52015DC0078

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő program keretében a 2010–2014 közötti időszakban végrehajtott munkálatokról

Tartalom

1.               Bevezetés ....................................................................................................3

2.               A program végrehajtása ..............................................................................4

3.               Országjelentések ...................... 7

3.1.           Bulgária – a kozloduji atomerőmű. 7

3.2.           Litvánia – az ignalinai atomerőmű. 8

3.3.           Szlovákia – a bohunicei V1. atomerőmű. 9

4.               Következtetések ........................................................................................10

1.           Bevezetés

Ez a jelentés a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő európai uniós program keretében a 2010–2014 közötti időszakban végrehajtott munkálatokat ismerteti. Mind a jelenlegi8,9, mind pedig az előző4,5,6 segítségnyújtási programok tekintetében teljesíti a jelentéstételi követelményt.

Cél és jogalap

Csatlakozásakor Bulgária, Litvánia és Szlovákia kötelezettséget vállalt nyolc régi, szovjet tervezésű atomerőmű korai, a tervezett élettartam végét megelőző bezárására. Viszonzásként az Unió beleegyezett, hogy anyagilag segíti a három tagállamot az alábbi érintett erőművek leszerelésében:

a Bulgáriában található kozloduji atomerőmű (KNPP) 1–4. számú blokkja,

a Litvániában található ignalinai atomerőmű (INPP) 1. és 2. számú blokkja, valamint

a Szlovákiában található Bohunice V1 atomerőmű (V1 NPP) 1. és 2. számú blokkja.

Az ütemezés eltérő volt Litvánia és Szlovákia (2004-es csatlakozás), illetve Bulgária (2007-es csatlakozás) esetében.

Az uniós támogatás különböző szakaszokban került végrehajtásra:

(1) Az előcsatlakozási időszakban a PHARE programon[1] keresztül,

(2) A csatlakozás utáni időszakban a megfelelő csatlakozási okmányok jegyzőkönyvei[2],[3], szerint,[4]

(3) A 2013-ig tartó meghosszabbítás alatt az erre vonatkozó tanácsi rendeletek[5],[6],[7] szerint.

Két tanácsi rendelet[8],[9] és azok helyesbítései új jogalapot teremtettek, további támogatást nyújtva a leszerelési programokhoz a 2014–2020 időszakra.

Az előző végrehajtási jelentés[10] a három tagállam kezdeti kötelezettségvállalásának teljesítését és a segítségnyújtási program végrehajtását ismertette 2009-ig. Ez a jelentés 2010-től kezdődően 2014. október 31-ig ismerteti a tevékenységeket és eredményeket, kivéve a pénzügyi adatokat, amelyekről 2014. szeptember 30-ig számol be.

Költségvetés és hatály

Az EU pénzügyi segítségnyújtása az idő előtti bezárásra kijelölt atomerőművek tagállamok általi biztonságos leszerelésére („leszerelés” részterület), valamint az energiaágazatban végrehajtandó enyhítő intézkedésekre – mint például kapacitáshelyettesítés, környezeti rehabilitáció, modernizáció és energiahatékonyság – („energia” részterület) irányul. Az új segítségnyújtási program hatálya a leszerelés végső állapotának elérésére irányuló lassú folyamatot fedi le. Ennek megfelelően az új költségvetési időszakban (2014–2020) az „energia” részterület projektjei már nem kapnak új támogatást, ugyanakkor több éven keresztül zajlik még a már megkezdett projektek végrehajtása.

Az EU pénzügyi segítségnyújtásának célja nem a leszerelés teljes költségének megtérítése vagy az idő előtti bezárás összes gazdasági következményének kompenzálása, hanem a közte és a tagállamok között fennálló szolidaritást kívánja kifejezésre juttatni.

A leszerelési programok pénzügyi támogatása (millió EUR)

|| 2009 végéig ténylegesen lekötött || 2010–2013 ténylegesen lekötött || 2014–2020 folyó áron || Összesen

Bulgária (Kozloduj) || 566 || 300 || 293 || 1159

Litvánia (Ignalina) || 875 || 492 || 451 || 1818

Szlovákia (Bohunice) || 364 || 248 || 225 || 837

Összesen || 1805 || 1040 || 969 || 3814

2.           A program végrehajtása

2.1.        Végrehajtási módszer

A csatlakozás óta a Bizottság (Energiaügyi Főigazgatóság) mindhárom tagállam esetében közvetett irányítással hajtja végre a pénzügyi támogatási programot. A költségvetés végrehajtására az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (EBRD) keresztül, annak megfelelő nemzetközi leszerelési támogatási alapjához (IDSF) való hozzájárulás útján kerül sor. Litvánia esetében a folyamatban részt vesz egy nemzeti ügynökség, a Központi Projektirányító Ügynökség (KPÜ) is.

A nemzetközi leszerelési támogatási alapok

2000-ben mindhárom tagállam számára külön alapot hoztak létre. E több támogató által finanszírozott alapokat az EBRD irányítja. Az EB, amely az alap létrehozása óta az összes támogatás több mint 95%-át adta, 2004 óta az egyetlen támogató.

2013-ban a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra tekintettel újraértékelte és megerősítette az EBRD szerepét az IDSF irányításában.

Nemzeti ügynökségek

Jelenleg csak Litvánia hajtja végre az intézkedéseket nemzeti ügynökségen, a Központi Projektirányító Ügynökségen (KPÜ) keresztül. Az új projektek támogatása kizárólag a 2007 óta működő ügynökségen keresztül történik, míg a 2014 előtt megkezdett projekteket befejezésükig az EBRD kezeli.

2014 októberében Szlovákia jelezte, hogy a leszereléstámogatási programot nemzeti ügynökségen – a Szlovák Innovációs- és Energiaügynökségen – keresztül kívánja végrehajtani, és ezzel kapcsolatban hivatalos javaslatot nyújtott be a Bizottsághoz. A Bizottság 2015 folyamán megvizsgálja, hogy a javaslat megfelel-e a költségvetési rendeletnek, és meghozza döntését.

Bulgária mindeddig nem kívánt ilyen nemzeti csatornát beiktatni.

2.2.        Eljárási keret és programellenőrzés a 2010–2013 közötti időszakban

A végrehajtás a 2010–2013-as időszakban a már meglévő keretben[11] zajlott, melyet 2010-ben Bulgária támogatásának meghosszabbítása miatt átdolgoztak.

A tagállamok minden évben készítettek egy programozási dokumentumot, amely a következő évre meghatározta az uniós segítségnyújtás felhasználásának általános céljait. A dokumentumokat az Energiaügyi Főigazgatóság felülvizsgálta és továbbította véleményezésre a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak[12]. A Bizottság a finanszírozásról szóló éves bizottsági határozatok elfogadása révén rendelt forrásokat a három programhoz; a programozási dokumentumokat e határozatokhoz csatolták.

A jóváhagyási folyamat részeként a részletes projektjavaslatokat egyénileg benyújtották az Energiaügyi Főigazgatósághoz felülvizsgálatra és a bizottság általi véleményezésre. Az alapokból csak a jóváhagyott egyéni projektek részesülhettek támogatásban.

A Bizottság a forrásokat kérésre, kifizetési előrejelzések és a projekt végrehajtásában elért előrehaladás alapján fizette ki az EBRD-nek, illetőleg a KPÜ-nek.

A végrehajtást az egyes országok és végrehajtási csatornák tekintetében külön monitoringbizottságok kísérték figyelemmel: az IDSF esetében az adott alap hozzájárulóinak közgyűlése, Litvániában pedig a KPÜ-höz rendelt bizottság. Noha a projektek 100%-os mértékig finanszírozhatók, egyes kiemelt projektek esetében, melyeknél költségtúllépés esetén a kedvezményezett viseli a felelősséget, külön társfinanszírozási plafonok kerültek meghatározásra.

A segítségnyújtási programot rendszeresen ellenőrizték és értékelték. Az Európai Számvevőszék ellenőrzést hajtott végre, mely alapján ajánlásokat tett mind a folyamatban lévő program, mind pedig egy jövőbeni meghosszabbítás tekintetében[13]. Az EB a vonatkozó tanácsi rendeletekben foglaltak szerint gondoskodott a BIDSF, IIDSF és KIDSF külső pénzügyi ellenőrzéséről. Az ellenőrzések nyomán megfogalmazott ajánlások végrehajtása jelenleg zajlik.

2.3.        Felülvizsgált végrehajtási eljárások és előzetes feltételrendszer

A végrehajtás előző tíz éve során levont tanulságok alapján és a korábbi ellenőrzések nyomán tett ajánlások figyelembevételével a Bizottság 2014 augusztusában – a rendeletekben[14] előírtakat megelőzve – felülvizsgált végrehajtási eljárásokat fogadott el.

A felülvizsgált eljárások minden leszerelési program esetében meghatározzák a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a mérföldköveket, az egyes célkitűzésekre vonatkozó határidőket és a vonatkozó teljesítménymutatókat, valamint a teljes leszerelési programot felölelő, részletes leszerelési terveket.15,16

Hogy a 2014–2020-as új eljárási keret végrehajtásának megkezdése előtt megfelelő alapot teremtsenek, a tanácsi rendeletek előzetes feltételrendszert állítottak fel, amely az egyes tagállamok részére adható további segítségnyújtás elnyerésének előfeltételeit határozza meg.[15],[16] Minden tagállam időben eljuttatta a Bizottsághoz azokat a megfelelő információkat, melyekkel bizonyították, hogy a nukleáris biztonság területén megfelelnek az uniós vívmányoknak, és hogy az egész leszerelési programra vonatkozóan létrehoztak egy finanszírozási tervet, valamint egy részletes leszerelési tervet.

2.4.        Eljárási keret és programmonitoring 2014-ben

2014. október 30-án a Bizottság finanszírozási határozat[17] elfogadásával engedélyezte, hogy a három program részesüljön az alapokból.

A 2014-re előirányzott alapok lekötése ténylegesen a végrehajtó szervekkel: az EBRD-vel és a KPÜ-vel kötött hatáskör-átruházási megállapodások révén történik. E megállapodások elkészítése (a 2014. október 31-i helyzet szerint) folyamatban van, véglegesítésük a tervek szerint időben megtörténik a 2014-es források felhasználásának biztosításához.

A Bizottság kifizetési előrejelzések és a projekt végrehajtásában elért előrehaladás alapján fog forrásokat átutalni az EBRD-nek és a KPÜ-nek.

2014 során az új eljárási keretet fokozatosan fejlesztették, és alkalmazását – eleinte az új projekteken – valamennyi érintett elkezdte. A felülvizsgált végrehajtási eljárások és azok jelentéstételre vonatkozó részletes követelményei szintén alkalmazhatók az előző eljárási keretben elindított, folyamatban lévő projektekre, amennyiben az új szabályok nem ellentétesek a már fennálló hivatalos megállapodásokkal.

Az intézkedések és a pénzügyi segítségnyújtás végrehajtását minden ország és minden végrehajtási csatorna esetében külön monitoringbizottság követi figyelemmel.

3.           Országjelentések

Bár merültek fel nehézségek, a reaktorok zárva maradtak, a fűtőelemek eltávolítása folytatódott, és egy kivételével az összes reaktorban befejeződött. Minden leszerelési program esetében jelentős előrehaladás történt, ami különösen ott szembetűnő, ahol a turbinaterem leszerelése során – a terveknek megfelelően – jelentős mennyiségű, mentesítésre és hagyományos újrafeldolgozásra, illetve radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szánt anyag keletkezett.

3.1.        Bulgária – a kozloduji atomerőmű

Bezárási kötelezettségvállalás; a finanszírozás alakulása

Az 1. és 2. számú blokk 2008-tól a radioaktív hulladékkal való gazdálkodásért felelős állami tulajdonú vállalkozás (SERAW) ellenőrzése alatt állt. A 3. és 4. blokkból 2012 júliusában távolították el a fűtőelemeket. Ezeket a blokkokat 2013 márciusában az atomerőmű üzemeltetője átadta a SERAW-nak, ez utóbbira ruházva át valamennyi leszerelési tevékenység feladatát.

Az EU segítségnyújtásának egyik fontos eredménye volt, hogy a leszerelési stratégia az eredeti „késleltetett bontásról” 2006-tól az „azonnali bontásra” tért át. Ezáltal csökken a leszerelés időigénye, és a rendelkezésre álló személyzet optimális módon vethető be, és valószínűleg az összköltségek terén is csökkenést eredményez. A legutóbbi (2011-es) aktualizált terv szerint a befejezés időpontja 2030-ra módosult. Bizonyos projektek esetében késedelem volt tapasztalható, de ez nem befolyásolta a leszerelés folyamatának fő nyomvonalát, így a tervezett határidő még tartható.

A Bulgária számára lekötött teljes uniós segítségnyújtás eddig 868 millió EUR volt. A Bulgária számára előirányzott alapok felosztását a melléklet 1. táblázata ismerteti részletesen. A jelentéstételi időszak végén az EU fennálló kötelezettségvállalása (a 868 millió EUR kötelezettségvállalás és a ténylegesen kifizetett 630 millió EUR különbözete) 238 millió EUR-t tett ki.

Projektvégrehajtás

Az 1–4. blokk turbinatermeiben zajló leszerelési munkálatok megfelelően haladnak. Az illetékes hatóságtól várhatóan hamarosan megérkezik az 1. és 2. blokkra vonatkozó leszerelési engedély. A program befejezési időpontjának kitolását eredményezheti az, hogy a nemzeti radioaktívhulladék-lerakó tekintetében végzendő környezeti hatásvizsgálatot szükséges megismételni. A plazmaolvasztó berendezéssel és a leszerelési engedélyekkel kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatot érintő jelenlegi jogi kihívások a program szintjén késés és további felmerülő költségek kockázatát hordozzák magukban.

2013 végéig a kozloduji program a lekötött alapok mintegy 40%-át irányozta elő – a bulgáriai energetikai stratégiának[18] megfelelően – kulcsfontosságú energetikai projektek támogatására.

A jelentéstételi időszak során támogatott legfontosabb projektek előrahaladását a melléklet 2. táblázata ismerteti.

3.2.        Litvánia – az ignalinai atomerőmű

Bezárási kötelezettségvállalás, a finanszírozás alakulása

A nehézségekkel teli politikai klíma és a 2. számú blokk 2012-ben történő újraindítására irányuló nyomás ellenére Litvánia betartotta, amire a csatlakozáskor kötelezettséget vállalt. Mindkét blokk állapota biztonságos, és leszerelésük folyamatban van; noha a 2. számú blokkból a fűtőelemeket csak részben távolították el.

Jelenleg a reaktorokat annak idején üzemeltető INPP állami vállalat felelős a két reaktorblokk biztonságos karbantartásáért és leszereléséért. Az előző jelentésben rögzített „változáskezelési eljárás”, amely a villamosenergia-termeléstől a leszerelés megszervezéséig tartó folyamatra terjedt ki, eredményesnek bizonyult, ugyanis Litvánia és az INPP felelősségteljes szerepet vállalt a leszerelési folyamatban. Az INPP a vállalat további modernizálását sürgeti.

A Litvánia számára lekötött teljes uniós segítségnyújtás eddig 1367 millió EUR volt. A Litvánia számára előirányzott alapok felosztását a melléklet 3. táblázata ismerteti részletesen. A jelentéstételi időszak végén az EU fennálló kötelezettségvállalása (az 1367 millió EUR kötelezettségvállalás és a ténylegesen kifizetett 1085 millió EUR különbözete) 282 millió EUR-t tett ki.

Projektvégrehajtás

Az EU segítségnyújtásának célterületeiként a reaktorblokkok biztonságos állapotban tartását, a leszerelés előkészítését (ideértve a stratégiai tanulmány elkészítését is), valamint hulladék kezelésére és tárolására szolgáló létesítmények építését azonosították. 2009 óta az egymást követő kormányok idején az INPP és Litvánia jelentősen megerősítette a leszerelési folyamatban való részvételét, és az aziránt vállalt felelősséget.

Két kulcsfontosságú infrastruktúra-beruházási projekt – „az elhasznált fűtőelemek ideiglenes tárolása” és a „szilárdhulladék-kezelő és -tároló létesítmény” – kapcsán az INPP és az érintett beszállítók között műszaki és kereskedelmi jellegű nézeteltérések alakultak ki. 2013 óta a vitatott kérdéseket aktívan kezelték és – egy közös megegyezéssel létrehozott keret segítségével – fokozatosan megoldották. A helyzet ugyanakkor komoly késedelmeket okozott, és megnövelte a költségeket: a leszerelési folyamat (az eredeti tervek szerinti 2030 helyett) a jelenlegi előrejelzés alapján 2038-ban fejeződik majd be, és a létrejött kereskedelmi megállapodás 72,9 millió EUR költségnövekedést eredményez.

Az INPP saját munkaerőforrásának felhasználásával végrehajtott tevékenységek a turbinaterem leszerelésére összpontosultak, ahol szemmel látható előrelépés történt. Az ezen épületen belül található fragmentációs és sugármentesítő berendezések jelenleg rutinüzemmódban működnek. A feldolgozandó anyagok felgyülemlésének kezelésére az említett eszközök ideiglenesen három műszakban üzemelnek.

2013 végéig az ignalinai program a lekötött alapok mintegy 25%-át irányozta elő – a litvániai energetikai stratégiának[19] megfelelően – kulcsfontosságú energetikai projektek támogatására.

A jelentéstételi időszak során támogatott legfontosabb projektek előrehaladását a melléklet 4. táblázata ismerteti.

3.3.        Szlovákia – a bohunicei V1. atomerőmű

Bezárási kötelezettségvállalás, a finanszírozás alakulása

A V1 NPP két VVER 440/230 típusú reaktorból áll. A V1 NPP bezárást követő felügyeletéért és magáért a leszerelésért a JAVYS állami vállalat felel. Az 1. számú blokkot 2006 végén, a 2. számút pedig 2008 végén véglegesen leállították.

A Szlovákia számára lekötött teljes uniós segítségnyújtás eddig 612 millió EUR volt. A Szlovákia számára előirányzott alapok felosztását a melléklet 5. táblázata ismerteti részletesen. A jelentéstételi időszak végén az EU fennálló kötelezettségvállalása (a 612 millió EUR kötelezettségvállalás és a ténylegesen kifizetett 362 millió EUR különbözete) 250 millió EUR-t tett ki.

Projektvégrehajtás

Az első fázisra vonatkozó leszerelési engedélyt, melynek értelmében a nem ellenőrzött területeken bontási műveletek végezhetők, a terveknek megfelelően 2011-ben adták meg. Az érintett területeken – például a turbinatermekben – a leszerelés megkezdődött, és jelentősen előrehaladt. Sor került a leszerelés előkészítési munkálataira. A leszerelési stratégiát 2012-ben naprakésszé tették.

A nagyobb projektek esetében tapasztalható késedelem nem befolyásolta a leszerelés folyamatának kritikus útját. Összességében minden a tervek szerint halad, így vélhetően 2025-ben véget érnek a munkálatok.

A leszerelési program tekintetében egyértelmű az előrelépés: a nagyobb nehézséggel járó projektek (pl. a primerköri sugármentesítés) mostanra a befejezés előrehaladott stádiumába jutottak el, és a leszerelés második fázisára vonatkozó engedély, a folyamat egyik kulcsfontosságú mérföldköve, 2014 vége előtt várható. Nagyszabású pályázatok készülnek az ellenőrzött területen lévő rendszereknek és a reaktorok hűtésére szolgáló rendszer nagy alkotórészeinek leszerelésére.

2013 végéig a bohunicei program a lekötött alapok mintegy 35%-át irányozta elő – a szlovákiai energetikai stratégiának[20] megfelelően – kulcsfontosságú energetikai projektek támogatására.

A jelentéstételi időszak során támogatott legfontosabb projektek előrehaladását a melléklet 6. táblázata ismerteti.

4.           Következtetések

Az előző jelentésben vázolt politikai nehézségeket nagyrészt sikerült leküzdeni, így a bezárással kapcsolatos valamennyi kötelezettségvállalás fenntartható. Ennek megfelelően a hangsúly visszavonhatatlanul áthelyeződött a leszerelési tevékenységekre. Ezt az eredményt nem sikerült volna elérni a leszereléstámogatási program nélkül.

Litvánia, Szlovákia és Bulgária a létesítmények bezárására vonatkozó kötelezettségvállalásuk alapján folytatták a leállított reaktorok leszerelési munkálatait. A felmerülő késedelmek ellenére jelentős haladást sikerült elérni nem csupán az előkészítési munkálatok és a szervezésbeli változtatások, de az épületek és berendezések tényleges lebontása terén is.

Sor került a leszerelési programok befejezésére vonatkozó finanszírozási szükségletek meghatározására. A finanszírozási tervek azonosítják az eltérést a szükségletek és a már lekötött pénzeszközök között, amelyekhez az uniós segítségnyújtási program jelentős mértékben hozzájárul. A további szükséges források előteremtése gondos nyomon követést igényel.

„Leszerelés” részterület

Mint ahogyan azt a három leszerelési terv is ismerteti, a hangsúly az előkészítő jellegű munkákról fokozatosan áttevődik a leszerelésre és a leszerelés során termelődő hulladék kezelésére. A leszereléshez, a radioaktív hulladékok kezeléséhez és tárolásához, valamint az elhasznált nukleáris fűtőelemek tárolásához szükséges létesítmények kialakítása jelenleg is zajlik. Az engedélyeztetési dokumentációt elkészítették, és a leszerelés megkezdődött. Bulgáriában és Szlovákiában várhatóan hamarosan megadják a teljes körű leszerelési engedélyt. Bár néhány leszerelési projekt végrehajtása késedelmet szenvedett, a résztvevők mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez minél kevésbé befolyásolja a leszerelés befejezésének időpontját; Litvánia esetében ugyanakkor nem lehetett kivédeni az ütemezés egészének késedelmét.

„Energia” részterület

Az energiágazat szempontjából kedvező volt, hogy a nemzeti energiapolitikákkal összhangban lévő projektek kaptak támogatást. A jelentéstételi időszakban a hangsúly áttolódott a leszerelésre, noha Bulgáriában a támogatás jelentős hányadát fordították az energiaágazatra. A már megkezdett projektek végrehajtása még több éven keresztül eltart, azonban az energetikai szektorban új projektek már nem részesülnek támogatásban.

Kitekintés

Bulgáriában és Szlovákiában a leszerelés második fázisára vonatkozó engedély lehetővé teszi a központi rendszerek leszerelését. Ennek következtében a jövő évben várhatóan megnő az atomerőművekből eltávolított anyagok mennyisége.

A végrehajtási eljárásokban meghatározott részletes célkitűzések és mutatók lehetővé teszik, hogy a munkálatok előrehaladását pontosan, kvantitatív információk mentén lehessen nyomon követni. A tervek szerint bevezetik majd a három programba a megtermelt érték menedzsmentje (Earned Value Management – EVM)[21] nevű módszert, ami elősegíti majd a helyi szintű projektmenedzsmentet, és növelni fogja a bizottsági nyomon követés és jelentéstétel hatékonyságát. 2015-től a munkaprogram tekintetében az elvégzett munkálatok végrehajtásának részletesebb, számszerű adatokra támaszkodó leírása megbízható, következetes és összehasonlítható mutatókon nyugszik majd.

A Bizottság szolgálatai (az Energiaügyi Főigazgatóság és annak közös erőforrás-kezelési igazgatósága) jelenleg készíti elő a javasolt szlovákiai nemzeti ügynökség ellenőrzését, és általában véve támogatja, hogy a leszerelési folyamatok tekintetében az érintett tagállamok teljes felelősséget vállaljanak.

[1] Támogatási program a közép- és a kelet-európai országok számára.

[2] HL L 236., 2003.9.23., 33. és 944. o.

[3] HL L 236., 2003.9.23., 33. és 954. o.

[4] HL L 157., 2005.6.21., 11. és 38. o.

[5] HL L 411., 2006.12.30., 10. o.

[6] HL L 131., 2007.5.23., 1. o.

[7] HL L 189., 2010.7.22., 9. o.

[8] HL L 346., 2013.12.20., 1. o. és HL L 8., 2014.1.11., 31. o.

[9] HL L 346., 2013.12.20., 7. o. és HL L 8., 2014.1.11., 30. o. és HL L 121., 2014.4.24., 59. o.

[10] A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a csatlakozási okmányokban idő előtti leállításra kijelölt atomerőművek leszerelésének támogatása céljából Litvánia, Szlovákia és Bulgária részére biztosított pénzügyi segítségnyújtásnak a 2004–2009. időszakban történő felhasználásáról (COM(2011) 432 végleges).

[11] A Bizottság C(2010) 6885 határozata a bohunicei, az ignalinai és a kozloduji program esetében a 2007-től 2013-ig tartó időszakban végrehajtott intézkedések és pénzügyi segítségnyújtás programozásával és nyomon követésével összefüggő eljárásokról.

[12] A nukleáris létesítmények leszerelését támogató program bizottsága (NDAPC)

[13] Az Európai Számvevőszék 16/2011. sz. különjelentése az atomerőművek leszereléséhez Bulgáriának, Litvániának és Szlovákiának nyújtott uniós pénzügyi támogatásról.

[14] A Bizottság 2014. augusztus 7-i végrehajtási határozata a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő program 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó alkalmazási szabályairól (C(2014) 5449 final).

[15] HL L 346., 2013.12.20., 1. o. és HL L 8., 2014.1.11., 31. o.

[16] HL L 346., 2013.12.20., 7. o. és HL L 8., 2014.1.11., 30. o. és HL L 121., 2014.4.24., 59. o.

[17] A Bizottság 2014. október 30-i végrehajtási határozata a bohunicei, az ignalinai és a kozloduji atomerőművek leszerelését segítő program 2014. évi végrehajtására vonatkozó finanszírozási határozat elfogadásáról.

[18] Bulgária energiastratégiája 2020-ig (SG 43. szám 2011. június 7.).

[19] A nemzeti energetikai stratégia jóváhagyásáról szóló, 2007. január 18-i X-1046. számú határozat, Vilnius.

[20] A Szlovák Köztársaság kormányának 2006. január 11-i 29. számú határozatával jóváhagyott szlovákiai energiapolitikai stratégia

[21] A projektmenedzsment terén a projektteljesítmény és az előrehaladás mérésére használt technika.

Bulgária

1. táblázat – A Bulgáriára vonatkozó összefoglaló pénzügyi adatok (millió euróban)

|| 2009-ig || 2010–2013 || 2014. január–szeptember || Összesen

Az EU-tól származó hozzájárulás || 568 || 300 || 0 || 868

Más forrásból származó hozzájárulás || 15 || 0 || 0 || 15

Kamat || 23 || 6 || 0 || 29

Eszközök összesen || 606 || 306 || 0 || 911

|| || || ||

Az EU-tól származó átutalás || 363 || 188 || 79 || 630

Más forrásból származó átutalás || 14 || 0 || 0 || 14

Kamat || 23 || 6 || 0 || 29

Készpénzben folyósított teljes összeg || 400 || 194 || 80 || 673

|| || || ||

Projektekre elkülönített összegek || 513 || 384 || -36* || 861

Aláírt szerződések || 328 || 229 || 51 || 608

Aláírt szerződésekre kifizetett összegek || 173 || 255 || 37 || 465

Többletköltségek || 5 || 3 || 0 || 8

(*) Egy leszerelési projekt nagyságrendje jelentősen csökkent, egy másik projektet (hőerőmű-építés) pedig visszavontak. Az összesen 41 millió eurót kitevő, kapcsolódó támogatási megállapodásokat felbontották, az érintett összegeket felszabadították.

2. táblázat – A Bulgáriában támogatott kulcsfontosságú projektek fő eredményei

„Leszerelés” részterület ||

Sugármentesítés és leszerelés || Az 1–4. turbinateremben – a célkitűzéseknek nagyjából megfelelően – eddig mintegy 4000 tonna anyag leszerelésére került sor. 2014 novemberében kiadták a kozloduji atomerőmű 1. és 2. blokkjára vonatkozó leszerelési engedélyt.

Karaktermeghatározás || Az 1–4. blokk radiológiai jegyzékének elkészítése folyamatban van: az aktivációra és a sugárszennyezésre vonatkozó számítások befejeződtek, a nuklidvektorok meghatározását célzó mintavétel viszont még folyamatban van.

Hulladékkezelés és -előkészítés || A plazmaolvasztó berendezés esetében minden szükséges dokumentumot benyújtottak. A végleges építési engedély kiadása 2014-re várható. Megindultak az előzetes építkezési munkálatok. A bepárlók koncentrátumainak mintavétele befejeződött. A mintaelemzés véglegesítéséig a szerződő fél kezelési fázisra vonatkozó pénzügyi javaslata még független felülvizsgálat tárgyát képezi. A méretcsökkentésre és a sugármentesítési műhelyre vonatkozó építési engedélyt kibocsátották. Az építkezési munkálatok ezt követően azonnal megindultak.

Ideiglenes hulladéktárolás és -elhelyezés || Az elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló létesítmény aktív leszerelése 6 megtöltött konténert eredményezett. A működési engedély iránti kérelem előkészítése az utolsó fázisba lépett. Az építkezés késedelmét eredményezi az, hogy szükséges megismételni a nemzeti radioaktívhulladék-lerakó tekintetében végzendő környezeti hatásvizsgálatot. Ugyanakkor az előkészítő munkálatok – mint például a helyszín hulladékelhelyezést megelőző monitoringja és az infrastruktúra-előkészítés – a menetrend szerint haladnak.

„Energia” részterület ||

A „Maritza East 2” hőerőmű rehabilitációja || Befejeződött egy gipszszárító rendszer felállítása. A hűtővíz-szivattyú rehabilitációja 2015 első negyedévében ér véget.

A nemzeti villamosenergia-elosztó rendszer felújítása és bővítése. || A Caravec, Burgasz, Metallurgicsna, Zlatica és Majak alállomások rehabilitációja befejeződött, az alállomások üzemelnek. Kiállításra került a Kavarna alállomás befejezését tanúsító bizonyítvány; az üzemi átvétel a tervek szerint 2014. október végén történik meg.

Nagynyomású gázvezetékek és nyomásszabályozó állomások építése. || Az építési munkálatok már majdnem teljesen befejeződtek, kivéve a Szuhata Reka védett területen található rövid csőszakaszt.

Energiahatékonysági intézkedések a középületekben. || Befejeződött egy nagyszabású projekt, a Ruszei Egyetem főépületének rehabilitációja. A 2014. október 5-i helyzet szerint összesen 168 középületből 120-ban került sor energiahatékonysági intézkedések teljes mértékű végrehajtására. Burgaszban, Plovdivban és Sztara Zagorában 2013 során mind a 49 önkormányzati épületen végrehajtottak energiahatékonysági intézkedéseket.

Litvánia

3. táblázat – A Litvániára vonatkozó összefoglaló pénzügyi adatok (millió euróban)

|| 2009-ig || 2010-2013 || 2014. január–szeptember || Összesen

Az EU-tól származó hozzájárulás || 875 || 492 || 0 || 1367

Más forrásból származó hozzájárulás || 33 || 0 || 0 || 33

Kamat || 49 || 7 || 0 || 56

Eszközök összesen || 957 || 499 || 0 || 1456

|| || || ||

Az EU-tól származó átutalás || 712 || 324 || 50 || 1085

Más forrásból származó átutalás || 33 || 0 || 0 || 33

Kamat || 49 || 7 || 0 || 56

Készpénzben folyósított teljes összeg || 794 || 331 || 50 || 1174

|| || || ||

Projektekre elkülönített összegek || 862 || 348 || -16 || 1194

Aláírt szerződések || 772 || 356 || 9 || 1137

Aláírt szerződésekre kifizetett összegek || 422 || 449 || 94 || 965

Kumulatív költségek || 6 || 6 || 0 || 12

4. táblázat – A Litvániában támogatott kulcsfontosságú projektek fő eredményei

„Leszerelés” részterület ||

Sugármentesítés és leszerelés || A primer köri sugármentesítést egy sikertelen dekontaminációs kísérlet nyomán felfüggesztették. A szerződő fél ellen jogi eljárás van folyamatban. Az erőmű üzemeltetője folytatja a projekt helyreállítására vonatkozó stratégia kidolgozását. A turbinateremben 2010-től napjainkig több mint 8000 tonna anyagot szereltek le.

Hulladékkezelés és -előkészítés || A szilárd hulladék kezelésére és tárolására szolgáló létesítmény: az építkezési és szerelési munkálatok nagyobb késedelem nélkül haladnak előre. A hidegpróbák előkészítésére irányuló mérnöki és engedélyeztetési tevékenységek a felülvizsgált menetrenddel összhangban zajlanak.

Ideiglenes hulladéktárolás és -elhelyezés || Az elhasznált fűtőelem-kötegek ideiglenes tárolása: az építőmérnöki munkálatok befejeződtek, és folyamatban vannak a beszerelt berendezések hidegpróbái. A mérnöki munka és a konténergyártás a felülvizsgált menetrendnek megfelelően halad. A szerződő fél és az INPP között jelenleg folyó kereskedelmi viták ellenére tovább folytatódik az elhasznált fűtőelemek medencés tárolására szolgáló terem daruinak korszerűsítése. Ez a projekt kiemelt jelentőségű a fűtőelemeknek az igalinai atomerőmű 2. blokkjából való eltávolítása tekintetében. A felszínhez közeli tárolólétesítményekre irányuló projekt szempontjából fontos mérföldkövet fog jelenteni a szerződő fél műszaki tervezési dokumentumának 2014 vége előtti benyújtása. A hulladéklerakó létesítményre vonatkozó projekt késedelmet szenved: továbbra is a beszerzési fázisban van.

„Energia” részterület ||

Kombinált ciklusú gázturbina-erőmű || Az új 455 MW kombinált ciklusú gázturbina-erőmű 2012. október 15-től üzemel, összhangban a litván átvitelirendszer-üzemeltető LITGRID AB keresleti menetrendjével.

Visaginas körzet távfűtése || A körzet fűtésére szolgáló két, gázzal működő kazánt kicserélték, és az épületek felét új hőcserélőkkel korszerűsítették.

Többlakásos lakóépületek és középületek energiahatékonyságának javítása || Ignalinában nagy előrelépést jelent, hogy a szerződések tárgyát képező 67 épületből 33 esetében sor került a korszerűsítésre. Zarasaiban és Visaginasban nehézségek adódtak a projektek kidolgozásánál.

Lengyelország és Litvánia közötti villamosenergia-rendszerösszekötő (LitPolLink) || A LitPolLink projekt építési munkálatai továbbra is jól haladnak az Európai Bizottság társfinanszírozásával. A projekt első (500 MW) részének befejezési határideje továbbra is 2015. december vége.

Szlovákia

5. táblázat – A Szlovákiára vonatkozó összefoglaló pénzügyi adatok (millió euróban)

|| 2009-ig || 2010-2013 || 2014. január–szeptember || Összesen

Az EU-tól származó hozzájárulás || 364 || 248 || 0 || 612

Más forrásból származó hozzájárulás || 11 || 0 || 0 || 11

Kamat || 11 || 3 || 1 || 15

Eszközök összesen || 386 || 251 || 1 || 638

|| || || ||

Az EU-tól származó átutalás || 168 || 158 || 36 || 362

Más forrásból származó átutalás || 11 || 0 || 0 || 11

Kamat || 11 || 3 || 1 || 15

Készpénzben folyósított teljes összeg || 190 || 161 || 36 || 388

|| || || ||

Projektekre elkülönített összegek || 272 || 275 || 76 || 623

Aláírt szerződések || 87 || 193 || 19 || 299

Aláírt szerződésekre kifizetett összegek || 65 || 144 || 28 || 237

Kumulatív költségek || 5 || 3 || 0 || 8

6. táblázat – A Szlovákiában támogatott kulcsfontosságú projektek fő eredményei

„Leszerelés” részterület ||

Sugármentesítés és leszerelés || Látható eredmények születtek, különösen a turbinaterem fémberendezéseinek (97%) és betonstruktúráinak eltávolítása terén. Sor került a primer köri sugármentesítésre szolgáló berendezés leszállítására, telepítésére és az első tesztek sikeres végrehajtására. A sugármentesítés a tervek szerint 2015 első negyedévében zárul majd. A leszerelési engedély első fázisa 2014-ben ér véget. A sugárszennyezett területek leszerelését lehetővé tévő második fázis a tervek szerint 2015. januárban veszi kezdetét.

Hulladékkezelés és -előkészítés || Az iszap és a szorbensek kezelésére irányuló projektet úgy módosították, hogy az az eredetileg becsültnél nagyobb volumenre és több tevékenységre terjedjen ki. A projekt jól halad, betartva a menetrend szerinti ütemezést.

Ideiglenes hulladéktárolás és -elhelyezés || Megfelelően és menetrend szerint haladnak előre az igen kis aktivitású hulladéknak szánt új lerakó tervezésére, valamint a kis és közepes aktivitású hulladékok és a rövid élettartamú radioaktív hulladékok meglévő tárolójának kibővítésére irányuló projektek.

„Energia” részterület ||

Az átviteli rendszer felújítása || TR Bošáca – T402 transzformátor. A hibabejelentési időszak 2014. augusztus 3-án véget ért. 400/110kV transzformátor – TR Medzibrod. A hibabejelentési időszak jelenleg is tart, 2015. szeptember 29-én ér véget. Eddig nem érkezett hibabejelentés. 400 kV-os távvezeték – ES Medzibrod. A hibabejelentési időszak jelenleg is tart, 2015. szeptember 29-én ér véget. Sor került a jelenleg ismert nagyobb hibák mindegyikének kiküszöbölésére. A projekt által érintett erdős területeken végzett rekultivációs és revitalizációs munkálatok 2014. szeptember 30-án zárultak le.

A fenntartható energiaforrásokkal kapcsolatos pénzügyi eszköz || A számítások szerint a lakossági, illetve az ipari szektorban megvalósított beruházások átlagosan 33%-os, illetve 17%-os energiamegtakarítást eredményeztek.

Energiahatékonysági projektek a középületekben || Minden projekt befejeződött.