This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52015IR5241
Opinion of the European Committee of the Regions — European Union Framework for Data Collection in Fisheries
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A halászati ágazatban az adatok gyűjtésére szolgáló uniós keretrendszer
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A halászati ágazatban az adatok gyűjtésére szolgáló uniós keretrendszer
HL C 120., 2016.4.5, pp. 40–49
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
5.4.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 120/40 |
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A halászati ágazatban az adatok gyűjtésére szolgáló uniós keretrendszer
(2016/C 120/08)
|
I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
1. módosítás
(10) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
|
Indokolás
A „végfelhasználó” meghatározása túl általános, különösen abban az esetben, amikor a végfelhasználók meghatározhatják az adatszükségletet. Ezért az adatok végfelhasználói körében különbséget kell tenni azon végfelhasználók között, akik meghatározhatják az adatszükségletet, és azok között, akik csak hozzáférhetnek az adatokhoz.
A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) a többéves adatgyűjtési programról (DC MAP) készített felülvizsgálata (ref.: a HTMGB jelentése a DC MAP felülvizsgálatáról [STECF-13-06]) 1. részének 6. oldalán és az adatgyűjtési keretrendszer felülvizsgálatáról szóló jelentése (STECF-14-07) 4. részének 43–45., illetve 106. oldalán az alábbi három végfelhasználói típusra tesz javaslatot:
|
— |
1. típus: Azok a fő végfelhasználók, akik számára az adatgyűjtési keretrendszert létrehozták, ideértve az Európai Bizottságot és az általa megjelölt szervezeteket, amelyek ismétlődő jelleggel a közös halászati politika döntéshozatali folyamatainak közvetlen támogatása céljából tanácsot nyújtanak az Európai Bizottságnak, mint az ICES és a HTMGB, továbbá más olyan halászati gazdálkodó szerveket – például a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket és a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságot (GFCM) – amelyek adatgyűjtési keretrendszereket használnak halgazdálkodási politikáik végrehajtásához. |
|
— |
2. típus: Egyéb szervezetek, például tanácsadó testületek vagy alvállalkozók, amelyektől az Európai Bizottság az adatgyűjtési keretrendszer adatain alapuló tanácsot vagy elemzést kérhet. |
|
— |
3. típus: Minden más szervezet, például nem kormányzati szervezetek, halászok szervezetei és egyetemek, amelyek saját céljaikra kívánják az adatgyűjtési keretrendszer adatait felhasználni. |
Mind a három végfelhasználó-típus hozzáférhet az adatokhoz, de csak az 1. és 2. típusba sorolt végfelhasználók befolyásolhatják az adatszükséglettel kapcsolatos eljárásokat.
2. módosítás
(14) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
|
Indokolás
Az 508/2014/EK rendelet 77. cikke (2) bekezdésének c) pontjával való összhang miatt szükséges.
3. módosítás
4. cikk
A többéves uniós programok létrehozása
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
4. cikk |
4. cikk |
||||
|
A többéves uniós programok létrehozása |
A többéves uniós programok létrehozása |
||||
|
(1) A Bizottság a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a halászati ágazattal kapcsolatos biológiai, műszaki, környezeti, társadalmi és gazdasági adatok gyűjtését és kezelését szolgáló a többéves uniós programok létrehozásáról. |
(1) A Bizottság a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a halászati ágazattal kapcsolatos biológiai, műszaki, környezeti, társadalmi és gazdasági adatok gyűjtését és kezelését szolgáló a többéves uniós programok létrehozásáról. |
||||
|
(2) A többéves uniós programok létrehozását a 8. cikkben említett regionális koordinációs csoportokkal, a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottsággal (HTMGB) és bármely más releváns tudományos tanácsadó testülettel folytatott konzultáció előzi meg. |
(2) A többéves uniós programok létrehozását a 8. cikkben említett regionális koordinációs csoportokkal, a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottsággal (HTMGB) és bármely más releváns tudományos tanácsadó testülettel folytatott konzultáció előzi meg. |
||||
|
(3) A többéves uniós programok létrehozásakor a Bizottság figyelembe veszi a következőket: |
(3) A többéves uniós programok létrehozásakor a Bizottság figyelembe veszi a következőket: |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
Indokolás
Az adatgyűjtéssel kapcsolatos többletköltségek korlátozása végett, és mivel a típusok szerinti összes adatot már vizsgálják, el kell kerülni, hogy új adatgyűjtési kötelezettség jöjjön létre anélkül, hogy egyeztetnének valamennyi érintettel.
4. módosítás
6. cikk
Nemzeti munkatervek
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
(1) A tagállamok az uniós jog értelmében jelenleg fennálló adatgyűjtési kötelezettségeiktől függetlenül adatokat gyűjtenek az 508/2014/EU rendelet 18. cikke szerinti operatív program keretében, valamint a többéves uniós programnak és az 508/2014/EU rendelet 21. cikkének megfelelően kidolgozott munkaterv keretében. |
(1) A tagállamok az uniós jog értelmében jelenleg fennálló adatgyűjtési kötelezettségeiktől függetlenül adatokat gyűjtenek az 508/2014/EU rendelet 18. cikke szerinti operatív program keretében, valamint a többéves uniós programnak és az 508/2014/EU rendelet 21. cikkének megfelelően kidolgozott munkaterv keretében. |
||||
|
(2) A tagállami munkatervek részletesen ismertetik a következőket: |
(2) A tagállami munkatervek részletesen ismertetik a következőket: |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
(3) A tagállamok munkatervük kidolgozása során összehangolják erőfeszítéseiket, különösen az ugyanazon tengeri régióban érdekelt más tagállamokkal, hogy ezáltal biztosítsák a kellő és hatékony lefedettséget, illetve elkerüljék az adatgyűjtési tevékenységek közötti átfedéseket. |
(3) A tagállamok munkatervük kidolgozása során összehangolják erőfeszítéseiket és együttműködnek , különösen az ugyanazon tengeri régióban érdekelt más tagállamokkal, hogy ezáltal biztosítsák a kellő és hatékony lefedettséget, illetve elkerüljék az adatgyűjtési tevékenységek közötti átfedéseket. |
||||
|
(4) Minden tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy munkaterve megfeleljen a regionális koordinációs csoport által megfogalmazott alkalmazandó közös ajánlásoknak, amennyiben azokat a Bizottság a 8. cikknek megfelelően regionális munkaterv formájában jóváhagyta. |
(4) Minden tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy munkaterve megfeleljen a regionális koordinációs csoport által megfogalmazott alkalmazandó közös ajánlásoknak, amennyiben azokat a Bizottság a 8. cikknek megfelelően regionális munkaterv formájában jóváhagyta. |
Indokolás
A rendelet azt javasolja, hogy az adatok fő végfelhasználóit vonják be az adatszükséglet meghatározásába és biztosítsák, hogy szükség esetén lehívhassák az adatokat. Ezért a fő végfelhasználók számára lehetővé kell tenni az adatszükséglet meghatározását és azt, hogy az adatokat bármikor lehívhassák. Nem biztos, hogy az adatszükséglet, az adatlehívások időpontja és a fő végfelhasználók általi felhasználásra szánt adatok véglegesítésének határideje ismert lesz akkor, amikor a tagállamok elkészítik a munkatervet.
Fontos, hogy az ugyanazon régióban érdekelt tagállamok ne csak összehangolják erőfeszítéseiket, hanem aktívan együtt is működjenek, vö. az alaprendelet (46) preambulumbekezdésével („A tagállamoknak együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal az adatgyűjtési tevékenységek összehangolása során is.”). Ennek a vizsgálat tárgyát képező rendelettervezet 8. cikkének címével és tartalmával is összeegyeztethetőnek kell lennie.
5. módosítás
7. cikk
Nemzeti kapcsolattartók
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
(1) Minden tagállam kijelöl egy nemzeti kapcsolattartót, és arról értesíti a Bizottságot. A nemzeti kapcsolattartón keresztül valósul meg a munkaterv kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos információk cseréje a Bizottság és az adott tagállam között. |
(1) Minden tagállam kijelöl egy nemzeti kapcsolattartót, és arról értesíti a Bizottságot. A nemzeti kapcsolattartón keresztül valósul meg a munkaterv kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos információk cseréje a Bizottság és az adott tagállam között , és a kapcsolattartót is mindenről tájékoztatják a DC MAP-pal kapcsolatban, többek között a benyújtott adatokról, a jelentéstételről és a kapcsolódó ülésekről . |
||||
|
(2) A nemzeti kapcsolattartó ezenkívül a következő feladatokat is ellátja: |
(2) A nemzeti kapcsolattartó ezenkívül a következő feladatokat is ellátja: |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
|
||||
|
(3) Amennyiben egy tagállamon belül több szerv is részt vesz a munkaterv végrehajtásában, a nemzeti kapcsolattartó feladata ezek munkájának összehangolása. |
(3) Amennyiben egy tagállamon belül több szerv is részt vesz a munkaterv végrehajtásában, a nemzeti kapcsolattartó feladata ezek munkájának összehangolása. |
Indokolás
Minthogy a helyi és regionális önkormányzatok jól ismerik a halászati ágazatot és rendelkezhetnek a halászattal kapcsolatos jogi vagy gazdasági hatáskörökkel, szükségük van az ágazat teljesítményére vonatkozó információkra. Igen fontos szerepet játszanak az 508/2014/EU rendelet végrehajtásában is, amely a közös halászati politika megvalósításának eszköze.
6. módosítás
8. cikk
Koordináció és együttműködés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
(1) Az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkével összhangban a tagállamok egyeztetik adatgyűjtési tevékenységeiket a többi tagállammal, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy tevékenységeiket összehangolják az ugyanazon régió vizei felett szuverenitással vagy joghatósággal rendelkező harmadik országokkal. Ebből a célból a tagállamok regionális koordinációs csoportot hoznak létre minden tengeri régió vonatkozásában. |
(1) Az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkével összhangban a tagállamok egyeztetik adatgyűjtési tevékenységeiket a többi tagállammal, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy tevékenységeiket összehangolják az ugyanazon régió vizei felett az ICES vagy a FAO alapján szuverenitással vagy joghatósággal rendelkező harmadik országokkal. Ebből a célból a tagállamok regionális koordinációs csoportot hoznak létre minden tengeri régió vonatkozásában. |
|
(2) A regionális koordinációs csoportokban tagállami és bizottsági szakértők, valamint az adatok releváns végfelhasználói vesznek részt. |
(2) A regionális koordinációs csoportokban tagállami és bizottsági szakértők, az adatok releváns végfelhasználói és azon part menti területi önkormányzatok képviselői vesznek részt , amelyek jogi vagy gazdasági hatáskörrel rendelkeznek a halászat területén, illetve az olyan helyi és regionális önkormányzatok képviselői, ahol fontos szerepe van a halászatnak . |
|
(3) A regionális koordinációs csoportok összeállítják és elfogadják a tevékenységeikre irányadó eljárási szabályzatokat. |
(3) A regionális koordinációs csoportok összeállítják és elfogadják a tevékenységeikre irányadó eljárási szabályzatokat. |
|
(4) A több tengeri régiót is érintő kérdésekről a regionális koordinációs csoportok egymással és a Bizottsággal is egyeztetnek. |
(4) Az ICES vagy a FAO alapján több tengeri régiót , illetve a földrajzilag a CECAF uniós vizein található területeket is érintő kérdésekről a regionális koordinációs csoportok egymással és a Bizottsággal is egyeztetnek. |
|
(5) A regionális koordinációs csoportok a regionális munkaterv tervezete formájában készíthetnek közös ajánlásokat, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó eljárásokat, módszereket, minőségbiztosítást és minőségellenőrzést, valamint a regionálisan összehangolt mintavételi módszereket határozzák meg. E közös ajánlások kidolgozása során a regionális koordinációs csoportok figyelembe veszik a HTMGB témába vágó szakvéleményeit. A szóban forgó ajánlásokat be kell nyújtani a Bizottsághoz, hogy az meggyőződjön arról, hogy a közös ajánlások összeegyeztethetők-e e rendelet előírásaival és a többéves uniós tervvel, és adott esetben végrehajtási aktusok révén jóváhagyja a regionális munkatervet. |
(5) A regionális koordinációs csoportok a regionális munkaterv tervezete formájában készíthetnek közös ajánlásokat, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó eljárásokat, módszereket, minőségbiztosítást és minőségellenőrzést, valamint a regionálisan összehangolt mintavételi módszereket határozzák meg. E közös ajánlások kidolgozása során a regionális koordinációs csoportok figyelembe veszik a HTMGB témába vágó szakvéleményeit. A szóban forgó ajánlásokat be kell nyújtani a Bizottsághoz, hogy az meggyőződjön arról, hogy a közös ajánlások összeegyeztethetők-e e rendelet előírásaival és a többéves uniós tervvel, és adott esetben végrehajtási aktusok révén jóváhagyja a regionális munkatervet. |
|
(6) Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a regionális munkatervet, az fölülírja az egyes tagállamok által készített munkatervek megfelelő részeit. A tagállamok ennek megfelelően naprakésszé teszik munkatervüket. |
(6) Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a regionális munkatervet, az fölülírja az egyes tagállamok által készített munkatervek megfelelő részeit. A tagállamok ennek megfelelően naprakésszé teszik munkatervüket. |
|
(7) A regionális munkatervek (5) bekezdés szerinti benyújtása és jóváhagyása tekintetében alkalmazandó eljárásokat, formátumokat és határidőket a Bizottság végrehajtási aktusok révén állapíthatja meg. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
(7) A regionális munkatervek (5) bekezdés szerinti benyújtása és jóváhagyása tekintetében alkalmazandó eljárásokat, formátumokat és határidőket a Bizottság végrehajtási aktusok révén állapíthatja meg. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
Indokolás
Minthogy a helyi és regionális önkormányzatok jól ismerik a halászati ágazatot és jogi vagy gazdasági hatásköreik alapján részt vesznek ezen ágazat irányításában, szükségük van az ágazat teljesítményére vonatkozó információkra. Igen fontos szerepet játszanak az 508/2014/EU rendelet végrehajtásában is, amely a közös halászati politika megvalósításának eszköze. Az ICES-re történő utalás a „tengeri régió” fogalmának pontosítását célozza.
Az ICES csak az Atlanti-óceán északi részén fekvő tengeri területeket határozta meg, így nem terjed ki a Földközi-tengerre és a Fekete-tengerre. A FAO szerinti felosztás az összes óceánt magában foglalja.
7. módosítás
16. cikk
A részletes és összesített adatok rendelkezésre állásának biztosítása
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
(1) A tagállamok létrehozzák az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkének hatékony végrehajtásához szükséges megfelelő folyamatokat és elektronikus technológiai hátteret, és tartózkodnak attól, hogy a részletes és összesített adatok széles körű terjesztését szükségtelen korlátozásokkal akadályozzák. |
(1) A tagállamok létrehozzák az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkének hatékony végrehajtásához szükséges megfelelő folyamatokat és elektronikus technológiai hátteret, és tartózkodnak attól, hogy a részletes és összesített adatok széles körű terjesztését szükségtelen korlátozásokkal akadályozzák. |
|
(2) A tagállamok megfelelő biztosítékokról gondoskodnak azokban az esetekben, amikor az adatok azonosított vagy azonosítható természetes személyre utaló információt tartalmaznak. A Bizottság a 23. cikkel összhangban felhatalmazást kap az ilyen információk kezelésekor alkalmazandó biztosítékokat előíró felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. |
(2) A tagállamok megfelelő biztosítékokról gondoskodnak azokban az esetekben, amikor az adatok azonosított vagy azonosítható természetes személyre utaló információt tartalmaznak. |
|
(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a végfelhasználók az erre irányuló kérelmük időpontjától számított egy hónapon belül releváns és naprakésszé tett részletes és összesített adatokat kapjanak. Más érdekelt felektől érkező kérelmek esetében a tagállamoknak a kérelem időpontjától számított két hónapon belül kell naprakésszé tenniük és rendelkezésre bocsátaniuk az adatokat. |
(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a HTMGB definíciója szerinti végfelhasználók az erre irányuló kérelmük időpontjától számított egy hónapon belül releváns és naprakésszé tett részletes és összesített adatokat kapjanak , amennyiben e kérelmeket az előre meghatározott éves ütemezésnek megfelelően nyújtják be . Az éves ütemezést figyelmen kívül hagyó fő végfelhasználóktól vagy nem fő végfelhasználóktól érkező kérelmek esetében a tagállamoknak a kérelem időpontjától számított két hónapon belül kell naprakésszé tenniük és rendelkezésre bocsátaniuk az adatokat. |
|
(4) Amennyiben tudományos publikációhoz kérnek részletes adatokat, a tagállamok az adatgyűjtők szakmai érdekeinek védelmében kiköthetik, hogy az adatok csak az attól az időponttól számított 3 év elteltével tehetők közzé, amelyre vonatkoznak. A tagállamok tájékoztatják a végfelhasználókat és a Bizottságot bármilyen ilyen döntésről és annak okairól. |
(4) Amennyiben tudományos publikációhoz kérnek részletes adatokat, a tagállamok az adatgyűjtők szakmai érdekeinek védelmében kiköthetik, hogy az adatok csak az attól az időponttól számított 3 év elteltével tehetők közzé, amelyre vonatkoznak. A tagállamok tájékoztatják a végfelhasználókat és a Bizottságot bármilyen ilyen döntésről és annak okairól. |
Indokolás
A végfelhasználó meghatározásával való összhang miatt szükséges. A személyes adatok védelme fontos kérdés. A bevezetett rendelkezések és garanciák megvizsgálása nem csak az Európai Bizottság dolga kellene, hogy legyen. A HTMGB (az Európai Bizottság Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottsága) világosan meghatározza a végfelhasználó fogalmát.
8. módosítás
17. cikk
Kompatibilis adattárolási- és adatcsererendszerek
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
(1) A költségek csökkentése, valamint a végfelhasználók és más érdekelt felek adatokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében a tagállamok, a Bizottság, a tudományos tanácsadó testületek és adott esetben a megfelelő végfelhasználók együttműködnek kompatibilis adattárolási- és adatcsererendszerek kidolgozása érdekében, figyelembe véve a 2007/2/EK irányelv előírásait. E rendszereknek támogatniuk kell az információk más érdekelt felek felé történő terjesztését is. A 8. cikk (6) bekezdésében említett regionális munkatervek megfelelő alapot szolgáltathatnak az ilyen rendszerekről való megállapodásokhoz. |
(1) A költségek csökkentése, valamint a végfelhasználók adatokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében a tagállamok, a Bizottság, a tudományos tanácsadó testületek és adott esetben a megfelelő végfelhasználók együttműködnek kompatibilis adattárolási- és adatcsererendszerek kidolgozása érdekében, figyelembe véve a 2007/2/EK irányelv előírásait. E rendszereknek támogatniuk kell az információk terjesztését a HTMGB által meghatározott fő végfelhasználókon kívül mások felé is. A 8. cikk (6) bekezdésében említett regionális munkatervek megfelelő alapot szolgáltathatnak az ilyen rendszerekről való megállapodásokhoz. |
|
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti adattárolási- és adatcsererendszerek azonosított vagy azonosítható természetes személyre utaló információkat tartalmaznak, gondoskodni kell a megfelelő biztosítékokról. A Bizottság a 23. cikkel összhangban felhatalmazást kap az ilyen információk kezelésekor alkalmazandó biztosítékokat meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. |
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti adattárolási- és adatcsererendszerek azonosított vagy azonosítható természetes személyre utaló információkat tartalmaznak, gondoskodni kell a megfelelő biztosítékokról. |
|
(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási aktusokat fogadjon el az adattárolási- és adatcsererendszerek kompatibilitásának biztosítását szolgáló eljárásokra, formátumokra, kódokra és menetrendekre vonatkozó szabályok megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási aktusokat fogadjon el az adattárolási- és adatcsererendszerek kompatibilitásának biztosítását szolgáló eljárásokra, formátumokra, kódokra és menetrendekre vonatkozó szabályok megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
Indokolás
A végfelhasználó meghatározásával való összhang miatt szükséges.
A személyes adatok védelme fontos kérdés. A bevezetett rendelkezések és garanciák megvizsgálása nem csak az Európai Bizottság dolga kellene, hogy legyen.
|
II. |
POLITIKAI AJÁNLÁSOK |
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
|
1. |
üdvözli a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot, és azt fontos mérföldkőnek tartja a regionalizált közös halászati politika létrehozásában; |
|
2. |
úgy véli, hogy az adatgyűjtés létfontosságú a halállományok jobb ismerete és a hosszú távú halászati gazdálkodás javítása céljából. A jobb adatgyűjtés lehetővé tenné a maximális fenntartható hozam megbízhatóbb értékelését és a hosszú távú fenntarthatóságnak az 1380/2013/EU tanácsi rendelet szerinti megvalósítását; |
|
3. |
úgy véli, hogy a javaslat fontos eszköz ahhoz, hogy 2020-ra megvalósuljon a fenntartható halászat; |
|
4. |
megállapítja, hogy azzal, hogy a figyelem egyre inkább a halászat ökoszisztémára gyakorolt hatásaira irányul, nagyobb szükség van e hatások figyelembevételére is – ezt az elvet az új közös halászati politika 2. cikke fogalmazza meg az egyik legfontosabb célkitűzésként (1380/2013/EU tanácsi rendelet); |
|
5. |
megállapítja, hogy a kereskedelmi és nem kereskedelmi célból halászott tengeri fajokra vonatkozó adatok megbízható módon történő gyűjtése – más releváns környezeti adatokkal együtt – lehetőséget ad az állományok állapotának és egyúttal a tengeri ökoszisztémáknak és azok dinamikájának pontosabb értékelésére; |
|
6. |
kétségei vannak az adatgyűjtés gyakoriságának csökkentésével kapcsolatban, ugyanis ez kihathat az adatsorok nyomon követésére és létrehozására, különösen a gyorsan változó adatok esetében, és jelentős hatása lehet az adatkezelési intézkedésekre; |
|
7. |
úgy véli, hogy a javaslat alapvető lépést jelent a megújított közös halászati politika ökoszisztéma-alapú megközelítésének létrehozása felé; |
|
8. |
javasolja, hogy a halászat sérülékeny tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak értékelésében az első lépés annak elemzése legyen, hogy milyen egybeesések találhatók a halászati erőkifejtés térbeli megoszlása és a sérülékeny tengeri élőhelyek elhelyezkedése között. Ennek előfeltétele az élőhelytérképek rendelkezésre állása: ha nem áll rendelkezésre ilyen térkép, közvetlen gazdálkodási intézkedések keretében finanszírozott, külön felméréseket kell végezni. Második lépésként részletezni kell a különböző típusú halászeszközöknek a különféle élőhelytípusokra gyakorolt hatását; |
|
9. |
megállapítja, hogy óriási lehetőség nyílik a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel való interoperabilitás növelésére; |
|
10. |
véleménye szerint a kutatóhajóknak az adatgyűjtési keretrendszer és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv céljait szolgáló közös platformokként történő felhasználása a legjobb módja a működési költségek minimalizálásának. Mindazonáltal az új műveletek végrehajtásának lehetővé tételéhez fontolóra kell venni a tagállamokban elegendő emberi erőforrás és eszköz biztosítását; |
|
11. |
támogatja azt a célkitűzést, hogy jobban hangolják össze az adatok rendelkezésre állását a kezelési igényekkel, ugyanakkor figyelmeztet az Európai Bizottság által javasolt költség–haszon, illetve költség–felhasználás elemzés következményeire. Bizonyos adatok esetében a tengeren történő adatgyűjtés nem helyettesíthető kevésbé költséges módszerekkel; |
|
12. |
felkéri a tagállamokat, hogy az interoperabilitás biztosítása érdekében értékeljék meglévő adatgyűjtési rendszereiket. Az értékelésnek ki kell terjednie a szabályszerűség, az adatátviteli protokollok, az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás, az adatszolgáltatás és az adatok minőségének vizsgálatára. Hatékony regionális adatgyűjtéssel és regionális adatbázisok felállításával az összegyűjtött adatok jobban beépíthetők a gazdálkodási tervekbe; |
|
13. |
felkér minden érdekelt felet, hogy ha lehetséges, törekedjen arra, hogy az összegyűjtött adatokat olyan formában tegye szabadon hozzáférhetővé, amelyet a felhasználók – ideértve a helyi és regionális önkormányzatokat is – fel tudnak használni. Kulcsfontosságú az egyes régiók átfogóbb tájékoztatása és szükségleteik jobb figyelembevétele; |
|
14. |
megjegyzi, hogy halászatra vonatkozó tudományos adatok már széles körben elérhetők, de csak ritkán olyan formában, amelyet a helyi és regionális önkormányzatok könnyedén használni tudnának, tekintettel arra, hogy helyi szinten hiányzik a megfelelő interfész és tudás; |
|
15. |
hangsúlyozza, hogy a kék gazdaság minőségi és mennyiségi elemzéséhez fontos az adatok gyűjtése, figyelemmel arra, hogy a jelenleg hiányos ismeretek pótlásához szükség van az adatgyűjtésre; |
|
16. |
hangsúlyozza a társadalmi-gazdasági adatok fontosságát a halászat és az akvakultúra számára, és annak a feltételezésnek ad hangot, hogy ezeknek az adatoknak a harmonizálása középtávon elősegítheti a szociális szabályok nagyobb mértékű harmonizációját és továbbfejlesztését ezekben az ágazatokban; |
|
17. |
megjegyzi, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból viszont csak a közös halászati politikára és a halászati alapra vonatkozó rendelet keretében folytatott adatgyűjtés finanszírozható; |
|
18. |
szorgalmazza, hogy a közös halászati politika igényeivel összhangban álló adatgyűjtés és tudományos tanácsadás részesüljön a közös halászati politika nagyra törő céljainak megfelelő támogatásban. Ha az adatok gyűjtése nem a közös halászati politika céljait szolgálja, ezen adatokat nem az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból, hanem más módon kell finanszírozni; |
|
19. |
hangsúlyozza, hogy a halfeldolgozó iparban fontos a társadalmi-gazdasági adatok gyűjtése. A feldolgozott hal származási helye fontos támpontot nyújt a kis halászközösségekben az értéklánc megértéséhez, ezen információ elérhetősége nagyban segítené a helyi kisüzemi és part menti halászat tagállami és európai politikai megközelítésének kialakítását. A társadalmi-gazdasági adatok – például a nemek közötti egyensúly az alkalmazottak körében és a foglalkoztatás típusai – gyűjtésével és alapos elemzésével új lehetőségek nyílhatnának a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre a part menti területeken. Becslések szerint a halászati ágazatban az adatgyűjtésbe, illetve a szabályok ellenőrzésébe és érvényesítésébe fektetett minden 1 euro esetében potenciálisan tízszeres megtérülésre lehet számítani; |
|
20. |
megismétli, hogy a tengerek és óceánok állapotával kapcsolatos információk összegyűjtése és átadása nem okozhat semmilyen hátrányt vagy újabb adminisztratív terhet a helyi és regionális önkormányzatoknak vagy a gazdasági szereplőknek (1); |
|
21. |
üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslata az akvakultúra tekintetében társadalmi-gazdasági adatokkal is számol. Az RB úgy véli, hogy a kék gazdaság jelentős potenciált rejt magában a munkahelyteremtés és a növekedés európai programjának előmozdítására, elsősorban azért, mert értékes munkahelyeket hoz létre a strukturálisan elmaradott térségekben. Az adatgyűjtés javítása az innovációra és a versenyképességre is kedvező hatással fog járni, és hozzá fog járulni a tengeri területekkel kapcsolatos bizonytalanságok csökkentéséhez (2); |
|
22. |
örömmel veszi, hogy a javaslat tiszteletben tartja az arányosság elvét – ahogy azt az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke meghatározza; |
|
23. |
üdvözli azt a jelentős erőfeszítést, amelyet az Európai Bizottság a minőségi jogalkotás és az egyszerűsítés elvének a javaslat esetében történő alkalmazása érdekében tett; |
|
24. |
javasolja, hogy a HTMGB alábbi ajánlásaival való összhang érdekében a jogalkotó osztályozza a végfelhasználók fő típusait: 1. típus: Azok a fő végfelhasználók, akik számára az adatgyűjtési keretrendszert létrehozták, ideértve az Európai Bizottságot és az általa megjelölt szervezeteket, amelyek ismétlődő jelleggel a közös halászati politika döntéshozatali folyamatainak közvetlen támogatása céljából tanácsot nyújtanak az Európai Bizottságnak, mint az ICES és a HTMGB, továbbá más olyan halászati gazdálkodó szerveket – például a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket és a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságot (GFCM) – amelyek adatgyűjtési keretrendszereket használnak halgazdálkodási politikáik végrehajtásához. 2. típus: Egyéb szervezetek, például tanácsadó testületek vagy alvállalkozók, amelyektől az Európai Bizottság az adatgyűjtési keretrendszer adatain alapuló tanácsot vagy elemzést kérhet. 3. típus: Minden más szervezet, például olyan helyi és regionális önkormányzatok, amelyek számára a halászat fontos szerepet játszik, illetve nem kormányzati szervezetek, halászok szervezetei és egyetemek, amelyek saját céljaikra kívánják az adatgyűjtési keretrendszer adatait felhasználni. |
|
25. |
szorgalmazza, hogy a közös halászati politika keretében történő adatgyűjtés a halállományoknak a fenntartható halászat, illetve akvakultúra elérését célzó felmérése mellett arra is terjedjen ki, hogy megbízható adatokat gyűjtsünk a halakat fogyasztó ragadozók (pl. vidra, kormorán, szürke gém) és más szigorúan védett állatfajok (pl. a hód) kezeléséhez. |
Kelt Brüsszelben, 2016. február 10-én.
a Régiók Európai Bizottsága elnöke
Markku MARKKULA
(1) NAT-V/044.
(2) NAT-V/044.