52013PC0527

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A Bíróság 2012. szeptember 27-én ítéletet hozott a C-113/10., C-147/10. és C-234/10. számú, Zuckerfabrik Jülich AG kontra Hauptzollamt Aachen, British Sugar plc kontra Rural Payments Agency, Tereos kontra Directeur général des douanes et droits indirects egyesített ügyekben („Jülich-II” ítélet), amelyben megsemmisítette az 1762/2003/EK, az 1775/2004/EK, az 1686/2005/EK és a 164/2007/EK rendelet helyesbítéséről és a cukorágazatban termelési illetékként fizetendő összegeknek a 2002/2003-as, 2003/2004-es, 2004/2005-ös és 2005/2006-os gazdasági évekre történő megállapításáról szóló, 2009. november 3-i 1193/2009/EK bizottsági rendeletet.

A 2012. szeptember 27-i ítélet útján teljes egészében megsemmisített 1193/2009/EK rendelet visszaható hatállyal helyesbítette a 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó termelési illetékeket, amelyek összegét előzőleg a Bizottság állapította meg, azt követően, hogy a Bíróság a C-5/06. és a C-23/06–C-36/06. számú, Zuckerfabrik Jülich és társai egyesített ügyekben 2008. május 8-án hozott ítélet (a Jülich I ügyben hozott ítélet) és a C-175/07–C-184/07. számú, SAFBA és társai egyesített ügyekben 2008. október 6-án kelt végzés (a SAFBA-ügyben hozott végzés) útján megsemmisítette az 1762/2003/EK, az 1775/2004/EK, az 1686/2005/EK és a 164/2007/EK rendeletet.

A szóban forgó gazdasági évekre vonatkozó illetékek összegét a Bizottság eredetileg a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az alaprendelet) alapján állapította meg, mely rendelet a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági év tekintetében rugalmas termelési illetékeken alapuló önfinanszírozási rendszer alkalmazását írta elő a cukorágazat számára.

Az 1260/2001/EK tanácsi rendelet értelmében a cukorágazat piacának közös szervezése egyrészt azon az elven alapult, hogy a termelőknek teljes körű pénzügyi felelősséget kell vállalniuk minden gazdasági év során a kvóta alá eső közösségi termelés azon részének elhelyezéséből származó veszteségekért, amely a Közösség belső fogyasztását meghaladó többlet, másrészt pedig az elhelyezéshez kapcsolódó árgaranciáknak az egyes vállalkozások számára kiosztott termelési kvótákat tükröző differenciálásán.

A pénzügyi felelősség elvének érvényesítése oly módon történt, hogy a termelőknek az A és a B cukor teljes megtermelt mennyisége után alapilletéket – amely a fehér cukor esetében az intervenciós ár 2 %-ára korlátozódott –, a B cukor megtermelt mennyisége után pedig egy, az említett ár legfeljebb 37,5 %-át kitevő B illetéket kellett fizetniük. Amennyiben az említett illetékek nem tették lehetővé, hogy az ágazat minden gazdasági évben önfinanszírozó legyen, az alaprendelet értelmében kiegészítő illetéket kellett kivetni a termelőkre. Az alaprendelet 15. cikke meghatározta az illetékek kiszámítása céljából figyelembe veendő elemeket.

A Bíróság a fent említett ítéleteiben nem kérdőjelezte meg sem a termelési illetékek rendszerének létjogosultságát, sem azt az elvet, amely alapján a cukortermelőknek teljes körű pénzügyi felelősséget kellett vállalniuk minden gazdasági év során a kvóta alá eső termelés azon részének elhelyezéséből származó veszteségekért, amely az Unió belső fogyasztását meghaladó többlet, és ennek megfelelően a kvóta alá eső termelésük után illetéket kellett fizetniük, amelynek összegét a Bizottság állapította meg a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági év során keletkezett veszteségek fedezése céljából.

A Bíróság ugyanakkor kimondta, hogy a Bizottság több ízben is tévesen számította ki a szóban forgó időszakra az 1260/2001/EK tanácsi rendelet alapján megállapított illetékeket. Végezetül a Bíróság azt is megállapította, hogy a Bizottság által az 1193/2009/EK rendeletben az illetékek kiszámításához használt módszer helytelen volt, mivel a fedezendő költségek túlbecsléséhez és következésképpen a cukortermelőkre kivetett illeték túl magas szinten történő rögzítéséhez vezetett.

Az 1193/2009/EK rendelet érvénytelenségéből kifolyólag a Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogalanyok jogosultak a tagállamok által a szóban forgó időszakban beszedett, érvénytelen termelési illetékek címén tartozatlanul kifizetett többletösszegek és az ezen összegek után járó kamatok visszatérítésére.

A Bíróság a 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági évre kivetendő illetékek pontos összegét illetően joghézagot hagyott az ítéletben. Következésképpen az ítéletben foglaltak betartása érdekében az említett gazdasági évekre megállapított illetékösszegeket a Bíróság által érvényesnek nyilvánított módszer szerint kiszámolt új összegekkel kell felváltani, és ezen összegeket visszaható hatállyal kell alkalmazni.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A Bizottság több különböző munkadokumentumot terjesztett a tagállamok elé a helyesbített cukorilletékek meghatározásával és a Bíróság 2012. szeptember 27-i ítéletét követő intézkedésekkel kapcsolatban. A szóban forgó munkadokumentumok 2012. december 6-án, 2012. december 20-án, 2013. január 24-én és – egységes szerkezetbe foglalva – 2013. február 28-án a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottsághoz is beterjesztésre kerültek.

Számos tagállam (DE, BE, LV, IT, FR, NL, UK, CZ) felhívást intézett a Bizottsághoz, hogy dolgozzon ki egy olyan, az illetékek helyesbítésére irányuló jogi aktust, amely rendelkezik többek között a szóban forgó években túlzott mértékű illetéket fizető cukortermelők számára az érintett tagállamok által folyósított vagy folyósítandó visszatérítések kamatainak az uniós költségvetésből történő megtérítéséről is. Egyes küldöttségek javaslatot tettek arra vonatkozóan is, hogy a kamat kiszámítása egységes uniós kamatláb alkalmazásával történjék.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az EUMSZ 266. cikke a következőképpen rendelkezik: „Az az intézmény, amelynek aktusait az Európai Unió Bírósága semmisnek nyilvánította, ... köteles megtenni az Európai Unió Bírósága ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket”. Ezért az 1193/2009/EK rendelet megsemmisítése nyomán új illetékeket kell megállapítani a szóban forgó időszakra.

Tekintve, hogy az 1260/2001/EK rendeletet a 2006/2007-es gazdasági évtől kezdődő hatállyal hatályon kívül helyezte és felváltotta a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló 318/2006/EK tanácsi rendelet, amelynek helyébe később a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) lépett, az 1260/2001/EK tanácsi rendelet többé már nem szolgálhat az illetékek helyesbítésének jogalapjául. Következésképpen a Bizottság nem jogosult az ítélet végrehajtásához szükséges helyesbítő jogi aktus elfogadására.

Az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése értelmében „[a] Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogad el ... a lefölözések ... rögzítésére”. Figyelembe véve a javasolt rendelet jellegét, úgy tűnik, hogy a 43. cikk (3) bekezdése képezi a megfelelő jogalapot a helyesbített cukorilletékeknek az érintett gazdasági évekre történő megállapításához.

Noha a Bíróság a 2001/2002-es gazdasági évre vonatkozó cukorilletékeket megállapító 1837/2002/EK rendeletet nem érvénytelenítette, tekintve, hogy az említett gazdasági év vonatkozásában ugyanazzal a módszerrel történt az illetékek megállapítása, mint amelyet a Bíróság érvénytelenített, az arra a gazdasági évre meghatározott illetékeket szintén helytelennek kell tekinteni. Ezért a szóban forgó gazdasági évre is új illetékeket kell megállapítani és azokat bele kell foglalni a helyesbítő jogi aktusba.

A Bíróság a fent említett ítéletében egyértelműen meghatározta mindazokat az elemeket, amelyeket a termelési illetékekből fedezendő „teljes veszteség” megbecslésére szolgáló, az alaprendelet 15. cikkének értelmében vett „átlagos veszteség” kiszámításához figyelembe kell venni. Az átlagos veszteség nevezetesen úgy számítandó ki, hogy a ténylegesen kifizetett visszatérítések teljes összegét (amely alacsonyabb, mint a Bizottság által a megsemmisített 1193/2009/EK rendelet szerint kiszámított összeg) el kell osztani a teljes exportált mennyiségekkel, ideértve mind a visszatérítéssel, mind a visszatérítés nélkül exportált mennyiségeket. Az „exportálható többlet” kiszámítása ugyancsak a teljes kivitel alapján történik, függetlenül attól, hogy a kivitt mennyiség után fizettek-e visszatérítést vagy sem. A Bíróság által előírt új módszer alkalmazása az „átlagos veszteség” és a szóban forgó időszakra kivetett illetékekből fedezendő „teljes veszteség” számottevő csökkenését eredményezi.

Ezért a javasolt rendelet a Bíróság által pontosított módszertan alapján meghatározza a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó cukortermelési illetékek újraszámított összegeit. Ezáltal lehetővé válik a tagállamok számára, hogy kiszámítsák a cukortermelőkre az említett időszakban kivetett, túlzott mértékű illetékek tekintetében e gyártókat megillető visszatérítés összegét.

Ezenkívül a termelési illetékeknek a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági év tekintetében történő felülvizsgálata kihat arra a kiegészítő árra, amelyet a cukortermelőknek a cukorrépa-termesztők számára fizetniük kellett az A, illetve a B illeték maximális összege és ezen illetékeknek a 2002/2003-as, a 2003/2004-es és a 2005/2006-os gazdasági évben kivetett összege közötti különbség tekintetében.

A cukorágazat piacának közös szervezésére vonatkozóan 2006-ig érvényben lévő rendszer szerint az illetéket ténylegesen a cukorgyártók fizették, ám e költségek 60 %-a a cukorrépa-termesztőknek fizetett alacsonyabb árakon keresztül visszakerült hozzájuk. Az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy amennyiben az illetékek összegei az A, illetve a B illeték maximális szintje (azaz a fehér cukor intervenciós árának 2 %, illetve 37,5 %-a) alatt kerülnek megállapításra, a cukorgyártók kötelesek a cukorrépa-eladóknak kifizetni az adott illeték maximális összege és az alapilleték, illetve a B illeték ténylegesen kivetett összege közötti különbség 60 %-át.

Ezért e helyesbítő jogi aktus meghatározza azokat a felülvizsgált kiegészítő árakat, amelyeket a cukortermelők kötelesek visszafizetni a cukorrépa-eladóknak. Kizárólag a régi és az új kiegészítő árak különbözetét kell visszatéríteni a cukorrépa-eladóknak.

A cukorilletékek visszatérítése az eredetileg az EU saját forrásaiba befizetett cukorilletékek korrekcióját jelenti. A tagállamoknak a cukorilletékekre vonatkozó új jogosultságokat az új illetékek alapján, e jogi aktus hatálybalépésétől számítva négy hónapon belül kell megállapítaniuk.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó cukortermelési illetékek felülvizsgálata 295 541 212 EUR összegű negatív korrekciót eredményez, amelyet az uniós költségvetés saját forrásainak terhére kell végrehajtani. A fent említett összegen túlmenően a tagállamok igényelhetik a Bizottságtól azoknak a kamatoknak a visszatérítését, amelyeket az érintett évekre vonatkozóan beszedett túlzott mértékű illetékek visszatérítésével összefüggésben nemzeti jogszabályaiknak megfelelően ténylegesen kifizettek. Ez utóbbi kiadásokat az érintett tagállamoknak külön kell az uniós költségvetésre terhelniük, és ehhez be kell mutatniuk a vonatkozó fizetési bizonylatokat.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

A Bizottság a tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatához nyilatkozatot fűz, amelyben pontosít egyes, a tőkeösszeg és a kamat visszatérítésével, a cukorrépa-eladóknak járó visszatérítéssel, a számviteli eljárással, valamint a visszatérítési folyamat nyomon követésével kapcsolatos kérdéseket.

2013/0252 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek, a kiegészítő illetéknek a 2001/2002-es és a 2004/2005-ös gazdasági év tekintetében történő kiszámításához szükséges együttható, valamint a cukorgyártók által a cukorrépa-eladóknak az illetékek maximális összege és a 2002/2003-as, a 2003/2004-es és a 2005/2006-os gazdasági évre kivetendő illetékösszeg közötti különbség alapján fizetendő összegek megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43 cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)       A cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet[1] és különösen annak 15. cikke (8) bekezdésének első francia bekezdése, 16. cikke (5) bekezdése és 18. cikke (5) bekezdése felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy részletes szabályokat fogadjon el a beszedendő illetékek összegére, a kiegészítő illeték meghatározásához szükséges együtthatóra és a cukorrépa-eladóknak járó visszafizetésekre vonatkozóan.

(2)       A Bizottság megállapította a 2001/2002-es[2], a 2002/2003-as[3], a 2003/2004-es[4], a 2004/2005-ös[5] és a 2005/2006-os[6] gazdasági évre vonatkozó termelési illetékeket.

(3)       Az 1260/2001/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy ha a termelési alapilleték összege alacsonyabb a 15. cikk (3) bekezdésében említett maximális összegnél, illetve ha az ugyanabban a cikkben említett B illeték összege alacsonyabb a 14. cikk (4) bekezdésében említett – és szükség esetén a szóban forgó cikk (5) bekezdésének megfelelően kiigazított – maximális összegnél, a cukorgyártók kötelesek a cukorrépa eladóknak kifizetni az adott illeték maximális összege és a kivetendő illeték összege közötti különbség 60 %-át.

(4)       A cukorgyártók által a cukorrépa-eladóknak az alapilleték, illetve a B illeték maximális összege és az említett illetékek kivetett összegei közötti különbség alapján fizetendő összegek a 2002/2003-as[7], a 2003/2004-es[8] és a 2005/2006-os[9] gazdasági évre a cukorágazatban a kvótarendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 20-i 314/2002/EK bizottsági rendelet[10] 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően kerültek megállapításra.

(5)       A cukorágazati piac közös szervezéséhez kapcsolódó reform keretében a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet[11] a 2006/2007-es gazdasági évtől kezdődően hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1260/2001/EK rendeletet. A 318/2006/EK rendelet, amelyet később hatályon kívül helyezett és felváltott a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet)[12], olyan új termelési díjjal váltotta fel a termelési kvóták rendszerének önfinanszírozásán alapuló, variálható cukortermelési illetékeket, amelynek célja a cukorágazatban a cukorpiac közös szervezésének keretében felmerülő kiadások fedezéséhez való hozzájárulás.

(6)       2008. május 8-án a Bíróság érvénytelennek nyilvánította[13] a cukorágazatban termelési illetékként fizetendő összegeknek a 2002/2003-as gazdasági évre történő megállapításáról szóló, 2003. október 7-i 1762/2003/EK bizottsági rendeletet[14] és a 2003/2004-es gazdasági évre a cukorágazatban a termelési illeték összegének megállapításáról szóló, 2004. október 14-i 1775/2004/EK bizottsági rendeletet[15]. Ítéletében a Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az exportált termékekben lévő összes cukormennyiséget figyelembe kell venni az átlagos veszteség tonnányi termékre vonatkozó becsült értékének kiszámításához, függetlenül attól, hogy került-e sor ténylegesen visszatérítés kifizetésére vagy sem.

(7)       A Bíróság érvénytelennek nyilvánította[16] a cukorágazatban a 2004/2005-ös gazdasági évre a termelési illetékek összege, valamint a kiegészítő illeték meghatározásáról szóló, 2005. október 14-i 1686/2005/EK bizottsági rendeletet[17] is.

(8)       A Bíróság által hozott döntéseknek való megfelelés érdekében a Bizottság elfogadta az 1762/2003/EK, az 1775/2004/EK, az 1686/2005/EK és a 164/2007/EK rendelet helyesbítéséről és a cukorágazatban termelési illetékként fizetendő összegeknek a 2002/2003-as, 2003/2004-es, 2004/2005-ös, 2005/2006-os gazdasági évekre történő megállapításáról szóló 1193/2009/EK rendeletet[18].

(9)       A Törvényszék 2011. szeptember 29-én ítéletet hozott a T-4/06. számú ügyben; az ítéletben kimondta, hogy nincs megfelelő jogalap arra, hogy a cukorágazatban kivetett kiegészítő illeték esetében differenciált együtthatót alkalmazzanak, és megsemmisítette az 1686/2005/EK rendeletnek az 1193/2009/EK bizottsági rendelet 3. cikkével felváltott 2. cikkét.

(10)     2012. szeptember 27-én a Bíróság érvénytelennek nyilvánította az 1193/2009/EK rendeletet, és kimondta, hogy az 1260/2001/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az átlagos veszteség tonnányi termékre vonatkozó becsült értékének kiszámítása céljából a visszatérítések teljes összegének magában kell foglalnia a teljes kifizetett összeget.[19]

(11)     Következésképpen az illetékeket megfelelő szinten kell megállapítani. Az 1260/2001/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett átlagos veszteséget a kifizetett visszatérítések összege és az – akár visszatérítéssel, akár anélkül – exportált mennyiségek hányadosaként kell kiszámítani a cukorágazatban a kvótarendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 20-i 314/2002/EK bizottsági rendelet[20] 6. cikkének (5) bekezdésével összhangban meghatározott kivitelek esetében. Az 1260/2001/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti „exportálható többlet” kiszámítása ugyancsak a teljes kivitel alapján történik, függetlenül attól, hogy a kivitt mennyiség után fizettek-e visszatérítést vagy sem.

(12)     Figyelembe véve, hogy a 2001/2002-es gazdasági év vonatkozásában ugyanazzal a módszerrel történt az illetékek megállapítása, mint amelyet a Bíróság érvénytelenített, a 2001/2002-es gazdasági évre vonatkozó termelési illetékeket és együtthatót szintén megfelelő módon helyesbíteni kell.

(13)     A Bíróság ítéletéből következik, hogy a helyesbített illetékeket ugyanazon időpontoktól kezdve kell alkalmazni, mint amelyektől az érvénytelennek nyilvánított illetékeket alkalmazták.

(14)     A cukorilletékeknek a (11) bekezdésben említett új módszer szerint történő meghatározásából kifolyólag a cukorgyártók által a cukorrépa-eladók számára az alapilleték maximális összege és a 2002/2003-as, a 2003/2004-es és a 2005/2006-os gazdasági évre kivetendő illetékek összege közötti különbség alapján fizetendő összegeket szintén indokolt visszaható hatállyal újból megállapítani.

(15)     A 2001/2002-es gazdasági év esetében a nem fedezett teljes veszteségnek a (11) preambulumbekezdésben említett módszer szerint kiszámított összege 14 123 937 EUR. Az 1260/2001/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett együtthatót ennek megfelelően kell megállapítani és alkalmazni a szóban forgó gazdasági évre vonatkozóan.

(16)     A 2002/2003-as gazdasági év esetében a (11) preambulumbekezdésben említett módszer alkalmazásával kapott érték 2 % az alapilleték és 16,371 % a B illeték tekintetében, mely értékeket indokolt visszaható hatállyal alkalmazni a szóban forgó gazdasági évre vonatkozóan. Az újraszámított teljes veszteséget teljes egészében fedezik a termelési alapilletékből és a B illetékből származó bevételek. Ezért a szóban forgó gazdasági évre nem szükséges megállapítani az 1260/2001/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett kiegészítő együtthatót.

(17)     A 2002/2003-as gazdasági év tekintetében a B termelési illeték maximális összegének felülvizsgálatáról és a cukorágazatban a B cukorrépa 2002/2003-as gazdasági évre vonatkozó minimálárának módosításáról szóló, 2002. augusztus 7-i 1440/2002/EK bizottsági rendelet[21] a B illeték maximális összegét a fehér cukor intervenciós árának 37,5 %-ában határozta meg, míg a (11) preambulumbekezdésben említett módszer szerint felülvizsgált B illetéknek a szóban forgó gazdasági évre alkalmazandó mértéke a fehér cukor intervenciós árának 16,371 %-a. E különbség miatt szükség van arra, hogy az 1260/2001/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően sor kerüljön a cukorgyártók által a cukorrépa-eladóknak fizetendő összegnek a szabványos minőségű cukorrépa tonnájára vonatkozóan történő megállapítására.

(18)     A 2003/2004-es gazdasági év esetében a (11) preambulumbekezdésben említett új számítási módszer alkalmazása az alapilleték tekintetében 2 %-os, a B illeték tekintetében pedig 17,259 %-os értéket eredményez. Az újraszámított teljes veszteséget teljes egészében fedezik a termelési alapilletékből és a B illetékből származó bevételek. Ezért a szóban forgó gazdasági évre nem szükséges megállapítani az 1260/2001/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett kiegészítő együtthatót.

(19)     A 2003/2004-es gazdasági év tekintetében az 1440/2002/EK rendelet a B illeték maximális összegét a fehér cukor intervenciós árának 37,5 %-ában határozta meg, míg a (11) preambulumbekezdésben említett módszer szerint felülvizsgált B illetéknek a szóban forgó gazdasági évre alkalmazandó mértéke a fehér cukor intervenciós árának 17,259 %-a. E különbség miatt szükség van arra, hogy az 1260/2001/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően sor kerüljön a cukorgyártók által a cukorrépa-eladóknak fizetendő összegnek a szabványos minőségű cukorrépa tonnájára vonatkozóan történő megállapítására.

(20)     A 2004/2005-ös gazdasági év esetében a (11) preambulumbekezdésben említett módszer alkalmazása sem az alapilletéket, sem a B illetéket nem módosítja. A szóban forgó gazdasági év tekintetében a nem fedezett teljes veszteségnek az új módszer szerint kiszámított összege 57 648 788 EUR. Ezért meg kell határozni az 1260/2001/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett együtthatót. A Bíróságnak a (9) preambulumbekezdésében említett ítéletéből következik, hogy az együtthatónak azonosnak kell lennie az Uniót 2004. április 30-án alkotó tagállamok és az Uniót 2004. május 1-jén alkotó tagállamok esetében.

(21)     A 2005/2006-os gazdasági év esetében a (11) preambulumbekezdésben említett módszer alkalmazása az alapilleték tekintetében 1,2335 %-os értéket eredményez, anélkül, hogy szükség lenne B illetékre. Az újraszámított teljes veszteséget teljes egészében fedezik a termelési alapilletékből származó bevételek, így a szóban forgó gazdasági évre nem szükséges megállapítani az 1260/2001/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett kiegészítő együtthatót.

(22)     A 2005/2006-os gazdasági év tekintetében a B termelési illeték maximális összegének felülvizsgálatáról és a cukorágazatban a B cukorrépa 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó minimálárának módosításáról szóló, 2005. augusztus 5-i 1296/2005/EK bizottsági rendelet[22] a B illeték maximális összegét a fehér cukor intervenciós árának 37,5 %-ában határozta meg. Míg az alapilletéknek a szóban forgó gazdasági évre alkalmazandó, a (11) preambulumbekezdésben említett módszer szerint felülvizsgált mértéke a fehér cukor intervenciós árának 1,2335 %-a, B illeték megállapítására nincs szükség. E különbségek miatt szükség van arra, hogy az 1260/2001/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően sor kerüljön a cukorgyártók által a cukorrépa-eladóknak az adott gazdasági év tekintetében fizetendő összegnek a szabványos minőségű cukorrépa tonnájára vonatkozóan történő megállapítására.

(23)     Jogbiztonsági okokból, valamint a különböző tagállamokban működő érintett gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében meg kell határozni egy olyan közös dátumot, amikor az e rendeletben rögzített illetékek az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet[23] 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében megállapításra kerülnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A cukorágazatban fizetendő, a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó termelési illetékeket a melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) A 2001/2002-es és a 2004/2005-ös gazdasági évre vonatkozó kiegészítő illeték kiszámításához szükséges együtthatókat a melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A cukorgyártók által a cukorrépa-eladók számára a 2002/2003-as, a 2003/2004-es és a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó A és B illetékek alapján fizetendő összegeket a melléklet 3. pontja határozza meg.

2. cikk

Az e rendeletben rögzített illetékek megállapításának az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett időpontja legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő negyedik hónap legutolsó napja.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának kezdő időpontja:

– 2002. október 16. a 2001/2002-es gazdasági év vonatkozásában,

– 2003. október 8. a 2002/2003-as gazdasági év vonatkozásában,

– 2003. október 15. a 2003/2004-es gazdasági év vonatkozásában,

– 2005. október 18. a 2004/2005-ös gazdasági év vonatkozásában, és

– 2007. február 23. a 2005/2006-os gazdasági év vonatkozásában.

Az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának kezdő időpontja:

– 2002. október 16. a 2001/2002-es gazdasági év vonatkozásában, és

– 2005. október 18. a 2004/2005-ös gazdasági év vonatkozásában.

Az 1. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának kezdő időpontja:

– 2003. október 8. a 2002/2003-as gazdasági év vonatkozásában,

– 2003. október 15. a 2003/2004-es gazdasági év vonatkozásában, és

– 2007. február 23. a 2005/2006-os gazdasági év vonatkozásában.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, [...]-án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET

1. A cukorágazatban fizetendő, az 1. cikk (1) bekezdésében említett termelési illetékek

|| 2001/2002 || 2002/2003 || 2003/2004 || 2004/2005 || 2005/2006

a) az A cukorra és a B cukorra vonatkozó termelési alapilleték, EUR / 1 tonna fehér cukor || 12,638 || 12,638 || 12,638 || 12,638 || 7,794

b) a B cukorra vonatkozó B illeték, EUR / 1 tonna fehér cukor || 236,963 || 103,447 || 109,061 || 236,963 || -

c) az A izoglükózra és a B izoglükózra vonatkozó termelési alapilleték, EUR / 1 tonna szárazanyag || 5,330 || 5,330 || 5,330 || 5,330 || 3,394

d) a B izoglükózra vonatkozó B illeték, EUR / 1 tonna szárazanyag || 99,424 || 46,017 || 48,261 || 99,424 || -

e) az A inulinszirupra és a B inulinszirupra vonatkozó termelési alapilleték, EUR / 1 tonna szárazanyag, cukor/izoglükóz-egyenértékben kifejezve || 12,638 || 12,638 || 12,638 || 12,638 || 7,794

f) a B inulinszirupra vonatkozó B illeték, EUR / 1 tonna szárazanyag, cukor/izoglükóz-egyenértékben kifejezve || 236,963 || 103,447 || 109,061 || 236,963 || -

2. A kiegészítő illeték kiszámításához szükséges, az 1. cikk (2) bekezdésében említett együtthatók

2001/2002-es gazdasági év:      0,01839

2004/2005-ös gazdasági év:     0,07294

3. A cukorgyártók által az A, illetve a B illetékek alapján a cukorrépa-eladóknak fizetendő, az 1. cikk (3) bekezdésében említett összegek

|| 2002/2003 || 2003/2004 || 2005/2006

Az A cukorrépára vonatkozó kiegészítő ár* || || || 0,378

A B cukorrépára vonatkozó kiegészítő ár* || 10,414 || 9,976 || 18,258

* Az A, illetve a B illeték alapján a szabványos minőségű cukorrépa tonnányi mennyiségére fizetendő kiegészítő ár (EUR).

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS || FS/13/367494

6.2.2013.1

|| DÁTUM: 2013.4.15.

1. || KÖLTSÉGVETÉSI TÉTEL: Lásd az alábbi költségvetési előrejelzést. 1 1. alcím (A cukorpiac közös szervezésének keretében megállapított lefölözések és egyéb vámok): 05 07 02. jogcímcsoport (Jogviták rendezése) || ELŐIRÁNYZATOK: 123,4 millió EUR 53,4 millió EUR

2. || CÍM: A TANÁCS RENDELETE a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek, valamint a cukorgyártók által a cukorrépa-eladóknak az illetékek maximális összege és a 2002/2003-as, a 2003/2004-es és a 2005/2006-os gazdasági évre kivetendő illetékösszeg közötti különbség alapján fizetendő összegek megállapításáról

3. || JOGALAP: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (3) bekezdése.

4. || CÉLKITŰZÉSEK: A Bíróság 2012. szeptember 27-én ítéletet hozott a C-113/10., a C-147/10. és a C-243/10. számú egyesített ügyekben (Jülich II ítélet), amelyben megsemmisítette a 2009. november 3-i 1193/2009/EK bizottsági rendeletet. E rendelet célja a 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre vonatkozó cukortermelési illetékek újraszámított összegeinek a Bíróság által pontosított módszertan alapján, visszaható hatállyal történő meghatározása.

5. || PÉNZÜGYI HATÁSOK || 12 HÓNAPOS IDŐSZAK (millió EUR) || FOLYÓ PÉNZÜGYI ÉV 2013 (millió EUR) || KÖVETKEZŐ PÉNZÜGYI ÉV 2014 (millió EUR)

5.0 || KIADÁSOK -               AZ EU-KÖLTSÉGVETÉS TERHÉRE (VISSZATÉRÍTÉSEK/BEAVATKOZÁSOK) -               A NEMZETI HATÓSÁGOK TERHÉRE -               EGYÉB || 53,4 millió EUR || 53,4 millió EUR || n.a.

5.1 || BEVÉTELEK -               AZ EU SAJÁT FORRÁSAI (LEFÖLÖZÉSEK/VÁMOK) – Lásd a megjegyzéseket -               NEMZETI SZINTŰ BEVÉTELEK || -214,1 millió EUR || -214,1 millió EUR || n.a.

|| || 2015 || 2016 || 2017 || 2018

5.0.1 || BECSÜLT KIADÁSOK || || || ||

5.1.1 || BECSÜLT BEVÉTELEK || || || ||

5.2 || SZÁMÍTÁS MÓDJA: Lásd a megjegyzéseket.

6.0 || FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS VONATKOZÓ ALCÍMÉBEN SZEREPLŐ ELŐIRÁNYZATOKBÓL? || Nem

6.1 || FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS ALCÍMEI KÖZÖTTI ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL? || Igen

6.2 || SZÜKSÉG LESZ-E PÓTKÖLTSÉGVETÉSRE? || Nem

6.3 || SZÜKSÉG LESZ-E ELŐIRÁNYZATOK BEVEZETÉSÉRE A JÖVŐBENI KÖLTSÉGVETÉSEKBE? || Lásd a megjegyzéseket.

ÉSZREVÉTELEK: A Bíróság 2012. szeptember 27-én ítéletet hozott a C-113/10., a C-147/10. és a C-243/10. számú egyesített ügyekben (Jülich II ítélet), amelyben megsemmisítette a 2009. november 3-i 1193/2009/EK bizottsági rendeletet. A Bíróság kimondta, hogy a Bizottság több ízben is tévesen számította ki a szóban forgó időszakra megállapított illetékeket. A Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogalanyok jogosultak a tagállamok által a szóban forgó időszakban beszedett és az EU költségvetésébe befizetett, érvénytelen termelési illetékek címén tartozatlanul kifizetett többletösszegek visszatérítésére. A helyesbítő jogi aktus visszaható hatállyal megállapítja a 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre vonatkozó cukortermelési illetékeknek a Bíróság által pontosított módszertan alapján újraszámított összegeit. Az ítéletben foglaltaknak megfelelően a gazdasági szereplőknek fizetett visszatérítésnek a megfelelő kamatösszeget is magában kell foglalnia (a nemzeti szabályok alapján és a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó elvvel összhangban az EU köteles megtéríteni a tagállamoknak a kifizetett kompenzációs kamatokat). A tagállamoknak visszatérítendő teljes összeg kiszámítása a következőképpen történik: Saját források – tőkeösszeg 295,5 millió EUR − 10,0 millió EUR (amelyet már 2009-ben visszatérítettek) * 75 % = 214,1 millió EUR illeték a beszedési díjak levonása után. Kompenzációs kamat A saját forrásoknál szereplő összegek nem tartalmazzák az igényelt kompenzációs kamatot. A fent megadott becsült összeg a régi és az új illetékek közötti különbség 100 %-ára vonatkozóan került kiszámításra. A kamatlábakat nemzeti jogszabályok fogják megállapítani, így a végösszeg ebben a szakaszban még nem határozható meg véglegesen. Az 53,4 millió EUR-s pénzügyi hatás megbecsléséhez alapul vett kamatlábak a következő rendeletekben közzétett kamatlábak: 2012/2001/EK rendelet, 1852/2002/EK rendelet, 1842/2003/EK rendelet, 1751/2004/EK rendelet, 956/2005/EK rendelet, 1119/2005/EK rendelet, 1668/2005/EK rendelet, 1489/2006/EK rendelet, 981/2007/EK rendelet, 1190/2007/EK rendelet, 999/2008/EK rendelet, 1012/2009/EK rendelet, 974/2010/EU rendelet, 1036/2011/EU rendelet, 938/2012/EU rendelet. Az összeg kifizetése a 05 07 02. jogcímcsoport terhére történik. Abban az esetben, ha a rendelet elfogadására nem kerül sor kellő időben ahhoz, hogy a kifizetéseket a 2013. költségvetési évben teljesíteni lehessen, a megfelelő összeget bele kell foglalni a 2014. évi költségvetésre vonatkozó módosító indítványba.

[1]               HL L 178., 2001.6.30., 1. o.

[2]               HL L 278., 2002.10.16., 13. o.

[3]               HL L 254., 2003.10.8., 4. o.

[4]               HL L 316., 2004.10.15., 64. o.

[5]               HL L 271., 2005.10.15., 12. o.

[6]               HL L 51., 2007.2.20., 17. o.

[7]               HL L 254., 2003.10.8., 5. o.

[8]               HL L 316., 2004.10.15., 65. o.

[9]               HL L 51., 2007.2.20., 16. o.

[10]             HL L 50., 2002.2.21., 40. o.

[11]             HL L 58., 2006.2.20., 1. o.

[12]             HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

[13]             A C-5/06. és a C-23/06–C-36/06 számú egyesített ügyek, EBHT 2008., I-03231. o.

[14]             Lásd a 3. lábjegyzetben található hivatkozást.

[15]             Lásd a 4. lábjegyzetben található hivatkozást.

[16]             A C-175/07–C-184/07. számú egyesített ügyekben (EBHT 2008., I-00142. o.), valamint a C-466/06. számú ügyben (EBHT 2008., I-00140. o.) és a C-200/06. számú ügyben (EBHT 2008., I-00137. o.) hozott 2008. október 6-i végzések.

[17]             Lásd az 5. lábjegyzetben található hivatkozást.

[18]             HL L 321., 2009.12.8., 1. o.

[19]             C-113/10., C-147/10. és C-234/10. számú egyesített ügyek (még nem kerültek közzétételre).

[20]             HL L 50., 2002.2.21., 40. o.

[21]             HL L 212., 2002.8.8., 3. o.

[22]             HL L 205., 2005.8.6., 20. o.

[23]             HL L 130., 2000.5.31., 1. o.