52015TA1209(16)

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52015TA1209(16) - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52015TA1209(16)

Jelentés az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt

HL C 409., 2015.12.9, p. 143–150 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

9.12.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 409/143

JELENTÉS

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt

(2015/C 409/16)

BEVEZETÉS

A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EEA) az 1210/90/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata olyan megfigyelési hálózat létrehozása, amely a Bizottságot, a Parlamentet, a tagállamokat és általában a nyilvánosságot megbízhatóan tájékoztatja a környezet állapotáról. E tájékoztatásnak elsősorban azt kell elősegítenie, hogy az Európai Unió és a tagállamok intézkedéseket hozhassanak a környezet védelmére és fel tudják mérni azok eredményességét (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)	az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2014. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

A vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége (5):

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az ügyvezető igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézményeknek az INTOSAI által elfogadott nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Európai Unió jogi keretei által meghatározott követelményektől való lényeges eltérés az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése. E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során a Számvevőszék az Unió költségvetési rendelete (8) 208. cikke (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vette a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

A Számvevőszék úgy véli, hogy az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékok elégségesek és megfelelőek megbízhatósági nyilatkozata megalapozásához.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2014. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

A Számvevőszék véleménye szerint a 2014. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.	A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

11.

2014-ben a „hozzáérés referenciaadatokhoz” (RDA) komponens megvalósításához és a Kopernikusz programmal kapcsolatos más tevékenységek terén az EEA támogatásához az Ügynökség pályázati felhívást tett közzé földrajzi információs rendszerre (GIS) vonatkozó, valamint informatikai tanácsadási szolgáltatások beszerzésére, 1,7 millió euró értékben. A műszaki specifikációkban a pályázat „ismert hiányosságok”-ként említett egyik fontos szempontját egyáltalán nem definiálták. Világosabb műszaki specifikációk eredményesebb és versenyszerűbb beszerzési eljárást tettek volna lehetővé.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

12.

Noha az EEA a támogatásokkal kapcsolatban új előzetes, illetve utólagos kontrollstratégiát vezetett be, az ellenőrzési eljárásokat mindeddig nem dokumentálták. Sor került azonban a kedvezményezetteknek (Európai Témaközpontok, ETC) szóló útmutatások kibocsátására a költségkimutatások elkészítésére vonatkozóan.

13.

Mindazonáltal az ellenőrzött támogatási tranzakciók tekintetében hiányosságokat állapítottunk meg. Az egyik ETC esetében a hitelesítő tisztviselő támogatásra nem jogosult kiadásokat talált a kifizetési kérelemben, az engedélyezésre jogosult tisztviselő mégis jóváhagyta a kérelemben szereplő teljes összeget. Egy másik esetben a kifizetési kérelem teljes összegét kifizették, pedig az előzetes ellenőrzésre kiválasztott partnerek többsége nem nyújtotta be az EEA-hoz a kért dokumentumokat. Továbbá, a belső ellenőr mind előzetes, mind utólagos ellenőrzéseket végzett: ezeket a feladatokat azonban nem végezheti ugyanaz a személy. Meg kell jegyezni, hogy az előzetes kontrollok rendszere már 2012 óta vita tárgyát képezi a Számvevőszék és az Ügynökség között.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

14.

Az Ügynökség biztonsági mentési szolgáltatásokat, köztük e-mailes szolgáltatásokat rendelt meg egy felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó cégtől, és ehhez a DIGIT intézményközi szerződését használta. A szerződéses feltételek nem megfelelően határozzák meg az Ügynökség adatainak helyét. A szolgáltató fenntartotta a jogot, hogy értesítés nélkül az Európai Unió területén kívülre továbbítsa az Ügynökség adatait, például a várakozás kezelésére szükség lehet arra, hogy az útválasztási adatokat különböző régiókban lévő különböző adatközpontokba átmásolják. Következésképpen, az Ügynökség nem biztosította, hogy az Európai Közösségeknek rá is vonatkozó kiváltságai és mentességei garantálva legyenek, és azt sem, hogy a szolgáltató maradéktalanul tiszteletben tartsa az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke által biztosított adatvédelmi garanciákat.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

15.

Az I. melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésről.

A jelentést 2015. szeptember 15-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1) HL L 120., 1990.5.11., 1. o.

(2) Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a II. melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(3) Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(4) Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5) Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.) 39. és 50. cikke.

(6) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7) Az 1271/2013/EU rendelet 107. cikke.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2012

2012-ben az Ügynökség három nagyobb támogatási program (1) keretében ítélt oda támogatásokat európai környezetvédelmi intézményekből és szervekből, ENSZ-szervezetekből és nemzeti környezetvédelmi szervezetekből álló konzorciumoknak. Az összes támogatási kiadás 2012-ben 11,9 millió euró volt, ami az összes operatív kiadás 27 %-a. A kedvezményezettek által igényelt költségek megtérítése előtti előzetes ügynökségi vizsgálat a kifizetési kérelmek dokumentumalapú ellenőrzéséből áll. Az Ügynökség általában nem kér be a kedvezményezettektől a bejelentett költségek legnagyobb részét kitevő személyzeti költségek támogathatóságát és pontosságát alátámasztó dokumentumokat (2). A költségek előzetes helyszíni ellenőrzésére kedvezményezetti szinten ritkán kerül sor (3).

Folyamatban

2013

2013-ban az Ügynökség öt támogatási program (4) keretében ítélt oda támogatásokat európai környezetvédelmi intézményekből és szervekből, ENSZ-szervezetekből és nemzeti környezetvédelmi szervezetekből álló konzorciumoknak. 2013-ban a támogatásokra fordított kiadások 13,9 millió eurót tettek ki, ami a teljes operatív kiadások 31 %-a volt. Az előzetes ügynökségi ellenőrzés a kifizetési kérelmek dokumentumalapú vizsgálatából áll. Az előző évi számvevőszéki megjegyzést követően az EEA intenzívebben ellenőrzi a támogatási programok keretében igényelt személyzeti költségek támogathatóságát és pontosságát, mivel ezek teszik ki a költségek döntő részét. A kedvezményezettek köréből vett egyik minta esetében például bekérték a munkaidő-kimutatási lapokat az igényelt bérköltségek ellenőrzéséhez, de a bérelszámolási lapokat nem szerezték be. Helyszíni költségellenőrzésre a kedvezményezettek szintjén csak ritkán kerül sor.

A meglévő kontrollok ezért csak korlátozott bizonyosságot nyújtanak a kedvezményezettek által benyújtott költségtérítési igények támogathatóságára és pontosságára vonatkozóan. A Számvevőszék által ellenőrzött tranzakciók esetében bekérték az alátámasztó dokumentációt, amely ésszerű bizonyosságot nyújtott azok jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

Folyamatban

(1) Az Európai Témaközpontok (ETC), az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI), valamint a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés kezdeti műveletei (GIO).

(2) Egyéb költségféléknél (azaz alvállalkozói megbízásba adás, eszközök vásárlása) az Ügynökség bekér és elemez bizonylatokat.

(3) 2012-ben és 2011-ben egy előzetes vizsgálatra került sor, egy kedvezményezett kontrollrendszereit ellenőrizendő. 2010-ben egy előzetes ellenőrzést végeztek, egy kedvezményezett által bejelentett kiadások támogathatóságának ellenőrzése végett.

(4) Az európai témaközpontok (ETC), az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI), a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés kezdeti műveletei (GIO és GIO2), GMES helyszíni koordináció (GISC) és Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA2).

II. MELLÉKLET

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (Koppenhága)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikke)

Környezetpolitika

Az Unió környezetpolitikája hozzájárul a következő célkitűzések eléréséhez: […] a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása; a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

Az Unió környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem, figyelembe véve ugyanakkor az Unió különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket. Ez az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul, valamint azon az elven, hogy a környezeti károkat elsődlegesen a forrásuknál kell elhárítani, továbbá a „szennyező fizet” elven. […] Környezetpolitikája kidolgozása során […] az Unió figyelembe veszi: a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat; az Unió különböző régióinak környezeti feltételeit; a beavatkozás, illetve a be nem avatkozás lehetséges hasznait és költségeit; az Unió egészének gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint régióinak kiegyensúlyozott fejlődését […].

Az Ügynökség hatásköre

(a Tanács 1210/1990/EGK rendelete)

Célok

Olyan európai környezeti információs és megfigyelő hálózat létrehozása, amely ellátja az Uniót és a tagállamokat:

európai szintű objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal annak érdekében, hogy azok

a)	megtehessék a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket;

b)	értékelhessék ezeknek az intézkedéseknek az eredményeit;

c)	biztosítsák a nyilvánosság megfelelő tájékozottságát a környezeti állapotokról.

2.	a szükséges szakmai és tudományos támogatással.

Feladatok

—	a tagállamokkal együttműködve létrehozza és koordinálja az európai környezeti információs és megfigyelő hálózatot,

—	biztosítja a hatékony és eredményes környezetpolitika kidolgozásához és megvalósításához szükséges objektív információt az Unió és a tagállamok részére,

—	megfelelő háttértámogatással és beszámolási követelményekkel segíti a környezetvédelmi intézkedések felügyeletét,

—	tanácsot ad az egyes tagállamoknak ahhoz, hogy miként dolgozzák ki, hozzák létre és bővítsék a környezetvédelmi intézkedések felügyeletét szolgáló rendszereiket,

—

rögzíti, összeállítja és értékeli a környezet állapotával kapcsolatos adatokat, jelentéseket készít az Unió területén belüli környezet minőségéről és terheléséről, a környezeti adatok értékelésére valamennyi tagállamban egységesen alkalmazandó kritériumokat dolgoz ki, valamint környezetvédelmi információs referenciaközpontot tart fenn és fejleszt tovább,

—	elősegíti a környezeti adatok európai szintű összehasonlíthatóságát és szükség esetén megfelelő eszközökkel ösztönzi a mérési módszerek fokozott összehangolását,

—	elősegíti az európai környezeti információk beépítését nemzetközi környezeti monitoringprogramokba,

—	ötévenként jelentést tesz közzé a környezet állapotáról, a környezeti tendenciákról és kilátásokról, amelyet meghatározott témakörökre összpontosító mutatókon alapuló jelentések egészítenek ki,

—

ösztönzi a környezetvédelmi előrejelző technológiák fejlesztését, az információcserét a környezeti károk megelőzését és csökkentését szolgáló technológiákról, valamint olyan módszerek fejlesztéséről, amelyek révén felmérhetőek a környezeti károknak, illetve a környezetvédelmi megelőző, védő és helyreállítási intézkedéseknek a költségei,

—	gondoskodik az — elsősorban a környezet állapotát illetően — megbízható és összehasonlítható környezetvédelmi információk széles körű terjesztéséről, és e cél érdekében ösztönzi új telematikai technológiák alkalmazását,

—	aktívan együttműködik más uniós szervekkel és programokkal, más nemzetközi szervekkel, és a közös érdeklődésre számot tartó területeken a nem uniós államok intézményeivel, figyelemmel a párhuzamos munka elkerülésének szükségességére,

—

támogatja a Bizottságot a környezeti hatásvizsgálati módszerek fejlesztését és a legjobb gyakorlat kialakítását elősegítő információcsere folyamatában, valamint a környezeti vonatkozású fontos kutatások eredményeinek terjesztésében oly módon, amely a legjobban segíti a környezetpolitika fejlesztését.

Irányítás

Irányító testület

Összetétel

Az irányító testület tagállamonként egy-egy képviselőből, az EEA tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből és az Európai Parlament által kinevezett két tudományos szakértőből áll.

Feladatok

A többéves és az éves munkaprogramok elfogadása, végrehajtásuk biztosítása, és az Ügynökség tevékenységeiről szóló éves jelentés elfogadása.

Ügyvezető igazgató

Az irányító testület nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Tudományos bizottság

Környezetvédelmi téren jártas szakértőkből áll, akiket az irányító testület nevez ki.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az Európai Parlament, a Tanács ajánlása alapján.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2014-ben (2013)

Végleges költségvetés

52,6(41,7) millió euró

Uniós támogatás: 80 % (100 %)

Létszám 2014. december 31-én:

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 135 (138)

Ebből betöltött: 130 (132), valamint 74 (78) egyéb alkalmazott (szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők)

Teljes létszám: 204 (210)

A létszámtervben szereplő állások feladatok szerinti bontásban:

—	operatív feladatok: 97 (98) fő

—	adminisztratív feladatok: 38 (40) fő

Termékek és szolgáltatások 2014-ben (2013)

Cikkek	14 (48)
Kiemelt események	46 (53)
Sajtóközlemények	7 (11)
Adatsorok	54 (29)
Mutatók	34 (46)
Térképek, grafikonok	48 (217)
Brosúrák, szóróanyag stb.	1 (5)
Szervezeti dokumentáció	2 (5)
Jelentések	10 (13)
Szakmai jelentés	17 (21)
EEA figyelemfelhívások	1 (1)
SOER	1 (0)

Forrás: Az Ügynökségtől származó melléklet.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

11.

Az EEA álláspontja szerint betartotta az átláthatóság alapelvét. Az „ismert hiányosságokat” a pályázati specifikáció 6.3.2. pontja megfelelően ismertette, olyan szavakat alkalmazva, mint például „fejlesztés”, „javítás”, „kiigazítás” és „az egységesség biztosítása”. A pályázati specifikáció teljes szövege megtalálható az EEA weboldalán (http://www.eea.europa.eu/about-us/tenders/eea-mdi-14-005-it).

12.

A támogatások előzetes és utólagos ellenőrzésére vonatkozó új szabályzat 2014. májustól történő bevezetése során az EEA a kedvezményezetteknek szóló, költségkimutatások elkészítésével kapcsolatos útmutatót helyezte előtérbe. Azóta elkészült az „EEA ellenőrzési útmutató”, amely átadásra került a támogatások előzetes ellenőrzését végző, erőforrásokért felelős tisztviselőknek, és a 2016-os pénzügyi évtől alkalmazandó.

13.

A Számvevőszék észrevétele nyomán az EEA lépéseket tett, hogy visszakövetelje az összeget az érintett kedvezményezettől.

Az EEA gondoskodni fog a 18. számú belsőkontroll-standard szigorú alkalmazásáról minden olyan jövőbeni eset dokumentálásakor, amikor az ellenőrzést mellőzik, illetve a megállapított szabályoktól és eljárásoktól eltérnek.

Ami az észrevétel második részét illeti, az Ügynökség nem tartotta hatékonynak a kért dokumentumok benyújtására való felszólítást, mivel ugyanezektől a partnerektől a korábbi mintavétel során már jelentős mennyiségű adatot sikerült beszerezni. Ráadásul az Ügynökség ekkor már egyeztetést folytatott a Számvevőszék ellenőreivel a teljeskörűséget és a támogathatóságot biztosító, legmegfelelőbb ellenőrzési szabályzat kialakításáról.

Az EEA tudomásul veszi az észrevétel harmadik megjegyzését, és azt figyelembe fogja venni az ETC-k ellenőrzésére vonatkozó jelenlegi szabályzat felülvizsgálatakor. Egy olyan hivatalos, utólagos ellenőrzési stratégiát fog kidolgozni, amely biztosítja, hogy az ellenőrzés összeegyeztethető legyen az EEA belső ellenőrzési részlegének feladatköreivel. A belső ellenőr kizárólag utólagos ellenőrzést fog végezni, amely így kiterjed mind a helyszíni ellenőrzésekre, mind pedig az EEA előzetes ellenőrzési folyamatának hatékonyságára.

14.

A felhőalapú e-mail szolgáltatás bevezetése előtt az EEA saját informatikai és minőségirányítási szakértői, valamint az adatvédelmi tisztviselő bevonásával elvégzett egy tesztvizsgálatot, majd pedig a bevezetésből eredő változások kockázatértékelését. Ezt az értékelési folyamatot követően a szolgáltatótól további pontosításokat és garanciákat kért annak érdekében, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós rendelet betartását. Ezzel kapcsolatban a szolgáltató megerősítette az alábbiakat:

—	az adatközpontok garantáltan Európában (az elsődleges telephely Dublinban, míg a tartalék- és tükörszerverek Amszterdamban) találhatók, az EEA és az adatközpontok közötti kommunikáció pedig titkosított formában zajlik,

—	a szolgáltató betartja az EU adatvédelmi rendeletét és a védett adatkikötőről szóló uniós keretet,

—	a jogi természetű megkereséseket a szolgáltató igyekszik átirányítani, illetve azokról az EEA-t haladéktalanul értesíteni, lehetővé téve ezzel, hogy az AIPN tájékozott döntést hozhasson a szükséges adatátadásról, amennyiben ez lehetséges,

—	az általa nyújtott felhőalapú szolgáltatások rendelkeznek az új ISO 27018/2014 tanúsítvánnyal, és azokat rendszeresen auditálják,

—	az érvényben lévő biztonsági intézkedések lehetővé teszik a frissítések folyamatos és azonnali végrehajtását, és széles körű lehetőségeket nyújtanak az esetleges behatolások észlelésére, nyomon követésére és elhárítására.

Az EEA ezért úgy véli, hogy a fennmaradó azonosított kockázatok elfogadhatónak tekinthetők, és azokat a rögzített szerződéses feltételekkel sikerült megfelelően kezelni. Mindazonáltal az EEA rendszeres időközönként ellenőrizni fogja a szerződés végrehajtását, hogy újraértékelje a kockázatokat, és szükség esetén megfelelő lépéseket és javító intézkedéseket tehessen.

Továbbá, az EEA úgy véli, hogy a felhőalapú szolgáltatások igénybe vétele nincs hatással az adatainak védelmét biztosító kiváltságokra és mentességekre.

Ami pedig az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított, magánélethez és családi élethez kapcsolódó jogok tiszteletben tartását illeti, az EEA időközben módosította az e-mail használatára vonatkozó szabályzatát, kiegészítve azt egy, az elektronikus levelezőrendszer korlátozott magánjellegű használatára vonatkozó, alkalmazottaknak szóló jogi nyilatkozattal.

Top

Choose the experimental features you want to try