This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013PC0862
Proposal for a COUNCIL DECISION on the conclusion of the Arrangement with the Swiss Confederation on the modalities of its participation in the European Asylum Support Office
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás megkötéséről
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás megkötéséről
/* COM/2013/0862 final - 2013/0422 (NLE) */
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás megkötéséről /* COM/2013/0862 final - 2013/0422 (NLE) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A 439/2010/EU rendelet[1] létrehozta az Európai
Menekültügyi Támogatási Hivatalt a tagállamok közötti menekültügyi
együttműködés megerősítése, a Közös Európai Menekültügyi Rendszer
végrehajtásának fokozása, valamint azon tagállamok támogatása céljából, amelyek
menekültügyi és befogadási rendszere különös terhelésnek van kitéve. A rendelet (24) preambulumbekezdése
előírja, hogy „céljának elérése érdekében szükséges, hogy a Támogatási
Hivatal nyitott legyen azon országok részvételére, amelyek megállapodást
kötöttek az Európai Unióval, amely alapján az e rendelet hatálya alá tartozó
területen elfogadták és alkalmazzák az uniós jogot (ilyen ország különösen
Izland, Liechtenstein Norvégia és Svájc)”. Ezen országokra társult országokként
hivatkozunk. Ennek megfelelően, a rendelet 49.
cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „a Támogatási Hivatal munkájában
megfigyelőként részt vehet Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc”.
Megállapodásokkal kell rendelkezni különösen ezen országoknak a Hivatal
munkájában való részvétele jellegéről, mértékéről és módjáról. E
rendelkezések tárgya különösen a Támogatási Hivatal által tett
kezdeményezésekben való részvétel, a pénzügyi hozzájárulások és a személyzet. A
személyzettel összefüggő kérdéseket illetően a fent említett
rendelkezések minden körülmények között megfelelnek a személyzeti
szabályzatnak. A társult országoknak a Támogatási Hivatal
munkájában való részvétele – a dublini rendszerhez való társulásukat tekintve –
nem csupán logikus lépés, hanem egyértelmű hozzáadott értéket is képvisel
a Támogatási Hivatal által kínált támogatást – mint például a bevett
gyakorlatok és szakértelem megosztása, a Támogatási Hivatal állandó és
sürgősségi támogatása, a Támogatási Hivatal információgyűjtése és
elemzése, valamint a Támogatási Hivatal korai előrejelző és
felkészültségi rendszere – illetően. A fentiek alapján a Bizottság 2011. július
1-jén ajánlást terjesztett a Tanács elé, hogy utóbbi hatalmazza fel a
Bizottságot ilyen megállapodásokat létrehozó nemzetközi megállapodásokról
folytatandó tárgyalások megkezdésére Izlanddal, Norvégiával, Svájccal és
Liechtensteinnel. A Bizottság 2012. január 27-én megkapta a
Tanács felhatalmazását ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen Izlanddal,
Norvégiával, Svájccal és Liechtensteinnel az ezen országoknak az Európai
Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH) munkájában való részvétele részletes
szabályairól szóló megállapodásról. A tárgyalásokra valamennyi társult országgal
együttesen került sor. Négy tárgyalási fordulóra került sor. A Svájccal kötendő
megállapodás-tervezet végleges szövegét 2013. június 28-án parafálták. A tagállamokat tájékoztatták, és a kapcsolódó
tanácsi munkacsoportokon belül konzultáltak velük. Az Unió részéről a megállapodás jogalapja
az EUMSZ 74. cikke és 78. cikke (1) és (2) bekezdése, az EUMSZ 218. cikkével
összefüggésben. A Bizottság ...-án/én írta alá a megállapodást. Az EUMSZ 218. cikke (6)
bekezdésének a) pontjával összhangban a megállapodás megkötésére vonatkozóan az
Európai Parlament … -án/én egyetértését fejezte ki. 2. A TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEI A Bizottság úgy véli, hogy a Tanács tárgyalási
irányelveiben rögzített célkitűzések megvalósultak, és a megállapodás
tervezete elfogadható az Unió számára. E megállapodás végleges tartalma a
következőképpen foglalható össze: A megállapodástervezet tartalmazza Svájc
teljes mértékű részvételét a Támogatási Hivatal munkájában [1. cikk],
szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként való képviseletét a
Támogatási Hivatal igazgatótanácsában [2. cikk], Svájc éves pénzügyi
hozzájárulásait a Támogatási Hivatal költségvetéséhez GDP-jének a Támogatási
Hivatal munkájában részt vevő valamennyi ország GDP-jének százalékos
aránya szerint kiszámított éves összeg révén [3. cikk és I. melléklet]. Emellett Svájc rendelkezéseket fogadott el a
hozzájárulás esetleges növelésére vonatkozóan, az Uniós hozzájárulás növelése
esetén [3. cikk és I. melléklet]. Továbbá, a megállapodástervezet a Bizottság és
a társult országok képviselőiből álló bizottság létrehozását írja
elő. A hatékonyság érdekében e bizottság a rendelet 49. cikkének (1)
bekezdése alapján résztvevő egyéb társult országokkal létrehozott
kapcsolódó bizottságokkal közösen ülésezik. A tárgyalási irányelvek nem tettek
említést a bizottságról, azt a társult országok kérték az információcsere és a
megállapodás megfelelő működése ellenőrzésének lehetővé
tétele érdekében [11. cikk]. 3. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK A megállapodástervezet 3. cikke és I.
melléklete ismerteti Svájcnak a Támogatási Hivatal költségvetéséhez való éves
pénzügyi hozzájárulásaival és azoknak az I. mellékletben ismertetett helyzet
szerinti esetleges kiigazításával kapcsolatos rendelkezéseket. 4. KÖVETKEZTETÉS A fenti eredmények fényében a Bizottság
javasolja, hogy a Tanács – az Európai Parlament egyetértését követően –
hagyja jóvá az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes
szabályairól szóló megállapodást. 2013/0422 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Svájci Államszövetség
közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való
részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás megkötéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unióról szóló
szerződésre, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére,
78. cikkének (1) és (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének
a) pontjával, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament egyetértésére[2], mivel: (1) A [...]-i 2013/XXX tanácsi
határozattal[3]
összhangban, a Bizottság [ ]-án/-én aláírta a az Európai Unió és a Svájci
Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban
való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodást, annak megkötésére
is figyelemmel. (2) A megállapodást jóvá kell
hagyni. (3) A 439/2010/EU rendelet (21)
preambulumbekezdésében meghatározottak szerint az Egyesült Királyság és
Írország részt vesz a Hivatal munkájában, és a rendelet rájuk nézve
kötelező. Ezért a rendelet 49. cikke (1) bekezdését azáltal kell érvényre
juttatniuk, hogy részt vesznek e határozatban. Az Egyesült Királyság és
Írország ezért részt vesz e határozatban. (4) A 439/2010/EU rendelet (22)
preambulumbekezdésében meghatározottak szerint Dánia nem vesz részt a Hivatal
munkájában, és a rendelet rá nézve nem kötelező. Dánia ezért nem vesz
részt e határozatban. ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség
közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való
részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás az Unió nevében
jóváhagyásra kerül. A megállapodás szövegét csatolták e
határozathoz. 2. cikk A Tanács elnöke kijelöli a megállapodás 13.
cikke (1) bekezdésében meghatározott értesítést az Európai Unió nevében
elvégezni jogosult személy(eke)t, annak kifejezésére, hogy az Európai Unió a
megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el. 3. cikk Ez a határozat az elfogadásának napján lép
hatályba. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS
az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között, utóbbinak az Európai
Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az EU, egyrészről, és A SVÁJCI
ÁLLAMSZÖVETSÉG, a továbbiakban: Svájc, másrészről Tekintettel
az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010.május
19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[4] (a
továbbiakban: a rendelet) 49. cikkének (1) bekezdésére, mivel: (1) A rendelet kimondja, hogy céljának elérése érdekében szükséges,
hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a továbbiakban: a Támogatási
Hivatal) nyitott legyen azon országok részvételére, amelyek megállapodást
kötöttek az EU-val, amely alapján az e rendelet hatálya alá tartozó területen
elfogadták és alkalmazzák az uniós jogot; ilyen ország különösen Izland,
Liechtenstein Norvégia és Svájc, a továbbiakban: a társult országok. (2) Svájc megállapodásokat – köztük különösen az Európai Közösség és a
Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott
menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására
vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodást[5]– kötött az EU-val, amelyek értelmében elfogadta és alkalmazza az e
rendelet által felölelt területre vonatkozó uniós jogot. A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: 1.cikk
A részvétel mértéke Svájc teljes mértékben részt
vesz a Támogatási Hivatal munkájában, és jogosult arra, hogy a Támogatási
Hivataltól támogatási fellépésekben részesüljön, a rendeletben leírtak szerint,
valamint az e megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban. 2. cikk
Az igazgatótanács Svájc szavazati joggal nem
rendelkező megfigyelőként képviselteti magát a Támogatási Hivatal
Igazgatótanácsában. 3. cikk
Pénzügyi hozzájárulás (1) Svájc GDP-jének az összes résztvevő állam GDP-jéhez
viszonyított százalékos arányával összhangban – az I. mellékletben ismertetett
képlet szerint – kiszámított éves összeggel járul hozzá a Támogatási Hivatal
bevételéhez. (2) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás e megállapodás
hatályba lépésének napjától kezdődően merül fel. Az első
pénzügyi hozzájárulást az évnek e megállapodás hatályba lépése után fennmaradó
részével arányosan csökkentik. 4. cikk
Adatvédelem (1) A személyes adatok feldolgozása és az ilyen adatok szabad mozgása
tekintetében az egyének védelmére vonatkozóan Svájc alkalmazza nemzeti
szabályait.[6] (2) E megállapodás alkalmazásában a személyes adatok közösségi
intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének
védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000.
december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[7] alkalmazni kell a személyes adatok Támogatási Hivatal által végzett
feldolgozására. (3) Svájc betartja az Igazgatótanács eljárási szabályzatában foglalt, a
Támogatási Hivatal birtokában lévő dokumentumok bizalmasságára vonatkozó
szabályokat. 5. cikk
Jogállás A Támogatási Hivatal a
svájci jog szerint jogi személyiséggel rendelkezik, továbbá Svájcban a svájci
jogban a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik.
Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá
eljárhat bíróság előtt. 6. cikk
Felelősség A Támogatási Hivatal
felelősségét a rendelet 45. cikkének (1), (3) és (5) bekezdése
szabályozza. 7.cikk
Bíróság Svájc elismeri az Európai
Unió Bíróságának a Támogatási Hivatalra vonatkozó, a rendelet 45. cikkének (2)
és (4) bekezdésében előírt hatáskörét. 8. cikk
A Támogatási Hivatal személyzete (1) A rendelet 38. cikkének (1) bekezdésével és 49. cikkének (1)
bekezdésével összhangban, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti
szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási
feltételek, az Európai Unió intézményei által e személyzeti szabályzatok alkalmazása
céljából közösen elfogadott szabályok, valamint a Támogatási Hivatal által a
rendelet 38. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott szabályok
alkalmazandók a Támogatási Hivatal személyzeti tagjaként felvett svájci
állampolgárokra. (2) Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke
(2) bekezdésének a) pontjától és 82. cikke (3) bekezdésének a) pontjától
eltérve, az állampolgári jogaikat teljes körűen gyakorló svájci
állampolgárokat a Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatója
szerződéssel alkalmazhatja, a személyzet kiválasztására és alkalmazására
vonatkozó, a Támogatási Hivatal által elfogadott hatályos szabályok alapján. (3) A rendelet 38. cikkének (4) bekezdése mutatis mutandis alkalmazandó
Svájc állampolgáraira. (4) Ugyanakkor svájci állampolgárt nem lehet kinevezni a Támogatási
Hivatal ügyvezető igazgatói tisztjére. 9. cikk
Kiváltságok és mentességek (1) Svájc alkalmazza a Támogatási Hivatalra és annak személyzetére a
megállapodáshoz csatolt II. mellékletben előírt, az Európai Unió
kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet, valamint az e
jegyzőkönyv alapján a Támogatási Hivatal személyzeti ügyei tekintetében
elfogadott szabályokat. (2) Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló
jegyzőkönyv alkalmazására vonatkozó eljárást a II. melléklet függeléke
határozza meg. 10. cikk
Csalás elleni küzdelem A rendeletnek az EU által
Svájcban végzett pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos 44. cikke tekintetében
a Támogatási Hivatal tevékenységeiben résztvevőket érintő
rendelkezéseket a III. melléklet tartalmazza. 11. cikk
Bizottság (1) Az Európai Bizottság és Svájc képviselőiből álló
bizottság felügyeli a megállapodás megfelelő végrehajtását, valamint
folyamatos információszolgáltatást és véleménycserét biztosít e tekintetben.
Gyakorlati okokból e bizottság a rendelet 49. cikkének (1) bekezdése alapján
résztvevő egyéb társult országokkal létrehozott kapcsolódó bizottságokkal
közösen ülésezik. A bizottság Svájc vagy az Európai Bizottság kérésére
ülésezik. A Támogatási Hivatal igazgatótanácsa tájékoztatást kap e bizottság
tevékenységéről. (2) Az olyan tervezett uniós jogszabályokkal kapcsolatos információkat,
amelyek közvetlenül érintik vagy módosítják a rendeletet, vagy pedig várhatóan
hatással lesznek az e megállapodás 3. cikkében meghatározott pénzügyi
hozzájárulásra, meg kell osztani, és a bizottságon belül meg kell vitatni. 12. cikk
Mellékletek E megállapodás mellékletei a
megállapodás szerves részét képezik. 13. cikk
Hatálybalépés (1) Ezt a megállapodást a Szerződő Felek saját belső
eljárásaiknak megfelelően jóváhagyják. A Felek értesítik egymást ezen
eljárások lezárultáról. (2) Ez a megállapodás az (1) bekezdésben említett értesítés napját
követő első hónap első napján lép hatályba. 14. cikk
Érvényesség és megszűnés (1) E megállapodást határozatlan időre kell megkötni. (2) Mindegyik Szerződő Fél – a bizottságon belüli
konzultációkat követően – a másik Szerződő Fél értesítésével
felmondhatja e megállapodást. A megállapodás az ilyen értesítés küldésének a
napjától számított hat hónap eltelte után szűnik meg. (3) E megállapodás megszűnik az Európai Közösség és a Svájci
Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog
iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó
feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodás[8] megszűnése esetén. (4) Ez a megállapodás egyetlen eredeti példányban készült, angol,
bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván,
magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, szlovák, szlovén és
svéd nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. …………… I. MELLÉKLET A hozzájárulás kiszámításának képlete (1) Svájcnak a Támogatási Hivatal bevételéhez
való, a rendelet 33. cikke (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott pénzügyi
hozzájárulását az alábbi módon számítják ki: Svájc bruttó hazai termékének (GDP) minden év
március 31-én rendelkezésre álló legfrissebb végleges számadatait el kell
osztani a Támogatási Hivatalban résztvevő valamennyi állam, ugyanazon évre
rendelkezésre álló GDP-adatainak összegével. Az így kapott százalékot
alkalmazzák a Támogatási Hivatalnak a rendelet 33. cikke (3) bekezdése a)
pontja szerint meghatározott engedélyezett jövedelme szóban forgó évre
vonatkozó részére, és így kapják meg Svájc pénzügyi hozzájárulásának összegét. (2) A pénzügyi hozzájárulás euróban
fizetendő. (3) Svájc pénzügyi hozzájárulását a terhelési
értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 45 napon belül befizeti.
Bármilyen késedelem a hozzájárulás befizetésében azt eredményezi, hogy Svájc a
lejárat napjától fennmaradó összegre kamatot fizet. A kamatláb az Európai
Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletekre alkalmazott, az
Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a határidő
lejárta szerinti hónap első naptári napján hatályos kamatláb 3,5
százalékponttal megnövelt értékének felel meg. (4) Svájc pénzügyi
hozzájárulását e melléklettel összhangban kiigazítják, amennyiben az Európai Unió
által nyújtott, az Európai Unió általános költségvetésébe beállított, a
rendelet 33. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott pénzügyi
hozzájárulást növelik az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi
szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai
parlamenti és tanácsi rendelet[9] 26., 27. vagy 41. cikke alapján. Ebben az esetben a különbözetet a
terhelési értesítés kézhezvétele után 45 nappal kell befizetni. (5) Amennyiben N.
év december 31-ig nem használják fel a Támogatási Hivatal azon kifizetési
előirányzatait, amelyeket a rendelet 33. cikke (3) bekezdésének a)
pontjával összhangban az N. évre az EU-tól kapott, vagy a Támogatási Hivatal N.
évi költségvetését a 966/2012/EU, Euratom rendelet 26., 27. vagy 41. cikkével
összhangban csökkentették, e fel nem használt vagy csökkentett kifizetési
előirányzatok Svájc hozzájárulásával százalékosan arányos összegét
átviszik a Támogatási Hivatal N+1. évi költségvetésébe. Svájcnak a Támogatási
Hivatal N+1. évi költségvetéséhez való hozzájárulását ennek megfelelően
csökkentik. II. MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV (7.)
AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL
A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 343. cikkének és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom)
létrehozó szerződés 191. cikkének megfelelően az Európai Uniót és az
Euratomot a tagállamok területén megilletik a feladataik ellátásához szükséges
kiváltságok és mentességek, MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai
Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló
szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó
szerződéshez csatolnak: I. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ VAGYONA, INGATLANAI,
KÖVETELÉSEI ÉS ÜGYLETEI 1. cikk Az Unió helyiségei és
épületei sérthetetlenek. Mentesek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás és
kisajátítás alól. Az Unió vagyona és követelései a Bíróság engedélye nélkül nem
képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát. 2. cikk Az Unió irattárai
sérthetetlenek. 3. cikk Az Unió, az Unió követelései, bevételei és egyéb vagyona mentesek
mindenfajta közvetlen adó alól. A tagállamok kormányai lehetőség szerint kötelesek megtenni a
megfelelő intézkedéseket az ingó és ingatlan vagyontárgyak árában foglalt
közvetett, illetve forgalmi adók összegének elengedése vagy visszatérítése
érdekében mindazon esetekben, amikor az Unió hivatalos használatra
jelentős összegű beszerzéseket hajt végre, amelyek ára ilyen
jellegű adót tartalmaz. E rendelkezések alkalmazása azonban nem járhat az
Unión belüli versenyt torzító hatással. Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek csupán
közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg. 4. cikk Az Unió a hivatali használatára szánt árucikkek tekintetében
mentességet élvez minden behozatali és kiviteli vám, valamint tilalom és
korlátozás alól; az ilyen módon importált árucikkek sem ellenérték fejében, sem
ingyenesen nem ruházhatók át annak az országnak a területén, ahová azokat
importálták, kivéve ha ez az illető ország kormánya által jóváhagyott
feltételek mellett történik. Az Unió saját kiadványai tekintetében szintén mentességet élvez minden
kiviteli és behozatali vám, valamint tilalom és korlátozás alól. II. FEJEZET KAPCSOLATTARTÁS ÉS LAISSEZ-PASSER 5. cikk
(korábbi 6. cikk) Az Unió intézményei hivatalos kapcsolattartásuk és összes dokumentumuk
továbbítása tekintetében valamennyi tagállam területén azt az elbánást élvezik,
amelyben az illető állam a diplomáciai képviseleteket részesíti. Az Unió intézményeinek hivatalos levelezése és egyéb hivatalos közlései
nem cenzúrázhatók. 6. cikk
(korábbi 7. cikk) Az uniós intézmények elnökei az uniós intézmények tagjai és
alkalmazottai részére a Tanács által egyszerű többséggel előírt
formájú útiokmányt (laissez-passer) állíthatnak ki, amelyet a tagállamok
hatóságai érvényes útiokmányként fogadnak el. Ezt az útiokmányt az Unió
tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az egyéb alkalmazottaira vonatkozó
alkalmazási feltételekben megállapított előírásoknak megfelelően a
tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére állítják ki. A Bizottság megállapodásokat köthet annak érdekében, hogy ezeket az
útiokmányokat harmadik államok területén is érvényes útiokmányként ismerjék el. III. FEJEZET AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAI 7. cikk
(korábbi 8. cikk) Az Európai Parlament üléseinek helyszínére utazó, illetve onnan
visszautazó Európai parlamenti tagok szabad mozgására vonatkozóan semmilyen
igazgatási vagy egyéb korlátozás nem alkalmazható. Az Európai Parlament tagjai a vám- és devizaellenőrzést
illetően: a) saját kormányuk részéről ugyanazokban a könnyítésekben
részesülnek, mint az ideiglenes hivatalos kiküldetésben külföldre utazó magas
rangú tisztviselők, b) a többi tagállam kormánya részéről ugyanazokban a
könnyítésekben részesülnek, mint a külföldi kormányok ideiglenes hivatalos
kiküldetésben lévő képviselői. 8. cikk
(korábbi 9. cikk) A feladataik ellátása során
kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai
ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók
bírósági eljárás alá. 9. cikk
(korábbi 10. cikk) Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament
tagjai: a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó
mentességet élvezik, b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta
őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól. A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament
üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek. Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot
bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem
akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy
valamely tagjának mentességét felfüggessze. IV. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEINEK MUNKÁJÁBAN
RÉSZT VEVŐ TAGÁLLAMI KÉPVISELŐK 10. cikk
(korábbi 11. cikk) Az uniós intézmények munkájában részt vevő tagállami
képviselők, valamint az ő tanácsadóik és szakértőik feladataik
ellátása, valamint az ülések helyére történő utazás és az onnan
történő visszatérés során a szokásos kiváltságokat, mentességeket és
könnyítéseket élvezik. Ezt a cikket az Unió tanácsadó szerveinek tagjaira is alkalmazni kell. V. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ TISZTVISELŐI ÉS EGYÉB
ALKALMAZOTTAI 11. cikk
(korábbi 12. cikk) Az egyes tagállamok területén az Unió tisztviselői és egyéb
alkalmazottai állampolgárságuktól függetlenül: a) a szerződéseknek az egyfelől a tisztviselők és egyéb
alkalmazottak az Unióval szemben fennálló felelősségével kapcsolatos
szabályokra vonatkozó rendelkezéseire, másfelől az Európai Unió
Bíróságának az Unió, valamint az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak
közötti jogvitákkal kapcsolatos hatáskörére vonatkozó rendelkezéseire is
figyelemmel, hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik
tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve,
mentességet élveznek a bírósági eljárások alól. Ez a mentesség hivataluk
megszűnését követően is megilleti őket, b) házastársaikat és eltartott családtagjaikat is beleértve nem
tartoznak a bevándorlási korlátozások, illetve a külföldiek nyilvántartására
vonatkozó szabályok hatálya alá, c) a valuta- és devizaszabályozást illetően ugyanazokat a
könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit
általában megilletik, d) az első alkalommal, amikor az adott országban elfoglalják
hivatalukat, vámmentesen hozhatják be saját berendezési tárgyaikat és személyes
használati tárgyaikat, továbbá hivataluk megszűnésekor az adott országból
vámmentesen vihetik ki berendezési tárgyaikat és személyes használati
tárgyaikat, mindkét esetben azon ország kormánya által szükségesnek ítélt
feltételeknek megfelelően, amelyben ezt a jogot gyakorolják, e) vámmentesen hozhatnak be egy saját személyes használatukra szolgáló
gépkocsit, amelyet a legutolsó tartózkodási helyük vagy az állampolgárságuk
szerinti országban, az ezen ország belső piacán érvényes feltételek
mellett szereztek meg, illetve azt vámmentesen újra kivihetik, mindkét esetben az
érintett állam kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek
megfelelően. 12. cikk
(korábbi 13. cikk) Az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai az Unió által számukra
fizetett illetmények, bérek és járandóságok után kötelesek adót fizetni az Unió
javára az Európai Parlament és a Tanács által rendes jogalkotási eljárás
keretében, az érintett intézményekkel folytatott konzultációt követően
elfogadott rendeletekben meghatározott feltételeknek és eljárásnak
megfelelően. Az Unió által számukra kifizetett illetmények, bérek és járandóságok
tekintetében nemzeti adókötelezettség alól mentességet élveznek. 13. cikk
(korábbi 14. cikk) A jövedelemadó, a vagyonadó és az örökösödési adó alkalmazásakor,
valamint az Unió tagállamai között a kettős adóztatás elkerülésére
vonatkozóan kötött egyezmények alkalmazásakor az Unió azon tisztviselőit
és egyéb alkalmazottait, akik — kizárólag az Unió szolgálatában végzett
feladataik ellátása miatt — az Unió szolgálatába történő belépéskor az
adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országon kívüli tagállam területére
helyezik át tartózkodási helyüket, mind a tényleges tartózkodási helyük
szerinti országban, mind az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országban
úgy kezelik, mintha ez utóbbi országban tartanák fent lakóhelyüket, amennyiben
ez az ország tagja az Uniónak. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a házastársra
is – amennyiben ez utóbbi nem végez külön kereső tevékenységet –, valamint
az e cikkben említett személyek által eltartott és az ő gondozásuk alatt álló
gyermekekre is. Az előző bekezdésben említett személyeknek a tartózkodásuk
szerinti országban található ingó vagyona ebben az országban mentességet élvez
az örökösödési adó alól, az adó megállapítása céljából az ilyen tulajdont úgy
kell tekinteni, mintha az adózás szempontjából lakóhely szerinti országban
volna található, figyelemmel harmadik országok jogaira, valamint a kettős
adóztatásra vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek lehetséges
alkalmazására is. E cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor a kizárólag egyéb nemzetközi
szervezetek szolgálatában végzett feladatok ellátása érdekében megszerzett
lakóhelyek nem vehetők figyelembe. 14. cikk
(korábbi 15. cikk) Az Európai Parlament és a
Tanács az érintett intézményekkel folytatott konzultációt követően rendes
jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben meghatározza az Unió
tisztviselői és egyéb alkalmazottai szociális biztonsági juttatásainak
rendszerét. 15. cikk
(korábbi 16. cikk) Az Európai Parlament és a Tanács az érintett intézményekkel folytatott
konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott
rendeletekben meghatározza az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak
azon kategóriáit, akikre a 11. cikket, a 12. cikk második bekezdését és a 13.
cikket részben vagy egészben alkalmazni kell. Az e kategóriákba tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak
nevét, besorolását és címét időről időre továbbítani kell a
tagállamok kormányainak. VI. FEJEZET A HARMADIK ORSZÁGOK EURÓPAI UNIÓHOZ
AKKREDITÁLT KÉPVISELETEINEK KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGEI 16. cikk
(korábbi 17. cikk) Az a tagállam, amelynek
területén az Unió székhelye található, a harmadik országoknak az Unióhoz
akkreditált képviseletei számára a szokásos diplomáciai mentességeket és
kiváltságokat biztosítja. VII. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 17. cikk
(korábbi 18. cikk) Az Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak kizárólag az
Unió érdekében lehet különféle kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket
adni. Valamennyi uniós intézmény köteles visszavonni az egyes
tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai részére biztosított mentességet
olyan esetben, amikor az illető intézmény megítélése szerint a mentesség
visszavonása nem ellentétes az Unió érdekével. 18. cikk
(korábbi 19. cikk) Az uniós intézmények e
jegyzőkönyv alkalmazása érdekében kötelesek együttműködni az érintett
tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival. 19. cikk
(korábbi 20. cikk) A 11–14. és a 17. cikket az
Európai Tanács elnökére is alkalmazni kell. Az említett cikkeket a
Bizottság tagjaira is alkalmazni kell. 20. cikk
(korábbi 21. cikk) A 11–14. és a 17. cikket
alkalmazni kell az Európai Unió Bíróságának bíráira, főtanácsnokaira,
hivatalvezetőjére, valamint segédelőadóira; ez a rendelkezés az
Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 3. cikkének a bírák
és főtanácsnokok bírósági eljárások alóli mentességére vonatkozó
rendelkezéseit nem érinti. 21. cikk
(korábbi 22. cikk) Ezt a jegyzőkönyvet — a
Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak sérelme nélkül —
alkalmazni kell az Európai Beruházási Bankra, a Bank szerveinek tagjaira,
alkalmazottaira, valamint a tagállamoknak a Bank tevékenységében részt
vevő képviselőire is. Az Európai Beruházási Bank
tőkeemelése esetén mentességet élvez továbbá a Bank székhelye szerinti
államban az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az
ezekkel kapcsolatos alakiságok alól. Hasonlóképpen, a Bank megszüntetése vagy
felszámolása sem keletkeztet semmiféle közteher-fizetési kötelezettséget.
Végezetül, a Bank és szervei által a Bank alapokmányának megfelelően
végzett tevékenységek nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá. 22. cikk
(korábbi 23. cikk) Ezt a jegyzőkönyvet a Központi Bankok Európai Rendszere és az
Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme
nélkül az Európai Központi Bankra, szerveinek tagjaira és személyzetére is
alkalmazni kell. Az Európai Központi Bank tőkeemelés esetén mentességet élvez
továbbá az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az
ezekkel kapcsolatos alakiságok alól a Bank székhelye szerinti államban. A
Banknak és szerveinek a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai
Központi Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységei nem esnek
forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá. A II. MELLÉKLET függeléke Az előjogokról és mentességekről
szóló jegyzőkönyv svájci alkalmazásának feltételei (1) Az
alkalmazás kiterjesztése Svájcra Az Európai Unió
kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben (a
továbbiakban: a jegyzőkönyv) a tagállamokra történő hivatkozások a
következő rendelkezések eltérő rendelkezései hiányában Svájcra is
alkalmazandók. (2) A
Támogatási Hivatal mentessége a közvetett adózás alól (beleértve a
hozzáadottérték-adót) A Svájcból kivitt
áruk és szolgáltatások nem tartoznak a svájci hozzáadottérték-adó (héa) hatálya
alá. A Támogatási Hivatal részére, annak rendes működéséhez nyújtott áruk
és szolgáltatások esetében, a héa alóli mentesség a jegyzőkönyv 3. cikke
második bekezdésének megfelelően visszatérítés formájában valósul meg. A
héamentesség akkor adható meg, ha a számlán vagy az azzal egyenértékű
dokumentumon feltüntetett javak és szolgáltatások beszerzési ára legalább 100
svájci frank (adóval együtt). Az
héa-visszatérítés az e célra rendszeresített svájci formanyomtatványnak a
Svájci Szövetségi Adóhivatal héafőosztályához történő benyújtása
alapján történik. A kérelmek elbírálásának határideje fő szabály szerint a
szükséges igazolásokkal ellátott visszatérítési kérelem benyújtásától számított
három hónap. (3) A
Támogatási Hivatal személyzetéhez kapcsolódó szabályok alkalmazási eljárása A jegyzőkönyv
12. cikkének második bekezdése tekintetében, Svájc nemzeti jogának elvei
alapján mentesíti a szövetségi, kantoni és települési adók alól a Támogatási
Hivatalnak az Európai Közösségeknek, a Közösségek kiváltságairól és
mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12. cikke, 13. cikkének második
bekezdése és 14. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselői
és egyéb alkalmazottai kategóriáinak megállapításáról szóló, 1969. március 25-i
549/69/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet[10]
2. cikkének megfelelő tisztviselői és más alkalmazottai részére az EU
által folyósított olyan illetményeket, béreket és juttatásokat, amelyekre az EU
belső adót vet ki. Svájc nem
tekintendő e függelék 1. pontja értelmében a jegyzőkönyv 13. cikkének
alkalmazása céljából tagállamnak. A Támogatási
Hivatal tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint az Európai Unió
tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira alkalmazandó társadalombiztosítási
rendszerbe tartozó családtagjaik nem kötelesek csatlakozni a svájci
társadalombiztosítási rendszerhez. Az Európai Unió
Bírósága kizárólagos joghatósággal rendelkezik a Támogatási Hivatal vagy az
Európai Bizottság és személyzete közötti kapcsolatokra vonatkozóan az Európai
Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb
alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, illetve az uniós jog
munkafeltételeket meghatározó egyéb rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében. III. MELLÉKLET A Támogatási Hivatal tevékenységeinek
svájci résztvevőit érintő pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó
előírások 1. cikk
Közvetlen kommunikáció A Támogatási Hivatal és az Európai Bizottság közvetlen kapcsolatban áll
minden svájci székhellyel rendelkező és a Támogatási Hivatal tevékenységében
szerződő félként, a Támogatási Hivatal programjaiban
részvevőként, a Támogatási Hivatal vagy az EU költségvetéséből
kifizetésben részesülő személyként vagy alvállalkozóként részt vevő
természetes vagy jogi személlyel. E személyek közvetlenül az Európai
Bizottsághoz és a Támogatási Hivatalhoz küldenek minden olyan fontos
információt vagy dokumentumot, amelyet az e megállapodásban említett eszközök
és a megkötött szerződések vagy megállapodások, illetve az ezek értelmében
hozott határozatok alapján kötelességük benyújtani. 2. cikk
Ellenőrzések (1) Az Unió
általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az
1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom tanácsi
rendelettel[11], az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó
költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet
185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről
szóló, 2002. december 23-i 2343/2002 bizottsági rendelettel[12], és az e megállapodásban említett egyéb jogi aktusokkal összhangban a
svájci székhelyű kedvezményezettekkel kötött szerződések és
megállapodások, illetve a velük együtt hozott határozatok előírhatnak a
Támogatási Hivatal és az Európai Bizottság tisztviselői vagy a Támogatási
Hivatal és az Európai Bizottság által kijelölt más személy által a
kedvezményezettek vagy alvállalkozóik helyiségeiben bármikor lebonyolítható
tudományos, pénzügyi, technológiai vagy egyéb ellenőrzéseket. (2) A Támogatási
Hivatal és az Európai Bizottság tisztviselői, illetve a Támogatási Hivatal
és az Európai Bizottság által kijelölt egyéb személyek számára megfelelő
hozzáférést kell biztosítani a helyiségekhez, a munkákhoz és a dokumentumokhoz,
illetve az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges információkhoz, beleértve
azok elektronikus formáját is. A hozzáférési jogot kifejezetten meg kell
állapítani az e megállapodásban említett eszközök végrehajtása érdekében kötött
szerződésekben és megállapodásokban. (3) Az Európai
Unió Számvevőszékét ugyanolyan jogok illetik meg, mint az Európai
Bizottságot. (4) Az
ellenőrzések e megállapodás hatályon kívül helyezése után öt évig vagy a
megkötött szerződésekben vagy megállapodásokban és a meghozott
határozatokban foglalt feltételek szerint bonyolíthatók le. (5) A Svájci
Szövetségi Számvevőszéket előzetesen tájékoztatni kell a Svájc
területén lefolytatandó ellenőrzésekről. Ez a tájékoztatás nem jogi
előfeltétele ezen ellenőrzések végrehajtásának. 3.cikk
Helyszíni ellenőrzések (1) E megállapodás
és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb
szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni
ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i
2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[13]
meghatározott előírások és feltételek szerint az Európai Bizottság (OLAF)
helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet Svájc területén. (2) A helyszíni
ellenőrzéseket és vizsgálatokat az Európai Bizottság a Svájci Szövetségi
Számvevőszékkel vagy a Svájci Szövetségi Számvevőszék által kijelölt
más illetékes svájci hatóságokkal szoros együttműködésben készíti elő
és bonyolítja le, és kellő időben értesíti őket az
ellenőrzések és vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogalapjáról annak
érdekében, hogy minden szükséges segítséget megadhassanak. Ennek érdekében a
svájci illetékes hatóságok tisztviselői részt vehetnek a helyszíni
ellenőrzéseken és vizsgálatokon. (3) Az érintett
svájci hatóságok kérése alapján a helyszíni ellenőrzéseket az Európai
Bizottság az ő bevonásukkal, közösen folytatja le. (4) Amennyiben a
program résztvevői ellenállnak a helyszíni ellenőrzésnek vagy
vizsgálatnak, a svájci hatóságok a nemzeti szabályokkal összhangban eljárva
kötelesek minden olyan segítséget megadni az Európai Bizottság ellenőreinek,
amely a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos
kötelességük teljesítéséhez szükséges. (5) Az Európai
Bizottság minden szabálytalanságra utaló, a helyszíni ellenőrzés vagy
vizsgálat folyamán tudomására jutó tényről és gyanúról haladéktalanul
értesíti a Svájci Szövetségi Számvevőszéket. Az Európai Bizottság minden
esetben tájékoztatja a fent említett hatóságot az ilyen helyszíni
ellenőrzés eredményéről. 4. cikk
Tájékoztatás és konzultáció (1) E melléklet
megfelelő végrehajtása érdekében az illetékes svájci és az uniós hatóságok
rendszeresen tájékoztatják egymást, és valamelyik Szerződő Fél
kérésére konzultációt folytatnak egymással. (2) Az illetékes
svájci hatóság késedelem nélkül értesíti a Támogatási Hivatalt és az Európai
Bizottságot az e megállapodásban említett eszközök alkalmazása szerint
létrejött szerződés vagy megállapodás létrejöttével és végrehajtásával
összefüggő szabálytalansággal kapcsolatosan tudomására jutott minden
tényről vagy gyanúról. 5. cikk
Titoktartás Az e melléklet alapján bármilyen formában mástól megkapott vagy másként
megszerzett információk szakmai titoknak minősülnek, és élvezik a svájci
jogban, valamint az uniós intézményekre irányadó vonatkozó rendelkezésekben a
hasonló információknak biztosított védelmet. Az ilyen információt csak olyan
személyekkel szabad közölni az uniós intézményeken belül, a tagállamokban vagy
Svájcban, amelyeknek feladatkörüknél fogva azt ismerniük kell, s azt csak a
szerződő felek pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása céljából
szabad felhasználniuk. 6. cikk
Közigazgatási intézkedések és szankciók A svájci büntetőjog alkalmazásának sérelme nélkül a Támogatási
Hivatal vagy az Európai Bizottság az Unió általános költségvetésére
alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október
25-i 966/2012/EU, Euratom rendelettel[14],
valamint az Unió általános költségvetésére
alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai
parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október
29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel[15] és az Európai Közösségek
pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i
2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[16]
összhangban igazgatási intézkedéseket és szankciókat alkalmazhat. 7. cikk
Behajtás és végrehajtási eljárás A Támogatási
Hivatal vagy az Európai Bizottság e megállapodás hatálya alá tartozó
határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget
rónak, végrehajthatók Svájcban. A végrehajtási végzést a svájci kormány által
kinevezett hatóság az okmány hitelességének megvizsgálásán túl más
ellenőrzés nélkül adja ki, és erről értesíti a Támogatási Hivatalt
vagy az Európai Bizottságot. A végrehajtást a svájci eljárásjog szerint kell
lefolytatni. A végrehajtási határozat jogszerűségét illetően az
Európai Unió Bírósága felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik. Az Európai Unió
Bíróságának választottbírósági kikötés alapján hozott ítéletei azonos feltételek
mellett végrehajthatóak. [1] Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal
létrehozásáról szóló, 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlament és tanácsi
rendelet (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.). [2] HL C […], […], […]. o. [3] HL C […], […], […]. o. [4] HL L 132., 2010.5.29., 11. o. [5] HL L 53., 2008.2.27., 5. o. [6] A Bizottság 2000. július 26-i 2000/518/EK határozata a
95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a személyes adatok
Svájcban biztosított megfelelő védelméről (HL L 215., 2000.8.25., 1.
o.). [7] HL L 8., 2011.1.12., 1. o. [8] HL L 53., 2008.2.27., 5. o. [9] HL L 298., 2012.10.26., 1. o. [10] HL L 74., 1969.3.27., 1. o., a legutóbb a 371/2009/EK
tanácsi rendelettel (HL L 121., 2009.5.15., 1. o.) módosított rendelet. [11] HL L 298., 2012.10.26., 1. o. [12] HL L 357., 2002.12.31., 72. o. A legutóbb a 652/2008/EK,
Euratom bizottsági rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított
rendelet. [13] HL L 292., 1996.11.15., 2. o. [14] HL L 298., 2012.10.26., 1. o. [15] HL L 362., 2012.12.31., 1. o. [16] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.