P7_TC1-COD(2013)0091

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2014. február 25-én került elfogadásra a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok határozat hatályon kívül helyezéséről szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 88. cikkére, valamint 87. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, [Mód. 2]

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az Europolt a 2009/371/IB határozat (2) hozta létre az Unió általános költségvetéséből finanszírozott uniós szervként azzal a céllal, hogy támogassa és megerősítse a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését, valamint kölcsönös együttműködésüket a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények egyéb formáinak megelőzését és az ellenük való küzdelmet. A 2009/371/IB határozat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) K.3. cikke alapján az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) (3) helyébe lépett.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 88. cikke úgy rendelkezik, hogy az Europolt rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet szabályozza. Előírja továbbá – az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 12. cikkének c) pontjával, valamint a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. számú jegyzőkönyv 9. cikkével összhangban – azon eljárások megállapítását, amelyek szerint az Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel közösen – ellenőrzi az Europol tevékenységét az Europol demokratikus legitimitásának, valamint az európai polgárok felé való elszámoltathatóságának megerősítése érdekében . Ezért a 2009/371/IB határozatot olyan rendelettel kell helyettesíteni, amely megállapítja a Parlament általi ellenőrzés szabályait. [Mód. 3]

(3)	Az Európai Rendőrakadémiát (CEPOL) a 2005/681/IB határozat  (4) hozta létre azzal a céllal, hogy megkönnyítse a nemzeti rendőrségi erők közötti együttműködést európai dimenziójú rendőrségi képzési tevékenységek szervezésével és koordinálásával. [Mód. 4]

(4)

„A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa alcímű Stockholmi Program” (5) azt szorgalmazza, hogy az Europolnak a tagállamok bűnüldöző szervei közötti információcsere csomópontjává, szolgáltatóvá és a bűnüldözési szolgálatok fórumává kell válnia. Az Europol működésének értékelése alapján e célkitűzés elérése érdekében tovább kell erősíteni működési hatékonyságát. A Stockholmi Program célul tűzi ki továbbá egy hiteles európai igazságügyi és rendészeti kultúra megteremtését európai képzési és csereprogramok létrehozásával valamennyi illetékes rendészeti személyzet számára nemzeti és uniós szinten. [Mód. 5]

(5)

A nagy kiterjedésű bűnügyi és terrorista hálózatok jelentős fenyegetést jelentenek az Unió belső biztonságára, valamint polgárainak biztonságára és megélhetésére nézve. A rendelkezésre álló fenyegetésértékelések azt mutatják, hogy a bűnszervezetek tevékenységei egyre többféle bűncselekményt foglalnak magukban és egyre inkább nemzetközi jellegűek. A nemzeti bűnüldöző szerveknek ezért egyre szorosabban együtt kell működniük más tagállamokban működő megfelelőikkel. Ebben az összefüggésben az Europolt fel kell vértezni arra, hogy jobban támogathassa a tagállamokat az uniós szintű bűnmegelőzésben, elemzésben és nyomozásokban. Ezt a 2009/371/IB és a 2005/681/IB tanácsi határozatok határozat értékelése is megerősítette értékelései is megerősítették. [Mód. 6]

(6)	Az Europol és a CEPOL tevékenység közötti kapcsolatok miatt a két ügynökség feladatköreinek integrálása és ésszerűsítése fokozná az operatív működés hatékonyságát, a képzési tevékenység relevanciáját, valamint az uniós rendőrségi együttműködésének eredményességét. [Mód. 7]

(7)

A 2009/371/IB és a 2005/681/IB határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni és e rendelettel kell helyettesíteni, amely alapul veszi mindkét határozat végrehajtásából levont tanulságokat.. Az e rendelet által létrehozott Europol ügynökség a két hatályon kívül helyezett határozat által létrehozott Europol és CEPOL helyébe lép, és átveszi azok feladatköreit. annak feladatkörét . [Mód. 8]

(8)

Mivel a bűnözés gyakran a belső határokon keresztül megy végbe, Az Europolnak támogatnia és erősíteni kell a tagállami fellépéseket és együttműködésüket a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűnözés megelőzésében és leküzdésében. Mivel a terrorizmus fenyegetést jelent az Unió biztonságát érintő legfontosabb fenyegetések egyike, biztonságára, az Europolnak támogatnia kell a tagállamokat abban, hogy szembenézhessenek az e tekintetben közös kihívásokkal. Uniós bűnüldözési ügynökségként az Europolnak ugyancsak támogatnia kell és meg kell erősítenie az EU érdekeit érintő bűnözési formák leküzdése terén tett fellépéseket és együttműködést. Az Europolnak támogatást kell kínálnia továbbá – hatáskörének keretei között – az olyan kapcsolódó bűncselekmények megelőzéséhez és leküzdéséhez, amelyeket az eszközök beszerzése, a tettek elkövetésének megkönnyítése, végrehajtása vagy büntetlenségének biztosítása érdekében követnek el. [Mód. 9]

(9)	Az Europolnak egyértelmű keretbe foglalt, jobb minőségű, koherens és következetes képzést kell biztosítania a bűnüldözési szervek mindenféle besorolású tagja számára a képzési igényekkel összhangban. [Mód. 10]

(10)

Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy bűnügyi nyomozások megkezdésére, lefolytatására vagy koordinálására kérje fel a tagállamokat olyan konkrét esetekben, amikor a határokon átnyúló együttműködés hozzáadott értéket képvisel. Az Europolnak tájékoztatnia kell az Eurojustot az ilyen megkeresésekről. Az Europolnak a megkeresést indokolnia kell. [Mód. 11]

(10a)

Az Europol jegyzőkönyvet vesz fel a célkitűzéseiben felölelt bűncselekményekkel foglalkozó közös nyomozócsoportok tevékenységeiben való részvételéről. [Mód. 12]

(10b)

Amennyiben valamely konkrét nyomozás tekintetében az Europol és a tagállamok együttműködnek, az Europol és az érintett tagállamok között egyértelmű rendelkezéseket kell meghatározni, amelyek körvonalazzák a végrehajtandó konkrét feladatokat, a tagállamok nyomozati vagy igazságszolgáltatási eljárásaiban való részvétel mértékét, valamint a felelősségek megosztását és a bírósági felügyelet céljából alkalmazandó jogot. [Mód. 13]

(11)

Ahhoz, hogy az Europol Unión belüli információcsere-csomópontként hatékonyabbá váljon, egyértelműen meg kell állapítani a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségeit, hogy biztosítsák az Europol számára a célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges adatokat. E kötelezettségek végrehajtása során a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy csak olyan adatokat szolgáltassanak, amelyek relevánsak az Unió vonatkozó szakpolitikai eszközeiben foglalt, a bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó stratégiai és operatív prioritások tekintetében. A tagállamoknak másolatot kell küldeniük továbbá az Europolnak az utóbbi célkitűzései által felölelt bűncselekményekkel kapcsolatban egyéb tagállamokkal folytatott bilaterális és multilaterális információcseréről , és ennek során meg kell adniuk azt is, hogy az adatok milyen forrásból származnak . Ezzel egyidejűleg az Europolnak növelnie kell a tagállamoknak nyújtott támogatás szintjét, hogy megerősítse a kölcsönös együttműködés és információmegosztást. Az Europol Europolnak éves jelentést nyújt be kell benyújtania az összes uniós intézménynek és a nemzeti parlamenteknek arról, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben szolgáltattak információt számára. [Mód. 14]

(12)

Az Europol és a tagállamok közötti hatékony együttműködés biztosítása érdekében minden egyes tagállamban nemzeti egységet kell felállítani. E nemzeti egység az elsődleges összekötő egyrészt a bűnüldöző szervek és képzési intézmények, másrészt az Europol között E rendeletben meg kell őrizni az Europol nemzeti egységének szerepét, amely biztosítja és védi a nemzeti érdekeket az ügynökségen belül. A nemzeti egységet meg kell tartani, mint az Europol és az illetékes hatóságok közötti kapcsolattartó pontot, biztosítva a nemzeti egység központi szerepét, amely egyúttal koordinálja a tagállamok az Europollal és az Europol közreműködésével folytatott együttműködését, és biztosítja, hogy az adott tagállam egységesen eleget tesz az Europol követelményeinek. Az Europol és a nemzeti egységek közötti folyamatos és hatékony információcsere, valamint együttműködésük megkönnyítése érdekében minden nemzeti egység legalább egy összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. [Mód. 15]

(13)

Egyes tagállamok decentralizált berendezkedésének figyelembe vétele érdekében, valamint tekintettel arra, hogy egyes esetekben gyors információcserét kell biztosítani, az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül együttműködjön a tagállamok bűnüldöző hatóságaival egyéni nyomozásaikban, az Europol nemzeti egységek tájékoztatásával.

(14)

Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szintű bűnüldözési képzés magas színvonalú, átfogó és következetes legyen, az Europolnak az unió bűnüldözési képzési politikájával összhangban kell fellépnie. Az uniós szintű képzést a bűnüldöző szervek mindenféle besorolású tagja számára elérhetővé kell tenni. Az Europolnak gondoskodnia kell a képzés értékeléséről, és hogy a képzési igényekről készített felmérések megállapításait a munka felesleges megkettőződésének csökkentése érdekében a tervezésnél figyelembe vegyék. Az Europolnak elő kell mozdítania az uniós szinten nyújtott képzés tagállamokbeli elismerését. [Mód. 16]

(15)	Javítani kell továbbá az Europol irányítását a hatékonyságnövelésre való törekvéssel és az eljárások egyszerűsítésével.

(16)

Az Europol működésének hatékony felügyelete érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak képviseltetniük kell magukat annak igazgatótanácsában. Az új ügynökség kettős – az operatív támogatásra és bűnüldözési képzésre vonatkozó – megbízatásának tükrözése érdekében az igazgatótanács teljes jogú tagjait bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatos ismereteik alapján, a póttagokat pedig a bűnüldözési szervek tagjainak képzéssel kapcsolatos ismereteik alapján nevezik ki. A póttagok teljes jogú tagként járnak el a teljes jogú tag hiányában, és minden olyan esetben, amikor képzésről tárgyalnak vagy döntenek. Az igazgatótanács számára technikai képzési kérdésekkel foglalkozó tudományos bizottság nyújt tanácsadást. [Mód. 17]

(17)

Az igazgatótanácsot fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel, különösen a költségvetés megállapítása, végrehajtásának ellenőrzése, megfelelő pénzügyi szabályok és tervezési dokumentumok elfogadása, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és a csalás elleni küzdelmet célzó intézkedések, továbbá az összeférhetetlenség megelőzését és kezelését szolgáló szabályok elfogadása, az Europol ügyvezető igazgatójára általi döntéshozatal átlátható munkaeljárásainak megállapítása, valamint az éves tevékenységi jelentés elfogadása tekintetében. Az igazgatótanács gyakorolja a kinevező hatóság hatáskörét az ügynökség személyzete – ideértve az ügyvezető igazgatót is – tekintetében. A döntéshozatal egyszerűsítése, valamint az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése érdekében az igazgatótanács ügyvezető testületet hozhat létre. [Mód. 18]

(18)

Az Europol hatékony mindennapi működésének biztosítása érdekében az ügyvezető igazgató egyben az Europol jogi képviselője és igazgatója, aki valamennyi feladatának ellátása során teljesen függetlenül jár el, és biztosítja, hogy az Europol ellátja az e rendeletben előírt feladatait. Az ügyvezető igazgató felelős különösen a határozathozatal céljából az igazgatótanács elé benyújtott, az Europol éves és többéves munkaprogramjait végrehajtó költségvetési és tervezési dokumentumok és egyéb tervezési dokumentumok elkészítéséért.

(19)

Az Europol célkitűzéseiben felölelt bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem céljából az Europolnak a lehető legteljesebb körű és legnaprakészebb információkkal kell rendelkeznie. Ezért az Europol számára – amennyiben az Europol a szóban forgó adatok jogszerű címzettjének tekinthető – lehetővé kell tenni a tagállamok, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és uniós szervek által szolgáltatott adatok, továbbá a nyilvánosan elérhető forrásokból származó adatok feldolgozását ahhoz, hogy jobban megérthesse a bűnügyi jelenségeket és trendeket, információkat gyűjtsön a bűnszövetkezetekről, és feltárja a különböző bűncselekmények közötti kapcsolatokat. [Mód. 19]

(20)

Ahhoz, hogy az Europol hatékonyabban biztosíthasson pontos bűnügyi elemzéseket a tagállamok bűnüldöző hatóságai számára, fel kell használnia az új adatfeldolgozási technológiákat. Az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan feltárja a nyomozások és a különböző bűnszervezeteket jellemző közös elkövetési módok közötti kapcsolatokat, ellenőrizze az adatok keresztmegfelelését, és egyértelmű áttekintéssel rendelkezzen a tendenciákról, ugyanakkor garantálja az egyének személyes adatainak magas szintű védelmét biztosítsa Ezért az Europol adatbázisait nem kell előre meghatározni, hogy az Europol a leghatékonyabb IT- struktúrát választhassa meg. A magas szintű adatvédelem biztosítása érdekében meg kell állapítani a feldolgozási műveletek célját és a hozzáférési jogokat, valamint további különleges biztosítékokat. A személyes adatok feldolgozása során tiszteletben kell tartani a célhoz kötöttség és az arányosság elvét. [Mód. 20]

(21)

Az adatok tulajdonjogának és az információk védelmének tiszteletben tartása érdekében a tagállamok, valamint harmadik országbeli hatóságok és nemzetközi szervezetek számára lehetővé kell tenni egyrészt annak meghatározását, hogy az Europol milyen célból használhatja fel az általuk szolgáltatott adatokat, másrészt a hozzáférési jogok korlátozását. A célhoz kötöttség hozzájárul az átláthatósághoz, a jogbiztonsághoz és a kiszámíthatósághoz, és különösen fontos a rendőrségi együttműködés területén, ahol az érintettek rendszerint nincsenek tudatában annak, hogy személyes adataikat gyűjtik és feldolgozzák, és ahol a személyes adatok felhasználása igen jelentős hatással lehet az egyének életére és szabadságaira. [Mód. 21]

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy az adatokhoz csak azok férjenek hozzá, akiknek e hozzáférés feladataik ellátásához szükséges, e rendelet részletes szabályokat határoz meg az Europol által feldolgozott adatokhoz való különböző fokú hozzáférési jogosultság szabályairól. E szabályok nem sérthetik az adatszolgáltató által kikötött hozzáférési korlátozásokat, mivel tiszteletben kell tartani az adatok tulajdonjogát. Az Europol célkitűzései által felölelt bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében az Europolnak értesítenie kell a tagállamokat az őket érintő információkról.

(23)

Az ügynökségek közötti operatív együttműködés megerősítése érdekében, és különösen a már a különböző ügynökségek birtokában lévő adatok összekapcsolása céljából az Europolnak lehetővé kell tennie az Eurojust és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára, hogy az egyedi biztosítékok figyelembevételével hozzáférhessen az Europol rendelkezésére állóadatokhoz, és azokra vonatkozó kereséseket végezzen. [Mód. 22]

(24)	A feladatai ellátásához szükséges mértékben az Europolnak együttműködési kapcsolatokat kell fenntartania egyéb uniós szervekkel, harmadik országok bűnüldöző hatóságaival és bűnüldözési képzést végző intézményeivel, nemzetközi szervezetekkel és magánfelekkel. [Mód. 23]

(25)

Az operatív hatékonyság biztosítása érdelében az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy a feladatai ellátásához szükséges mértékben – a személyes adatok kivételével – valamennyi információt megoszthassa egyéb uniós szervekkel, harmadik országok bűnüldöző hatóságaival és bűnüldözési képzést végző intézményeivel, valamint nemzetközi szervezetekkel. Mivel a társaságok, cégek, vállalkozói szövetségek, nem kormányzati szervezetek és egyéb magánfelek a súlyos bűnözés és a terrorizmus megelőzése és az ellenük való küzdelem szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró szakértelemmel és adatokkal rendelkeznek, az Europolnak lehetővé kell tenni, hogy ilyen adatokat cseréljen magánfelekkel is. A hálózati és információbiztonsági incidensekhez kapcsolódó számítástechnikai bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében az Europolnak – a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló [az elfogadott irányelv száma] európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) alapján – együtt kell működnie és – a személyes adatok kivételével – információkat kell cserélnie a hálózatok és információs rendszerek biztonsága terén illetékes nemzeti hatóságokkal. [Mód. 24]

(26)

A feladatai ellátásához szükséges mértékben az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy adatokat cseréljen egyéb uniós szervekkel. Az európai adatvédelmi biztos támogatja, hogy ez az információcsere azokra a személyekre korlátozódjon, akik az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követtek el vagy gyaníthatóan készülnek elkövetni. [Mód. 25]

(27)

A súlyos bűncselekmények és a terrorizmus kapcsolatrendszere gyakran túlmutat az EU területén. Az Europol számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a feladatai ellátásához szükséges mértékben személyes adatokat cserélhessen harmadik országok bűnüldöző hatóságaival, vagy olyan nemzetközi szervezetekkel, mint például az Interpol. A személyes adatok harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való cseréje során megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a hatékony bűnüldözés és a személyes adatok védelme között. [Mód. 26]

(28)

Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy személyes adatokat továbbítson egy harmadik országbeli hatóság vagy nemzetközi szervezet számára olyan bizottsági határozat alapján, amely megállapítja, hogy a szóban forgó ország vagy nemzetközi szervezet megfelelő szintű adatvédelmet biztosít, vagy megfelelőségi határozat hiányában az Európai Unió által a Szerződés 218. cikke értelmében kötött nemzetközi megállapodás, vagy az Europol és e harmadik ország által e rendelet hatályba lépése előtt kötött együttműködési megállapodás alapján. A Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikke alapján az ilyen megállapodások joghatása mindaddig fennmarad, amíg azokat a Szerződés alapján hatályon kívül nem helyezik, semmisnek nem nyilvánítják, vagy nem módosítják.

(29)

Amennyiben a személyes adatok továbbítását nem lehet a Bizottság által hozott megfelelőségi határozatra, az Unió által kötött nemzetközi megállapodásra vagy meglévő együttműködési megállapodásra alapozni, az igazgatótanács és az európai adatvédelmi biztos számára lehetővé kell tenni, hogy egy vagy több adattovábbítást engedélyezzen, feltéve, hogy megvannak a megfelelő biztosítékok. Amennyiben a fentiek egyike sem áll fenn, az ügyvezető igazgató számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes esetekben eseti alapon adattovábbítást engedélyezzen, amennyiben ez valamely tagállam alapvető érdekeinek megőrzések, bűncselekménnyel vagy terrorizmussal kapcsolatos közvetlen veszély megelőzéséhez szükséges, az adattovábbítás más miatt vagy fontos közérdekből szükséges, illetve a jog írja elő, amennyiben az érintett ahhoz beleegyezését adta, vagy az érintett alapvető érdekei forognak kockán.

(30)

Az Europol csak akkor dolgozhatja fel a magánfelektől vagy magánszemélyektől származó személyes adatokat, ha azokat a tagállamok nemzeti Europol egysége továbbítja az Europolnak a nemzeti jogával összhangban, vagy olyan harmadik országbeli kapcsolattartó pont továbbítja az Europolnak, amellyel e rendelet hatályba lépése előtt jött létre együttműködés a 2009/371/IB tanácsi határozat 23. cikkével összhangban kötött együttműködés megállapodás alapján, vagy pedig olyan harmadik országbeli hatóság vagy nemzetközi szervezet továbbítja az Europolnak, amellyel az Unió az EUSZ 218. cikke értelmében nemzetközi megállapodást kötött.

(31)	Nem dolgoznak fel olyan információkat, amelyeket harmadik ország vagy nemzetközi szervezet , amelyek megszerzése egyértelműen az emberi jogok megsértésével szerzett. történt. [Mód. 27]

(32)

Az Europol által alkalmazott adatvédelmi szabályokat meg kell erősíteni, és a 45/2001/EK rendeletet hozzá kell igazítani az Unióban a rendőrségi együttműködés területén a személyes adatok feldolgozására alkalmazandó egyéb idevágó adatvédelmi eszközökhöz, a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének magas szintű védelmének biztosítása érdekében. Jóllehet a 2009/371/IB határozat megbízható adatvédelmi rendszert ír elő az Europol számára, ezt még jobban ki kell dolgozni, hogy hozzáigazítsák az Europolt a Lisszaboni Szerződés követelményeihez, figyelembe vegyék az Europol növekvő szerepét, javítsák az érintettek jogait, és tovább növeljék a tagállamok és az Europol közötti bizalmat, amely szükséges a sikeres információcseréhez. Az Europol által alkalmazott adatvédelmi szabályokat meg kell erősíteni és a 45/2001/EK rendeletet  (6) vagy a 45/2001/EK rendelet helyébe lépő eszközt megalapozó elvekre kell alapozni a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének magas szintű védelmének biztosítása érdekében, valamint egyéb adatvédelmi elvekre kell alapozni, köztük az elszámoltathatóság elvére, az adatvédelmi hatásvizsgálatra, a beépített adatvédelemre, az alapértelmezett adatvédelemre és a személyes adatok megsértésének bejelentésére . Mivel a Szerződéshez mellékelt 21. nyilatkozat elismeri a személyes adatok bűnüldözéssel összefüggésben történő feldolgozásának sajátosságát, az Europol adatvédelmi szabályainak önállónak kell lenniük, és azokat össze kell hangolni az Unión belüli rendőrségi együttműködés területére vonatkozó más adatvédelmi aktusokkal, különösen a 108. sz. egyezménnyel1, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2008/977/IB tanácsi kerethatározattal [az elfogadáskor hatályos vonatkozó irányelvvel helyettesítendő]. Amint elfogadásra kerül az uniós intézmények és szervek új adatvédelmi kerete, annak az Europolra is irányadónak kell lennie. Ahogyan a Szerződéshez mellékelt 21. nyilatkozat elismeri, a személyes adatok bűnüldözéssel összefüggésben történő feldolgozásának sajátos jellege szükségessé teszi, hogy az Europol tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke alapján külön szabályokat állapítsanak meg a személyes adatok védelmére és az ilyen adatok szabad mozgására vonatkozóan, és hogy azokat összehangolják az Unión belüli rendőrségi együttműködés területére vonatkozó más adatvédelmi aktusokkal, különösen a 108. sz. egyezménnyel  (7) és annak 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyvével, az Európa Tanács R(87) 15. sz. ajánlásával (8) , valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározatban  (9) előírt szilárd adatvédelmi rendszerrel [az elfogadáskor hatályos vonatkozó irányelvvel helyettesítendő]. Az átláthatóság az adatvédelem kritikus jelentőségű része, mivel ez teszi lehetővé a többi adatvédelmi elv és jog gyakorlását. Az átláthatóság javítása érdekében az Europolnak átlátható adatvédelmi politikával kell rendelkeznie, amelyet a nyilvánosság számára egyszerűen hozzáférhetővé kell tennie, és amely érthető formában, egyszerű és egyértelmű megfogalmazásban meghatározza a személyes adatok feldolgozására és az érintettek számára a jogaik gyakorlásához rendelkezésre álló eszközökre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá közzé kell tennie a harmadik országokkal, uniós szervekkel és nemzetközi szervezetekkel fennálló nemzetközi és együttműködési megállapodásainak listáját. [Mód. 28]

(33)	Lehetőség szerint A személyes adatokat pontosságuk és megbízhatóságuk foka szerint kell különválasztani. Az egyének védelmét és az Europol által feldolgozott információk minőségét és megbízhatóságát biztosítandó, a tényeket és a személyes értékelést külön kell választani. [Mód. 29]

(33a)

Az ügynökségnek, sajátos jellegére való tekintettel, egyedi, különleges és egyúttal az adatok védelmét is biztosító rendszerrel kell rendelkeznie, amely semmiképpen nem maradhat el az Unió és az uniós ügynökségek esetében alkalmazandó általános rendszertől. Ebben az értelemben az uniós általános adatvédelmi szabályok reformjainak mihamarabb és az általános szabályok hatálybalépését követően legfeljebb két éven belül az Europolra vonatkozó különleges és az uniós egyedi adatvédelmi szabályokat az e céllal kidolgozott szabályozás elfogadását követően két éven belül össze kell hangolni. [Mód. 30]

(34)

A rendőrségi együttműködés területén az érintettek különböző kategóriáival kapcsolatos személyes adatokat dolgoznak fel. Ezért az Europolnak a lehető legegyértelműbben meg kell különböztetnie az érintettek különböző kategóriáira vonatkozó személyes adatokat. Különösen védelmezni kell az olyan személyekre vonatkozó személyes adatokat, mint például az áldozatok, a tanúk, a releváns információk birtokában lévő személyek, valamint a kiskorúak. Ezért az Europol csak akkor dolgozhatja fel azokat, ha az a célkitűzéseibe tartozó bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem szempontjából feltétlenül szükséges, és ha ezek az adatok kiegészítik az Europol által már feldolgozott adatokat.

(35)	A személyes adatok védelmét érintő alapvető jogok fényében az Europol nem tárolhatja ezeket a személyes adatokat a feladatinak ellátásához szükségesnél hosszabb ideig. A további tárolás szükségességét az adatbevitelt követően legkésőbb három év múlva felül kell vizsgálni. [Mód. 32]

(36)	A személyes adatok biztonságának garantálása érdekében az Europolnak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket valamennyi szükséges intézkedést végre kell végrehajtani. hajtania. [Mód. 33]

(37)

Bármely személynek jogában áll hozzáférni a rá vonatkozó személyes adatokhoz, helyesbíttetni a helytelen adatokat, illetve töröltetni vagy zároltatni a rájuk vonatkozó adatokat., amennyiben azokra már nincs szükség. Az érintettet megillető jogok és azok gyakorlása nem sértheti az Europol kötelezettségeit, és arra az e rendeletben meghatározott korlátozások vonatkoznak. [Mód. 34]

(38)

Az érintettek jogainak és szabadságainak védelméhez e rendeletnek egyértelműen meg kell határoznia a felelősségi köröket. A tagállamok felelősek az Europolnak általuk továbbított személyes adatok pontosságáért és naprakészen tartásáért, valamint e továbbítás jogszerűségéért. Az Europol felelős az egyéb adatszolgáltatóktól származó adatok pontosságáért és naprakészen tartásáért. Az Europolnak biztosítania kell Europol köteles továbbá biztosítani , hogy az adatokat tisztességesen és jogszerűen dolgozzák fel, valamint gyűjtésük és feldolgozásuk konkrét célból történjen, ne legyenek feldolgozásuk céljához képest túlzottak, valamint ne tárolják azokat a feldolgozásuk céljához szükségesnél hosszabb ideig. [Mód. 35]

(39)

Az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, valamint az adatok sértetlenségének és megfelelő biztonságának biztosítása céljából az Europol nyilvántartást vezet a személyes adatok gyűjtéséről, megváltoztatásáról, kiszolgáltatásáról, összekapcsolásáról, törléséről és az azokhoz való hozzáférésről. Minden adatkezelő vagy -feldolgozó Az Europol köteles a felügyelő hatósággal az európai adatvédelmi biztossal együttműködni és az adatnaplókat vagy dokumentációt kérésre hozzáférhetővé tenni az adatfeldolgozási műveletek ellenőrzése céljából. [Mód. 36]

(40)

Az Europolnak adatvédelmi tisztviselőket kell kijelölnie az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzésének támogatására. Az adatvédelmi tisztviselőknek kötelezettségeiket és feladataikat függetlenül és hatékonyan kell ellátniuk. Az adatvédelmi tisztviselőket fel kell ruházni a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel. [Mód. 37]

(41)

Az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében Alapjogi Charta 8. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkében előírt védelme érdekében elengedhetetlen egy független, megfelelő hatáskörrel felruházott, átlátható, elszámoltatható és hatékony felügyeleti struktúra. A személyes adatok feldolgozását felügyelő illetékes nemzeti hatóságok ellenőrzik a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét. Az európai adatvédelmi biztos – feladatait teljes körű függetlenséggel ellátva – ellenőrzi az Europol által adatfeldolgozás jogszerűségét. [Mód. 38]

(42)	Az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti ellenőrző szervok együttműködnek a nemzeti bevonást igénylő konkrét kérdésekben, valamint e rendelet Unió-szerte koherens alkalmazásának biztosítása céljából.

(43)	Mivel az Europol nem operatív, bűnügyi vizsgálatokhoz nem kapcsolódó személyes adatokat is feldolgoz, mint amilyenek például az Europol személyzetének, a szolgáltatóknak és a látogatóknak a személyes adatai, az az ilyen adatok feldolgozása a 45/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik. [Mód. 40]

(44)

Az európai adatvédelmi biztosnak fogadnia kell és ki kell vizsgálnia az érintettek által benyújtott panaszokat. A panaszt követő – bírósági felülvizsgálat alá tartozó – vizsgálatot a konkrét esethez szükséges mértékben kell lefolytatni. Az európai adatvédelmi biztosnak ésszerű határidőn belül tájékoztatnia kell az érintettet a panaszhoz fűződő fejleményekről és eredményekről.

(45)	Valamennyi egyénnek jogában áll, hogy az európai adatvédelmi biztos rá vonatkozó határozatával szemben bírósági jogorvoslatot vegyen igénybe.

(46)	Az Europolra az uniós intézményekre, ügynökségekre és szervekre alkalmazandó, szerződéses és a szerződésen kívüli felelősségről szóló általános szabályok vonatkoznak, a jogszerűtlen adatfeldolgozásra vonatkozó felelősség kivételével.

(47)	Előfordulhat, hogy az érintett személy számára nem egyértelmű, hogy az elszenvedett kár az Europol vagy a tagállam fellépéséből fakadó jogszerűtlen feldolgozás eredménye-e. Az Europol és az elszenvedett kárt okozó esemény helye szerinti tagállam ezért egyetemlegesen felelős.

(48)

Annak biztosítása A parlamentek által a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség ellenőrzésében betöltött szerep, valamint a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament által a jogalkotási folyamatban őket megillető hatáskörök tiszteletben tartásával és gyakorlásával kapcsolatban ellátott politikai feladatkörök tiszteletben tartása érdekében szükséges , hogy az Europol teljes mértékben elszámoltatható és átlátható belső szervezet legyen . E célból az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikke fényében , valamint a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. sz. jegyzőkönyv II. címében meghatározott parlamentközi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, előírásokat kell megállapítani az Europol tevékenységeinek Európai Parlament és nemzeti parlamentek általi ellenőrzésére vonatkozóan, figyelembe véve annak szükségességét, hogy védjék az operatív információk bizalmasságát [Mód. 42]

(49)

Az Europol személyzetére a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK) rendeletben (10) megállapított, az Európai Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottjainak személyzeti szabályzata alkalmazandó. Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok illetékes hatóságaiból felvett személyzetet alkalmazzon ideiglenes alkalmazottakként; ezen alkalmazottak szolgálati idejét a rotációs elv fenntartása érdekében korlátozni kell, mivel a személyzeti tagok illetékes hatóságaik szolgálatába történő később ivisszaintegrálódása szoros együttműködést segít elő az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai között. A tagállamoknak valamennyi szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítására, hogy az Europolnál ideiglenesen alkalmazott személyek az Europolnál töltött szolgálatuk végén visszatérhessenek azon nemzeti közszolgálathoz, ahová tartoznak.

(50)

Tekintettel az Europol feladatainak jellegére, valamint az ügyvezető igazgató szerepére, az ügyvezető igazgatót fel lehet kérni felkérik arra, hogy kinevezése, vagy hivatali idejének meghosszabbítása előtt tegyen nyilatkozatot, és válaszolja meg az Európai Parlament illetékes bizottsága a közös parlamenti ellenőrző csoport által feltett kérdéseket Az ügyvezető igazgató továbbá éves jelentést köteles benyújtani az említett közös parlamenti ellenőrző csoportnak és a Tanácsnak. Ezen felül az Európai Parlament felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai végrehajtásáról. [Mód. 43]

(51)

Az Europol teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell biztosítani számára, amelynek bevételei elsősorban az Európai Unió költségvetéséből nyújtott hozzájárulásból származnak. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetése terhére nyújtott egyéb támogatások tekintetében az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. A könyvelés ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(52)	Az Europolra alkalmazni kell a 966/2012/EU, Euratom rendeletet (11).

(53)	Az Europolra alkalmazni kell az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12).

(54)

Az Europol különös védelmet igénylő adatokat – többek között minősített EU-adatok és nem minősített érzékeny adatokat dolgoz fel. Az Europolnak ezért bizalmassági szabályokat és az ilyen információk feldolgozására vonatkozó szabályokat kell meghatároznia, az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 2011/292/EU határozatban (13) foglalt alapelvek és minimumszabályok figyelembe vételével.

(55)	Helyénvaló rendszeresen értékelni e rendelet alkalmazását.

(56)

Az Europol székhelyt biztosító tagállamban, Hollandiában való elhelyezésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az Europol személyi állományára és családtagjaikra alkalmazandó különös szabályokat a székhely-megállapodásban szükséges meghatározni. A fogadó tagállam az Europol megfelelő működése érdekében köteles a lehető legjobb feltételeket biztosítani, ideértve a gyermekek iskoláztatását és a közlekedési lehetőségeket is, hogy az Europol a lehető legszélesebb földrajzi körből tudjon magas színvonalú személyi állományt vonzani. [Mód. 44]

(57)

Az e rendelet által létrehozott Europol a 2009/371/IB határozat által létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat által létrehozott CEPOL helyébe lép, és azok annak jogutódja. Következésképpen valamennyi szerződésük – ideértve a munkaszerződéseket is – és minden felelősség és szerzett tulajdon tekintetében. A 2009/371/IB határozat alapján létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat alapján létrehozott CEPOL által kötött nemzetközi megállapodások hatályban maradnak, a CEPOL által kötött székhely-megállapodás kivételével. [Mód. 45]

(58)

Ahhoz, hogy az képességei szerint továbbra is a lehető legjobban eleget tehessen a 2009/371/IB tanácsi határozat alapján létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat alapján létrehozott CEPOL feladatainak, átmeneti intézkedéseket kell meghatározni, különösen az igazgatótanács igazgatótanácsra és az ügyvezető igazgató igazgatóra és az Europol-költségvetés egy részének képzésre történő elkülönítésére vonatkozóan, az e rendelet hatályba lépését követő három évre. [Mód. 46]

(59)

Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen a bűnüldözési együttműködésért és képzésért felelős uniós szintű szerv létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és a fellépés nagyságrendje és hatása miatt ez a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 47]

(60)

[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló (21. sz.) jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban e tagállamok részt kívánnak venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában] VAGY [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló (21. sz.) jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül e tagállamok nem vesznek részt e rendelet elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó].

(61)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(62)	Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket, különösen a Charta 8. és 9. cikkében, valamint a Szerződés 16. cikkében szereplő személyes adatok védelméhez és a magánélethez való jogot,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS AZ EUROPOL CÉLKITŰZÉSEI

1. cikk

A Bűnüldözési Együttműködés és képzés európai ügynökségének létrehozása [Mód. 48]

(1)   Létrejön A Bűnüldözési Együttműködés És Képzés Európai Ügynöksége (Europol) az Európai Unió bűnüldöző hatóságai közötti kölcsönös együttműködés fejlesztése, valamint fellépéseik megerősítése és támogatása, valamint átfogó európai képzési politika biztosítása céljából. [Mód. 49]

(2)   Az e rendelet által létrehozott Europol a 2009/371/IB határozat által létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat által létrehozott CEPOL helyébe lép, és azok annak jogutódja. [Mód. 50]

(2a)     Az Europol minden tagállamban egyetlen nemzeti egységgel áll kapcsolatban, amelyet a 7. cikkben foglaltak szerint kell létrehozni vagy kijelölni. [Mód. 51]

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(a)	„a tagállamok illetékes hatóságai”: a tagállamok összes olyan rendőrségi szerve és egyéb bűnüldöző hatósága közhatósága , amely az alkalmazható a nemzeti jog szerint az Europol hatáskörébe tartozó a bűncselekmények megelőzéséért és az ellenük folytatott küzdelemért felelős; [Mód. 52]

(b)	„elemzés”: adatgyűjtés, -feldolgozás vagy -felhasználás az információk alapos vizsgálata azok konkrét jelentésének és sajátos jellemzőinek felderítése érdekében a bűnügyi nyomozások elősegítése elősegítése és a 4. cikkben felsorolt minden egyéb feladat elvégzése céljából; [Mód. 53]

(c)	„uniós szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés által vagy alapján létrehozott intézmények, szervezetek, missziók, hivatalok és ügynökségek;

(d)

„bűnüldözési szervek tagjai”: a rendőrség, a vámhatóság vagy egyéb, két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények, a terrorizmus, valamint az uniós politika által felölelt közös érdeket érintő bűncselekményformák megelőzésért és az ellenük való küzdelemért, valamint a polgári válságkezelésért és fontosabb események nemzetközi rendőrségi feladataiért felelős kapcsolódó szolgálatok, ideértve uniós szerveket is, tisztviselői;

(e)	„harmadik országok”: olyan országok, amelyek az Európai Uniónak nem tagállamai;

(f)	„nemzetközi szervezetek”: olyan nemzetközi szervezetek vagy alárendelt közjogi szerveik vagy olyan egyéb szervek, amelyeket két vagy több állam közötti megállapodás hozott létre vagy ilyen megállapodáson alapulnak;

(g)	„magánfelek”: a valamely tagállam vagy harmadik ország jogszabályai alapján létrehozott szervezetek és szervek, különösen az f) pontba nem tartozó társaságok és cégek, vállalkozások társulásai, nonprofit szervezetek és más jogi személyek;

(h)	„magánszemélyek”: valamennyi természetes személy.

(i)

„személyes adat”: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre a továbbiakban (az érintett) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító például a név, egy azonosító szám , helymeghatározó adat, egyedi azonosító vagy az adott szám vagy a személy fizikai, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi vagy nemi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén; [Mód. 54]

(j)

„személyes adatok feldolgozása” (a továbbiakban: adatfeldolgozás): a személyes adatokon gépi vagy nem gépi eszközökkel végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, mint például a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, lekérdezés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés;

(k)

„címzett”: az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, akinek vagy amelynek a részére az adatot továbbítják, függetlenül attól, hogy harmadik személy-e vagy sem; mindazonáltal azok a hatóságok, amelyek egyedi megkeresés alapján kapnak adatokat, nem tekinthetők címzettnek; [Mód. 55]

(l)	„személyes adatok továbbítása”: személyes adatok közlése, aktív rendelkezésre bocsátása korlátozott számú azonosított fél között, az adatküldő tudomásával vagy azon szándékával, hogy a címzettek számára hozzáférést nyújtson a személyes adatokhoz;

(m)	„személyesadat-nyilvántartó rendszer”: (a továbbiakban: „nyilvántartó rendszer”) a személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

(n)	„az érintett hozzájárulása”: az érintett kívánságának önkéntes, kifejezett a konkrét esetre vonatkozó és tájékozott kinyilvánítása, amellyel egyértelműen és kifejezetten beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok feldolgozásához; [Mód. 56]

(o)	„adminisztratív jellegű személyes adatok”: a 3. cikk (1) és (2) bekezdésekben megállapított célkitűzések elérése céljából feldolgozott adatoktól eltérő, az Europol által feldolgozott összes személyes adat.

3. cikk

Célkitűzések

(1)   Az Europol támogatja és megerősíti a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését és kölcsönös együttműködésüket a két vagy több tagállamot érintő súlyos szervezett bűnözés, a terrorizmus és a súlyos az uniós politika által felölelt közös érdeket érintő bűncselekmények I. mellékletben meghatározott egyéb formáinak megelőzése és az ellenük való küzdelem terén, az I. mellékletben meghatározottak szerint oly módon, hogy figyelembe véve a bűncselekmények nagyságrendjét, jelentőségét és következményeit, közös megközelítést ír elő a tagállamok számára. [Mód. 57];

(2)   Továbbá, az Europol támogatja és megerősíti a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését és kölcsönös együttműködésüket az (1) bekezdésben említett bűncselekményekkel kapcsolatos bűntettek megelőzése és az ellenük való küzdelem terén. A következő bűncselekmények minősülnek kapcsolódó bűncselekménynek:

(a)	az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett tettek;

(b)	az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megkönnyítése vagy végrehajtása érdekében elkövetett bűncselekmények;

(c)	az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben a büntetlenség biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.

(3)   Az Europol képzési tevékenységeket támogat, fejleszt, nyújt és koordinál a bűnüldözési szervek tagjai számára. [Mód. 58]

II. fejezet

A BÜNÜLDÖZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS SEL KAPCSOLATOS FELADATOK

4. cikk

Feladatok

(1)   Az Europol az Európai Unió ügynöksége, amely e rendelettel összhangban az alábbi feladatokat látja el:

(a)	információkat gyűjt, tárol, dolgoz fel, elemez és cserél;

(b)	ahogyan az a 7. cikkben áll, az Europol nemzeti egységeken keresztül haladéktalanul értesíti a tagállamokat a velük kapcsolatos információkról és a bűncselekmények közötti kapcsolatokról; [Mód. 59]

(c)

nyomozásokat és operatív tevékenységet koordinál, szervez és hajt végre i. a tagállamok illetékes hatóságaival közösen; vagy , a tagállamok által már elindított nyomozások keretében vagy az Europol által valamely tagállamhoz intézett, bűnügyi nyomozás elindítására irányuló kérés eredményeképpen ; vagy [Mód. 60] ii. az 5. cikkel összhangban közös nyomozócsoportok keretében, adott esetben az Eurojusttal együttműködve;

(d)	közös nyomozócsoportokban vesz részt, valamint az 5. cikkel összhangban javaslatot tesz azok felállítására;

(e)	információkat és elemzési támogatást nyújt a tagállamoknak nagyszabású nemzetközi eseményekkel kapcsolatban;

(f)	fenyegetésértékeléseket, stratégiai és operatív elemzéseket, valamint általános helyzetjelentéseket készít;

(g)	bűnmegelőzési módszerekkel, nyomozati eljárásokkal, valamint műszaki és bűnügyi tudományos módszerekkel kapcsolatos szakismeretet fejleszt, oszt meg és mozdít elő, valamint tanácsadást nyújt a tagállamok számára;

(h)	technikai és pénzügyi segítségnyújtást biztosít a tagállamok határokon átnyúló műveleteihez és nyomozásaihoz, ideértve az 5. cikknek megfelelő a közös nyomozócsoportokat nyomozócsoportok révén végzetteket is; [Mód. 61]

(i)	a bűnüldözési szervek tagjait célzó képzést támogat, fejlesz, végez, koordinál és hajt vére a tagállamokban működő képzési intézmények hálózatával együttműködésben, a III. fejezetben meghatározottak szerint; [Mód. 62]

(j)	a Szerződés V. címe alapján létrehozott uniós ügynökségek és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára bűnügyi operatív információkat és elemzési támogatást nyújt a hatásköreikbe tartozó területeken; [Mód. 63]

(k)	tájékoztatás és segítségnyújtás az EU válságkezelő struktúráinak, valamint az Európai Unióról szóló szerződés alapján létrehozott válságkezelő misszióknak;

(l)	az Europol célkitűzéseibe tartozó egyes bűncselekménytípusok elleni küzdelem céljából uniós szakközpontokat – különösen a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ – fejleszt.

la)	segíti a tagállamokban folyó nyomozást, különösen valamennyi jelentős információ a nemzeti egységeknek történő továbbításával; [Mód. 64]

(2)   Az Europol stratégiai elemzéseket és fenyegetésértékeléseket készít, hogy támogassa a Tanácsot és a Bizottságot a bűnözés elleni uniós küzdelem stratégiai és operatív prioritásainak meghatározásában Az Europol ugyancsak támogatja a fenti prioritások operatív végrehajtását.

(3)   Az Europol stratégiai jelentőségű bűnüldözési operatív információkat szolgáltat az operatív tevékenységekhez nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló erőforrások eredményes és hatékony felhasználásának megkönnyítése valamint e tevékenységek támogatása céljából.

(4)   Az Europol az eurohamisítás elleni küzdelem központi hivatalként jár el céljából, az 2005/511/IB tanácsi határozatnak (14) megfelelően. Az Europol elősegítheti továbbá a tagállamok illetékes hatóságai által vagy közös nyomozócsoportok keretében az eurohamisítás elleni küzdelem érdekében végrehajtott intézkedések koordinálását, adott esetben uniós szervekkel vagy harmadik országbeli hatóságokkal együttműködve.

(4a)     Az Europol nem alkalmaz kényszerítő intézkedést. [Mód. 65]

5. cikk

Részvétel közös nyomozócsoportokban

(1)   Az Europol részt vehet a célkitűzéseiben felölelt bűncselekményekkel foglalkozó közös nyomozócsoportok tevékenységeiben.

(2)   Az Europol – a közös nyomozócsoport működési helye szerinti tagállam joga által meghatározott kereteken belül – támogathatja a közös nyomozócsoport összes tevékenységét, valamint a tagok közötti információcserét. Az Europol tisztviselői nem vesznek részt a kényszerítő intézkedések alkalmazásában. [Mód. 66]

(3)   Ha az Europol okkal vélheti, hogy a közös nyomozócsoport felállítása hozzáadott értéket képvisel a nyomozásban, erre javaslatot tehet az érintett tagállamoknak, és intézkedéseket hozhat arra, hogy támogassa őket a közös nyomozócsoport felállításában.

(3a)     Az Europol egy közös nyomozócsoportban való részvételét a részt vevő tagállamok illetékes hatóságai hagyják jóvá, és annak tükröződnie kell az Europol igazgatója által előzetesen aláírt dokumentumban, amelyet csatolnak a közös nyomozócsoport létrehozására vonatkozó megállapodáshoz. [Mód. 67]

(3b)     A 3a bekezdésben említett melléklet megállapítja az Europol tisztviselők a közös nyomozócsoportban való részvételének feltételeit, köztük az e tisztviselőket megillető kiváltságokat és mentességeket, valamint az esetleges helytelen magatartásuk következményeit is. [Mód. 68]

(3c)     A közös nyomozócsoportban részt vevő Europol tisztviselőkre az esetlegesen elszenvedett vagy elkövetett bűncselekmények tekintetében a közös nyomozócsoport által végzett tevékenység szerinti tagállam a közös nyomozócsoport az adott tagállamban hasonló feladatokat ellátó tagjaira alkalmazandó nemzeti jogszabályai vonatkoznak. [Mód. 69]

(3d)     A közös nyomozócsoportban részt vevő Europol tisztviselők az Europol adatbázisaiból származó információkat átadhatják a csoport tagjainak. Mivel a 7. cikkben említettek közötti közvetlen kapcsolatról van szó, az Europol a közös nyomozócsoportban részt vevő tagállamok nemzeti egységeit és az információkat nyújtó tagállamok nemzeti egységeit egyaránt tájékoztatja. [Mód. 70]

(3e)     Azokat az információkat, amelyekhez egy Europol tisztviselő a közös nyomozócsoportban folytatott tevékenysége folyamán az Europol nemzeti egységek révén jut hozzá, az adatokat szolgáltató illetékes hatóság beleegyezésével és felelősségére fel lehet venni az Europol adatbázisaiba. [Mód. 71]

(4)   Az Europol nem alkalmaz kényszerítő intézkedést.

6. cikk

Az Europol megkeresése nyomozás megindítása céljából

(1)   Olyan konkrét esetekben, amikor az Europol úgy véli, hogy bűnügyi nyomozást kell kezdeményezni az Europol célkitűzéseibe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatban, erről tájékoztatja az Eurojustot. [Mód. 72]

(2)   Ezzel egyidejűleg az Europol felkérheti a bűnügyi nyomozás megindítására, levezetésére vagy koordinálására kéri fel az érintett tagállamok 7. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott nemzeti egységeit. [Mód. 73]

(2a)     Amennyiben felmerül a gyanúja annak, hogy két vagy több tagállam hálózatát és információs rendszerét rosszhiszemű támadás érte, amelyet valamely állam vagy valamely harmadik államban található nem állami szereplő hajtott végre, az Europol saját kezdeményezésére nyomozást indít. [Mód. 74]

(3)   A tagállamok megfelelően megvizsgálják az ilyen kéréseket, és nemzeti egységeiken keresztül nemzeti egységek egységeiken keresztül haladéktalanul értesítik tájékoztatják az Europolt a nyomozás megkezdéséről arról, hogy indítanak-e nyomozást [Mód. 75].

(4)   Amennyiben az érintett tagállamok illetékes hatóságai úgy döntenek, hogy az Europol megkeresésének nem tesznek eleget az Europol kérésének, a megkereséstől számított egy hónapon belül tájékoztatják az Europolt döntésükről és annak indokairól. Az indokolástól akkor lehet eltekinteni, ha az

(a)	alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene; vagy

(b)	a folyamatban levő nyomozás sikerét vagy személyek biztonságát veszélyeztetné;

(5)   Az Europol értesíti az Eurojustot a tagállam illetékes hatóságának azon döntéséről, hogy nyomozást kezd vagy elutasítja nyomozás megkezdését.

7. cikk

A tagállamok együttműködése az Europollal

(1)   A tagállamok és az Europol együttműködnek az Europollal Europol feladatai teljesítésében. [Mód. 76]

(2)   Minden tagállam nemzeti egységet hoz létre vagy jelöl ki, amely összekötő szervként jár el az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai, valamint a bűnüldözési szervek tagjainak képzését végző intézmények között. Minden egyes tagállam tisztviselőt jelöl ki kijelöli a nemzeti egység vezetőjeként. [Mód. 77]

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti egységeik képesek eleget tenni az e rendeletben meghatározott feladataiknak, és különösen azt, hogy hozzáféréssel rendelkezzenek a nemzeti bűnüldözési adatbázisokhoz.

(4)   Az A nemzeti egység az egyetlen összekötő szerv az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai között. Ugyanakkor az Europol közvetlenül együttműködhet a tagállamok illetékes hatóságaival az e hatóságok által folytatott egyéni nyomozások tekintetében keretében és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően, feltéve hogy a közvetlen kapcsolat hozzáadott értéket képvisel a nyomozás kedvező kimenetelét tekintve. Ebben az esetben Az Europol előzetesen haladéktalanul tájékoztatja a nemzeti egységet e kapcsolat szükségességéről. Az Europol , amint lehetséges, , és másolatot küld az e Europol és a kapcsolódó illetékes hatóságok közötti közvetlen kapcsolatfelvétel során cserélt megosztott információkról. [Mód. 78]

(5)   A tagállam tagállamok nemzeti egységükön vagy a tagállam illetékes hatóságán keresztül különösen az alábbiakat látják el:

a)

az Europol rendelkezésére bocsátják a célkitűzései ellátásához Europolt – saját kezdeményezésükre – ellátják a feladatainak ellátáshoz szükséges információkat információkkal és bűnüldözési operatív információkkal, és válaszolnak . Ez magában foglalja azt is, hogy haladéktalanul az Europol rendelkezésére bocsátják az Unió által prioritásnak tekintett bűnügyi területekkel kapcsolatos információkat. Magában foglalja továbbá, hogy másolatot küldenek a valamely más tagállammal vagy tagállamokkal folytatott bilaterális vagy multilaterális cserékről, amennyiben a csere az Europol célkitűzései által felölelt bűncselekménnyel kapcsolatos. információk, bűnüldözési operatív információk és tanácsadás iránti kérelmére; A közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése tekintetében a tagállamokat terhelő kötelezettségek teljesítésének sérelme nélkül, a nemzeti egység konkrét ügyben nem köteles információk vagy bűnüldözési operatív információk továbbítására, ha ez: i. alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene; ii. a folyamatban levő nyomozás sikerét vagy személyek biztonságát veszélyeztetné; vagy iii. az állambiztonság terén a hírszerző szolgálatokra vagy konkrét hírszerzési tevékenységre vonatkozó információk kiszolgáltatását jelentené. [Mód. 80]

b)	hatékony kommunikációt és együttműködést biztosítanak a tagállamok valamennyi érintett illetékes hatóságával és a tagállamokban működő bűnüldözési szervek tagjainak képzését végző intézményekkel, valamint az Europollal hatóság és az Europol között ; [Mód. 81]

c)	jobban megismertetik az Europol tevékenységeit. [Mód. 82]

ca)	a kijelölt illetékes hatóságok által folytatott nyomozásokhoz szükséges információkat kérnek az Europoltól. [Mód. 83]

cb)	biztosítják a hatékony kommunikációt és együttműködést az illetékes hatóságokkal. [Mód. 84]

cc)	biztosítják, hogy az Europol és saját maguk között minden információcsere jogszerűen történjék. [Mód. 85]

(6)   A nemzeti egységek vezetői rendszeren találkoznak, különösen a célból, hogy megvitassák és megoldják az Europollal folytatott operatív együttműködésükkel összefüggésben felmerülő problémákat.

(7)   Minden egyes tagállam nemzeti joga szerint határozza meg a nemzeti egység megszervezését és személyzetét.

(8)   A nemzeti egységeknek és a tagállamok illetékes hatóságainak az Europollal kapcsolatos kommunikációs költségeit a tagállamok fedezik, és azok – az összeköttetés költségeit kivéve – nem háríthatók át az Europolra.

(9)   A tagállamok biztosítják az összes olyan rendszer minimális lehető legmagasabb szintű biztonságát, amelyet az Europolhoz való kapcsolódáshoz használnak. [Mód. 86]

(10)   A tagállamok által benyújtott információk alapján Az Europol minden évben jelentést állít össze az egyes tagállamokra vonatkozóan az (5) bekezdés a) pontjában pontja alapján végzett információmegosztásról , említett információk mennyiségéről és minőségéről, valamint a nemzeti egység egységük teljesítményéről. Az igazgatótanács elemzi a jelentést azzal a céllal, hogy folyamatosan javítsa az Europol és a tagállamok közötti kölcsönös együttműködést. Az éves jelentést megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek. [Mód. 229]

8. cikk

Összekötő tisztviselők

(1)   Minden nemzeti egység legalább egy összekötő tisztviselőt jelöl ki az Europolhoz. Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, az összekötő tisztviselőkre a kijelölő tagállam nemzeti joga vonatkozik.

(2)   Az összekötő tisztviselők alkotják a nemzeti összekötő irodákat az Europolnál, és a nemzeti egységük utasításai szerint járnak el az Europolon belül a kijelölő tagállam nemzeti jogának és az Europol működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

(3)   Az összekötő tisztviselők támogatják biztosítják az Europol és tagállamaik a nemzeti egységeik közötti információcserét. [Mód. 87]

(4)   Az összekötő tisztviselők a nemzeti joggal összhangban támogatják a tagállamaik és egyéb tagállamok összekötő tisztviselői közötti információcserét. Az Europol infrastruktúráját – a nemzeti joggal összhangban – fel lehet használ az ilyen bilaterális cserékhez az Europol célkitűzésein kívül eső bűncselekményekre vonatkozóan is. Az Europol infrastruktúráját – a nemzeti joggal összhangban – fel lehet használ az ilyen bilaterális cserékhez az Europol célkitűzésein kívül eső bűncselekményekre vonatkozóan is. Az igazgatótanács határozza meg az összekötő tisztviselők Europollal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Minden ilyen információcserének összhangban kell állnia az uniós és nemzeti joggal, különösen – esettől függően – a 2008/977/IB határozattal vagy a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel  (15) . Az Europol csak akkor dolgoz fel az e rendelkezés alapján kapott adatokat, ha a nemzeti vagy uniós jog alapján jogszerű címzettnek tekinthető.i [Mód. 88]

(5)   Az összekötő tisztviselőket a 65. cikk szerint megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek.

(6)   Az Europol biztosítja, hogy az összekötő tisztviselők teljes körű tájékoztatásban részesüljenek valamennyi tevékenységéről, és részt vegyenek azokban, amennyiben ez feladataik ellátásához szükséges.

(7)   Az Europol viseli annak költségeit, hogy a tagállamok számára biztosítsa a szükséges helyiségeket az Europol épületében, valamint megfelelően támogassa az összekötő tisztviselőket tevékenységeik ellátásában. Az összekötő tisztviselők kijelölésével kapcsolatos összes többi költséget, ideértve az összekötő tisztviselők felszereléseinek költségét is, a kijelölő tagállam viseli, kivéve, ha a költségvetési hatóság az igazgatótanács ajánlására másként határoz.

III. fejezet

A BŰNÜLDÖZÉSI SZERVEK TAGJAINAK KÉPZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

9. cikk

Europol Akadémia

(1)   Az Europolon belül az e rendelet szerint létrehozott Europol Akadémia elnevezésű osztály támogatja, fejleszti, végzi és koordinálja a bűnüldözési szervek tagjainak képzését, különösen a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem, a magas kockázatú közrendi és sportesemények irányítása, a nem katonai célú uniós missziója stratégiai tervezése és vezérlése, valamint a bűnüldözési vezetés és nyelvismeretek tekintetében, és különösen a célból, hogy:

(a)

tudatosítsa és megismertesse i. a bűnüldözési együttműködés nemzetközi és uniós eszközeit; ii. az uniós szerveket – különösen az Europolt, Eurojustot és a Frontexet –, működésüket és szerepüket; iii. a bűnüldözési együttműködés jogi vonatkozásait és az információs csatornákhoz való hozzáférés gyakorlati tudnivalóit;

(b)	ösztönözze regionális és bilaterális együttműködés kialakítását a tagállamok között, valamint a tagállamok és harmadik országok között;

(c)	foglalkozzon olyan konkrét bűnügyi vagy rendőrségi témakörökkel, amelyekkel kapcsolatban az uniós szintű képzés hozzáadott értéket képviselhet;

(d)	közös tantervet dolgozzon ki a bűnüldözési szervek tagjai számára, hogy kiképezze őket az Unió polgári misszióiban való részvételre;

(e)	támogassa a tagállamok bilaterális bűnüldözési kapacitásépítő tevékenységeit harmadik országokban;

(f)	képezze az oktatókat képzőket, valamint támogassa jó tanulási gyakorlatok fejlesztését és cseréjét.

(2)   Az Europol Akadémia tanulási eszközöket és módszertanokat fejleszt ki és frissít rendszeren, valamint az egész életen át tartó tanulás távlatában alkalmazza azokat a célból, hogy megerősítse a bűnüldözési szervek tagjainak készségeit. A minőség, koherencia, valamint a jövőbeni fellépések hatékonyságának megerősítése céljából az Europol Akadémia értékeli e fellépések eredményeit.

10. cikk

Az Europol Akadémia feladatai

(1)   Az Europol Akadémia többéves stratégiai elemzéseket készít a képzési igényekről, valamint többéves tanulmányi programokat dolgoz.

(2)   Az Europol Akadémia képzési tevékenységeket és tanulmányi programokat dolgoz ki és hajt végre, amelyek magukban foglalhatják az alábbiakat:

(a)	tanfolyamok, szemináriumok, konferenciák, internetalapú és e-tanulási tevékenységek;

(b)	közös tanterv a határokon átnyúló bűnözés jelenségeinek tudatosítása, valamint az azzal kapcsolatos hiányosságok kezelése és/vagy közös megközelítés elősegítése érdekében;

(c)	a releváns célcsoportoknak szükséges készségek összetettségi szintje vagy foka szerint kialakított fokozatos képzési modulok, amelyek középpontjában egy meghatározott földrajzi régió, a bűncselekmények konkrét tematikus területe vagy szakmai készségek konkrét köre áll;

(d)	bűnüldözési szervek tagjait érintő csere- vagy kirendelési programok a működésen alapuló képzési megközelítés összefüggésében.

(3)   A harmadik országokban megvalósuló polgári missziókat és kapacitásfejlesztést támogató átfogó európai képzési program biztosítása érdekében az Europol Akadémia:

(a)	értékeli az már meglévő, Unióval kapcsolatos bűnüldözési képzésre vonatkozó szakpolitikák és kezdeményezések hatását;

(b)	képzést fejleszt és nyújt a tagállamokban működő bűnüldözési szervek tagjainak civil missziókban való részvételre történő felkészítése céljából, ideértve annak lehetőségét is, hogy megszerezzék a kapcsolódó nyelvtudást;

(c)	képzést fejleszt és nyújt a harmadik országokban – különösen a tagjelölt országokban – működő bűnüldözési szervek tagjai számára;

(d)	célhoz kötött uniós külső támogatási alapok igazgatása a célból, hogy támogassa harmadik országok kapacitásépítését a vonatkozó szakpolitikai területeken, az Unió meghatározott prioritásaival összhangban.

(4)   Az Europol Akadémia előmozdítja a tagállamokban folyó bűnüldözéssel kapcsolatos képzés kölcsönös elismerését, valamint a kapcsolódó meglévő európai minőségi előírásokat.

11. cikk

Képzéssel kapcsolatos kutatás

(1)   Az Europol Akadémia hozzájárul az e fejezet által felölelt képzési tevékenységekkel kapcsolatos kutatás fejlesztéséhez.

(2)   Az Europol Akadémia partnerséget mozdít elő és alakít ki uniós szervekkel, valamint állami és magán felsőoktatási intézményekkel, valamint szorosabb partnerségek kialakítását ösztönzi a tagállamok egyetemei és bűnüldözési képzéssel foglalkozó intézményei között. [Mód. 89]

IV. fejezet

AZ EUROPOL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

12. cikk

Az Europol igazgatási és irányítási struktúrája

Az Europol igazgatási és irányítási struktúrája a következőkből áll:

(a)	az igazgatótanács, amely ellátja a 14. cikkben meghatározott feladatokat;

(b)	az ügyvezető igazgató, aki a 19. cikkben meghatározott hatásköröket gyakorolja;

(c)	tudományos képzési bizottság a 20. cikkel összhangban; [Mód. 90]

(d)	adott esetben az igazgatótanács által a 14. cikk (1) bekezdésének p) pontjával összhangban létrehozott egyéb tanácsadó testület.

(e)	adott esetben ügyvezető testület, a 21. és 22. cikkel összhangban [Mód. 91]

1. SZAKASZ

IGAZGATÓTANÁCS

13. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)   Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két egy képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek. [Mód. 92]

(1a)     A közös parlamenti ellenőrző csoport egy képviselőjének lehetősége van arra, hogy megfigyelőként részt vegyen az igazgatótanács ülésein. Ez a képviselő nem rendelkezik szavazati joggal. [Mód. 93]

(2)   Az igazgatótanács tagjai az állami vagy magánszektorbeli szervezetekben szerzett igazgatási tapasztalatuk, valamint a bűnüldözési együttműködés terén szerzett ismereteik alapján nevezik ki.

(3)   Az igazgatótanács minden tagját póttag helyettesíti, akit az állami vagy magánszektorbeli szervezetekben szerzett igazgatási tapasztalata, valamint a bűnüldözési szervek tagjainak képzéséről szóló nemzeti politikában való ismeretei alapján neveznek ki. A póttag tagként jár el a bűnüldözési szervek tagjainak képzésével kapcsolatos kérdésekben. a 13. cikk (2) bekezdésében rögzített szempontok alapján a tag nevez ki . A tagot távollétében a póttag képviseli. A póttagot távollétében a tag képviseli a bűnüldözési szervek tagjainak képzésével kapcsolatos kérdésekben. [Mód. 94]

(4)   Az igazgatótanács munkájának folyamatosságát biztosítandó valamennyi fél törekszik arra, hogy korlátozza az igazgatótanácson belüli képviselőinek fluktuációját. Valamennyi fél arra törekszik, hogy a férfiak és nők kiegyensúlyozottan képviseltessék magukat az igazgatótanácsban. [Mód. 95]

(5)   A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. A megbízatás meghosszabbítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják. idejét a kinevező tagállam által számukra megállapított időtartam alapján kell meghatározni. [Mód. 96]

(5a)     Az elnök tevékenységét az igazgatótanács titkársága segíti. A titkárság különösen:

a)	szorosan és folyamatosan részt vesz az igazgatótanács munkájának szervezésében, koordinálásában és a munka koherenciájának biztosításában. Az elnök felelőssége és irányítása alatt;

b)	biztosítja az igazgatótanács feladatai ellátásához szükséges adminisztrációs támogatást. [Mód. 97]

(5b)     Az igazgatótanács minden tagja hivatali idejének kezdetén érdekeltségi nyilatkozatot nyújt be. [Mód. 98]

14. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)   Az igazgatótanács feladatai:

a)	a 15. cikkel összhangban, a tagok kétharmados többségével évente elfogadja az Europol következő évre vonatkozó éves munkaprogramját;

b)	a 15. cikkel összhangban, a tagok kétharmados többségével többéves munkaprogramot fogad el;

c)	tagjainak kétharmados többségével elfogadja az Europol éves költségvetését, és ellátja az Europol költségvetéséhez kapcsolódó, a XI. fejezet szerinti egyéb feladatokat

d)

elfogadja az Europol előző évre vonatkozó konszolidált éves tevékenységi jelentését, valamint azt és a következő év július 1-jéig eljuttatja az Európai Parlamentnek, benyújtja azt a közös parlamenti ellenőrző csoportnak, továbbá a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és a nemzeti parlamenteknek és az európai adatvédelmi biztosnak . A konszolidált éves tevékenységi jelentést közzéteszik; [Mód. 99]

e)	a 63. cikknek megfelelően elfogadja az Europolra alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

f)	január 31-ig többéves személyzetpolitikai tervet fogad el a Bizottság véleményének figyelembe vételével;

g)	a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát; [Mód. 100]

h)	a tagokkal kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozóan szabályokat fogad el a saját tagjait, valamint a tudományos képzési bizottság tagjait érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére; [Mód. 101]

i)

a (2) bekezdésnek megfelelően az Europol személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: kinevezési hatáskörök); [Mód. 102]

j)	az igazgató javaslata alapján a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek betartására vonatkozóan; [Mód. 103]

k)	kinevezi az ügyvezető igazgatót, valamint az ügyvezető igazgatóhelyetteseket, és adott esetben megbízatásukat meghosszabbíthatja vagy megszüntetheti az 56. és 57. cikkel összhangban;

l)	teljesítménymutatókat állapít meg, valamint felügyeli az ügyvezető igazgató teljesítményét, ideértve az igazgatótanács határozatainak végrehajtását is;

m)	számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki – aki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt áll –, aki feladatai ellátása során függetlenül jár el;

n)	kinevezi a tudományos képzési bizottság tagjait; [Mód. 104]

o)	biztosítja a különböző belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból és az európai adatvédelmi biztostól származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomonkövetését nyomon követését ; [Mód. 105]

p)	meghoz minden döntést az Europol belső struktúráinak kialakítására, és szükség esetén módosítására vonatkozóan; [Mód. 106]

q)	elfogadja eljárási szabályzatát.

qa)

adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, aki az igazgatótanácstól függetlenül látja el feladatát, és az adatvédelmi rendszerek létrehozásáért és kezeléséért felelős; [Mód. 107] Az igazgatótanács az európai adatvédelmi biztos által a 46. cikk (3) bekezdésének f) pontja szerint benyújtott javaslat alapján és tagjainak kétharmados többségével elrendelheti az adatfeldolgozás átmeneti vagy végleges tilalmát. [Mód. 108]

(2)   Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a vonatkozó kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átruházások felfüggeszthetők. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására.

Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történt átruházását, valamint e hatásköröknek utóbbi általi továbbruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára. [Mód. 109]

15. cikk

Az éves munkaprogram és a többéves munkaprogram

(1)   Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató által továbbított és a közös parlamenti ellenőrző csoport elé terjesztett tervezet alapján  – a Bizottság véleményének figyelembe vételével – előterjesztett tervezet alapján minden év legkésőbb november 30-áig elfogadja az éves munkaprogramot. Azt továbbítja az Európai Parlamentnek, a közös parlamenti ellenőrző csoportnak , a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek és az európai adatvédelmi biztosnak . [Mód. 110]

(2)   Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Tartalmazza továbbá a finanszírozandó fellépések leírását, valamint az egyes fellépésekhez elkülönített pénzügyi és emberi erőforrások feltüntetését, a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban. Az éves munkaprogram összhangban van a (4) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal munkaprogramtól függ . Egyértelműen feltünteti, hogy az előző költségvetési évhez képest mely feladatokat vették fel, változtatták meg vagy törölték. [Mód. 111]

(3)   Az igazgatótanács az Europol új feladattal történő felruházása esetén módosítja az elfogadott éves munkaprogramot.

Az éves munkaprogram valamennyi lényegi módosítását módosításait az eredeti éves munkaprogramra vonatkozóval azonos eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács felruházhatja az ügyvezető igazgatót az éves munkaprogram nem lényegi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel. [Mód. 112]

(4)   Az igazgatótanács elfogadja továbbá a többéves munkaprogramot, és azt minden év november 30-áig naprakésszé teszi, a Bizottság véleményének figyelembevételével, valamint az Európai Parlamenttel és a nemzeti parlamentekkel valamint az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően. [Mód. 114]

Az elfogadott többéves munkaprogramot továbbítják az Európai Parlamentnek, és benyújtják a közös parlamenti ellenőrző csoportnak , valamint továbbítják a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek és az európai adatvédelmi biztosnak . [Mód. 113]

Az többéves munkaprogram tartalmazza a stratégiai célkitűzéseket és várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Tartalmazza továbbá az egyes célkitűzésekhez rendelt összeg és személyzet feltüntetését, a többéves pénzügyi kerettel és a többéves személyzetpolitikai tervvel összhangban. Stratégiát foglal magában a 29. cikkben említett harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra vonatkozóan.

A többéves programot éves munkaprogramok révén hajtják végre, és adott esetben külső és belső értékelések eredményeinek alapján naprakésszé teszik. Ezen értékelések következtetését adott esetben a következő évre vonatkozó éves munkaprogramban is figyelembe veszik.

16. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)   Az igazgatótanács a tagok közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével választják meg.

Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(2)   Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy öt év. Hivatali idejük egyszer megújítható. Amennyiben igazgatótanácsi tagságuk elnöki vagy alelnöki megbízatásuk idején jár le, ezzel egyidejűleg elnöki vagy alelnöki megbízatásuk is automatikusan lejár. [Mód. 115]

17. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)   Az elnök hívja össze az igazgatótanács üléseit.

(2)   Az Europol ügyvezető igazgatója részt vesz a tanácskozásokon.

(3)   Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy saját tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül.

(4)   Az igazgatótanács nem szavazó megfigyelőként bármely olyan személyt meghívhat ülésére, akinek a véleménye a vita tekintetében releváns lehet.

(4a)     A közös parlamenti ellenőrző csoport egy képviselőjének lehetősége van arra, hogy megfigyelőként részt vegyen az igazgatótanács ülésein. [Mód. 116]

(5)   Az igazgatótanács tagjait – az eljárási szabályzat rendelkezéseire is figyelemmel – tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

(6)   Az Europol biztosítja az igazgatótanács titkárságát.

18. cikk

Szavazási szabályok

(1)   A 14. cikk (1) bekezdése első albekezdése a), b) és c) pontjának, illetve a 14. cikk (1) bekezdése 1a. albekezdésének, a 16. cikk (1) bekezdésének valamint az 56. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanács a tagok többségével fogadja el határozatait. [Mód. 117]

(2)   Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazati joggal rendelkező tagjának távollétében annak helyettese jogosult szavazati jogának gyakorlására.

(3)   Az elnök részt vesz a szavazásban.

(4)   Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(4a)     A közös parlamenti ellenőrző csoport képviselője nem szavazhat. [Mód. 118]

(5)   Az igazgatótanács eljárási szabályzata rögzíti a szavazás részletes módját, különösen azon feltételeket, amelyek alapján egy tag egy másik tag nevében eljárhat, valamint adott esetben a határozatképesség feltételeit.

2. SZAKASZ

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

19. cikk

Az ügyvezető igazgató felelősségi köre

(1)   Az Europolt az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)   Az ügyvezető igazgató – a Bizottság, az igazgatótanács vagy az ügyvezető testület hatáskörének sérelme nélkül – feladatait függetlenül látja el, egyik kormánytól vagy más szervtől sem kérhet vagy fogadhat el utasítást.

(3)   Az ügyvezető igazgató rendszeresen megjelenik a közös parlamenti ellenőrző csoport előtt és beszámol az Európai Parlamentnek tevékenységeiről, amikor utóbbi erre kéri. A Tanács felszólíthatja az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be tevékenységeiről. [Mód. 119]

(4)   Az ügyvezető igazgató az Europol jogi képviselője.

(5)   Az ügyvezető igazgató felelős az Europol e rendelet által kijelölt feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató feladatai különösen:

a)	az Europol napi szintű igazgatása;

b)	az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)	az éves munkaprogram és a többéves munkaprogram kidolgozása és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság véleményének figyelembevételével, azok benyújtása az igazgatótanácsnak; [Mód. 120]

d)	az éves munkaprogram és a többéves munkaprogram végrehajtása, valamint azok végrehajtásáról jelentéstétel az igazgatótanácsnak;

e)	az Europol konszolidált éves tevékenységi jelentésének kidolgozása és az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából történő benyújtása;

f)

a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből fakadó következtetések, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból fakadó vizsgálati jelentések és ajánlások nyomon követésére cselekvési terv kidolgozása, valamint az elért eredményekről rendszeres jelentéstétel az igazgatótanácsnak és évente kétszer a Bizottságnak;

g)

az Unió pénzügyi érdekeinek védelme csalás, vesztegetés és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az OLAF vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül –, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi büntetésekkel;

h)	az Europol csalás elleni stratégiai elemzésének és az összeférhetetlenség megelőzését és kezelését szolgáló stratégiájának kidolgozása és az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából történő benyújtása; [Mód. 121]

i)	az Europolra alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének összeállítása;

j)	az Europol előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezet előkészítése és a költségvetés végrehajtása;

k)	többéves személyzetpolitika terv tervezetének összeállítása a Bizottság véleményének figyelembevételével ,, valamint a Bizottsággal folytatott konzultáció után az igazgatótanács elé terjesztése; [Mód. 122]

ka)

az Europol személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: kinevezési hatáskörök) a 14. cikk (1) bekezdése j) pontjának sérelme nélkül; [Mód. 123]

kb)	meghoz minden döntést az Europol belső struktúráinak kialakítására, és szükség esetén módosítására vonatkozóan;í [Mód. 124]

l)	az igazgatótanács elnökének támogatása az igazgatótanács üléseinek előkészítésében;

m)	az igazgatótanács rendszeres tájékoztatása a bűnözés elleni küzdelem uniós stratégiai és operatív prioritásainak végrehajtásáról.

3. SZAKASZ

TUDOMÁNYOS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

20. cikk

Tudományos képzési bizottság

(1)   A tudományos képzési bizottság olyan független tanácsadó testület, amely az Europol képzéssel kapcsolatos munkájának tudományos minőségét garantálja és irányítja. E célból az ügyvezető igazgató korán bevonja a tudományos képzési bizottságot a 14. cikkben említett valamennyi dokumentum összeállításába, amennyiben azok a képzést érintik.

(2)   A tudományos képzési bizottság az e rendelet III. fejezetében felölelt területeket érintő legmagasabb akadémiai vagy szakmai körök tizenegy képviselőjéből áll. Az igazgatótanács az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, átlátható pályázati felhívással és kiválasztási eljárással jelöli ki a tagokat. Az igazgatótanács tagjai nem tagjai a tudományos képzési bizottságnak. A tudományos képzési bizottság tagjai független személyek. Semmilyen kormánytól vagy más szervtől sem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasítást.

(3)   Az Europol közzéteszi honlapján a tudományos képzési bizottság tagjainak listáját, és azt rendszeresen frissíti.

(4)   A tudományos képzési bizottság tagjainak hivatali ideje öt évre szól. E hivatali idő nem hosszabbítható meg, és tagjai felmenthetők, amennyiben nem felelnek meg a függetlenség feltételeinek.

(5)   A tudományos képzési bizottság öt éves hivatali időre megválasztja elnökét és alelnökét. Állásfoglalásait egyszerű többséggel fogadja el. A bizottságot az elnök évente egy-négy alkalommal hívja össze. Szükség esetén az elnök saját kezdeményezésére vagy a bizottság legalább négy tagjának kérésére rendkívüli üléseket hív össze.

(6)   Az ügyvezető igazgatót, a képzésért felelős ügyvezetőigazgató-helyettest vagy képviselőiket szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként hívják meg az ülésekre.

(7)   A tudományos képzési bizottságot egy, a bizottság által kijelölt vagy az ügyvezető igazgató által kinevezett titkár segíti, aki az Europol személyzetének tagja.

(8)   A tudományos képzési bizottság különösen az alábbiakat látja el:

(a)	tanácsot ad az ügyvezető igazgatónak és a képzésért felelős ügyvezetőigazgató-helyettesnek az éves munkaprogram és egyéb stratégiai dokumentumok összeállításához, azok tudományos minőségének és a vonatkozó uniós ágazati politikákkal és prioritásokkal való koherenciájának biztosítása érdekében;

(b)	független véleményt és tanácsot nyújt az igazgatótanácsnak a hatáskörébe tartozó kérdésekben;

(c)	független véleményt és tanácsot nyújt a tanterv, az alkalmazott tanulási módszerek, tanulási lehetőségek minőségéről és a tudományos fejleményekről;

(d)	az igazgatótanács, az ügyvezető igazgató, vagy a képzésért felelős ügyvezetőigazgató-helyettes kérésére ellát minden egyéb olyan tanácsadási feladatot, ami fontos az Europol képzéssel kapcsolatos tevékenysége tudományos vonatkozásai szempontjából.

(9)   A tudományos képzési bizottság éves költségvetését az Europol önálló költségvetési tételében különítik el. [Mód. 125]

4. SZAKASZ

ÜGYVEZETŐ TESTÜLET

21. cikk

Létrehozás

Az igazgatótanács ügyvezető testületet hozhat létre.

22. cikk

Feladatok és szervezeti felépítés

(1)   Az ügyvezető testület az igazgatótanács munkáját segíti.

(2)   Az ügyvezető testület feladatai a következők:

(a)	előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;

(b)	az igazgatótanáccsal együtt biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlásoknak megfelelő nyomonkövetését;

(c)	az igazgatási irányítás felügyeletének megerősítése céljából, az ügyvezető igazgató 19. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül segítséget és tanácsadást nyújt az ügyvezető igazgató részére az igazgatótanácsi határozatok végrehajtásához.

(3)   Sürgős esetekben az ügyvezető testület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos előzetes határozatokat, különösen az igazgatási irányítást érintő kérdésekben, ideértve a kinevezési hatáskörök átruházásának felfüggesztését is.

(4)   Az ügyvezető testület az igazgatótanács elnökéből, a Bizottságnak az igazgatótanácshoz rendelt egyik képviselőjéből, valamint az igazgatótanács tagjai közül az igazgatótanács által kinevezett további három tagból áll. Az igazgatótanács elnöke egyben az ügyvezető testület elnöke is. Az ügyvezető igazgató részt vesz az ügyvezető testület ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(5)   Az ügyvezető testület tagjainak hivatali ideje négy év. Az ügyvezető testület tagjainak hivatali ideje az igazgatótanácsi tagságuk lejártával véget ér.

(6)   Az ügyvezető testület háromhavonta legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül az elnöke kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül.

(7)   Az ügyvezető testület az igazgatótanács által meghatározott eljárási szabályzatnak megfelelően jár el. [Mód. 126]

V. FEJEZET

INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS

23. cikk

Információforrások

(1)   Az Europol csak azon információkat dolgozza fel, amelyeket

a)	nemzeti jogukkal összhangban a tagállamok szolgáltatnak;

b)	a VI. fejezettel összhangban uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek szolgáltatnak;

c)	a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban magánfelek szolgáltatnak.

(2)   Az Europol közvetlenül lekérdezheti és feldolgozhatja a nyilvánosan elérhető forrásokból – például a médiából, ideértve az internetet és a nyilvános adatokat is – származó személyes adatokat.

(3)   Az Europol lekérdezheti és feldolgozhatja a nemzeti, az uniós vagy nemzetközi információs rendszerekből származó információkat – ideértve a személyes adatokat is – többek között közvetlen számítógépes hozzáféréssel, amennyiben azt a nemzeti, az uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi aktusok engedélyezik , és bizonyítható az ilyen hozzáférés szükségessége és arányossága az Europol feladatmeghatározásába tartozó valamely feladat végrehajtása szempontjából .. Az Europol ezen információkhoz való hozzáférésére és azok Europol általi felhasználására nézve az ilyen uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi aktusok alkalmazandó rendelkezései az irányadók, amennyiben ezek e rendeletnél szigorúbb hozzáférési és felhasználási szabályokat határoznak meg. Az ilyen információs rendszerekhez csak az Europol kellően felhatalmazott személyzete kap hozzáférést, a feladataik ellátásához szükséges mértékben.

Ezek állapítják meg a célkitűzéseket, a feldolgozandó személyes adatok kategóriáit, a feldolgozás céljait és eszközeit és a személyes adatok megszerzése és feldolgozása céljából követendő eljárást. Az ilyen információs rendszerekhez csak az Europol kellően felhatalmazott személyzete kap hozzáférést, a feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges és arányos mértékben. [Mód. 127]

24. cikk

Az információfeldolgozási tevékenységek célja

(1)    Az Europol akkor dolgozhat fel információkat, ideértve a személyes adatokat is, amennyiben az a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges, az Europol csak az alábbi célokból dolgozhat fel információkat, ideértve személyes adatokat is.

Személyes adatok kizárólag az alábbi célokból dolgozhatók fel:

a)

az alábbiakra korlátozódó információk közötti összefüggések vagy más fontos kapcsolatok azonosítása céljából végzett keresztellenőrzés; i. olyan személyek, akiket az érintett tagállamok nemzeti jogának értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy olyan bűncselekmény elkövetésében való részvétellel gyanúsítanak, amely az Europol hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek; ii. olyan személyek, akiket illetően konkrét jelek utalnak arra, hogy bűncselekményt fognak elkövetni vagy ez megalapozottan feltételezhető;

b)	stratégiai vagy tematikus elemzések;

c)	adott esetekben operatív elemzések. konkrét esetekben operatív elemzések

E feladatok végrehajtása az alábbi követelményeknek megfelelően történik:

—

az a) pont szerinti ellenőrzést az információk védelmét biztosító megfelelő garanciák mellett kell elvégezni, és különösen az információkérést és annak célját kell megfelelően indokolni. Meg kell tennie továbbá a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az információkat utólagosan csak az adatgyűjtésre eredetileg jogosult hatóságok módosíthassák;

—

a c) pontban említett minden operatív elemzési ügyre a következő konkrét biztosítékok vonatkoznak: i. egy konkrét célt kell meg határozni; személyes adatok csak akkor dolgozhatók fel, ha jelentőséggel bírnak e konkrét cél szempontjából; ii. az Europol személyzete által végzett összes keresztmegfeleltetési műveletet külön indokolni kell; a konzultációt követő adatlekérésnek a feltétlenül szükséges minimumra kell korlátozódnia, és azt külön meg kell indokolni; iii. az adatokat csak az eredeti adatgyűjtés céljáért felelős jogosult személyzet módosíthatja.

Az Europolnak megfelelően dokumentálnia kell ezeket a műveleteket. A dokumentációt kérésre az adatvédelmi tisztviselő és az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani, hogy ellenőrizzék az adatfeldolgozási művelet jogszerűségét.

(2)   A 2. melléklet sorolja fel a személyes adatok kategóriáit, valamint azon érintettek kategóriáit, akikről adatokat lehet gyűjteni az (1) bekezdésben említett konkrét célokból.

(2a)     Kivételes esetben az Europol ideiglenes adatfeldolgozást végezhet annak megállapítása céljából, hogy ezek az adatok feladatai tekintetében jelentőséggel bírnak-e, és hogy az (1) bekezdésben említett mely célból bírnak jelentőséggel. Az igazgató javaslata alapján az igazgatótanács – az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően – a 34. cikkben említett elvek megfelelő figyelembevételével meghatározza az ilyen adatok feldolgozására vonatkozó feltételeket, különös tekintettel az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására, valamint az adatok tárolására és törlésére vonatkozó határidőkre, amelyek a hat hónapot nem haladhatják meg.

(2b)     Az európai adatvédelmi biztos iránymutatásokat készít, amelyek meghatározzák az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt célokat. [Mód. 128]

25. cikk

Az információfeldolgozási tevékenységek céljának meghatározása

(1)   Az Europolnak információt szolgáltató tagállam, uniós szerv, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet a 24. cikkben említettek szerint meghatározza az információfeldolgozás konkrét és jól körülhatárolt célját. Amennyiben ezt nem tette meg, Az Europol határozza meg az ilyen információ fontosságát és az információfeldolgozási tevékenység célját. Az Europol csak akkor dolgozhatja fel az információkat a szolgáltatásukkor meghatározott konkrét és pontosan megfogalmazott céltól eltérő célra, ha az adatszolgáltató ahhoz kifejezetten engedélyét adja , az irányadó joggal összhangban . [Mód. 129].

(2)   A tagállamok, uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek az információtovábbítás időpontjában általánosságban vagy konkrétan jelezhetik a hozzáférésre vonatkozó lehetséges korlátozások általános vagy konkrét feltételeit, többek között az adattörlés vagy –megsemmisítés tekintetében. Amikor az információtovábbítás után válik nyilvánvalóvá, hogy ilyen korlátozásra van szükség, erről tájékoztatják az Europolt. Az Europol köteles betartani e korlátozásokat.

(3)   Az Europol korlátozást határozhat meg a tagállamok, uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek nyilvánosan elérhető forrásokból lekért információkhoz való hozzáférése vagy azok felhasználása tekintetében.

25a. cikk

Adatvédelmi hatásvizsgálat

(1)     Az Europol bármilyen, személyes adatok feldolgozására irányuló műveletsor előtt elvégzi annak vizsgálatát, hogy a tervbe vett adatfeldolgozási rendszerek és eljárások milyen hatással lesznek a személyes adatok védelmére, és ezt bejelenti az európai adatvédelmi biztosnak.

(2)     A vizsgálat kiterjed legalább a tervezett adatfeldolgozási műveletek általános leírására, az érintettek jogaira és szabadságaira vonatkozó kockázatok vizsgálatára, a kockázatok kezelésére tervezett intézkedésekre, a személyes adatok védelmét és az e rendeletben foglalt rendelkezésekkel való összhang igazolását szolgáló biztosítékokra, biztonsági intézkedésekre és mechanizmusokra, figyelembe véve az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit. [Mód. 130]

26. cikk

A tagállamok és az Europol személyzetének hozzáférése az Europolnál tárolt információkhoz

(1)   A tagállamok hozzáféréssel rendelkeznek, amennyiben indokolni tudják, hogy ez feladataik ellátásához szükséges, hozzáférési engedélyt kapnak és keresést végezhetnek valamennyi olyan információ tekintetében, amelyet a 24. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott célokra szolgáltattak, a tagállamok, uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek azon jogának sérelme nélkül, hogy korlátozásokat jelezhetnek az ilyen adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználása tekintetében. A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek ilyen keresést végezhetnek.

(2)   A tagállamok „találat/nincs találat” rendszer alapon közvetetten hozzáférhetnek valamely, a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célokból szereplő, konkrét célból benyújtott információkhoz, az információkat szolgáltató tagállamok, uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek 25. cikk (2) bekezdésével összhangban jelzett korlátozásainak sérelme nélkül. Találat esetén az Europol tájékoztatja az információ szolgáltatóját és megkezdi a találatot jelző információ megosztását lehetővé tevő eljárást, az információt az Europolnak szolgáltató tagállam döntésével összhangban és az érintett tagálla [Mód.]m feladatának jogszerű ellátásához szükséges mértékben .

(3)   Az Europol ügyvezető igazgató által kellően felhatalmazott személyzete a feladatai ellátásához szükséges mértékben hozzáféréssel rendelkezik az Europol által feldolgozott információkhoz.

(3a)     Az Europol a 43. cikkel összhangban minden találatról és megszerzett információról részletes nyilvántartást vezet. [Mód. 131]

27. cikk

Az Eurojust és az OLAF hozzáférése az Europol-információkhoz

(1)   Az Europol minden megfelelő intézkedést megtesz ahhoz, hogy az Eurojust és az Európai Csalás Elleni Hivatal – saját megbízatásaik megbízatása keretében – hozzáféréssel rendelkezhessen és kereséseket végezhessen a 24. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő célokból rendelkezésre bocsátott összes információban, a tagállamok, uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek azon jogának sérelme nélkül, hogy korlátozhatják az ilyen adatokhoz való hozzáférést és azok felhasználását. Az Europol tájékoztatást kap arról, ha az Eurojust vagy az OLAF által végzett keresés találatot eredményez az Europol által feldolgozott információkkal.

(2)   Az Europol minden megfelelő intézkedést megtesz ahhoz, hogy az Eurojust és az OLAF – saját megbízatásaik megbízatása keretében – van találat/nincs találat rendszer alapján közvetett hozzáféréssel rendelkezhessen a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontjában pontja szerinti konkrét célból szereplő célokból rendelkezésre bocsátott információkhoz, az adatszolgáltató tagállamok, uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek által, a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban megjelölt korlátozások sérelme nélkül. Találat esetén az Europol megkezdi azt az eljárást, amellyel a találatot jelző információt meg lehet osztani, az információt az Europolnak szolgáltató tagállam, uniós szerv, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet döntésével összhangban. Találat esetén az Eurojust meghatározza, hogy mely adatokra van szüksége, és az Europol csak olyan mértékben osztja meg az adatokat, amilyenben a találatokat előállító adatok a feladatai jogszerű elvégzéséhez szükségesek. Az Europol naplót vezet arról, hogy mely információkhoz fértek hozzá.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban történő információkeresés csak annak megállapítása céljából végezhető, hogy az Eurojust vagy az OLAF birtokában lévő információ megegyezik-e az Europolnál feldolgozott információval.

(4)   Az Europol csak azután engedélyezi az (1) és (2) bekezdéssel összhangban végzett keresést, ha az Eurojusttól információt kapott arra vonatkozóan, hogy mely nemzeti tagokat, képviselőket, segítőket, az OLAF-tól pedig arra vonatkozóan, hogy továbbá személyzetük mely személyzeti tagokat jelölték ki tagjait jogosították fel ilyen keresések végzésére jogosultnak.

(5)   Amennyiben az Europol egyéni vizsgálat tekintetében végzett információfeldolgozási tevékenységei során az Europol vagy valamely tagállam az Eurojust vagy az OLAF megbízásával összhangban a koordináció, az együttműködés vagy támogatás szükségességét tárja fel, az Europol értesíti őket erről, és megkezdi az információ megosztását lehetővé tevő eljárást, az információt az Europolnak szolgáltató tagállam döntésével összhangban. Ilyen esetben az Eurojust vagy az OLAF konzultál az Europollal.

(6)   Az Eurojust – ideértve a testületet, a nemzeti tagokat, a képviselőket, a segítőket, valamint az Eurojust személyzetét is –, valamint az OLAF tiszteletben tartja a tagállamok, uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban, általánosságban vagy konkrétan jelzett hozzáférési vagy felhasználási korlátozásokat.

(6a)     Az Europol és az Eurojust tájékoztatják egymást, amennyiben egymás adatainak lekérdezését követően arra utaló jelek vannak, hogy az adatok esetleg helytelenek vagy ellentmondanak más adatoknak. [Mód. 132]

28. cikk

A tagállamok értesítésére vonatkozó kötelesség

(1)   Amennyiben az Europolnak – a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatával összhangban – tájékoztatnia kell valamely tagállamot az azzal kapcsolatos információkról, és ezekre az információkra a 25. cikk (2) bekezdése alapján olyan hozzáférési korlátozások vonatkoznak, amelyek értelmében tilos azok megosztása, az Europol konzultál a hozzáférés korlátozását előíró adatszolgáltatóval, és igyekszik megkapni kikéri annak engedélyét a megosztáshoz.

Ilyen kifejezett engedély hiányában az információt nem lehet megosztani.

Ha az említett információkra a 25. cikk (2) bekezdése alapján nem vonatkoznak hozzáférési korlátozások, az Europol tájékoztatja az adatszolgáltató tagállamot az információk átadásáról. [Mód.]

(2)   Az esetleges hozzáférési korlátozásoktól függetlenül az Europol tájékoztatja a tagállamokat a velük kapcsolatos információkról, amennyiben az

a)	feltétlenül szükséges súlyos bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közvetlen veszély megelőzéséhez; vagy

b)	létfontosságú az adott tagállam közbiztonságát érintő azonnali és komoly fenyegetés megelőzéséhez.

Ilyen esetben az Europol a lehető leghamarabb értesíti az adatszolgáltatót az információ megosztásáról, és indokolja helyzetelemzését.

VI. fejezet

PARTNEREKKEL VALÓ KAPCSOLATOK

1. SZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Közös rendelkezések

(1)   Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, az Europol együttműködési kapcsolatokat létesíthet és tarthat fenn uniós szervekkel – e szervek célkitűzéseivel összhangban –, harmadik országok bűnüldöző hatóságaival, harmadik országok bűnüldözési képzéssel foglalkozó intézményeivel, nemzetközi szervezetekkel és magánfelekkel.

(2)   Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, és a 25. cikk (2) bekezdése szerint előírt korlátozásokra is figyelemmel, az Europol közvetlenül információkat cserélhet – személyes adatok kivételével – az (1) bekezdésben jogalanyokkal.

(3)   Az Europol az (1) bekezdésben említettektől – a magánfelek kivételével – származó személyes adatokat kaphat és dolgozhat fel, amennyiben az feladatai jogszerű ellátásához szigorúan szükséges és azzal arányos , és e fejezet rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)   A 36. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az Europol csak akkor továbbíthat személyes adatokat uniós szerveknek, harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek, ha ez az Europol célkitűzései feladatai által felölelt bűncselekmények megelőzéséhez és az ellenük való küzdelemhez szükséges, valamint e fejezettel összhangban történik és ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használják fel, amire továbbították . Ha a továbbítandó adatok valamely tagállamtól származnak, az Europolnak ki kell kérnie a tagállam előzetes és kifejezett hozzájárulását, kivéve, ha

a)	a hozzájárulás feltételezhető, mivel a tagállam kifejezetten nem korlátozta a további adattovábbítás lehetőségét; vagy

b)	az érintett tagállam az ilyen továbbításhoz – általános, vagy meghatározott feltételekhez kötött – előzetes hozzájárulását adhatja. Az ilyen hozzájárulás bármikor visszavonható.

(5)   A személyes adatok tagállamoktól, uniós szervektől, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől induló továbbítása csak akkor lehetséges, ha ahhoz az Europol előzetesen kifejezett hozzájárulását adta , és a címzett kifejezetten elkötelezi magát arra, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használják fel, amire továbbították .

(5a)     E rendelettel összhangban az Europol gondoskodik a személyes adatok mindennemű továbbításának, valamint az adattovábbítás indokának részletes nyilvántartásáról.

(5b)     Az EU Alapjogi Chartájában rögzítettek szerint nem szabad feldolgozni semmilyen olyan információt, amelyet harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy magánfél az alapvető jogokat megsértve szerzett meg. [Mód. 134]

2. SZAKASZ

A SZEMÉLYES ADATOK CSERÉJE/TOVÁBBÍTÁSA

30. cikk

Személyes adatok továbbítása uniós szerveknek

A 25. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján előírt lehetséges korlátozásokra is figyelemmel és a 27. cikk sérelme nélkül , az Europol közvetlen továbbíthatja a személyes adatokat az uniós szerveknek, amennyiben az saját vagy a címzett uniós szerv feladatainak ellátásához szükséges. Az Europol nyilvánossá teszi azon uniós intézmények és szervek jegyzékét, amelyekkel információkat oszt meg, mégpedig oly módon, hogy e jegyzéket közzéteszi a weboldalán. [Mód. 135]

31. cikk

Személyes adatok továbbítása harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek

(1)   Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, az Europol személyes adatokat továbbíthat egy harmadik országbeli hatóságnak vagy nemzetközi szervezetnek az alábbiak alapján:

a)

[95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. és 31. cikkével] összhangban elfogadott bizottsági határozat arról, hogy az ország vagy nemzetközi szervezet, vagy a harmadik országon vagy nemzetközi szervezeten belüli adatfeldolgozó ágazat megfelelő szintű védelmet biztosít (megfelelőségi határozat); vagy

b)	az Unió és a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által a Szerződés 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás, amely megfelelő garanciákat teremt az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében; vagy

c)	e rendelet alkalmazásának megkezdése előtt a 2009/371/IB határozat 23. cikkével összhangban az Europol és a harmadik ország vagy szervezet között létrejött együttműködési megállapodás;

Ezek az együttműködési megállapodásokat e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül módosítani kell és fel kell őket váltani egy, a b) pontnak megfelelő, következő megállapodással. [Mód. 136]

Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges további engedély. európai adatvédelmi biztossal időben konzultálnak a b) pontban említett nemzetközi megállapodásról folytatott tárgyalások előtt és során, különösen a tárgyalási mandátum elfogadása és a megállapodás véglegesítése előtt .

Az Europol a weboldalán elhelyezve nyilvánossá teszi a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött nemzetközi és együttműködési megállapodásainak rendszeresen felfrissített jegyzékét. [Mód. 137]

Az Europol munkamegállapodást köthet ilyen megállapodás vagy megfelelőségi határozat végrehajtása céljából.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az ügyvezető igazgató a diszkréciós és titoktartási kötelezettséget, valamint az arányosságot tiszteletben tartva eseti alapon engedélyezheti személyes adatok harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek történő továbbítását, ha:

a)	az adatok továbbítása feltétlenül érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges egy vagy több tagállam Europol célkitűzéseinek hatályába tartozó alapvető érdekeinek megőrzéséhez;

b)	az adatok továbbítása feltétlenül érintett jogos érdekeinek biztosításához szükséges bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közvetlen veszély megelőzéséhez és amennyiben a személyes adatokat továbbító tagállam vagy harmadik ország joga így rendelkezik ; vagy ;

c)	a továbbítás fontos közérdekből valamely tagállam vagy jogi követelések megállapítása, érvényesítése vagy védelme miatt szükséges, illetve azt jogszabály írja elő; vagy harmadik ország közbiztonságát közvetlenül és komolyan fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges;

d)	az adatfeldolgozás az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez adattovábbítás egyedi esetben bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy a büntetőjogi szankciók végrehajtása érdekében szükséges, vagy ;

da)	az adattovábbítás egyedi esetben, adott bűncselekmény megelőzéséhez, nyomozásához, felderítéséhez, büntetőeljárás lefolytatásához vagy adott büntetőjogi szankciók végrehajtásához kapcsolódó jogi követelések megállapítása, érvényesítése vagy védelme miatt szükséges.

Az ügyvezető igazgató minden körülmények között mérlegeli a szóban forgó harmadik országban vagy nemzetközi szervezetben alkalmazandó adatvédelmi szintet, figyelembe véve az adatok természetét, az adatok tervezett felhasználási célját, a tervezett adatfeldolgozás időtartamát, az adott országban alkalmazott általános vagy egyedi adatvédelmi rendelkezéseket, valamint azt, hogy az Europol által az adatokkal kapcsolatban megkövetelt egyedi feltételeket elfogadják-e.

Eltérések nem alkalmazhatók a rendszeres, nagy mennyiségű vagy strukturális adattovábbításra.

Továbbá, az igazgatótanács – az európai adatvédelmi biztossal bizots egyetértésben – legfeljebb egy évig, ami meghosszabbítható, engedélyezheti a fenti a)–d) pontoknak megfelelő továbbítás-sorozatát, figyelembe véve adattovábbítást vagy továbbítás-sorozatot, biztosítva a magánélet védelmére és az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó biztosítékok meglétét megfelelő biztosítékokat . [Mód. 138]

(3)   Az ügyvezető igazgató haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot és az európai adatvédelmi biztost azon esetekről, amikor alkalmazta a (2) bekezdést. [Mód. 139]

(3a)     Az Europol részletesen dokumentálja az ezen cikk értelmében végzett összes adattovábbítást. [Mód. 140]

32. cikk

Magánfelektől származó személyes adatok

(1)   Amennyiben az feladatainak ellátásához szükséges, az Europol feldolgozhatja a magánfelektől származó személyes adatokat, ha azokat nem közvetlenül magánfelektől, hanem az alábbiakon keresztül kapta: [Mód. 141]

a)	valamely tagállam nemzeti egységétől, a nemzeti joggal összhangban;

b)	valamely olyan harmadik ország kapcsolattartó pontjától, amellyel az Europol e rendelet alkalmazásának megkezdése előtt, a 2009/371/IB határozat 23. cikkével összhangban együttműködési megállapodást kötött; vagy

c)	olyan harmadik országbeli hatóságtól vagy nemzetközi szervezettől, amellyel az Unió a Szerződés 218. cikke alapján nemzetközi megállapodást kötött.

(2)   Amennyiben a kapott adat valamely tagállam érdekeit érinti, az Europol haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállam nemzeti egységét.

(3)   Az Europol nem léphet közvetlenül kapcsolatba magánfelekkel magánszemélyekkel személyes adatok szerzése információszerzés céljából. [Mód. 142 és 143]

(4)   A Bizottság e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított három éven belül értékeli a személyes adatok magánfelekkel való közvetlen cseréjének szükségességét és lehetséges hatását. Az ilyen értékelés meghatározza többek között azon okokat, hogy az Europolnak ki kell-e cserélni ezen személyes adatokat magánfelekkel.

33. cikk

Magánszemélyektől származó információk

(1)   A magánszemélyektől származó információkat – ideértve a személyes adatokat is – az Europol akkor dolgozhatja fel, ha azokat az alábbiakon keresztül kapta:

a)	valamely tagállam nemzeti egységétől, a nemzeti joggal összhangban;

b)	valamely olyan harmadik ország kapcsolattartó pontjától, amellyel az Europol e rendelet alkalmazásának megkezdése előtt, a 2009/371/IB határozat 23. cikkével összhangban együttműködési megállapodást kötött; vagy

c)	olyan harmadik országbeli hatóságtól vagy nemzetközi szervezettől, amellyel az Európai Unió a Szerződés 218. cikke alapján nemzetközi megállapodást kötött.

(2)   Amennyiben az Europol olyan harmadik ország területén tartózkodó magánszemélytől kap információt – ideértve a személyes adatokat is –, amellyel nincs sem a 2009/371/IB tanácsi határozat 23. cikke alapján, sem a Szerződés 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás, az Europol azt csak olyan érintett tagállamnak vagy harmadik országnak továbbíthatja, amellyel ilyen nemzetközi megállapodások vannak.

(3)   Az Europol nem lép közvetlenül kapcsolatba magánszemélyekkel információszerzés céljából.

VII. fejezet

ADATVÉDELMI BIZTOSÍTÉKOK

34. cikk

Általános adatvédelmi elvek

(1)    A személyes adatok

a)	feldolgozását jogszerűen és tisztességesen , valamint az érintett számára átlátható és ellenőrizhető módon jogszerűen kell végezni;

b)

gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból történhet, és további feldolgozása nem végezhető e célokkal összeférhetetlen módon. A történelmi, statisztikai vagy tudományos célból történő további feldolgozás nem tekintendő összeegyeztethetetlennek, amennyiben az Europol megfelelő biztosítékokat nyújt, különösen annak biztosítására, hogy az adatokat más célokból nem dolgozzák fel.

c)	megfelelőek, relevánsak, és nem haladják meg a feldolgozás célját céljához szükséges legkisebb mértéket, és csak akkor és addig dolgozhatók fel, amikor és ameddig e célok nem érhetők el személyes adatokra nem vonatkozó információ feldolgozásával ;;

d)	pontosak és szükség esetén naprakészek; és naprakész állapotban kell azokat tartani; minden ésszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a hibás személyes adatok, feldolgozásuk céljaira való tekintettel, haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek;

e)	tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok feldolgozása céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé;

ea)	feldolgozása olyan módon történik, ami ténylegesen lehetővé teszi az érintett számára, hogy gyakorolja jogait;

eb)	feldolgozásának oly módon kell történnie, hogy az a személyes adatok jogosultatlan vagy jogellenes feldolgozása vagy véletlen elvesztése, megsemmisítése vagy károsodása ellen a megfelelő technikai vagy szervezeti intézkedések alkalmazásával védelmet nyújtson;

ec)	feldolgozását csak olyan, megfelelő engedéllyel rendelkező személyzet végezheti el, akiknek feladataik ellátásához van szükségük ezen adatokra;

(1a)     Az Europol nyilvánossá tesz egy dokumentumot, amely érthető formában meghatározza a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos rendelkezéseket és az érintett jogainak gyakorlására rendelkezésre álló eszközöket. [Mód. 144]

35. cikk

A személyes adatok pontosságának és megbízhatóságának különböző fokai

(1)   A valamely tagállamból származó információ forrását az információt közlő tagállamnak kell a lehető legalaposabban értékelnie az alábbi forrásértékelési értékelési kódok alapján: [Mód. 145]

(A):	amennyiben a forrás hitelességével, megbízhatóságával és illetékességével kapcsolatban nem merül fel kétely, vagy amennyiben olyan forrás közli az információt, amely minden esetben megbízhatónak bizonyult;
(B):	amennyiben az információ olyan forrásból származik, amely többnyire megbízhatónak bizonyult;
(C):	amennyiben az információ olyan forrásból származik, amely többnyire megbízhatatlannak bizonyult;
(X):	amennyiben a forrás megbízhatóságát nem lehet felmérni.

(2)   A valamely tagállamból származó információt az információt közlő tagállamnak kell a lehető legalaposabban értékelnie az alábbi információértékelési kódok felhasználásával megállapított megbízhatósága alapján: [Mód. 146]

(1):	olyan információ, melynek pontosságával kapcsolatban nem merül fel kétely;
(2):	olyan információ, melyről forrásának személyes tudomása van, az információt továbbító tisztviselőnek azonban nincs;
(3):	olyan információ, melyről forrásának nincs személyes tudomása, de melyet más, már rögzített információk megerősítenek;
(4):	olyan információ, melyről a forrásnak nincs személyes tudomása, és melyet nem lehet megerősíteni.

(3)   Amennyiben az Europol – a birtokában lévő információk alapján – arra a következtetésre jut, hogy helyesbíteni kell az értékelést, erről tájékoztatja az érintett tagállamot, mellyel az értékelés módosítására vonatkozó megállapodásra törekszik. Az Europol az értékelést e megállapodás nélkül nem módosíthatja.

(4)   Amennyiben az Europol valamely tagállamtól értékelés nélkül kap információt, az Europol lehetőség szerint megkísérli a már birtokában lévő információk alapján értékelni értékeli a forrás vagy az információ megbízhatóságát. A konkrét adat és információ értékelésére a közlő tagállammal való megállapodás szerint kerül sor. Egy tagállam és az Europol általánosságban is megállapodhat a meghatározott típusú adatok és meghatározott források értékeléséről. Amennyiben egy konkrét esetben nem érnek el megállapodást, illetve általános megállapodás hiányában az Europol az információt vagy adatot a (1) és (2) bekezdésben foglalt (X) és (4) kódú besorolással értékeli. [Mód. 147]

(5)   Amennyiben az Europol harmadik országtól, nemzetközi szervezettől vagy uniós szervtől kap információkat, e cikk annak megfelelően alkalmazandó.

(6)   A nyilvánosan elérhető forrásokból származó információkat az Europol az (1) és (2) (X) és (4) bekezdésben meghatározott értékelési kódok alkalmazásával értékeli. [Mód. 148]

36. cikk

A személyes adatok különleges kategóriáinak, valamint az érintettek különböző kategóriáinak feldolgozása

(1)   A bűncselekmény áldozatait, tanúkat vagy a bűncselekményről információval szolgálni képes egyéb személyeket, vagy a 18 éven aluli személyeket érintő személyes adatokat az Europol csak akkor dolgozhatja fel, ha az az Europol célkitűzéseiben felölelt bűncselekmények megelőzéséhez vagy az ellenük való küzdelemhez feltétlenül szükséges és megfelelően indokolt . [Mód. 149]

(2)   A gépi vagy egyéb eszközökkel feldolgozott személyes adatokat, amennyiben azok faji, vagy etnikai társadalmi származásra, politikai véleményre, vallásra vagy meggyőződésre, szakszervezeti tagságra, valamint egészségi állapotra vagy szexuális életre vonatkoznak, az Europol csak abban az esetben dolgozhatja fel, ha az Europol célkitűzéseiben felölelt bűncselekmények megelőzéséhez vagy az ellenük való küzdelemhez feltétlenül szükséges és megfelelően indokolt , és ha ezek az adatok az Europolnál már feldolgozott egyéb személyes adatokat egészítenek ki. [Mód. 150]

(3)   Csak az Europol rendelkezik hozzáféréssel az (1) és (2) bekezdésben említett adatokhoz. Az ügyvezető igazgató kellően felhatalmazza azon korlátozott számú tisztviselőt, akik ilyen hozzáféréssel rendelkeznek, amennyiben az feladataik ellátásához szükséges.

(4)   Semmilyen, az érintettre nézve joghatással járó határozatot nem lehet kizárólag a (2) bekezdésben említett gépi adatfeldolgozásra alapozni, kivéve, ha a határozatot nemzeti vagy uniós jogszabály kifejezetten megengedi, illetve, szükség szerint, az európai adatvédelmi biztos kifejezetten engedélyezi. [Mód. 151]

(5)   Az (1) és (2) bekezdésben említett személyes adatokat csak akkor lehet tagállamoknak, uniós szerveknek, harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek továbbítani, ha az az Europol célkitűzéseiben felölelt bűncselekményekkel kapcsolatos egyéni ügyek esetében feltétlenül szükséges és megfelelően indokolt . Az ilyen adattovábbításnak összhangban kell lennie e rendelet VI. címében meghatározott rendelkezésekkel. . [Mód. 152]

(6)   Az Europol hathavonta áttekintést nyújt az európai adatvédelmi biztos számára a (2) bekezdésben említett, általa feldolgozott valamennyi személyes adatról.

37. cikk

Az adatok tárolására és törlésére vonatkozó határidők

(1)   Az Europol által feldolgozott személyes adatokat az Europol csak a céljaik megvalósításához az adatfeldolgozás céljához szigorúan szükséges ideig tárolja. [Mód. 153]

(2)   A Europol a személyes adatok első feldolgozásától számított három éven belül mindenképpen felülvizsgálja a további tárolás szükségességét. Az Europol dönthet az adatok következő, újabb hároméves időszak után elvégzendő felülvizsgálatig tartó további tárolásáról, ha azokra az Europol feladatainak ellátásához még szükség van. A további tárolás okait indokolni és rögzíteni kell. Ha nem döntenek a személyes adatok további tárolásáról, akkor azokat három év után automatikusan törölni kell.

(3)   Ha öt évnél hosszabb ideig tárolnak a 36. cikk (1) és (2) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatos adatokat, erről értesíteni kell az európai adatvédelmi biztost.

(4)   Amennyiben valamely tagállam, uniós szerv, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet az adatok 25. cikk (2) bekezdésével összhangban történő továbbításakor korlátozást jelzett a személyes adatok korábbi törlése vagy megsemmisítése tekintetében, az Europol e korlátozásokkal összhangban törli a személyes adatokat. Ha a további tárolás szükségesnek bizonyul az Europol feladatainak ellátása céljából, olyan bűnüldözési operatív információk alapján, amelyek átfogóbbak, mint az adatszolgáltató birtokában lévő információk, az Europol kéri az adatszolgáltatótól a további adattárolás engedélyezését és e kérését indoklással látja el.

(5)   Ha valamely tagállam, uniós szerv, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet törli nemzeti adatfájljából az Europolnak továbbított adatokat, erről értesítenie kell az Europolt. Az Europol törli az adatokat, kivéve, ha a további adattárolás szükségesnek bizonyul az Europol feladatainak ellátása céljából olyan bűnüldözési operatív információ alapján, amelyek átfogóbbak, mint az adatszolgáltató birtokában lévő információk. Az Europol értesíti az adatszolgáltatót az ilyen adatok további tárolásáról, és indokolja az ilyen további adattárolás szükségességét.

(6)   A személyes adatokat nem törlik, ha

a)	az sértené a védelemre szoruló érintett érdekeit. Ilyen esetekben az adatok kizárólag az érintett kifejezett és írásos beleegyezésével használhatók fel. [Mód. 154]

b)	pontosságukat az érintett vitatja, annyi ideig, amely alatt a tagállamok vagy az Europol adott esetben megvizsgálhatják az adatok pontosságát;

c)	bizonyítási célból vagy jogi követelések megalapozása, érvényesítése vagy védelme céljából meg kell őrizni a személyes adatokat; [Mód. 155]

d)	az érintett kifogásolja a törlést, és inkább az adatok felhasználásának korlátozását kéri.

38. cikk

Az adatfeldolgozás biztonsága

(1)   Az Europol megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése vagy engedély nélküli közlése, megváltoztatása vagy bármely más jogellenes feldolgozása elleni védelme érdekében.

(2)   Az automatikus adatfeldolgozás tekintetében az Europol intézkedéseket hajt végre a célból, hogy:

a)	megtagadja jogosulatlan személyek személyes adatok feldolgozásához használt adatfeldolgozó berendezésekhez való hozzáférését (berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);

b)	megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (adathordozók ellenőrzése);

c)	megakadályozza a jogosulatlan adatbevitelt, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan megtekintését, módosítását vagy törlését (tárolás ellenőrzése);

d)	megakadályozza, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszereket adatátviteli berendezések segítségével jogosulatlan személyek használják (felhasználók ellenőrzése);

e)	biztosítsa, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszer használatára jogosult személyek csak azokhoz az adatokhoz férhessenek hozzá, amelyekre hozzáférési jogosultságuk vonatkozik (adathozzáférés ellenőrzése);

f)	biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani vagy mely szervekhez kerültek személyes adatok továbbításra(adattovábbítás ellenőrzése);

g)	biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a számítógépes adatfeldolgozó rendszerekbe, valamint hogy ki és mikor vitte be azokat (adatbevitel ellenőrzése);

ga)	, hogy ellenőrizni lehessen és meg lehessen állapítani, hogy mely adatokat a személyzet mely tagja mikor hívta le (hozzáférési napló); [Mód. 156]

h)	megakadályozza a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését a személyes adatok továbbítása vagy az adathordozók szállítása során (szállítás ellenőrzése);

i)	biztosítsa, hogy a számítástechnikai rendszerek üzemzavar esetén azonnal helyreállíthatók legyenek (helyreállítás);

j)	biztosítsák, hogy a rendszer funkciói hibátlanul működjenek, s a működés közben előforduló hibákat azonnal jelentsék (megbízhatóság), valamint azt, hogy a tárolt adatok valamely rendszerhiba esetén ne torzuljanak (sértetlenség).

(3)   Az Europol és a tagállamok mechanizmusokat határoznak meg annak biztosítására, hogy az információs rendszerekben figyelembe vegyék a biztonsági igényeket.

38a. cikk

Beépített és alapértelmezett adatvédelem

(1)     Az Europol megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket és eljárásokat hajt végre olyan módon, hogy az adatfeldolgozás eleget tegyen e rendelet alapján elfogadott rendelkezések követelményeinek, és biztosítsa az érintett jogainak védelmét.

(2)     Az Europol olyan mechanizmusokat hajt végre, amelyek alapértelmezett módon biztosítják azt, hogy kizárólag az adatfeldolgozás céljaihoz szükséges személyes adatokat dolgozzák fel. [Mód. 157]

38b. cikk

Az európai adatvédelmi biztos értesítése a személyes adatok megsértéséről

(1)     Europol a személyes adatok megsértése esetén indokolatlan késedelem nélkül és amennyiben lehetséges, a személyes adatok megsértéséről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül értesíti az európai adatvédelmi biztost a személyes adatok megsértéséről. Az Europol kérésre megalapozott indokolást ad azokban az esetekben, amikor az értesítés 24 órán belül nem történt meg.

(2)     Az (1) bekezdés szerinti értesítés legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)	a személyes adatok megsértésének ismertetése, ideértve az érintettek kategóriáit és számát, valamint az érintett adatjegyzékek kategóriáit és számát;

b)	a személyes adatok megsértéséből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítésére irányuló intézkedésekre vonatkozó javaslat;

c)	a személyes adatok megsértéséből fakadó esetleges következmények ismertetése;

d)	az adatkezelő által a személyes adatok megsértésének orvoslására javasolt vagy tett intézkedések ismertetése.

(3)     Az Europol dokumentálja a személyes adatok megsértésének minden esetét, ami tartalmazza az adatsértéssel kapcsolatos tényeket, annak hatásait és a megtett korrekciós intézkedéseket, lehetővé téve az európai adatvédelmi biztos számára, hogy ellenőrizze e cikknek való megfelelőséget. [Mód. 158]

38c. cikk

Az érintett értesítése a személyes adatok megsértéséről

(1)     Amennyiben a 38b. cikkben említett személyesadat-sértés valószínűleg hátrányosan érinti a személyes adatok védelmét vagy az érintett magánéletének védelmét, az Europol indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintettet a személyes adatok megsértéséről.

(2)     Az (1) bekezdésben említett, az érintettnek szóló értesítés ismerteti a személyes adatok megsértésének természetét, és tartalmazza a 44. cikkben említett adatvédelmi tisztviselő személyét és kapcsolattartási adatait.

(3)     A személyes adatok megsértéséről nem szükséges értesíteni az érintettet, ha az Europol az európai adatvédelmi biztos által elfogadott módon igazolja, hogy a megfelelő technológiai védelmi intézkedéseket végrehajtotta, és az említett intézkedéseket alkalmazták a személyes adatok megsértésével érintett adatokra. E technológiai védelmi intézkedéseknek értelmezhetetlenné kell tenniük az adatokat a hozzáférési joggal nem rendelkező személyek számára.

(4)     Az érintett értesítése késleltethető, korlátozható vagy elhagyható, amennyiben az az érintett személy jogos érdekeinek kellő figyelembevétele mellett szükséges és arányos intézkedés a következők érdekében:

a)	hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások akadályozásának elkerülése;

b)	bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása sérelmének elkerülése vagy a büntetőjogi szankciók végrehajtása;

c)	a közbiztonság és nemzetbiztonság védelme;

d)	védjék harmadik felek jogait és szabadságait. [Mód. 159]

39. cikk

Az érintett hozzáférési joga

(1)   Bármely érintettnek jogában áll, hogy ésszerű időszakonként információt kapjon arról, hogy az Europol feldolgoz-e vele kapcsolatos személyes adatokat. Ha az Europol ilyen személyes adatokat dolgoz fel, legalább az alábbi információkat nyújtja az érintettnek: [Mód. 160]

a)	megerősítés arról, hogy rá vonatkozó adat feldolgozására sor került-e vagy sem;

b)	tájékoztatás legalább az adatfeldolgozási művelet céljáról, az érintett adatkategóriákról , az adatok tárolásának időtartamáról és a címzettekről, akikkel az adatokat közlik; [Mód. 161]

c)	az adatfeldolgozás tárgyát képező adatok és azok forrásával kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi információ érthető formában;

ca)	az adatfeldolgozás alapjául szolgáló jogalap megjelölése. [Mód. 162]

cb)	azon jog fennállása, hogy az Europoltól kérelmezhető az érintettel kapcsolatos személyes adatok helyesbítése, törlése vagy a feldolgozás korlátozása. [Mód. 163]

cc)	másolat az adatfeldolgozás alatt álló adatokról. [Mód. 164]

(2)   A személyes adatokhoz való hozzáférés jogával élni kívánó bármely érintett ilyen irányú kérelmét költségmentesen előterjesztheti a választása szerinti tagállamban, az e tagállamban erre kijelölt hatóságnál. anélkül, hogy túlzott költségek hárulnának rá. A fenti hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított egy hónapon belül az Europol elé utalja a kérelmet. . Az Europol igazolja a kérelem kézhezvételét. [Mód. 165 és 234]

(3)   Az Europol indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben a nemzeti hatóság kérelmének annak kézhezvételétől számított három hónapon belül megválaszolja a kérelmet. [Mód. 166]

(4)   Az Europol konzultál az érintett tagállamok illetékes hatóságaival a meghozandó döntésről. Az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó döntés az Europol és az érintett ilyen adatokhoz való hozzáférése által közvetlenül érintett tagállamok szoros együttműködésétől függ. Ha egy tagállam kifogásolja az Europol által javasolt választ, kifogása okait közli az Europollal.

(5)   A személyes adatokhoz való hozzáférést Az (1) bekezdés szerinti megkeresésre adandó információszolgáltatást megtagadják vagy korlátozzák, olyan mértékben , amennyiben az ez a részleges vagy teljes megtagadás szükséges intézkedést jelent ahhoz, hogy [Mód. 167]

a)	az Europol megfelelően teljesíthesse feladatait;

b)	védelmezzék a tagállamok biztonságát és a közrendjét és bűncselekményeket előzzenek meg;

c)	garantálják, hogy egy nemzeti nyomozás sem kerül veszélybe;

d)	védjék harmadik felek jogait és szabadságait.

A kért információ korlátozásáról vagy megtagadásáról hozott minden döntésnek figyelembe kell vennie az érintett alapvető jogait és érdekeit. [Mód. 168]

(6)   Az Europol írásban tájékoztatja az érintettet a hozzáférés megtagadásáról vagy korlátozásáról, e döntés indokairól, valamint az európai adatvédelmi biztos előtti panaszemelés jogáról. A döntés ténybeli vagy jogi indokairól szóló tájékoztatástól el lehet tekinteni, ha e tájékoztatás hatástalanná tenné a z (5) bekezdés által megszabott korlátozást.

40. cikk

A helyesbítéshez, törléshez és zároláshoz való jog

(1)   Bármely érintettnek jogában áll, hogy kérje az Europoltól a vele kapcsolatos személyes adatok helyesbítését, amennyiben azok pontatlanok, vagy amennyiben az lehetséges és szükséges kérje azok kiegészítését vagy naprakésszé tételét. [Mód. 169]

(2)   Bármely érintettnek jogában áll, hogy kérje az Europoltól a vele kapcsolatos személyes adatokat törlését, amennyiben azokra már nincs szükség azon célokból, amelyekre azokat jogszerűen gyűjtötték vagy jogszerűen tovább dolgozták fel.

(3)   Ha alapos indokok alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit, a személyes adatok törlés helyett zárolni kell. A zárolt adatokat csak arra a célra lehet feldolgozni, amely megakadályozta azok törlését.

(4)   Amennyiben az Europol harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapta az (1), (2) és (3) bekezdésben leírt, birtokában lévő adatokat vagy azok az Europol saját elemzéseinek eredményei, az Europol helyesbíti, törli vagy zárolja az ilyen adatokat , és adott esetben tájékoztatja az adatlétrehozókat . [Mód. 170]

(5)   Amennyiben az Europol közvetlenül tagállamoktól kapta az (1) és (2) bekezdésben leírt birtokában lévő adatokat, az érintett tagállam az Europollal együttműködésben helyesbíti, törli vagy zárolja az ilyen adatokat.

(6)   Ha a téves adatokat más alkalmas módon továbbították, vagy ha a tagállamok által szolgáltatott adatok hibája helytelen továbbítás következménye, vagy az adatokat e rendelettel ellentétes módon továbbították, illetve a hiba annak eredménye, hogy az adatokat az Europol tévesen vagy e határozattal ellentétes módon vitte be, vette át vagy tárolta, akkor az Europol az érintett tagállamokkal együttműködésben helyesbíti vagy törli azokat.

(7)   A (4), (5) és (6) bekezdésben említett esetekben haladéktalanul értesíteni kell az ilyen adatok összes címzettjét. A címzettek a rájuk alkalmazandó szabályoknak megfelelően saját rendszerükben helyesbítik, zárolják vagy törlik ezeket az adatokat.

(8)   Az Europol – szükségtelen késedelem nélkül, de mindenképpen három hónapon belül – írásban értesíti az érintettet arról, hogy a rá vonatkozó adatokat helyesbítették, törölték vagy zárolták.

(9)   Az Europol írásban értesíti az érintettet a helyesbítés, törlés vagy zárolás esetleg visszautasításáról, valamint az európai adatvédelmi biztosnál történő panaszemelés és a bírósági jogorvoslat lehetőségéről.

41. cikk

Adatvédelmi felelősség

(1)   Az Europol oly módon tárolja a személyes adatokat, hogy biztosítsa forrásuk megállapíthatóságát a 23. cikkel összhangban.

(1a)     Az Europol oly módon tárolja a személyes adatokat, hogy azokat helyesbíteni és törölni lehessen. [Mód. 171]

(2)   A személyes adatok 34. cikk d) pontjában említettek szerinti minőségéért a személyes adatokat az Europolnak szolgáltató tagállamot, az uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által szolgáltatott személyes adatok és az Europol által nyilvánosan hozzáférhető forrásokból lekérdezett személyes adatok esetében pedig az Europolt terheli felelősség. . Az adatok minőségéért az adattovábbítás pillanatáig bezárólag az uniós szerveket terheli a felelősség. [Mód. 172]

(3)   A 34. cikk a), b), c) és e) pontjaiban meghatározott elveknek való megfelelésért az Europolt terheli felelősség.

(4)   Az adattovábbítás jogszerűségének felelőssége alkalmazandó adatvédelmi elvekért való felelősség az alábbiakat terheli: [Mód. 173]

a)	az Europolnak tagállamok által szolgáltatott személyes adatok esetében a továbbítás jogszerűségéért az adatokat szolgáltató tagállamot; valamint

b)	az Europol által tagállamoknak, harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek szolgáltatott személyes adatok esetében pedig az Europolt.

(5)   Az Europol és uniós szerv közötti adattovábbítás esetén a továbbítás jogszerűségéért az Europolt terheli felelősség. Az előző mondat sérelme nélkül, amennyiben az Europol a címzett kérésére továbbítja az adatokat, az Europol és a címzett egyaránt felelős e továbbítás jogszerűségéért. Továbbá, az Europol felelős az általa végzett adatfeldolgozási műveletekért.

Az Europol ellenőrzi a címzett illetékességét, és értékeli az adattovábbítás szükségességét. Ha a szükségességgel kapcsolatban kétségek merülnek fel, az Europol további tájékoztatást kér a címzettől. A címzett gondoskodik arról, hogy az adatok továbbításának szükségessége igazolható legyen. A címzett a személyes adatokat csak azok továbbítása céljának megfelelően dolgozhatja fel. [Mód. 174]

42. cikk

Előzetes ellenőrzés

(1)   A személyes adatok feldolgozását, mely a létrehozandó új nyilvántartórendszer részét képezi, bármely olyan feldolgozási műveletsorban , amely egyetlen vagy több egymáshoz kapcsolódó célt szolgál alapvető tevékenységei tekintetében , előzetes ellenőrzésnek vetik alá, ha [Mód. 175]

a)	a 36. cikk (2) bekezdésében említett különleges adatkategóriákat dolgoznak fel;

b)	a feldolgozás fajtája, különösen új technológiák, mechanizmusok vagy eljárások használata révén, egyéb különös kockázatot hordoz az érintettek alapvető jogai és szabadságai, különösen személyes adataik védelme tekintetében.

(2)   Az előzetes ellenőrzéseket az európai adatvédelmi biztos végzi az adatvédelmi tisztviselőtől kapott értesítés kézhezvételét követően, aki az előzetes ellenőrzés szükségességére vonatkozó kétség esetén egyeztet az európai adatvédelmi biztossal.

(3)   Az európai adatvédelmi biztos az értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül bocsátja ki véleményét. Ez az időtartam bármikor felfüggeszthető arra az időre, amíg az európai adatvédelmi biztos beszerzi az általa kért további információkat. Az időtartam az európai adatvédelmi biztos határozata alapján további két hónappal meghosszabbítható, ha az ügy összetettsége megkívánja. Legfeljebb két meghosszabbítás lehetséges. E határozatról az első két hónapos időtartam letelte előtt értesíteni kell az Europolt. [Mód. 176]

Ha a véleményezésre a két hónapos időtartam végéig, illetve ezen időtartam bármely meghosszabbításának leteltéig nem kerül sor, akkor a véleményt kedvezőnek kell tekinteni.

Ha az európai adatvédelmi biztos azon a véleményen van, hogy a bejelentett adatfeldolgozás e rendelet bármely rendelkezésének megsértését vonhatja maga után, ennek elkerülése érdekében adott esetben javaslatokat tehet. Ha az Europol nem módosítja ennek megfelelően az adatfeldolgozási műveletet, az európai adatvédelmi biztos a 46. cikk (3) bekezdése által ráruházott hatáskört gyakorolhatja.

(4)   Az európai adatvédelmi biztos nyilvántartást vezet minden olyan adatfeldolgozási műveletről, amelyről a (1) bekezdés szerint értesítették. E nyilvántartást beillesztik a 45/2001/EK rendelet 27. cikkének (5) bekezdésében említett nyilvántartásba.

43. cikk

Adatnaplózás és dokumentáció

(1)   Az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, valamint az adatok sértetlenségének és megfelelő biztonságának biztosítása céljából az Europol nyilvántartást vezet a személyes adatok gyűjtéséről, megváltoztatásáról, lekérdezéséről közléséről, összekapcsolásáról, törléséről és az azokhoz való hozzáférésről. Az ilyen naplókat vagy dokumentációt három év után törlik, kivéve akkor, ha az adatokra folyamatban lévő ellenőrzés céljából szükség van. Az adatnaplók módosítására nincs lehetőség. [Mód. 177]

(2)   Az (1) bekezdés szerinti naplókat vagy dokumentációt kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani az adatvédelem ellenőrzése céljából. Az európai adatvédelmi biztos a fenti információkat kizárólag az adatvédelem ellenőrzésére, továbbá a megfelelő adatfeldolgozás, az adatsértetlenség és az adatbiztonság biztosítására használhatja fel.

44. cikk

Adatvédelmi tisztviselő

(1)   Az igazgatótanács adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki, aki a személyzet tagja. Feladatainak ellátása során függetlenül jár el.

(2)   Az adatvédelmi tisztviselő kiválasztása személyes tulajdonságai és szakmai képességei, és különösen adatvédelmi szaktudása alapján történik.

(3)   Az adatvédelmi tisztviselő kiválasztása nem okozhat összeférhetetlenséget a kiválasztott személy adatvédelmi tisztviselőként végzett feladatai és bármely más, különösen e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban végzett hivatali feladatai között.

(4)   Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése kettőtől öt évig terjedő időtartamra szól. Megbízatása mindaddig megújítható, amíg megbízatási ideje nem éri el a maximum tízéves összesített időtartamot. Az adatvédelmi tisztviselőt az őt kinevező uniós intézmény vagy szerv mentheti fel, kizárólag az európai adatvédelmi biztos hozzájárulásával, ha az adatvédelmi tisztviselő már nem felel meg a feladatának teljesítéséhez előírt feltételeknek.

(5)   Kinevezése után az adatvédelmi tisztviselőt az őt kinevező intézmény vagy szerv az európai adatvédelmi biztos által vezetett nyilvántartásba felveteti.

(6)   Az adatvédelmi tisztviselő a feladatai végzése tekintetében nem utasítható.

(7)   Az adatvédelmi tisztviselő különösen az alábbi feladatokat látja el a személyes adatok tekintetében, az Europol személyzetét érintő személyes adatok és az adminisztratív jellegű személyes adatok kivételével:

a)	függetlenül eljárva gondoskodik a személyes adatok feldolgozásának jogszerűségéről és a személyes adatok feldolgozására vonatkozóan ebben a rendeletben előírt rendelkezések betartásáról belső alkalmazásról ; [Mód. 178]

b)	biztosítja, hogy e rendelettel összhangban nyilvántartást vezessenek a személyes adatok továbbításáról és beérkezéséről;

c)	biztosítja, hogy az érintetteket kérésükre tájékoztassák az e rendelet szerinti jogaikról;

d)	együttműködik az Europol adatfeldolgozási eljárásokért, képzésért és tanácsadásért felelős személyzetével;

e)	együttműködik az európai adatvédelmi biztossal , különösen a 42. cikkben említett adatfeldolgozási műveletekkel kapcsolatban ; [Mód. 179]

f)	éves jelentés készít és ezt az igazgatótanács és az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti.

fa)	pontként működik a 39. cikk szerinti hozzáférési kérelmek számára. [Mód. 180]

fb)	kapcsolattartó pontként működik a 39. cikk szerinti hozzáférési kérelmek számára. [Mód. 181]

fc)	nyilvántartást vezet az operatív és adminisztratív jellegű személyes adatokat érintő incidensekről és ezen adatok biztonságának megsértéseiről; [Mód. 182]

(8)   Továbbá, az adatvédelmi tisztviselő – az Europol személyzetének tagjaira vonatkozó személyes adatok, valamint az adminisztratív jellegű személyes adatok tekintetében – ellátja a 45/2001/EK rendeletben előírt feladatokat. [Mód. 183]

(9)   Feladatainak ellátása során az adatvédelmi tisztviselő hozzáférhet az Europol által feldolgozott összes adathoz, és az Europol valamennyi helyiségébe beléphet. Ezt a hozzáférést bármikor, előzetes kérelem nélkül lehetővé kell tenni. [Mód. 184]

(10)   Ha az adatvédelmi tisztviselő úgy véli, hogy nem tartották be e rendelet személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseit, tájékoztatja az ügyvezető igazgatót, és felkéri, hogy meghatározott időn belül szüntesse meg a szabálytalanságot. Ha az ügyvezető igazgató a meghatározott időn belül nem szünteti meg az adatfeldolgozás szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatja az igazgatótanácsot, és megállapodnak a válaszadásra meghatározott határidőben. Ha az igazgatótanács nem szünteti meg a meghatározott időn belül az adatfeldolgozás szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő az adatvédelmi biztos elé terjeszti az ügyet.

(11)   Az igazgatótanács végrehajtási szabályokat fogad el adatvédelmi tisztviselő tekintetében. E végrehajtási szabályok különösen az adatvédelmi tisztviselő pozíciójába történő kiválasztási eljárást, elbocsátását, feladatait, kötelességeit és hatásköreit, továbbá az adatvédelmi tisztviselő függetlenségének biztosítékait érintik. Az Europol az adatvédelmi tisztviselőt a feladatai ellátásához szükséges személyzettel és erőforrásokkal látja el. E személyzet tagjai csak a feladataik ellátásához szükséges mértékben férhetnek hozzá az Europolnál feldolgozott személyes adatokhoz, illetve léphetnek be az Europol helyiségeibe. . Ezt a hozzáférést bármikor, előzetes kérelem nélkül lehetővé kell tenni. [Mód. 185]

(11a)     Az adatvédelmi tisztviselőt fel kell ruházni a feladatai ellátásához szükséges eszközökkel. [Mód. 186]

45. cikk

A nemzeti ellenőrző szerv által gyakorolt felügyelet

(1)   Minden tagállam kijelöl egy nemzeti ellenőrző szervet, amely – a nemzeti jog rendelkezéseivel összhangban – függetlenül ellenőrzi, hogy megengedhető-e a személyes adatoknak az adott tagállam által történő továbbítása, lekérdezése és az Europolnak való közlése, továbbá megvizsgálja, hogy ez a továbbítás, lekérdezés vagy közlés nem sérti-e az érintett jogait. E célból a nemzeti ellenőrző szerv – a nemzeti egység vagy az összekötő tisztviselők helyiségeiben – hozzáféréssel rendelkezik a tagállama által az Europolhoz benyújtott adatokhoz, a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban.

(2)   Felügyeleti feladatkörük gyakorlása céljából a nemzeti ellenőrző szervek az Europolhoz kiküldött saját összekötő tisztviselőik hivatali helyiségeibe beléphetnek és irataikhoz hozzáférhetnek.

(3)   A nemzeti felügyeleti szervek a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően felügyelik a nemzeti egységek és az összekötő tisztviselők tevékenységeit, amennyiben ezek a tevékenységek érintik a személyes adatok védelmét. Emellett tájékoztatják az európai adatvédelmi biztost az Europol tekintetében általuk tett lépésekről.

(4)   Bármely személy jogosult arra, hogy kérje a nemzeti ellenőrző szervtől annak ellenőrzését, hogy személyes adatainak továbbítása vagy az Europol felé bármilyen formában történő közlése, valamint az érintett tagállam adatlekérdezése jogszerűen történt-e. E jogát a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam nemzeti jogával összhangban gyakorolhatja.

46. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)   Az európai adatvédelmi biztos feladata, hogy a személyes adatok Europol általi feldolgozása tekintetében figyelemmel kísérje és biztosítsa e rendeletnek a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatos rendelkezései alkalmazását, valamint tanácsokkal lássa el az Europolt és az érintetteket a személyes adatok feldolgozását érintő valamennyi kérdésben. E célból ellátja a (2) bekezdésben meghatározott feladatokat, valamint gyakorolja a (3) bekezdésben biztosított hatásköröket.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos e rendelet alapján a következő kötelességekkel rendelkezik:

a)	meghallgatja és kivizsgálja a panaszokat, és ésszerű időn belül értesíti az érintettet a vizsgálat eredményéről;

b)	saját kezdeményezésére vagy panasz alapján vizsgálatokat végez, és ésszerű időn belül haladéktalanul értesíti az érintettet azok eredményéről; [Mód. 187]

c)	ellenőrzi és biztosítja az e rendeletben és egyéb uniós aktusokban foglalt, a személyes adatok feldolgozása tekintetében természetes személyek védelmével kapcsolatos rendelkezések Europol általi alkalmazását;

d)

saját kezdeményezésére vagy konzultáció keretében tanácsokkal látja el az Europolt a személyes adatok feldolgozására vonatkozó valamennyi kérdésben, különösen azt megelőzően, hogy az Europol belső szabályokat határoz meg az alapvető jogok és szabadságok személyesadat-feldolgozás tekintetében történő védelmére vonatkozóan;

e)	meghatározza, indokolja és nyilvánosságra hozza a 36. cikk (4) bekezdésében említett mentességeket, biztosítékokat, engedélyeket és feltételeket;

f)	nyilvántartást vezet azokról az adatfeldolgozási műveletekről, amelyekről a 42. cikk (1) bekezdése alapján értesítették és a 42. cikk (4) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vettek;

g)	előzetesen ellenőrzi azt az adatfeldolgozást, amelyről értesítették;

(3)   Az európai adatvédelmi biztos e rendelet alapján:

a)	tanácsot adhat az érintetteknek jogaik gyakorlásával kapcsolatban;

b)	a személyesadat-feldolgozást szabályozó rendelkezések állítólagos megsértése esetén az ügyet az Europol elé utalhatja, és szükség esetén javaslatot tehet a rendelkezés megsértésének orvoslására és az érintettek védelmének javítására;

c)	elrendelheti az adatokkal kapcsolatos jogok gyakorlására vonatkozó kérelmek teljesítését abban az esetben, ha a kérelmeket a 39. és 40. cikk megsértésével utasították el;

d)	figyelmeztetheti vagy elmarasztalhatja az Europolt;

e)	elrendelheti bármely adat helyesbítését, zárolását, törlését vagy megsemmisítését, amennyiben annak feldolgozása a személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezések megsértésével történt, és elrendelheti azon harmadik személyek értesítését az ilyen intézkedésről, akikkel az adatot közölték;

f)	elrendelheti javasolhatja az igazgatótanácsnak az adatfeldolgozás átmeneti vagy végleges tilalmát teljes vagy részleges tilalmának elrendelését ; [Mód. 189];

g)	az ügyet az Europol, illetve szükség esetén az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé utalhatja;

h)	az ügyet a Szerződésben meghatározott feltételek szerint az Európai Unió Bírósága elé utalhatja;

i)	beavatkozóként járhat el az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyekben.

(4)   Az európai adatvédelmi biztos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy:

a)	az Europoltól hozzáférést kapjon a vizsgálataihoz szükséges összes személyes adathoz és információhoz;

b)	bármely olyan helyiségbe belépjen, ahol az Europol tevékenykedik, amennyiben ésszerűen feltételezhető, hogy az adott helyiségben valamely, e rendelet hatálya alá tartozó tevékenység zajlik.

(5)   Az európai adatvédelmi biztos éves jelentést állít össze az Europollal kapcsolatban végzett felügyeleti tevékenységekről. E jelentés részét képezi az adatvédelmi biztos 45/2001/EK rendelet 48. cikkében említett éves jelentésének.

E jelentés statisztikai információkat tartalmaz a panaszokról, vizsgálatokról, nyomozásokról, az érzékeny információk feldolgozásáról, a személyes adatok harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek történő továbbításáról, az előzetes ellenőrzésről és értesítésekről, valamint a (3) bekezdésben említett hatáskörök alkalmazásáról.

E jelentést továbbítják és benyújtják a közös parlamenti ellenőrző csoportnak, valamint továbbítják a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek. E jelentés alapján az Európai Parlament és a Tanács felkérheti az európai adatvédelmi biztost, hogy tegyen további intézkedéseket e rendelet rendelkezései alkalmazásának biztosítása érdekében. [Mód. 190]

(6)   A tagokat és az európai adatvédelmi biztos személyzetét köti a 69. cikkben megállapított titoktartási kötelezettség.

47. cikk

Együttműködés az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti adatvédelmi hatóságok között

(1)   Az európai adatvédelmi biztos nemzeti bevonást igénylő sajátos kérdésekben szoros együttműködést folytat a nemzeti ellenőrző szervekkel, különösen akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy a nemzeti ellenőrző szerv súlyos eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást tár fel az Europol által alkalmazott információcsere-csatornákon, vagy az egy vagy több nemzeti ellenőrző szerv által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban feltett kérdésekkel összefüggésben.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetekben európai adatvédelmi biztos a 46. cikk ( 2) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során adott esetben felhasználja a nemzeti adatvédelmi hatóságok szakértelmét és tapasztalatait. Tevékenységeik végrehajtása során az európai adatvédelmi biztossal együttműködő nemzeti ellenőrző hatóságok tagjai és alkalmazottai – a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett – a 46. cikk (4) bekezdésében meghatározott hatáskörökkel megegyező hatáskörrel bírnak és a 46. cikk (6) bekezdésében meghatározott kötelezettségek hárulnak rájuk. Az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti ellenőrző szervek felügyeleti hatóságok  – mindegyik saját kapcsolódó hatásköreinek keretében eljárva – szükség szerint vonatkozó információkat cserélnek, támogatják egymást ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésében, megvizsgálják e rendelet értelmezésének vagy alkalmazásának nehézségeit, megvizsgálják a független felügyelet gyakorlásával vagy az érintettek jogainak gyakorlásával kapcsolatos problémákat, közös megoldásokra irányuló összehangolt javaslatokat állítanak össze bármely probléma tekintetében, valamint előmozdítják az adatvédelmi jogok tudatosítását. [Mód. 191]

(2a)     Az európai adatvédelmi biztos teljes körű tájékoztatással szolgál a nemzeti adatvédelmi hatóságok részére a számukra releváns összes kérdésről. [Mód. 192]

(2b)     Amennyiben konkrét ügyek egy vagy több tagállamból származó adatokra vonatkoznak, az európai adatvédelmi biztos konzultál az érintett és illetékes nemzeti adatvédelmi hatóságokkal. Az európai adatvédelmi biztos nem dönt további lépésekről mindaddig, amíg az érintett és illetékes nemzeti adatvédelmi hatóságok nem tájékoztatják őt álláspontjukról az európai adatvédelmi biztos által adott határidőn belül, amely nem lehet két hónapnál rövidebb. Az európai adatvédelmi biztos a legmesszemenőbb mértékig figyelembe veszi az érintett és illetékes nemzeti adatvédelmi hatóságok álláspontját. Olyan esetekben, amikor az európai adatvédelmi biztos nem szándékozik az utóbbiak álláspontját követni, tájékoztatja erről őket, és megindokolja döntését. Az általa rendkívül sürgősnek ítélt ügyekben az európai adatvédelmi biztos dönthet azonnali fellépés mellett. Ilyen esetekben az európai adatvédelmi biztos tájékoztatja az érintett és illetékes nemzeti adatvédelmi hatóságokat és megindokolja a helyzet sürgősségét, illetve az általa hozott intézkedéseket. [Mód. 193]

(2c)     Mielőtt a 46. cikk (3) bekezdésének e) – h) pontjaiban előírt intézkedések bármelyikét meghozza, az európai adatvédelmi biztos konzultál az érintett és illetékes nemzeti adatvédelmi hatóságokkal. Az európai adatvédelmi biztos a legmesszemenőbb mértékig figyelembe veszi az érintett és illetékes nemzeti adatvédelmi hatóságok álláspontját, amelyet ez utóbbiak az általa adott határidőn belül közölnek, amely nem lehet két hónapnál rövidebb. Olyan esetekben, amikor az európai adatvédelmi biztos nem szándékozik az érintett és illetékes nemzeti adatvédelmi hatóságok álláspontját követni, tájékoztatja erről őket, és megindokolja döntését. Az álatala rendkívül sürgősnek ítélt ügyekben az európai adatvédelmi biztos dönthet azonnali fellépés mellett. Ilyen esetekben az európai adatvédelmi biztos tájékoztatja az érintett és illetékes nemzeti adatvédelmi hatóságokat és megindokolja a helyzet sürgősségét, illetve az általa hozott intézkedéseket. Az európai adatvédelmi biztos tartózkodik a fellépéstől, amennyiben az összes nemzeti adatvédelmi hatóság ellenkező álláspontról tájékoztatja őt. [Mód. 194]

(3)   A nemzeti ellenőrző szervek vezetői és az európai adatvédelmi biztos szükség esetén találkozik. legalább évente egyszer találkoznak stratégiai és általános politikai kérdések, vagy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyek megbeszélése céljából . Az ilyen találkozók költségei és megszervezése az európai adatvédelmi biztost terheli. Az első találkozó alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. Szükség esetén közösen dolgoznak ki további munkamódszereket. [Mód. 195]

48. cikk

Adminisztratív jellegű személyes adatok és a személyzetet érintő adatok [Mód. 196]

A 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni az Europol személyzeti tagjainak valamennyi személyes adatára, valamint az Europolnál tartott valamennyi adminisztratív jellegű személyes adatokra adatra . [Mód. 197]

VIII. fejezet

JOGORVOSLAT ÉS FELELŐSSÉG

49. cikk

Az európai adatvédelmi biztoshoz intézett panasz benyújtásához való jog

(1)   Minden érintettnek jogában áll panaszt emelni az európai adatvédelmi biztosnál, ha megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok feldolgozása nem tesz eleget e rendelet rendelkezéseinek.

(2)   Amennyiben a panasz a 39. vagy 40. cikkben említett határozattal kapcsolatos, az európai adatvédelmi biztos konzultál a nemzeti ellenőrző szervekkel vagy az illetékes igazságügyi szervvel abban a tagállamban, abban/azokban a tagállam(ok)ban , amely (ek) az adat forrása (i) volt (ak) , vagy amely tagállam (ok) közvetlenül érintett (ek) . Az európai adatvédelmi biztos a nemzeti ellenőrző szervvel vagy az illetékes igazságügyi szervvel szoros együttműködésben hozza meg a határozatot, amely kiterjedhet mindennemű információ közlésének elutasítására. [Mód. 198]

(3)   Ha a panasz az Europol számára valamely tagállam által szolgáltatott adatok feldolgozására vonatkozik, az európai adatvédelmi biztos az adatokat szolgáltató tagállam nemzeti ellenőrző szervével szorosan együttműködve megbizonyosodik biztosítja, hogy az érintett tagállamban folytatott adatfeldolgozás jogszerű volt, és szabályszerűen elvégezték a szükséges ellenőrzés szabályszerű elvégzéséről ellenőrzéseket . [Mód. 199]

(4)   Ha a panasz az Europol számára uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által szolgáltatott adatok feldolgozására vonatkozik, az európai adatvédelmi biztos megbizonyosodik arról, hogy az Europol elvégezte a szükséges ellenőrzéseket.

50. cikk

Az Európai Adatvédelmi Biztossal szembeni jogorvoslathoz való jog

Az európai adatvédelmi biztos határozatai ellen az Európai Unió Bírósága előtt kell keresetet indítani.

51. cikk

Általános rendelkezések a felelősségről és a kártérítéshez való jogról

(1)   Az Europol szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

(2)   Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Europol által kötött valamely szerződésben található bármilyen választottbírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(3)   Az 52. cikk sérelme nélkül, a szerződésen kívüli felelősség esetében – a tagállami jogszabályok közös alapelveivel összhangban – az Europol megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott kárt.

(4)   A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákra az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)   Az Europol-alkalmazottak Europollal szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy alkalmazási feltételekben meghatározott előírások szabályozzák.

52. cikk

Felelősség a téves adatfeldolgozásért és a kártérítéshez való jog

(1)   Minden olyan egyén, aki jogszerűtlen adatfeldolgozási művelet eredményeképpen kárt szenvedett, az elszenvedett kárért a Szerződés 340. cikkével összhangban kártérítésre jogosult az Europoltól, vagy a nemzeti joggal összhangban azon tagállamtól, amelyben a kárt okozó esemény történt. Az egyén az Europol ellen az Európai Unió Bíróságán, a tagállam ellen pedig e tagállam joghatósággal rendelkező nemzeti bíróságán indíthat keresetet.

(2)   A valamely egyénnek az (1) bekezdéssel összhangban odaítélt kártérítés végső felelősségével kapcsolatban az Europol és a tagállamok között felmerülő jogvitákat az igazgatótanács elé kell utalni, amely tagjainak kétharmados többségével hoz határozatot, az EUMSZ 263. cikkében biztosított, e határozat megtámadására vonatkozó jog sérelme nélkül.

IX. fejezet

PARLAMENT ÁLTALI ELLENŐRZÉS

53. cikk

Parlament általi Közös parlamenti ellenőrzés

(1)     Az Europol tevékenységének az Európai Parlament által – a nemzeti parlamentekkel közösen – végzett ellenőrzési mechanizmusa egy erre szakosított közös parlamenti ellenőrző csoport formáját ölti, amelyet az Európai Parlament illetékes bizottságán belül kell létrehozni; e csoport az érintett bizottság tagjaiból és minden egyes tagállami parlament illetékes bizottságának egy-egy képviselőjéből, illetve egy-egy póttagból áll. A kétkamarás parlamenttel rendelkező tagállamok ehelyett mindkét házból küldenek egy-egy képviselőt.

(2)     A közös parlamenti ellenőrző csoportot az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke mindig az Európai Parlament épületébe hívja össze ülésezni. Az ülések társelnöki teendőit az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke és a Tanács soros elnökségét betöltő tagállam nemzeti parlamentjének képviselője látja el.

(3)     A közös parlamenti ellenőrző csoport felügyeli e rendelet rendelkezéseinek alkalmazását, különös tekintettel a természetes személyek alapvető jogaira és szabadságaira gyakorolt hatásukra.

(4)     E célból a közös parlamenti ellenőrző csoport feladatai a következők:

(1).    a) az igazgatótanács elnöke és az ügyvezető igazgató az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek és a Bizottság egy képviselője megjelenik a közös parlamenti ellenőrző csoport előtt ez utóbbi kérésére megjelenik előttük az Europollal kapcsolatos kérdéseknek – adott esetben a diszkréciós és titoktartási kötelezettség figyelembevételével történő megvitatása céljából. A csoport határozhat úgy, hogy üléseire adott esetben más érintett személyeket is meghív.

(2)   Az Europol tevékenységeinek Európai Parlament általi – a nemzeti parlamentekkel együtt végzett – parlamenti ellenőrzése e rendelettel összhangban történik.

b)

Az európai adatvédelmi biztos legalább évente egyszer megjelenik a közös parlamenti ellenőrző csoport előtt ez utóbbi kérésére, hogy megvitassák a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatos ügyeket és különösen a személyes adatok védelmét, tekintettel a személyes adatok Europol általi feldolgozására, adott esetben figyelembe véve a diszkréciós és titoktartási kötelezettségeket.

A közös parlamenti ellenőrző csoport ülésein az alábbi dokumentumokat kell előterjeszteni és megbeszélni:

—	a 15. cikkben említett éves és többéves munkaprogramok tervezetét;

—	a konszolidált éves tevékenységi jelentést az Europol tevékenységeiről, a 14. cikkben foglaltak szerint;

—	az európai adatvédelmi biztos által az Europol felügyeleti tevékenységeiről készített éves jelentést a 46. cikkben foglaltak szerint;

—	a Bizottság által az Europol hatékonyságának és eredményességének felmérése érdekében készített értékelő jelentést, a 70. cikkben foglaltaknak megfelelően;

A közös parlamenti ellenőrző csoport előtt, ennek kérésére az alábbiak jelennek meg:

—	az ügyvezető igazgatói tisztségre kiválasztott jelöltek, ahogyan azt az 56. cikk (2) bekezdése előírja;

—	az ügyvezető igazgató – ha hivatali idejét meg kívánják hosszabbítani, ahogyan azt az 56. cikk (5) bekezdése előírja;

—	az ügyvezető igazgató – hogy beszámoljon feladatai ellátásáról.

Mielőtt az ügyvezető igazgatót kimozdítaná hivatalából az igazgatótanács elnöke tájékoztatja a közös parlamenti ellenőrző csoportot többek között az erre irányuló döntés okairól és indokairól is.

(5)     Emellett az e rendeletben előírt tájékoztatási és konzultációs kötelezettségek mellett az Europol tájékoztatás céljából – adott esetben a diszkréciós és titoktartási kötelezettség figyelembe vételével – továbbítja az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek a közös parlamenti ellenőrző csoportnak az alábbiakat:

a)	fenyegetésértékeléseket, stratégiai elemzéseket és az Europol célkitűzéséhez kapcsolódó általános helyzetjelentéseket, valamint az Europol által rendelt tanulmányok és értékelések eredményeit;

(b)	a 31. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott munkamegállapodást.

(6)     A közös parlamenti ellenőrző csoport hozzáférést kérhet minden, a feladatai ellátásához szükséges, releváns, az 1049/2001/EK rendelet  (16) , illetve a bizalmas információk Európai Parlament általi kezelésére vonatkozó szabályok hatálya alá eső dokumentumhoz.

(7)     A közös parlamenti ellenőrző csoport vázlatszerűen összefoglalhatja következtetéseit az Európai Parlament számára az Europollal kapcsolatban végzett felügyeleti tevékenységekről. [Mód. 200]

54. cikk

Az Európai Parlament hozzáférése az Europol által vagy azon keresztül feldolgozott minősített adatokhoz

(1)   Az Europol tevékenységeinek az 53. cikkel összhangban történő parlamenti ellenőrzésének lehetővé tétele céljából az Európai Parlament a közös parlamenti ellenőrző csoport és képviselői kérésre – adott esetben hozzáférhetnek az adatszolgáltató hozzájárulását követően – hozzáférnek az Europol által vagy azon keresztül feldolgozott EU-minősített adatokhoz és a nem minősített érzékeny adatokhoz.

(2)    Ezen információ érzékeny és bizalmas természetére tekintettel az EU-minősített adatokhoz és a nem minősített érzékeny adatokhoz való hozzáférésnek meg kell felelnie a 69. cikkben említettek szerinti alapelveknek és minimumszabályoknak. a bizalmas információk Európai Parlament általi kezelésére irányadó szabályoknak  (17). A további részleteket az Europol és az Európai Parlament között létrejött munkamegállapodás szabályozza. [Mód. 201]

X. fejezet

SZEMÉLYZET

55. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodás által elfogadott, a fenti személyzeti szabályzatot és egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket hatályba léptető szabályokat kell alkalmazni az Europol személyzetére, azon személyzet kivételével, akik e rendelet alkalmazása megkezdésének időpontjában az Europol-egyezmény szerint létrehozott Europol által kötött szerződés hatálya alatt állnak.

(2)   Az Europol személyzete ideiglenes alkalmazottakból és/vagy szerződéses alkalmazottakból áll. Az igazgatótanács dönti el, hogy a létszámtervben előírt beosztások közül melyeket lehet csak a tagállamok illetékes hatóságainak alkalmazottaival betölteni. Az ilyen beosztásokra felvett személyzet ideiglenes alkalmazottnak tekintendő, és csak határozott időre szóló, egyszer, határozott időtartamra megújítható szerződés köthető vele.

(2a)     A kinevező hatóság teljes körűen kihasználja a személyzeti szabályzatban biztosított lehetőségeket, és a szakosodott személyzetnek, így például az informatikai szakértőknek képesítésük szerint magasabb tisztségcsoportot és besorolási fokozatot biztosít annak érdekében, hogy ideális módon láthassák el az Ügynökség 4. cikk szerinti feladatait. [Mód. 202]

56. cikk

Ügyvezető igazgató

(1)   Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Europol ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2)   Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az igazgatótanács nevezi ki a következő együttműködési eljárás alapján:

a)

a Bizottság az igazgatótanácsba delegált képviselőjéből és két további igazgatótanácsi tagból álló bizottság által javasolt, legalább három jelöltet tartalmazó lista alapján. nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően a jelentkezők, mielőtt kinevezésükre sor kerülne, felkérést kapnak arra, hogy felszólaljanak a Tanács és az közös parlamenti ellenőrző csoport előtt, és hogy válaszoljanak a feltett kérdésekre;

b)	a közös parlamenti ellenőrző csoport és a Tanács véleményt nyilvánít , és megadja az általa előnyben részesített sorrendet;

c)	az igazgatótanács e véleményeket figyelembe véve kinevezi az ügyvezető igazgatót.

Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Europolt az igazgatótanács elnöke képviseli.

Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre. [Mód. 203]

(3)   Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Europol előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(4)   Az igazgatótanács a közös parlamenti ellenőrző csoport véleményének kikérése után és a Bizottság (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét. [Mód. 204]

(5)   Amennyiben az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató megbízatását, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal e meghosszabbítás előtt az ügyvezető igazgató felkérhető igazgatót felkérik arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága a közös parlamenti ellenőrző csoport előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire. [Mód. 205]

(6)   Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(7)   Az ügyvezető igazgatót csak az igazgatótanács a Bizottság javaslata közös parlamenti ellenőrző csoport előtti megindokolt döntése alapján határozhat arról, hogy visszahívja lehet hivatalából az ügyvezető igazgatót. visszahívni. [Mód. 206]

(8)   Az ügyvezető igazgató és/vagy az ügyvezetőigazgató-helyetteseinek kinevezéséhez, hivatali idejének meghosszabbításához és felmentéséhez az igazgatótanács valamennyi szavazati joggal rendelkező tagjának kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

57. cikk

Ügyvezetőigazgató-helyettesek

(1)   Az ügyvezető igazgatót négy – köztük egy képzésért felelős – három ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. A képzésért felelő ügyvezetőigazgató-helyettes felelős az Europol Akadémia igazgatásáért és tevékenységeiért. A többiek feladatait az ügyvezető igazgató határozza meg. [Mód. 207]

(2)   Az 56. cikk alkalmazandó az ügyvezetőigazgató-helyettesekre. Az ügyvezető igazgatóval kinevezésük vagy felmentésük előtt konzultálni kell.

58. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb alkalmazottak

(1)   Az Europol kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az ügynökség alkalmazásában álló személyi állományt is igénybe vehet.

(2)   Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők Europolhoz történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

XI. fejezet

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

59. cikk

Költségvetés

(1)   Az Europol tervezett bevételeit és kiadásait minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt az Europol költségvetésében fel kell tüntetni.

(2)   Az Europol költségvetésének bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak.

(3)   Egyéb források sérelme nélkül az Europol bevétele magában foglalja az Uniónak – az Európai Unió általános költségvetésébe bevezetett – hozzájárulását.

(4)   Az Europol hatáskör-átruházási megállapodások vagy ad-hoc és kivételes támogatások formájában uniós finanszírozásban részesülhet, az Unió szakpolitikáit támogató kapcsolódó jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban.

(5)   Az Europol kiadásai magukban foglalják a személyi, az igazgatási, az infrastrukturális költségeket és a működési kiadásokat.

60. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)   Az ügyvezető igazgató évente elkészíti az Europol következő költségvetési évre érvényes előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezetet, ideértve a létszámtervet is, és azt megküldi az igazgatótanácsnak.

(2)   Az igazgatótanács ezen költségvetési tervezet alapján megállapítja az Europol következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes költségvetési tervezetét. Az Europol bevételeinek és kiadásainak ideiglenes költségvetési tervezetét minden év [a költségvetési keretrendeletben előírt időpontig] megküldik a Bizottságnak. A költségvetési tervezet végleges változatát, amely magában foglalja a létszámterv tervezetét is, az igazgatótanács minden év március 31-ig megküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. és bemutatja a közös parlamenti ellenőrző csoportnak, a Bizottságnak, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek . [Mód. 208]

(3)   A Bizottság a költségvetési tervezetet az Európai Unió általános költségvetés-tervezetével együtt megküldi a Parlamentnek és a Tanácsnak (költségvetési hatóság).

(4)   A költségvetési tervezet alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét, amelyet a Szerződés 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(5)   A költségvetési hatóság engedélyezi az Europol hozzájárulására vonatkozó előirányzatokat.

(6)   A költségvetési hatóság elfogadja az Europol létszámtervét.

(7)   Az Europol költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(8)   A költségvetésre várhatóan jelentősen kiható valamennyi projektre, különösen az építési projektekre [a költségvetési keretrendelet] rendelkezéseit kell alkalmazni. .

61. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)   Az Europol költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)   Az ügyvezető igazgató évente megküld a költségvetési hatóságnak minden, az értékelési eljárás eredménye szempontjából lényeges információt.

62. cikk

Az elszámolás bemutatása és mentesítés

(1)   Minden pénzügyi évet követően március 1-jéig az Europol számvitelért felelős tisztviselője megküldi az előzetes elszámolást a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)   Az Europol a pénzügyi évet követő év március 31-ig megküldi és bemutatja a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a közös parlamenti ellenőrző csoportnak , a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. [Mód. 209]

(3)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Europol előzetes elszámolásának a Bizottság elszámolásával konszolidált változatát.

(4)   Az Europol előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően a számvitelért felelős tisztviselő – a költségvetési rendelet 148. cikkének megfelelően – elkészíti az Europol végleges elszámolását. Az ügyvezető igazgató ezt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(5)   Az igazgatótanács véleményezi az Europol végleges elszámolását.

(6)   Az ügyvezető igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a közös parlamenti ellenőrző csoportnak , a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és a nemzeti parlamenteknek. [Mód. 201]

(7)   A végleges elszámolásokat közzéteszik.

(8)   Az ügyvezető igazgató [a költségvetési keretrendeletben kitűzött időpontig] válaszol a Számvevőszéknek az éves jelentésben tett észrevételeire Az ügyvezető igazgató a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9)   A költségvetési rendelet 165. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(10)   Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2. év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

63. cikk

Pénzügyi szabályok

(1)   Az Europolra vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok csak akkor és annyiban térhetnek el a [költségvetési keretrendelettől], ha és amennyiben az eltérést az Europol működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta. Az Európai Parlamentet minden ilyen eltérésről értesíteni kell. [Mód. 211]

(2)   A nemzeti oktatási intézmények hálózata tagjainak sajátossága miatt – tudniillik ezek az egyedüli olyan testületek, amelyek sajátos jellemzőkkel és technikai kompetenciákkal rendelkeznek ahhoz, hogy kapcsolódó képzési tevékenységet folytassanak – e tagok az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet  (18) 190. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban pályázati felhívás nélkül kaphatnak támogatást. [Mód. 212]

XII. fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

64. cikk

Jogállás

(1)   Az Europol az Unió szerve. Jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)   Az Europol az egyes tagállamokban a nemzeti jog alapján a jogi személyeket megillető legszélesebb körű jogképességet élvezi. Az Europol különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat

(3)   Az Europol székhelye Hága, Hollandia.

65. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1)   Az Europolra és személyi állományára alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

(2)   Az összekötő tisztviselőkre és családtagjaikra vonatkozó kiváltságokat és mentességeket a Holland Királyság és egyéb tagállamok közötti megállapodás szabályozza. A fenti megállapodás az összekötő tisztviselők számára a feladataik megfelelő ellátásához szükséges mértékben biztosit ilyen kiváltságokat és mentességeket.

66. cikk

Nyelvhasználat

(1)   Az 1. rendeletben (19) megállapított rendelkezések alkalmazandók az Europolra.

(2)   Az Europol működéséhez szükséges fordítási munkákat Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

67. cikk

Átláthatóság

(1)   Az Europolnál tárolt dokumentumokra összes adminisztratív dokumentumra az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni. [Mód. 213]

(2)   Az ügyvezető igazgató javaslata alapján, és legkésőbb e rendelet hatályba lépése után hat hónappal az igazgatótanács részletes szabályokat fogad el az 1049/2001/EK rendelet Europol-dokumentumok tekintetében történő alkalmazásáról.

(3)   Az Europol által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Unió Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni, a Szerződés 228. és 263. cikkében meghatározott feltételek szerint.

(3a)     Az Europol közzéteszi honlapján az igazgatótanácsi tagok, a külső és belső szakértők listáját az érdekeltségi nyilatkozatukkal és az életrajzukkal együtt. Az igazgatótanács üléseinek jegyzőkönyvét rendszeresen nyilvánosságra kell hozni. Az Europol – figyelembe véve diszkréciós és titoktartási kötelezettségeit – átmenetileg vagy tartósan korlátozhatja a dokumentumok közzétételét, ha nyilvánosságra hozataluk veszélyezteti az Europolra háruló feladatok teljesítését. [Mód. 214]

67a. cikk

Előzetes értesítés és figyelmeztető mechanizmus

A Bizottság figyelmeztető rendszert aktivál, amennyiben komoly indokkal feltételezi, hogy az igazgatótanács esetlegesen olyan határozatokat hoz, amelyek nem felelnének meg az Europol megbízatásának, sértenék az uniós jogot, vagy ellentmondanának az uniós szakpolitikai céloknak. Ilyen esetekben a Bizottság hivatalosan felveti az ügyet az igazgatótanácsnál, és felkéri arra, hogy tekintsen el az adott határozat meghozatalától. Amennyiben az igazgatótanács nem teljesíti a kérést, a Bizottság a gyors reagálás érdekében hivatalos úton értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A Bizottság felkérheti az igazgatótanácsot, hogy mindaddig ne hajtsa végre a vitatott határozatot, amíg az intézmények képviselői le nem zárják a kérdés megvitatását. [Mód. 215]

68. cikk

A csalás elleni küzdelem

(1)   Az 1073/1999/EK rendelet szerinti csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából az Europol működésének megkezdésétől számított hat hónapon belül csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (20), és a fenti megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja az Europol személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)   Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Europoltól uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)   1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (21) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Europol által finanszírozott támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az Europol harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

69. cikk

Biztonsági szabályok a minősített információk védelmére vonatkozóan

Az Europol megállapítja saját, diszkréciós és titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályait, valamint a minősített EU-adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó szabályait a 2011/292/EU határozat alapelveinek és minimumszabályainak figyelembe vételével. E szabályok többek között a minősített információk cseréjét, feldolgozását és tárolását érintik.

70. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)   A Bizottság [e rendelet alkalmazásának megkezdésétől] számított öt éven belül, majd azt követően ötévente értékelést rendel meg, hogy felmérje különösen az Europol és munkamódszereinek hatását, eredményességét és hatékonyságát, valamint a az Europol tevékenységeinek az Európai Parlament által a nemzeti parlamentekkel együtt végzett ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok működését . . Az értékelés különösen azt vizsgálja meg, hogy kell-e esetleg módosítani az Europol célkitűzéseit, és milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak. [Mód. 216]

(2)   A Bizottság az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit továbbá – adott esetben – az e rendelet módosítására irányuló javaslatot továbbítja az Európai Parlamentnek, a közös parlamenti ellenőrző csoportnak , a nemzeti parlamenteknek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. A Bizottság továbbá kérésre megadja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek az értékeléssel kapcsolatos valamennyi egyéb információt. [Mód. 217]

(3)   Minden második ellenőrzés alkalmával a Bizottság ugyancsak megvizsgálja az Europol által célkitűzése, megbízása és feladatai tekintetében elért eredményeket. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Europol fenntartása a kitűzött célok tekintetében már nem indokolt, javasolhatja e rendelet ennek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését rendes jogalkotási eljárás keretében . [Mód. 218]

71. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az Europol tevékenységeit az európai ombudsman ellenőrzi a Szerződés 228. cikkében meghatározott feltételek mellett.

72. cikk

Székhely

(1)   Az Europol fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, továbbá ügyvezető igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, valamint az Europol személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Europol és a székhely helye szerinti tagállam által – az igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után és legkésőbb [2 évvel e rendelet hatályba lépését követően] – megkötött székhely-megállapodás rögzíti.

(2)   Az Europolt befogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja az Europol megfelelő működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési kapcsolatokat is.

XIII. fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

73. cikk

Általános jogutódlás

(1)   Az e rendelettel létrehozott Europol az általános jogutód valamennyi, a 2009/371/IB határozattal létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozattal létrehozott CEPOL által kötött szerződés, az általuk általa vállalt felelősség, és a megszerzett ingatlanok tekintetében. [Mód. 219]

(2)   Ez a rendelet nem érinti a 2009/371/IB határozat által létrehozott Europol által e rendelet hatályba lépése előtt kötött megállapodások jogi érvényességét.

(3)   Ez a rendelet nem érinti a 2005/681/IB határozat által létrehozott CEPOL által e rendelet hatályba lépése előtt kötött megállapodások jogi érvényességét. [Mód. 220]

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve, a 2005/681/IB határozat alapján kötött székhely-megállapodás e rendelet alkalmazása megkezdésének napján megszűnik. [Mód. 221]

74. cikk

Átmeneti intézkedések az igazgatótanácsra vonatkozóan

(1)   A CEPOL igazgatótanácsa tagjainak a 2005/681/IB határozat 10. cikke alapján megállapított hivatali ideje [e rendelet hatálybalépésének napján] jár le. [Mód. 222]

(2)   Az Europol igazgatótanácsa tagjainak a 2009/371/IB határozat 37. cikke alapján megállapított hivatali ideje [e rendelet alkalmazása megkezdésének napján] jár le.

(3)   A 2009/371/IB határozat 37. cikke alapján létrehozott igazgatótanács a hatályba lépés napja és az alkalmazás megkezdésének időpontja közötti időszakban:

a)	ellátja az igazgatótanács e rendelet 14. cikkében említett feladatait;

b)	előkészíti a 69. cikkben említett diszkréciós és titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályok, valamint az e rendelet 69. cikkében említett uniós minősített adatok védelméről szóló szabályok elfogadását;

c)	előkészíti az e rendelet alkalmazásához szükséges bármely más eszközt; valamint

d)	felülvizsgálja a 2009/371/IB határozatot végrehajtó nem jogalkotási intézkedéseket, hogy az e rendelet 13. cikke alapján létrehozott igazgatótanács számára lehetővé tegye a 78. cikk (2) bekezdésében említett határozat meghozatalát.

(4)   A Bizottság e rendelet hatályba lépése után haladéktalanul meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosításához, hogy a 13. cikk szerint létrehozott igazgatótanács [e rendelet alkalmazása megkezdésének időpontja] megkezdje munkáját;

(5)   E rendelet hatálybalépésének időpontjától számított legkésőbb hat hónapon belül, a tagállamok a 13. cikkel összhangban eljuttatják a Bizottságnak azon személyek nevét, akiket az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak neveztek ki.

(6)   Az e rendelet 13. cikke alapján létrehozott igazgatótanács első ülését [e rendelet alkalmazása megkezdésének napja] tartja. Ekkor meghozza a 78. cikk (2) bekezdésében említett határozatot.

(6a)     Az igazgatótanács kidolgozza a 67a. cikkben foglalt eljárást szabályozó részletes rendelkezéseket, és azokat jóváhagyásra benyújtja a Bizottsághoz. i [Mód. 223]

75. cikk

Átmeneti intézkedések az ügyvezető igazgatóra és az igazgatóhelyettesekre vonatkozóan

(1)   Hátralévő hivatali idejére a 2009/371/IB határozat 38. cikke alapján kinevezett igazgatót jelölik ki az ügyvezető igazgató e rendelet 19. cikkében előírtak szerinti feladatköreinek ellátására. Szerződése egyéb feltételei változatlanok maradnak. Amennyiben a hivatali idő [e rendelet hatályba lépésének napja] után, de [e rendelet alkalmazása megkezdésének napja] előtt jár le, hivatali idejét az e rendelet alkalmazásának időpontjától számított egy évig automatikusan meg kell hosszabbítani.

(2)   Amennyiben az ügyvezető igazgató nem szándékozik vagy nem képes az (1) bekezdéssel összhangban eljárni, a Bizottság egy bizottsági tisztviselőt jelöl ki ideiglenes ügyvezető igazgatóként, aki 18 hónapot nem meghaladó időtartamra, az 56. cikkben előírt kinevezésekig gyakorolja az ügyvezető igazgató feladatköreit.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazandó a 2009/371/IB határozat 38. cikke alapján kinevezett igazgatóhelyettesekre.

(4)   Hátralevő hivatali idejére a CEPOL 2005/681/IB határozat 11. cikkének (1) bekezdése alapján kinevezett igazgatóját jelölik ki az Europol képzésért felelős ügyvezetőigazgató-helyettes feladatainak ellátására. Szerződése egyéb feltételei változatlanok maradnak. Amennyiben a hivatali idő [e rendelet hatályba lépésének napja] után, de [e rendelet alkalmazása megkezdésének napja] előtt jár le, hivatali idejét az e rendelet alkalmazásának időpontjától számított egy évig automatikusan meg kell hosszabbítani. [Mód. 224]

76. cikk

Átmeneti költségvetési rendelkezések

(1)   Az e rendelet hatályba lépését követő három költségvetési évre az Europol működési kiadásokból évenként legalább 8 millió EUR-t különítenek el a III. fejezetben leírt képzésre. [Mód. 225]

(2)   A 2009/371/IB határozat 42. cikke alapján jóváhagyott költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást a 2009/371/IB határozat 43. cikkében megállapított szabályokkal és az Europol pénzügyi szabályaival összhangban végzik.

XIV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

77. cikk

Helyettesítés

E rendelet a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok határozat helyébe lép, és hatályon kívül helyezi azokat azt .

A hatályon kívül helyezett határozatokra határozatra való hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni. [Mód. 226]

78. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 2009/371/IB határozatot és a 2005/681/IB határozatot végrehajtó összes jogalkotási intézkedést e rendelet hatályba lépésének napjától kezdődően hatályon kívül kell helyezni.

(2)   Az Európai Rendőrségi Hivatalt (Europol) létrehozó 2009/371/IB határozatot és a CEPOLT létrehozó 2005/681/IB határozatot végrehajtó valamennyi nem jogalkotási intézkedés hatályban marad [e rendelet alkalmazásának megkezdődése] után, kivéve, ha az Europol igazgatótanácsa e rendelet végrehajtása során másként határoz. [Mód. 227]

79. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 20. napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet [alkalmazás napja]-tól/-től kell alkalmazni.

Ugyanakkor a 73., 74. és 75. cikket [e rendelet hatálybalépésétől] kell alkalmazni.

---

(1)  Az Európai Parlament 2014. február 25-i álláspontja.

(2)  A Tanács 2009/371/IB határozata (2009. április 6.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).

(3)  HL C 316., 1995.11.27., 1. o.

(4)   HL L 256., 2005.10.1., 63. o .

(5)  HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

(*1)  Javaslat COM(2013)0048.

(6)   Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.)

(7)  Egyezmény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourg, 1981.1.28.

(8)  Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R(87) 15. számú ajánlása a tagállamok számára a személyes adatok rendőrségi ágazatban történő feldolgozásának szabályozásáról, 1987.9.17.

(9)  A Tanács 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről. (HL L 350., 2008.12.30., 60. o.)

(10)  Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről (Személyzeti Szabályzat) szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.)

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(12)  Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(13)  A Tanács 2011/292/EU határozata (2011. március 31.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 141., 2011.5.27., 17. o.).

(14)  A Tanács 2005/511/IB határozata (2005. július 12.) az euró pénzhamisítás elleni, az Europolnak az euró-hamisítás elleni küzdelem központi hivatalává történő kijelölése általi védelméről (HL L 185., 2005.7.16., 35. o.).

(15)   Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(16)   Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.(HL L 145., 2001.5.31., 43. o.)

(17)   Ahogyan azt a 2013. április 15-i európai parlamenti elnökségi határozat előírja.

(18)   HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

(19)  2. EGK tanácsi rendelet az Európai Gazdasági Közösség által használatos nyelvek meghatározására (HL 17., 1958.10.6, 385/58. o.).

(20)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(21)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).