52014DC0247

I. Háttér

Az EU, a tagállamai és kulcsfontosságú partnerei számos tevékenységet végeznek a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris (CBRN) és robbanóanyagokkal kapcsolatos események megelőzésére, valamint a polgárok, az intézmények és az infrastruktúra ilyen eseményekkel szembeni védelmére való képesség javítása érdekében.

Többet kell azonban tenni. Az EU CBRN cselekvési terve[1] és a robbanóanyagok biztonságának fokozásáról szóló uniós cselekvési terv[2] keretében készített 2012-es eredményjelentések[3] nyomán széles körű konzultációra került sor a tagállamokkal és más érdekelt felekkel ezeknek a problémáknak a leghatékonyabb kezelése érdekében. Az uniós szinten kezelendő kulcsfontosságú prioritásokra való összpontosítás érdekében új CBRNE-menetrend készült.

A Tanács a 2012. december 11-én elfogadott következtetéseiben „hangsúlyozza, hogy fel kell térképezni azokat a területeket, ahol a jelenlegi biztonsági szabályok nem elégségesek, valamint aláhúzza azt is, hogy kiemelt feladatként kell összpontosítani azokra a további közös erőfeszítésekre, amelyeket a veszélyes CBRNE-anyagok előállítása, tárolása, kezelése és szállítása biztonságának a megerősítésére irányulnak”. A Tanács továbbá arra „ösztönzi a Bizottságot, hogy […] alkalmazza az EU CBRN cselekvési tervét, valamint a robbanóanyagok biztonságának fokozásáról szóló uniós cselekvési tervet, hogy azok alapján egy […] módosított szakpolitika kerüljön kialakításra”.[4]

Ez a közlemény az első lépés az új CBRNE-menetrend végrehajtása terén. Célja, hogy eredményt érjen el a CBRNE-veszélyek felderítése területén, és hatékony intézkedéseket vezessen be e veszélyek és kockázatok uniós szinten történő felderítése és mérséklése érdekében.

II. Háttér és célkitűzések

II.1. Veszélyek és kockázatok változó környezete

A polgárok, az intézmények, az infrastruktúrák és a vagyon védelme az EU terrorizmusellenes stratégiájának[5] négy pillére közül az egyik kulcsfontosságú pillér A CBRNE-veszélyek uniós megközelítésének figyelembe kell vennie az EU belső biztonsági stratégiáját[6] is, és kulcsfontosságú célkitűzései között szerepelnie kell a CBRNE-kockázatok felderítésének és mérséklésének.

Közelmúltbeli fejlemények – ahogyan az INTCEN[7] vagy az Interpol jelentései bizonyítják – alapos okot adnak annak vélelmezésére, hogy a CBRN-anyagok és a robbanóanyagok jelentette veszély továbbra is nagy, és fokozódik. A madridi, a londoni és a moszkvai terrortámadásokhoz, valamint a tavalyi bostoni maratonon elkövetett pokolgépes merénylethez hasonló események, továbbá a dzsihádisták számára a zsúfolt helyek megcélzására adott közelmúltbeli tanácsok[8] bebizonyították, hogy a támadók milyen újító szelleműek és opportunisták tudnak lenni, valamint azt, hogy a nyilvános eseményeket és a városok biztonságát fenyegető veszélyeket hatékonyabban kell felderíteni. Annak ellenére, hogy a terroristák inkább kereskedelmi vagy házilag készített robbanóanyagokat használnak, a CBRN-hatóanyagok – például a szarin, a ricin vagy az anthrax – szintén komoly veszélyt jelentenek. A tokiói metróban 1995-ben vegyi hatóanyaggal (szarinnal) és az Oregonban 1984-ben[9] biológiai hatóanyaggal (szalmonellával) elkövetett támadás óta terrorista csoportok megkísérelték, hogy képességet szerezzenek a CBRN-anyagok kezelésére és működtetésére. A szaringáz közelmúltbeli szíriai használata szintén előtérbe hozta ezt a kérdést.

CBRN-anyagok lopása és nem megfelelő helyre tétele minden évben több száz alkalommal előfordul. A közelmúltban (Grúziában 2010-ben és Moldovában 2011-ben) történt nagy dúsítású urán lefoglalása azt jelzi, hogy a radiológiai és nukleáris anyagokkal folytatott kereskedelem továbbra is súlyos probléma. Évente több mint 150 ilyen esetet jelentenek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) esemény- és kereskedelmi adatbázisának (ITDB). A tiltott kereskedelem eseteit illusztráló számos példa kiemeli, hogy olyan hatékony ellenintézkedéseket kell kidolgozni, amelyek nem csupán a kereskedők ilyen anyagokhoz jutásának megakadályozásán, hanem hatékony felderítési stratégián is alapulnak.

Érzékeny információkhoz és anyagokhoz hozzáférő, magas szintű képzettséggel rendelkező személyek is jelenthetnek veszélyt, amilyen például az a biológiai védelemmel foglalkozó, az USA katonai erői számára orvosi kutatásokat végző rangidős kutató, aki a 2001-es anthrax-támadások állítólagos elkövetője volt, vagy a CERN[10] francia tudósa, akit azért ítéltek el, mert az al-Kaida számára franciaországi támadások végrehajtásában nyújtott segítséget.

A radikalizálódással kapcsolatos uniós vita a közelmúltban fokozódott. A legfrissebb beszámolók szerint a szíriai hazatelepülők különös aggodalomra adnak okot. Előfordulhat, hogy az érzékeny területekhez hozzáféréssel rendelkező és ilyen területeken dolgozó szíriai hazatelepülők és más radikális személyek közül egyesek arra használják bennfentes ismereteiket, hogy kritikus infrastruktúrákra, például víztisztító üzemekre mérnek csapást, vagy vasúti áramellátó berendezéseket tesznek üzemképtelenné. E bennfentes veszélyek nemzetközi hatást is kifejthetnek, és ennélfogva az EU biztonságára is veszélyt jelenthetnek.

Puha célpontra irányított támadást illusztráló közelmúltbeli példa a 2013-as bostoni maratonon elkövetett pokolgépes merénylet, ahol a fiatal támadók régi bombakészítési módszert alkalmaztak. Ez a példa, valamint a korábbi metró- és vasúti támadások rávilágítanak arra, hogy javítani kell a veszélyek felderítését.

Bár a nemzeti szintű fellépés továbbra is alapvető szerepet tölt be a terrorizmus elleni küzdelemben, a jövőbeli CBRNE-kockázatok uniós szintű előrejelzéséhez és az azok megakadályozásához határozott, jobban kialakított és arányos stratégiára van szükség, amely többek között kiterjed a szóban forgó anyagok jogellenes előállításának, kezelésének, rejtegetésének és tárolásának módszereire.

Ezért fontos, hogy proaktív megközelítés elfogadására, valamint eredményes és arányos védintézkedések – többek között uniós szintű megelőzési, felkészültségi és reagálási intézkedések – bevezetésére kerüljön sor, az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett.

II.2. Uniós szinten elért eredmények és folyamatban lévő munka

Az EU és tagállamai már sokat tettek a CBRNE-prioritások kezelése érdekében, például az európai bomba-adatbázishoz (EBDS) és a korai előrejelző rendszerhez hasonló adatbázis-eszközök létrehozásával, valamint a tűzszerészeti eszközök ártalmatlanítását célzó európai hálózat (EEODN) tevékenységeivel. További példa a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló új (98/2013/EU) rendelet, amelynek célja a lakossági személyek veszélyes prekurzorokhoz való hozzáférésének korlátozása.

Kutatás, képzés és tájékoztatás mellett számos gyakorlati tevékenység folyik helyes gyakorlatok meghatározása és megosztása, új berendezések tesztelése és kipróbálása, gyakorlati szakembereknek szánt útmutatás kidolgozása stb. érdekében.

Valamennyi területen történt előrelépés, a CBRNE-anyagokra vonatkozó két cselekvési terv közelmúltbeli értékelése azonban rámutatott, hogy több a teendő, prioritási sorrendbe kell állítani az uniós hozzáadott érték kulcsfontosságú területeit, és fokozottabban kell azokra összpontosítani.

II.3. A CBRNE-kockázatok uniós szintű kezelésének szükségessége

Támadások utáni vizsgálatokból kiderült, hogy robbanóanyagokat és robbanóanyagok előállítására szolgáló prekurzorokat az egyik tagállamban vásárolták meg, majd azokat egy másik tagállamba szállították, ahol a támadás bekövetkezett. Az Interpol CBRNE-tárgyú havi hírszerzési jelentései szintén számos példával szolgálnak CBRNE-anyagok beszerzéséről, csempészéséről vagy használatáról. CBRN-anyagok felhasználásával elkövetett támadások – például Litivinyenko radiológiai úton történő megmérgezésének esete – rámutattak, hogy CBRN-veszélyt jelentő anyagokat azok felderítése nélkül szállították be az Európai Unióba, illetve szállították ki az Európai Unióból. A súlyos radiológiai vagy nukleáris események, illetve a biológiai hatóanyagok (például a SARS-, a H1N1-vírus vagy a ragadós száj- és körömfájás vírusának) terjesztése súlyosan érintheti a lakosságot és a gazdaságot Európa-szerte.

A robbanóanyagokra vonatkozó cselekvési terv keretében végzett, a robbanóanyagok felderítésével kapcsolatos 2012. évi uniós hiányelemzés kiemeli, hogy a technológiai fejlődés ellenére a robbanóanyag-felderítésnek számos hiányossága van, és rámutat, hogy mielőbb meg kell erősíteni az EU felderítési képességét. A biztonsági intézkedések, valamint a korszerű technológiát alkalmazó berendezések és folyamatok felülvizsgálatán alapuló jelentés további felülvizsgálatot szorgalmaz, és hangsúlyozza, hogy szigorítani kell az intézkedéseket a közbiztonság különböző területein. E hiányelemzés alapján a Bizottság a CBRN-veszélyt jelentő hatóanyagok uniós hiányelemzését is kezdeményezte 2013-ban.

CBRNE-veszélyek és kockázatok valamennyi uniós tagállamban felmerülnek. Az EU ezért megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy központi szerepet játsszon azáltal, hogy segítséget nyújt e veszélyek felderítéséhez és mérsékléséhez, továbbá biztosítja, hogy i. a legsúlyosabb veszélyt jelentő területek prioritást élvezzenek, ii. e problémák kezelése közösen történjen, iii. ne legyenek párhuzamosságok, és iv. a lehető legnagyobb méretgazdaságosságot és szinergiákat lehessen elérni.

Az EU a gyakorlati szakembereknek szánt gyakorlati és hatékony eszközök – műhelytalálkozók, útmutatók, képzés és tájékoztatás, kutatási és tesztelési tevékenységek – kidolgozásával teremthet hozzáadott értéket. Példaként említhető a közös képzéseket és műveleteket végző uniós rendőrségi különleges intervenciós erőknek az Atlasz-hálózat égisze alatt folytatott együttműködése.

III. A CBRNE-kockázatok felderítésének és mérséklésének új megközelítése

E közlemény célkitűzései a következők: jobb kockázatértékelés, ellenintézkedések kidolgozása, ismeretek és bevált gyakorlatok cseréje, új védintézkedések tesztelése és validálása, a kitűzött végső cél pedig új biztonsági előírások elfogadása.

A következő kérdéseket kell kezelni hatékony kockázatmérséklési stratégia keretében:

– a meglévő berendezések és folyamatok hatékonysága és teljesítménye;

– új veszélyt jelentő anyagok;

– a támadások új elkövetési módszerei;

– a biztonsági ellenőrzések kikerülésének megkísérlését célzó új rejtegetési módszerek;

– új támadási célpontok (puha célpontok, kritikus infrastruktúrák, közterületek, légtértől eltérő területek).

Az új megközelítés gyakorlati bevezetésére fokozatosan kerül sor, minden veszély és környezet típusának figyelembevételével, az alábbiak érdekében:

– a kockázatok felderítésének javítása;

– a kutatási, tesztelési és validálási eredmények felhasználásának javítása;

– tájékoztatási, képzési alkalmak és gyakorlatok előmozdítása;

– vezető országokra irányuló kezdeményezések előmozdítása, valamint az iparral és a biztonság területének más érdekelt feleivel folytatott együttműködés;

– adott esetben a külső dimenzió figyelembevétele.

A folyamat során mindvégig fontos valamennyi érdekelt fél – például a felsőoktatás, a magánszektor vagy a polgári védelmi hatóságok – bevonása a munkába, valamint az is, hogy elegendő pénzügyi támogatást nyújtsanak az e területen folytatott tevékenységek és szakpolitikák megfelelő végrehajtásának biztosítására. A fentiekben felsorolt öt szempont mindegyike esetében meg kell határozni az EU hozzáadott értéket teremtő fellépéseit.

III.1. Jobb felderítés

A múltban a veszélyek megelőzését célzó stratégiánk jellemzően a támadásokra vonatkozó történeti adatokon alapult. Védelmi intézkedések bevezetésére gyakran a támadások elkövetése vagy az összeesküvések leleplezése után került sor, és nem voltunk elég proaktívak a veszélyek hatékony felderítését és mérséklését célzó stratégia kidolgozásában.

Hatékony veszélyfelderítési stratégia csak akkor valósítható meg, ha a veszélyt jelentő anyagokat és a környezetet (légtér, nyilvános sportesemények helyszíne stb.) figyelembe vesszük a stratégia kidolgozása és felülvizsgálata során.

Azok a korábban alkalmazott megközelítések, amelyek keretében a biztonsági technológiákat vagy folyamatokat a konkrét veszélyhez próbáljuk igazítani, nem működnek. Minden egyes védelmi feladathoz egyedi, kockázatalapú megközelítéseket kell mérlegelni, többek között a különböző veszélyek hatékony felderítése érdekében kialakított különféle tevékenységeket. A védeni kívánt területeket körültekintően elemezni kell, és a mérlegelt intézkedéseknek nemcsak a történeti adatokat, hanem a kialakulófélben lévő veszélyek mérséklésének módjait is figyelembe kell venniük.

Bármely uniós felderítési stratégiának a robbanóanyagok felderítésével kapcsolatos 2012. évi uniós hiányelemzésben kiemeltekhez hasonló hiányosságokon kell alapulnia. Egy közelmúltbeli felmérés arra is rámutat, hogy az elmúlt évek során elért jelentős előrelépés ellenére a közbiztonság különböző területein – többek között a közlekedés területén – továbbra is sok a teendő a felderítési technológiák hiányosságainak hatékony kezelése érdekében. A tevékenységeknek ezért kezelniük kell a feltárt hiányosságokat, és reális megoldásokat kell kidolgozniuk az általunk mérsékelt kockázatokra.

A „bennfentesek” külön kihívást jelenthetnek a CBRNE-veszély tekintetében, és a bennfentesek okozta CBRN-veszélyek ellen több intézkedésre van szükség. A CBRN cselekvési terv egyik fellépése például annak vizsgálatára kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hogyan javítható a személyzet biztonsági ellenőrzése. A robbanóanyagok és CBRN-anyagok teljes életciklusában érintett személyzet megfelelő ellenőrzése elengedhetetlen a bennfentesek okozta veszélyek kérdésének kezeléséhez. A témával kapcsolatban készült egy tanulmány, amely a CBRNE-iparágakon belüli ellenőrzési eljárások összehangolására vonatkozó intézkedéseket javasol, amelyek keretében először háttérellenőrzésekre és biztonsági ellenőrzésekre vonatkozó bevált gyakorlatok elfogadására kerülne sor. Mivel a biztonsági ellenőrzési folyamatok a tagállamok hatáskörébe tartoznak, a Bizottság szoros együttműködést folytat a tagállamokkal e kérdések kezelése érdekében.

A Bizottság a jobb tájékozottság és technológiai kapacitás kialakítása érdekében együttműködik végfelhasználókkal, például magánjogi jogalanyokkal és a bűnüldözési közösséggel. Ezt műhelytalálkozó-alapú tevékenységeken keresztül teszi, amelyekben bűnüldözési és egyéb tisztviselők minősített adatokat kapnak a biztonsági technológia és folyamatok korlátozásairól. Többet kell azonban tennünk annak érdekében, hogy a jövőben a végfelhasználók és a gyakorlati szakemberek bekapcsolódjanak a felderítés kialakításának folyamatába. Az Egyesült Királyságban rendezett olimpiai játékok és a 2012-es lengyelországi labdarúgó Európa-bajnokság során levont tanulságok kiemelték a bűnüldözési közösség e kulcsfontosságú üzenetét: egy felderítési eszköz nem mindig elég, és az eszközök kombinálása, például a viselkedés felderítésére irányuló elemzések, valamint a robbanóanyag-észlelő kutyák javíthatják a rendszer teljesítményét. A felderítési feladatnak kell meghatároznia, hogy milyen eszköz használatára kerüljön sor, és nem fordítva.

A Bizottság gyakorlati szakemberekkel együtt végez különféle gyakorlati kísérleteket is olyan területeken, amelyeket laboratóriumi körülmények nem tudnak reprodukálni. A kísérletek célja, hogy a felderítés hatékonyabbá tétele érdekében különböző felderítési célkitűzések figyelembevételével értékeljenek és teszteljenek technológiát, termékeket és folyamatokat. Ilyen kísérlet volt például „a CBRNE-anyagok felderítését célzó berendezések lengyel hatóságok általi tesztelése a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság idején”. A Bizottság ennek alapján munkacsoportot hozott létre a belga rendőrséggel a CBRNE-anyagok felderítését célzó berendezéseknek a 2014. április elején tartott EU-Afrika csúcstalálkozó alatti tesztelésére. A kísérlet keretében felderítési tevékenységekre került sor a csúcstalálkozó helyszínén és a belgiumi metró, nagysebességű vasút és repülőtér környezetében.

A Bizottság

– támogatja a gyakorlati szakembereknek szánt további rövid távú kísérleteket, hogy javuljon a jövőben megrendezendő sport-, kulturális és egyéb nagyszabású események, például a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság alatti felderítés; és végül létrejöjjön a nyilvános rendezvények biztonságának uniós megközelítése;

– felülvizsgálja a robbanóanyagok felderítésével kapcsolatos hiányelemzést, és azt fel fogja használni;

– hiányelemzést végez a CBRN-anyagok felderítéséről;

– a szakpolitika támogatása érdekében elemző dokumentumokat és áttekintéseket készít a CBRN-anyagok és a robbanóanyagok jelentette veszélyekről és kockázatokról a közbiztonság különböző területein, többek között a közlekedés területén;

– több, a bennfentesek jelentett veszélyekkel kapcsolatos fellépést, például műhelytalálkozókat, tájékoztatási tevékenységeket és a témával kapcsolatos útmutatást fog szervez és támogat;

– a CBRN-kockázatokat beépíti „az Uniót a jövőben fenyegető természeti és ember által okozott katasztrófák ágazatközi áttekintésébe”, amit a Bizottságnak kell létrehoznia és frissítenie;

– a meglévő uniós hálózatokra építve a tagállamokkal közösen polgári-katonai együttműködési csoport létrehozásának lehetőségét vizsgálja meg a következő területeken: a) felderítési technológiák és b) rögtönzött robbanószerkezetek, hordozható légvédelmi rendszerek (MANPADS) és más releváns veszélyek, például a CBRNE-veszélyek elleni módszerek[11]

III.2. Jobb kutatás, tesztelés és validálás alkalmazása

A tagállamoknak, a felsőoktatásnak, az iparnak és más érdekelt feleknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy feltárják és meghatározzák azokat a szükségleteket, amelyeket a CBRNE-kutatásoknak ki kell elégíteniük. A Bizottság a hetedik keretprogram égisze alatt számos kutatási tevékenységet támogatott. Az eredményeket hatékonyabban kell terjeszteni és hasznos kereskedelmi termékekké kell alakítani. A „Horizont 2020” elnevezésű új kutatási programnak jobban kell igazodnia a szakpolitikai szükségletekhez és a végfelhasználók szükségleteihez. A Bizottság kulcsszerepet fog betölteni ezen a téren.

1. A hetedik keretprogram égisze alatt a Bizottság eddig 200 millió EUR-t utalt ki 60 CBRN-vonatkozású projektre. Ezenfelül több mint 67 millió EUR-t utalt ki több mint 15, robbanóanyagokra összpontosító projektre. Ilyen projektek például a következők: PREVAIL (Robbanóanyag-prekurzorok: a használatuk akadályozását célzó adalékanyagok, többek között folyadékok)[12] valamint az EDEN elnevezésű nagyszabású demonstrációs projekt[13], amely kifejezetten releváns a CBRNE-anyagokra irányuló szakpolitika és gyakorlati munka szempontjából.

2. A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) tudományos támogatást is nyújt a CBRNE-vonatkozású szakpolitikai szükségletekhez.

Régóta vannak tapasztalatai például a nukleáris biztonság, a védelem és a biztonság területén, számos kutatási projektben vett részt, és együttműködött kulcsfontosságú partnerekkel. USA-beli partnerekkel együttműködésben például végrehajtotta az ITRAP+10 elnevezésű projektet (a radioaktív anyagok tiltott kereskedelmének felderítésére irányuló programot), amely a radioaktív anyagok felderítésére szolgáló különböző berendezések teljesítményének tesztelésére és értékelésére irányult. Az eredmények segítségével a tagállami hatóságok meghatározhatták a szükségleteiknek leginkább megfelelő felderítő berendezéseket. A gyártók is kaptak arra vonatkozó ajánlásokat, hogy hogyan javítsák a berendezések teljesítményét, megbízhatóságát és felhasználóbarát jellegét. Ezt a munkát a Bizottság továbbra is támogatja.

A JRC végrehajt egy olyan projektet is, amelynek célja a NAÜ esemény- és kereskedelmi adatbázisának (ITDB) javítása. A JRC a tagállamokkal együtt egy sor bevált gyakorlatot alakított ki arra vonatkozóan, hogy hogyan javítható az ITDB jelentéstételi kultúrája, és ennélfogva a NAÜ rendelkezésére álló adatok minősége. A JRC ezenkívül egy biztonságos protokollt fejleszt az ITDB adatbázisba való online jelentéstétel lehetővé tétele érdekében.

3. A Bizottság emellett több bűnüldöző hálózat között teremtett együttműködést. A célkitűzés, hogy ezek a hálózatok hatékonyabban jelezzék az új technológiákkal kapcsolatos igényeiket, továbbá annak felmérése, hogy az ENLETS (bűnüldözési technológiai szolgálatok európai hálózata) használható-e csomópontként ahhoz, hogy a bűnüldözési hálózatok tájékoztassák ezekről a kutatókat és az ipart.

4. A hetedik keretprogram szerinti tevékenységek kiegészítése, valamint a különböző területeken végzett tanúsítási és szabványosítási törekvések támogatása érdekében a Bizottság új berendezéseken végez kísérleteket és teszteket. Meglévő, korszerű technológiával végzett kísérletek indulnak annak kiderítése érdekében, hogy ez hogyan igazítható az egyes ágazatok szükségleteihez. A repülőtéri tapasztalatok más ágazatokra is alkalmazható bevált gyakorlatot illusztráló példaként szolgálhatnak.

 A kísérletek annak részletes meghatározására összpontosítanak, hogy a gyakorlati szakemberek hogyan használjanak különböző berendezéseket különböző környezetekben (közlekedés, közbiztonság, sportesemények stb.). Ezenkívül információval szolgálnak a gyakorlati szakemberek és a tagállamok számára az országukban felmerülő veszélyek felderítéséhez használt eszközök további tökéletesítéséhez.

5. A Bizottság továbbá számos tevékenységet végez ezen a területen a szabványok és tesztelési eljárások harmonizált kidolgozásának biztosítása érdekében. Megfelelő veszély- és kockázatalapú felderítési szabványokat kell kidolgozni és alkalmazni az Unió egész területén, hogy valamennyi uniós polgár ugyanolyan szintű védelmet élvezzen. E szabványok a technológiaszolgáltatók számára is segítséget nyújtanak a bűnüldözésre vonatkozó egyedi követelmények jobb megértéséhez.

Az ismert támadásokra való reagálásra vonatkozó felderítési szabványok kialakítása megfelelő. A katonai technológiát, gyakorlatokat és tapasztalatokat azonban szintén figyelembe kell venni és – adott esetben – a polgári alkalmazásokhoz kell igazítani. A bűnüldözésnek együtt kell működnie a katonasággal a tapasztalatcsere és a közös problémák legjobb megoldásának megtalálása érdekében.

A Bizottság

– továbbra is biztosítja, hogy a kutatás figyelembe vegye a biztonságpolitikai szükségleteket, és hozzájárul a programozás kidolgozásához, hogy a kutatási prioritások tükrözzék a bűnüldözési és az egyéb végfelhasználói szükségleteket, valamint a szakpolitikai szükségleteket;

– továbbra is támogatja a CBRNE-vonatkozású kutatási, tesztelési és validálási tevékenységeket, valamint az egyes környezettípusokhoz igazodó, megfelelő felderítési szabványok irányába mutató előrelépést, többek között olyan projekteket, mint az ERNCIP (a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai referenciahálózat);

– továbbra is támogatja az ITRAP 2. szakaszát, azt az utókövetési projektet, amely első alkalommal értékeli, hogy megvalósítható-e a radiológiai és a nukleáris kockázatok feltárásának és a robbanóanyagok felderítésének ugyanazon eszközbe történő integrálása. – A Bizottság segítséget nyújt továbbá a tagállami laboratóriumoknak a radiológiai és nukleáris kockázatok feltárása területén az akkreditáció megszerzéséhez, a radiológiai és a nukleáris kockázatok feltárására szolgáló új berendezések értékeléséhez, valamint európai és nemzetközi szabványok különböző szabványügyi szervezetekkel szoros együttműködésben történő meghatározásának lehetővé tételéhez.

III.3. Képzés, tájékoztatás és kapacitásépítés

A biztonsági közösségben nyújtott hatékony képzés és tájékoztatás elengedhetetlen a biztonsági intézkedések megfelelő végrehajtásához. A Bizottságnak ezért nagyobb pénzügyi keretösszeget kell biztosítania a képzési kezdeményezésekre és javítania kell azokat, amelynek révén a bűnüldözési közösség és a magánszféra megfelelő képzési támogatáshoz jut. Az alábbiakban található néhány példa:

– a tűzszerészeti eszközök ártalmatlanítását célzó európai hálózat (EEODN) támogatása, amely operatív fórumot biztosít a tagállami robbanóanyag-szakértők számára a bevált gyakorlatok megosztására, valamint a robbanóanyagok és a CBRN-anyagok jelentette veszélyekkel kapcsolatos képzésre;

– a bűnüldözés gyakorlati szakemberei számára biztosított képzési létesítmények javítása annak érdekében, hogy a tagállamok segítséget kapjanak a CBRNE-kockázatok kezeléséhez, például különböző uniós bűnüldözési hálózatokon (Atlasz, Airpol, Railpol, Aquapol stb.) keresztül;

– a burgaszi repülőtér elleni támadáshoz hasonló, puha célpontokra irányuló jövőbeli támadások kezeléséhez közös megközelítés kidolgozásának elősegítéséhez a Bizottság jelenleg a tagállamokkal együtt a repülőtéri puha célpontokra vonatkozó útmutató kézikönyvet dolgoz ki;

– a polgári-katonai együttműködés javítása, például az Európai Védelmi Ügynökség és a Bizottság (2014. tavaszi) közös képzése a hordozható légvédelmi rendszerekkel (MANPADS) szembeni veszélyeztetettségre vonatkozó útmutatásról és értékelési módszertanról, amelyre a repülőtéri rendőrségi hálózat (Airpol) keretében kerül sor;

– a felderítési technológiákkal foglalkozó uniós vámügyi szakértői csoport, amely információt és bevált gyakorlatokat cserél a CBRNE-veszélyek felderíthetőségének, valamint a meglévő és az új felderítési berendezések teljesítménye színvonalának javítása céljával;

– az Európai Nukleáris Biztonsági Képzési Központnál (EUSECTRA) biztosított képzési lehetőségek a nukleáris felderítés, reagálás és nukleáris kriminalisztika területén. Ezek a nemzeti képzést egészítik ki, lebonyolításuk pedig tagállami partnerekkel és nemzetközi szervezetekkel együttműködésben történik. A képzési programok multidiszciplináris szempontokat – többek között bűnüldözést, sugárvédelmet és anyagelemzést – tartalmaznak.

A tájékozottság javítását és a kapacitásépítést célzó erőfeszítéseket szintén fokozni kell. Ennek keretében több munkát kell végezni a bevált gyakorlatok megosztásával és az útmutatók kidolgozásával kapcsolatban. Ilyen tevékenységekre vonatkozó példák a következők:

1. Az Atlasz-hálózat, a különleges intervenciós rendőrségi egységek hálózata kiváló példa arra, hogy az Unió hogyan épít ki kapacitást és bizalmat ezen egységek körében, amelyeket az egyéb intézkedések kudarca esetén vet be. Az ilyen hálózatok támogatása segítséget nyújt az Uniónak a kapacitásépítésben a válságokra való felkészültséghez, a szinergiák kialakításához és az uniós polgárok védelme során a tagállamok közötti párhuzamosságok felszámolásához.

2. A gyakorlati szakemberek fórumaként működő, robbanóanyag-felderítő kutyákkal foglalkozó munkacsoport, amely sikeresen mozdította elő a képzésre, a bevetésre és a tanúsításra vonatkozó bevált gyakorlatokat, útmutatókat és kézikönyveket is ideértve. A munkacsoport a Bizottság és a tagállamok szakértőiből, valamint kanadai és USA-beli megfigyelőkből áll.

3. A házilag készített robbanóanyagok, valamint a bombakészítéshez szükséges anyagok viszonylag egyszerű előállíthatósága rávilágítanak arra, hogy többet kell tenni ezen a területen és mielőbb végre kell hajtani a 98/2013/EU rendeletnek a bombakészítéshez felhasználható robbanóanyag-prekurzorokhoz való jogellenes hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseit.

4. Az emberi tényező figyelembevétele is fontos. A válogatás és az alapképzés mellett optimalizálni és tökéletesíteni kell a riasztás okának megállapítására szolgáló és hasonló folyamatokat annak biztosítása érdekében, hogy a berendezések mögött szakképzettséggel rendelkező és jól képzett operátorok legyenek, akik motiváltak arra, hogy fokozzák a személyes teljesítményt, ugyanakkor teljes körűen kihasználják a rendelkezésre álló technológiát.

5. Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, közelmúltban elfogadott jogszabály[14] megteremti a lehetőséget az európai vészhelyzet-reagálási képesség önkéntesen, előzetesen rendelkezésre bocsátott reagálási képességek formájában történő létrehozására. Ezen belül megtalálhatók a CBRN-eseményekkel foglalkozó külön kapacitások (CBRN felderítési és mintavételi modulok, valamint városi kutató- és mentőcsoportok CBRN-feltételek esetén).

A Bizottság

– továbbfejleszti a képzési eszközöket, ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint útmutatókat dolgoz ki annak érdekében, hogy korszerű képzéssel támogassa a gyakorlati szakembereket, különösen a bűnüldözéssel foglalkozó gyakorlati szakembereket a felderítési gyakorlataik tökéletesítésében, például az EEODN tevékenységei révén;

– továbbra is tájékoztatást nyújt a robbanóanyagok felderítésére szolgáló berendezésekre vonatkozó korlátozásokról;

– 2014 közepén közzéteszi a puha célpontnak minősülő uniós repülőterekre vonatkozó útmutató kézikönyvét, amely az uniós repülőterek minden olyan rendőrtisztviselőjének rendelkezésére áll, aki az Atlasz elnevezésű repülőtéri rendőrségi hálózat tagja;

– minőségellenőrzési mintaprogramokat dolgoz ki a robbanóanyag-felderítő kutyák hatékonyságának tesztelésére (például Belgiumban, Magyarországon, Olaszországban;

– a hordozható légvédelmi rendszerekre (MANPADS) vonatkozó repülőtéri értékelésre irányuló képzést biztosít az Airpol tagjai számára;

– segítséget nyújt a tagállamoknak a robbanóanyag-felderítő kutyákra vonatkozó, a legjobb globális modellként elismert tanúsítási jegyzőkönyvek kidolgozásában;

– tökéletesíti a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendelet végrehajtására vonatkozó iránymutatását;

– a humán tényezővel kapcsolatos kockázatokat olyan program előmozdításával kezeli, amely biztosítja, hogy a felderítő berendezést üzemeltető személyek jól képzettek és motiváltak legyenek, emellett műhelytalálkozókkal és eszközökkel javítja az ipar, a biztonsági szolgáltatók és a tagállamok közötti kommunikációt, és javítja a biztonság szintjét;

– gondoskodik arról, hogy a CBRN-kockázatokat megfelelően figyelembe vegyék az európai vészhelyzet-reagálási képesség kialakítása során;

– megvizsgálja az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében biztosított képzéssel és gyakorlatokkal kialakítandó szorosabb kapcsolatot;

– bővíti az Európai Nukleáris Biztonsági Képzési Központ (EUSECTRA) képzéseihez kapcsolódó nukleáris biztonsági portfóliót.

III.4. Több, vezető országokra irányuló kezdeményezés és az iparral való fokozottabb együttműködés előmozdítása

A vezető országokra irányuló, a Bizottság által 2012-ben elindított kezdeményezés célja, hogy a tagállamokat a CBRN cselekvési terv és a robbanóanyagokra vonatkozó cselekvési terv aktívabb végrehajtására ösztönözze. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy vezető országként jelentkezzenek olyan intézkedésekre, amelyeket prioritásnak tekintenek, és amelyek uniós szintű végrehajtását koordinálni tudják. Eddig öt kezdeményezés indult, illetve indul hamarosan[15].

A vezető országokra irányuló kezdeményezést a nagyszabású projektek indítási szakasza felgyorsítási módjának kell tekinteni. A kezdeményezések igen változatos témákra vonatkoznak. Az első kezdeményezés eredményeként a nagy kockázatot jelentő vegyi anyagok értékesítésének biztonságával kapcsolatos projekt jött létre, amelyhez a Bizottság pénzügyi keretösszeget biztosított. A többi kezdeményezés olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a nagy kockázatot jelentő biológiai hatóanyagokat és toxinokat kezelő és tároló létesítményeken belüli biztonsági intézkedések, vagy a kutatási eredmények jobb terjesztése.

A Bizottság javítja a magánszektorral – például a CBRNE-anyagokat kezelő létesítmények üzemeltetőivel, a berendezések gyártóival és a biztonsági szolgáltatókkal – folytatott párbeszédet, hogy jobban megértse a magánszektor szükségleteit és aggodalmait. Célja, hogy a köz- és a magánszféra között hatékony párbeszéd alakuljon ki a CBRNE-veszélyekről és -kockázatokról, a robbanóanyag-prekurzorok esetéhez hasonlóan, amely esetben létrejött a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottság. E bizottság tagállami hatóságokat és ipari szövetségeket egyaránt tömörít.

A Bizottság

– proaktívan együttműködik az érdekelt felekkel és találkozókat szervez a tagállamok CBRNE-ügyekkel foglalkozó képviselőivel, hogy hatékonyabban kezelje a megelőzési, a felkészültségi és a reagálási intézkedéseket;

– a Bizottság, a tagállamok és más érdekelt felek közötti információcserére szolgáló platformot hoz létre, és rendszeres műhelytalálkozókat szervez a végfelhasználók kutatási szükségleteivel kapcsolatban;

– továbbra is segítséget nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogy a CBRN cselekvési tervben vagy a robbanóanyagokra vonatkozó cselekvési tervben szereplő egy vagy több intézkedés keretében vezető országra irányuló fellépést terjesszenek elő. A Bizottság különösen a felderítési kérdésekkel foglalkozó kezdeményezéseket ösztönzi.

III.5. A külső dimenzió

A CBRNE-veszélyek nem ismernek országhatárokat, ahogyan azt a SARS-vírus és a madárinfluenza (H1N1-) vírus bebizonyította. A vírus nem szándékos terjesztése ellenére a következmények globális méreteket öltöttek. A kereskedelmi és a házilag készített robbanóanyagok okozta veszélyek, például a jemeni teherszállító gépet 2010-ben ért pokolgépes merénylet az EU határait túllépő külső veszélyt szemléltetik.

Ezért kapcsolatokat kell kiépítenünk a harmadik országokkal, és támogatnunk kell a harmadik országbeli felkészültségi és felderítési intézkedéseket, hogy biztosíthassuk az EU megfelelő védelmét.

A Bizottság ezért azt javasolja, hogy meg kell szilárdítani az CBRN-kockázatok mérséklésével foglalkozó uniós kiválósági központokra vonatkozó kezdeményezést[16], amely jelenleg a világ több mint 44 országát és 8 régióját érinti. Az uniós kezdeményezés önkéntes és alulról építkező megközelítés alapján biztosít támogatást és szakértelmet a partnerországok számára (például a nemzeti CBRN-szükségletek felméréséhez, a nemzeti cselekvési tervek szövegezéséhez, regionális CBRN-projektekhez).

A kulcsfontosságú nemzetközi partnerekkel fennálló együttműködés folytatása is fontos. Példaként említhető a robbanóanyagokkal foglalkozó uniós és USA-beli szakértők fóruma, amely 2013 novemberében tartotta ötödik EU–USA találkozóját. A felderítéssel, információ-megosztással és képzéssel foglalkozó három munkacsoport jó eredményeket ért el ezeken a területeken. A fórum lehetőséget biztosít a tagállami szakértőknek arra, hogy részt vegyenek gyakori képzési cseréken, a különböző bombakészítő eszközökre és CBRN-hatóanyagokra vonatkozó információkat osszanak meg olyan meglévő mechanizmusok segítségével, mint az Interpol értesítései, az Europol és az USA TRIPwire rendszere.

Az említett együttműködésre további példaként említhető, hogy harmadik országok hatóságai érdeklődést tanúsítottak a robbanóanyag-felderítő kutyákkal foglalkozó munkacsoport iránt, illetve a robbanóanyag-felderítő kutyákkal kapcsolatos uniós gyakorlatok és előírások, valamint az esetleges kanadai bevezetésük iránt.

A Bizottság aktívan részt vesz nemzetközi szakértői fórumokon is, például a nukleáris kriminalisztikával foglalkozó nemzetközi technikai munkacsoportban vagy a tiltott kereskedelem elleni küzdelmet célzó globális kezdeményezésben, amelyek forrásként szolgálnak helyes gyakorlatok és útmutatók kidolgozásához.

A Bizottság:

– annak érdekében tevékenykedik, hogy eredmények szülessenek a robbanóanyagokkal foglalkozó uniós és USA-beli szakértők fórumán, többek között a vegyi prekurzorokra vonatkozó rendeletek és más szabályozási intézkedések végrehajtásából levont tanulságok levonásával; megvizsgálja, hogy a köz- és a magánszféra tagjaival milyen új eszközökkel lehet információt és bevált gyakorlatokat megosztani a rögtönzött robbanószerkezetek okozta eseményekre vonatkozó mutatókra és a védőintézkedésekre vonatkozóan;

– harmadik országokban azok kapacitásépítésének elősegítése céljával technikai segítségnyújtást és képzést biztosító kísérleti projekteket szervez például a veszélyeztetettségre vonatkozó értékelések tárgyában Az első képzés épülhet a puha célpontnak minősülő repülőterekre vonatkozó uniós útmutatóra;

– a robbanóanyag-felderítő kutyákkal foglalkozó munkacsoport erőforrásainak felhasználásával a robbanóanyag-felderítő kutyákra vonatkozó programokat dolgoz ki az USA-val;

– támogatja a robbanóanyag-felderítő kutyákra vonatkozó programokhoz kapcsolódó uniós bevált gyakorlatok és információk azon harmadik országokkal történő megosztását, amelyek érdeklődést tanúsítanak ilyen csere iránt (Kanada, az USA és más országok);

– együttműködik a tagállamokkal a nukleáris biztonsággal foglalkozó nemzetközi szakértői csoportok munkájának támogatása érdekében.

A Bizottság azt is megvizsgálja, hogy hogyan nyújtson pénzügyi támogatást a javasolt tevékenységekhez.

Eddig a Bizottság támogatási programja, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó, bűnmegelőzési és bűnözés elleni program több mint 20 millió EUR pénzügyi keretösszeget biztosított csaknem 30 CBRN-projektre és több mint 20, robbanóanyagokra összpontosító projektre. E projektek igen változatos tevékenységekre vonatkoznak, a képzési alkalmaktól és tevékenységektől (például az EEODN képzési alkalmaitól és tevékenységeitől) a felderítést célzó, új átvilágítási módszerek kidolgozásán keresztül az európai bomba-adatbázishoz (EBDS) hasonló, információcserére szolgáló informatikai eszközökig.

A következő támogatási program – a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap – Rendőrség elnevezésű program – kidolgozása folyamatban van. Az egyes tagállamokkal folytatott szakpolitikai párbeszédek során a Bizottság hangsúlyozta, hogy jobb CBRNE-reagálási kapacitásra van szükség, az információcseréhez jelenleg alkalmazott rendszereket és adatbázisokat (például SCEPYLT[17] rendszert, a korai előrejelző rendszert és az Europol által üzemeltetett EBDS rendszert) kell használni, kiemelte továbbá a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló új rendeletre vonatkozó tájékoztatás fontosságát.

A Bizottság célirányosabban használja fel a Belső Biztonsági Alap keretében rendelkezésre álló forrásokat, és hatékonyabban használja fel a „Horizont 2020” elnevezésű új kutatási program szerinti pénzügyi keretösszeget, hogy az uniós finanszírozású tevékenységek jobban igazodjanak a felhasználók szükségleteihez és jobban összhangban legyenek a CBRNE-vonatkozású, uniós szintű szakpolitikákkal.

IV. KÖVETKEZTETÉSEK

A CBRNE-anyagok használatával károkozásra törekvő terroristák által tanúsított újító szellem és opportunizmus mellett az EU-nak proaktívabb megközelítést kell elfogadnia a CBRNE-anyagok felderítésére. Ezen új, fokozatos megközelítés keretében minden egyes veszélyt és környezetet figyelembe kell venni, színvonalasabb kutatást, tesztelést és validálást kell végezni, tájékoztatást, képzést és gyakorlatokat kell előmozdítani, ugyanakkor valamennyi érdekelt felet be kell vonni. A Bizottság úgy véli, hogy ezzel a megközelítéssel aktív szerepet vállalhat uniós szinten abban, hogy a tagállamokat és más fontos szereplőket hozzásegítse ahhoz, hogy Európát biztonságosabb hellyé tegyék az uniós polgárok számára.

Az e közleményben javasolt kezdeményezések végrehajtására irányuló munka most kezdődik, ami az új CBRNE-menetrend első eleme. Az első évben a CBRNE-kockázatok felderítésével és mérséklésével kapcsolatos legsürgetőbb szükségletek kezelésére kerül sor. Ugyanakkor folytatódik a munka a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a menetrendben meghatározott valamennyi egyéb kulcsfontosságú területen. A Bizottság célja, hogy más területeken is olyan intézkedéseket javasoljon, amelyek révén hatékonyan kezelhetők és elháríthatók az uniós szinten felmerülő CBRNE-veszélyek és kockázatok.

[1] 15505/1/09 REV 1. sz. tanácsi dokumentum.

[2] 8109/08. sz. tanácsi dokumentum.

[3] Az EU CBRN cselekvési tervének végrehajtásáról szóló eredményjelentés, 2012. május (nyilvános változat): http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/crisis-and-terrorism/securing-dangerous-material/docs/eu_cbrn_action_plan_progress_report_en.pdf.

A robbanóanyagok biztonságának fokozásáról szóló uniós cselekvési terv végrehajtásáról szóló eredményjelentés (nyilvános változat): http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/crisis-and-terrorism/explosives/docs/progress_report_on_explosives_security_2012_en.pdf.

[4] 16980/12. sz. tanácsi dokumentum.

[5] 14469/4/05 REV 4. sz. tanácsi dokumentum.

[6] COM(2010) 673 végleges.

[7] Az Európai Unió Helyzetelemző Központja.

[8] „Az al-Kaida az Arab-félszigeten” elnevezésű online magazin 12. (2014. tavaszi) száma arra vonatkozó tanácsokat „sugall” a dzsihádistáknak, hogy zsúfolt helyeket – például sporteseményeket, frekventált idegenforgalmi helyszíneket, választási nagygyűléseket és fesztiválokat – célozzanak meg, járművön szállított, rögtönzött robbanószerkezetek felhasználásával.

[9] A Rajneshee vallási szekta 1984-es bioterror-támadása több mint 750 személy megmérgezésével az USA történelmének legsúlyosabb biológiai támadása volt.

[10] Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet.

[11] Ahogyan az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, „Úton egy versenyképesebb és hatékonyabb védelmi és biztonsági ágazat felé” című, COM(2013) 542 final közlemény is megfogalmazza.

[12] A hetedik keretprogramból 4,3 millió EUR-val támogatott PREVAIL az EU CBRN cselekvési terve „megelőzési” vetületének első projektje volt. A projekt a mindennapi jogszerű használatuk miatt a nagyközönség számára hozzáférhető, de házilag készített robbanóanyagok céljára visszaélésszerűen felhasználható vegyi anyagok jelentette biztonsági problémával foglalkozott. A PREVAIL elsődleges célja az volt, hogy korlátozza ezeknek a mindennapi vegyi anyagoknak a robbanóanyagként vagy robbanóanyag-prekurzorként való hasznosságát, azáltal, hogy meghatározta, hogy milyen inhibitorok adhatók hozzájuk. A PREVAIL másodlagos célja az volt, hogy javítsa a házilag készített, műtrágya-alapú robbanóanyagok felderíthetőségét, oly módon, hogy a műtrágyákhoz adható markereket találjon és detektorokat fejlesszen ki ezekhez a markerekhez. A PREVAIL tehát közvetlenül támogatta az uniós szakpolitikát azzal, hogy megakadályozta egyes, mindennapi vegyi anyagok prekurzor-potenciálját, korlátozta a robbanóanyag-prekurzorok hozzáférhetőségét, továbbá javította a felderíthetőséget és a követhetőséget.

[13] A hetedik keretprogram CBRN-vonatkozású kiemelt projektje az EDEN elnevezésű (39 partnerrel, 24 millió EUR uniós hozzájárulással bonyolított) nagyszabású demonstrációs projekt. Az EDEN projekt kihasználja a korábbi K+F-erőfeszítések eszközeinek és rendszereinek hozzáadott értékét, és azok kiigazítása és integrálása révén javítja a CBRNE-anyagoknak való ellenálló képességet. Az EDEN projekt koncepciója, hogy az EDEN Store elnevezésű „eszköztárak eszköztárát” biztosítsa ahhoz, hogy az érdekelt felek egy hitelesített alkalmazáskészletből hozzáférjenek az általuk fontosnak tartott vagy megfizethető interoperábilis képességekhez. A projekt megosztja a fejlesztés terhét, emellett lehetővé teszi tanulságok levonását és az alkalmazások tökéletesítését.

[14] Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1313/2013/EU határozata (az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

[15] Hivatalosan elindított kezdeményezések:

1. az EU CBRN cselekvési tervének Hollandia és az Egyesült Királyság által irányított C.7. és C.11. fellépése,

2. a Franciaország által irányított B.2. fellépés,

3. az Egyesült Királyság által irányított H.29. fellépés,

4. a Svédország által, Hollandia és az Egyesült Királyság szoros együttműködése mellett irányított H.63. fellépés.

[16] A kezdeményezés 2010-ben indult a Stabilitási Eszköz keretében, és jelenleg a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló új eszköz (2014–2020) keretében folytatódik.

[17] SCEPYLT – a terrorizmus elleni küzdelem megelőzése érdekében a robbanóanyagok ellenőrzésére szolgáló páneurópai információs rendszer. A rendszer a közösségek közötti robbanóanyag-szállításra vonatkozó információk cseréjére használatos.