások múltbeli teljesítménye értékelésének részeként értékelte és validálta, szem előtt tartva a 2015-ös forrásokra irányuló versenyszemléletű finanszírozási folyamatot. A TIT társulások a 2014-es fő teljesítménymutatóikra vonatkozó becsléseket is közöltek az EIT-tel.

—

A 2014. március 14-i budapesti „EIT 2014: Felhívás a tudományos és innovációs társulásokhoz (TIT)” információs nap megszervezése.

—

Az „EIT Awards” díjakra vonatkozó részletesebb stratégia (többek között egy harmadik kategória, az „EIT Innovators Award” koncepciójának) kidolgozása.

—

Az EIT vállalkozói kerekasztalára vonatkozó részletesebb stratégia kidolgozása.

—

Az EIT-közösség védjegykönyvének (Brand Book) elfogadása és 2014. december 1-jei bemutatója.

Forrás: az Intézettől származó melléklet.

AZ INTÉZET VÁLASZA

10.

A TIT (tudományos és innovációs társulás, KIC) kiegészítő tevékenységek kapcsán kapott audittanúsítványok alapján, a 2010-2014-es időszakra vonatkozóan az EIT finanszírozási százalékai 16 % a Climate KIC, 19 % a KIC InnoEnergy és 21 % az EIT ICT Labs terén. Valamennyi esetében az EIT-TIT partnerségi keretmegállapodásokban kiszabott 25 % alatt maradt a finanszírozás. Ezenfelül az EIT értékes következtetéseket vont le az Európai Számvevőszék által említett KCA portfoliók áttekintéséből, amelyeket a TIT kiegészítő tevékenységek relevanciájának, valamint a TIT kiegészítő tevékenységek és a TIT hozzáadott értéket teremtő tevékenységek közötti kapcsolat javítására fognak felhasználni.

12.

Az EIT egyetért azzal, hogy van még javítási lehetőség a TIT-ek teljesítésének ellenőrzése terén. Azonban a TIT tevékenységek megvalósításának előzetes technikai értékelése jelentősen javult az előző évekkel összehasonlítva. A 2013. évi TIT jelentéseket az EIT által kiadott, javított Guidelines for the Preparation of Reports (útmutatók jelentések elkészítéséhez) kiadványnak megfelelően készítették el. A kapott, jelentős mennyiségű információ strukturált elemzése, a külső szakértők által végzett munka kiegészítése lehetővé tette az EIT számára, hogy kielégítő mértékben megbizonyosodjon arról, hogy a TIT-ek teljesítik azokat célokat, amelyek az üzleti tervekben szerepeltek. Az EIT által biztosított jobb útmutatás eredményeként a 2014-es és későbbi üzleti tervek jelentősen több részletet tartalmaznak az egyes tervezett TIT hozzáadott értéket teremtő tevékenységekre vonatkozóan. Továbbá, a TIT-ek teljesítményének értékelésére az eddiginél jóval kiterjedtebb módszertant alkalmaznak, amely a jelentéstételen alapul.

Az üzleti terv célkitűzéseinek részleges elérésének eseteire vonatkozó számvevőszéki észrevétel ellenére, fontos megjegyezni, hogy az EIT nem fogad el költségeket a TIT hozzáadott értéket teremtő tevékenységek meg nem valósított részeihez kapcsolódóan. Ezen túlmenően, amennyiben egy TIT egy adott évben alulteljesíti a tevékenységeit az üzleti tervhez képest, az negatív hatással van az N+2 évre az adott TIT számára kiutalható maximális támogatás összegére, ami az EIT éves kompetitív jellegű finanszírozási tevékenységének az eredménye.

13.

Az EIT 2014. évi költségvetését övező jelentős bizonytalanság a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretprogramhoz és a Horizon 2020 programhoz kapcsolódó jelenleg is zajló tárgyalásokhoz kapcsolódik. Éppen ezért az EIT igazgatótanácsa óvatos megközelítést választott, és 2013 szeptemberében úgy határozott, hogy a 2014. évi támogatási megállapodások esetében, első részletként csak 180 millió eurót utal ki. Miután a 2014. évi költségvetést jóváhagyták, az EIT második részletként, további, összesen 38,5 millió eurót utalt ki a három TIT-nek 2014 márciusában. Ennek ellenére nem volt lehetőség a fennmaradó kötelezettségvállalások teljes összegének a felhasználására, mivel a TIT-ek a fennmaradó, elérhető EIT költségvetés alapján odaítélhető összegnél kevesebb EIT-támogatást igényeltek. Ezenfelül, mivel a támogatások második részletét akkor utalták, amikor már 3 hónap eltelt a naptári évből, a magasabb összegek odaítélése kockáztatta volna az üzleti terv teljes megvalósítását.

14.

Amellett, hogy az EIT egyetért azzal, hogy az EIT-támogatás jelentette a TIT hozzáadott értéket teremtő tevékenységek finanszírozási forrását 2013-ban, fontos megjegyezni, hogy a TIT-ek által a pénzügyi fenntarthatóságra irányuló stratégiák kidolgozására tett lépések teljes összhangban vannak a vonatkozó jogi kötelezettségekkel. Az EIT alapító rendeletének megfelelően, „a TIT-ek általánosságban 7–15 éves időszakra jönnek létre.” Továbbá az EIT stratégiai innovációstervében szerepel, hogy „Noha a TIT-ek nem fognak pénzügyileg teljesen függetlenné válni az EIT-től működésük első évei során, arra kell ösztönözni őket, hogy középtávon váljanak fenntarthatóvá, vagyis hogy működésük további megszilárdítása, valamint bővítésük érdekében fokozatosan csökkentsék az EIT-támogatástól való függésüket.”

Az EIT alapító rendelettel összhangban a TIT-ek tovább javítják stratégiáikat a pénzügyi fenntarthatóság érdekében. A stratégiák összefoglalása a 2014. évi és a 2015. évi üzleti tervben is szerepel. Ezen túlmenően az EIT igazgatótanácsa 2015. március 5-én elfogadta „A TIT-ek pénzügyi fenntarthatóságának elveit” (Principles on KICs’ Financial Sustainability). A dokumentum világos irányt mutat a TIT-ek számára a pénzügyi fenntarthatóság eléréséhez fogalommeghatározások, finanszírozási elvek és ösztönzők segítségével. Következő lépésként az EIT a TIT-ek számára specifikus útmutatókat készít „A TIT-ek pénzügyi fenntarthatóságának elvei” megfelelő megvalósításához, beleértve a pénzügyi fenntarthatóság felé tett előrehaladásról szóló jelentés elkészítésére szolgáló specifikus sablont is.

15.

Az alkalmazottak gyakori cserélődésének kezelése érdekében az EIT azonosította az álláshirdetések kezelésében szükséges javításokat, és ezeket egy tevékenységi terv alapján meg is valósítják. Ezenkívül az EIT 2014 őszén egy olyan értékelő és a besorolásokat kezelő rendszert alkalmaz, amely az EIT munkatársai számára jobb karrierlehetőséget nyújt. Az EIT a szakképzési üzletpolitikáját is felülvizsgálta és javította. Ezeken kívül a távozáskor mindig készítenek interjút, a távozás okainak elemzése érdekében. Az EIT egy Humán erőforrások munkacsoportot is létrehozott 2015-ben. Mindezek mellett az EIT megerősítette a középvezetői szintet azáltal, hogy új osztályvezetőt neveztek ki a támogatási feladatok vezetésére, aki 2015. augusztus 1-jén áll munkába. A zajló javító lépések eredményeként az alkalmazottak cserélődésének mértéke 12 %-ra csökkent 2014-re, összehasonlítva a 2012-2013-as időszak 20-25 %-os arányával.

16.

A vezetői álláshelyeket fokozatosan töltik be, pl. a vezető operatív tisztviselő 2014 augusztusa óta végzi munkáját, és a partnerségeket kezelő osztályvezető 2015. augusztus 1-jén lép alkalmazásba. A szakpolitikáért és kommunikációért felelős osztályvezető posztját várhatóan 2015 végére töltik be. Az EIT teljesen szabályos és átlátható módon fejezi majd be a vezetői posztokhoz kapcsolódó felvételi eljárásokat, véget vetve az ideiglenes megállapodásoknak, amelyekre a működésbeli folyamatosság biztosítása érdekében volt szükség.

17.

Elfogadva az Európai Számvevőszék 2014 végét illetően, a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó észrevételét, fontos megjegyezni azt is, hogy 2015 júniusát véve az EIT számára engedélyezett 60 posztból mindössze 7 van meghirdetve, vagyis a betöltetlen álláshelyek aránya 12 %-ra csökkent a 2015 első felében tapasztalt 20 %-hoz képest. A fennmaradó meghirdetett állásokat várhatóan 2015 során töltik be.
Top