21.1.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/59

1.

Az Európai Unió Tanácsa olasz elnökségének felkérésére a Régiók Bizottsága megalapozott javaslatokat dolgoz ki arról, hogy európai összeköttetések segítségével különösen az elkövetkező öt év során hogyan lehet kiaknázni az ikt-szektorban mint növekedési és munkahely-teremtési forrásban rejlő óriási lehetőségeket.

2.

Az új ipari forradalom idején a digitalizálást Európa a társadalmi és gazdasági fejlődés motorjaként használhatja, összhangban az Európa 2020 stratégiával. Fel kell ismerni, hogy a megrendelőnek milyen szolgáltatásra van szüksége, és ennek megfelelő technológiát kell tudni fejleszteni, emellett tisztában kell lenni azzal, hogy a vásárlónak nemcsak a termék, hanem a termelékenység, a munkahelyi biztonság és a vásárlói elégedettség is fontos. Mindez elérhető a digitalizálás hasznosításával. A körkörös gazdaság, a digitalizálás és a szolgáltatások kialakítása segítségével új „zöld” munkahelyek teremthetők, és megújítható a hagyományos ipar. Az Európai Bizottság tanulmányai szerint a digitális belső piac fejlesztésének felgyorsításával az európai GDP 2020-ig 4 %-kal növekedhetne, a kormányzati kiadásokat pedig 15-20 %-kal lehetne csökkenteni a közszolgáltatások digitalizálásával (1). Az internet még magas munkanélküliség idején is két megszűnő munkahely mellett öt újat teremt. A digitális menetrendhez kapcsolódó közös európai intézkedésekkel a becslések szerint hosszú távon minden iparágban akár 3,8 millió új munkahely teremthető.

3.

Európa azonban nem minden szempontból áll készen arra, hogy a digitalizálás révén növekedést és munkahelyeket teremtsen. A polgárok ikt-készségeit fejleszteni kell, mivel a lakosság közel fele csak kis mértékben vagy egyáltalán nem rendelkezik ilyen készségekkel. Mivel a szolgáltatások fejlesztése globális üzleti környezetben, informatikai eszközökkel történik, fontos javítani Európa versenypozícióját a szolgáltatásnyújtás és -fejlesztés terén. A vállalkozások is kihívásokkal teli környezetben működnek; a forgalmuk alapján a világ 10 vezető ikt-vállalata között egyelten európai cég sem található.

—

Ösztönözni kell és alaposan meg kell tervezni a különféle finanszírozási mechanizmusok közötti, illetve a köz- és a magánszektor közötti szinergiákat, hogy jó minőségű és megfizethető infrastruktúrát lehessen kialakítani, amely képes támogatni a felhőalapú szolgáltatásokat, az óriási méretű adathalmazokat és a gyors szélessávú kapcsolatot.

—

Az uniós, nemzeti, regionális és helyi kormányzatoknak kiemelten kell foglalkozniuk azzal, hogy megfelelő digitális és vállalkozási készségekkel lássák el az embereket, melyek segítségével azok maximálisan ki tudják aknázni az új technológiákat, elemezni tudják az óriási méretű adathalmazokat, tisztában vannak a kiberbiztonsággal kapcsolatos kérdésekkel, javítani tudják foglalkoztathatóságukat és új üzleti lehetőségeket tudnak teremteni.

—

Az uniós, nemzeti és szubnacionális hatóságoknak olyan rugalmas szabályozási keret kialakítására kellene törekedniük, amely megkönnyíti az ikt-vállalkozások alapítását és működtetését és csökkenti ennek költségeit, miközben könnyen hozzáférhetővé teszi a finanszírozást és ösztönzi az innovációt, ezen belül az értékelési és jutalmazási politikákat is.

—

A helyi és regionális önkormányzatoknak a polgárok digitális képzésében, a digitális infrastruktúrák gyakran határokon átnyúló vagy régióközi együttműködés keretében történő kiépítésében és kezelésében, az innovációs és vállalkozói felfedezési folyamatban és az e-kormányzás megvalósításában játszott kulcsszerepét és lehetőségeit figyelembe kellene venni a digitális egységes piac kiteljesítésére irányuló minden jövőbeli intézkedésben.

4.

kedvezően fogadta az elektronikus kommunikáció belső piacára vonatkozó intézkedésjavaslatokat, melyeknek célja az, hogy felgyorsítsák valamennyi gazdasági ágazat dinamikus és tartós növekedését és a munkahelyteremtést, ami magas szintű fogyasztóvédelmet is biztosít. A helyi és regionális önkormányzatoknak az e-kormányzás megvalósításában játszott kulcsszerepét és lehetőségeit a digitális egységes piac kiteljesítésére irányuló minden jövőbeli intézkedésben figyelembe kellene venni;

5.

emlékeztet arra, hogy a kiemelt kezdeményezések – köztük a digitális menetrend – alapvetően segítik a növekedést. A kiemelt kezdeményezéseket arra kellene használni, hogy előmozdítsák a különféle szintek közötti, az Európa 2020-as célokat szem előtt tartó szakpolitikai koordinációt, és bele kellene építeni őket a legfontosabb dokumentumokba. A kiemelt kezdeményezéseket a helyi és regionális önkormányzatoknak továbbra is hivatkozási keretként kellene alkalmazniuk, nemcsak a szakpolitikai tervezés során, hanem a magasabb kormányzati szintekkel és más érdekeltekkel való kapcsolattartáshoz is. Emellett a helyi és regionális önkormányzatok (és velük együtt az olyan közintézmények, mint a könyvtárak, a kórházak és az iskolák) határozottabb szerepet vállalhatnának a Horizont 2020 eredményeinek terjesztésében és felhasználásában;

6.

emlékeztet arra, hogy részleges optimalizálással nem valósítható meg gazdasági növekedés és munkahelyteremtés, ehelyett mindenre kiterjedő szemléletre, irányításra és intézkedésekre van szükség. A helyi és regionális önkormányzatok például saját tevékenységeik során jobban ki tudják használni a digitalizálás előnyeit, ha költségvetési eljárásaik és mutatóik jó összeredményeket feltételeznek és az egyes tevékenységi területek közötti együttműködésre ösztönöznek. Emellett az RB fontosnak tartja, hogy a kormányzati hatáskörök és az új innovatív fejlesztések iránti igény között megfelelő legyen az egyensúly, hogy új innovatív adminisztratív módszereket lehessen kidolgozni. A problémák megelőzését, illetve új társadalmi innovációk fejlesztését és tesztelését célzó kísérleti projektekre szánt finanszírozási forrásokkal igen jók a tapasztalatok;

7.

az alulról induló kezdeményezések és a felülről jövő stratégiai irányítás ötvözését sürgeti. A helyi és regionális szereplők a digitalizálás fejlesztésének és hasznosításának fontos motorjai. A helyi és regionális döntéshozók, a munkavállalók és a lakosság mind hajtóerőt jelenthetnek, feltéve, hogy rendelkezésükre állnak a szükséges ismeretek és készségek, és pozitívan viszonyulnak a digitalizáláshoz. E készségek kialakítása a helyi és regionális szereplők feladata. A helyi és regionális szintnek szorosan figyelemmel kellene kísérnie a saját fejlődését, hogy a helyi, illetve regionális szereplők ne álljanak saját maguk útjában;

8.

emlékeztet arra, hogy a polgárok Európájában a digitalizálás lehetővé teszi az emberek közti kapcsolatépítést és kapcsolattartást: társaloghatnak, tanulhatnak egymástól, közös véleményt alakíthatnak ki, továbbá saját kívánságaikkal és célkitűzéseikkel hozzájárulhatnak a döntéshozáshoz és erősíthetik a közös európai identitást. Az új munkahelyek a piactól függenek, a piaci kínálat pedig könnyebben létrejön, ha az európai digitális identitás erős, és a polgárok hasznosítani akarják a digitalizálást, sőt, új digitális megoldásokat igényelnek;

9.

emlékeztet arra, hogy a munkamódszerek megváltoztatása révén a digitalizálás egyes munkahelyeket elkerülhetetlenül feleslegessé tett, és emiatt fontos, hogy a vállalkozások és az állami szektor képes legyen megújulni és kiaknázni a jól képzett munkaerőt, hogy több hozzáadott értéket teremtsen. A digitalizálás azt is lehetővé teszi, hogy a polgárok mikrovállalkozások révén biztosítsák a megélhetésüket. Emellett a digitalizálás révén törekedni kellene a gyorsan növekvő vállalkozások ösztönzésére is, mivel ez lehetővé teszi a szolgáltatások és termékek időtől és helytől független előállítását és rendelkezésre bocsátását. A digitalizálásból a távoli területeken élő szereplők is másokkal azonos feltételek mellett profitálhatnak;

10.

hangsúlyozza, hogy uniós és tagállami szinten olyan növekedési stratégiára van szükség, amely figyelembe veszi a digitális menetrend biztosította lehetőségeket, hogy az eddiginél jobb és biztosabb munkahelyek teremtését támogassa, különösen a fiatalok számára. A foglalkoztathatóságért nem csak az érintett személy felelős: minden érdekcsoportnak, pl. a vállalkozásoknak, a felsőoktatási intézményeknek, az iskoláknak, az önkormányzatoknak és a fiataloknak is hozzá kellene járulniuk;

11.

megjegyzi, hogy a természeti erőforrásokkal való ellátás biztosítása és a szénlábnyom csökkentése a fenntartható fejlődés sarokpontjai. Európa gazdasági növekedésének így a fogyasztói javak előállításának fokozása helyett valami máson kell alapulnia. A digitális módon előállítható és értékesíthető termékek és szolgáltatások a természeti erőforrások alacsonyabb mértékű megterhelése mellett eredményezhetnek növekedést (2);

12.

arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőségeik vannak a köztulajdon – különösen az épített környezet és az épületek – élettartamának növelésére az ikt-k, az információ-modellezés és a PPP-kultúra segítségével;

13.

rámutat arra, hogy a technológia-alapú termékfejlesztés mellett figyelmet kellene fordítani az emberközpontú eljárások, szolgáltatások és termékek fejlesztésére, ideértve a fogyasztó-, illetve felhasználóközpontú tervezést, a különféle szereplők közös fejlesztési együttműködését (co-creation) és a gyors kísérleti projekteket (rapid piloting). Az RB támogatja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt, melynek segítségével új infrastruktúrák fejleszthetők a digitális közszolgáltatásokhoz, illetve lehetőségek tárhatók fel arra, hogy a különféle problémákkal küzdő régiók könnyebben rátaláljanak az Európa különböző területeiről származó megoldási javaslatokra. Ilyen intézkedésekkel biztosítható, hogy a digitális termékek gyorsabban és jobban megfeleljenek a piac és ezen belül a közszektor valódi igényeinek, és javuljon az európai termékek és vállalkozások versenyképessége;

14.

sürgeti annak megvizsgálását, hogy áthidalható-e az ikt és az „üzleti tevékenységek” közötti szakadék úgy, hogy az információsrendszer-szolgáltatásokat átfogó architektúrán keresztül irányítják, azaz nemcsak információ- vagy operatív irányítás révén, hanem holisztikus megközelítéssel. Az átfogó architektúramodellben a legfontosabb az, hogy a megvalósítandó információs és technológiai környezetet megfelelően irányított, szisztematikus módon a fő tevékenységek stratégiai és operatív szükségleteihez kell igazítani;

15.

ezért megjegyzi, hogy azokon a területeken, ahol a piaci mechanizmusok nem bizonyulnak elégségesnek, kiemelt szerepük és felelősségük van a helyi és regionális önkormányzatoknak az egyenlő és megfizethető szélessávú hozzáférés biztosításában, és sürgeti, hogy a ritkán lakott vidéki területek digitális felzárkóztatására irányuló projekteket általános gazdasági érdekű szolgáltatásként ismerjék el (3);

16.

emlékeztet arra, hogy az ikt-knak az innováció terén történő hasznosításával választ adhatunk a legfontosabb társadalmi-gazdasági kihívásokra, és új szakpolitikai keretet javasol, mellyel az Európai Unió ösztönözné, hogy az ikt-alapú vállalkozási tevékenység a komoly – pl. az éghajlatváltozással, az energetikai kihívásokkal vagy a népesség elöregedésével kapcsolatos – társadalmi problémák megoldására irányuljon. Az egyik legfontosabb európai innovációs partnerség a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozik, és elektronikus szolgáltatások fejlesztését sürgeti a tevékeny időskor érdekében (digital active ageing). Az időseknek szánt, az egészségi állapotot javító és a társas életet elősegítő digitális szolgáltatásokba való befektetéssel Európa úttörővé válhat ezen a területen, ami megteremti egy új globális exportpiac alapjait. Ezzel párhuzamosan Európa csökkenthetné az öregedéshez kapcsolódó kiadásokból eredő nyomást;

17.

növekedést és munkahelyeket teremtő lehetőséget lát a digitalizálás és az olyan hagyományosan erős európai ágazatok innovatív módon történő ötvözésében, mint az idegenforgalom vagy a kultúra. Például a szolgáltatók és a szolgáltatások igénybevevői új, innovatív digitális platformok és módszerek segítségével találkozhatnak egymással. A helyi és regionális szereplők segíthetnek abban, hogy a turisztikai és kulturális szolgáltatók hasonló szolgáltatókat találjanak más európai régiókban, és – digitális megoldások alkalmazásával – kapcsolatba lépjenek egymással, közösen növelve ismertségüket. Az idegenforgalmi és kulturális szolgáltatások igénybevevői használhatják és a közösségi ötletbörze (crowd-sourcing) révén maguk is bővíthetik a tartalmakat. A nyilvános adatbázisok, mint a múzeumok, archívumok és könyvtárak digitális anyagai új turisztikai és kulturális szolgáltatások alapjait képezhetik;

18.

azt ajánlja, hogy a digitalizálás elterjesztése érdekében vezessenek be egymást kiegészítő üzleti modelleket, aminek köszönhetően például a szociális vállalkozások és a harmadik szektor szereplői szolgáltatásokat nyújthatnak ott, ahová az állami szektor nem ér el, és ahol a vállalkozások még nem látnak üzleti lehetőségeket;

19.

felhívja a figyelmet arra a kutatási eredményre, hogy az ikt-beruházások jobban hozzájárulhatnak a regionális növekedéshez, mint más tőkebefektetések. Ezért javasolja, hogy kezeljék kiemelten a digitális egységes piac 2015-ig történő megvalósítását, valamint a távközlési-infrastruktúra beruházási igényeinek kielégítését, az uniós strukturális alapok teljes körű felhasználásával, a magán- és közberuházások megfelelő arányú ötvözésének előmozdításával, más finanszírozási források, például az Európai Beruházási Bank eszközeinek felhasználásával, és a megfelelő szabályozási keret kialakításával. Az igen sűrűn lakott térségekben a magánszféra támogathatná az infrastruktúra-beruházásokat, a többi régiónak inkább a közforrásokhoz kellene hozzáférést biztosítani az ilyen infrastruktúrák támogatásához;

20.

üdvözli az Európai Bizottság „Összekapcsolt közösségek” (Connected Communities) kezdeményezését, melynek célja az, hogy az önkormányzatoknak és a helyi szélessávú partnerségek tagjainak és a szolgáltatóknak iránymutatást adjon arról, hogy hogyan juthatnak finanszírozáshoz és hogyan fejleszthetnek testre szabott üzleti modelleket, melyek segítségével gyors szélessávú kapcsolatot kínálhatnak a helyi közösségnek. Az RB arra ösztönzi a helyi és regionális szereplőket, hogy használják fel az EU által a szélessávú infrastruktúra kialakítására nyújtott új finanszírozási eszközöket és támogatást;

21.

úgy véli, hogy a gyors hálózatok elérhetősége, használatba vétele és költségeik csökkentése munkahelyeket teremt az európai vállalkozásoknál, felgyorsítja a modern szolgáltatások fejlesztését, előmozdítja az elektronikus kereskedelmet és üzleti lehetőségeket kínál a dolgok internete (IoT – Internet of Things) és a gépek közti kommunikáció (M2M – Machine-to-Machine) területén. Az RB-t aggasztja az a tendencia, hogy a következő generációs technológiák (felhőalapú szolgáltatások, 3D-s nyomtatás, e-egészségügy, e-kormányzás, intelligens városok, szórakoztatás, távjelenlét, óriási méretű adathalmazok (big data), a gépkocsik hálózatba kapcsolása stb.) még nagyobb sávszélességet és folyamatos szolgáltatást igényelnek szerte Európában, és az ezek megvalósításához kifejlesztett üzleti modellek a teherbíró képességüket meghaladó mértékben növelik a helyi és regionális önkormányzatok költségeit. Az RB fontosnak tartja, hogy a szélessávúprojektek összköltségvetésében az indulási költségeken túl felmerülő, többek közt a gyors technológiafejlődésből fakadó költségeket is figyelembe vegyék;

22.

emlékeztet arra, hogy az intelligens városokra és községekre vonatkozó európai innovációs partnerség (4) olyan platform, amely hatékonyan előmozdítja a digitalizálásra alapuló fenntartható növekedést. A termékfejlesztés és a kísérleti platform hatékony működéséhez jól működő innovációs és üzleti ökoszisztémára is szükség van. A helyi és regionális szereplők az összekapcsolt intelligens városok együttműködése révén tudják legjobban ösztönözni a vállalkozások által létrehozott megoldások továbbfejlesztését és ezzel előmozdítani a vállalkozások versenyképességét a globális üzleti környezetben;

23.

azt javasolja, hogy az intelligens szakosodási stratégiák (RIS3) kidolgozása során a régiók éljenek a digitalizálás eszközével, hogy több hozzáadott értéket teremtsenek, és így a régió gyorsabban fejlődhessen. Az RB arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy hozzanak létre innovatív és vállalkozói felfedezési folyamatokat és irányítási mechanizmusokat a különféle állami és magánfinanszírozási mechanizmusok közötti szinergiák optimalizálása, a különféle regionális és helyi projektportfóliók közti szinergiák létrehozása és annak érdekében, hogy előtérbe kerüljön az európai partnerségeknek pl. a Horizont 2020, az Interreg és a makrorégiók keretében történő kialakítása;

24.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel annak biztosítása érdekében, hogy a régiók egyértelmű iránymutatást kapjanak arról, hogy a RIS3 stratégiák hogyan valósíthatók meg több forrásból finanszírozott nagyszabású „megavállalkozások” és projektportfóliók révén, melyeket a hagyományos, egyedi projektirányítás helyett szinergikus együttműködést megvalósítva szerveznek. A munkakultúra ilyen irányú fejlesztésében kulcsszerepe van a digitális projektirányítási eszközöknek és a virtuális munkakörnyezeteknek;

25.

megjegyzi, hogy már korábban javasolta, hogy a Horizont 2020 programon és a strukturális alapokon belül hajtsanak végre a kutatás, az innováció és az intelligens szakosodási stratégiák összekapcsolását szolgáló intézkedéseket annak érdekében, hogy létrehozzák a kiválósági fokozatok objektív mutatóit és kiépítsék az európai kutatási térséget (5). Felveti továbbá, hogy a kifejlesztett mutatókat fel lehetne használni a közforrásokból finanszírozott kutatási projektek hasznának értékelésére. Az értékelésnek az olyan eredményekre és hatásokra kellene koncentrálnia, mint például a helyi és regionális önkormányzatok haszna, új üzleti lehetőségek és munkahelyteremtés, a szolgáltatás megtervezésének, funkcionalitásának, használhatóságának és hatékonyságának javítása, a termékek és szolgáltatások általános minősége vagy általában az innovációs rendszerekhez való hozzájárulás;

26.

véleményeiben hangsúlyozta az innovatív közbeszerzés aktív alkalmazását, ötvözve ezt az eljárások egyszerűsítésével. Arra ösztönzi a helyi és regionális tisztviselőket, hogy ezeket az elveket alkalmazzák a digitális megoldások elterjedésének felgyorsításához;

27.

az európai belső piac működésének és a digitális gazdaság versenyképességének legfontosabb feltétele az, hogy összehozzák a digitális megoldások létrehozását szolgáló értékhálózatok szereplőit: pl. tartalomszolgáltatókat, forgalmazókat, elosztási csatornákat, az internetes kereskedelmet, szoftverfejlesztőket, távközlési szolgáltatókat és finanszírozókat, kutatási és innovációs, oktatási és szellemi tulajdonjogi szakértőket. Az RB azt ajánlja, hogy a helyi és regionális szereplők vállaljanak nagyobb szerepet az európai szintű és régiók közötti értékhálózatok kiépítésében és irányításában;

28.

megjegyzi, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés javítható az információk, a folyamatok, a közterületek és a közfinanszírozású K+F-projektekből származó járulékos innovációk hozzáférhetővé tétele révén. Például ha az önkormányzatok külön lefixált díj ellenében rendelkezésre bocsátják a helyiségeiket és az ott található hálózati kapcsolatot és eszközöket, azzal támogathatják a mikrovállalkozókat, illetve különféle lakossági csoportokat mozgósíthatnak;

29.

megjegyzi, hogy európai bizottsági tanulmányok kimutatták, hogy a közszféra és a közfinanszírozású szereplők adatainak hozzáférhetősége ösztönzi a gazdasági növekedést, és új üzleti lehetőségeket teremt a kkv-szektor kisebb vállalkozásai számára is, földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül. A közszféra információinak nyilvánossága jobb feltételeket nyújthat a digitális belső piac működéséhez, ahol egyszerű, biztonságos és rugalmas hozzáférés biztosítható a fogyasztók számára a legális digitális tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz (6);

30.

emlékeztet arra, hogy a közszféra adatainak nyilvánossá tételéhez szükséges technológia már fejlett, azonban helyi és regionális szinten nem feltétlenül áll rendelkezésre sem a kellő szakértelem, sem pedig az újrafelhasználható adatok felleléséhez szükséges mechanizmusok (7). A metaadat az információ további felhasználásának fontos dimenzióját képezi, és a metaadatok szabványosított formában való közzététele jelentős mértékben fokozná az információk határokon átnyúló megosztását, hasznosíthatóságát és értékesítését;

31.

rámutat arra, hogy az interneten megtalálható adatok mennyisége rohamtempóban nő. Az óriási méretű adathalmazok hasznosításától az elkövetkező években új üzleti lehetőségeket és munkahelyeket várunk, de a közszektorban, pl. az egészségügyi ellátásban, a közlekedésben vagy a foglalkoztatási szolgáltatásokban e hasznosítás még gyerekcipőben jár. A nyilvános és óriási méretű adathalmazok, a köz- és magánadatbázisok egyesítésében hatalmas lehetőségek rejlenek. Az uniós szabályozást olyan irányba kellene fejleszteni, hogy lehetővé tegye az óriási méretű adathalmazok célszerű hasznosítását úgy, hogy közben ne sérüljön a polgárok adatainak védelme;

32.

támogatja, hogy Európában a világ legbiztonságosabb hálózati környezetét alakítsák ki, és javasolja, hogy a globális versenyben Európa biztonságos és szilárd üzleti környezetként jelenjen meg, ahol kiváló az adatforgalmi infrastruktúra. Így vonzani tudná az informatikára erősen támaszkodó vállalatokat, hogy európai régiókban fektessenek be és terjeszkedjenek. Az informatikai hálózatok fennakadásait, valamint az ellenük irányuló támadásokat és az internetes bűnözést minimálisra kell csökkenteni, mivel ártanak a vállalatok imázsának, csökkentik a munka termelékenységét és kárt okoznak a vállalkozások számára létfontosságú adatokban;

33.

sürgeti, hogy Európa területén hozzanak létre technológiai platformokat, és a kiberbiztonság érdekében vizsgálják meg, hogy a jelenlegi internet mellett szükséges volna-e egy zártabb internethálózat kiépítése. Ezek versenyelőnyt nyújtanának a bizalomra épülő üzleti tevékenységek, a felhőalapú szolgáltatások és a kutatás terén. Az Európai Unió pedig arra sarkallhatná az általa finanszírozott szereplőket, hogy vegyék igénybe ezeket a platformokat, felgyorsítva ezzel az új megoldások kereskedelmi sikerét;

34.

hangsúlyozza, hogy a biztonsági követelmények betartásáról minden szinten alapvetően fontos gondoskodni annak érdekében, hogy biztosítva legyen a magánélet és a személyes adatok minél magasabb szintű védelme, és hogy engedély nélkül ne lehessen nyomon követni semmilyen személyes és személyhez kötődő adatot, például vásárlási szokásokat, egészségi állapotot, orvosi adatokat stb., illetve ezek alapján a személyről képet alkotni. A személyes adatok védelmét abból a szempontból is meg kell vizsgálni, hogy a különböző forrásokból származó adatok automatikus összekapcsolása az egyénekről igen részletes képet alkothat (8);

35.

megjegyzi, hogy a digitalizálás révén, ideértve a virtuális szabadegyetemet (Massive Open Online Courses) is, a felsőoktatásban jelenleg hasonló szerkezeti átalakulás megy végbe, mint amely például a média működési környezetét is megváltoztatta. Fennáll a veszélye, hogy a felsőoktatás terén Európa lemarad a világ más régióitól, melyek az oktatás megújítása érdekében információs és kommunikációs technológiákra alapuló stratégiákba ruháznak be. Másrészről a helyi és regionális szereplőknek lehetőségük is van arra, hogy a felsőoktatási intézményekkel együttműködésben a digitális eszközökkel megújítsák az oktatási szektort. Ez jobb feltételeket teremtene az európai szereplőknek ahhoz, hogy megállják a helyüket a növekvő globális oktatási piacon, ugyanakkor lehetőséget is teremtene új munkahelyek teremtésére a felsőoktatási szektorban. A digitalizálást kiaknázó felsőoktatási intézmények a tudásháromszög (kutatás, innováció, oktatás) elvét alkalmazva hitelesebben tudnák megújítani régiójuk más ágazatait, és így segíteni a vállalkozásoknak az új munkahelyek teremtésében vagy az állami szektornak az e-kormányzat vagy e-szolgáltatások kifejlesztésében;

36.

örömmel fogadja, hogy a digitális munkahelyekkel foglalkozó „nagykoalíció” (Grand Coalition for Digital Jobs  (9)) keretében és az ágazattal együttműködve igyekeznek előmozdítani az ikt-felhasználók számára szükséges készségeket. Mind a szervezeteknek, mind az egyéneknek egyre inkább alkalmazkodniuk kell: többet és új dolgokat kell tanulniuk, hogy lépést tudjanak tartani. Emiatt egyre sürgetőbb, hogy a vállalkozások és a kormányzatok innovatív módszereket fejlesszenek ki, hogy a jövőben is biztosítani tudják a szükséges készségeket. Az előttük álló legnagyobb akadály a megfelelő tudás és kompetencia hiánya. Különösen a munkanélküliek digitális készségeit kellene javítani, és lehetőséget kellene kínálni a felsőoktatási vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezőknek, hogy kitanulják az internetes kereskedelmet. Az RB támogatja az európai internetes vállalkozást fejlesztő kezdeményezéseket;

37.

támogatta azt a javaslatot, hogy az új Erasmus+ és Horizont 2020 képzési programokon keresztül támogassák az oktatásszolgáltatókat új üzleti és oktatási modellek kidolgozásában és olyan kísérleti programok elindításában, melyek innovatív oktatási módszereket, tantervfejlesztést és készségértékelést tesztelnek (10). A növekedés és a munkahelyteremtés érdekében az RB támogatja, hogy a helyi és regionális szereplők saját fenntartású vagy finanszírozású tanintézeteket nyissanak, melyek élő laboratóriumként szolgálnának az új digitális tanulási módszerek fejlesztésére, tesztelésére és kipróbálására;

38.

emlékeztet arra, hogy az egész életen át tartó tanulás életkortól független, és nem csak formális oktatás keretében történik. A nyílt technológiáknak és az internetes kurzusoknak köszönhetően mindenki bárhol, bármikor, bármilyen eszközzel és bárki támogatásával tanulhat. Így a polgárok ikt- és adatvédelmi ismeretei is fejleszthetők. Az RB hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális szereplőknek biztosítaniuk kellene, hogy a médiajártasságot a koragyermekkori neveléstől kezdve a tudományos vagy szakképesítést nyújtó oktatásig bezárólag minden oktatási szinten szisztematikusan fejlesszék. Például Európában javítani lehetne a digitális készségekre vonatkozó normákat és tanúsítványokat, és ösztönzőkként lehetne őket használni;

39.

üdvözli az Európai Bizottság által indított e-tanulási (e-Learning) portált és az erre fordított Erasmus+-forrásokat. Ha a jövőben egy közös portálra gyűjtenék a nyitott oktatási segédanyagokat és például az Európai Unió által finanszírozott kutatás-fejlesztési projektek legfontosabb eredményeit, az növelné az európaiak szaktudását és versenyképességét.