EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.8.28.

COM(2015) 411 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Liechtensteinre vonatkozó szektorális kiigazítások - Felülvizsgálat

1.Bevezetés

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) személyek szabad mozgásáráról szóló 15. jegyzőkönyve a meghatározott átmeneti időszakokra vonatkozóan megállapította, hogy Liechtenstein 1998. január 1-jéig fenntarthatja az új lakosokra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat az EK tagállamok és más EFTA-államok állampolgárai tekintetében. Az EGT-Tanács 1995. március 10-i 1/95 határozata 1 az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak a Liechtensteini Hercegség tekintetében történő hatálybalépéséről magában foglalta az EGT-Tanácsnak a személyek szabad mozgásáról szóló külön nyilatkozatát. Ez az együttes nyilatkozat megállapítja, hogy az átmeneti időszak végén felül kell vizsgálni a 15. Jegyzőkönyvben előírt átmeneti rendelkezéseket, figyelembe véve Liechtenstein „sajátos földrajzi helyzetét”. Ugyanez a nyilatkozat bizonyos útmutatást nyújt arról, hogy mit jelent ez a sajátos helyzet: „Az EGT-Tanács elismeri, hogy Liechtensteinben a vidéki jellegű lakott terület nagyon kicsi, és szokatlanul nagy az állampolgársággal nem rendelkező lakosok és alkalmazottak aránya. Elismeri továbbá, hogy Liechtensteinnek létfontosságú érdeke nemzeti identitása megtartása.”

Az EGT-megállapodás személyek szabad mozgásáról szóló 15. jegyzőkönyvének lejártát követően Liechtenstein és az Európai Unió különleges szabályozást fogadott el 1999-ben. Ez a „szektorális kiigazítások” néven ismert szabályozás kezdetben a vegyes bizottság 191/1999 határozatában 2 szerepelt, azután belefoglalták az EGT-megállapodás V. (A munkavállalók szabad mozgása) és VIII. (Letelepedési jog) mellékletébe. A személyek szabad mozgása – a szektorális kiigazítások értelmében – Liechtensteinre is alkalmazandó. Azoknak az EGT-állampolgároknak, akik le kívánnak telepedni Liechtensteinben, tartózkodási engedélyt kell beszerezniük. A kiigazítások minimális számot határoznak meg az EGT-állampolgárok számára évente kibocsátandó tartózkodási engedélyek tekintetében oly módon, hogy az országban tartózkodó EGT-állampolgárok száma évi nettó 1,75 % -kal (a gazdaságilag aktív személyek esetében), illetve évi nettó 0,5 %-kal (a gazdaságilag inaktív személyek esetében) emelkedjen 3 a 1998-as állapothoz képest. A tartózkodási engedély azonban nem előfeltétele a munkavállalásnak Liechtensteinben.

A 2004-es bővítés folyamán ez az eleinte öt évre elfogadott szabályozás meghosszabbításra került azzal a feltétellel, hogy ötévenként felül kell vizsgálni azt. A 2009-ben végrehajtott első felülvizsgálatot követően, 2014-ben második felülvizsgálat indult.

Ez a közlemény a felülvizsgálat részét képezi, és arra a kérdésre összpontosít, hogy Liechtenstein továbbra is alkalmazhatja-e az említett korlátozásokat az általa kiadott tartózkodási engedélyek száma tekintetében.

2. Szektorális kiigazítások a gyakorlatban

Liechtenstein évente jelentést ad ki, hogy miként alkalmazza a kiigazításokat. Ezt követően megosztja a jelentést uniós partnereivel és az EFTA Felügyeleti Hatósággal. Az alábbi információk a Liechtenstein által 2014-ben benyújtott jelentésen alapulnak.

Liechtenstein hatóságai évente minimum 56 új tartózkodási engedélyt és kb. 300 új rövid időre szóló (legfeljebb 12 hónapos) tartózkodási engedélyt adhatnak ki a Liechtensteinben gazdasági tevékenységet folytató EGT-állampolgároknak. Liechtenstein évről évre teljesíti az új tartózkodási engedélyek kvótájával kapcsolatos kötelezettségeit. A rövid időre szóló tartózkodási engedélyek száma rendszerint 300 alatt marad. Kiegészítő kvóta áll rendelkezésre azon személyek számára, akik nem folytatnak gazdasági tevékenységet és le kívánnak telepedni Liechtensteinben. Ez a kvóta kb. 20 engedélyt jelent évente. Nincs olyan korlátozás, amely akadályozná, hogy a tartózkodási engedéllyel rendelkezők családtagjai csatlakozzanak házastársukhoz/családjukhoz és letelepedjenek Liechtensteinben. Az említetteknek jogában áll továbbá gazdasági tevékenységet folytatni.

A 2009-es felülvizsgálatot követően a különleges szabályozás változatlan maradt.

3. A 2014-es felülvizsgálat

A jelenlegi felülvizsgálati eljárás 2014-ben indult.

A Liechtenstein által megadott legutóbbi számadatok (lásd a fenti táblázatot) a 2008-as csúcsot követően jelentős csökkenést mutatnak a gazdaságilag aktív és inaktív személyek által benyújtott, tartózkodási engedély iránti kérelmek számában. A kérelmek száma mindazonáltal 16–23-szor magasabb a kiosztható minimális kvótánál, különösen a gazdaságilag aktív személyek tekintetében.

Az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és Liechtenstein között a jelenlegi szabályok esetleges megváltoztatásáról szóló megbeszélések során Liechtenstein azzal érvelt, hogy befogadási képessége továbbra is meglehetősen korlátozott, és ez nem változott a felülvizsgálati időszak folyamán. Azzal is érvelt, hogy a Liechtensteint érintő szektorális kiigazításokról szóló közös nyilatkozat, amelyet csatoltak Horvátországnak az EGT-ben való részvételéről szóló 2014-es megállapodáshoz, alapjában újra megerősítette, hogy Liechtenstein befogadási képessége nem változott 4 . Liechtenstein ezért azt javasolta, hogy a Liechtensteinre vonatkozó különleges szabályozást hagyják változatlanul, és a következő felülvizsgálatot 2019 májusa előtt végezzék el.

A felülvizsgálat során a Bizottság értékelte, hogy történt-e változás Liechtenstein sajátos földrajzi jellegében és az EGT-Tanács 1/95 határozatában leírt körülményekben, nevezetesen, hogy a) Liechtensteinben a vidéki jellegű lakott terület nagyon kicsi; és b) Liechtensteinben szokatlanul nagy az állampolgársággal nem rendelkező lakosok és alkalmazottak aránya.

E vizsgálat eredményei a következők:

a) Liechtenstein területe továbbra is 160 négyzetkilométer;

b) Liechtenstein lakossága 36 925 fő. Az ország lakossága több mint 4 000 fővel gyarapodott a kiigazítások tekintetében referenciaévnek számító 1998 óta (32 227), továbbá kb. 1 300 fővel 2009 (35 851), az előző felülvizsgálat éve óta. Ez nem tűnik magasnak reálértéken, azonban 14 %-os, illetve kb. 3 %-os növekedésként értelmezhető. A külföldiek aránya szintén emelkedett: 2012-ben az előző évi 33,3 %-ról 33,5 %-ra; az érintettek fele EGT-állampolgár. A munkavállalók száma csaknem megegyezik a letelepedett lakosok számával (35 800 felett), 52 %-uk a szomszédos országokból ingázik.

Ezek a számok megerősíteni látszanak a sajátos földrajzi jelleget és Liechtenstein korlátozott befogadási képességét.

A tartózkodási engedélyek iránt – a megszerzésükkel járó nehézségek ellenére – mutatkozó jelentős mértékű igény legvalószínűbb magyarázata az lehet, hogy eltérő adójogszabályokat alkalmaznak a liechtensteini lakosokra vonatkozóan a nem belföldi illetőségű személyekhez képest. Amíg ezek a különbségek fennmaradnak, várható, hogy sok ember szeretné Liechtensteint hivatalos lakóhelyeként megadni, és ennek megfelelően a tartózkodási engedély iránti kérelmek száma magas marad, ami szükségessé teszi az évente kiadott engedélyek számára vonatkozó egyes korlátozások fenntartását.

A Tanács EFTA-munkacsoportját 2014. szeptember 5-én, majd ezt követően 2015. április 30-án tájékoztatták a kérdésről. Egyetlen tagállam sem adott hangot aggodalmának a jelenlegi szabályozás fenntartásával kapcsolatosan.

4. Következtetések

A fentiek fényében, a Bizottság nem látja szükségesnek a jelenlegi szabályok megváltoztatását és úgy véli, hogy a szektorális kiigazítások rendelkezései változatlanok maradhatnak. E rendelkezések felülvizsgálatát 2019 májusa előtt el kell végezni.

(1) HL L 86., 1995.4.20., 58. o.

(2) AZ EGT Vegyes Bizottság 1999. december 17-i 191/1999 határozata az EGT-megállapodás VIII. mellékletének (Letelepedési jog) és V. mellékletének (A munkavállalók szabad mozgása) módosításáról.

(3) VIII. melléklet (Letelepedési jog):
„II. cím[…][…]A gazdasági tevékenységet folytató személyek számára adható, rövid időre szóló tartózkodási engedélyek száma legfeljebb 10 %-kal térhet el az 1997. évi számtól.III. címIzland, Norvégia és az EU-tagállamok Liechtensteinben jogszerűen lakóhellyel rendelkező állampolgárainak hozzátartozói ugyanolyan érvényességű engedélyre jogosultak, mint azé a személyé, akinek a jogán jogosultak. Gazdasági tevékenységbe kezdhetnek, ebben az esetben a gazdasági tevékenységet folytató személyek tartózkodási engedélyeinek kvótájába számítanak bele.V. címAzon személyek vonatkozásában, akik […] le akarnak telepedni, a II. pontban említett számítási alapnak a 0,5 %-ában meghatározott, éves kiegészítő kvótát állapítanak meg.”

(4) „A jelenlegi szerződő felek és az új szerződő fél,[…]Megállapodnak, hogy az EGT-megállapodás V. és VIII. mellékletében foglalt szektorális kiigazítások felülvizsgálata során kellő mértékben figyelembe veszik ezeket a tényeket, valamint Liechtenstein változatlan befogadási képességét.”