EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2015.12.15.

COM(2015) 671 final

2015/0310(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Határ- és Parti Őrségről
és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

E javaslat célja az Európai Unió külső határainak integrált határigazgatását biztosító Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása a migráció eredményes kezelése és az Unión belüli magas szintű biztonság garantálása, valamint ugyanakkor a személyek Unión belüli szabad mozgásának megőrzése érdekében. A javaslat a Bizottság által benyújtott intézkedéscsomag részét képezi, melynek célja – a csatolt bizottsági közleményben foglaltaknak megfelelően – az Unió külső határvédelmének javítása.

2015 januárja és novembere között az illegális határátlépők becsült száma elérte a 1,5 milliót, így rendkívüli nyomás nehezedett az Európai Unió külső határaira. Az Európai Unió külső határait átlépő példátlan mértékű vegyes migrációs áramlások és az azokat követő másodlagos migrációs mozgások rávilágítottak, hogy a meglévő uniós és tagállami szintű struktúrák nem alkalmasak egy ilyen jelentős beáramlásból adódó kihívások kezelésére. Egy ilyen, belső határok nélküli térségben egy tagállam külső határain keresztül érkező irreguláris migráció a schengeni térség összes többi tagállamát is érinti. A jelentős másodlagos migrációs mozgások következményeként számos tagállam újból bevezette a határellenőrzést belső határainál. Ez jelentős nyomást gyakorolt a schengeni térség működésére és koherenciájára.

A jelenlegi migrációs válság folyamán világossá vált, hogy a belső határok nélküli schengeni térség fenntartásához elengedhetetlen a külső határok biztonságának és eredményes védelmének garantálása. Az Unió külső határainak ellenőrzése közös érdek, melyet magas színvonalú és egységes uniós normák szerint kell érvényesíteni.

Az idei terrortámadásokat követő fokozott biztonsági aggodalmak tovább növelték a polgárok aggályait. Habár a határellenőrzés soha nem nyújthat teljes biztonságot, jelentősen segítheti a biztonság és a hírszerzés javítását, valamint a jövőbeni támadások megakadályozását. Annak fényében, hogy egyre növekvő mértékben vesznek részt külföldi harcosok terrortámadásokban, ez a funkció még fontosabbá vált. A külső határok biztonságának megerősítése ezért elengedhetetlen a közbizalom helyreállításához.

A belső határok nélküli egységes utazási terület csak akkor tartható fenn, ha a külső határokat eredményesen védelmezik. Egy lánc csak annyira lehet erős, amennyire a leggyengébb láncszeme. Ezért határozott lépést kell tenni a külső határok integrált határigazgatási rendszere felé. Ez csak az összes tagállam részvételével, közös feladatként valósítható meg, összhangban a szolidaritás és a felelősségvállalás alapelveivel, amelyeket minden uniós intézmény vezérelveknek tekint a migrációs válság kezelésében.

Az európai migrációs stratégia meghatározta, hogy át kell térni a külső határok közös igazgatására, megfelelve az EUMSZ 77. cikkében a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos bevezetésére vonatkozóan megfogalmazott célnak. Az Unió helyzetét értékelő szeptemberi beszédében Jean-Claude Juncker elnök bejelentette, hogy a Bizottság egy teljes körűen működőképes Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásával még az év vége előtt ambiciózus lépéseket tesz ezen a területen, amint azt utóbb a Bizottság 2016. évi munkaprogramjában 1 is megerősítették.

A rendelettervezetet meghatározza az európai integrált határigazgatás általános elveit és létrehozza az Európai Határ- és Parti Őrséget, valamint a Frontexből kialakított Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget. E rendelettervezet célja integráltabb határigazgatás biztosítása az Unió külső határainál, többek között azáltal, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a Frontex jelenlegi hatáskörénél szélesebb hatáskört kap a külső határok igazgatása és a visszatérés területén. Ez a rendelettervezet olyan további hatáskörökkel ruházza fel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, amelyek az integrált határigazgatás eredményes uniós szintű végrehajtásához, a határigazgatás hiányosságainak nemzeti szintű orvoslásához, valamint a korábban soha nem tapasztalt – az idei évben az Európai Unió külső határaihoz érkezetthez hasonló – migrációs áramlások kezeléséhez szükségesek.

Ezen további hatáskörök biztosítása az Európai Határ- és Parti Őrség európai szintje számára elengedhetetlen annak érdekében, hogy a külső határok igazgatása terén jelentkező hiányosságok vagy a váratlan migrációs áramlások ne áshassák alá a schengeni térség megfelelő működését. A migrációs válsággal összefüggő kihívások csak a tagállamok koordinált fellépésével kezelhetők megfelelően. Az integrált határigazgatás az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok közös felelőssége – határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is –, és ezek együttesen alkotják az Európai Határ- és Parti Őrséget.

•A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

Ez a rendelettervezet választ ad az Európai Parlament és az Európai Tanács azon felhívásaira, melyekben az Európai Unió külső határainak eredményes igazgatását kérik. Az Európai Tanács 2015 októberében egyértelmű iránymutatásokat 2 adott az Európai Unió külső határainak megerősítése érdekében a külső határok integrált határigazgatási rendszere kiépítésének elősegítése, valamint a Frontexnek az európai határ- és partiőrség-rendszer fejlesztése körüli egyeztetésekkel összefüggő megbízásának megerősítése révén, többek között a gyorsreagálású határvédelmi csapatoknak az érintett tagállammal együttműködésben történő kiküldetését illetően olyan esetekben, ha a schengeni értékelések vagy kockázatelemzés alapján bizonyítást nyert, hogy határozott és gyors beavatkozásra van szükség. Az Európai Tanács véleménye szerint emellett ki kell terjeszteni a Frontex visszatérésre vonatkozó megbízását oly módon, hogy joga legyen saját kezdeményezésére közös visszatérési műveleteket indítani, valamint meg kell erősíteni a visszatérők úti okmányainak beszerzésében betöltött szerepét.

Az európai migrációs stratégiában a Bizottság javasolta, hogy a külső határok igazgatása legyen a tagállamok és az Európai Unió közös felelőssége. A fentiek alapján az európai migrációs stratégia javaslatokat tartalmazott a Frontex jogalapjának módosítására, valamint szerepének és kapacitásának megerősítésére vonatkozóan. A javasolt további bizottsági lépések között szerepelt az Európai Határ- és Parti Őrség megalapítása, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség visszatérések szervezésében és koordinálásában betöltött szerepének növelése, az ügynökségek közötti együttműködés, az ügynökségi és a tagállami eszközökkel való jobb gazdálkodás, valamint az „uniós fogadóállomásokon alapuló” új koncepció bevezetése.

Ezzel a rendelettervezettel a Bizottság a felelősség és a szolidaritás fokozása révén elősegíti a határigazgatás eredményességének és megbízhatóságának javítását. A Bizottság e téren elmúlt néhány évben meghatározott politikája lehetővé tette, hogy a tagállamok erős külső határokat hozzanak létre és tartsanak fenn. Az integrált határigazgatás uniós szintű stratégiai végrehajtásának hiányában azonban tagállami eltérések mutatkoznak a még mindig nemzeti szinten lévő végrehajtás terén. Így – amint azt a Bizottság az európai migrációs stratégiában is jelzi – uniós határigazgatási normákat kell alkotni, amelyek az Unió külső határai igazgatásának valamennyi vonatkozására kiterjednek.

E javaslat a meglévő határigazgatási politikára – és annak keretében a Frontexre – épül, de a jelenlegi politikát magasabb minőségi szintre emeli. A Frontexet a 2007/2004/EK tanácsi rendelet hozta létre, amelyet a gyors határvédelmi intervenciókat bevezető 863/2007/EK rendelet 3 , majd az 1168/2011/EU rendelet 4 módosított, amely hangsúlyozta a Frontex felelősségét az alapvető jogok védelme területén. E javaslat jelentősen növeli az ügynökség azon képességét, hogy eredményesen reagáljon a külső határoknál jelentkező jelenlegi vagy jövőbeni fenyegetésekre, azáltal, hogy proaktívan megerősíti, értékeli és koordinálja a külső határoknál alkalmazandó megfelelő intézkedések végrehajtására irányuló tagállami fellépéseket.

A javaslat az európai határőrizeti rendszerrel (Eurosur) kapcsolatos jogszabály 5 megközelítéséhez hasonló megközelítést követve kiegészíti a meglévő jogi szabályozást oly módon, hogy konkrét és kötelező érvényű kötelezettségvállalások révén segíti az együttműködési szellem, az információcsere és az erőfeszítések koordinálásának fokozottabb érvényre jutását a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség között csakúgy, mint a nemzeti hatóságok és az uniós ügynökségek között. A javaslat alapját képezi a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályokat a Frontex által koordinált operatív együttműködés keretében megállapító 656/2014/EU rendelet 6 is. A javaslat kitér a gyors határvédelmi intervenciók kidolgozására és megerősítésére is.

A javaslat, és különösen a sebezhetőségi elemzés létrehozása, kiegészíti az 1053/2013/EU rendelettel létrehozott schengeni értékelési mechanizmust. 7 Az említett schengeni értékelési mechanizmus célja a tagállamok közötti kölcsönös bizalom fenntartása. A mechanizmus keretében végzett jogi és technikai értékelés célja annak megállapítása, hogy megfelelően alkalmazzák-e a schengeni vívmányokat, valamint teljesülnek-e a belső határellenőrzés megszüntetéséhez szükséges feltételek. Amennyiben a schengeni értékelés súlyos hiányosságokat tár fel a külső határ tekintetében, a Bizottság javasolhatja európai határ- és partvédelmi csapatok bevetését vagy stratégiai tervek benyújtását az ügynökséghez véleménykérés céljából. Ez a javaslat továbbá nem érinti a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 19a. és 26. cikke értelmében esetleg elfogadott intézkedéseket.

A sebezhetőségi elemzés a megelőzésre összpontosít a válsághelyzetek kialakulásának elkerülése érdekében. A tagállamok külső határoknál rendelkezésre álló műveleti képességét értékeli, és e célból vizsgálja a műszaki eszközöket, a kapacitásokat, az erőforrásokat és a vészhelyzeti terveket. Az értékelést az ügynökség végzi, a felügyelőbizottság tanácsot ad az ügyvezető igazgatónak, aki ezt követően határoz a szükséges intézkedésekről. Amennyiben egy tagállam nem felel meg az ügyvezető igazgatói határozatban foglaltaknak és ennek következtében veszélyeztetné a schengeni térség működését, a Bizottság elfogadhat egy végrehajtási határozatot, amelyben közvetlen helyszíni intervenciót kér az ügynökségtől.

A javaslat ezekre a meglévő politikai rendelkezésekre épül, azokat továbbfejleszti, és az Európai Határ- és Parti Őrség keretében egyesíti, így létrehozza a külső határok uniós szintű integrált határigazgatási rendszerét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően.

•A javaslat egyéb uniós szakpolitikákkal való összhangja

Ez a javaslat szorosan kapcsolódik a következő uniós szakpolitikákhoz, és azokat a következők szerint kiegészíti:

a)A közös európai menekültügyi rendszer összefüggésében: migrációkezelési támogató csoportok létrehozása a migrációs csomópontoknál, ami szorosan összefügg az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek áthelyezésével.

b)A belső biztonság összefüggésében: amint azt az európai biztonsági stratégia is hangsúlyozza, a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus megelőzéséhez elengedhetetlenül szükség van magas színvonalú közös határigazgatási normákra; ez a javaslat további segítséget nyújt a magas szintű belső biztonság eléréséhez azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy az ügynökség a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus vonatkozásaival is foglalkozzon a kockázatelemzés keretében, azáltal, hogy engedélyezi, hogy az ügynökség feldolgozza a gyaníthatóan terrorcselekményekben részt vevő személyek személyes adatait, valamint azáltal, hogy biztosítja az ügynökség együttműködését más uniós ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel a terrorizmus megelőzésének területén. A nemzeti és európai adatbázisokhoz való hozzáférés vonatkozásában a rendelettervezet előírja, hogy a tagállamok kötelesek hozzáférést biztosítani az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai számára az említett adatbázisokhoz. A Bizottság meg fogja vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ügynökség hozzáférést kapjon az európai adatbázisokhoz – többek között a SIS-hez és az EURODAC-hoz –, és fontolóra fogja venni az adatbázisok alapját képező jogi aktusok módosítására vonatkozó javaslatok benyújtását.

c)Az uniós vámügyi kockázatkezelésre és az ellátási lánc biztonságára vonatkozó stratégia összefüggésében, amely rendelkezik az ügynökségközi együttműködés és információmegosztás előmozdításáról a vám-, a bűnüldöző és biztonsági ügynökségek körében, hogy szerepeik egymást kiegészítsék, valamint a közös kockázati kritériumokról és a kockázati információk megosztásáról.

d)A tengerbiztonság és -védelem, valamint a tengerfelügyelet összefüggésében: az európai együttműködés megteremtése az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Halászati Ellenőrzési Hivatal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség parti őrséggel összefüggő feladatai terén.

e)Az uniós külkapcsolati politika összefüggésében, mivel az Európai Határ- és a Partvédelmi Ügynökségnek segítenie és ösztönöznie kell a tagállamok és a harmadik országok közötti operatív együttműködést, többek között azáltal, hogy koordinálja a külső határok igazgatása területén folyó operatív együttműködést, összekötő tisztviselőket küld harmadik országokba, valamint együttműködik harmadik országbeli hatóságokkal a visszatérés – és ennek keretében az úti okmányok beszerzése – vonatkozásában.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E jogalkotási javaslat alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja, valamint 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja képezi.

A 77. cikk (1) bekezdésének b) és d) pontja értelmében az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon, valamint a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos bevezetése. E célból – a 77. cikk (2) bekezdése b) és d) pontjának megfelelően – az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el azokra az ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni, valamint a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedésre vonatkozóan.

A 79. cikk (2) bekezdésének c) pontja felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy intézkedéseket fogadjon el az irreguláris bevándorlás és a jogellenes tartózkodás vonatkozásában, ideértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is.

•Szubszidiaritás

E javaslat célja az integrált határigazgatás biztosítása az Európai Unió külső határainál a migráció eredményes kezelése és az Unión belüli magas szintű biztonság garantálása, valamint ugyanakkor a személyek Unión belüli szabad mozgásának megőrzése érdekében. Egy ilyen, belső határok nélküli térségben egy tagállam külső határain keresztül érkező irreguláris migráció a schengeni térség összes többi tagállamát is érinti. Egy belső határok nélküli térség csak akkor tartható fenn, ha a külső határok biztonsága és eredményes védelme garantált.

Mivel az Unió külső határainak ellenőrzése közös érdek, melyet magas színvonalú és egységes uniós normák szerint kell érvényesíteni, e javaslat céljait a tagállamok önmagukban nem valósíthatják meg kellő mértékben, hanem azokat uniós szinten kell elérni, az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el.

•Arányosság

A rendelettervezet célja, hogy választ adjon a migrációkezelés és a belső biztonság terén az Unió előtt álló új kihívásokra és politikai realitásokra. Létrehozza az intézkedések egy olyan készletét, amely átfogóan kezeli határigazgatás kérdését. Biztosítja, hogy a tagállamok teljes mértékben és megfelelően végrehajtsák az integrált határigazgatásra vonatkozó szabályokat, hogy megtörténjenek a megfelelő lépések a válsághelyzetek megelőzése és a külső határoknál történő korai beavatkozás érdekében, és csak akkor kerüljön sor sürgős, uniós szintű közvetlen helyszíni intervencióra, ha a helyzet kritikussá válik. Figyelembe véve a javaslat céljait, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A külső határok integrált igazgatásának biztosításához szükséges egységesség csak rendelettel garantálható. Ezen túlmenően, tekintettel arra a tényre, hogy a Frontex – melynek új neve Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – rendelettel jött létre, e javaslat esetében is ugyanez a jogi aktus megfelelő típusa.

3.KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL

E javaslat előkészítése során a Bizottság az Európai Tanácsban, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Parlamentben zajló rendszeres, a határigazgatással és a migrációs válság kezelésével kapcsolatos egyeztetésekre támaszkodott. A Miniszterek Tanácsa a közelmúltban, 2015. október 8-i ülésének 8 keretében egyeztetett a határigazgatás jövőjéről, különös tekintettel a Frontex megerősítésére. Ezt 2015. október 15-én az Európai Tanács ülése 9 követte, amely a határigazgatás jövőjére vonatkozó iránymutatása keretében kérte az Európai Unió külső határainak megerősítését, többek között törekedve a külső határok integrált határigazgatási rendszerének létrehozására, valamint a Frontex megbízatásának megerősítése révén.

Mióta a Frontex 2005. május 1-jén megkezdte tevékenységét, mind európai, mind nemzeti szinten folyamatos megbeszéléseket folytattak az érintettekkel. Az ügynökség jelentéseivel összefüggésben az Európai Parlamentben és a Tanácsban is rendszeres megbeszélések folynak. Az ügynökség folyamatosan jelentést tesz tevékenységeiről az igazgatótanács ülésein és az évente kiadott számos jelentés keretében. Más uniós ügynökségekkel is sor került rendszeres információcserére, különösen az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, a Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Europollal és az európai ombudsmannal. Számos megbeszélést tartottak a civil társadalom és a tudományos körök képviselőivel is.

A Bizottság 2014-ben tanulmányt készített az Unió külső határainak ellenőrzésére szolgáló európai határőrségrendszer létrehozásának megvalósíthatóságáról, melynek eredményeit figyelembe vették e javaslat elkészítése során. 

A Bizottság ügyelt arra, hogy figyelembe vegye az érintettek véleményét is, és ennek érdekében gondosan megvizsgálta a Frontex külső értékelésének eredményeit. Ezt a 2007/2004/EU rendelet 33. cikkén alapuló külső értékelést 2014 júliusa és 2015 júniusa között végezték, és a 2008. július és 2014. július közötti időszakot fedi le. A Frontex igazgatótanácsa 2015. szeptember 10-én tartott megbeszélést a végső jelentésről, és ajánlásokat adott ki a Frontexet megalapító rendelet esetleges módosítására vonatkozóan. Ez a javaslat tükrözi az igazgatótanács 2015. október 28-i határozatával hozott ajánlások nagy részét.

A Bizottság az ügynökség panaszkezelési mechanizmusának kidolgozása során a fentieken kívül figyelembe vette az Európai Parlament jelentését az európai ombudsman hivatalból indított OI/5/2012/BEH-MHZ számú, Frontexre vonatkozó vizsgálatáról szóló különjelentéséről.

•Alapvető jogok

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak 18. és 19. cikkében elismert elveket.

E rendelet őrködik az alapvető jogok érvényesülése felett, mivel kimondja, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek rendelkeznie kell alapjogi stratégiával, létrehoz egy alapjogi konzultatív fórumot, tágabb szerepet biztosít az alapjogi tisztviselőnek, valamint bevezet egy panaszkezelési mechanizmust, melynek révén bárki, aki úgy ítéli meg, hogy az ügynökség tevékenységének keretében megsértették alapvető jogait, valamint bármely közreműködő harmadik fél panaszt tehet az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél.

Ezért a javaslat összhangban van az Európai Unióról szóló Szerződés 2. és 6. cikkével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A meglévő Frontexből létrehozandó Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget a külső határok tagállamokkal együtt végzett igazgatásával bízzák meg. A Frontexnek – új nevén Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek – nyújtott támogatás már szerepel az uniós költségvetésben.

Annak érdekében, hogy választ találhasson a migrációs válságra, 2015-ben megerősítették az ügynökség 2015-ös és 2016-os költségvetését, ennek keretében többek között háromszorosára növelték a Poszeidón és Tritón közös műveletek pénzügyi forrásait és kiterjesztették az ügynökség támogató tevékenységét a tagállamokra a visszatérés és az uniós fogadóállomások létrehozásához szükséges erőforrások terén. A 2016-os évre vonatkozó uniós támogatás költségvetési hatóság által elfogadott végleges összege 238 686 000 EUR.

Mivel az ügynökségnek továbbra is változatlan intenzitású munkát kell folytatnia a külső határok igazgatása területén, ideértve a visszatéréssel összefüggő kutató-mentő tevékenységet is, a jövőben a 2016-os támogatási szintnek kell képeznie az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség éves költségvetésének alapját.

Ahhoz azonban, hogy az ügynökség megfelelően el tudja látni e javaslatban foglalt új feladatait, 2017-ben legalább 31,5 millió EUR-val növelni kell az ügynökség uniós költségvetését a 2016-os összeghez képest, valamint 2020-ig további 602 – 329 létszámtervi és 273 külső személyzeti – álláshelyet kell létesíteni a megfelelő pénzügyi erőforrások biztosítása mellett.

5.EGYÉB ELEMEK

•Nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek számos feladatot kell ellátnia a tevékenységeivel kapcsolatos jelentéstételre és munkájának nyomon követésére vonatkozóan. Ezek közül a legfontosabb, hogy az ügynökségnek konszolidált éves tevékenységi jelentést kell összeállítania, amelynek magában kell foglalnia a közös műveletek és a gyors határvédelmi intervenciók értékelését. A Bizottságnak iránymutatásainak megfelelően háromévente értékelést kell végeznie az ügynökség valamennyi tevékenységének hatására, eredményességére és hatékonyságára vonatkozóan. Bizottság köteles továbbítani az értékelés során tett megállapításokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az ügynökség igazgatótanácsának. Ezeket a megállapításokat nyilvánosságra kell hozni. Az Európai Parlament vagy a Tanács továbbá felkérheti az ügynökség ügyvezető igazgatóját, hogy tegyen jelentést az említett intézmények előtt feladatainak elvégzéséről.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ez a javaslat meghatározza az európai integrált határigazgatás általános elveit azzal a céllal, hogy eredményesen kezelhető legyen a migráció, garantálható legyen az Unión belüli magas szintű belső biztonság, és ugyanakkor megőrizhető legyen a személyek Unión belüli szabad mozgása.

Az európai integrált határigazgatás magában foglal harmadik országokban végrehajtott intézkedéseket, a szomszédos harmadik országokkal közösen végrehajtott intézkedéseket, a külső határok ellenőrzésével kapcsolatos intézkedéseket, valamint a szabad mozgást biztosító térségen belül végrehajtott intézkedéseket, ideértve a tagállamokban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatos lépéseket.

E javaslat létrehozza az integrált határigazgatásért felelős Európai Határ- és Parti Őrséget, és a Frontex megbízatásához képest megerősített hatáskörökkel ruházza fel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget az integrált határigazgatás valamennyi vonatkozása tekintetében. Az Európai Határ- és Parti Őrséget az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok együttesen alkotják, határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is. Az Európai Határ- és Parti Őrség feladata az európai integrált határigazgatás végrehajtása a közös felelősség elvével összhangban. Mivel minden nemzeti határőrség – határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is – részt vesz az európai integrált határigazgatás végrehajtásában, ezek – miközben nemzeti határőrségként és parti őrségként tevékenykednek – egyidejűleg Európai Határ- és Parti Őrség részét képezik.

Annak érdekében, hogy neve tükrözze a Frontex hatásköreinek változását, az ügynökséget átnevezik Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kulcsfontosságú feladata az uniós integrált határigazgatás uniós szintű végrehajtására vonatkozó operatív és technikai stratégia megállapítása, a határellenőrzés eredményes működésének felügyelete a tagállamok külső határainál, sebezhetőségi elemzések készítése, a nemzeti hatóságok külső határellenőrzési tevékenységeivel kapcsolatban feltárt hiányosságok orvoslásának biztosítása, fokozott operatív és technikai segítségnyújtás a tagállamoknak közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók révén, az intézkedések gyakorlati végrehajtásának biztosítása a külső határoknál jelentkező, sürgős fellépést igénylő helyzetekben, valamint a visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók szervezése, koordinálása és lefolytatása.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek széles körű és valós átfogó képpel kell rendelkeznie annak megállapításához, hogy egy tagállam képes-e végrehajtani az alkalmazandó uniós jogszabályokat, valamint a tagállamok határigazgatásában jelentkező esetleges hiányosságok felderítéséhez, azon jelentős problémák megelőzése érdekében, amelyek a migrációs áramlások fokozódásának hatására jelentkeznek a külső határoknál. Ezért e javaslat a következő elemekkel erősíti meg az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szerepét a Frontex szerepéhez képest:

Az Unió felé tartó migrációs áramlások elemzését biztosító előzetes figyelmeztetési mechanizmus kidolgozása céljából létrehoz egy nyomonkövetési és kockázatelemzési központot, amely kellő kapacitással rendelkezik az Európai Unió felé irányuló és azon belüli migrációs áramlások nyomon követéséhez, valamint a tagállamok által alkalmazandó és az integrált határigazgatás minden vonatkozását lefedő kockázatelemzés elvégzéséhez, amely különös figyelmet fordít a határellenőrzésre, a visszatérésre, a harmadik országbeli állampolgárok Európai Unión belüli irreguláris másodlagos migrációs mozgásaira, a határokon átnyúló bűnözés – többek között az irreguláris bevándorlás segítése, az emberkereskedelem és a terrorizmus – megelőzésére, valamint a szomszédos harmadik országokban uralkodó helyzet kérdésére.

Elrendeli az ügynökséghez tartozó összekötő tisztviselők küldését a tagállamokba annak érdekében, hogy az ügynökség a kockázatelemzés, az információcsere és az Eurosur mellett helyszíni jelenlétével is biztosíthassa a megfelelő és eredményes nyomon követést. Az összekötő tisztviselő feladata az ügynökség és a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása, és ennek keretében különösen azon információk beszerzésének segítése, amelyekre az ügynökségnek a sebezhetőségi elemzés elkészítéséhez szüksége van, valamint a külső határoknál alkalmazott tagállami intézkedések nyomon követése.

Felügyeleti szereppel ruházza fel az ügynökséget, azáltal, hogy kötelező sebezhetőségi elemzés elvégzését írja elő, melynek keretében az ügynökség többek között a tagállamok eszközeinek és erőforrásainak, valamint vészhelyzeti terveinek értékelése révén felméri, hogy a tagállamok milyen mértékben képesek szembenézni a külső határaiknál jelentkező kihívásokkal. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül létrehozott felügyelőbizottság tanácsára az ügyvezető igazgató megállapítja az érintett tagállamok által meghozandó intézkedéseket, és kijelöli az ezen intézkedések végrehajtására rendelkezésre álló határidőt. Az ügyvezető igazgató határozata az érintett tagállamra nézve kötelező lesz, és amennyiben a megadott határidőn belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, az ügy az igazgatótanács elé kerül további határozathozatal céljából. Ha a tagállam továbbra sem cselekszik, és ezzel veszélyeztetheti a schengeni térség működését, a Bizottság végrehajtási határozatot fogadhat el az ügynökség által végzett közvetlen intervencióról.

Új eljárásokat állapít meg az olyan, sürgős fellépést igénylő helyzetek kezelésére, amikor egy tagállam nem végzi el a szükséges korrekciós intézkedéseket a sebezhetőségi elemzésnek megfelelően, vagy azokra az esetekre, amikor a külső határokra nehezedő aránytalan migrációs nyomás következtében olyan mértékben eredménytelenné válik a külső határok ellenőrzése, hogy az veszélyeztetheti a schengeni térség működését. Ennek keretében bizottsági végrehajtási határozat fogja meghatározni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által e rendelet értelmében végrehajtandó intézkedéseket, mely határozat egyúttal előírja az érintett tagállamnak, hogy működjön együtt az ügynökséggel a megállapított intézkedések végrehajtása során. Ezt követően az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség meg fogja határozni, hogy milyen lépéseket kell tenni a bizottsági határozatban megállapított intézkedések gyakorlati végrehajtása érdekében, és közvetlenül be fog avatkozni az érintett tagállamban.

Kibővíti az ügynökség feladatkörét, és ennek keretében feladatai közé utalja az európai határ- és partvédelmi csapatok létrehozását, ezen csapatok közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók során való bevetését, a műszakieszköz-állomány összeállítását, a migrációkezelési támogató csoportok migrációs csomópontoknál végzett tevékenysége bizottsági koordinálásának segítését, valamint a megerősített visszatérési, kockázatelemzési, képzési és kutatási szerepet.

Bevezeti az emberi erőforrások kötelező összevonását azáltal, hogy létrehoz egy gyorsreagálású tartalékállományt, ami a tagállami határőrségek teljes személyzetének kis százalékából évente felállított készenléti alakulat lesz. A gyorsreagálású tartalékállományból bevetett európai határ- és partvédelmi csapatokat haladéktalanul és megfelelően ki kell egészíteni további európai határ- és partvédelmi csapatokkal.

Előírja az ügynökségnek egy önerőből vagy egy tagállammal közös felelősségviselés keretében beszerzett saját műszakieszköz-állomány telepítését és a tagállamok által rendelkezésre bocsátott műszakieszköz-állomány kezelését az ügynökség által megállapított szükségletek alapján, valamint megkövetelve, hogy a műszakieszköz-állományt a tagállamok által a Belső Biztonsági Alap egyedi intézkedéseinek keretében vásárolt szállító- és operatív eszközök egészítsék ki.

Kulcsszereppé válik a Bizottság koordinációs munkájának segítése a migrációkezelési támogató csoportok tevékenységének koordinálása terén a migrációs csomópontoknál, ahol jellemző a vegyes migrációs áramlások érkezése, és ahol az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az Europollal és más érintett uniós ügynökségekkel együtt koordinált és megerősített technikai és operatív támogatást nyújt a tagállamoknak.

Megerősíti az ügynökség szerepét a visszatéréssel kapcsolatos kérdésekben az ügynökségen belül létrehozott Visszatérési Iroda révén, amelynek feladata, hogy a tagállamok számára biztosítsa az illegálisan ott tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének eredményes végrehajtásához szükséges operatív erősítést. Az ügynökség koordinálja és szervezi majd az egy vagy több tagállamból kiinduló visszatérési műveleteket és visszatérési intervenciókat, és saját kezdeményezésére elő fogja mozdítani az ilyen fellépések szervezését a különösen nagy nyomás alatt álló tagállamok visszatérési rendszereinek megerősítése érdekében. Az ügynökség rendelkezésére kell majd állnia egy, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőkből és visszatérési szakemberekből álló, a tagállamokban bevethető európai visszatérési intervenciós csapatokat alkotó, a tagállamok által biztosított személyi állománynak.

Biztosítja az ügynökség részvételét azon kutatási és innovációs tevékenységek igazgatásában, amelyek a külső határok ellenőrzése szempontjából relevánsak, ideértve a fejlett megfigyelési technológiák – többek között a távirányítású légijármű-rendszerek – alkalmazását és kísérleti projektek fejlesztését az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben.

Biztosítja a parti őrségi feladatok koordinációját azáltal, hogy ágazatközi együttműködést alakít ki az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Halászati Ellenőrzési Hivatal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség között a köztük lévő szinergiák javítása érdekében, hogy eredményesebben és költséghatékonyabban nyújthassanak többcélú szolgáltatásokat a parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságoknak.

Növeli az együttműködést a harmadik országokkal azáltal, hogy koordinálja a tagállamok és a harmadik országok közötti operatív együttműködést a határigazgatás területén, és ennek keretében koordinálja a közös műveleteket, összekötő tisztviselőket küld a harmadik országokba és együttműködik a harmadik országok hatóságaival a visszatéréssel, többek között az úti okmányok beszerzésével kapcsolatos ügyekben.

Megerősíti az ügynökség személyes adatok kezelésére vonatkozó megbízatását azáltal, hogy lehetővé teszi a személyes adatok feldolgozását a közös műveletek, kísérleti projektek, gyors határvédelmi intervenciók, visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók szervezése és koordinálása során, valamint a tagállamokkal, illetve a migrációkezelési támogató csoportok keretében, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az Europollal, az Eurojusttal és más uniós ügynökségekkel folytatott információcserével összefüggésben.

Garantálja az alapvető jogok védelmét azáltal, hogy létrehoz egy panaszkezelési mechanizmust, amely az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség tevékenysége során bekövetkező esetleges alapjogsértésekkel kapcsolatos panaszok kezelésére szolgál. A panaszkezelési mechanizmus adminisztratív jellegű mechanizmus, mivel maga az ügynökség nem folytathat vizsgálatot az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai által állítólagosan elkövetett alapjogsértések ügyében.

2015/0310 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Határ- és Parti Őrségről
és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára, valamint 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

10 tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

11 tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Tanács 2015. június 25–26-án 12 szélesebb körű erőfeszítésekre szólított fel a migrációs válság átfogó megoldása érdekében, ideértve a határok igazgatásának megerősítését a növekvő vegyes migrációs áramlások megfelelőbb kezelése céljából. Továbbá az Európai Tanács 2015. szeptember 23-án 13 hangsúlyozta, hogy megoldást kell találni az Európa külső határainál tapasztalható drámai helyzetre, és ezeknél a határoknál meg kell erősíteni az ellenőrzést az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Europol erőforrásainak kibővítésével, illetve a tagállamok emberi erőforrásainak és technikai hozzájárulásainak kiaknázásával.

(2)Az Unió külső határaira irányuló uniós politika célja az európai integrált határigazgatás kialakítása és nemzeti és uniós szintű végrehajtása, amely a személyek Unión belüli szabad mozgásának elengedhetetlen velejárója, és amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapvető alkotóeleme. Az európai integrált határigazgatás központi szerepet tölt be a migrációkezelés javításában és az Unión belüli magas szintű belső biztonság javításában.

(3)A négylépcsős belépés-ellenőrzési modellen alapuló európai integrált határigazgatás magában foglalja a harmadik országokban – többek között a közös vízumpolitika keretében – végrehajtott intézkedéseket, a szomszédos harmadik országokkal való együttműködést, a külső határoknál végrehajtott határellenőrzési intézkedéseket és kockázatelemzést, valamint a szabad mozgás térségében végrehajtott intézkedéseket, ideértve a visszatéréssel kapcsolatos intézkedéseket is.

(4)Az európai integrált határigazgatás eredményes végrehajtása érdekében létre kell hozni az Európai Határ- és Parti Őrséget. Az Európai Határ- és Parti Őrség – mely az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségből és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságokból épül fel, határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is – nemzeti szinten az információ, a kapacitások és rendszerek közös használatára, uniós szinten pedig az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség válaszára támaszkodik.

(5)Az európai integrált határigazgatás az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok és köztük – határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben – a parti őrségek közös felelőssége. Míg a saját érdekükben és a belső határellenőrzést eltörlő valamennyi tagállam érdekében a külső határ rájuk eső szakaszának igazgatása továbbra is a tagállamok elsődleges felelőssége, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata az uniós intézkedések alkalmazásának biztosítása a külső határoknál alkalmazandó megfelelő intézkedések végrehajtására irányuló tagállami fellépések megerősítése, értékelése és koordinálása révén.

(6)A külső határok ellenőrzésére és a visszatérésre vonatkozó politikák és jogszabályok kidolgozása az uniós intézmények felelőssége marad. Biztosítani kell az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az említett intézmények közötti szoros együttműködést.

(7)A gyakran Frontex néven említett Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel jött létre. 14 Tevékenységének 2005. május 1-jei megkezdése óta sikeresen segítette a tagállamokat a külső határok igazgatásával összefüggő operatív vonatkozások végrehajtásában közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók révén, valamint segítséget nyújtott a kockázatelemzés, az információcsere, a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok és a tagállamokban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése terén.

(8)Tekintettel a külső határoknál jelentkező fokozódó migrációs nyomásra, az Unión belüli magas szintű belső biztonság garantálásának szükségességére, a schengeni térség működésének megőrzésére, valamint a szolidaritás átfogó elvére, meg kell erősíteni a külső határok igazgatását a Frontex munkájára építve és a Frontexet egy olyan ügynökséggé továbbfejlesztve, amelynek közös felelőssége van a külső határok igazgatásában.

(9)Ezért a Frontex feladatkörét ki kell bővíteni, és a szervezetnek a változásokat jobban tükröző Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség nevet kell adni. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kulcsfontosságú feladatai közé kell tartoznia a következőknek: az uniós integrált határigazgatás uniós szintű végrehajtására vonatkozó operatív és technikai stratégia megállapítása, a határellenőrzés eredményes működésének felügyelete a külső határoknál, fokozott operatív és technikai segítségnyújtás a tagállamoknak közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók révén, az intézkedések gyakorlati végrehajtásának biztosítása a külső határoknál jelentkező, sürgős fellépést igénylő helyzetekben, valamint visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók szervezése, koordinálása és lefolytatása.

(10)Feladatainak eredményes elvégzése érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a tagállamok közötti együttműködésre támaszkodik. E tekintetben fontos, hogy az ügynökség és a tagállamok jóhiszeműen cselekedjenek, továbbá gyors és pontos információcserét folytassanak.

(11)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek közös kockázatelemzési modellen alapuló, általános és specifikus kockázatelemzéseket kell készítenie, amelyeket maga az ügynökség és a tagállamok egyaránt alkalmaznak. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek a tagállamoktól kapott információk alapján megfelelő információt és hírszerzést kell biztosítania az európai integrált határigazgatás szempontjából lényeges valamennyi vonatkozásra kiterjedően, különös tekintettel a határellenőrzésre, a visszatérésre, a harmadik országbeli állampolgárok Unión belüli irreguláris másodlagos migrációs mozgásaira, a határokon átnyúló bűnözés – többek között az irreguláris bevándorlás segítése, az emberkereskedelem és a terrorizmus – megelőzésére, valamint a szomszédos harmadik országokban uralkodó helyzet kérdésére, hogy lehetővé tegye a megfelelő intézkedések meghozását vagy az azonosított fenyegetések vagy kockázatok kezelését a külső határok integrált igazgatásának javítása céljából.

(12)A közös felelősségvállalás szellemében a külső határok igazgatásának rendszeres nyomon követése az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szerepkörébe kell, hogy tartozzon. Az ügynökségnek biztosítania kell a megfelelő és eredményes nyomon követést, nem csupán kockázatkezelés, információcsere és az Eurosur révén, hanem a saját személyzetéhez tartozó szakértők jelenlétével is a tagállamokban. Az ügynökségnek ezért képesnek kell lennie arra, hogy bizonyos tagállamokba egy adott időszakra összekötő tisztviselőket küldjön, akik ez alatt az időszak alatt jelentést tesznek az ügyvezető igazgatónak. Az összekötő tisztviselők jelentésének a sebezhetőségi elemzés részét kell képeznie.

(13)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek sebezhetőségi elemzés révén értékelnie kell, hogy a tagállamok milyen mértékben képesek szembenézni a külső határaiknál jelentkező kihívásokkal, és ennek keretében fel kell mérnie a tagállamok eszközeit, erőforrásait és vészhelyzeti terveit a külső határoknál fellépő esetleges válságok kezelése érdekében. A tagállamoknak korrekciós intézkedéseket kell tenniük az említett értékelés során feltárt esetleges hiányosságok orvoslására. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül létrehozott felügyelőbizottság tanácsára az ügyvezető igazgatónak meg kell állapítania az érintett tagállamok által meghozandó intézkedéseket, és ki kell jelölnie az ezen intézkedések meghozására rendelkezésre álló határidőt. Ennek a határozatnak az érintett tagállamra nézve kötelezőnek kell lennie, és amennyiben a megadott határidőn belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, az ügynek az igazgatótanács elé kell kerülnie további határozathozatal céljából.

(14)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek meg kell szerveznie a megfelelő technikai és operatív segítségnyújtást a tagállamok részére a külső határok ellenőrzésével összefüggő kötelezettségeik végrehajtására szolgáló lehetőségeik megerősítése érdekében, valamint azért, hogy jobban szembe tudjanak nézni az irreguláris migráció vagy a határokon átnyúló bűnözés okozta, külső határoknál jelentkező kihívásokkal. E tekintetben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére meg kell szerveznie és koordinálnia kell egy vagy több tagállam közös műveleteit, és be kell vetnie az európai határ- és partvédelmi csapatokat és a szükséges műszaki eszközöket, valamint kiküldhet saját személyzetéhez tartozó szakértőket is.

(15)A külső határokra nehezedő konkrét és aránytalan nyomás esetén az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére gyors határvédelmi intervenciókat kell szerveznie és koordinálnia, valamint be kell vetnie a gyorsreagálású tartalékállomány tagjaiból álló európai határ- és partvédelmi csapatokat és a műszaki eszközöket. A gyors határvédelmi intervencióknak erősítést kell biztosítaniuk az azonnali reakciót igénylő helyzetekben, és amennyiben az ilyen beavatkozás hatásos választ jelent. A tagállamoknak határőröket és egyéb megfelelő személyzetet kell biztosítaniuk a gyorsreagálású tartalékállományhoz az ilyen jellegű intervenciók eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében.

(16)Egyes – migrációs csomópontoknak nevezett – külső határterületeken, ahol a tagállamok jellemzően jelentős vegyes migrációs áramlásokból eredő aránytalan migrációs nyomással szembesülnek, a tagállamoknak fokozott operatív és technikai támogatást kell kapniuk a tagállamok, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal szakértőiből álló migrációkezelési támogató csoportoktól, az Europoltól és más releváns uniós ügynökségektől, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alkalmazásában álló szakértőktől. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek segítenie kell a Bizottságot a különböző ügynökségek helyszíni koordinációjában.

(17)Gyors és eredményes uniós szintű választ kell adni az olyan helyzetekre, amelyekben egy tagállam nem végzi el a szükséges korrekciós intézkedéseket a sebezhetőségi elemzésnek megfelelően, vagy azokra az esetekre, amikor a külső határokra nehezedő aránytalan migrációs nyomás következtében olyan mértékben eredménytelenné válik a külső határok ellenőrzése, hogy az veszélyeztetheti a schengeni térség működését. E célból és a jobb uniós szintű koordináció biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell határoznia az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által végrehajtandó intézkedéseket, és fel kell szólítania az érintett tagállamot, hogy működjön együtt az ügynökséggel ezen intézkedések végrehajtása terén. Ezt követően az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek meg kell határoznia, hogy milyen lépéseket kell tenni a bizottsági határozatban megállapított intézkedések gyakorlati végrehajtása érdekében, és ki kell dolgoznia egy műveleti tervet az érintett tagállammal.

(18)A közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók során alkalmazandó eszközöknek és személyzetnek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére kell állnia. E célból, amikor egy tagállam kérdésére vagy egy sürgős fellépést igénylő helyzettel összefüggésben gyors határvédelmi intervenciókat indít, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek képesnek kell lennie arra, hogy európai határ- és partvédelmi csapatokat vessen be a gyorsreagálású tartalékállományból, amelynek egy legalább 1 500 fős létszámú, a tagállami határőrségek teljes személyzetének kis százalékából felállított készenléti alakulatnak kell lennie. A gyorsreagálású tartalékállományból bevetett európai határ- és partvédelmi csapatokat haladéktalanul és megfelelően ki kell egészíteni további európai határ- és partvédelmi csapatokkal.

(19)Tekintettel arra, hogy az eszközöket és a személyzetet egyes, hirtelen megnövekedett migrációs áramlással szembesülő külső határterületeken gyorsan kell bevetni, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek képesnek kell lennie saját műszaki eszközeinek bevetésére is, melyet önerőből vagy egy tagállammal közös felelősségviselés keretében kell beszereznie. Az említett műszaki eszközöket az ügynökség kérésére az ügynökség rendelkezésre kell bocsátani. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség további feladata a tagállamok által rendelkezésre bocsátott műszakieszköz-állomány kezelése az általa megállapított szükségletek alapján, és ennek a műszakieszköz-állománynak a tagállamok által a Belső Biztonsági Alap egyedi intézkedéseinek keretében vásárolt szállító és operatíveszközökkel l kell létrejönnie.

(20)Az Európai Tanács 2015. október 8-án felszólítást fogalmazott meg arról, hogy bővítsék ki az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség megbízatását oly módon, hogy az ügynökség nyújtson segítséget a tagállamoknak a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésében, többek között visszatérési műveletek saját kezdeményezésű szervezésével, valamint megerősített szerepvállalással az úti okmányok beszerzése terén. E célból az Európai Tanács felszólítást fogalmazott meg arról, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül hozzanak létre egy Visszatérési Irodát, amely az ügynökség visszatéréssel kapcsolatos tevékenységeinek koordinálását látja el.

(21)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek fokozott segítséget kell nyújtania a tagállamoknak az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatéréséhez az uniós visszatérési politika alapján és a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően. 15 Feladatai közé tartozik többek között az egy vagy több tagállamból kiinduló visszatérési műveletek koordinálása és szervezése, valamint visszatérési intervenciók szervezése és vezetése a fokozott technikai és operatív segítségnyújtást igénylő tagállamok visszatérési rendszerének megerősítése érdekében, amikor e tagállamok az említett irányelvvel összhangban eleget tesznek az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatos kötelezettségüknek.

(22)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek létre kell hoznia a tagállamok által rendelkezésre bocsátott, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőkből és visszatérési szakemberekből álló állományt, melynek tagjai a visszatérési műveletekben működnek közre és a visszatérési intervenciók során bevetett, adott helyzethez igazított európai visszatérési intervenciós csapatok részét képezik. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek biztosítania kell a szükséges képzést az említett személyzet számára.

(23)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek célzott képzési eszközöket kell kidolgoznia, uniós szintű képzést kell biztosítania a határőrök nemzeti oktatói számára, valamint további képzéseket és szemináriumokat kell szerveznie az illetékes nemzeti szolgálatok tisztviselői számára a külső határok ellenőrzésére és a tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozóan. Felhatalmazást kell adni az ügynökségnek arra, hogy a tagállamokkal és harmadik országokkal együttműködve képzési tevékenységeket szervezzen a területükön.

(24)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek nyomon kell követnie és elő kell mozdítania a külső határok ellenőrzése szempontjából releváns kutatások alakulását – ideértve a fejlett megfigyelési technológiák alkalmazását –, és meg kell ismertetnie ezeket az információkat a tagállamokkal és a Bizottsággal.

(25)A külső határok integrált igazgatásának eredményes végrehajtásához szükséges a tagállamok közötti rendszeres, gyors és megbízható információcsere a külső határok igazgatása, az irreguláris bevándorlás és a visszatérés területén. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek olyan információs rendszereket kell kidolgoznia és működtetnie, amelyek az uniós adatvédelmi jogszabályoknak megfelelve segítik az ilyen jellegű információcserét.

(26)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség küldetésének teljesítése céljából és feladatai ellátásához szükséges mértékben együttműködhet más uniós intézményekkel, szervekkel, irodákkal és ügynökségekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel valamennyi olyan kérdésben, amely az uniós joggal és szakpolitikákkal összhangban megkötött munkamegállapodások keretében e rendelet tárgyát képezi. Ezeket a munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

(27)A parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságok számos különböző feladatot végeznek, melyek magukban foglalnak többek között tengervédelmi, tengerbiztonsági, kutatási és mentési, határellenőrzési, halászati ellenőrzési, vámellenőrzési, általános bűnüldözési és környezetvédelmi tevékenységeket. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, a 768/2005/EK tanácsi rendelettel 16 létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak és az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 17 létrehozott Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek ezért meg kell erősítenie az egymást között, és a parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságok közötti együttműködést a tengeri helyzetismeret növelése, valamint a koherens és költséghatékony fellépések támogatása érdekében.

(28)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az uniós külkapcsolati politika keretében segítenie és ösztönöznie kell a tagállamok és a harmadik országok közötti operatív együttműködést, többek között oly módon, hogy koordinálja a külső határok igazgatásával kapcsolatos operatív együttműködést a tagállamok és a harmadik országok között, összekötő tisztviselőket küld a harmadik országokba, és a visszatéréssel kapcsolatos ügyekben – ideértve az úti okmányok beszerzését is – együttműködik a harmadik országok hatóságaival. A harmadik országokkal folytatott együttműködés során az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek és a tagállamoknak az uniós jogban foglaltakkal legalább egyenértékű szabályokat és előírásokat kell betartaniuk akkor is, ha a harmadik országokkal folytatott együttműködésre az utóbbiak területén kerül sor.

(29)Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 6. cikke által elismert, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában kifejezett elveket. E rendelet célja többek között az, hogy biztosítsa az emberi méltóság maradéktalan tiszteletben tartását, garantálja az élethez való jog, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog, személyes adatok védelméhez való jog, a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférésre vonatkozó jog, a hatékony jogorvoslathoz való jog, a gyermekek jogai, a kínzás és a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, az emberkereskedelem tilalma érvényesülését, valamint előmozdítja a megkülönböztetésmentességre és a visszaküldés tilalmára vonatkozó elvek alkalmazását.

(30)Ez a rendelet az alapjogi tisztviselővel együttműködve létrehozza az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség panaszkezelési mechanizmusát, melynek célja az alapvető jogok tiszteletben tartásának nyomon követése és biztosítása az ügynökség tevékenységei során. Ennek egy olyan adminisztratív jellegű mechanizmusnak kell lennie, amelyben az ügynökséghez beérkező panaszok kezeléséért a megfelelő ügyintézéshez való jog szellemében az alapjogi tisztviselő felel. Az alapjogi tisztviselőnek meg kell vizsgálnia a panasz elfogadhatóságát, nyilvántartásba kell vennie az elfogadható panaszokat, minden nyilvántartásba vett panaszt továbbítania kell az ügyvezető igazgatónak, a határőrökkel kapcsolatos panaszokat továbbítania kell a küldő tagállamnak, és nyilvántartásba kell vennie az ügynökség vagy az adott tagállam által végzett nyomon követésre vonatkozó információkat. A bűnügyi nyomozásokat a tagállamoknak kell lefolytatniuk.

(31)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében – különös tekintettel a külső határoknál fellépő, sürgős beavatkozást igénylő helyzetekre – a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. 18

(32)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az operatív és technikai kérdésekben függetlennek kell lennie, és jogi, adminisztratív és pénzügyi autonómiával kell rendelkeznie. Ebből a célból szükségszerű és helyénvaló, hogy az ügynökség jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv legyen, mely az e rendelet által ráruházott végrehajtási hatásköröket gyakorolja.

(33)A Bizottság és a tagállamok képviseletét az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felett szakpolitikai és politikai felügyeletet gyakorló igazgatótanácsnak kell ellátnia. Az igazgatótanács lehetőség szerint a határőrizeti igazgatásért felelős nemzeti szolgálatok operatív vezetőiből vagy azok képviselőiből áll. Az említett igazgatótanácsot fel kell ruházni a költségvetés meghatározásához és végrehajtásának ellenőrzéséhez, a megfelelő pénzügyi szabályok elfogadásához, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség döntéshozatali eljárásaira vonatkozó átlátható munkafolyamatok kialakításához és az ügyvezető igazgató és ügyvezetőigazgató-helyettes kinevezéséhez szükséges hatáskörökkel. Az ügynökséget a decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság által 2012. július 19-én elfogadott közös megközelítéssel összhangban kell irányítani és működtetni.

(34)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség autonómiájának biztosítása érdekében részére önálló költségvetést kell megállapítani, amelynek bevételei alapvetően az Uniótól származó hozzájárulásból erednek. Az uniós hozzájárulás és az Európai Unió általános költségvetése terhére nyújtott egyéb támogatások tekintetében az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(35)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendeletét 19 korlátozás nélkül kell alkalmazni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre, és az ügynökség köteles csatlakozni az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz. 20

(36)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 21 kell alkalmazni.

(37)E rendelet keretében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség köteles minden adatfeldolgozási tevékenységét a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően végezni. 22  

(38)E rendelet keretében a tagállamok kötelesek minden adatfeldolgozási tevékenységüket a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 23 és a 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak 24 megfelelően, a szükségesség és arányosság elvét tiszteletben tartva végezni.

(39)Mivel e rendelet céljai – konkrétan a külső határok integrált igazgatására szolgáló rendszer kidolgozása és végrehajtása, és ezáltal a schengeni térség megfelelő működésének biztosítása – nem valósíthatók meg kellő mértékben a tagállamok összehangolt fellépése nélkül, hanem azokat – a belső határokon végzett határellenőrzés hiánya miatt, valamint tekintettel a külső határokra nehezedő jelentős migrációs nyomásra és az Unión belüli magas szintű belső biztonság megőrzésének igényére – sokkal inkább uniós szinten lehet elérni, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(40)Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 25 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 26 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak. Az Európai Közösség, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, ezen államoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvételének módjáról szóló megállapodás  27  meghatározza az említett országoknak az ügynökség munkájában való részvételére vonatkozó szabályokat, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó előírásokat.

(41)Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 28 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek a 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A., B., és G. pontjában említett területhez. 29

(42)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz 30 való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A., B., és G. pontjában említett területhez tartoznak. 31

(43)Az egyrészről az Európai Közösség, másrészről pedig a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között létrejött, e két államnak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módjáról szóló megállapodás 32 meghatározza az említett országoknak az ügynökség munkájában való részvételére vonatkozó szabályokat, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó előírásokat.

(44)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései értelmében e rendelet a schengeni vívmányokra épül, az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia e rendelet Tanács általi elfogadását követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt átülteti-e nemzeti jogába, vagy sem.

(45)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal összhangban nem vesz részt. 33 Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.

(46)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal összhangban nem vesz részt. 34 Írország ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.

(47)Az ügynökségnek – az igazgatótanács által eseti jelleggel meghatározott szabályokkal összhangban – meg kell könnyítenie az olyan konkrét tevékenységek megszervezését, amelyek során a tagállamok igényt tarthatnak az Írország és az Egyesült Királyság által esetlegesen felajánlott szakértelemre és eszközökre. Ennek érdekében Írország és az Egyesült Királyság képviselőit meghívhatók az igazgatótanács üléseire azért, hogy az ilyen konkrét tevékenységek előkészítésében teljes mértékben részt tudjanak venni.

(48)Gibraltár határainak megállapítása a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság között vita tárgyát képezi.

(49)E rendelet Gibraltár határaira való alkalmazhatóságának felfüggesztése nem jelent semmiféle változást az érintett államok helyzetére nézve.

(50)Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak; a biztos […]-án/-én nyilvánított véleményt 35 ,

(51)E rendelet célja a 2007/2004/EK és a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 , valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat rendelkezéseinek módosítása és kiterjesztése. 37 Mivel nagyszámú és lényeges módosításról van szó, az egyértelműség érdekében az említett határozatokat fel kell váltani és hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG

1. cikk

Tárgy

Az Európai Határ- és Parti Őrség azzal a céllal jön létre, hogy biztosítsa az integrált határigazgatást a külső határoknál a migráció eredményes kezelése és az Unión belüli magas szintű belső biztonság garantálása, ugyanakkor a személyek Unión belüli szabad mozgásának megőrzése érdekében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„külső határok”: a tagállamok azon szárazföldi és tengeri határai, repülőterei és tengeri kikötői, amelyekre az 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 II. címének rendelkezései alkalmazandók;

2.„határellenőrzés”: az 562/2006/EK rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározott határellenőrzés;

3.„európai határ- és partvédelmi csapatok”: a részt vevő tagállamokból származó határőrökből és releváns szakemberekből – többek között a tagállamok ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértőiből – álló csoportok, amelyek közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók során, valamint migrációkezelési támogató csoportok keretében tevékenykednek;

4.„fogadó tagállam”: az a tagállam, amelyben közös művelet, gyorsreagálású határvédelmi művelet, visszatérési művelet vagy visszatérési intervenció végrehajtására kerül sor, vagy amelyből azt elindítják;

5.„küldő tagállam”: az a tagállam, amelyben az európai határ- és partvédelmi csapatok tagja határőr vagy más, releváns szakember;

6.„részt vevő tagállam”: az a tagállam, amely közreműködik valamely közös műveletben, gyorsreagálású határvédelmi műveletben, visszatérési műveletben, visszatérési intervencióban vagy migrációkezelési támogató csoportokban, azáltal, hogy műszaki eszközöket, az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjaként bevetett határőröket és más releváns szakembereket biztosít, valamint azok a tagállamok, amelyek műszaki eszközök vagy személyzet biztosításával visszatérési műveletekben vagy visszatérési intervenciókban vesznek részt;

7.„az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai”: a fogadó tagállamtól eltérő tagállamok határőrizeti szolgálatainak tisztségviselői vagy ezen tagállamok más releváns szakemberei – többek között az ügynökséghez kirendelt tagállami nemzeti szakértők –, akik közös műveletekben és gyors határvédelmi intervenciókban vesznek részt;

8.„a csapatok tagjai”: a visszatérési műveletekben és visszatérési intervenciókban részt vevő európai határ- és partvédelmi csapatok vagy visszatéréssel kapcsolatos feladatokat ellátó személyzetből álló csapatok tagjai;

9.„migrációkezelési támogató csoportok”: azok a szakértői csoportok, amelyek a migrációs csomópontoknál operatív vagy technikai erősítést nyújtanak a tagállamoknak, és amelyek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által mozgósított tagállami szakértőkből, valamint az Europol és más releváns uniós ügynökségek szakértőiből állnak;

10.„visszatérés”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározott visszatérési folyamat.

11.„kiutasítási határozat”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott kiutasítási határozat;

12.„visszatérő”: illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár, akire kiutasítási határozat vonatkozik.

13.„visszatérési művelet”: az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére irányuló, ügynökség által koordinált művelet, amely egy vagy több tagállam által felajánlott technikai és operatív erősítést is magában foglal, és amelynek keretében a visszatérő személyek kitoloncolás keretében vagy a visszatérési kötelezettség önkéntes teljesítése révén egy vagy több tagállamból visszatérnek.

14.„visszatérési intervenció”: az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére irányuló művelet, amely az európai visszatérési intervenciós csapatok tagállamokban történő bevetése és visszatérési műveletek szervezése révén fokozott technikai és operatív segítséget nyújt.

3. cikk

Európai Határ- és Parti Őrség

(1)Az Európai Határ- és Parti Őrséget az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok együttesen alkotják, határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is.

(2)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kialakítja az európai integrált határigazgatásra vonatkozó operatív és technikai stratégiát. Minden tagállamban előmozdítja és biztosítja az európai integrált határigazgatás végrehajtását.

(3)A határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok – határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is – meghatározzák az integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiáikat. Ezeknek a nemzeti stratégiáknak összhangban kell lenniük a 2. bekezdésben említett stratégiával.

4. cikk

Európai integrált határigazgatás

Az európai integrált határigazgatásnak a következő elemeket foglalja magában:

a)határellenőrzés – beleértve a megelőzéssel kapcsolatos intézkedéseket is –, valamint adott esetben a határokon átnyúló bűnözés felderítése és kivizsgálása;

b)a belső biztonságot fenyegető kockázatok és a külső határok működését vagy biztonságát esetlegesen érintő fenyegetések elemzése;

c)ügynökségközi együttműködés a határellenőrzésért vagy a határoknál végzett egyéb feladatokért felelős tagállami nemzeti hatóságok és a releváns uniós intézmények, ügynökségek, szervek és irodák között; ennek keretében rendszeres információcsere az erre szolgáló meglévő eszközök – különösen az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai határőrizeti rendszer (a továbbiakban: „Eurosur”) – használatával; 39

d)együttműködés harmadik országokkal az e rendelet hatálya alá tartozó területeken, különös figyelmet fordítva a szomszédos országokra és azon harmadik országokra, amelyek a kockázatelemzés szerint az irreguláris migráció származási és tranzitországai;

e)a szabad mozgás elvének területén a határőrizethez kapcsolódó technikai és operatív intézkedések, melyek célja az irreguláris migráció megelőzése és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem;

f) a tagállamok területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének biztosítása;

g)csúcstechnológiás eszközök, többek között nagyléptékű információs rendszerek alkalmazása;

h)a határigazgatásra vonatkozó uniós jog végrehajtását biztosító minőségellenőrzési mechanizmus.

5. cikk

Közös felelősség

(1) Az Európai Határ- és Parti Őrség végrehajtja az európai integrált határigazgatást az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok közös felelősségeként, határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is.

(2) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a külső határok igazgatásához kapcsolódó uniós intézkedések végrehajtásával, valamint a visszatéréssel kapcsolatos tagállami fellépések megerősítésével, értékelésével és koordinációjával megkönnyíti ezen uniós intézkedések alkalmazását. A tagállamok – saját érdekükben és a belső határellenőrzést eltörlő valamennyi tagállam érdekében – biztosítják a rájuk eső külső határszakaszok igazgatását az uniós jognak teljes mértékben megfelelve, a 3. cikk (2) bekezdésében említett technikai és operatív stratégiával összhangban és az ügynökséggel szorosan együttműködve.

(3)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felel a külső határok igazgatásáért az e rendeletben foglalt esetekben, különösen akkor, ha a sebezhetőségi elemzés alapján szükséges korrekciós intézkedéseket nem hajtják végre, vagy aránytalan migrációs nyomás esetén, amelynek következtében olyan mértékben eredménytelenné válik a külső határok ellenőrzése, hogy az veszélyeztetheti a schengeni térség működését.

II. FEJEZET

EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG

1. szakasz

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladatai

6. cikk

Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

(1)Annak érdekében, hogy valamennyi külső határnál biztosítsa a koherens európai határigazgatást, az ügynökség megkönnyíti és eredményesebbé teszi a külső határok igazgatására vonatkozó meglévő és jövőbeni uniós intézkedések, különösen az 562/2006/EK rendelettel létrehozott Schengeni határ-ellenőrzési kódex alkalmazását.

(2)A 2007/2004/EK tanácsi rendelettel létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség új neve Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség). Ezért ez a rendelet képezi tevékenységei alapját.

7. cikk

Feladatok

(1)Annak érdekében, hogy a határellenőrzés és a visszatérés területén segítse a hatékonyság és az egységesen magas színvonal biztosítását, az ügynökség a következő feladatokat látja el:

a) egy nyomon követési és kockázatelemzési központ létrehozása, amely kellő kapacitással rendelkezik a migrációs áramlások nyomon követéséhez és az integrált határigazgatás minden vonatkozását lefedő kockázatelemzés elvégzéséhez;

b) sebezhetőségi elemzés készítése, amely magában foglalja a fenyegetésekkel és nyomásokkal szembeni tagállami ellenálló képesség értékelését;

c) a külső határokon fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok segítése közös műveletek koordinálása és szervezése révén, figyelembe véve, hogy egyes helyzetek humanitárius vészhelyzeteket és tengerből való mentést is magukban foglalhatnak;

d) a külső határokon fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok segítése gyors határvédelmi intervenciók indításával a konkrét és aránytalan nyomás alatt álló tagállamok külső határainál, figyelembe véve, hogy egyes helyzetek humanitárius vészhelyzeteket és tengerből való mentést is magukban foglalhatnak;

e) európai határ- és partvédelmi csapatok – többek között egy gyorsreagálású tartalékállomány – létrehozása és bevetése, melyek közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók során, valamint a migrációkezelési támogató csoportok keretében fejtik ki tevékenységüket;

f) a közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók során, a migrációkezelési támogató csoportok tevékenysége keretében, valamint a visszatérési műveletekhez és visszatérési intervenciókhoz használható műszakieszköz-állomány létrehozása;

g) európai határ- és partvédelmi csapatok és műszaki eszközök alkalmazása azzal a céllal, hogy segítsék a migrációkezelési támogató csoportok előszűrési, azonosítási és ujjnyomatvételi tevékenységét a migrációs csomópontoknál;

h) az eszközökre vonatkozó műszaki szabványok kialakításának támogatása, különös tekintettel a taktikai szintű parancsnoklásra, ellenőrzésre és kommunikációra, valamint a műszaki felügyeletre az uniós és nemzeti szintű interoperabilitás biztosítása érdekében;

i) a gyorsreagálású tartalékállomány létrehozásához szükséges eszközök és személyzet bevetése a külső határoknál a sürgős beavatkozást igénylő helyzetekben szükségessé váló intézkedések gyakorlati végrehajtása érdekében;

j) a tagállamok segítése fokozott technikai és operatív segítségnyújtást igénylő helyzetekben az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére irányuló kötelezettség végrehajtása érdekében, többek között visszatérési műveletek koordinálása és szervezése révén;

k) a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőkből és visszatérési szakemberekből álló állományok létrehozása;

l) európai visszatérési intervenciós csapatok létrehozása és visszatérési intervenciók során történő bevetése;

m) a nemzeti határőrök és visszatérési szakértők képzésével kapcsolatos segítségnyújtás a tagállamoknak, ideértve a közös képzési szabványok megállapítását;

n) részvétel a külső határok ellenőrzése és őrizete szempontjából releváns kutatási és innovációs tevékenységek igazgatásában, ideértve a fejlett megfigyelési technológiák – többek között a távirányítású légijármű-rendszerek – alkalmazását és az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos kísérleti projektek fejlesztését;

40 41 o) a Bizottsággal, az Unió ügynökségeivel, szerveivel és irodáival, valamint a 2008/381/EK tanácsi határozattal létrehozott Európai Migrációs Hálózattal szorosan együttműködve, a 45/2001/EK rendeletnek és a 2008/977/IB kerethatározatnak megfelelően olyan információs rendszerek fejlesztése és működtetése, amelyek lehetővé teszik a gyors és megbízható információcserét a külső határok igazgatása területén jelentkező növekvő kockázatokkal, az irreguláris bevándorlással és a visszatéréssel kapcsolatban;

p) egy európai határőrizeti rendszer kialakításához és működtetéséhez, valamint – adott esetben – a rendszerek interoperabilitását is lehetővé tevő közös információ-megosztási környezet kifejlesztéséhez szükséges támogatás biztosítása, különösen az Eurosur keretének az 1052/2013/EU rendelettel összhangban történő fejlesztése, naprakészen tartása és koordinálása révén;

q) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel együttműködve szolgáltatások, információ, eszközök és képzés biztosítása, valamint többcélú műveletek koordinálása a nemzeti hatóságok partvédelmi feladatainak támogatása érdekében;

r) a tagállamok és harmadik országok közötti operatív együttműködésre irányuló segítségnyújtás a külső határok igazgatása és a visszatérés területén.

(2) Amennyiben az együttműködés összeegyeztethető az ügynökség tevékenységével, a tagállamok folytathatják a külső határoknál – többek között a bűnüldözési missziók katonai műveletei során és a visszatérés területén – más tagállamokkal és/vagy harmadik országokkal fennálló operatív szintű együttműködést. A tagállamok tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, amely veszélyeztetheti az ügynökség működését vagy céljainak megvalósítását.

A tagállamok jelentést tesznek az ügynökségnek a más tagállamokkal és/vagy harmadik országokkal a külső határoknál és a visszatérés területén folytatott operatív együttműködésről. Az ügynökség ügyvezető igazgatója (a továbbiakban: ügyvezető igazgató) rendszeresen, és évente legalább egyszer tájékoztatja az ügynökség igazgatótanácsát (a továbbiakban: igazgatótanács) ezekről a kérdésekről.

(3) Az ügynökség saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat a megbízatása körébe tartozó területeken. A kommunikációs tevékenységek nem sérthetik az (1) bekezdésben említett feladatokat, és ezeket a tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési tervekkel összhangban kell végezni.

2. szakasz

Nyomon követés és válságmegelőzés

8. cikk

A jóhiszemű együttműködés kötelezettsége

Az ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok – határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is – kötelesek jóhiszeműen együttműködni és biztosítani az információcserét.

9. cikk

Az információcsere általános kötelezettsége

A határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok – határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is – kellő időben és pontosan biztosítanak az ügynökség számára minden olyan információt, amelyre az ügynökségnek szüksége van az e rendelettel ráruházott feladatok ellátásához, különös tekintettel az Unió felé irányuló és azon belüli migrációs áramlások nyomon követésére, valamint a kockázatelemzés és a sebezhetőségi elemzés elvégzésére.

10. cikk

A migrációs áramlások nyomon követése és kockázatelemzés

(1)Az ügynökség létrehoz egy nyomon követési és kockázatelemzési központot, amely kellő kapacitással rendelkezik az Unió felé irányuló és azon belüli migrációs áramlások nyomon követéséhez. E célból az ügynökség közös integrált kockázatelemzési modellt dolgoz ki, amelyet az ügynökség és a tagállamok egyaránt alkalmaznak.

(2)Az ügynökség általános és specifikus kockázatelemzést készít, amelyet benyújt a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(3)Az ügynökség által elkészített kockázatelemzés az Unió felé tartó migrációs áramlások elemzését biztosító előzetes figyelmeztetési mechanizmus kidolgozása céljából az európai integrált határigazgatás minden vonatkozására kitér, különös tekintettel a határellenőrzésre, a visszatérésre, a harmadik országbeli állampolgárok Unión belüli irreguláris másodlagos migrációs mozgásaira, a határokon átnyúló bűnözés – többek között az irreguláris bevándorlás segítése, az emberkereskedelem és a terrorizmus – megelőzésére, valamint a szomszédos harmadik országokban uralkodó helyzet kérdésére.

(4)A tagállamok az ügynökség rendelkezésére bocsátanak minden szükséges információt a külső határoknál és a visszatéréssel kapcsolatban észlelt helyzetről, tendenciákról és lehetséges fenyegetésekről. A tagállamok rendszeresen vagy az ügynökség kérésére biztosítanak az ügynökség számára minden releváns információt, többek között a schengeni vívmányok végrehajtásával kapcsolatban beszerzett statisztikai és működési adatokat, valamint az 1052/2013/EU rendeletnek megfelelően megállapított nemzeti helyzetkép elemzési rétegéből származó információkat és hírszerzési értesüléseket.

(5)A kockázatelemzés eredményét továbbítani kell a felügyelőbizottságnak és az igazgatótanácsnak.

(6)A tagállamok figyelembe veszik a kockázatelemzés eredményét a külső határoknál végrehajtandó műveleteik és tevékenységeik, valamint visszatérési tevékenységeik tervezése során.

(7)Az ügynökség a közös integrált kockázatelemzési modell eredményeit felhasználja a határőrök és a visszatérési feladatokban közreműködő személyzet képzésére vonatkozó egységes alaptantervek kidolgozásakor.

11. cikk

Összekötő tisztviselők a tagállamokban

(1)Az ügynökség tagállamokba küldött összekötő tisztviselői révén biztosítja a külső határok igazgatásának rendszeres nyomon követését.

(2)Az ügyvezető igazgató az ügynökség személyzetéből nevezi ki az összekötő tisztviselői feladatokat ellátó szakértőket. Az ügyvezető igazgató kockázatelemzésen alapulva és az igazgatótanáccsal egyeztetve meghatározza az említett tisztviselők tevékenységének jellegét, azokat a tagállamokat, ahová összekötő tisztviselőt lehet küldeni, valamint a tisztviselők tevékenységének időtartamát. Az ügyvezető igazgató értesíti az érintett tagállamot a kinevezésről, és a tagállammal együtt meghatározza a tisztviselő bevetésének helyét.

(3)Az összekötő tisztviselők az ügynökség nevében tevékenykednek, feladatuk az együttműködés és a párbeszéd elősegítése az ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok között, határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is. Az összekötő tisztviselők különösen:

a) összekötői szerepet töltenek be az ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok között, határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is;

b) segítik az ügynökség által a 12. cikkben említett sebezhetőségi elemzés elkészítéséhez igényelt információk beszerzését;

c) nyomon követik a tagállami intézkedéseket azokon a határszakaszokon, amelyeket az 1052/2013/EU rendelet magas hatásszinttel minősített;

d) segítséget nyújtanak a tagállamoknak vészhelyzeti terveik elkészítéséhez;

e) rendszeresen jelentést tesznek az ügyvezető igazgatónak a külső határon fennálló helyzetről és arról, hogy az érintett tagállam milyen mértékben képes eredményesen kezelni azt;

f) nyomon követik a 18. cikkben említett, külső határoknál jelentkező, sürgős beavatkozást igénylő helyzetekkel kapcsolatos tagállami intézkedéseket;

(4)A (3) bekezdés alkalmazásában az összekötő tisztviselő többek között:

a) korlátlanul hozzáfér a nemzeti koordinációs központhoz és az 1052/2013/EU rendeletnek megfelelően megállapított nemzeti helyzetképhez;

b) hozzáfér a nemzeti koordinációs központban elérhető nemzeti és európai információs rendszerekhez, azzal a feltétellel, hogy meg kell felelnie a nemzeti és uniós adatbiztonsági és adatvédelmi szabályoknak;

c) rendszeres kapcsolatban áll a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságokkal – ideértve a parti őrségeket is határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben –, és eközben tájékoztatja a nemzeti koordinációs központ vezetőjét.

(5)Az összekötő tisztviselő jelentésének a 12. cikkben említett sebezhetőségi elemzés részét kell képeznie.

(6)Feladataik ellátása során az összekötő tisztviselők csak az ügynökségtől fogadhatnak el utasítást.

12. cikk

Sebezhetőségi elemzés

(1)Az ügynökség értékeli a tagállamok határellenőrzéshez kapcsolódó műszaki eszközeit, rendszereit, kapacitásait, erőforrásait és vészhelyzeti terveit. Ezen értékelés alapját a tagállamtól és az összekötő tisztviselőtől érkező információk, az Eurosur információi – különösen az egyes tagállamok szárazföldi és tengeri külső határszakaszaihoz az 1052/2013/EU rendelet értelmében rendelt hatásszintek –, valamint a közös műveletekre, kísérleti projektekre, gyors határvédelmi intervenciókra és az ügynökség egyéb tevékenységeire vonatkozó jelentések és értékelések képezik.

(2)Az ügynökség kérésére a tagállamok információt szolgáltatnak a határellenőrzés végrehajtásához nemzeti szinten rendelkezésre álló műszaki eszközökről, személyzetről és pénzügyi erőforrásokról, és benyújtják vészhelyzeti terveiket.

(3)A sebezhetőségi elemzés célja, hogy általa az ügynökség felmérje, hogy a tagállamok milyen mértékben képesek és készek szembenézni a felmerülő kihívásokkal – többek között a külső határoknál fellépő jelenlegi és jövőbeni fenyegetésekkel és nyomásokkal –, azonosítsa – különösen a konkrét és aránytalan nyomással szembesülő tagállamok esetében – a külső határoknál észlelhető azonnali következményeket és a schengeni térség működését érintő további következményeket, valamint értékelje a tagállamok kapacitását a 19. cikk (5) bekezdésében említett gyorsreagálású tartalékállományhoz való hozzájárulás tekintetében. Ez az értékelés nem érinti a schengeni értékelési mechanizmust.

(4)A sebezhetőségi elemzés eredményeit továbbítani kell a felügyelőbizottságnak, amely ezen eredmények alapján, valamint figyelembe véve az ügynökség kockázatelemzése és a schengeni értékelési mechanizmus eredményeit tanácsot ad az ügyvezető igazgatónak a tagállamok által meghozandó intézkedésekről.

(5)Az ügyvezető igazgató határozatot hoz, amely előírja, hogy az érintett tagállamnak milyen korrekciós intézkedéseket kell végrehajtania, többek között az uniós pénzügyi eszközök keretében történő erőforrás-felhasználással. A tagállamra nézve kötelező ügyvezető igazgatói határozat megállapítja az intézkedések végrehajtásának határidejét.

(6) Amennyiben a tagállam a kitűzött határidőig nem hajtja végre a szükséges korrekciós intézkedéseket, az ügyvezető igazgató az igazgatótanács elé terjeszti az ügyet és értesíti a Bizottságot. Az igazgatótanács határozatot hoz, amely előírja, hogy az érintett tagállamnak milyen korrekciós intézkedéseket kell hoznia, és megállapítja az intézkedések végrehajtásának határidejét. Amennyiben a tagállam az ebben a határozatban kitűzött határidőig nem hajtja végre a szükséges korrekciós intézkedéseket, a Bizottság a 18. cikknek megfelelően további lépéseket tehet.

3. szakasz

A külső határok igazgatása

13. cikk

Az ügynökség fellépései a külső határoknál

(1)A tagállamok segítséget kérhetnek az ügynökségtől a külső határok ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségeik végrehajtásához. Az ügynökség továbbá a 18. cikkben említett intézkedéseket is végrehajtja.

(2)Az ügynökség megszervezi a megfelelő technikai és operatív segítségnyújtást a fogadó tagállam részére, valamint végrehajthat egyet vagy többet a következő intézkedések közül:

a) egy vagy több tagállam közös műveleteinek koordinálása és európai határ- és partvédelmi csapatok bevetése;

b) gyors határvédelmi intervenciók szervezése és a gyorsreagálású tartalékállomány részét képező európai határ- és partvédelmi csapatok, valamint szükség szerint további európai határ- és partvédelmi csapatok bevetése;

c) egy vagy több tagállam és harmadik ország külső határoknál végzett tevékenységeinek koordinálása, a szomszédos harmadik országokkal végzett közös műveleteket is ideértve;

d) a migrációkezelési támogató csoportok keretében európai határ- és partvédelmi csapatok bevetése a migrációs csomópontoknál;

e) saját szakértőinek és a tagállamok által az ügynökséghez kirendelt csoportok tagjainak bevetése azzal a céllal, hogy megfelelői ideig segítsék az érintett tagállamok nemzeti hatóságainak munkáját;

f) műszaki eszközök bevetése.

(3) Az ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből származó támogatásokkal finanszírozza vagy társfinanszírozza a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységeket.

14. cikk

Közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók indítása a külső határoknál

(1)A tagállamok kérhetik, hogy az ügynökség indítson közös műveleteket a felmerülő kihívások – többek között az irreguláris bevándorlásból és a határokon átnyúló bűnözésből eredő jelenlegi vagy jövőbeni fenyegetések – kezelése érdekében, vagy azért, hogy fokozott technikai és operatív segítségnyújtást biztosítson a külső határok védelmére vonatkozó tagállami kötelezettségek végrehajtásához.

(2)Konkrét és aránytalan nyomást jelentő helyzettel szembesülő tagállam kérésére, különösen akkor, ha a külső határok bizonyos pontjaira nagyszámú olyan harmadik országbeli állampolgár érkezik, aki az adott tagállam területére illegálisan próbál belépni, az ügynökség korlátozott időtartamú gyors határvédelmi intervenciót hajthat végre a kérelmező tagállam területén.

(3)Az ügyvezető igazgató értékeli, jóváhagyja és koordinálja a közös műveletekre irányuló tagállami javaslatokat. A közös műveleteket és a gyors határvédelmi intervenciókat alapos, megbízható és naprakész kockázatelemzésnek kell megelőznie, amely lehetővé teszi, hogy az ügynökség fontosság szerint rangsorolja a javasolt közös műveleteket és gyors határvédelmi intervenciókat, figyelembe véve a külső határszakaszok 1052/2013/EU rendelet szerinti hatásszintjét és az erőforrások rendelkezésre állását.

(4)Az ügyvezető igazgató a felügyelőbizottság tanácsára, a sebezhetőségi elemzés eredményei alapján, valamint figyelembe véve az ügynökség kockázatelemzését és az 1052/2013/EU rendeletnek megfelelően megállapított nemzeti helyzetkép elemzési rétegét, közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók indítására és végrehajtására irányuló ajánlást tesz az érintett tagállam számára. Az ügynökség műszaki eszközeit a fogadó és részt vevő tagállamok rendelkezésére bocsátja.

(5)A közös művelet vagy gyors határvédelmi intervenció céljai egy olyan többcélú művelet részeként is megvalósíthatók, amely magában foglalhatja a bajba jutott személyek tengeri mentését vagy egyéb parti őrségi feladatokat, a migránscsempészés vagy az emberkereskedelem elleni harcot, a kábítószer-kereskedelem ellenőrzésére irányuló műveleteket és a migrációkezelést, az azonosítási, nyilvántartásba vételi, tájékoztatási és visszatérési feladatokat is ideértve.

15. cikk

A közös műveletek műveleti terve

(1)A közös művelet előkészítése során az ügyvezető igazgató a fogadó tagállammal együttműködve meghatározza a szükséges műszaki eszközök és személyzet jegyzékét, figyelembe véve a fogadó tagállam rendelkezésre álló erőforrásait. Ezen elemek alapján az ügynökség meghatározza, hogy a műveleti terv milyen operatív és technikai megerősítési csomagot és kapacitásépítő tevékenységeket foglaljon magában.

(2)Az ügyvezető igazgató kidolgozza a külső határoknál végrehajtandó közös műveletek műveleti tervét. Az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam a részt vevő tagállamokkal egyeztetve elfogadja a közös művelet szervezési vonatkozásait részletesen ismertető műveleti tervet.

(3)A műveleti terv az ügynökségre, a fogadó tagállamra és a részt vevő tagállamokra nézve egyaránt kötelező. A műveleti terv a közös művelet végrehajtásához szükségesnek ítélt valamennyi vonatkozásra kiterjed, beleértve a következőket:

a) a helyzet leírása a kiküldetés működési rendjével és céljaival együtt, a műveleti célt is beleértve;

b) a közös művelet előrelátható időtartama;

c) az a földrajzi terület, ahol a közös műveletre sor kerül;

d) a feladatok és a különleges utasítások leírása az európai határ- és partvédelmi csapatok számára, ideértve a fogadó tagállamban az adatbázisokba való engedélyezhető betekintésre és az engedélyezhető szolgálati fegyverekre, lőszerekre és felszerelésekre vonatkozókat is;

e) az európai határ- és partvédelmi csapatok összetétele és egyéb kapcsolódó személyzet kiküldése;

f) parancsnoklási és ellenőrzési rendelkezések, többek között a fogadó tagállam azon határőreinek neve és rendfokozata, akik a csapatok tagjaival és az ügynökséggel való együttműködésért felelnek – különösen azon határőrök neve és rendfokozata, akik a kiküldetés időtartama alatt a csapatok parancsnoki tisztét betöltik –, valamint a csapatok tagjainak parancsnoki láncban elfoglalt helye;

g) közös műveletek során bevetendő műszaki eszközök, beleértve a használati feltételekre, az igényelt személyzetre, szállításra és egyéb logisztikára, valamint a pénzügyi rendelkezésekre vonatkozó külön követelményeket;

h) részletes rendelkezések a rendkívüli események ügynökség általi azonnali bejelentéséről az igazgatótanács és a megfelelő nemzeti hatóságok felé;

i) az értékelő jelentéssel kapcsolatos teljesítménymutatókra vonatkozó jelentési és értékelési rendszer, valamint a végleges értékelő jelentés benyújtásának végső időpontja;

42 j) a tengeri műveletek tekintetében a közös művelet végrehajtásának helye szerinti földrajzi területre vonatkozó joghatóság és jogszabályok alkalmazásáról szóló konkrét információk, beleértve a feltartóztatásra, a tengerből való mentésre és a partra szállításra vonatkozó nemzetközi és uniós jogra való hivatkozásokat is. E tekintetben a műveleti tervet a 656/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell kidolgozni; 

k) a harmadik országokkal, más uniós ügynökségekkel, szervekkel és irodákkal, illetve a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés feltételei;

l) eljárások egy olyan áldozatkezelési mechanizmus meghatározására, amely biztosítja a nemzetközi védelmet igénylő személyek, az emberkereskedelem áldozatai, a kísérő nélküli kiskorúak és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeknek a megfelelő segítségnyújtásban illetékes nemzeti hatóságokhoz való irányítását;

m) eljárások egy olyan mechanizmus meghatározására, amely a fogadó tagállam határőrei és az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai ellen benyújtott, a közös művelet vagy gyorsreagálású határvédelmi művelet során bekövetkezett alapjogsértésekre vonatkozó panaszok fogadására és az ügynökségnek történő továbbítására szolgál.

(4)A műveleti terv bármilyen módosításához vagy kiigazításához az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam egyetértése szükséges, és azt meg kell előznie a részt vevő tagállamokkal folytatott egyeztetésnek. A módosított vagy kiigazított műveleti terv egy példányát az ügynökség haladéktalanul megküldi a részt vevő tagállamoknak.

16. cikk

A gyors határvédelmi intervenciók indítására szolgáló eljárás

(1)A tagállam gyorsreagálású határvédelmi művelet indítására irányuló kérelmében szerepelnie kell a helyzet leírásának, a lehetséges célkitűzéseknek és a tervezett szükségleteknek. Az ügyvezető igazgató a kérelmező tagállam külső határain fennálló helyzet felmérésére szükség esetén azonnal szakértőket küldhet az ügynökségtől.

(2)Az ügyvezető igazgató azonnal tájékoztatja az igazgatótanácsot a gyorsreagálású határvédelmi művelet indítására irányuló tagállami kérelemről.

(3)Az ügyvezető igazgató a tagállam kérelméről az ügynökség kockázatelemzésében foglalt megállapítások, az 1052/2013/EU rendeletnek megfelelően megállapított nemzeti helyzetkép elemzési rétege, a 12. cikkben említett sebezhetőségi elemzés eredménye és az érintett tagállam vagy bármely más tagállam által rendelkezésére bocsátott valamennyi egyéb releváns információ figyelembevételével határoz.

(4)Az ügyvezető igazgató a kérelem beérkezésétől számított két munkanapon belül határoz a gyorsreagálású határvédelmi művelet indítására irányuló kérelemről. Az ügyvezető igazgató az érintett tagállamot és az igazgatótanácsot határozatáról egyidejűleg, írásban értesíti. A határozat tartalmazza az alapjául szolgáló főbb indokokat.

(5)Ha az ügyvezető igazgató gyors határvédelmi intervenció indításáról határoz, akkor a 19. cikk (5) bekezdésével összhangban európai határ- és partvédelmi csapatokat vet be a gyorsreagálású tartalékállományból, és szükség esetén – a 19. cikk (6) bekezdésével összhangban – azonnal megerősítheti ezeket a csapatokat egy vagy több további európai határ- és partvédelmi csapattal.

(6)Az ügyvezető igazgató a kérelmező tagállammal együtt a 15. cikk (3) bekezdésével összhangban haladéktalanul, de legkésőbb a határozathozatal napját követő három munkanapon belül műveleti tervet készít.

(7)Amint a műveleti tervről megállapodás született, az ügyvezető igazgató felkéri a tagállamokat, hogy haladéktalanul bocsássák rendelkezésre a gyorsreagálású tartalékállomány részét képező határőröket. Az ügyvezető igazgató megadja az egyes tagállamoktól kért határőrök profilját és számát a meglévő gyorsreagálású tartalékállományban azonosítottak közül.

(8)Szükség esetén az ügyvezető ezzel egyidejűleg tájékoztatja a tagállamokat a gyorsreagálású tartalékállományból bevetett európai határ- és partvédelmi csapatok azonnali megerősítése céljából bevetendő további határőrök szükséges számáról és profiljáról. Ezt az információt a bevetés dátumának megjelölésével írásban kell megadni a nemzeti kapcsolattartó pontoknak. Egyidejűleg meg kell küldeni számukra a műveleti terv másolatát is.

(9)Az ügyvezető igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén a gyorsreagálású tartalékállomány és bármely további európai határ- és partvédelmi csapat bevetéséről az ügyvezetőigazgató-helyettes határoz.

(10)A tagállamok biztosítják, hogy a gyorsreagálású tartalékállományba kijelölt határőrök haladéktalanul és kivétel nélkül az ügynökség rendelkezésére álljanak. A tagállamok az ügynökség kérésére további európai határ- és partvédelmi csapatokat is rendelkezésre bocsátanak bevetés céljából, kivéve ha a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesülnek.

(11)A csapatokat legkésőbb három munkanappal azt követően vetik be, hogy az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam a műveleti tervet elfogadta. A gyorsreagálású tartalékállomány bevetését követő öt munkanapon belül szükség esetén további európai határ- és partvédelmi csapatok bevetésére kerül sor.

17. cikk

Migrációkezelési támogató csoportok

(1)Amennyiben egy tagállam a külső határainál lévő egyes migrációs csomópontoknál jellemzően vegyes migrációs áramlásokból eredő aránytalan migrációs nyomással szembesül, kérheti, hogy a migrációkezelési támogató csoportok nyújtsanak számára operatív és technikai erősítést. Az adott tagállam erősítés iránti kérelmet és szükségleteire vonatkozó értékelést nyújt be az ügynökséghez és más releváns uniós ügynökségekhez, különösen az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalhoz és az Europolhoz.

(2)Az ügyvezető igazgató más uniós ügynökségekkel egyeztetve értékeli a tagállam segítségnyújtás iránti kérelmét és szükségleteire vonatkozó értékelését azzal a céllal, hogy egy, a releváns uniós ügynökségek által koordinált számos tevékenységet magában foglaló átfogó megerősítési csomagot határozzon meg az érintett tagállammal egyetértésben.

(3)Az európai határ- és partvédelmi csapatok, az európai visszatérési intervenciós csapatok és az ügynökség szakértői által a migrációkezelési támogató csoportok keretében nyújtott operatív és technikai erősítés a következőket foglalhatja magában:

a) a külső határokhoz érkező harmadik országbeli állampolgárok előszűrése, azonosításukat, nyilvántartásba vételüket és tájékoztatásukat is ideértve, valamint – a tagállam kérésére – a harmadik országbeli állampolgárok ujjnyomatának rögzítése;

b) információszolgáltatás az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek, illetve a menedékjogot kérő vagy potenciálisan menedékjogot kérő áthelyezhető személyek számára;

c) technikai és operatív segítségnyújtás a visszatérés területén, a visszatérési műveletek előkészítését és szervezését is ideértve.

(4)Az ügynökség más releváns uniós ügynökségekkel együttműködve segítséget nyújt a Bizottságnak a migrációkezelési támogató csoportok tevékenységeinek koordinálásához.

18. cikk

Sürgős beavatkozást igénylő helyzetek a külső határoknál

(1)Amennyiben egy tagállam nem hajtja végre a 12. cikk (6) bekezdésében említett igazgatótanácsi határozatban foglalt korrekciós intézkedéseket, vagy a külső határnál aránytalan migrációs nyomás jelentkezik, amelynek következtében olyan mértékben eredménytelenné válik a külső határok ellenőrzése, hogy az veszélyeztetheti a schengeni térség működését, a Bizottság az ügynökséggel való egyeztetést követően végrehajtási jogi aktus formájában határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza az ügynökség által végrehajtandó intézkedéseket, és felszólítja az érintett tagállamot, hogy működjön együtt az ügynökséggel az említett intézkedések végrehajtásában. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 79. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

A schengeni térség működésével kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 79. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság rendelkezik a következők közül egy vagy több, ügynökség által végrehajtandó intézkedésről:

a) gyors határvédelmi intervenciók szervezése és koordinálása, valamint a gyorsreagálású tartalékállomány részét képező európai határ- és partvédelmi csapatok és szükség szerint további európai határ- és partvédelmi csapatok bevetése;

b) a migrációkezelési támogató csoportok keretében európai határ- és partvédelmi csapatok bevetése a migrációs csomópontoknál;

c) egy vagy több tagállam és harmadik ország külső határoknál végzett tevékenységeinek koordinálása, a szomszédos harmadik országokkal végzett közös műveleteket is ideértve;

d) műszaki eszközök bevetése,

(e) visszatérési intervenciók szervezése.

(3)Az ügyvezető igazgató a felügyelőbizottság tanácsára és a bizottsági határozat elfogadásától számított két munkanapon belül meghatározza a bizottsági határozatban megállapított intézkedések gyakorlati végrehajtásához szükséges lépéseket, többek között az említett határozat céljainak megvalósításához szükséges műszaki eszközöket, valamint a határőrök és az egyéb releváns személyzet létszámát és profilját.

(4)Az ügyvezető igazgató ezzel egyidejűleg és ugyanezen két munkanapon belül benyújtja a műveleti terv tervezetét az érintett tagállamnak. Az ügyvezető igazgató és az érintett tagállam a tervezet benyújtását követő két munkanapon belül kidolgozza a műveleti tervet.

(5)Az ügynökség haladéktalanul, de legkésőbb a műveleti terv megállapításának napját követő három munkanapon belül beveti a bizottsági határozatban foglalt intézkedések gyakorlati végrehajtásához szükséges műszaki eszközöket és a 19. cikk (5) bekezdésében említett gyorsreagálású tartalékállományhoz tartozó európai határ- és partvédelmi csapatokat. A második fázisban, de legkésőbb a gyorsreagálású tartalékállomány bevetését követő öt munkanapon belül szükség szerint további műszaki eszközöket és európai határ- és partvédelmi csapatokat vet be.

(6)Az érintett tagállam megfelel a bizottsági határozat rendelkezéseinek, e célból azonnal együttműködik az ügynökséggel, és megteszi a szükséges lépéseket az említett határozat végrehajtásának és az abban, valamint az ügyvezető igazgatóval közösen elfogadott műveleti tervben meghatározott intézkedések gyakorlati végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

(7)A tagállamok rendelkezésre bocsátják az ügyvezető által a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott határőröket és egyéb releváns személyzetet. A tagállamok nem hivatkozhatnak a 19. cikk (3) és (6) bekezdésében említett rendkívüli helyzetre.

19. cikk

Az európai határ- és partvédelmi csapatok összetétele és bevetése

(1)Az ügynökség az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjaiként határőröket és egyéb releváns személyzetet vet be a közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók során, valamint a migrációkezelési támogató csoportok keretében. Az ügynökség saját személyzetéhez tartozó szakértőket is küldhet.

(2)Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai abszolút többségével határoz az európai határ- és partvédelmi csapatok számára rendelkezésre bocsátandó határőrök profiljáról és összlétszámáról. A profilokban és az összlétszámban utóbb beálló bármely változás tekintetében ugyanezen eljárás alkalmazandó. Az európai határ- és partvédelmi csapatokhoz a tagállamok egy nemzeti állományon keresztül járulnak hozzá a meghatározott különféle profilok alapján, az előírt profiloknak megfelelő határőrök kinevezésével.

(3)A tagállamok részéről a határőreik tekintetében, konkrét közös műveletekre irányulóan tett, a következő évre szóló hozzájárulásokat az ügynökség és a tagállamok között létrejött éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni. E megállapodásokkal összhangban a tagállamok az ügynökség kérelmére a határőröket bevetés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesülnek. Az ügynökség ilyen jellegű kérelmét a szándékolt bevetés előtt legalább huszonegy munkanappal kell benyújtani.

(4)A gyors határvédelmi intervenciók tekintetében az igazgatótanács az ügynökség ügyvezető igazgatójának javaslatára háromnegyedes többséggel határoz az európai határ- és partvédelmi csapatok gyorsreagálású tartalékállománya számára rendelkezésre bocsátandó határőrök profiljáról és legkisebb létszámáról. A gyorsreagálású tartalékállományba tartozó határőrök profiljában és összlétszámában beálló további változások tekintetében ugyanezen eljárás alkalmazandó. A gyorsreagálású tartalékállományhoz a tagállamok a különféle meghatározott profilok alapján a nemzeti szakértői állományon keresztül járulnak hozzá, az előírt profiloknak megfelelő határőrök kinevezésével.

(5)A gyorsreagálású tartalékállomány az ügynökség számára azonnal rendelkezésre álló készenléti alakulat, amely az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam által kidolgozott műveleti terv elfogadását követő három munkanapon belül bevethető az egyes tagállamokból. E célból valamennyi tagállam éves alapon adott számú határőrt bocsát az ügynökség rendelkezésére, mely létszám szárazföldi vagy tengeri külső határral nem rendelkező tagállamok esetében a tagállami személyzet létszámának 3 %-a, szárazföldi vagy tengeri külső határral rendelkező tagállamok esetében pedig a tagállami személyzet 2 %-a, oly módon, hogy az igazgatótanács határozatában előírt profilokkal rendelkező határőrök összlétszáma legalább 1 500 legyen.

(6)Szükség esetén a gyorsreagálású tartalékállományból bevetett európai határ- és partvédelmi csapatokat haladéktalanul ki kell egészíteni további európai határ- és partvédelmi csapatokkal. E célból a tagállamok az ügynökség kérésére azonnal közlik azon határőrök létszámát, nevét és profilját, akiket nemzeti állományukból a gyors határvédelmi intervenció megkezdését követő öt munkanapon belül rendelkezésre tudnak bocsátani. A tagállamok az ügynökség kérésére a határőröket bevetés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve ha a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesülnek.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy az általuk rendelkezésre bocsátott határőrök és egyéb releváns személyzet profilja és létszáma megfeleljen az igazgatótanácsi határozat előírásainak. A kiküldés időtartamát, mely nem lehet 30 napnál rövidebb, a küldő tagállam határozza meg.

(8)A tagállamok által nemzeti szakértőkként az ügynökséghez kirendelt hozzáértő határőrökkel az ügynökség hozzájárul az európai határ- és partvédelmi csapatok felállításához. A tagállami határőröknek az ügynökséghez való kirendelése tekintetében tett, a következő évre szóló tagállami hozzájárulásokat az ügynökség és a tagállamok között létrejött éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni. E megállapodásokkal összhangban a tagállamok a határőröket kirendelés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha ez súlyosan befolyásolná a nemzeti feladatok ellátását. Ilyen helyzetben a tagállamok visszahívhatják kirendelt határőreiket.

Az ilyen kirendelések 12 hónapra vagy azt meghaladó időtartamra is szólhatnak, de nem lehetnek három hónapnál rövidebbek. A kirendelt határőrök a csapatok tagjainak tekintendők, és csapatok tagjaival azonos feladatokkal és hatáskörökkel rendelkeznek. A határőröket kirendelő tagállam tekintendő küldő tagállamnak.

Az ügynökség által ideiglenesen alkalmazott, határellenőrzési feladatok elvégzésére irányuló képzettséggel nem rendelkező egyéb személyzet a közös műveletek és során kizárólag koordinációs feladatok teljesítésére küldhető ki, és nem képezheti az európai határ- és partvédelmi csapatok részét.

(9)Az ügynökség évente tájékoztatja az Európai Parlamentet az egyes tagállamok által az európai határ- és partvédelmi csapatok számára e cikkel összhangban biztosított határőrök számáról.

20. cikk

Az európai határ- és partvédelmi csapatoknak szóló utasítások

(1)Az európai határ- és partvédelmi csapatok bevetése alatt a csapatokat a fogadó tagállam utasítja a műveleti tervvel összhangban.

(2)Az ügynökség koordinátorán keresztül közölheti a fogadó tagállammal az európai határ- és partvédelmi csapatoknak adott utasításokról alkotott véleményét. Ilyen esetben a tagállam figyelembe veszi ezeket a véleményeket és a lehetőségekhez képest azokkal összhangban cselekszik.

(3)Ha az európai határ- és partvédelmi csapatoknak adott utasítások nem felelnek meg a műveleti tervnek, a koordinátor azonnal jelentést tesz az ügyvezető igazgatónak, aki – amennyiben szükséges – a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban lépéseket tesz.

(4)A csapatok tagjai a feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során teljes mértékben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, köztük a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést és az emberi méltóságot. A feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során hozott valamennyi intézkedésnek arányosnak kell lennie az általuk elérni kívánt céllal. Feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során senkivel szemben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján.

(5)A csapatok tagjaira továbbra is küldő tagállamuk fegyelmi előírásai vonatkoznak. A küldő tagállam nemzeti jogával összhangban gondoskodik a megfelelő fegyelmi vagy egyéb intézkedésekről az alapvető jogoknak és a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségeknek a közös művelet vagy a gyorsreagálású határvédelmi intézkedés során történő megsértése esetén.

21. cikk

Koordinátor

(1)Az ügynökség biztosítja valamennyi szervezési vonatkozás operatív végrehajtását, beleértve az ügynökség alkalmazottainak a közös műveletek, kísérleti projektek és gyors határvédelmi intervenciók során való jelenlétét.

(2)Az ügyvezető igazgató minden közös művelethez vagy gyors határvédelmi intervencióhoz kinevez egy vagy több, koordinátorként bevetendő szakértőt az ügynökség alkalmazottai közül. Az ügyvezető igazgató a fogadó tagállamot értesíti a kinevezésről.

(3)A koordinátor az európai határ- és partvédelmi csapatok bevetésének minden vonatkozásában az ügynökség nevében tevékenykedik. A koordinátorok feladata a fogadó és részt vevő tagállamok közötti együttműködés és koordináció elősegítése. A koordinátor különösen:

a) az ügynökség és az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai közötti összekötőként tevékenykedik, és az ügynökség részéről az utóbbiaknak támogatást nyújt a csapatok bevetésének feltételeivel kapcsolatos kérdésekben;

b) nyomon követi a műveleti terv helyes végrehajtását;

c) az európai határ- és partvédelmi csapatok bevetésének minden vonatkozásában az ügynökség nevében tevékenykedik, és e vonatkozásokról jelentést tesz az ügynökségnek;

d) jelentést tesz az ügynökségnek arról, hogy a fogadó tagállam elegendő garanciát nyújt-e az alapvető jogok védelmére a közös művelet vagy a gyorsreagálású határvédelmi művelet egésze során;

e) jelentést tesz az ügyvezető igazgatónak arról, ha a fogadó tagállam a műveleti tervnek nem megfelelő utasításokat ad az európai határ- és partvédelmi csapatoknak.

(4)Az ügyvezető igazgató a közös műveletekkel vagy gyors határvédelmi intervenciókkal összefüggésben felhatalmazhatja a koordinátort arra, hogy segítse a műveleti terv végrehajtásával és a csapatok bevetésével kapcsolatos esetleges nézeteltérések orvoslását.

22. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pont

Az európai határ- és partvédelmi csapatokkal összefüggő valamennyi kérdésben az ügynökséggel folytatott kommunikációt szolgáló nemzeti kapcsolattartó pont az 1052/2013/EU rendeletnek megfelelően létrehozott nemzeti koordinációs központ.

23. cikk

Költségek

(1)Az ügynökség teljes mértékben fedezi a tagállamok alábbi költségeit, amelyek határőreiknek az európai határ- és partvédelmi csapatok – többek között a gyorsreagálású tartalékállomány – bevetéséhez történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban merültek fel:

a)a küldő tagállamból a fogadó tagállamba, valamint a fogadó tagállamból a küldő tagállamba való utazás költségei;

b)az oltásokkal kapcsolatos költségek;

c)a különleges biztosítással kapcsolatos költségek;

d)az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségek;

e)napidíjak, beleértve a szállásköltségeket is;

f)az ügynökség műszaki eszközeivel kapcsolatban felmerülő költségek.

(2)Az európai határ- és partvédelmi csapatok napidíjának kifizetésére vonatkozó részletes szabályokat az igazgatótanács állapítja meg és gondoskodik azok szükség szerinti naprakésszé tételéről.

24. cikk

Közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók felfüggesztése vagy megszüntetése

(1)Az ügyvezető igazgató az érintett tagállam tájékoztatását követően megszüntetheti a közös műveleteket vagy gyors határvédelmi intervenciókat, amennyiben már nem teljesülnek ezen tevékenységek végzésének feltételei.

(2)Ha a fogadó tagállam nem tartja tiszteletben a műveleti tervet, az ügyvezető igazgató megvonhatja a közös művelet vagy gyors határvédelmi intervenció finanszírozását, vagy felfüggesztheti vagy megszüntetheti a műveletet.

(3)Ha az ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy fennáll és valószínűleg tartósan fenn is fog állni az alapvető jogok vagy a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségek súlyos megsértése, megvonja a közös művelet vagy gyors határvédelmi intervenció finanszírozását, vagy – teljes egészében vagy részben – felfüggeszti vagy megszünteti a közös műveletet vagy gyors határvédelmi intervenciót.

25. cikk

Közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók értékelése

Az ügyvezető igazgató értékeli a közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók eredményeit, és a részletes értékelő jelentéseket az alapjogi tisztviselő észrevételeivel együtt az ilyen műveletek és projektek végét követő 60 napon belül továbbítja az igazgatótanács részére. Az ügynökség az eredményekről átfogó összehasonlító elemzést készít a jövőbeli közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók minőségének, összehangoltságának és eredményességének javítása céljából, és azt belefoglalja a konszolidált éves jelentésébe.

4. szakasz

Visszatérés

26. cikk

Visszatérési Iroda

(1)A Visszatérési Iroda felel az ügynökség visszatéréssel kapcsolatos tevékenységeinek az alapvető jogok és az uniós jog általános elveinek – többek között a menekültek védelmére és az emberi jogokra vonatkozó kötelezettségek – tiszteletben tartásával történő végrehajtásáért. A Visszatérési Iroda különösen:

a) technikai és operatív szinten koordinálja a tagállamok visszatéréssel kapcsolatos tevékenységeit azzal a céllal, hogy a tagállamok illetékes hatóságai között integrált visszatérés-kezelési rendszer jöjjön létre a harmadik országok releváns hatóságai és más érintett felek részvételével;

b) operatív támogatást nyújt azoknak tagállamoknak, amelyek visszatérési rendszerére különösen nagy nyomás nehezedik;

c) koordinálja a releváns IT-rendszerek használatát és támogatja a konzuli együttműködést a harmadik országbeli állampolgárok azonosítása, az úti okmányok beszerzése, visszatérési műveleteket szervez és koordinál, valamint támogatást nyújt az önkéntes távozáshoz;

d)e rendelet előírásainak megfelelően koordinálja az ügynökség visszatéréssel kapcsolatos tevékenységeit;

e)szervezi, előmozdítja és koordinálja azokat a tevékenységeket, amelyek a lehetővé teszik a tagállamok közötti információcserét, valamint a visszatéréssel kapcsolatos bevált módszerek azonosítását és megosztását;

f) az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből származó támogatásokkal finanszírozza vagy társfinanszírozza az e fejezetben említett műveleteket, beavatkozásokat és tevékenységeket.

(2)Az (1) bekezdés (b) pontjában említett operatív támogatásnak magában kell foglalnia olyan lépéseket, amelyek segítik a tagállamokat a visszatérési eljárások illetékes nemzeti hatóságok általi végrehajtásában, különösen az alábbiak biztosításával:

a)tolmácsolási szolgáltatás;

b)a nem uniós visszatérési célországokra vonatkozó információk;

c)tanácsadás a visszatérési eljárások 2008/115/EK irányelvvel összhangban történő kezelésével és irányításával kapcsolatban;

d)a visszatérő személyek visszatérésre való rendelkezésre állásához és szökésük megakadályozásához szükséges intézkedések segítése;

(3)A Visszatérési Iroda célja szinergiák kiépítése, valamint az uniós finanszírozású hálózatok és programok összekapcsolása a visszatérés területén, az Európai Bizottsággal és az Európai Migrációs Hálózattal szorosan együttműködve. 43

(4)Az ügynökség igénybe veheti a visszatérés terén rendelkezésre álló uniós pénzügyi eszközöket. Az ügynökség gondoskodik arról, hogy a tagállamokkal kötött támogatási megállapodásaiban bármely pénzügyi támogatást az Alapjogi Charta teljes tiszteletben tartásától tegyen függővé.

27. cikk

Visszatérési műveletek

(1)Az ügynökség a 2008/115/EK irányelvvel összhangban és a kiutasítási határozatok érdemi vizsgálata nélkül biztosítja a szükséges segítséget, és – egy vagy több részt vevő tagállam kérésére – biztosítja a visszatérési műveletek koordinálását és szervezését, beleértve légi járművek bérbevételét ilyen műveletek céljára. Az ügynökség saját kezdeményezésére javasolhatja egy tagállamnak visszatérési műveletek koordinálását vagy szervezését.

(2)A tagállamok legalább havi rendszerességgel tájékoztatják az ügynökséget tervezett nemzeti visszatérési műveleteikről, valamint az ügynökség által végzett segítségnyújtási és koordinációs tevékenységek iránti igényükről. Az ügynökség gördülő műveleti tervet dolgoz ki, hogy biztosítsa a kérelmező tagállamok számára a szükséges operatív megerősítést, a műszaki eszközöket is beleértve. Az ügynökség saját kezdeményezésére belefoglalhatja a gördülő műveleti tervbe az igényfelmérés alapján általa szükségesnek ítélt visszatérési műveletek dátumát és végcélját. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára a meghatározza a gördülő műveleti terv műk ödési rendjét.

(3)Az ügynökség szükség szerint segítséget nyújthat, és – a részt vevő tagállamok kérésére – saját kezdeményezésére biztosíthatja vagy javasolhatja olyan visszatérési műveletek koordinálását vagy szervezését, amelyekhez a közlekedési eszközöket és a kitoloncolás során kísérőként közreműködő személyzetet a nem uniós visszatérési célország bocsátja rendelkezésre (a továbbiakban: gyűjtő visszatérési műveletek). A részt vevő tagállamok és az ügynökség a teljes kitoloncolási művelet során biztosítják az alapvető jogok és a kényszerítő eszközök arányos alkalmazására vonatkozó elv tiszteletben tartását. Legalább egy tagállami képviselőnek és a 28. cikk értelmében létrehozott állományból egy, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyek jelen kell lennie a visszatérési művelet egésze alatt, egészen a nem uniós visszatérési célországba való megérkezésig.

(4)Az ügynökség szükség szerint segítséget nyújthat, és – a részt vevő tagállamok vagy egy harmadik ország kérésére – saját kezdeményezésére biztosíthatja vagy javasolhatja olyan visszatérési műveletek koordinálását vagy szervezését, amelyek során egy harmadik ország által hozott kiutasítási határozat hatálya alá tartozó több visszatérő személyt ebből a harmadik országból egy másik harmadik országba helyeznek át (a továbbiakban: vegyes visszatérési műveletek), feltéve, hogy a kiutasítási határozatot hozó harmadik országot köti az emberi jogok európai egyezménye. A részt vevő tagállamoknak és az ügynökségnek a teljes kitoloncolási művelet során biztosítaniuk kell az alapvető jogok és a kényszerítő eszközök arányos alkalmazására vonatkozó elv tiszteletben tartását, nevezetesen a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyek és harmadik országbeli kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérők jelenlétével.

(5)Valamennyi visszatérési műveletet a 2008/115/EK irányelv 8. cikke (6) bekezdésének megfelelően nyomon kell követni. A visszatérési műveletek nyomon követése objektív és átlátható kritériumok alapján történik, és kiterjed a visszatérési művelet egészére, az indulást megelőző szakasztól a visszatérő személyek nem uniós visszatérési célországnak történő átadásáig.

(6)Az ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből származó támogatásokkal finanszírozza vagy társfinanszírozza a visszatérési műveleteket, előnyben részesítve a több tagállam által végzett vagy migrációs csomópontokból induló műveleteket.

28. cikk

A kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből álló állomány

(1)Az ügynökség létrehozza az illetékes nemzeti szervek alkalmazottaiból alkotott, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből álló állományt, melynek tagjai a 2008/115/EK irányelv 8. cikke (6) bekezdésének megfelelően kitoloncolással kapcsolatos ellenőrzési tevékenységet végeznek, és a 35. cikkben előírt képzésben részesültek.

(2)Az ügyvezető igazgató meghatározza az említett állomány számára rendelkezésre bocsátandó, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyek létszámát és profilját. A profilokban és az létszámban utóbb beálló bármely változás tekintetében ugyanezen eljárás alkalmazandó. A tagállamok a megadott profilnak megfelelő, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyek kinevezésével hozzájárulnak az állományhoz.

(3)Az ügynökség kérésre a részt vevő tagállamok rendelkezésére bocsátja a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyeket, hogy a tagállamokat képviselve nyomon kövessék a visszatérési művelet megfelelő végrehajtását és visszatérési intervenciókban vegyenek részt.

29. cikk

Kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőkből álló állomány

(1)Az ügynökség létrehozza az illetékes nemzeti szervek alkalmazottaiból alkotott, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőkből álló állományt, melynek tagjai a 2008/115/EK irányelv 8. cikke (4) és (5) bekezdésének megfelelően visszatérési műveleteket hajtanak végre, és a 35. cikkben előírt képzésben részesültek.

(2)Az ügyvezető igazgató meghatározza az említett állomány számára rendelkezésre bocsátandó, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérők létszámát és profilját. A profilokban és az létszámban utóbb beálló bármely változás tekintetében ugyanezen eljárás alkalmazandó. A tagállamok a megadott profilnak megfelelő, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérők kinevezésével hozzájárulnak az állományhoz.

(3) Az ügynökség kérésre a részt vevő tagállamok rendelkezésére bocsátja a kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőket, hogy a tagállamokat képviselve biztosítsák a visszatérő személyek kíséretét és visszatérési intervenciókban vegyenek részt.

30. cikk

Visszatérési szakemberekből álló állomány

(1)Az ügynökség létrehozza az illetékes nemzeti szervek alkalmazottaiból alkotott, visszatérési szakemberekből álló állományt, melynek tagjai rendelkeznek a visszatéréssel összefüggő tevékenységek végrehajtásához szükséges készségekkel és szakértelemmel, és a 35. cikkben előírt képzésben részesültek. Ezeket a szakértőket rendelkezésre kell bocsátani egyes konkrét feladatok – többek között a harmadik országbeli állampolgárok bizonyos csoportjainak azonosítása, úti okmányok beszerzése harmadik országokból és a konzuli együttműködés megkönnyítése – végrehajtása céljából.

(2)Az ügyvezető igazgató meghatározza az említett állomány számára rendelkezésre bocsátandó, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérők létszámát és profilját. A profilokban és az létszámban utóbb beálló bármely változás tekintetében ugyanezen eljárás alkalmazandó. A tagállamok a megadott profilnak megfelelő szakemberek kinevezésével hozzájárulnak az állományhoz.

(3)Az ügynökség kérésre a visszatérési műveletekben részt vevő tagállamok rendelkezésére bocsátja a szakembereket, azzal a céllal, hogy visszatérési intervenciókban vegyenek részt.

31. cikk

Európai visszatérési intervenciós csapatok

(1)Az ügynökség a 28., 29. és 30. cikkben meghatározott állományokból az adott helyzethez igazított, visszatérési intervenciók során bevetendő európai visszatérési intervenciós csapatokat állít össze.

(2)A 20., 21. és 23. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az európai visszatérési intervenciós csapatokra.

32. cikk

Visszatérési intervenciók

(1)Amennyiben a tagállamokra súlyos teher nehezedik az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére irányuló kötelezettség 2008/115/EK irányelv szerinti végrehajtása során, az ügynökség egy vagy több tagállam kérésére visszatérési intervenció formájában megfelelő technikai és operatív segítséget nyújt. Az ilyen visszatérési intervenciók magukban foglalhatják az európai visszatérési csapatok bevetését a fogadó tagállamokban és a tagállamokból induló visszatérési műveletek szervezését. A tagállamok rendszeresen tájékoztatják az ügynökséget technikai és operatív segítségnyújtási szükségletükről, és az ügynökség ez alapján kidolgoz egy gördülő tervet a visszatérési intervenciókra vonatkozóan.

(2)Amennyiben a tagállamok konkrét és aránytalan nyomással szembesülnek az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére irányuló kötelezettségük 2008/115/EK irányelv szerinti végrehajtása során, az ügynökség egy vagy több tagállam kérésére gyorsreagálású visszatérési intervenció formájában megfelelő technikai és operatív segítséget nyújt. Az ügynökség saját kezdeményezésére felajánlhat ilyen technikai és operatív segítséget a tagállamoknak. A visszatérési intervenciók magukban foglalhatják az európai visszatérési csapatok gyors bevetését a fogadó tagállamokban és a tagállamokból induló visszatérési műveletek szervezését.

(3)Az ügyvezető igazgató a fogadó tagállammal és a visszatérési műveletben részvételre kész tagállamokkal egyetértésben haladéktalanul kidolgoz egy műveleti tervet.

(4)Az ügynökségre, a fogadó tagállamra és a részt vevő tagállamokra nézve kötelező műveleti terv a visszatérési intervenció végrehajtásához szükséges valamennyi vonatkozásra kiterjed, különösen a helyzet leírására, a célokra, a beavatkozás kezdési időpontjára és várható időtartamára, a földrajzi kiterjedésre és az esetlegesen harmadik országokba irányuló bevetésre, az európai visszatérési intervenciós csapat összetételére, a logisztikára, a pénzügyi rendelkezésekre, valamint a harmadik országokkal, más uniós ügynökségekkel, szervekkel és irodákkal és a nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel való együttműködés módozataira. A műveleti terv bármilyen módosításához vagy kiigazításához az ügyvezető igazgató, a fogadó tagállam és a részt vevő tagállamok egyetértése szükséges. A módosított vagy kiigazított műveleti terv egy másolatát az ügynökség haladéktalanul megküldi az érintett tagállamoknak és az igazgatótanácsnak.

(5)Az ügyvezető igazgató a lehető legrövidebb időn belül határoz a műveleti tervről, a (2) bekezdésben említett esetben öt munkanapon belül. Az érintett tagállamokat és az igazgatótanácsot azonnal írásban értesíteni kell a határozatról.

(6)Az ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből származó támogatásokkal finanszírozza vagy társfinanszírozza a visszatérési intervenciókat.

III. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Általános szabályok

33. cikk

Az alapvető jogok védelme és alapjogi stratégia

(1)Az Európai Határ- és Parti Őrség az e rendeleti szerinti feladatainak ellátása során garantálja az alapvető jogok védelmét az uniós joggal, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a vonatkozó nemzetközi joggal, ideértve a menekültek helyzetére vonatkozó egyezményt, valamint a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségekkel, különösen a visszaküldés tilalmának elvével összhangban. E célból az ügynökség kidolgozza, továbbfejleszti és végrehajtja alapjogi stratégiáját.

(2)Az Európai Határ- és Parti Őrség feladatai teljesítése során biztosítja, hogy egyetlen személy sem szállítható partra olyan országban, nem kényszeríthető egy olyan országba történő belépésre, nem irányítható olyan országba, és nem adható át vagy téríthető vissza egyéb módon olyan ország hatóságainak, amely megsérti a visszaküldés tilalmára vonatkozó elvet, vagy ahol fennáll egy a visszaküldés tilalmának elvét megsértő más országba való kiutasítás vagy visszaküldés veszélye.

(3)Az Európai Határ- és Parti Őrség feladatainak ellátása során figyelembe veszi a gyermekek, az emberkereskedelem áldozatai, az orvosi ellátásra szoruló személyek, a nemzetközi védelemre szoruló személyek, a tengeren bajba jutott személyek, továbbá a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő egyéb személyek különleges szükségleteit.

(4)Feladatainak ellátása során a tagállamokkal folytatott kapcsolatai és a harmadik országokkal történő együttműködés keretében az ügynökség figyelembe veszi a konzultatív fórum és az alapjogi tisztviselő jelentéseit.

34. cikk

Magatartási kódexek

(1)Az ügynökség kidolgoz és továbbfejleszt egy, az ügynökség által összehangolt valamennyi határellenőrzési műveletre alkalmazandó magatartási kódexet. A magatartási kódex meghatározza a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása elveinek biztosítását célzó, az ügynökség tevékenységében részt vevő minden személyre alkalmazandó eljárásokat, különös hangsúlyt fektetve a kísérő nélküli kiskorúakra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekre, valamint a nemzetközi védelmet kereső személyekre.

(2)Az ügynökség kidolgozza és rendszeresen frissíti a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésére vonatkozó magatartási kódexet, amely az ügynökség által koordinált vagy szervezett valamennyi visszatérési művelet és visszatérési intervenció során alkalmazandó. A magatartási kódex leírja azokat a közös, egységesített eljárásokat, amelyek leegyszerűsítik a visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók megszervezését, illetve biztosítják, hogy a visszatérésre emberséges módon, valamint az alapvető jogok – különösen az emberi méltóság elvének, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmának, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog és a megkülönböztetés tilalma elveinek – teljes körű tiszteletben tartásával kerüljön sor.

(3)A visszatérésre vonatkozó magatartási kódex különös figyelmet fordít a kitoloncolás hatékony ellenőrzési rendszerének létrehozására vonatkozó, a 2008/115/EK irányelv 44 8. cikkének (6) bekezdésében megállapított tagállami kötelezettségre és az alapjogi stratégiára.

(4)Az ügynökség kidolgozza és rendszeresen naprakésszé teszi magatartási kódexét a konzultatív fórummal együttműködve.

35. cikk

Képzés

(1)Az ügynökség a tagállamok megfelelő képzési szervezeteivel együttműködve célzott képzési eszközöket dolgoz ki, továbbá az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai közé tartozó határőrök és más érintett személyzet számára a feladataikkal és hatásköreikkel összefüggő továbbképzéseket biztosít. Az ügynökség személyzetéhez tartozó szakértők a továbbképzéseknek és gyakorlatoknak az ügynökség éves munkaprogramjában említett ütemtervével összhangban ezekkel a határőrökkel rendszeres gyakorlatokat tartanak.

(2)Az ügynökség megteszi az annak biztosításához szükséges kezdeményezéseket, hogy a tagállamok minden határőre és egyéb személyzete, amely részt vesz az európai határ- és partvédelmi csapatokban, valamint az ügynökség személyzete az ügynökség által szervezett operatív tevékenységekben való részvételt megelőzően képzésben részesüljön a vonatkozó uniós és nemzetközi jogszabályokról, beleértve az alapvető jogokat és a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, valamint a kutató-mentő műveleteket.

(3)Az ügynökség megteszi a szükséges kezdeményezéseket a visszatérési feladatokban közreműködő, a 28., 29. és 30. cikkben említett állományhoz tartozó személyzetnek nyújtott képzésre. Az ügynökség biztosítja, hogy a visszatérési műveletekben vagy visszatérési intervenciókban részt vevő valamennyi személyzet, valamint az ügynökség személyzete az ügynökség által szervezett operatív tevékenységekben való részvételt megelőzően képzésben részesüljön a vonatkozó uniós és nemzetközi jogszabályokról, beleértve az alapvető jogokat és a nemzetközi védelemhez való hozzáférést.

(4)Az ügynökség elkészíti és továbbfejleszti a határőrök képzésének egységes alaptanterveit, illetve európai szinten képzést biztosít a tagállamok nemzeti határőreinek oktatói részére, beleértve az alapvető jogokkal, a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel, valamint a vonatkozó tengerjoggal kapcsolatos képzést is. Az ügynökség a konzultatív fórummal folytatott konzultációt követően készíti el az egységes alaptanterveket. A tagállamok felhasználják az egységes alaptanterveket a határőrök és a visszatérési feladatokban közreműködő személyzet képzése során.

(5)A tagállamok illetékes nemzeti szolgálatai tisztviselőinek részére az ügynökség a külső határok ellenőrzésének, illetve a harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének tárgyához kapcsolódó további képzéseket és szemináriumokat is biztosít.

(6)Az ügynökség a tagállamokkal és harmadik országokkal együttműködve képzési tevékenységeket szervezhet a területükön.

(7)Az ügynökség létrehoz egy csereprogramot, amely lehetővé teszi az európai határ- és partvédelmi csapatokban részt vevő határőrök és az európai visszatérési intervenciós csapatokban részt vevő személyzet számára, hogy a külföldi tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat megismerve tudást és speciális szakismereteket szerezzenek azáltal, hogy egy a sajátjukétól különböző tagállamban dolgoznak együtt határőrökkel és a visszatérési feladatokban közreműködő személyzettel.

36. cikk

Kutatás és innováció

(1)Az ügynökség proaktívan figyelemmel kíséri és elősegíti a külső határok ellenőrzése és a visszatérés tekintetében releváns kutatási és innovációs tevékenységeket, ideértve a fejlett megfigyelési technológiák – többek között a távirányítású légijármű-rendszerek – alkalmazását. Az ügynökség e kutatás eredményeit továbbítja a Bizottságnak és a tagállamoknak. Az ügynökség adott esetben felhasználja ezeket az eredményeket a közös műveletek, a gyors határvédelmi intervenciók, a visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók során.

(2)Az ügynökség segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak a kulcsfontosságú kutatási témák azonosításában. Az ügynökség segítséget nyújt a Bizottságnak a vonatkozó uniós kutatási és innovációs keretprogramok meghatározásában és végrehajtásában.

(3)Az ügynökség a kutatási és innovációs keretprogram – különösen a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program – keretében végrehajtja a kutatási és innovációs keretprogram határbiztonsághoz kapcsolódó részeit. E célból az ügynökség feladatai a következők:

a) a Bizottság által elfogadott megfelelő munkaprogramok alapján irányítja a programvégrehajtás egyes szakaszait, továbbá konkrét projektek egyes szakaszait a teljes projektciklus során, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazta az ügynökséget a felhatalmazó jogi aktussal;

b) elfogadja a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatos, a költségvetés végrehajtását szolgáló jogi aktusokat, továbbá elvégzi a program igazgatásához szükséges műveleteket, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazta az ügynökséget a felhatalmazó jogi aktussal;

c) támogatást nyújt a programvégrehajtáshoz, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazta az ügynökséget a felhatalmazó jogi aktusban.

(4)Az ügynökség kísérleti projekteket tervezhet és hajthat végre az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben.

37. cikk

Műszaki eszközök beszerzése

(1) Az ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a közös műveletek, kísérleti projektek, gyors határvédelmi intervenciók, visszatérési műveletek, visszatérési intervenciók vagy technikai segítségnyújtási projektek során bevethető műszaki eszközöket szerezhet be – egyedül vagy valamely tagállammal közös tulajdonban – vagy bérelhet.

(2)Az ügynökség az ügyvezető igazgatónak az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követő határozata révén műszaki eszközöket, például ujjnyomatvételi berendezést szerezhet be. Az ügynökség számára jelentős költségekkel járó eszközbeszerzésekre vagy -bérlésekre alapos szükséglet- és költség-haszon elemzést követően kerülhet sor. Az ilyen kiadásoknak szerepelniük kell az ügynökségnek az igazgatótanács által elfogadott költségvetésében.

(3)Amennyiben az ügynökség jelentős műszaki eszközöket, például nyílt tengeri vagy parti járőrhajókat, helikoptereket és más légi járműveket vagy gépjárműveket szerez be, illetve bérel, azt a következő feltételekkel teheti meg:

a) az ügynökség által történő beszerzés vagy közös tulajdon esetén az ügynökség megállapodik valamely tagállammal, hogy az a tagállam az alkalmazandó jogszabályaival összhangban gondoskodik az eszköz nyilvántartásba vételéről;

b) bérlés esetén az eszköz valamely tagállam nyilvántartásában szerepel.

(4)Az ügynökség által készített megállapodásminta alapján a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam és az ügynökség megállapodik a közös tulajdonban levő eszközök ügynökség számára való teljes körű rendelkezésre állásának időszakait biztosító szabályokról, valamint az eszközök használatának feltételeiről. Az ügynökség kizárólagos tulajdonában álló műszaki eszközöket az ügynökség kérésére a rendelkezésére kell bocsátani, és a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam nem hivatkozhat a 38. cikk (4) bekezdésében említett rendkívüli helyzetre.

(5)A nyilvántartásba vétel szerinti tagállam vagy a műszaki eszközök beszállítója biztosítja a szükséges szakértőket és műszaki személyzetet a műszaki eszközök jogi szempontból megfelelő és biztonságos üzemeltetése érdekében.

38. cikk

Műszakieszköz-állomány

(1)Az ügynökség a külső határok ellenőrzésére vagy visszaküldés céljára szolgáló, a tagállamok vagy az ügynökség tulajdonát képező, illetve a tagállamok és az ügynökség közös tulajdonában lévő eszközökből álló műszakieszköz-állományban található eszközökről központi nyilvántartást hoz létre és vezet.

(2)A műszaki eszközök minimális darabszámát az ügyvezető igazgató határozza meg az ügynökség szükségletei alapján, különösen annak érdekében, hogy a szóban forgó évre vonatkozó munkaprogramjával összhangban el tudja végezni a közös műveleteket és gyors határvédelmi intervenciókat.

Ha a műszaki eszközök minimális darabszáma elégtelennek bizonyul a közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók tekintetében megállapított műveleti terv teljesítéséhez, akkor azt az ügynökség az indokolt szükségletek, valamint a tagállamokkal történő megállapodás alapján felülvizsgálja.

(3)A műszakieszköz-állomány tartalmazza a műszaki eszközöknek az ügynökség által szükségesként megállapított minimális darabszámát műszakieszköz-típusonként. A műszakieszköz-állományban felsorolt eszközöket a közös műveletek, kísérleti projektek, gyors határvédelmi intervenciók, visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók során vetik be.

(4)A tagállamok hozzájárulnak a műszakieszköz-állományhoz. A tagállamok részéről az állományhoz tett hozzájárulásokat, valamint a műszaki eszközök meghatározott műveletekhez való kiküldését az ügynökség és a tagállamok között létrejött éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni. E megállapodásokkal összhangban, valamint amennyiben az eszköz egy adott évre előírt minimális számú műszaki eszköz részét képezi, a tagállamok – az ügynökség kérelmére – műszaki eszközeiket kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesülnek. Az ügynökségnek ezt a kérelmet a szándékolt kiküldés előtt legalább harminc nappal kell benyújtania. A műszakieszköz-állományhoz való hozzájárulásokat évente felülvizsgálják.

(5)Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára évente meghatározza a műszaki eszközökre vonatkozó szabályokat, beleértve a műszaki eszközök minimálisan szükséges, típusonként összesített darabszámát, a kiküldési feltételeket, valamint a költségek visszatérítését. Költségvetési okokból ezt a döntést az igazgatótanácsnak az éves munkaprogram elfogadását követő 30 napon belül kell meghoznia.

(6) Az ügyvezető igazgató az igazgatótanács minden egyes ülésén jelenti az igazgatótanácsnak a műszakieszköz-állomány részét képező eszközök összetételét és bevetését. Amennyiben a műszaki eszközök minimális darabszámát nem érik el, az ügyvezető igazgató haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács sürgősen döntést hoz a műszaki eszközök kiküldésének elsőbbségi rendjéről, és a megállapított hiányosságok orvoslása érdekében megteszi a megfelelő lépéseket. Az igazgatótanács tájékoztatja a Bizottságot a megállapított hiányosságokról és a megtett lépésekről. A Bizottság ezt követően – saját értékelésével együtt – tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(7)Az ügynökség évente tájékoztatja az Európai Parlamentet az egyes tagállamok által a műszakieszköz-állomány számára e cikkel összhangban szolgáltatott műszaki eszközök darabszámáról.

(8)A tagállamok a műszakieszköz-állományban nyilvántartásba veszik az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Belső Biztonsági Alap egyedi intézkedéseinek keretében vagy az ügynökség műveleti képességének növelése érdekében a tagállamok számára rendelkezésre bocsátott bármely más uniós finanszírozás keretében vásárolt valamennyi közlekedési eszközt és működési berendezést. Ezek a műszaki eszközök az adott évre előírt minimális számú műszaki eszköz részét képezi.

A tagállamok ezeket a műszaki eszközöket kiküldés céljából kérésre az ügynökség rendelkezésére bocsátják, és az ügynökség nem hivatkozhat a (4) bekezdésében említett rendkívüli helyzetre.

(9) Az ügynökség a következőképpen vezeti a műszakieszköz-állományra vonatkozó nyilvántartást:

a) eszköztípus és művelettípus szerinti besorolás;

b) tulajdonos (tagállam, ügynökség, egyéb) szerinti besorolás;

c) a szükséges eszközök összesített darabszáma;

d) adott esetben személyzeti igények;

e) egyéb információk, például nyilvántartási adatok, szállítási és karbantartási előírások, az alkalmazandó nemzeti kiviteli rendszerek, műszaki utasítások, illetve az eszköz helyes kezeléséhez szükséges egyéb információk.

(10)Az ügynökség teljes mértékben finanszírozza azon műszaki eszközök kiküldését, amelyek egy adott tagállam által egy adott év tekintetében biztosított minimális számú műszaki eszköz részét képezik. A minimális számú műszaki eszközök körébe nem tartozó műszaki eszközök kiküldését az ügynökség a támogatható kiadások legfeljebb 75 %-áig társfinanszírozza, figyelembe véve az ilyen műszaki eszközöket kiküldő tagállamok sajátos körülményeit.

39. cikk

A csapatok tagjainak hatásköre és feladata

(1) A csapatok tagjainak képeseknek kell lenniük a határellenőrzéshez és a visszatéréshez, valamint az 562/2006/EK rendelet és a 2008/115/EK irányelv célkitűzéseinek megvalósításához szükséges valamennyi feladat elvégzésére és hatáskör gyakorlására.

(2) A csapatok tagjai feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során betartják az uniós és a nemzetközi jogot, továbbá tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a fogadó tagállam nemzeti jogát.

(3) A csapatok tagjai csak a fogadó tagállam határőreinek vagy a visszatérési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében hajthatnak végre feladatokat és gyakorolhatják hatásköreiket, hacsak a fogadó tagállamtól felhatalmazást nem kapnak, hogy a nevében eljárjanak.

(4) A csapatok tagjai feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során saját egyenruhájukat viselik. Az egyenruhán az Unió és az ügynökség jelével ellátott kék karszalagot viselnek, amely jelzi, hogy közös műveletben, kísérleti projektben, gyors határvédelmi intervencióban, visszatérési műveletben vagy visszatérési intervencióban vesznek részt. A fogadó tagállam nemzeti hatóságaival szembeni azonosítás céljából mindig maguknál tartják az akkreditációs jelvényt, amelyet kérésre felmutatnak.

(5) A csapatok tagjai feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során a küldő tagállam nemzeti joga által engedélyezetteknek megfelelően szolgálati fegyvert, lőszert és felszerelést viselhetnek, illetve tarthatnak maguknál. A fogadó tagállam megtilthatja bizonyos szolgálati fegyverek, lőszer vagy felszerelés bevitelét, feltéve, ha a saját jogalkotása saját határőrei és a visszatérési feladatokban közreműködő személyzet számára is tiltja ezeket. A fogadó tagállamnak a csapatok tagjainak kiküldése előtt értesítenie kell az ügynökséget az engedélyezhető szolgálati fegyverekről, lőszerekről és felszerelésről, valamint használatuk feltételeiről. Az ügynökség ezt az információt a tagállamok számára hozzáférhetővé teszi.

(6) A csapatok tagjai a feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során a küldő és a fogadó tagállam beleegyezésével, a fogadó tagállam határőreinek jelenlétében és nemzeti jogával összhangban alkalmazhatnak erőszakot, a szolgálati fegyverek, lőszerek és felszerelések használatát is ideértve. A fogadó tagállam a küldő tagállam beleegyezésével a csapatok tagjai számára engedélyezheti, hogy a fogadó tagállam határőreinek távollétében erőszakot alkalmazzanak.

(7) A szolgálati fegyverek, lőszerek és felszerelések jogos önvédelem és a csapat tagjainak vagy más személyek jogos védelme esetén a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban alkalmazhatók.

(8)E rendelet alkalmazásában a fogadó tagállam engedélyezheti a csapatok tagjainak, hogy a határforgalom-ellenőrzéshez, a határőrizethez és a visszatéréshez szükséges nemzeti és európai adatbázisaiba betekinthessenek. A csapatok tagjai csak a feladataik ellátásához és hatáskörük gyakorlásához szükséges adatokba tekinthetnek be. A fogadó tagállamok a csapatok tagjainak kiküldése előtt értesítik az ügynökséget azon nemzeti és európai adatbázisokról, amelyekbe be lehet tekinteni. Az ügynökség ezt az információt a kiküldetésben részt vevő valamennyi tagállamnak rendelkezésére bocsátja.

A betekintést az adatvédelemre vonatkozó uniós joggal, valamint a fogadó tagállam e területen hatályos nemzeti jogszabályaival összhangban kell végezni.

(9)A beléptetésnek az 562/2006/EK rendelet 13. cikke szerinti megtagadásáról kizárólag a fogadó tagállam határőrei dönthetnek, a csapatok tagjai csak akkor dönthetnek, ha a fogadó tagállamtól felhatalmazást kaptak, hogy a nevében eljárjanak.

40. cikk

Akkreditációs igazolvány

(1)Az ügynökség, a fogadó tagállammal együttműködésben, a fogadó tagállam nyelvén és az Unió intézményeinek valamely másik hivatalos nyelvén igazolványt állít ki a csapattagok részére, amelynek révén azonosítani lehet őket, és amely bizonyítja a tulajdonosnak a 39. cikkben említett feladatok ellátására és hatáskörök gyakorlására való jogosultságát. Az igazolvány a csapat minden egyes tagjára vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza:

a) név és állampolgárság;

b) rendfokozat vagy beosztás;

c) nemrégiben készült digitális fénykép; valamint

d) az elvégzendő feladatok.

(2)A dokumentumot a közös műveletek, kísérleti projektek, gyors határvédelmi intervenciók, visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók végeztével vissza kell szolgáltatni az ügynökségnek.

41. cikk

Polgári jogi felelősség

(1)Amikor valamely csapat tagjai egy fogadó államban működnek, a műveleteik teljesítése során általuk okozott minden kárért a fogadó tagállam felel, nemzeti jogával összhangban.

(2)Amennyiben e kár súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eredménye, a fogadó tagállam a küldő tagállamhoz fordulhat a sértettek vagy a nevükben eljárni jogosult személyek részére fizetett összegeknek a küldő tagállam általi visszatérítéséért.

(3)Harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a súlyos gondatlanság vagy a szándékos kötelezettségszegés esetei kivételével minden tagállam lemond az esetleg elszenvedett károk megtérítése iránti, a fogadó tagállammal vagy bármely egyéb tagállammal szemben fennálló valamennyi követeléséről.

(4)A tagállamok között a (2) és (3) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, egymás között tárgyalás útján nem rendezhető vitás kérdéseket a tagállamok az EUMSZ 273. cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága elé terjesztik.

(5)A kiküldetés időtartama alatt az ügynökség felszerelésében okozott kárral kapcsolatos költségeket – a harmadik személyekkel szemben fennálló jogok gyakorlásának sérelme nélkül – az ügynökség fedezi, a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eseteinek kivételével.

42. cikk

Büntetőjogi felelősség

A közös műveletek, kísérleti projektek, gyors határvédelmi intervenciók, visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók keretében történő kiküldetés során a csapatok tagjai bármely, ellenük vagy általuk elkövetett bűncselekmény tekintetében a fogadó tagállam tisztviselőivel azonos elbírálás alá esnek.

2. szakasz

Információcsere és a személyes adatok védelme

43. cikk

Információcsere-rendszerek

(1)Az ügynökség minden szükséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információk cseréjét a Bizottsággal és a tagállamokkal, és adott esetben az érintett uniós ügynökségekkel. Kifejleszti és működteti a minősített információknak, közöttük 44., 46., 47. és 48. cikkben említett személyes adatoknak a fent említett szereplőkkel történő cseréjére alkalmas információs rendszert a 2001/264/EK tanácsi határozattal 46 és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozattal összhangban. 47

(2)Az ügynökség minden szükséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információk cseréjét az Egyesült Királysággal és Írországgal azon tevékenységekkel kapcsolatban, amelyekben a 50. cikkel és a 61. cikk (4) bekezdésével összhangban részt vesznek.

44. cikk

Adatvédelem

(1)A személyes adatok feldolgozása során az ügynökség a 45/2001/EK rendeletet alkalmazza.

(2)Az igazgatótanács megállapítja a 45/2001/EK rendelet ügynökség általi alkalmazásához szükséges intézkedéseket, köztük az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjére vonatkozókat is. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően állapítják meg.

(3)Az ügynökség a személyes adatokat – a 46., 47. és a 48. cikk sérelme nélkül – adminisztratív célokra dolgozhatja fel.

(4)A 47. cikk sérelme nélkül tilos az ügynökség által feldolgozott személyes adatok továbbítása és az e rendelet keretében feldolgozott személyes adatoknak a tagállamok által harmadik országok és más harmadik felek számára történő továbbítása.

45. cikk

A személyes adatok feldolgozásának céljai

(1)Az ügynökség csak az alábbi célokból dolgozhat fel személyes adatokat:

a) a közös műveletek, kísérleti projektek, gyors határvédelmi intervenciók szervezésével és koordinálásával kapcsolatos, valamint a migrációkezelési támogató csoportok keretében fennálló feladatainak elvégzése a 46. cikknek megfelelően;

b) a visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók szervezésével és koordinálásával kapcsolatos feladatainak elvégzése a 47. cikknek megfelelően;

c) a tagállamokkal, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az Europollal vagy az Eurojusttal folytatott információcsere elősegítése 46. cikknek megfelelően;

d) az ügynökség által végzett kockázatelemzés a 10. cikknek megfelelően;

e) a hajók Eurosur keretében történő azonosítása és nyomon követése a 48. cikknek megfelelően.

(2)A személyes adatok ilyen jellegű feldolgozása során tiszteletben kell tartani az arányosság elvét, és a személyes adatok feldolgozása szigorúan az (1) bekezdésben említett célokra szükséges személyes adatokra korlátozódik.

(3)Az ügynökség számára személyes adatot rendelkezésre bocsátó tagállam vagy más uniós ügynökség meghatározza, hogy azt az (1) bekezdésben említettek szerint milyen célból vagy célokból dolgozzák fel. Ennek hiányában az érintett személyes adat szolgáltatójával konzultálva az ügynökség feldolgozza a személyes adatot, hogy meghatározza annak szükségességét az (1) bekezdésben említett célból vagy célokból történő további feldolgozás tekintetében. Az ügynökség az (1) bekezdésben foglalt céloktól eltérő célra csak akkor dolgozhat fel információkat, ha arra az adatszolgáltató engedélyt ad.

(4) A tagállamok és az uniós ügynökségek a személyes adatok továbbításának pillanatában jelezhetik, hogy – többek között az adatok továbbítása, törlése vagy megsemmisítése vonatkozásában – általános vagy egyedi hozzáférési vagy felhasználási korlátozások vannak érvényben. Amikor az adattovábbítást követően válik nyilvánvalóvá, hogy ilyen korlátozásra van szükség, erről tájékoztatják az ügynökséget. Az ügynökség köteles betartani e korlátozásokat.

46. cikk

A közös műveletek, kísérleti projektek és gyors határvédelmi intervenciók során és a migrációkezelési támogató csoportok által gyűjtött személyes adatok feldolgozása

(1)A tagállamok vagy az ügynökség saját személyzete által a közös műveletek, kísérleti projektek és gyors határvédelmi intervenciók keretében gyűjtött személyes adatok, valamint a migrációkezelési támogató csoportok által gyűjtött és az ügynökséghez továbbított személyes adatok ügynökség általi feldolgozása a következőkre korlátozódik:

a) olyan személyek személyes adatai, akiket a tagállamok illetékes hatóságai megalapozottan határokon átnyúló bűnözésben való részvétellel, ideértve az irreguláris bevándorláshoz vagy emberkereskedelemhez nyújtott segítséggel vagy terrorizmussal gyanúsítanak;

b) olyan személyek személyes adatai, akik illegálisan lépték át a külső határokat, és akinek adatait az európai határ- és partvédelmi csapatok gyűjtötték össze, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor a migrációkezelési támogató csoportok keretében végezték tevékenységüket;

c) olyan rendszámok, telefonszámok vagy a hajóazonosító-számok, amelyek az irreguláris migráció és határokon átnyúló bűnözés útvonalainak és módszereinek kivizsgálásához és elemzéséhez szükségesek.

(2)Az (1) bekezdésben említett személyes adatok ügynökség általi feldolgozása az alábbi célokra történhet:

a) ha az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalhoz, az Europolhoz vagy az Eurojusthoz való továbbításra van szükség a felhasználáshoz a saját megbízatásuk keretein belül és az 51. cikknek megfelelően;

b) ha az érintett tagállamok határellenőrzésért, migrációért, menekültügyért vagy bűnüldözésért felelős hatóságaihoz való továbbításra van szükség a felhasználáshoz, a nemzeti jogszabályoknak, valamint a nemzeti és uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően;

c) ha a kockázatelemzés elkészítéséhez szükséges.

(3)A személyes adatokat azonnal törölni kell, mihelyt megtörtént továbbításuk az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az Europol, az Eurojust vagy a tagállamok illetékes hatóságai számára, illetve felhasználásuk a kockázatelemzések elkészítéséhez. A tárolás időtartama semmilyen esetben sem haladhatja meg az adatok gyűjtésének napját követő három hónapot. Az adatokat az elkészült kockázatelemzésekben személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni.

47. cikk

Személyes adatok feldolgozása a közös visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók keretében

(1) Az ügynökség a visszatérési műveletek megszervezésével és összehangolásával, valamint a visszatérési intervenciók végrehajtásával kapcsolatos feladatainak ellátása során feldolgozhatja a visszatérők személyes adatait.

(2)Az ilyen személyes adatok feldolgozásnak szigorúan a visszatérési művelet vagy visszatérési intervenció céljaira szükséges személyes adatokra kell korlátozódnia.

(3)A személyes adatokat a gyűjtésük céljának megvalósítását követően azonnal, de legkésőbb a visszatérési művelet vagy visszatérési intervenció végét követő 30 napon belül törölni kell.

(4)Ha egy tagállam nem továbbítja a visszatérő személyek személyes adatait az adathordozóra, akkor az ügynökség továbbíthatja ezeket az adatokat.

48. cikk

A személyes adatoknak az Eurosur keretében történő feldolgozása

Az ügynökség az 1052/2013/EU rendelet 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően dolgozhatja fel a személyes adatokat.

49. cikk

A minősített információk és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1)Az ügynökség alkalmazza a Bizottságnak az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban megállapított biztonsági szabályait. 48 Ezek a szabályok többek között a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkoznak.

(2)Az ügynökség alkalmazza a nem minősített érzékeny információk feldolgozására vonatkozó, az ezen cikk (1) bekezdésében említett határozatban megállapított és a Bizottság által végrehajtott biztonsági elveket. Az igazgatótanács intézkedéseket hoz ezen biztonsági elvek alkalmazása érdekében.

3. SZAKASZ

Az ügynökség által folytatott együttműködés

50. cikk

Együttműködés Írországgal és az Egyesült Királysággal

(1) Az ügynökség elősegíti a tagállamok, valamint Írország és az Egyesült Királyság között meghatározott tevékenységek során folytatott operatív együttműködést.

(2) Az ügynökség által a 7. cikk (1) bekezdésének j), k) és l) pontja alapján nyújtandó támogatás kiterjed az olyan visszatérési műveletek megszervezésére is, amelyekben Írország vagy az Egyesült Királyság, illetve mindkét állam részt vesz.

(3) E rendelet Gibraltár határaira való alkalmazását addig az időpontig fel kell függeszteni, amíg megállapodás születik a személyeknek a külső határokon való átlépésére vonatkozó intézkedések alkalmazási köréről.

51. cikk

Együttműködés az Unió intézményeivel, ügynökségeivel, szerveivel, hivatalaival, valamint a nemzetközi szervezetekkel

(1)Az ügynökség együttműködik a Bizottsággal, más uniós intézményekkel, az Európai Külügyi Szolgálattal, az Europollal, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi ügynökségével, az Eurojusttal, az Európai Unió Műholdközpontjával, az Európai Tengerészeti Biztonsági ügynökséggel, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal, továbbá más uniós ügynökségekkel, szervekkel és hivatalokkal az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben, különös tekintettel az irreguláris bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés, ideértve az irreguláris bevándorlás, emberkereskedelem és terrorizmus elősegítésének megelőzésére és leküzdésére irányuló célkitűzések tekintetében.

Ennek érdekében az ügynökség együttműködhet az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben illetékes nemzetközi szervezetekkel.

(2)Az ilyen együttműködésre e szervekkel kötött munkamegállapodások keretében kerül sor. Ezeket a munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia. Az ügynökség minden esetben tájékoztatja az Európai Parlamentet az ilyen megállapodásokról.

(3)Az ügynökség együttműködik a Bizottsággal a vámunió értelmében végrehajtott tevékenységekkel kapcsolatban, amennyiben ezek a tevékenységek, köztük a vámügyi kockázatok kezelése, bár kívül esnek a rendelet hatályán, támogathatják a rendelet végrehajtását.

(4)    Az (1) bekezdésben említett uniós intézmények, ügynökségek, szervek, hivatalok és nemzetközi szervezetek az ügynökségtől kapott információkat csak a hatáskörük korlátain belül használhatják fel, tiszteletben tartva az alapvető jogokat, ideértve az adatvédelmi követelményeket. Az ügynökség által feldolgozott személyes adatok továbbítása vagy egyéb módon történő átadása más uniós ügynökségek vagy szervek számára a személyes adatok cseréjére vonatkozó egyedi munkamegállapodások hatálya alá esik, és csak az európai adatvédelmi biztos előzetes hozzájárulásával lehetséges. A minősített adatok kezelésére vonatkozóan e megállapodások úgy rendelkeznek, hogy az érintett uniós intézménynek, szervnek, hivatalnak és ügynökségnek, valamint nemzetközi szervezetnek az ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályoknak és normáknak kell megfelelnie.

(5)Az ügynökség emellett az érintett tagállamok egyetértésével meghívhatja az Unió intézményei, ügynökségei, szervei és irodái, illetve nemzetközi szervezetek megfigyelőit, hogy vegyenek részt az ügynökség tevékenységeiben, különösen a közös műveletekben, kísérleti projektekben, kockázatelemzésekben és képzésekben, amennyiben jelenlétük összhangban van e tevékenységek célkitűzéseivel, hozzájárulhat az együttműködés és a bevált módszerek cseréje javításához, és nem sérti e tevékenységek általános biztonságát. E megfigyelők csak az érintett tagállamok beleegyezésével vehetnek részt a kockázatelemzésben és képzésben. A megfigyelők a fogadó tagállam beleegyezésével vehetnek részt a közös műveletekben és kísérleti projektben. A megfigyelők részvételére vonatkozó részletes szabályokat be kell építeni a műveleti tervbe. E megfigyelőket az ügynökség – részvételüket megelőzően – megfelelő képzésben részesíti.

52. cikk

Európai együttműködés a parti őrségi feladatok terén

(1)Az ügynökség az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel együttműködve támogatja a nemzeti hatóságokat a partvédelmi feladatok nemzeti, uniós és adott esetben nemzetközi szinten történő elvégzésében az alábbiak révén:

a) a hajójelentési rendszerekben és az ügynökségek által üzemeltetett vagy az általuk hozzáférhető információs rendszerekben rendelkezésre álló adatok fúziójából és elemzéséből gyűjtött adatok megosztása az ügynökségekre vonatkozó jogalapokkal összhangban és az adatok tagállami tulajdonjogának sérelme nélkül;

b) csúcstechnológián – ideértve az űrbéli és földi infrastruktúrát és a platformfüggetlen, például távirányítású légijármű-rendszerekre szerelt érzékelő eszközöket – alapuló felderítő és hírközlési szolgáltatás nyújtása;

c) kapacitásépítés az iránymutatások, ajánlások és bevált módszerek kidolgozása révén, valamint a személyzet képzésének és cseréjének támogatása révén, amelynek célja a partvédelmi feladatokkal kapcsolatos információcsere és együttműködés fokozása;

d) kapacitások megosztása, ideértve a többcélú műveletek megtervezését és végrehajtását, valamint az eszközök és más kapacitás megosztását az ágazatok között és határokon átnyúlva.

(2)Az Európai Határ- és Partvédelmi ügynökség által az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel a parti őrségi feladatok terén folytatott együttműködés módozatait munkamegállapodások keretében határozzák meg az ügynökségekre vonatkozó pénzügyi szabályokkal összhangban.

(3)A Bizottság ajánlás formájában elfogadhatja a parti őrségi feladatok terén zajló európai együttműködés gyakorlati kézikönyvét, amely tartalmazza a nemzeti, uniós és nemzetközi szinten zajló információcserére és együttműködésre vonatkozó iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált módszereket.

53. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

(1) A tevékenységi körébe tartozó ügyekben és a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben az ügynökség elősegíti és ösztönzi a tagállamok és harmadik országok közötti operatív együttműködést az Unió külkapcsolati politikájának keretében, így az emberi jogok védelmének vonatkozásában is. Az ügynökség és a tagállamok az uniós jogban foglaltakkal legalább egyenértékű szabályokat és előírásokat kötelesek betartani akkor is, ha a harmadik országokkal folytatott együttműködésre az utóbbiak területén kerül sor. A harmadik országokkal folytatott együttműködés kialakítása előmozdítja az európai határigazgatási és visszatérési normákat.

(2)Az ügynökség – az uniós küldöttségek támogatásával és velük összehangolt módon – együttműködhet a harmadik országok e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes hatóságaival az ezen hatóságokkal kötött munkamegállapodások keretében, az uniós joggal és szakpolitikákkal összhangban. E munkamegállapodások az operatív együttműködés irányítására vonatkozhatnak. Ezeket a munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

(3)A fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást igénylő helyzetekben az ügynökség koordinálhatja a tagállamok és a harmadik országok között a külső határok igazgatása terén zajló operatív együttműködést, és lehetősége van arra, hogy a külső határokon közös műveleteket végezzen egy vagy több tagállammal és legalább az egyik ilyen tagállammal szomszédos harmadik országgal, az adott szomszédos harmadik ország egyetértésével, ezen harmadik ország területén is. A Bizottságot értesíteni kell az ilyen tevékenységekről.

(4)Az ügynökség együttműködik a harmadik országok illetékes hatóságaival a visszatérés terén, ideértve az úti okmányok beszerzését is.

(5)Az ügynökség emellett az érintett tagállamok egyetértésével meghívhatja harmadik országok megfigyelőit, hogy vegyenek részt az ügynökségnek a 13. cikkben említett, a külső határoknál végrehajtandó tevékenységeiben, a 27. cikkben említett visszatérési műveletekben, a 32. cikkben említett visszatérési intervenciókban és a 35. cikkben említett képzésben, amennyiben jelenlétük összhangban van e tevékenységek célkitűzéseivel, hozzájárulhat az együttműködés és a bevált módszerek cseréje javításához, és nem sérti e tevékenységek általános biztonságát. E megfigyelők részvételére a 13., 27. és 35. cikkben említett tevékenységek tekintetében kizárólag az érintett tagállamok, a 13. és 32. cikkben említett tevékenységek tekintetében pedig kizárólag a fogadó tagállam egyetértésével kerülhet sor. A megfigyelők részvételére vonatkozó részletes szabályokat be kell építeni a műveleti tervbe. E megfigyelőket az ügynökség – részvételüket megelőzően – megfelelő képzésben részesíti.

(6)Az ügynökség az Unió külkapcsolati politikájának keretében és az e rendelet hatálya alá tartozó ügyek tekintetében részt vesz az Unió által harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások végrehajtásában.

(7)Az ügynökség – az Unió külkapcsolati politikáját támogató, megfelelő eszközök rendelkezéseivel összhangban – uniós finanszírozásban részesülhet. Technikai segítségnyújtási projekteket indíthat és finanszírozhat harmadik országokban az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben.

(8) Kétoldalú megállapodások harmadik országokkal történő megkötésekor a tagállamok – az ügynökséggel történt megállapodás alapján – e rendeletnek megfelelően az ügynökség szerepéről és hatásköréről szóló rendelkezéseket foglalhatnak a megállapodásba, különös tekintettel európai határ- és partvédelmi csapatoknak az ügynökség által a közös műveletek, kísérleti projektek, gyors határvédelmi intervenciók, visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók keretében kiküldött tagjai végrehajtási jogköreinek gyakorlására vonatkozóan. A tagállamok minden ilyen rendelkezésről tájékoztatják a Bizottságot.

(9) Az ügynökség tájékoztatja az Európai Parlamentet a (2) és (3) bekezdéseiben említett tevékenységekről.

54. cikk

Összekötő tisztviselők a harmadik országokban

(1)Az ügynökség saját személyzetébe tartozó szakértőket összekötő tisztviselőként küldhet ki harmadik országokba, akik feladataik ellátása érdekében a lehető legmagasabb szintű védelemben részesülnek. Az összekötő tisztviselők a tagállamok és az Unió bevándorlási összekötő tisztviselői és biztonsági szakértői helyi vagy regionális együttműködési hálózatainak, köztük a 377/2004/EK tanácsi rendelet alapján létrehozott hálózatnak a részét képezik. 49  

(2)Az Unió külkapcsolati politikájának keretében az összekötő tisztviselők kiküldése tekintetében elsőbbséget kell biztosítani azoknak a harmadik országoknak, amelyek kockázatelemzés alapján az irreguláris bevándorlás vonatkozásában származási vagy tranzitországnak minősülnek. Az ügynökség kölcsönösségi alapon az adott harmadik országokból kiküldött összekötő tisztviselőket is fogadhat. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára évente fogadja el az elsőbbségi jegyzéket. Az összekötő tisztviselők kiküldését az igazgatótanács hagyja jóvá.

(3)Az ügynökség összekötő tisztviselőinek feladata többek között – az uniós jog betartása mellett és az alapvető jogokkal összhangban – kapcsolatok kiépítése és fenntartása a kirendelésük szerinti harmadik országok illetékes hatóságaival az irreguláris bevándorlás megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárai visszatérésének elősegítése céljából. Az összekötő tisztviselők szorosan együttműködnek az uniós küldöttségekkel.

(4)Az összekötő tisztviselők kiküldéséről szóló határozathoz a Bizottság előzetes véleménye szükséges és az Európai Parlamentet a lehető legrövidebb időn belül teljes körűen tájékoztatni kell ezekről a tevékenységekről.

4. szakasz

Az ügynökség általános kerete és felépítése

55. cikk

Jogállás és székhely

(1)Az ügynökség az Unió szerve. Jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)Az ügynökség minden egyes tagállamban az ottani jogszabályok szerint a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Ennek megfelelően ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.

(3)Az ügynökség az operatív és technikai kérdésekben független.

(4)Az ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli.

(5)Az ügynökség székhelye Varsó, Lengyelország, az 56. cikk végrehajtására is figyelemmel.

56. cikk

Székhely-megállapodás

(1)Az ügynökségnek a székhelye szerinti tagállamban biztosítandó elhelyezésére és az ezen tagállam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint az ügynökség ügyvezető igazgatójára, ügyvezetőigazgató-helyettesére, igazgatótanácsának tagjaira, személyzetére és családtagjaikra az ügynökségnek otthont adó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az ügynökség és a székhelye szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni.

(2)A székhely-megállapodást az igazgatótanács jóváhagyását követően, e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított három hónapon belül kell megkötni.

(3)Az ügynökség székhelye szerinti tagállamnak a lehető legkedvezőbb feltételeket – így többnyelvű, európai szemléletű iskolázatást és megfelelő közlekedési kapcsolatokat is – kell biztosítania az ügynökség megfelelő működésének biztosítása érdekében.

57. cikk

Személyzet

(1) Az ügynökség személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint az Európai Unió intézményei által a fent említett személyzeti szabályzat és egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálybaléptetése céljából közösen elfogadott szabályokat.

(2) A 21. cikk és a 32. cikk (6) bekezdésének végrehajtása céljából kizárólag az ügynökségnek az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó alkalmazottja, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek II. címe alapján alkalmazott személy jelölhető ki koordinátornak vagy összekötő tisztviselőnek. A 19. cikk (8) bekezdésének végrehajtása céljából kizárólag a tagállamok által az ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértők és határőrök rendelhetők az európai határ- és partvédelmi csapatokhoz. Az ügynökség az említett cikkel összhangban kijelöli azokat a nemzeti szakértőket, akik az európai határ- és partvédelmi csapatokhoz rendelendők.

(3) Az igazgatótanács – a Bizottsággal egyetértésben – elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 110. cikkének megfelelően.

(4) Az igazgatótanács elfogadhatja azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok nemzeti szakértőinek és a határőröknek az ügynökséghez történő kirendelését. Ezek a rendelkezések figyelembe veszik a 19. cikk (8) bekezdésének követelményeit, különösen azt, hogy a kirendelt nemzeti szakértőket és határőröket a csapatok tagjainak kell tekinteni, akik a 39. cikkben meghatározott feladatokkal és hatáskörökkel rendelkeznek. Ezek a rendelkezések a kiküldés feltételeire is kiterjednek.

58. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az ügynökségre és személyi állományára alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

59. cikk

Felelősségre vonhatóság

(1)Az ügynökség szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog irányadó.

(2)Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az ügynökség által kötött szerződésekben foglalt választott bírósági kikötés alapján határozatot hozzon.

(3)Szerződésen kívüli felelősség esetén az ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)A Bíróság rendelkezik hatáskörrel a (3) bekezdésben említett károkra vonatkozó kártérítésből eredő jogviták tekintetében.

(5)Az ügynökség alkalmazottainak az ügynökséggel szemben fennálló személyes felelősségére az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek az ügynökség alkalmazottaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

60. cikk

Az ügynökség igazgatási és irányítási struktúrája

Az ügynökség igazgatási és irányítási szervei a következők:

a) igazgatótanács;

b) ügyvezető igazgató;

c) felügyelőbizottság;

d) konzultációs fórum; valamint

e) alapjogi tisztviselő.

61. cikk

Az igazgatótanács feladatkörei

(1)Az igazgatótanács feladatai:

a) a 68. cikkel összhangban a Bizottság javaslatára kinevezi az ügyvezető igazgatót;

b) a 69. cikk (2) bekezdésével összhangban kinevezi a felügyelőbizottság tagjait;

c) a 12. cikk (6) bekezdésével összhangban elfogadja a korrekciós intézkedéseket előíró határozatokat;

d) elfogadja az ügynökség előző évi konszolidált éves tevékenységi jelentését, és legkésőbb július 1-jéig továbbítja azt az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék számára; a konszolidált éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni;

e) minden év november 30-a előtt és a Bizottság véleményének figyelembevételét követően a szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével egységes programozási dokumentumot fogad el, amely magában foglalja az ügynökség többéves programozását és a következő évre vonatkozó munkaprogramját, és továbbítja azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára;

f) megállapítja az ügyvezető igazgatónak az ügynökség operatív feladataihoz kapcsolódó döntéshozatali eljárásait;

g) a szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével elfogadja az ügynökség éves költségvetését, és ellátja az ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó egyéb feladatokat e fejezet 5. szakaszával összhangban;

h) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett, valamint az ügyvezető igazgatóval egyetértésben az igazgatóhelyettes felett;

i) megállapítja az eljárási szabályzatot;

50 j) meghatározza az ügynökség szervezeti felépítését, és elfogadja az ügynökség személyzeti politikáját, különösen a többéves személyzeti tervet. A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a többéves személyzeti tervet be kell nyújtani a Bizottságnak és – a Bizottság kedvező véleményét követően – a költségvetési hatóságnak;

k) a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és előnyeit;

l) belső szabályokat fogad el tagjai tekintetében az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

m) a (7) bekezdésnek megfelelően az ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata által a kinevező hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: kinevező hatósági hatáskörök);

n) a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek betartására vonatkozóan;

o) az igazgatótanáccsal együtt biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

p)a szükségletek elemzése alapján elfogadja a 7. cikk (3) bekezdésében említett kommunikációs és terjesztési terveket;

q)számvitelért felelős – az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt álló – tisztviselőt nevez ki, aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el.

(2) A valamely tagállam külső határán vagy annak közvetlen közelében az ügynökség által végrehajtandó különös feladatokra vonatkozó határozati javaslatok elfogadásához az adott tagállamot képviselő igazgatótanácsi tag támogató szavazata szükséges.

(3) Az igazgatótanács tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, a külső határok operatív igazgatásának kialakításához és a visszatéréshez szorosan kapcsolódó kérdésben, beleértve a kutatásokkal kapcsolatos tevékenységeket is.

(4) Írországnak és/vagy az Egyesült Királyságnak a konkrét tevékenységekben való részvételre irányuló kérelméről az igazgatótanács határoz.

Az igazgatótanács határozatát eseti alapon, a szavazásra jogosult tagok abszolút többségével hozza meg. A határozat meghozatalakor az igazgatótanács figyelembe veszi, hogy Írország és/vagy az Egyesült Királyság részvétele elősegíti-e a kérdéses tevékenységek megvalósítását. A határozatban meg kell határozni Írország és/vagy az Egyesült Királyság azon tevékenységhez való pénzügyi hozzájárulását, amelyre a részvételi kérelem vonatkozott.

(5) Az igazgatótanács az ügynökség által végzett értékelési eljárások eredménye szempontjából lényeges információkat évente továbbítja a költségvetési hatóságnak.

(6) Az igazgatótanács létrehozhat egy szűk körű, az igazgatótanács elnökéből, a Bizottság egy képviselőjéből és az igazgatótanács három tagjából álló ügyvezető testületet, amely segítséget nyújt az igazgatótanács és az ügyvezető igazgató számára az igazgatótanács által elfogadandó határozatok, programok és tevékenységek előkészítése tekintetében, és szükség esetén sürgős esetekben az igazgatótanács nevében meghoz bizonyos ideiglenes határozatokat.

(7)Az igazgatótanács az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a vonatkozó kinevező hatósági hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató e hatásköröket továbbruházhatja másra.

Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevező hatósági hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történt átruházását, valamint e hatásköröknek utóbbi általi továbbruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára.

62. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)A (3) bekezdés sérelme nélkül, az igazgatótanács valamennyi tagállam részéről egy-egy, a Bizottság részéről pedig két képviselőből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek. Ennek érdekében minden tagállam kinevez egy igazgatótanácsi tagot, valamint egy póttagot, aki az igazgatótanácsi tagot annak távollétében képviseli. A Bizottság két tagot, és azok póttagjait nevezi ki. A hivatali idő négy év. A hivatali idő meghosszabbítható.

(2)Az igazgatótanács tagjait a határigazgatási operatív együttműködés és a visszatérés terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük magas szintje alapján nevezik ki a releváns vezetői, igazgatási és költségvetési készségek figyelembevételével. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó valamennyi képviselt fél törekszik arra, hogy korlátozza az igazgatótanácson belüli képviselőinek fluktuációját. A felek törekednek arra, hogy a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviselettel rendelkezzenek az igazgatótanácsban.

(3)A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az ügynökségben. Ezen országok mindegyike egy képviselővel és egy póttaggal rendelkezik az igazgatótanácsban. Társulási megállapodásaik vonatkozó rendelkezései alapján szabályokat dolgoztak ki, amelyek meghatározzák ezen országok ügynökség munkájában való részvételének jellegét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, beleértve a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is.

63. cikk

Többéves programozás és éves munkaprogramok

(1)Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezet alapján – a Bizottság véleményének figyelembevételével és a többéves programozással kapcsolatban az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – legkésőbb minden év november 30-áig elfogadja az ügynökség többéves programozását és a következő évre vonatkozó éves munkaprogramját tartalmazó programozási dokumentumot. Az igazgatótanács e dokumentumot továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(2)Az (1) bekezdésben említett dokumentum az általános költségvetés végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(3)A többéves programozás meghatározza a közép- és hosszú távú átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat, valamint a forrásokra vonatkozó tervet, a többéves költségvetést és a személyzeti ügyeket. A többéves programozás meghatározza az intervenciók stratégiai területeit és kifejti a célkitűzések eléréséhez szükséges lépéseket. Magában foglalja a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra vonatkozó stratégiát és az azzal kapcsolatos fellépéseket.

(4)A többéves programozást éves munkaprogramok révén hajtják végre, és adott esetben a 80. cikkben említett értékelés eredményei alapján naprakésszé teszik. Ezen értékelések következtetését adott esetben a következő évre vonatkozó éves munkaprogramban is figyelembe veszik.

(5)Az éves munkaprogram magában foglalja a finanszírozandó tevékenységek leírását, a részletes célkitűzéseket és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat. Feltünteti továbbá az egyes tevékenységekhez elkülönített pénzügyi és emberi erőforrásokat a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban. Az éves munkaprogram összhangban áll a többéves programozással. Egyértelműen feltünteti, hogy az előző költségvetési évhez képest mely feladatokat vettek fel, változtattak meg vagy töröltek.

(6)Az éves munkaprogramot a külső határok igazgatása és a visszatérés érintett területeire vonatkozó uniós jogalkotási programmal összhangban kell elfogadni.

(7)Amennyiben az éves munkaprogram elfogadását követően az ügynökséget új feladattal bízzák meg, az igazgatótanács módosítja az éves munkaprogramot.

(8)Az éves munkaprogram valamennyi érdemi módosítását az eredeti éves munkaprogram elfogadására vonatkozóval azonos eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács felruházhatja az ügyvezető igazgatót az éves munkaprogram nem érdemi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.

64. cikk

Az igazgatótanács elnöksége

(1)Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével választják meg. Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt feladatai elvégzésében annak akadályoztatása esetén.

(2)Az elnök és az alelnök hivatali ideje akkor jár le, amikor megszűnik az igazgatótanácsi tagságuk. E rendelkezésre is figyelemmel, az elnök vagy alelnök hivatali ideje négy év. A hivatali időt egy alkalommal meg lehet hosszabbítani.

65. cikk

Ülések

(1)Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)Az ügynökség ügyvezető igazgatója szavazati jog nélkül vesz részt a tanácskozásokon.

(3)Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül.

(4)Írország és az Egyesült Királyság meghívást kap az igazgatótanács üléseire.

(5)Az igazgatótanács meghívhatja az Európai Külügyi Szolgálat képviselőjét.

(6)Az igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

(7)Az igazgatótanács tagjait, az eljárási szabályzat előírásainak megfelelően, tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

(8)Az igazgatótanács titkárságát az ügynökség biztosítja.

66. cikk

Szavazás

(1)A 61. cikk (1) bekezdésének e) és g) pontja, a 64. cikk (1) bekezdése, valamint a 68. cikk (2) és (4) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatótanács határozatait szavazásra jogosult tagjai abszolút többségével hozza meg.

(2)Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban. Egy tag távollétében a póttagja jogosult a szavazati jog gyakorlására.

(3)Az eljárási szabályzat részletesebb szavazási rendet állapít meg, különösen a másik tag nevében cselekvő tagra vonatkozó feltételekre és a határozatképesség feltételeire vonatkozóan, ha helyénvaló.

(4)A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok a vonatkozó megállapodások alapján korlátozott szavazati jogokkal rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a társult országok számára lehetővé váljon szavazati joguk gyakorlása, az ügynökség részletezi a napirendet, azonosítva azokat a pontokat, amelyek esetében korlátozott szavazati jogot kaptak.

67. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre

(1)Az ügynökséget az ügyvezető igazgató vezeti, aki feladatainak elvégzésében teljesen független. Az ügyvezető igazgató nem kérheti, és nem hajthatja végre bármely kormány vagy egyéb más szerv utasításait, a Bizottság és az igazgatóság vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül.

(2)Az Európai Parlament vagy a Tanács felhívhatja az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatainak elvégzéséről, különösen az alapjogi stratégia végrehajtásáról és figyelemmel kíséréséről, az ügynökség előző évi konszolidált éves tevékenységi jelentéséről, következő évre vonatkozó munkaprogramjáról és az ügynökség többéves programozásáról.

(3)Az ügyvezető igazgató a következő feladatokkal és hatáskörökkel rendelkezik:

a) e rendelet, ennek végrehajtási szabályai és az egyéb alkalmazandó jogszabályok keretei között előkészíti és végrehajtja az ügynökség igazgatótanácsa által elfogadott határozatokat, programokat és tevékenységeket;

b) az összes szükséges lépést megteszi, beleértve a belső adminisztrációs utasítások elfogadását és az értesítések közzétételét, hogy e rendelet előírásaival összhangban biztosítsa az ügynökség napi szintű igazgatását és működését;

c) minden évben elkészíti a programozási dokumentumot és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtja azt az igazgatótanácshoz;

d) minden évben elkészíti az ügynökség konszolidált éves tevékenységi jelentését és benyújtja azt az igazgatótanácshoz;

e) a 75. cikk alapján kidolgozza az ügynökség bevételi és kiadási kimutatástervezetét, és a 76. cikk alapján végrehajtja a költségvetést;

f) a hatáskörét átruházhatja az ügynökség személyzetének más tagjaira, a 61. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett eljárással összhangban elfogadott szabályoknak megfelelően;

g) a 12. cikk 5) bekezdésének megfelelően elfogadja a korrekciós intézkedésekről szóló határozatot, ideértve a tagállamoknak közös műveletek, gyors határvédelmi intervenciók és a 13. cikk (2) bekezdésében említett más fellépések indítására és végrehajtására irányuló javaslatot;

h) értékeli, jóváhagyja és koordinálja a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően a tagállamok közös műveletekre vagy gyors határvédelmi intervenciókra irányuló javaslatait;

i) biztosítja a 15. cikkben, a 16. cikkben és a 32. cikk (4) bekezdésében említett műveleti tervek végrehajtását;

j) értékeli a tagállam migrációkezelési támogató csoportok segítségnyújtása iránti kérelmét és szükségleteire vonatkozó értékelését, a 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően együttműködve az érintett uniós ügynökségekkel;

k) biztosítja a 18. cikkben említett bizottsági határozat végrehajtását;

l) megvonja a közös művelet vagy gyors határvédelmi intervenció finanszírozását, illetve felfüggeszti vagy megszünteti az ilyen műveleteket a 24. cikknek megfelelően;

m) értékeli a közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók eredményeit a 25. cikknek megfelelően;

n) meghatározza a műszaki eszközök minimális darabszámát az ügynökség szükségletei alapján, különösen annak érdekében, hogy a 38. cikk (2) összhangban elvégezhessék a közös műveleteket és gyors határvédelmi intervenciókat;

o) cselekvési tervet készít a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokból származó megállapítások nyomon követésére, és évente kétszer beszámol az elért eredményekről a Bizottságnak és rendszeresen az igazgatótanácsnak;

p) védi az Unió pénzügyi érdekeit a csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi büntetésekkel;

q) elkészíti az ügynökség csalás elleni stratégiáját, és azt benyújtja az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából.

(4) Az ügyvezető igazgató a tevékenységéért az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(5) Az ügynökség képviseletére az ügyvezető igazgató jogosult.

68. cikk

Az ügyvezető igazgató és az ügyvezetőigazgató-helyettes kinevezése

(1)A Bizottság a tisztségnek a Hivatalos Lapban és más sajtóorgánumban vagy adott esetben internetes weboldalon való meghirdetését követően összeállított lista alapján jelölteket javasol az ügyvezető igazgatói és ügyvezetőigazgató-helyettesi tisztségre.

(2)Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki érdemei, dokumentált magas szintű igazgatási és vezetői képességei, valamint a külső határok igazgatása és a visszatérés terén szerzett vezetői tapasztalatai alapján. Az igazgatóság a szavazati joggal rendelkező összes tagjának kétharmados többségével határoz.

Az ügyvezető igazgató felmentése ugyanezen eljárás szerint – bizottsági javaslat alapján – az igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

(3)Az ügyvezető igazgatót feladatainak ellátásában az ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető igazgatót az ügyvezetőigazgató-helyettes helyettesíti.

(4)Az ügyvezetőigazgató-helyettest az igazgatótanács nevezi ki érdemei, dokumentált megfelelő igazgatási és vezetői képességei, valamint a külső határok igazgatása és a visszatérés terén szerzett releváns tapasztalatai alapján a Bizottság javaslatára, az ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően. Az igazgatóság a szavazati joggal rendelkező összes tagjának kétharmados többségével határoz.

Az ügyvezetőigazgató-helyettes felmentése ugyanezen eljárás szerint az igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

(5) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(6)Az igazgatótanács a Bizottság (5) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(7)Az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali ideje öt év. Az igazgatóság további legfeljebb 5 évre egyszer meghosszabbíthatja a hivatali időt.

69. cikk

Felügyelőbizottság

(1)A felügyelőbizottság tanácsot ad az ügyvezető igazgatónak a következők tekintetében:

a) javaslatok, amelyeket az ügyvezető igazgató tesz az érintett tagállam számára közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók indítására és végrehajtására a 14. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

b) határozatok, amelyeket az ügyvezető igazgató a tagállamok tekintetében a 12. cikknek megfelelően az ügynökség által végzett sebezhetőségi elemzés eredményei alapján hoz;

c) intézkedések, amelyeket a külső határoknál jelentkező, sürgős beavatkozást igénylő helyzetekkel kapcsolatos bizottsági határozat gyakorlati végrehajtása érdekében kell meghozni, ideértve a 18. cikk (3) bekezdésének megfelelően az említett határozat célkitűzéseinek eléréséhez szükséges műszaki eszközöket és személyzetet.

(2)A felügyelőbizottság az ügyvezetőigazgató-helyettesből, az ügynökségnek az igazgatótanács által kinevezett négy másik vezető tisztviselőjéből és a Bizottságot az igazgatótanácsban képviselő tagok egyikéből áll. A felügyelőbizottság elnöke az ügyvezetőigazgató-helyettes.

(3)A felügyelőbizottság beszámol az igazgatótanácsnak.

70. cikk

Konzultatív fórum

(1)Az ügynökség konzultatív fórumot hoz létre, amely az alapvető jogokat érintő kérdésekben segítséget nyújt az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács számára.

(2)Az ügynökség felkéri az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt, az Európai Unió Alapjogi ügynökségét, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosát és egyéb érintett szervezeteket, hogy vegyenek rész a konzultatív fórumban. Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács határoz a konzultatív fórum összetételéről és munkamódszereiről, valamint a konzultatív fórum számára történő információtovábbítás részletes szabályairól.

(3)A konzultatív fórummal egyeztetni kell az alapjogi stratégia, a magatartási kódex és az egységes alaptantervek továbbfejlesztéséről és végrehajtásáról.

(4)A konzultatív fórum tevékenységeiről éves jelentést készít. E jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(5)A konzultatív fórum hozzáféréssel rendelkezik az alapvető jogok tiszteletben tartását érintő valamennyi információhoz, többek között a közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók során tett helyszíni látogatások révén, a fogadó tagállam egyetértésével.

71. cikk

Alapjogi tisztviselő

(1)Az igazgatótanács alapjogi tisztviselőt jelöl ki. Az alapjogi tisztviselő megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkezik az alapvető jogok terén.

(2)Az alapjogi tisztviselő az e tisztségéhez tartozó feladatainak ellátása során független, közvetlenül az igazgatótanácsnak tesz jelentést, és együttműködik a konzultatív fórummal. Az alapjogi tisztviselő rendszeresen jelentést tesz, és ennek révén hozzájárul az alapvető jogok figyelemmel kísérésének mechanizmusához.

(3)Az alapjogi tisztviselővel konzultálni kell a 15. cikk, a 16. cikk és a 32. cikk (4) bekezdése alapján kidolgozott műveleti tervről, valamint az alapjogi tisztviselő az ügynökség minden tevékenysége tekintetében hozzáféréssel rendelkezik az alapvető jogok tiszteletben tartását érintő valamennyi információhoz.

72. cikk

Panaszkezelési mechanizmus

(1)Az ügynökség az alapjogi tisztviselővel együttműködve e cikknek megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket egy panaszkezelési mechanizmus létrehozására annak érdekében, hogy az ügynökség valamennyi tevékenysége során biztosítsa az alapvető jogok nyomon követését és tiszteletben tartását.

(2)A közös műveletben, kísérleti projektben, gyors határvédelmi intervencióban, visszatérési műveletben és visszatérési intervencióban részt vevő személyzet tevékenysége által közvetlenül érintett bármely olyan személy, aki úgy ítéli meg, hogy e tevékenység következtében sérültek az alapvető jogai – vagy e személy nevében fellépő bármely harmadik fél – írásban panaszt nyújthat be az ügynökséghez.

(3)Csak az alapvető jogok konkrét megsértésére vonatkozó, indokolással ellátott panaszok fogadhatók el. A névtelen, rosszhiszemű, komolytalan, zaklató jellegű, hipotetikus vagy pontatlan panaszokat ki kell zárni a panaszkezelési mechanizmusból.

(4)Az ügynökséghez beérkező panaszok megfelelő ügyintézéshez való jog szellemében történő kezeléséért az alapjogi tisztviselő felel. E célból az alapjogi tisztviselőnek meg kell vizsgálnia a panasz elfogadhatóságát, nyilvántartásba kell vennie az elfogadható panaszokat, minden elfogadható panaszt továbbítania kell az ügyvezető igazgatónak, a határőrökkel kapcsolatos panaszokat továbbítania kell a küldő tagállamnak, és nyilvántartásba kell vennie az ügynökség vagy az adott tagállam által végzett nyomon követésre vonatkozó információkat.

(5)Amennyiben a nyilvántartásba vett panasz az ügynökség alkalmazottját érinti, az ügyvezető igazgató biztosítja a megfelelő nyomon követést, ideértve szükség esetén a fegyelmi intézkedéseket is. Az ügyvezető igazgató jelentést tesz az alapjogi tisztviselőnek az ügynökség panasszal kapcsolatos megállapításairól és a nyomonkövetési intézkedésekről.

(6)Amennyiben a nyilvántartásba vett panasz a fogadó tagállam határőrét vagy a csapatok tagját érinti, ideértve a csapatok kirendelt tagjait vagy a kirendelt nemzeti szakértőket, a küldő tagállam biztosítja a megfelelő nyomon követést, ideértve szükség esetén a fegyelmi intézkedéseket vagy a nemzeti jognak megfelelő más intézkedéseket is. Az érintett tagállam jelentést tesz az alapjogi tisztviselőnek a panasszal kapcsolatos megállapításairól és a nyomonkövetési intézkedésekről.

(7)Az alapjogi tisztviselő jelentést tesz az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak az ügynökség és a tagállamok által a panaszokkal kapcsolatban tett megállapításokról és nyomonkövetési intézkedésekről.

(8)Amennyiben a panasz elfogadható, a panaszosokat megfelelő ügyintézéshez való jognak megfelelően tájékoztatni kell a panasz nyilvántartásba vételéről és az értékelés megindításáról, és a panaszos a válaszról a lehető leghamarabb értesítést kap. Amennyiben a panasz nem elfogadható, a panaszosokat tájékoztatni kell ennek okáról és aggályaik kezelésének további lehetőségeiről.

(9)Az alapjogi tisztviselő a konzultatív fórummal folytatott konzultációt követően kidolgozza az egységes panasztételi űrlapot, amelyen fel kell tüntetni az alapvető jogok állítólagos megsértésére vonatkozó részletes és konkrét információkat. Az alapjogi tisztviselő ezt az űrlapot benyújtja az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak.

Az ügynökség biztosítja, hogy az egységes panasztételi űrlap rendelkezésre áll a leggyakrabban beszélt nyelveken, valamint hozzáférhető az ügynökség honlapján, továbbá nyomtatott formában az ügynökség valamennyi tevékenysége során. Az alapjogi tisztviselőnek akkor is meg kell vizsgálnia a panaszokat, ha azokat nem az egységes panasztételi űrlapon nyújtották be.

(10)A panaszban foglalt valamennyi személyes adatot az ügynökség és az alapjogi tisztviselő a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően, a tagállamok pedig a 95/46/EK irányelvnek és a 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak megfelelően kezelik és dolgozzák fel.

A panasz benyújtásával a panaszos a 45/2001/EK rendelet 5. cikkének d) pontja értelmében hozzájárulását adja, hogy személyes adatait az ügynökség és az alapjogi tisztviselő feldolgozza.

A panaszosok érdekeinek védelme érdekében a panaszokat bizalmasan kezelik, kivéve, ha a panaszos lemond a bizalmas adatkezeléshez való jogáról. A bizalmas adatkezeléshez való jogukról lemondó panaszosok esetében úgy tekintik, hogy ők hozzájárulnak ahhoz, hogy az alapjogi tisztviselő vagy az ügynökség feltárja személyazonosságukat a panasz által érintett ügyben.

73. cikk

Nyelvhasználat

(1) Az 1. rendeletben 51 megállapított rendelkezések alkalmazandók az ügynökségre.

(2)Az EUMSZ 342. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül a 61. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett konszolidált éves tevékenységi jelentést és munkatervet az Unió összes hivatalos nyelvén el kell készíteni.

(3)Az ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

74. cikk

Átláthatóság és tájékoztatás

(1)Az ügynökség az 1049/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik az általa tárolt dokumentumokba való betekintésre irányuló kérelem elbírálása során.

(2)Az ügynökség a feladatkörébe tartozó ügyekben saját kezdeményezésére tájékoztatást nyújthat. Nyilvánosságra hozza a 61. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett konszolidált éves tevékenységi jelentést, és különösképpen biztosítja, hogy a nyilvánosság és bármely érdekelt fél az ügynökség munkájára vonatkozóan gyorsan objektív, megbízható és könnyen érthető tájékoztatást kapjon.

(3)Az igazgatótanács megállapítja az (1) és (2) bekezdés alkalmazásához szükséges gyakorlati rendelkezéseket.

(4)Bármely természetes vagy jogi személy jogosult írásban az ügynökséghez fordulni az Unió bármely hivatalos nyelvén. E személyek jogában áll, hogy ugyanazon nyelven kapjanak választ.

(5)Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján az ügynökség által hozott határozatok ellen – az EUMSZ 228., illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint – panasszal lehet fordulni az ombudsmanhoz vagy keresetet lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságához.

5. szakasz

Pénzügyi követelmények

75. cikk

Költségvetés

(1) Az egyéb bevételi források sérelme nélkül az ügynökség bevételei a következők:

a) az Európai Unió általános költségvetésében szereplő uniós támogatás (a Bizottságra vonatkozó szakasz);

b) a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok hozzájárulásai, a pénzügyi hozzájárulást megállapító vonatkozó megállapodások alapján;

c) hatáskör-átruházási megállapodások vagy eseti vissza nem térítendő támogatások formájában történő uniós finanszírozás, a 78. cikkben említett pénzügyi szabályokkal, valamint az Unió szakpolitikáit támogató kapcsolódó jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban;

d) a nyújtott szolgáltatások díja;

e) bármely önkéntes tagállami hozzájárulás.

(2) Az ügynökség kiadásai tartalmazzák a személyzeti, az igazgatási, az infrastrukturális és a műveleti költségeket.

(3) Az ügyvezető igazgató elkészíti az ügynökség következő költségvetési évre tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás-tervezetet, ideértve egy létszámtervet is, és azt továbbítja az igazgatótanácsnak.

(4) A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell állniuk egymással.

(5) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató által elkészített, tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezet alapján elfogadja az ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes kimutatás-tervezetet, ideértve az előzetes létszámtervet, és ezeket január 31-ig továbbítja a Bizottság számára.

(6) Az igazgatótanács március 31-ig továbbítja a Bizottságnak az ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó végleges kimutatás-tervezetet, beleértve a létszámtervet és az előzetes munkaprogramot is.

(7)A tervezetet a Bizottság – az Európai Unió előzetes költségvetési tervezetével együtt – megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

(8)A tervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott összegeket, valamint az általános költségvetés terhére nyújtandó támogatási összeget felveszi az Európai Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkének megfelelően beterjeszt a költségvetési hatóság elé.

(9)Az ügynökségnek nyújtandó támogatás előirányzatait a költségvetési hatóság engedélyezi.

Az ügynökség létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el.

(10)Az ügynökség költségvetését az igazgatótanács fogadja el. Az ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Ezt adott esetben megfelelően módosítani kell.

(11)A költségvetés bármilyen módosítása esetén, beleértve a létszámterv módosítását is, ugyanezt az eljárást kell követni.

(12)Az ügynökség költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 52 rendelkezéseit kell alkalmazni.

(13)A gyors határvédelmi intervenciók és visszatérési intervenciók finanszírozása érdekében az ügynökség igazgatótanács által elfogadott költségvetésének tartalmaznia kell a műveleti tartalékot, amely eléri a műveleti tevékenységekre előirányzott költségvetés legalább 4 %-át. A tartalékot egész éven át fenn kell tartani.

76. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)Az ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)Az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (n. év) szóló előzetes beszámolót a következő pénzügyi év (n+1. év) március 1-ig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője konszolidálja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes beszámolóit a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 147. cikkének megfelelően. 53

(3)Az ügynökség a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról n. évre szóló jelentést az n+1. év március 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(4) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az ügynökség n. évre szóló előzetes beszámolójának a Bizottság beszámolójával konszolidált változatát az n+1. év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek.

(5)Az 966/2012/EK, Euratom rendelet 148. cikke alapján, az ügynökségnek az n. évre vonatkozó előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségi körében elkészíti az ügynökség végleges beszámolóját, és azt véleményezésre továbbítja az igazgatótanácsnak.

(6)Az igazgatótanács véleményezi az ügynökség n. évre szóló végleges beszámolóját.

(7)Legkésőbb az n+1. év július 1-jéig az igazgató elküldi a végleges beszámolót és az igazgatótanács véleményét a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(8)Az n. évre szóló végleges beszámolót az n+1. év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9)Az ügyvezető igazgató legkésőbb az n+1. év szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(10)A 966/2012/EC, Euratom rendelet 165. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az n. pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás szabályszerű alkalmazásához szükséges.

(11)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n+2. év május 15. előtt mentesíti az ügynökség ügyvezető igazgatóját az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége tekintetében.

77. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek leküzdése érdekében a 883/2013/EU, Euratom rendeletet korlátozások nélkül kell alkalmazni. Az ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és a fenti megállapodás mellékletében található minta alapján késedelem nélkül elfogadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(2)A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az ügynökségtől uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben 54 és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy valamely, az ügynökség által finanszírozott vissza nem térítendő támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység. 55

(4)Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az ügynökség által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az általa kötött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

78. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok csak akkor és annyiban térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, ha és amennyiben az eltérést az ügynökség működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

79. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot munkájában a 562/2006/EK irányelv 33a. cikke szerint létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)Abban az esetben, ha a bizottság írásbeli eljárással alakítja ki véleményét, az írásbeli eljárás eredmény nélkül lezárásra kerül, amennyiben a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok kétharmados többsége ezt kéri.

(4)Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(5)Az e bekezdésre való hivatkozások esetében a 182/2011/EU rendelet 8. cikke alkalmazandó, annak 5. cikkével összefüggésben.

80. cikk

Értékelés

(1)E rendelet hatálybalépésének időpontjától számított három éven belül és azt követően háromévenként a Bizottság értékelést készít, amelyben különösen az ügynökség teljesítményének és munkamódszereinek hatását, eredményességét és hatékonyságát értékeli, az ügynökség célkitűzéseivel, megbízatásával és feladataival összefüggésben. Az értékelés során foglalkozni kell különösen az ügynökség megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel.

Az értékelés külön elemzést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ezen rendelet alkalmazása során miként tartották be az Alapjogi Chartát.

(2)A Bizottság az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseket közzé kell tenni.

(3)Minden második ellenőrzés alkalmával a Bizottság ugyancsak megvizsgálja az ügynökség által célkitűzései, megbízása és feladatai tekintetében elért eredményeket.

81. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)A 2007/2004/EK tanácsi rendeletet, a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozatot 56 hatályon kívül kell helyezni.

(2)A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat a melléklettel összhangban erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

82. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 19. cikk (5) bekezdését, a 28. cikket, a 29. cikket, a 30. cikket és a 31. cikket e rendelet hatálybalépését követő három hónap elteltével kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai területek

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzések

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszerek

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség előirányzataira gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület 57  

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 58  

X A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzések

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

1.4.2.Konkrét célkitűzések és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenységek

1.4.3.Várható eredmények és hatások

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükségletek

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–A beindítási időszak 2017-tól kezdődik,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszerek 

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás a következőkön keresztül:

–◻    végrehajtó ügynökségek

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻az EBB és az Európai Beruházási Alap

☑ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázatok

2.2.2.Tervezett ellenőrzési módok

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

* A Frontex a Schengeni Megállapodáshoz társult országoktól kap hozzájárulást (NO, IS, CH, LI).

Létrehozandó új költségvetési tételek

Nem szükséges új költségvetési tételt létrehozni, de a 18 03 02 tételt megfelelő módon át kell nevezni.

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok 64 felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség előirányzataira gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összefoglalás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A javaslat megfelel a 2013–2017 között a személyi állomány 5 %-os fokozatos csökkentését előíró reformnak, mivel a 2017-es létszámtervben további 1 %-os állománycsökkentéssel számol (2013 és 2016 között évente ugyancsak 1 %-kal csökkent az állományi létszám).

2015 folyamán az ügynökség 2016. évi létszámtervét 76 álláshellyel bővítették a migrációs válság hatékonyabb kezelése érdekében. A rendeletben előírt új feladatok ellátása céljából mindazonáltal az ügynökségnek 2020-ig további 329 álláshelyre és 273 külső munkatársra van szüksége. Az álláshelyek elosztása a következőképpen történik:

•    111 ideiglenes alkalmazott (TA) (107 tanácsos (AD), 10 asszisztens (AST)): a Visszatérési Iroda működésének biztosítása, az ügynökség által a visszatérések kapcsán végrehajtott tevékenységek irányítása, a visszatérési műveleteket koordináló tisztviselők és a repülőgépek bérléséhez szükséges személyzet

•    29 TA (27 AD, 2 AST): közös műveletek és gyors intervenciók koordinátorai és a határokon lévő befogadóállomásokon működő koordinátorok

•    29 TA (27 AD, 2 AST): a nyomonkövetési és kockázatelemzési központ létrehozása, valamint a sebezhetőségi elemzések és a vonatkozó utómunkálatok elvégzéséhez szükséges ügynökségi kapacitások biztosítása

•    6 TA (3 AD, 3 AST): az alapjogi tisztviselő tevékenységeinek támogatása, tekintettel a tisztviselő a visszatérések nyomon követése és az új panaszkezelési mechanizmus bevezetése kapcsán megnövekedett feladataira

•    7 TA (4 AD and 3 AST): a külső határok ellenőrzése tekintetében releváns kutatási és innovációs tevékenységek irányításában való aktív ügynökségi részvétel biztosítása, ideértve a fejlett megfigyelési technológiák – többek között a távirányítású légijármű-rendszerek – alkalmazását

•    46 TA (41 AD, 5 AST): a migrációs áramlások valós idejű nyomon követését és az erről szóló adatszolgáltatást biztosító ügynökségi Helyzetelemző Központ folyamatos működéséért felelős állomány (a központ éjjel-nappal, ill. a hétvégéken és az ünnepnapokon is üzemel)

•    10 TA (9 AD, 1 AST): összekötő tisztviselők releváns harmadik országokba való kiküldését lehetővé tevő és a legrelevánsabb harmadik országokkal folyatott együttműködés szorosabbra fűzését biztosító álláshelyek

•    30 TA (30 AD): összekötő tisztviselők tagállamokba való kiküldését lehetővé tevő álláshelyek

•    33 TA (31 AD, 2 AST): az ügynökség új, parti őrségi feladatokkal kapcsolatos tevékenységek, többcélú missziók koordinálása, tájékoztatás és képzés

•    10 TA (5 AD, 5 AST): a meglévő állományok (EBGT, műszakieszköz-állomány) menedzselése és új állományok létrehozása (három, visszatéréssel kapcsolatos állomány)

•    6 TA (3 AD, 3 AST): az ügynökség saját felszereléseinek beszerzése, lízingelése és karbantartása

•    6 TA (3 AD, 3 AST): az ügynökség megnövelt költségvetésének kezelése és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos új feladatok végrehajtása

Az új álláshelyeket számát 2020-ig fokozatosan javasoljuk bővíteni. 2020-ra az álláshelyek teljes száma így 550 lesz.

A javaslat megfelel a 2013–2017 között a személyi állomány 5 %-os csökkentését előíró reformnak, mivel a 2017-es létszámtervben további 1 %-os állománycsökkentéssel számol (2013 és 2016 között évente ugyancsak 1 %-kal csökkent az állományi létszám).

2015 folyamán az ügynökség 2016. évi létszámtervét 76 álláshellyel bővítették a migrációs válság hatékonyabb kezelése érdekében. A rendeletben előírt új feladatok ellátása céljából mindazonáltal az ügynökségnek 2020-ig további 329 új létszámtervi álláshelyre van szüksége. Az álláshelyek elosztása a következőképpen történik:

•    111 ideiglenes alkalmazotti (TA) (107 tanácsos (AD), 10 asszisztens (AST)): a Visszatérési Iroda működésének biztosítása, az ügynökség által a visszatérések kapcsán végrehajtott tevékenységek irányítása, a visszatérési műveletekben közreműködő megfelelő számú koordinátor és a repülőgépek bérléséhez szükséges személyzet;

•    29 TA (27 AD, 2 AST): a közös műveletek és a gyors intervenciók koordinátorai és a határokon lévő befogadóállomásokon működő koordinátorok;

•    29 TA (27 AD, 2 AST): a nyomonkövetési és kockázatelemzési központ létrehozása, valamint a sebezhetőségi elemzések és a szükséges nyomon követés elvégzéséhez szükséges ügynökségi kapacitásokat biztosító álláshelyek;

•    6 TA (3 AD, 3 AST): az alapjogi tisztviselő tevékenységeinek támogatása, tekintettel a tisztviselő a visszatérések nyomon követése és az új panaszkezelési mechanizmus bevezetése kapcsán megnövekedett feladataira;

•    7 TA (4 AD and 3 AST): a külső határok ellenőrzése tekintetében releváns kutatási és innovációs tevékenységek irányításában való aktív ügynökségi részvétel biztosítása, ideértve a fejlett megfigyelési technológiák – többek között a távirányítású légijármű-rendszerek – alkalmazását;

•    46 TA (41 AD, 5 AST): a migrációs áramlások valós idejű nyomon követését és az erről szóló adatszolgáltatást biztosító ügynökségi Helyzetelemző Központ folyamatos működéséért felelős állomány (a központ éjjel-nappal, ill. a hétvégéken és az ünnepnapokon is üzemel);

•    10 TA (9 AD, 1 AST): összekötő tisztviselők releváns harmadik országokba való kiküldését lehetővé tevő és a legrelevánsabb harmadik országokkal folyatott együttműködés szorosabbra fűzését biztosító álláshelyek;

•    30 TA (30 AD): összekötő tisztviselők tagállamokba való kiküldését biztosító álláshelyek;

•    33 TA (31 AD, 2 AST): az ügynökség parti őrségi feladatokkal kapcsolatos új tevékenységeit a többcélú missziók koordináláát, valamint a tájékoztatást és a képzést lehetővé tevő álláshelyek;

•    10 TA (5 AD, 5 AST): a meglévő állományok (EBGT, műszakieszköz-állomány) eredményes menedzselésének és új állományok (három, visszatéréssel kapcsolatos állomány) létrehozásának lehetővé tétele az ügynökség számára;

•    6 TA (3 AD, 3 AST): az ügynökség saját felszerelései beszerzésének, lízingelésének és karbantartásának támogatása;

•    6 TA (1 AD, 5 AST): az ügynökség megnövelt költségvetésének kezelése és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos új feladatok végrehajtása;

Az új álláshelyeket számát 2020-ig fokozatosan javasoljuk bővíteni. 2020-ra az ideiglenes álláshelyek teljes száma így 550 lesz.

Emellett a rendeletben meghatározott új feladatok ellátása érdekében az ügynökségnek további 273 külső munkatársat (szerződéses alkalmazottat és kirendelt nemzeti szakértőt) kell felvennie. A külső munkatársak számát 2020-ig fokozatosan kell 450-re bővíteni.

Az ügynökségnél így 2020-ra 1000 főre nő az összes alkalmazott (ideiglenes és szerződéses alkalmazott, illetve kirendelt nemzeti szakértő) száma.
3.2.3.2.    Becsült humánerőforrás-szükségletek az ügynökségért felelős főigazgatóságnál

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett költségek kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–☑ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, de az MFF-rendeletben meghatározott különleges eszközök igénybevételével járhat.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 68 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) COM(2015) 610 final.

(2) Az Európai Tanács következtetései, 2015. október 15.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 863/2007/EK rendelete a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról (HL L 199., 2007.7.31., 30. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1168/2011/EU rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 304., 2011.11.22., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1052/2013/EU rendelete az európai határőrizeti rendszer (Eurosur) létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., 11. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 656/2014/EU rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 189., 2014.6.27., 93. o.).

(7) A Tanács 2013. október 7-i 1053/2013/EU rendelete a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

(8) A Bel- és Igazságügyi Tanács következtetései, 2015. október 8. és 9.

(9) Az Európai Tanács következtetései, 2015. október 15.

(10) HL C […]., […], […]. o.

(11) HL C […]., […], […]. o.

(12) Az Európai Tanács következtetései, 2015. június 25–26.

(13) Az uniós állam-, illetve kormányfők migrációról szóló nem hivatalos találkozójáról kiadott nyilatkozat, 2015. szeptember 23.

(14) A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.21., 98. o.).

(16) A Tanács 2005. április 26-i 768/2005/EK rendelete a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról (HL L 128., 2005.5.21., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-i 1406/2002/EK rendelete az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 208., 2002.8.5., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(20) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(24) A Tanács 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 2008.12.30., 60. o.).

(25) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(26) A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(27) HL L 188., 2007.7.20., 19. o.

(28) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(29) A Tanács 2008. január 28-i 2008/146/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(30) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(31) A Tanács 2011. március 7-i 2011/350/EU határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(32) HL L 243., 2010.9.16., 4. o.

(33) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(34) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(35) HL C […]

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 863/2007/EK rendelete a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról (HL L 199., 2007.7.31., 30. o.).

(37) A Tanács 2005. március 16-i 2005/267/EK határozata egy biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat létrehozásáról a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére (HL L 83., 2005.4.1., 48. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1052/2013/EU rendelete az európai határőrizeti rendszer (Eurosur) létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., 11. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(41) A Tanács 2008. május 14-i 2008/381/EK határozata az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 656/2014/EU rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 189., 2014.6.27., 93. o.).

(43) HL L 131., 2008.5.21., 7. o.

(44) HL L 348., 2008.12.21., 98. o.

(45) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL 150., 2014.5.20., 143. o.).

(46) A Tanács 2001. március 19-i 2001/264/EK határozata a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról (HL L 101., 2001.4.11., 1. o.).

(47) A Bizottság 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(48) A Bizottság 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(49) A Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.).

(50) A Bizottság 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(51) A Tanács 1958. április 15-i 1. számú rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o., angol nyelvű különkiadás: 1952-1958. fejezet, 1. kötet, 59. o.)

(52) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(53) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 2012. o.).

(54) (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.)

(55) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(56) A Tanács 2005. március 16-i 2005/267/EK határozata egy biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat létrehozásáról a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére (HL L 83., 2005.4.1., 48. o.).

(57) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(58) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(59) Az Ügynökség új megbízatásának hangsúlyozása és az új feladatok pénzügyi hatásának jobb bemutatása érdekében külön konkrét célkitűzésként tüntettük fel a visszatérések támogatását (3. sz. konkrét célkitűzés). Az „Összevont erőforrások kezelésével” és a „Kutatás-fejlesztéssel” kapcsolatos feladatokat a 6. sz. célkitűzés alatt, az „Eurosurral” és a „Helyzetkép kialakításával” kapcsolatos feladatokat a 7. sz. célkitűzés alatt egyesítettük, míg a „Külkapcsolatok és PR-tevékenység” és „Alapvető jogok” tevékenységeket a 8. sz. konkrét célkitűzés alatt vontuk össze.

(60) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(61) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(62) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(63) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(64) Jóllehet a sablonban az operatív előirányzatok szerepelnek, annak érdekében, hogy az ügynökségek esetében átfogó képet adjunk az operatív tevékenységekről, célszerűbbnek tűnik az operatív előirányzatok (3. cím) mellett a megfelelő igazgatási előirányzatokat (1. és 2. cím) is feltüntetni az ABM/ABB tervezési keretrendszernek megfelelő egyes konkrét célkitűzések szerinti arányos bontásban. Az összegek az uniós támogatás mellett a schengeni társult országok hozzájárulásait is tartalmazzák.

(65) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(66) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(67) Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

(68) Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

(69) A schengeni társult országok hozzájárulását a Frontex évente számítja ki, figyelembe véve az EU-támogatás nagyságát és az érintett országok GDP-jének részarányát. Ez körülbelül az ügynökség költségvetésének 6 %-át teszi ki. A hozzájárulást az ügynökség szedi be.

(70) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2015.12.15.

COM(2015) 671 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

az Európai Határ- és Parti Őrségről és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

MELLÉKLETEK

a következőhöz

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

az Európai Határ- és Parti Őrségről és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

Megfelelési táblázat