12.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 195/22

1.

üdvözli „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című közleményt, amelynek célja a kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak vizsgálata és rávilágítani arra, hogy Európa válaszúthoz érkezett, a kulturális örökség ágazatának kihívásaira stratégiai, holisztikus és integrált megközelítéssel adhatunk válaszokat. Külön üdvözli, hogy a közlemény hangsúlyt helyez a lehetőségek megragadására az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében és ösztönöz a kulturális örökség számára biztosított uniós források maradéktalan kiaknázására. A Régiók Európai Bizottsága egyetért azzal, hogy a bevált gyakorlati megoldások és ötletek megosztására szorosabb és koordinált együttműködésre van szükség a helyitől egészen az európai szintig, amelynek továbbfejlesztéséhez felajánlja segítő együttműködését;

2.

elismeri a kulturális örökség területén hosszú ideje eredményes tevékenységet folytató Európa Tanács munkáját és ösztönzi a további szoros együttműködést a szabályozás és gyakorlat terén. Kiemeli a bizottsági közlemény témakörével összhangban levő fárói örökségvédelmi keretegyezményt, amely a kulturális örökség minden Európában létező formáját védi, ezek együttesen alkotják az emlékezet, a megértés, az önazonosság, az összetartozás és a kreativitás közös forrását (1). Egyúttal figyelemmel kíséri a kultúra és a kulturális iparágak UNESCO World Fórumát, amelynek célkitűzései szinergiát alkotnak a Régiók Európai Bizottsága álláspontjával, hogy a szubszidiaritás elvének messzemenő figyelembevételével a 2015 utáni fejlesztési menetrendben a kultúra és kulturális örökség teljes körű integrálása valósuljon meg (2);

3.

kiemeli annak jelentőségét, hogy minden kormányzási szintnek a szereplők aktív bevonásával együtt fontos szerepe van az európai kulturális örökség védelmében és támogatásában, valamint a 21. század kihívásaira figyelemmel, a kulturális örökség sokszínűségének a gazdasági fellendüléshez való hozzájárulásában. A Lisszaboni Szerződés értelmében az EU tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokszínűségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását (3). Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét és a nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget (4). A kulturális-történelmi-társadalmi sokszínűség a jövőbeni újítások forrása a gazdaságban, a tudományban, a művészetekben, a politikában és a mindennapi életvitelben;

4.

hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség a kulturális és kreatív ágazat szerves része, a múlt által ránk hagyott tárgyi, szellemi és természeti források, javak és tudás összessége, amely segítheti a települések, városok és régiók arculatának kialakítását és jelentős mértékben járulhat hozzá az Európa 2020 céljainak eléréséhez és a társadalmi kohézióhoz. Olyan közjó és közös érték, amelynek megismerésén keresztül lehet tervezni a jövőképet. Az örökség megőrzése, hasznosítása és jövőbeni fenntarthatóságának biztosítása közös cél, feladat és felelősség. Az uniós tagállamok kulturális örökségének védelmét és megőrzését illetően az RB egyetért azzal, hogy a közlemény kiemeli a Szerződés 36. cikkének (5), a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK tanácsi rendeletnek (6), valamint a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2014/60/EU irányelvnek a jelentőségét;

5.

úgy véli, hogy a kulturális örökségnek még mindig alulértékelt szerepe van, egyre kevesebb állami támogatás jut kulturális örökségi célokra. Mivel a kulturális örökség nem csak gazdasági értékkel bír, és a költségvetési megszorítások hatással lehetnek rá, az Európai Uniónak új lehetőségeket kell keresnie óriási kulturális öröksége megőrzésének finanszírozására. Ennek tudatában üdvözli az Európai Bizottság jogalkotási intézkedések terén történt előrelépéseit, az állami támogatások szabályozásának korszerűsítése keretében az általános csoportmentességi rendelet (7) hatályának kiterjesztését a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásokra annak elismerésével, hogy a kulturális örökség fontos eszköze a munkahelyteremtésnek, másrészt társadalmakat formáló identitásokat és értékeket közvetít, ezért az állami támogatásoknak figyelembe kell venni ezeket a sajátosságokat;

6.

megjegyzi, hogy a természeti örökség a kulturális örökség valódi részét képezi és sajnálattal látja, hogy a közlemény nem utal erre. Üdvözli ezzel összefüggésben, hogy a 651/2014/EU bizottsági rendelet (8) világosan elismeri, hogy „mivel a természeti örökség gyakran kulcsfontosságú a művészeti és kulturális örökség alakítása szempontjából, az e rendelet értelmében vett örökségmegőrzést úgy kell érteni, hogy az a kulturális örökséghez kapcsolódó, illetve a tagállamok illetékes állami hatóságai által hivatalosan elismert természeti örökségre is vonatkozik”;

7.

üdvözli a nemrégiben felülvizsgált környezeti hatásvizsgálatról szóló 2014/52/EU irányelvben (9) megfogalmazott azon szemlélet meghonosítását, amelynek értelmében az egyes köz- és magán projektekkel kapcsolatban a kulturális örökségre gyakorolt hatással is számolni kell. Ezek az uniós intézkedések ösztönzőleg hathatnak a helyi és regionális önkormányzatok kulturális területen történő intézkedéseire, a komplex település- és területfejlesztési terveik során a kulturális örökség védelmének és fenntartásának integrált kialakítására és megvalósíthatóságára;

8.

felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális javak rombolása, csakúgy mint az engedély nélküli ásatások és a kulturális műtárgyakkal való illegális kereskedelem veszélyezteti a kulturális örökség védelmét és fenntarthatóságát, és továbbra is európai és nemzetközi szintű kollektív fellépést igénylő probléma. Az ilyen fellépéshez nyílt kommunikációs csatornákra, valamint az uniós tagállamok, illetve a tagjelölt és harmadik országok szoros együttműködésére van szükség. Az RB üdvözli az 1024/2012/EU rendelet által létrehozott belsőpiaci információs rendszer (IMI) bevezetését, és várakozással tekint a rendszer kifejezetten kulturális tárgyakra kialakított moduljának a létrehozására, ami várhatóan elősegíti majd a 2014/60/EU irányelv végrehajtását.

9.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak hatékonyan foglalkoznia kellene azzal a kérdéssel, hogy miért nem állnak rendelkezésre az EU egészére kiterjedő adatok a kulturális örökség gazdasági növekedéshez és társadalmi kohézióhoz való hozzájárulásáról. Ezért rendszerezett, nyomon követhető adatokkal uniós adatbázis kialakítását és működtetését ösztönzi, amelyhez segítséget nyújtanak az erre irányuló projektek (10). Ezenkívül normák kialakítását sürgeti olyan költség-haszon elemzésekhez, amelyek mennyiségileg mérhetővé tehetik a kulturális örökség gazdasági és társadalmi hozzájárulását, rámutatva az örökség tényleges hasznára és alapot szolgáltatva ezáltal a további védelmi intézkedésekhez;

10.

támogatja az európai kulturális menetrend keretében megvalósuló nyitott koordinációs módszert (OMC), amely stratégiai célkitűzések mentén strukturálja a kulturális együttműködést, segíti a tagállamok közötti kommunikációt, a jó gyakorlatok elterjesztését és a kölcsönös tanulás segítését. Az RB javasolja az Európai Bizottsággal együttműködve annak megvizsgálását, hogy 2015-től az RB is képviselve lehessen az új kulturális munkaterv alapján működő munkacsoportokban. Emellett megismétli, hogy a tagállamok képviselői rendszeresen egyeztessenek a helyi és regionális szereplőkkel annak érdekében, hogy a kérdések minél megbízhatóbb módon felmerüljenek (11), valamint hogy a helyi és regionális szintű szakértelem, tudás, tapasztalat, a kreatív és innovatív javaslatok a kulcsterületeken elért eredményekről és a jó gyakorlatok terjesztése által megjelenhessenek;

11.

rámutat arra, hogy a kulturális örökség a települési, térségi, nemzeti és európai identitás egyik sarokköve, amelynek megőrzése, védelme és a társadalmi identitás helyi és térségi erősítése a fenntarthatóság fontos tényezői, megőrzik a közösségi értékeket a jövő generációi számára és biztosítják a hagyományok jellegzetességeinek és a tudás fennmaradását. A kulturális örökség a társadalomra összpontosít, és fontos szerepe van a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben, mivel a gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió forrása. Ugyanakkor a kulturális örökség helyi és regionális szinten történő megismertetése a hivatalos oktatási tantervek szerves részévé kellene, hogy váljon;

12.

kiemeli, hogy a helyi kulturális értékek – művészeti, irodalmi, audiovizuális és építészeti alkotás, kreatív munkák, kortárs kultúra, kézművesség, népművészet, régészeti, történelmi, vallási és néprajzi örökség, nyelvjárás, zene, élelmiszer és gasztronómia, táj- és természeti adottságok, tradicionális szakértelem- és tudás, képesség, élő hagyományok stb. – szoros kapcsolatban vannak az identitással, amely a közösségek tárgyi, szellemi és természeti örökségén alapul. Emlékeztet arra, hogy a kultúra helyi szintű fejlesztése erősíti a helyi identitást és az egyediséget; és hogy a különféle identitások egymás tiszteletben tartásával történő ötvözése elősegíti a közös kulturális örökség kialakítását. Olyan kulturális termékek jönnek így létre, amelyek egyedi, helyhez kötött értéket teremtenek Ezek a kulturális tényezők európai szinten is fontosak (12);

13.

hangsúlyozza, hogy a térség identitását a szellemi kulturális örökség adja meg, amelynek hasznosítása elősegíti a térség fejlődését. Sok jó gyakorlat valósul meg határon átnyúló és transznacionális együttműködések keretében a szellemi kulturális erőforrásokra alapozott stratégia kialakításával, amely az egyedire és a különlegesre fókuszálva hívja fel a figyelmet azokra a dolgokra, amikre büszkék lehetünk, és egyúttal erősíti a helyi és regionális terület vonzerejét a vállalkozások és a térségek versenyképessége szempontjából (13),és segít a munkahelyteremtésben is;

14.

megjegyzi, hogy a kulturális örökségvédelem elősegíti az identitástudat fejlesztését az örökségi értékek tudatosítása és élvezete, az összetartozás érzésének erősítése, valamint a placemaking koncepciókhoz (érzelmi kapcsolat fűzése a közösségi terekhez) való kapcsolódás révén. Ezáltal fejlődhet a társadalmi partnerség a közszféra és a magántőke partnerségi (PPP) konstrukciókkal együtt, a kulturális örökség folyamatos megőrzése pedig munkahelyeket teremthet, és ösztönözheti a szociális gazdaságot; Ennek kapcsán hasznosnak tartja a helyi örökség nyilvántartásával és átfogó védelmével kapcsolatos tapasztalatok tagállamok közti cseréjét.

15.

fontosnak tartja, hogy a kulturális örökség fenntartható fejlesztésének politikája rövid, közép- és hosszú távon is pozitív hatást gyakorol az adott régió gazdasági és életminőségbeli fejlődésére. A kulturális örökség mozgatóerőt jelenthet az inkluzív helyi és regionális fejlesztések tervezéséhez, a kreatív iparágak fejlesztéséhez, a kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítésével pedig hozzájárul a gazdasági növekedéshez. A versenyképesség egyik alapvető eleme a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos, részben a köz- és magánszféra partnerségeinek keretében megvalósított innovatív megoldásokkal szembeni nyitottság;

16.

hangsúlyozza azt az igényt, hogy a felülvizsgált EU2020 stratégiában a kulturális örökség területe, a kultúra, a kreativitás és ezek zászlóshajó kezdeményezései jobban integrálódjanak és a stratégia vegye figyelembe a kulturális örökség gazdasághoz való hozzájárulásának bizonyítékait;

17.

szükségesnek tartja, hogy a kulturális örökségre vonatkozó kulturális és kreatív ágazatok tekintetében több forrás álljon rendelkezésre az új uniós alapok (pl. ERDF, ESF, EAFRD, EFF) és programok (pl. Kreatív Európa Program, FP7) költségvetésében és a kulturális örökség jobban beágyazódjék az új EU pénzügyi ciklusban (2014-2020). Külön üdvözli az EU politikájában, programjaiban a kulturális örökség területeire vonatkozó cselekvések feltérképezését (14). Az uniós források teljes körű kihasználására ösztönöz a helyi és regionális kulturális stratégiák kreatív és innovatív céljainak kialakítása és végrehajtása érdekében. Továbbra is kiemelkedő jelentőségű, hogy optimális szinergiák legyenek az uniós alapok és programok között a hatékonyság és eredményesség biztosításához. Ennek segítéséhez járul hozzá az Európai Bizottság útmutatója az Európai Strukturális és Beruházási Alap, a Horizont 2020, valamint egyéb, az Európai Bizottság által közvetlenül irányított uniós programoknak a kutatás, innováció és versenyképesség területén biztosított koordinációra, szinergiára és kiegészítő jellegére vonatkozóan (15);

18.

kiemeli, hogy a gazdaság fejlesztése, a regionális, terület- és településfejlesztési stratégiák és programok során hangsúlyosan célszerű figyelembe venni az értékhordozó kultúrák és kulturális erőforrások megőrzését, a környezet és táj terhelhetőségét és környezetvédelmi szempontokat. Környezetkímélő, természetközeli és energiahatékony beavatkozásoknak, intézkedéseknek, eszközöknek – amelyek megelőzhetik a természeti (pl. árvíz), vagy ember által okozott katasztrófa események hatásait -, fontos szerepe van a klímaváltozás hatásainak enyhítésében és a helyi és regionális adottságokra alapozott fejlesztések eredményessége tekintetében;

19.

fontosnak tartja az épületek örökségalapú fejlesztéseinek kiaknázását, amely a település-rehabilitáció során új funkciókat adhat az örökségi helyszíneknek és a kis-és középvállalkozások bevonásával hozzájárulhat a foglalkoztatottsághoz és munkahelyteremtéshez. Az épületek rehabilitációjának szakmai hitelessége erősödik, ha a beavatkozás nem kizárólag hagyományos anyagokkal zajlik, hanem egyszerre alkalmaznak hagyományos és mai technikákat is. Ezt a tudást – ahogyan magát a műemléket – szakmai képzések keretében meg kell őrizni és tovább kell adni. A piacnak igénye lesz a képzett és szakosodott munkaerőre. A kreatív környezet támogatására, előmozdítására és a kulturális sokszínűség lehetőségeinek hasznosítására, a kulturális stratégiák helyi és regionális fejlesztésekbe történő integrálására, az EU2020 stratégia céljainak eléréséhez sok példaértékű helyi és regionális jó gyakorlat valósul meg, amelyek megismeréséhez és a tapasztalatok megosztásához a Régiók Európai Bizottsága is hozzájárul. Ezek a gyakorlati megközelítések és modellek elősegítik a fenntartható kulturális ökoszisztéma kialakítását a kreatív vállalkozói szellem ösztönzésével együtt;

20.

örömmel veszi, hogy az Európai Bizottság kiemeli a kulturális örökség gazdasági értékének keretében az európai építőipart, a történelmi környezetbe történő beruházásokat, amelyek munkahelyeket teremtenek és további gazdasági tevékenységek elindításához járulnak hozzá. Ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat a sok esetben állami fenntartású építészeti örökség, a műemléki épületek működtetésében való részvételre és annak olyan vegyes típusú hasznosítása megvalósítására, amely bevételeket termel és biztosítja az állagmegóvást és a fenntarthatóságot. Utal arra, hogy az építészeti örökség megóvására és újradimenzionálására az Európa Kulturális Fővárosa program is fontos uniós hozzájárulás, amelynek keretében számos műemléki helyszín, település- és városrész új életre keltésére nyílhat mód, az ipari örökségek, a barnamezős beruházások során való újragondolással és működtetéssel egyetemben;

21.

kiemeli, hogy a lakossághoz legközelebb állóként a helyi és regionális önkormányzatoknak felelős szerepe van az épített és természeti környezet megóvására irányuló felelősség kialakításában, az emberek gondolkodásának pozitív megváltoztatásában és a lakosság ez irányú aktivizálásában. Általánossá kellene válnia annak, hogy az épített örökség állapotát folyamatosan ellenőrzik, a hatóságoknak pedig ösztönözniük kellene a karbantartási gyakorlatok terjesztését, valamint a tisztviselők és a műemlék-tulajdonosok képzését;

22.

megismétli, hogy a kkv-kra irányuló politikának a lehető legtöbb munkahely létrehozása és a fenntartható gazdasági növekedés érdekében minden szinten nyitottnak kell lennie a különböző üzleti modellekre, és azokkal való együttműködésre (pl. a kulturális és szellemi alkotó tevékenységet végző vállalkozások) (16);

23.

a kulturális örökség minden területén ösztönözni javasolt a magántőke hozzájárulását, amihez adókedvezményekre és a szellemi és tárgyi örökség megőrzésért felelős közgondolkodás kialakítására egyaránt szükség van. Emlékeztet rá, hogy a magánszektor gyakran fontos szerepet játszik a kultúra támogatásában, a vállalati társadalmi felelősségvállalás keretében, adományok vagy egyéb támogató fellépések formájában, ugyanakkor a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulhatnak a fenti támogatás lehető legjobb felhasználását elősegítő környezet kialakításához (17);

24.

meggyőződése, hogy a kulturális örökség az inkluzív helyi és regionális fejlesztés meghatározó hajtóerejét képezi és jelentős anyagi javakat teremt a fenntartható minőségű és felelős kulturális turizmus elősegítése révén, amelynek fejlesztése a helyi és regionális közösségek tárgyi és szellemi örökségére alapul. A Régiók Európai Bizottsága úgy véli, ma már stratégiai fontosságú a szinergiák megteremtése a fenntartható turizmus stratégiák és a helyi, regionális kulturális és kreatív iparágak között a gazdaság és foglalkoztatottság növekedéséhez és a kultúrához szélesebb körben hozzáféréshez;

25.

Ugyanakkor rámutat annak fontosságára, hogy megfelelő egyensúlyt találjanak a kulturális turizmus bővítése és a kulturális örökség védelme között;

26.

a kulturális örökség többfunkciós erejének kihasználása tekintetében kiemeli a kulturális útvonalakat, amelyek országon belül és országhatárokat átlépve nyújtanak értékes hozzájárulást a lakosság és minden érintett szereplő bevonásával a helyi és regionális kulturális értékek megismeréséhez és egyúttal komplex módon járulnak hozzá a foglalkoztatottsághoz és munkahelyteremtéshez és vállalkozások működéséhez (pl. helyi termék előállítása, szállítása, szállások és éttermek működtetése). A tematikus rendezőelv – mint összekötő kapocs – szerint kialakított utak (18) sok esetben kevésbé ismert úti célokat, településeket, falvakat kötnek össze, erősítve ezzel is a turisztikai kínálat sokszínűségét és a vidéki térségek kulturális (építészeti, táji, gasztronómiai és szellemi) örökségének láthatóvá tételét; A kulturális útvonalak (sétautak, kerékpárutak stb.) továbbá jelentős mértékben hozzájárulhatnak a lakosság egészségének a javításához;

27.

rámutat arra, hogy a gasztronómiához kötődő kulturális turizmus keretében a helyi és tradicionális mezőgazdasági termékeknek és élelmiszereknek köszönhetően a helyi gasztronómiai specialitások a kultúra olyan jelentős elemeinek számítanak, amelyek vonzerőt jelentenek a turisták számára. Hangsúlyozza, hogy fenntartható élelmiszertermelés, a helyi és regionális gasztronómiai örökség sokféleségét védő intézkedések hozzájárulnak fenntartható és új munkahelyek teremtéséhez és fontos szerepet játszhatnak a helyi és regionális növekedésben és kohézióban;

28.

kiemeli az Európai Területi Együttműködés (ETC) programok erős hozzáadott értékét a kulturális örökség határokon átnyúló megőrzésében és támogatásában, lebontva a határokat láthatóvá teszi Európát és régióit, városait, településeit a helyi és regionális együttműködéseken keresztül, a kulturális turizmusban támogatja a helyi termékek kereskedelmét, a kreatív iparágak tekintetében pedig lehetővé teszi a szakértelem és tudás megosztását, a régiók gazdaságának erősítését és új piacok elérését. Hozzájárul a demográfiai kihívásokkal küzdő hagyományos készségek és mesterségek eltűnésének megakadályozásához (19). Fontosnak tartja, hogy a makroregionális fejlesztési stratégiák transznacionális együttműködés keretében az európai kulturális örökségi értékek turisztikai termékké alakításával, innovatív és kreatív megoldásokkal egyaránt hozzájárulhatnak a társadalmi, gazdasági és területi kohézió teljesítéséhez;

29.

elismeri, hogy az Európai Digitális Menetrend egyik kihívása Európa kulturális örökségének és emlékeinek digitalizálása, online elérhetővé tétele és megőrzése a jövő generációi számára, amelyben előremutató lépések mutatkoznak (20). A kulturális örökség átfogó megközelítése és szerepének újragondolása során figyelemmel kell lenni a széleskörű és egyúttal új közönség elérésének lehetővé tételére a technológia előnyeinek kihasználásával és a kommunikáció új eszközeinek alkalmazásával, ami előmozdítja a közösségépítést, a tudásmegosztást és gyarapítást, a művelődést, a tanulást és kutatást. Úgy véli, hogy a digitalizáció és az új technológiák egyúttal innovációs lehetőségeket teremtenek a versenyképesség fejlődéséhez; a digitalizált kulturális anyagok kreatív és innovatív iparágazatok számára történő rendelkezésre bocsátása kölcsönösen erősítik egymást;

30.

kiemeli, hogy a múzeumok, a könyvtárak és levéltárak fontos szerepet töltenek be a kulturális örökség területén a közösségi összetartozás erősítésében. A XXI. század információs társadalmában célszerű átgondolni a több tagállamban önkormányzatok által fenntartott és működtetett települési könyvtárak szerepét és jövőjét a kulturális örökségi ismeretek elérhetősége és terjesztése tekintetében. Az új szolgáltatások tartalmának és az új digitális médiumoknak a tervezésekor a gazdasági kritériumok mellett a társadalmi és kulturális igényeket is figyelembe kell venni (21). A korszerű megoldásokról, jó gyakorlatokról tapasztalatcserékhez nyújthatnak segítséget a testvérvárosi együttműködések keretében megvalósuló konferenciák, képzések és tanulmányutak;

31.

fontosnak tartja az uniós projektek digitalizálás előmozdításában betöltött szerepét és az európai könyvtárak, múzeumok és archívumok online anyagait egyesítő rendszer, az Europeana kulturális platform működését, amelynek célja, hogy Európa kulturális és tudományos öröksége mindenki számára hozzáférhetővé váljon. Elismeri, hogy a szerző jogi kérdések, az internetes jogok tisztázása még kihívást jelentenek és ösztönzi a digitalizálás jogi keretfeltételei megteremtésének előmozdítását;

32.

elismeri, hogy az európai kulturális örökség szerves része az európai társadalom történelmének információs forrásait jelentő filmalkotás, a mozgóképörökség, amelyben az ágazati és kulturális lehetőségeket jobban javasolt kihasználni. A film digitalizálása, online elérhetővé tétele tekintetében még akadályok mutatkoznak (22), emellett a mozinak fontos kulturális szerepe van az egyes népekre jellemző kultúra és civilizáció képviseletében. A digitális forradalomnak és a pénzügyi terheknek a hatása állandó változásokat eredményezhet az iparágban helyi és regionális szinten, ezért az RB megerősíti a közös erőfeszítések tételére és együttműködésre vonatkozó kérését annak megakadályozására, hogy a kis filmszínházak eltűnjenek a piacról (23) és ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat a helyi mozik korszerűsítésére vonatkozó uniós források felhasználására;

33.

az RB megerősíti annak fontosságát, hogy minél fiatalabb korban oktatás keretében megkezdődjön a kreatív készségek elsajátítása, ami egyfelől képessé teszi a fiatal nemzedéket arra, hogy maradéktalanul élvezze a kultúrához való hozzáférés új típusait és jobban felkészüljön jövőbeli munkájára, másfelől pedig segít nekik és a társadalom széles körének a digitalizálódás következményeinek kezelésében (24);

34.

üdvözli, hogy a közlemény elismeri a kulturális örökség társadalmi értékei tudatosságának növelése, a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése érdekében működő uniós programok és kezdeményezések eredményeit. Az Európai Örökség Cím és az Európa Kulturális Fővárosa olyan értékes kezdeményezés, amely kiemeli az európai kultúrák gazdagságát, sokféleségét és közös vonásait (25) és megerősíti annak szükségességét, hogy a pályázó városok a helyi és regionális erőforrásokra építve specifikus kulturális programot dolgozzanak ki és ennek erős európai vetületet adjanak, hosszú távú pozitív hatást kifejtve a kulturális ágazatra és az érintett helyszínekre (26); Érdemes megjegyezni, hogy ha az európai örökségben olyan értéket lát a társadalom, amely hozzájárul a fejlődéshez, akkor ki lehet dolgozni néhány egységesített uniós mutatót, amelyek segítségével felmérhető, hogy milyen hatást gyakorol ez az ágazat az egyes régiók gazdaságára, valamint a munkahelyek létrehozására és megtartására;

35.

Úgy véli, hogy „A Kulturális Örökség Európai Éve” – az Európai Unió Tanácsa által kidolgozott javaslatnak (27) megfelelően –, hozzájárulna ahhoz, hogy a kulturális örökséget szélesebb körben is megismerjék.

36.

fontosnak tartja a kiemelkedő örökségvédelmi munka elismerése és a magas szintű szakmai munka terjesztése céljával létrehozott Európai Unió Kulturális Öröksége és az Europa Nostra díjat, amely mozgósítja az elkötelezett embereket, civileket, helyi és regionális önkormányzatokat, magánalapítványokat és vállalkozásokat abban, hogy a történelmi emlékek és helyek új életre keljenek, amihez az országhatárokon átnyúló tevékenységet végző kulturális és kreatív ágazatok igényeire összpontosító új Kreatív Európa program is hozzájárul (28);

37.

úgy gondolja, hogy tovább kell szigorítani a műemlékek, a környezet és annak művészi elemei, valamint a régészeti lelőhelyek ellen irányuló vandalizmussal szembeni szankciókat.

38.

osztja azt az álláspontot, hogy kulturális örökséggel kapcsolatos kutatások előmozdítják a kulturális örökség megőrzését, fejlesztését és népszerűsítését. A Hetedik Kutatási és Fejlesztési keretprogram (FP7), a Közös Programozási Kezdeményezés (JPI) és a Horizont 2020 program az éghajlatváltozásra, a természeti veszélyekre és katasztrófákra választ adó kutatási és innovációs tevékenységek előmozdításával biztosíthatják a dinamikus és fenntartható európai kulturális örökség megvalósulását. Üdvözli a kulturális örökség kutatásának és innovációjának uniós szakpolitikai kerete és menetrendje közeljövőbeni elindulását és ehhez kéri a helyi és regionális önkormányzatokkal való partnerségi együttműködés mechanizmusának kialakítását;

39.

hangsúlyozza azt, hogy a kulturális javakat és szolgáltatásokat mindenki számára elérhetővé szükséges tenni, csökkentve a gazdagok és szegények, városiak és vidékiek, fiatalok és idősek és a fogyatékkal élők életesélyeinek különbségét. Az esélyteremtő programok akkor lehetnek sikeresek, ha az érintettek bevonásával, részvételével jönnek létre a kompetenciákhoz való hozzáférés lehetőségének szélesítésével. Az esélyegyenlőség a kulturális demokrácia nélkülözhetetlen feltétele;

40.

fontosnak tartja, hogy a fiatal generáció megismerje saját települése tárgyi és szellemi örökségét, megértse a védelméhez fűződő érdekeket és részt vállalhasson a kulturális javak népszerűsítésében (pl. Európai Örökség Napok). Úgy véli, hogy az ismeretek birtokában alakulhatnak ki partnerségek a kulturális örökség fenntartható hasznosításához és a tudatos környezethasználathoz. Javasolja, hogy az Európa Örökség Napok keretében, a tematikus hét tartalmi elemeiben szerepeljenek olyan témák, amelyek kulturális téren összekötik hálózatban az önkormányzati tevékenységeket;

41.

úgy véli, hogy az önkéntes tevékenység a helyi lakosság bevonásának, a közönségkapcsolatok fejlesztésének egyik ígéretes formája, komoly szerepe van az ismeretek elsajátításában és a kulturális érdeklődés felkeltésében és hozzájárul a sérülékeny csoportok társadalmon belüli marginalizálódásának megakadályozásához is;

42.

a kulturális örökség fennmaradása, fejlesztése és láthatósága erősítése érdekében az RB fontosnak tartja a kulturális örökségi láncba szervezhető értékek védelmét és fenntartható hasznosítását, a helyi és regionális önkormányzatok és az oktatási, művelődési, kulturális és örökségvédelmi intézmények rendszeres gyakorlat kialakításával javasolt együttműködését és fejlesztését, ami elősegítheti a lakosság közérthető tájékoztatását is. Az együttműködés bizalomépítés, az emberek közötti kapcsolatteremtés és annak biztosítása, hogy a közös kihívásokra közös megoldások szülessenek;

43.

hangsúlyozza a települések közötti és határon átnyúló testvérvárosi együttműködések jelentős szerepét a polgárok aktív részvételének bevonásával a helyi és regionális kulturális örökség és sokszínűség interaktív, élményközpontú módon történő kölcsönös megismerésében. Uniós szinten kiemeli ehhez az Európa a Polgárokért program hozzáadott értékét a testvérvárosi programok és hálózatok kialakításában, valamint a történelmi emlékezettel és európai dimenzióval rendelkező projektekkel támogatja a toleranciát, az EU történelmének és sokszínűségének jobb megértését és összekötő kapcsot teremt Európa és a polgárok között. Az RB üdvözli a program folytatását az új EU pénzügyi ciklusban is (29);

44.

megfontolásra javasolja a települési kapcsolatokon, együttműködéseken keresztül megvalósult kulturális örökségvédelem legjobb gyakorlatának díjazását, erősítve ezzel is az európai uniós identitást,

45.

fontosnak tartja vidéki települési és városi szinten a kulturális örökség területén a tematikus együttműködések kialakítását és működését, az érintett szereplők aktív részvételének előmozdítását a döntéshozatalban, amely a hatékony részvételi kormányzást segíti. Kiemeli a többszintű kormányzás (30) értékét és jelentőségét, amelynek alkalmazása többek között segítséget nyújt a kulturális örökségpolitika bevált gyakorlatainak megosztásban, a részvételi demokrácia továbbfejlesztésében, az egymástól tanulásban, a partnerség és párbeszéd új formáinak kialakulásában, a kulturális örökséghez kapcsolódó ágazati szakpolitikák hatékonyságának és összhangjának megteremtésében;

46.

a kultúra és kulturális örökség jelentőségének újraértékelése hosszú távú folyamat, amely a társadalom minden szereplőjét érinti. Úgy véli, hogy a szemléletváltozást akkor érhetjük el sikeresen, ha abban a népesség minél nagyobb részét érdekeltté tesszük például a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével, a közösségfejlesztéssel, a társadalmi részvétel lehetőségeinek erősítésével, az újra való nyitottság megteremtésével, innovációs készségek és a kulturális értékek létrehozásához, megismeréséhez és élvezetéhez szükséges képességek fejlesztésével. Közös feladat, hogy minden szereplő bevonásával lehetővé tegyük a versenyképes tudás és műveltség megszerzését, amely szükséges az EU előtt álló kihívások sikeres megválaszolásához. Ezzel kapcsolatban az RB üdvözli és támogatja az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács 2014. november 25-i ülésen megfogalmazott következtetések 28. pontját, mely szerint fontolóra kell venni a kulturális örökség európai évének kijelölését. Ez elősegítené a közös célok megvalósulását összeurópai kontextusban;

47.

hangsúlyozza, hogy a kultúra a külkapcsolatokban is fontos szerepet játszhat a népek közötti különbségek áthidalása, valamint a közös értékek elismerése révén. Ezért az RB azt kéri, hogy tegyék ismertebbé a magas szintű kulturális kapcsolatokat, és ezzel kapcsolatban tudomásul veszi az arra irányuló közelmúltbeli erőfeszítéseket, hogy a kulturális diplomáciát beépítsék az Európai Unió külkapcsolataiba, különösen a „Kultúra az EU külkapcsolataiban” elnevezésű előkészítő intézkedések által;

48.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az együttműködést a kulturális javak és kulturális tárgyak tiltott kereskedelme elleni küzdelemben is erősítsék. Ezért felkéri a tagállamokat, hogy ratifikálják az 1970. évi UNESCO-egyezményt és az 1995. évi UNIDROIT egyezményt, és a nemzeti jogszabályok megfelelő módosítása, valamint a rendőrség és az EU határain folyó vámellenőrzések erősítése révén biztosítsák hatékony végrehajtásukat;