This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013PC0512
Proposal for a DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on package travel and assisted travel arrangements, amending Regulation (EC) No 2006/2004, Directive 2011/83/EU and repealing Council Directive 90/314/EEC
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az utazási csomagokról és az igény szerint összeállított utazási formákról, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU irányelv módosításról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az utazási csomagokról és az igény szerint összeállított utazási formákról, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU irányelv módosításról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
/* COM/2013/0512 final - 2013/0246 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az utazási csomagokról és az igény szerint összeállított utazási formákról, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU irányelv módosításról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről /* COM/2013/0512 final - 2013/0246 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. Háttér-információk Az idegenforgalom központi szerepet tölt be a
jelenlegi uniós gazdaságban. Az európai idegenforgalmi ágazat, amely mintegy 1,8
millió vállalkozás, jórészt kkv-k, keretében a teljes munkaerő 5,2 %-át
foglalkoztatja, az európai növekedés motorját jelenti. Az európai utazási és
idegenforgalmi ágazat a kapcsolódó szektorokkal együtt összesen körülbelül 10 %-kal
járul hozzá az Unió GDP-jéhez[1]. A szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK
irányelv[2]
1990-es elfogadása fontos jogokat biztosított azoknak az európai utazóknak,
akik általában utasszállításból és szállásadásból álló szervezett utakat
vásárolnak. Az Európai Bíróság egy 2002-es határozata[3] tisztázta, hogy a „szervezett
utazási forma” fogalma kiterjed azokra a kapcsolódó utazási szolgáltatásokra
is, amelyeket az utazási iroda az ügyfél kérésére, a kettőjük közötti
szerződés megkötése előtt nyújtott. A 90/314/EGK irányelv biztosítja, hogy a
fogyasztók az utazási csomagra vonatkozó szerződés aláírása előtt
megkapják az alapvető információkat. A jogszabály előírja, hogy még
akkor is a szervező és/vagy a közvetítő felel az utazási csomag
megfelelő teljesítéséért, ha a szolgáltatásokat alvállalkozók nyújtják,
továbbá szabályozza, hogy mi történik, amennyiben az utazási csomagra vonatkozó
szerződés módosul. A jogszabály biztosítja továbbá, hogy a szervező
és/vagy a közvetítő fizetésképtelensége esetén a befizetett összeget
visszatérítsék az utazók számára, és hazaszállíthassák őket. Ugyanakkor 1990-ben az utazási piac szerkezete
jóval egyszerűbb volt a mainál, és az internet sem létezett még. A Bíróság
említett határozata ellenére, továbbra sem egyértelmű, hogy az irányelv
mennyiben terjed ki a szervezett utazási szolgáltatások korszerű formáira. Amint az irányelv végrehajtásáról szóló 1999-es
bizottsági jelentés[4]
kiemelte, az irányelvet átültető jogszabályok még mindig jelentősen
eltérnek egymástól a jogszabály szövegének kétértelműségei, továbbá
amiatt, hogy minimális harmonizációra vonatkozó megközelítést alkalmaztak, tág
mérlegelési jogkört biztosítva a tagállamoknak, például a felelős vagy
felelősök tekintetében. A 90/314/EGK irányelv korszerűsítése
révén megválaszoljuk a társjogalkotók, az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság, valamint az európai fogyasztói tanácsadó csoport kéréseit[5]. Az iparági szereplők és a
fogyasztói szervezetek nagy része szintén sürgette a felülvizsgálatot. Az
európai polgárságról szóló jelentések[6],
az európai fogyasztóügyi stratégia[7]
és a második egységes piaci intézkedéscsomag[8]
kifejezetten említést tesznek az irányelv felülvizsgálatáról. 1.2. A javaslat okai 1.2.1. Az internetes forgalmazás
fejlődése és a légiközlekedési ágazat liberalizációja 2011-ben az uniós háztartások 73 %-a
rendelkezett internetkapcsolattal[9].
Az uniós polgárok közel kétharmada legalább hetente egyszer, több mint felük
pedig minden nap vagy szinte naponta használja az internetet. Az utazási
szolgáltatások a legnépszerűbb online értékesített termékek közé
tartoznak. Az online értékesítés fejlődése és a
légiközlekedési ágazat liberalizációja megváltoztatta a fogyasztók
utazásszervezésének módját, és azzal a következménnyel járt, hogy a
kereskedők különbözőképpen nyújtanak segítséget a fogyasztóknak
ahhoz, hogy – különösen az interneten – kiválasszák a nekik megfelelő
szervezett utazási szolgáltatásokat. Az érintett kereskedők körébe
tartoznak az utazási irodák, az utazásszervezők, a légitársaságok, a
turistahajó-üzemeltetők stb. Sok tagállamban nem egyértelmű, hogy az
ilyen szervezett utak az irányelv hatálya alá tartoznak-e, valamint, hogy
felelősek-e az ilyen szervezett utak összeállításában részt vevő
kereskedők az érintett szolgáltatások teljesítéséért, különösen az online
környezetben. Mindez bizonytalanságot okoz a
kereskedőknek és a fogyasztóknak egyaránt. Továbbá azzal a következménnyel jár, hogy –
jóllehet ugyanazokért a fogyasztókért versenyeznek – azok a piaci
szereplők, akik jelenleg egyértelműen az irányelv szabályozása alá
tartoznak, eltérő szabályokkal és költségekkel szembesülnek azokhoz
képest, akik nem tartoznak az irányelv hatálya alá, vagy úgy tekintik, hogy nem
terjed ki rájuk annak hatálya. 1.2.2. Szükségtelen megfelelési
költségek és a határon átnyúló kereskedelem előtt álló akadályok Az irányelv egyes rendelkezései elavulttá váltak
vagy szükségtelen terhet jelentenek a vállalatoknak, mint például a tájékoztató
füzetekre vonatkozó követelmények és a szervezett üzleti utak jogszabályba
foglalása. A tagállami jogszabályok számos eltérése révén
keletkező széttagoltság többletköltségeket okoz azoknak a
vállalkozásoknak, amelyek több országra kiterjedő kereskedelmet kívánnak
folytatni. 1.2.3. A fogyasztók kára – homályos
és elavult szabályok A „Consumer Detriment Study in the area of
Dynamic Packages”(A dinamikus utazási csomagok terén a fogyasztókat érő
kárról szóló tanulmány)[10]
becslést készített a személyesen a fogyasztókat érő éves kárról[11] azokkal a szervezett utazási
formákkal kapcsolatosan, amelyek esetében bizonytalan az irányelv
alkalmazhatósága. A tanulmány kimutatta, hogy az ilyen utazási formákkal
kapcsolatban gyakrabban fordulnak elő problémák, és több kár éri a
fogyasztókat, mint azoknak a hagyományos utazási csomagoknak az esetében,
amelyek egyértelműen az irányelv hatálya alá tartoznak. Bizonyos mértékű kárt azok a fogyasztók
is szenvednek, akik hagyományos, előzetesen összeállított utazási
csomagokat vásárolnak, ugyanis az irányelv egyes rendelkezései elavultak, nem
világosak vagy joghézagokat hagynak, például nem tartalmazzák a fogyasztóknak
azt a jogosultságát, hogy indulás előtt lemondják a csomagot. 1.3. A javaslat célkitűzései A Szerződés 114. cikkének
megfelelően, a felülvizsgált javaslatnak az az átfogó célkitűzése,
hogy javítsa a belső piac működését, valamint hogy magas szintű
fogyasztóvédelmet valósítson meg a csomagokra és egyéb szervezett utazási
szolgáltatásokra vonatkozó szabályok közelítése révén. A javaslat arra törekszik, hogy egyenlő
versenyfeltételeket hozzon létre a szervezők között, és elhárítsa a
határon átnyúló kereskedelem előtt álló akadályokat, továbbá csökkentse a
vállalkozások megfelelési költségeit. Ugyanakkor célul tűzi ki a magas
szintű fogyasztóvédelem elérését és a fogyasztók kárának csökkentését
annak révén, hogy tisztázza, mely szervezett utazási szolgáltatások tartoznak a
szervezett utazási formákra vonatkozó uniós szabályozás oltalma alá, és
felváltja a homályos és elavult rendelkezéseket. A javaslat az utazók védelmére
vonatkozó kötelező szabályozást tartalmaz, amelytől a tagállamok vagy
a kereskedők nem térhetnek el a fogyasztók kárára. 1.4. Összhang az Unió egyéb
szakpolitikáival és célkitűzéseivel Az elmúlt évtized folyamán a Bizottság
elvégezte a fogyasztóvédelmi joganyag átfogó felülvizsgálatát, és ennek
eredményeként került sor a szálláshelyek időben megosztott használati
jogáról szóló 2008/122/EK irányelv, valamint a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU
irányelv elfogadására. A 90/314/EGK irányelv felülvizsgálata beleilleszkedik
ebbe a sorba. A javaslat kiegészíti a hatályos uniós jogot,
különösen a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet
(93/13/EGK), a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet (2005/29/EK),
a fogyasztók jogairól szóló irányelvet (2011/83/EU), az utasok jogairól szóló
rendeleteket (2004/261/EK, 1371/2007/EK, 1177/2010/EU, 181/2011/EU), valamint
az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK és a belső piaci
szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelveket. Továbbá a javaslat kiegészíti a
szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK
rendeletet (Róma I.), valamint polgári és kereskedelmi ügyekben a
joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
szóló 44/2001/EK rendeletet (Brüsszel I.). 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI 2.1. Konzultáció az érdekelt
felekkel A 2007-es munkadokumentumáról szóló 2008. évi
nyilvános konzultáció folyamán a Bizottság több mint 80 észrevételt kapott az
érdekelt vállalkozásoktól, a fogyasztói szervezetektől, ügyvédektől,
tudományos szakértőktől és 14 tagállamtól. A Bizottság 2009
januárjában megkezdte a fogyasztókat ért kárra vonatkozó felmérést, amely 17
uniós országra terjedt ki, és 500 fogyasztóból álló mintával készített
interjúkon alapult. A 2009. októberben zajlott második nyilvános
konzultáció során, amelyet a fogyasztóknak, a fogyasztói szervezeteknek, a
vállalkozásoknak, az iparági szövetségeknek és a tagállamoknak/hatóságoknak
címzett öt online kérdőív alkotott, a hatóságok 89 %-a, a vállalkozói
szövetségek 70 %-a, a vállalkozások 64 %-a, valamint a fogyasztói
szervezetek 96 %-a támogatta az irányelv felülvizsgálatát. A tagállamok számára rendezett 2009. október 27-i
munkaértekezleten megvitatták a konkrét problémákat és a szakpolitikai
választási lehetőségeket. Az európai fogyasztói tanácsadó csoport (ECCG)
egyik alcsoportja 2010. április 21-én véleményt fogadott el. 2010. április 22-én az érdekeltek
munkaértekezlete megvitatta a körvonalazott szakpolitikai lehetőségek
hatásait. 2009 szeptemberétől 2010 októberéig több mint 15 interjút
készítettek a legfontosabb iparági szereplőkkel. A Bizottság 2012 márciusában megrendelt egy
tanulmányt, hogy tesztelje az utazási csomag címkét és a fogyasztói viselkedést
az úgynevezett dinamikus utazási csomagok vásárlásakor. A Bizottság 2012
júniusában egy tagállamoknak szóló munkaértekezletet, valamint egy, az
érintettek részvételével zajló konferenciát szervezett a felülvizsgálati
folyamat további megvitatása céljából. Az ECCG 2013. február 8-án ismét
sürgette az irányelv felülvizsgálatát. 2.2. Hatásvizsgálat A hatásvizsgálat során nyolc szakpolitikai
lehetőséget és egyes alopciókat elemeztünk. 1. választási lehetőség – A státus quo
fenntartása, vagyis az irányelv jelenlegi formájának
megtartása 2. választási lehetőség – Iránymutatás, vagyis az irányelv jelenlegi formájának megtartása, és iránymutatás
készítése, kitérve a Bíróság határozataira, valamint a hatály és a
felelősség tisztázásra 3. választási lehetőség – Az utazási
csomag címke és/vagy az igény szerint összeállított utazási formákat
értékesítő kereskedők kötelezése annak kinyilvánítására, hogy a
kérdéses szolgáltatások nem minősülnek utazási csomagnak (kiegészítő
opciók). A. alopció – „utazási csomag címke” – az
utazási csomag megvásárlásakor a fogyasztóknak kötelezően bemutatandó
embléma – bevezetése B. alopció – az utazási csomagnak nem
minősülő utazási formákat kínáló kereskedőket terhelő
kötelezettség bevezetése annak tisztázására, hogy nem szervezett utat
értékesítenek 4. választási lehetőség – Az irányelv
hatályon kívül helyezése és az iparág önszabályozása 5. választási lehetőség – Az irányelv
korszerűsítése és az „egyetlen kereskedő által kínált utazási
csomagok” szabályozása Az 5. választási lehetőség olyan
jogszabályi felülvizsgálatot jelent, amely megtartja a hatályos irányelv
alapvető szerkezetét, miközben egyértelműsíti annak hatályát az
„egyetlen kereskedő által kínált utazási csomagok” kifejezett beemelése és
több rendelkezés felülvizsgálata révén. A felülvizsgált irányelv vonatkozna
azokra az utazási szolgáltatásokra, amelyeket ugyanazon szervezett út vagy
üdülés keretében egyetlen weboldalon vagy egyetlen utazási iroda révén
kínálnak. 6. választási lehetőség – Fokozatos
megközelítés – az irányelv korszerűsítése, valamint az „egyetlen
kereskedő” és a „több kereskedő” által kínált csomagok beemelése,
ugyanakkor enyhébb szabályozást alkalmazva a „több kereskedő” által
kínált, igény szerint összeállított utazási formák tekintetében. Ez a választási lehetőség az 5. opciónak
felel meg, kiegészítve ezt az irányelv hatályának fokozatos kiterjesztésével,
az alábbiak szabályozása céljából: – „több kereskedő” által kínált
utazási csomagok, vagyis olyan szervezett utazási szolgáltatások, amelyek
esetében az utazási csomaghoz kapcsolódó egyes elemeket különböző
kereskedők képviselik, és amelyek az egyéb utazási csomagokra vonatkozóval
azonos szabályozás alá tartoznak (beleértve a szerződésszerű
teljesítésért viselt teljes körű felelősséget és a
fizetésképtelenséggel szembeni védelem biztosításának lehetőségét), – „több kereskedő” által kínált, igény
szerinti összeállított utazási formák, vagyis olyan szervezett utazási
szolgáltatások, amelyek nem rendelkeznek az utazási csomagok tipikus
jellemzőivel, és így kevésbé valószínű, hogy félrevezetik a
fogyasztókat. Ezek a formák enyhébb szabályozás alá tartoznának, amely a
fizetésképtelenséggel szembeni védelemből, és abból a
kötelezettségből állna, hogy világos és egyértelmű formában ki kell
jelenteni, hogy az egyes szolgáltatók felelnek a szolgáltatások hibátlan
teljesítéséért. 7. választási lehetőség – Az irányelv
korszerűsítése, amely így az „egyetlen kereskedő” által kínált
csomagokra és a „több kereskedő” által kínált, igény szerint összeállított
utazási formákra is kiterjed. Ez az opció magába foglalja az 5. és 6.
választási lehetőséget, ugyanakkor az utazási csomagokkal azonos
kötelezettségeket alkalmaz a „több kereskedő” által kínált, igény szerint
összeállított utazási formákra. 8. választási lehetőség – „Utazási
irányelv” Ez a választási lehetőség magába foglalja
a 7. választási lehetőséget, valamint a hatály kiterjesztését az önálló
utazási szolgáltatásokra, például a gépjárműkölcsönzésre, a szállásadásra
vagy a légi járatokra, és főszabályként azonos szabályozást tartalmaz
valamennyi utazási szolgáltatás esetében, függetlenül attól, hogy azok egy
utazási csomag részét képezik-e vagy sem. A hatásvizsgálat arra következtetésre jut,
hogy a körvonalazott problémákat az e javaslat alapját képező 6.
választási lehetőség oldja meg a legmegfelelőbben. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. A javaslat összefoglalása A javasolt irányelv beemeli a hatály alá az
online utazási csomagokat és az igény szerint összeállított utazási formákat,
ezáltal pontosítja és korszerűsíti az utazók számára biztosított védelem
körét, amikor azok szervezett utazási szolgáltatásokat vásárolnak ugyanazon
utazás vagy üdülés keretén belül. A javaslat biztosítja, hogy az utazók
megfelelőbb tájékoztatást kapjanak az általuk megvásárolt
szolgáltatásokról, és egyértelmű jogorvoslatokat biztosít számukra,
amennyiben valami kedvezőtlenül alakul. A javaslat ugyanakkor a jogi széttagoltság
csökkentése és a fizetésképtelenséggel szembeni védelem kölcsönös elismerésének
javítása révén minimálisra csökkenti a határon átnyúló kereskedelem előtt
álló akadályokat, továbbá mérsékli a több országra kiterjedő tevékenységet
folytatni kívánó kereskedők megfelelési költségeit, valamint egyenlő
versenyfeltételeket biztosít az utazási piacon. 3.2. Jogalap A javaslat az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapul. Az Unión belül nagymértékben egységes
szabályokat állapít meg az utazási csomagok és az igény szerint összeállított
utazási formák terén, biztonságot teremtve a kereskedők és az utazók
számára jogaik és kötelezettségeik tartalma tekintetében, függetlenül attól,
hogy melyik nemzeti jog alkalmazandó a szerződésre. Ennek révén
megszünteti a határon átnyúló ügyletek szükségtelen költségeit, és nagyobb
választási lehetőséget biztosít a fogyasztóknak. Az EUMSZ 114. cikkének (3) bekezdésével
összhangban, a javaslat magas szintű fogyasztóvédelmet garantál azáltal,
hogy a 90/314/EGK irányelvhez képest fenntartja vagy javítja a fogyasztók
védelmének szintjét. 3.3. A szubszidiaritás elve A javaslat megfelel az Európai Unióról szóló
szerződés (EUSZ) 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének. A koordinálatlanul eljáró tagállamok nem
lennének képesek megfelelően megvalósítani a belső piac
működésének javítására irányuló célkitűzést oly módon, hogy
megszüntetik a tagállamok jogszabályai közötti eltéréseket, valamint jobb hozzáférést
tesznek lehetővé a fogyasztók számára a más tagállamokból érkező
szolgáltatásokhoz. Ezért az Unió van a legkedvezőbb
helyzetben ahhoz, hogy a nemzeti szabályokat közelítő jogalkotási aktus
révén kezelje a feltárt problémákat. 3.4. Az arányosság elve A javaslat megfelel az EUSZ 5. cikkében
meghatározott arányosság elvének. A 90/314/EGK irányelvhez hasonlóan nem terjed
ki az utazási jog minden vonatkozására, hanem csupán az utazási csomagok és
egyéb szervezett utazási szolgáltatások bizonyos aspektusaira, amennyiben úgy
tűnik, hogy szükség van az Unió koordinált fellépésére. Például a javaslat
nem ütközik a tagállamok általános szerződési jogával, valamint
felhatalmazási és engedélyezési szabályozásával. A hatásvizsgálat szerint jogilag nem
kötelező aktusok, mint például ajánlások, iránymutatások vagy
önszabályozás, nem képesek elérni a fenti célkitűzéseket. Egy irányelv koherens jog- és
kötelezettségrendszert biztosít, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a
tagállamok beépítsék ezeket a szabályokat nemzeti szerződési jogukba. Továbbá lehetőséget biztosít a
tagállamoknak arra, hogy a legmegfelelőbb átültetési eszközöket válasszák,
az irányelv szabályainak megsértése esetén pedig a szükséges szankciókat
alkalmazzák. A javaslat egyes területeken lehetőséget nyújt a tagállamoknak
arra, hogy szigorúbb szabályokat állapítsanak meg. 3.5. Az alapvető jogokra
gyakorolt hatás Az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony
végrehajtására irányuló stratégiának[12]
megfelelően a Bizottság biztosította, hogy a javaslat összhangban álljon a
Chartában foglalt jogokkal, és tovább javítsa azok érvényesülését. A javaslat
mindenekelőtt tiszteletben tarja a Charta 16. cikkébe foglalt vállalkozás
szabadságát, ugyanakkor a Charta 38. cikkének megfelelően magas
szintű fogyasztóvédelmet biztosít. 3.6. Felülvizsgálati záradék A javaslat arra kötelezi a Bizottságot, hogy
legkésőbb öt évvel annak hatálybalépését követően terjesszen elő
jelentést az irányelv alkalmazásáról, és nyújtsa be ezt az Európai Parlamentnek
és a Tanácsnak, szükség esetén jogalkotási javaslatok kíséretében. 3.7. Európai Gazdasági Térség A javasolt irányelv érinti az Európai
Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni. 3.8. Magyarázó dokumentumok Figyelemmel a javaslat bonyolultságára,
valamint arra, hogy a tagállamok különféleképpen ültették át a 90/134/EGK
irányelvet, a Bizottság indokoltnak tartja olyan dokumentumok megküldését,
amelyek elmagyarázzák ezen irányelv alkotóelemeinek és a nemzeti átültető
estközök megfelelő részeinek kapcsolódását. 4. A javaslat magyarázata A javaslat 29 cikkből és két mellékletből
áll (a 90/314/EGK irányelv cikkei és a javaslat cikkei közötti megfeleléseket
bemutató táblázat, valamit a pénzügyi kimutatás). 4.1. Tárgy, hatály és
fogalommeghatározások (1–3. cikk) Az 1. cikk az irányelv tárgyát határozza meg.
Az „utazási csomag” és az „igény szerint összeállított utazási formák” 3.
cikkbe foglalt meghatározásával összefüggésben, a 2. cikk megállapítja a
javaslat hatályát, figyelembe véve az utazási szolgáltatások kombinálásának
különféle lehetőségeit. Annak alapján, hogy az utazási
szolgáltatásokat milyen módon mutatják be az utazó számára, a 3. cikk (2)
bekezdésébe foglalt alternatív kritériumok valamelyikének megfelelő
kombinációk utazási csomagnak tekintendők, és érvényesülnek ennek jogi
következményei a tájékoztatási követelmények, a felelősség és a
fizetésképtelenséggel szembeni védelem vonatkozásában. „Igény szerint összeállított utazási
formákként” határozzuk meg azokat a kombinációkat, amelyek esetén a
közvetítők kapcsolt foglalási folyamatok révén célzottan megkönnyítik
további utazási szolgáltatások vásárlását, illetve amelyek esetén az utazó
egyedi szolgáltatókkal köt szerződést, amennyiben az utazási csomagokat
meghatározó jellemzők (pl.: inkluzív vagy teljes ár) nem valósulnak meg.
Azok a közvetítők, akik üzleti tevékenységük keretében elősegítik
„igény szerint összeállított utazási formák” vásárlását, kötelesek világosan
elmagyarázni az utazóknak, hogy kizárólag az egyedi szolgáltatók felelősek
az érintett utazási szolgáltatás teljesítéséért. Továbbá annak érdekében, hogy
az utasok jogaira vonatkozó szabályokból és az általános fogyasztóvédelmi
joganyagból származó védelem mellett a fentiek révén bizonyos szintű
további, az egész Unióra kiterjedő védelmet biztosítsanak a több utazási
szolgáltatást vásárló utazók számára, helyénvaló előírni, hogy e
közvetítőknek gondoskodniuk kell arról, hogy saját fizetésképtelenségük
vagy bármelyik szolgáltató fizetésképtelensége esetén a befizetett összeget
visszatérítsék az utazók számára, és adott esetben hazaszállítsák őket. Ugyanis nem célszerű azonos szintű
védelmet biztosítani az üzleti utazók számára, akiknek az utazására a
munkáltatójuk és szakosított utazásszervezők között megkötött
keretszerződés alapján kerül sor. Az utóbbiak gyakran az ezen irányelvből
eredő védelemhez hasonló szintű védelmet kínálnak a vállalkozások
közötti kapcsolatokban (az úgynevezett szervezett üzleti utazás), az ilyen
utazási formákat tehát ki kell zárni az irányelv hatálya alól. A hatály többi korlátozását fenntartottuk,
ideértve az úgynevezett alkalmi utazási csomagokat is. A 3. cikk az „utazási csomagok” és az „igény
szerint összeállított utazási formák” mellett az irányelv más alapvető
fogalmait is meghatározza, többek között az „utazó”, a „szervező”, a
„közvetítő”, valamint az „elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények”
fogalmát. A „szervező” fogalmát úgy határoztuk meg, mint olyan
kereskedőt, akik közvetlenül vagy másik kereskedő
közbeiktatásával/másik kereskedővel együtt utazási csomagokat
értékesít/kínál értékesítésre. A szervező felel az utazási csomag
teljesítéséért (11. és 12. cikk), az utazónak való segítségnyújtásért (14.
cikk), valamint a fizetésképtelenséggel szembeni védelem biztosításáért (15.
cikk). A közvetítők és a szervezők egyaránt felelnek a
szerződéskötést megelőző tájékoztatásért (4. cikk). A
közvetítők felelnek a foglalási hibákért (19. cikk). Az igény szerint
összeállított utazási forrnák megvásárlását elősegítő közvetítők
kötelesek biztosítani a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet (15. cikk). 4.2. Tájékoztatási kötelezettségek,
az utazási csomagra vonatkozó szerződés megkötése és tartalma (4–6. cikk). A 4. cikk felsorolja azokat a konkrét
információkat, amelyeket a szervezőknek, és adott esetben a
közvetítőknek a szerződés megkötését megelőzően közölniük
kell az utazási csomagot megvásárolni kívánó utazókkal. E követelmények az
egyéb vonatkozó irányelvek és rendeletek alapján fennálló tájékoztatási
követelmények mellett alkalmazandók. Az 5. cikk szabályozza az utazási csomagra
vonatkozó szerződés megkötését. A 6. cikk tartalmazza a szerződés
tartalmára és bemutatására vagy megerősítésére, valamint az utazási csomag
megkezdése előtt szolgáltatandó dokumentumokra és információkra vonatkozó
rendelkezéseket. 4.3. A szerződés
megváltoztatása az utazási csomag megkezdése előtt (7–10. cikk) A 90/314/EGK irányelv 4. cikkének (3)
bekezdéséhez hasonlóan, a 7. cikk megállapítja azokat a feltételeket,
amelyekkel az utazó gyakorolhatja azt a jogát, hogy az utazási csomagot
átruházza egy másik személyre. Abból az elvből kiindulva, hogy az
elfogadott ár kötelező érvényű, a 8. cikk meghatározza az árváltozás
lehetőségére és következményeire vonatkozó szabályokat, tekintve hogy az
utazási csomagra vonatkozó szerződéseket gyakran hosszú időre
előre megkötik. E szabályok ugyanazokra az elvekre épülnek, mint a 90/314/EGK
irányelv 4. cikkének (4)–(6) bekezdése. A 8. cikk (2) bekezdése fenntartja az
üzemanyag- és adóköltségek, valamint az átváltási árfolyamok változása miatti
áremelés jogát, azonban a 90/314/EGK irányelvhez képest pontosítja annak
feltételeit. Ha egy szervező fenntartja az áremelés jogát, mostantól
köteles árcsökkentéseket is biztosítani az utazók számára. Az árak nem
emelhetők fel az utazási csomag árának 10 %-ánál nagyobb mértékben. Az árváltozásoktól eltérő változtatások
tekintetében eltérő szabályokat határoztunk meg a nem jelentős (a 9.
cikk (1) bekezdése) és a jelentős (a 9. cikk (2) és (3) bekezdése)
változtatások esetében. A 90/314/EGK irányelvhez képest a 10. cikk
további elállási jogot biztosít az utazóknak az utazási csomag megkezdését
megelőzően. Az utazóknak az a jogosultsága, hogy megfelelő
kártérítés mellett elállhatnak a szerződéstől (a 10. cikk (1)
bekezdése) megfelel a tagállamokban található szabályoknak és gyakorlatoknak. A
10. cikk (2) bekezdése biztosítja az utazóknak azt a jogot, hogy
elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények esetén kártérítés nélkül
elállhassanak a szerződéstől. 4.4. Az utazási csomag teljesítése
(11–14. cikk) Ezek a cikkek tartalmazzák a szervezőnek
az utazási csomag teljesítésével kapcsolatos felelősségére (11–13. cikk),
valamint az utazónak való segítségnyújtási kötelezettségre (14. cikk) vonatkozó
szabályokat. A 90/314/EGK irányelvvel ellentétben,
kizárólag a szervező felel az utazási csomag teljesítéséért. Ennek célja a
költségek megkettőződésének és a pereskedésnek az elkerülése.
Ugyanakkor az egységes felelősségi szabályok megkönnyítik majd a
szervezők és a közvetítők határon átnyúló ügyleteit. A 11. és a 12. cikk írja elő az utazó
rendelkezésére álló jogorvoslatokat nem szerződésszerű teljesítés
esetén, ideértve a teljesítés elmaradását és a szolgáltatások nem
megfelelő teljesítését. E szabályok ugyanazokra az elvekre épülnek, mint a
90/314/EGK irányelv 5. és 6. cikke, azonban módszeresebben kerülnek bemutatásra
azáltal, hogy bizonyos pontosításokat nyújtunk és megszüntetünk egyes
joghézagokat. A 11. cikk állapítja meg a nem
szerződésszerű teljesítés orvoslásának kötelezettségét, továbbá
megfelelő alternatív formát biztosít az utazási csomag folytatására abban
az esetben, ha a szolgáltatások jelentős része nem biztosítható a
szerződésben elfogadott formában. Egyértelművé teszi, hogy az utóbbi
kötelezettség akkor is alkalmazandó, ha az utazó számára nem biztosítják a
megállapodásnak megfelelően a kiinduló helyre való visszatérést. Mindazonáltal,
amennyiben elkerülhetetlen, különleges körülmények fennállása miatt nem
biztosítható az utazó időben való visszatérése, a szervező – a 261/2004/EK
rendelet javasolt módosításának megfelelően – éjszakánként 100 EUR
összeghatárig és utazónként három éjszakára köteles fedezni a további
tartózkodás költségét. A 12. cikk előírásokat tartalmaz a nem
szerződésszerű teljesítéshez, valamint a rosszabb minőségű
utazási csomagot eredményező alternatív formához kapcsolódó árcsökkentésre
és a kártérítésre vonatkozóan. A Bíróság C-168/00. sz. Simon Leitner ügyben
hozott határozatával összhangban a (2) bekezdés azt is kimondja, hogy nem
vagyoni kárért is jár kártérítés. A (4) bekezdés a más jogalapokra épülő
kártérítéshez fűződő kapcsolatot szabályozza. Mivel sok utazó számára az a közvetítő
jelenti az első kapcsolattartó pontot, amelynél lefoglalta az utazási
csomagot, a 13. cikk előírja, hogy az utazók üzeneteikkel, panaszaikkal
vagy igényeikkel a közvetítőhöz is fordulhatnak, és e közlések
kézhezvétele döntő fontosságú a határidők vagy elévülési idők
szempontjából. A 14. cikk értelmében a szervezők
kötelesek segítséget nyújtani a nehézséggel küzdő utazóknak. 4.5. A fizetésképtelenséggel
szembeni védelem (15. és 16. cikk) A 90/314/EGK irányelv olyan általános
kötelezettséget hozott létre a „szervező és/vagy közvetítő” részére,
hogy nyújtson védelmet a fizetésképtelenséggel szemben, továbbá hogy
fizetésképtelenség esetén biztosítsa az utasok hazaszállítását és a befizetett
összegek visszafizetését. A tagállamok által választott eltérő jogi
megoldások miatt ez gyakran a szervezők és közvetítők költségeinek
megkettőződéséhez vezetett. E javaslat 15. cikke szerint e
kötelezettség kizárólag azokra a szervezőkre és közvetítőkre
vonatkozik, akik elősegítik az „igény szerint összeállított utazási
formák” megvásárlását. Ugyanakkor konkrétabb kritériumokat állapít meg az
előírt védelem hatékonysága és alkalmazási területe tekintetében. A több országra kiterjedő ügyletek
elősegítése érdekében a 16. cikk (1) bekezdése kifejezetten előírja a
szervező/érintett közvetítő letelepedésének helye szerinti tagállam
joga szerint biztosított, fizetésképtelenséggel szembeni védelem kölcsönös
elismerését. Az igazgatási együttműködés érdekében a 16. cikk központi
kapcsolattartó pontok kijelölésére kötelezi a tagállamokat. 4.6. Az igény szerint
összeállított utazási formákra vonatkozó tájékoztatási követelmények (17. cikk) Annak érdekében, hogy jogbiztonságot és
átláthatóságot biztosítsanak a felek számára, az igény szerint összeállított
utazási formákat kínáló közvetítőknek világos és egyértelmű formában
el kell magyarázniuk az utazók számára, hogy kizárólag az érintett szolgáltatók
felelnek a szolgáltatások teljesítésért, továbbá hogy az utazók nem élvezik a
szervezett utazók számára biztosított uniós jogosultságokat, a befizetett
összegek visszafizetéséhez és adott esetben a hazaszállításhoz való jogosultság
kivételével, abban az esetben, ha maga a közvetítő vagy valamelyik
szolgáltató fizetésképtelenné válik. 4.7. Általános rendelkezések (18–26.
cikk) A 18. cikk foglalja magába az olyan utazási
csomagokra vonatkozó különös szabályokat, amelyek szervezője az EGT
területén kívül telepedett le. A 19. cikk értelmében a csomagok és az igény
szerint összeállított utazási formák foglalásában részt vevő
közvetítők felelősek a foglalási hibákért. A 20. cikk világossá teszi, hogy ez az
irányelv nem érinti a szervezőknek azt a jogát, hogy harmadik felekkel
szemben jogorvoslatot igényeljenek. A 21. cikk megerősíti az irányelv
kötelező jellegét. A jogérvényesítésről szóló 22. cikk az
uniós fogyasztói jog szabványrendelkezése. A 23. cikk az ezen irányelvet átültető
nemzeti rendelkezések megsértésére vonatkozó szankciókról szóló
szabványrendelkezés. Hasonló előírások találhatók a fogyasztók jogairól szóló
irányelvben (2011/83/EU), valamint a tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlatokról szóló irányelvben (2005/29/EK). A 24. cikk arra kötelezi a Bizottságot, hogy
nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv
alkalmazásáról. A 25. cikk (2) bekezdése módosítja a
fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelvet annak érdekében, hogy az
említett irányelvet maradéktalanul alkalmazni lehessen az igény szerint
összeállított utazási formákra, valamint hogy egyes általános fogyasztói jogok
az utazási csomagokra is vonatkozzanak. 4.8. Záró rendelkezések (27–29.
cikk) A 26. cikk hatályon kívül helyezi a 90/314/EGK
irányelvet. A 27. cikk az átütetésről szóló szabványrendelkezés, amely 18
hónapban határozza meg az átültetés határidejét. A 28. és a 29. cikk
szabványrendelkezés. 5. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A
javaslatnak az uniós költségvetést érintő vonzatai rendkívül
korlátozottak. Egyedül az ezen irányelv alkalmazásáról szóló jelentés
elkészítésével kapcsolatosan jelentkeznek operatív költségek, amelyek a
külső vállalkozó előkészítő tevékenységére vonatkoznak, vagyis a
Jogok és Polgárság program keretén belüli 0,2 millió EUR operatív
előirányzatnak, valamint az irányelv elfogadását követő hét év
folyamán mintegy 0,184 millió EUR igazgatási kiadásnak felelnek meg. Ezt a
kiadást belső átcsoportosítással fedezik, és nem jár a pénzeszközök
növelésével. 2013/0246 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
IRÁNYELVE az utazási csomagokról és az igény szerint
összeállított utazási formákról, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a
2011/83/EU irányelv módosításról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv
hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[13],
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[14], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) a szervezett utazási
formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv[15] több fontos fogyasztói jogot
állapít meg az utazási csomagokra vonatkozóan, különös tekintettel a tájékoztatási
kötelezettségekre, a kereskedőknek a csomag teljesítésével kapcsolatos
felelősségére, valamint a szervező vagy közvetítő
fizetésképtelenségével szembeni védelemre. Mindazonáltal a jogi keretet hozzá
kell igazítani a piaci viszonyokhoz annak érdekében, hogy megfelelőbbé
tegyék azt a belső piac számára, továbbá hogy megszüntessék a
kétértelmű szabályokat és a joghézagokat. (2) Az idegenforgalom fontos
szerepet játszik az Unió gazdaságaiban, és a csomagok jelentős arányt
képviselnek ezen a piacon. Az utazási piac komoly átalakuláson ment keresztül a
90/314/EGK irányelv elfogadása óta. A hagyományos forgalmazási csatornák
mellett az internet egyre fontosabb eszközt jelent az utazási szolgáltatások
kínálatára. Az utazási szolgáltatásokat nem csupán a hagyományos utazási
csomagok formájában állítják össze, hanem gyakran igény szerint is. Az ilyen
utazási termékek nagy része vagy a szürke zónába tartozik, vagy
egyértelműen kívül esik a 90/314/EGK irányelv hatályán. Ez az irányelv
arra irányul, hogy az említett fejleményeknek megfelelően kiigazítsa a
védelem alkalmazási területét, növelje az átláthatóságot, valamint
erősítse az utazók és a kereskedők jogbiztonságát. (3) Az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 169.
cikke előírja, hogy az Uniónak a Szerződés 114. cikke alapján
elfogadott intézkedésekkel hozzá kell járulnia a fogyasztóvédelem magas
szintjének biztosításához. (4) A 90/314/EGK irányelv tág
mérlegelési jogkört biztosít a tagállamoknak az átültetés tekintetében; ezért
továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok jogszabályai
között. A jogi széttagoltság magasabb költségeket okoz a vállalkozásoknak, és
akadályokat támaszt azok előtt, amelyek több országban kívánnak
tevékenykedni, így korlátozza a fogyasztók rendelkezésére álló választási
lehetőségeket. (5) A Szerződés 26. cikke (2)
bekezdésével összhangban a belső piac egy olyan, belső határok
nélküli térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és
a tőke szabad mozgása. A valódi fogyasztói belső piac megteremtése
érdekében össze kell hangolni az utazási csomagokra és az igény szerint
összeállított utazási formákra vonatkozó szerződések egyes elemeit, helyes
egyensúlyt alakítva ki a magas szintű fogyasztóvédelem, valamint a
vállalkozások versenyképessége között. (6) Jelenleg nem teljes mértékben
használják ki az utazási csomagok uniós piacának határon átnyúló
lehetőségeit. Az utazók védelmére vonatkozó különböző tagállami
szabályok eltérései visszatartják az egyik tagállamban élő utazókat attól,
hogy egy másik tagállamban vásároljanak utazási csomagokat és igény szerint
összeállított utazási formákat, valamint hasonlóképpen visszatartják az egyik
tagállam szervezőit és közvetítőit attól, hogy egy másik tagállamban
értékesítsék ezeket a szolgáltatásokat. Annak érdekében, hogy a fogyasztók és a
vállalkozások maradéktalanul kihasználhassák a belső piac előnyeit,
miközben magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítanak az egész Unióban,
szükség van a tagállamok utazási csomagokról és igény szerint összeállított
utazási formákról szóló jogszabályainak további közelítésére. (7) Az utazási csomagokat vásárló
utazók többsége az uniós fogyasztói jog értelmében vett fogyasztó. Ugyanakkor
nem minden esetben könnyű különbséget tenni a fogyasztók, valamint a
kisvállalkozások azon képviselői, illetve olyan szakemberek között, akik a
fogyasztókéval azonos foglalási csatornákat használnak a vállalkozásukkal vagy
szakmai tevékenységükkel kapcsolatos utazások foglalásához. Az ilyen utazók
gyakran hasonló szintű védelmet igényelnek. Ezzel szemben a nagyobb
vállalatok vagy szervezetek gyakorta olyan utazási formákat rendelnek meg
alkalmazottaik számára, amelyek az üzleti utazások szervezésére szakosodott
vállalatokkal kötött keretszerződéseken alapulnak. Az utóbbi típusú
utazási formák nem teszik szükségessé a fogyasztók számára kialakított védelmi
szintet. Ezért ez az irányelv kizárólag abban az esetben alkalmazandó az üzleti
utazókra, amennyiben nem keretszerződésen alapuló utazási formát
választanak. Annak érdekében, hogy elkerüljék az egyéb fogyasztóvédelmi
irányelvekbe foglalt „fogyasztó” fogalmával való összetévesztést, az e rendelet
alapján védelemben részesülő személyeket „utazóként” kell említeni. (8) Mivel az utazási
szolgáltatások számos különféle módon állíthatók össze, célszerű csomagnak
tekinteni az utazási szolgáltatások valamennyi olyan összeállítását, amely
rendelkezik az utazók által szokásosan a csomagokhoz társított
jellemzőkkel, különösen azzal, hogy a különálló utazási szolgáltatásokat
egyetlen utazási termékben egyesíti, amelynek megfelelő teljesítéséért a
szervező felelősséget vállal. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési
gyakorlata értelmében[16],
különbséget kell tenni aszerint, hogy az utazási szolgáltatások összeállítására
az utazóval való bármely kapcsolatfelvételt megelőzően vagy az utazó
kérésének, illetve választásának megfelelően kerül-e sor. Azonos elvek
alkalmazandók, függetlenül attól, hogy a foglalást utazási iroda segítségével
vagy az interneten intézték. (9) Az átláthatóság érdekében a
csomagokat el kell különíteni az igény szerint összeállított utazási formáktól,
amelyek esetében az utazók az interneten vagy utazási iroda segítségével
állítanak össze utazási szolgáltatásokat, és így az utazó különböző
utazási szolgáltatókkal köt szerződést, ideértve azokat a kapcsolt
foglalási folyamatokat, amelyek nem tartalmazzák az említett jellemzőket,
továbbá amelyek vonatkozásában nem volna helyénvaló a csomagokra vonatkozó
valamennyi kötelezettség alkalmazása. (10) A piaci fejlemények fényében
célszerű alaposabban meghatározni a csomagokat olyan alternatív
kritériumok alapján, amelyek főként az utazási szolgáltatások
bemutatásának és megvásárlásának módjával kapcsolatosak, továbbá amennyiben az
utazók ésszerűen várhatják azt, hogy az irányelv révén védelemben
részesüljenek. Ez a helyzet például akkor, ha egy egységes értékesítési pontról
indított azonos foglalási folyamat keretében különböző utazási
szolgáltatásokat vásárolnak ugyanazon utazás vagy üdülés esetében, vagy
amennyiben e szolgáltatásokat inkluzív vagy teljes áron kínálják vagy számítják
fel. Az utazási szolgáltatások akkor tekinthetők azonos foglalási folyamat
keretében vásároltnak, ha a kiválasztásukra azt megelőzően kerül sor,
hogy az utazó hozzájárul a fizetéshez. (11) Ugyanakkor az igény szerint
összeállított utazási formákat el kell különíteni azoktól az utazási
szolgáltatásoktól, amelyeket az utazó egymástól függetlenül, gyakorta
eltérő időpontban foglal le, még abban az esetben is, ha ugyanazon
utazás vagy üdülés céljából teszi ezt. Az interneten elérhető igény
szerint összeállított utazási formákat meg kell különböztetni azoktól a
linkektől, amelyek pusztán általános tájékoztatást adnak az utazóknak a
további utazási szolgáltatásokról, például amikor egy szálloda vagy egy esemény
szervezője a weboldalán – az esetleges foglalástól függetlenül –
feltünteti a helyszínre történő szállítási szolgáltatásokat kínáló piaci
szereplőket, vagy amennyiben sütiket (cookies) vagy metaadatokat
alkalmaznak arra, hogy reklámokat helyezzenek el a weboldalakon. (12) Légi közlekedési szolgáltatás
egyedüli közlekedési szolgáltatásként, önállóan történő megvásárlása nem
minősül sem utazási csomagnak, sem igény szerint összeállított utazási
formának. (13) Különös szabályokat kell
megállapítani azon hagyományos és internetes közvetítők esetében, amelyek
a saját értékesítési pontjukon tett egyetlen látogatás vagy kapcsolatfelvétel
során nyújtanak segítséget különálló szerződések megkötéséhez az egyedi
szolgáltatókkal, valamint az olyan internetes közvetítők esetében, amelyek
kapcsolt online foglalási folyamatok révén – legkésőbb az első
szolgáltatás foglalásának visszaigazolását követően – elősegítik
további utazási szolgáltatások más kereskedőktől való célzott megvásárlását.
Az említett szabályok alkalmazandók például, amennyiben az első utazási
szolgáltatás – mint például egy repülőút vagy vasúti utazás –
visszaigazolása mellet a fogyasztó felkérést kap a kiválasztott utazási
célállomáson hozzáférhető további utazási szolgáltatások (például
szállodai szállás) lefoglalására, és megkapja a másik szolgáltató vagy
közvetítő foglalási oldalára vezető linket. Bár az említett utazási
formák ezen irányelv értelmében nem minősülnek csomagnak, mivel nem
téveszthetők össze azzal, amikor egyetlen szervező vállal felelősséget
az utazási szolgáltatásokért, az ilyen igény szerint összeállított utazási
formák olyan alternatív üzleti modellt jelentenek, amelyek gyakran szoros
versenyben állnak a csomagokkal. (14) A tisztességes verseny és a
fogyasztók védelme érdekében, az igény szerint összeállított utazási formákra
is vonatkoznia kell az olyan igazolás nyújtásával kapcsolatos kötelezettségnek,
hogy fizetésképtelenség esetén kellő biztosíték áll rendelkezésre a
befizetett összegek visszafizetésére és az utazók hazaszállítására. (15) Annak érdekében, hogy nagyobb
átláthatóságot biztosítsanak az utazók számára, és lehetővé tegyék
számukra, hogy tájékozott döntéseket hozzanak a kínálatban szereplő,
különböző típusú utazási formákról, helyénvaló előírni a kereskedők
számára, hogy egyértelműen nyilatkozzanak az utazási forma
jellegéről, és tájékoztassák az utazókat a jogaikról. A forgalmazott
utazási termék jogi természetére vonatkozó kereskedői nyilatkozatnak meg
kell felelnie az érintett termék valódi jogi természetének. A
jogérvényesítő hatóságoknak közbe kell lépniük, amennyiben a
kereskedők nem nyújtanak pontos tájékoztatást az utazók számára. (16) Kizárólag a különböző
utazási szolgáltatások – mint például szállás, buszos, vasúti, vízi vagy légi
utasszállítás, valamint gépjárműkölcsönzés – kombinációja vehető
figyelembe a csomag vagy az igény szerint összeállított utazási forma
meghatározása céljából. A tartózkodási célú szállásadás – a hosszú távú
nyelvtanfolyamokat is beleértve – ezen irányelv értelmében nem tekinthető
szállásadásnak. (17) Azok az egyéb idegenforgalmi
szolgáltatások – mint például a koncertekre, sporteseményekre, kirándulásokra
vagy élményparkokba szóló jegyek – amelyek utasszállítással, szállásadással
és/vagy gépjárműkölcsönzéssel kapcsolódnak össze, úgy tekinthetők,
mint amelyek csomagot vagy igény szerinti utazási formát alkothatnak.
Mindazonáltal az ilyen csomagok kizárólag akkor tartozhatnak ezen irányelv
hatálya alá, ha a vonatkozó idegenforgalmi szolgáltatás alkotja a csomag
jelentős hányadát. Általában véve akkor tekintendő úgy, hogy az
idegenforgalmi szolgáltatás alkotja a csomag jelentős hányadát, ha a
teljes vételár több mint 20 %-át teszi ki, vagy az utazás, illetve üdülés
alapvető elemét képezi. A kiegészítő szolgáltatások – mint például az
utazási biztosítás, a csomagszállítás, a szállásadás részeként biztosított
étkezés és takarítás – nem tekinthetők önálló idegenforgalmi
szolgáltatásnak. (18) Tisztázni kell továbbá, hogy
csomagnak minősülnek az olyan szerződések, amelyek révén a
kereskedő feljogosítja az utazót arra, hogy a szerződés megkötését
követően válasszon különböző típusú, válogatott utazási
szolgáltatások között (mint például az élményajándék-csomag). Ezen felül
csomagnak kell tekinteni az utazási szolgáltatásokból álló összeállítást,
amennyiben az utazó nevét, illetve a foglalás elvégzéséhez szükséges adatait
legkésőbb az első szolgáltatás foglalásának visszaigazolását
követően továbbították a kereskedők között. A foglalás elvégzéséhez
szükséges adatok a hitelkártya adatokat vagy a fizetéshez szükséges egyéb
szükséges információkat jelentik. Másrészt nem elegendő az olyan adatok
puszta továbbítása, mint például az utazás célállomása vagy az utazási
idők. (19) Mivel rövid távú utak esetén
kevésbé kell védelemben részesíti az utazókat, továbbá annak elkerülése
érdekében, hogy szükségtelen terheket rójanak a kereskedőkre, a 24 óránál
rövidebb utakat, valamint a szállásadást nem tartalmazó, alkalmilag
összeállított csomagokat ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól. (20) Az utazási csomagoknak az a
legfontosabb jellemzője, hogy legalább egy kereskedő
szervezőként felel a csomag egészének megfelelő teljesítéséért. Ezért
egy kereskedő – általában hagyományos vagy internetes utazási iroda –
kizárólag azokban az esetekben járhat el pusztán közvetítőként és
mentesülhet a szervezőként viselendő felelősség alól, ha egy
másik kereskedők jár el a csomag szervezőjeként. Az, hogy egy
kereskedő egy adott csomag szervezőjének minősül-e, az ezen
irányelv meghatározása szerinti csomag létrehozatalában való részvételétől
függ, nem pedig attól, hogy milyen megnevezés alatt végzi üzleti tevékenységét.
Amennyiben két vagy több kereskedő is megfelel egy olyan kritériumnak,
amelynek alapján az utazási szolgáltatások összeállítása csomagot alkot, és az
említett kereskedők nem tájékoztatták az utazót arról, hogy melyikük a
csomag szervezője, akkor valamennyi érintett kereskedőt
szervezőnek kell tekinteni. (21) A csomagok vonatkozásában a
közvetítők a szervezőkkel együtt felelnek a szerződést
megelőző tájékoztatás-nyújtásért. Ugyanakkor világossá kell tenni,
hogy felelősek a foglalási hibákért. Annak érdekében, hogy – különösen a
több országra kiterjedő esetekben – megkönnyítsék a kommunikációt, az
utazóknak jogosultnak kell lenniük arra, hogy azon a közvetítően keresztül
is kapcsolatba léphessenek a szervezővel, akinél a csomagot megvásárolták.
(22) Az utazónak a csomag
megvásárlását megelőzően meg kell kapnia valamennyi szükséges
információt, akár távközlő eszközök révén, akár irodában, vagy más
forgalmazási eszköz útján került sor az értékesítésre. Ezen információk
megadása során a kereskedőnek figyelmet kell fordítania az életkoruk vagy
testi fogyatékosságuk miatt különösen kiszolgáltatott utazóknak azokra a
különleges igényeire, amelyeket a kereskedő ésszerűen előre
láthat. (23) A szervező weboldalán
vagy tájékoztató füzetében, a szerződéskötést megelőző
tájékoztatás részeként megadott legfontosabb információknak (például az utazási
szolgáltatások fő jellemzőire vagy árára vonatkozóan) jogilag kötelezőnek
kell lenniük, kivéve ha a szervező fenntartja ezen elemek módosításának
jogát, és az ilyen változtatásokat világos és egyértelmű formában közölték
az utazóval a szerződés megkötését megelőzően. Mindazonáltal az
új kommunikációs technológiák fényében már nincs szükség arra, hogy a
tájékoztató füzetekre vonatkozó különleges szabályokat állapítsanak meg,
ugyanakkor helyénvaló gondoskodni arról, hogy – bizonyos körülmények fennállása
esetén – a felek a jövőbeni hivatkozások számára hozzáférhető tartós
adathordozó segítségével közöljék egymással a szerződés teljesítését
érintő változtatásokat. Minden esetben lehetővé kell tenni az
említett tájékoztatás megváltoztatását, amennyiben ahhoz a szerződés
mindkét részes fele kifejezetten hozzájárul. (24) Az ezen irányelvben
megállapított tájékoztatási kötelezettségek teljes körűek, azonban nem
érintik az egyéb alkalmazandó uniós jogszabályokban[17] előírt tájékoztatási
követelményeket. (25) Figyelembe véve az utazási
csomagokra vonatkozó szerződések sajátosságait, rögzíteni kell a felek
jogait és kötelezettségeit a csomag megkezdése előtti és utáni
időszakra vonatkozóan, különösen a csomag nem megfelelő teljesítése
vagy egyes körülmények változása esetére. (26) Mivel a csomagokat gyakran
hosszú idővel a teljesítésük előtt vásárolják meg, előre nem
látható események következhetnek be. Ezért az utazóknak bizonyos feltételekkel
jogosultnak kell lenniük arra, hogy a csomagot átruházzák egy másik utazóra.
Ilyen helyzetekben a szervezőnek képesnek kell lennie kiadásainak
megtéríttetésére, például amennyiben egy alvállalkozó díjat számít fel az utazó
nevének megváltoztatásáért vagy a szállítási jegy törléséért és egy új jegy
kiadásáért. Az utazóknak szinten rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel,
hogy a csomag megkezdése előtt – megfelelő kártérítés ellenében –
bármikor elállhatnak a szerződéstől, valamint jogukban áll, hogy
kártérítés fizetése nélkül felmondják a szerződést, amennyiben
elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények (például háború vagy természeti katasztrófa)
lényeges hatást gyakorolnak a csomagra. Különösen akkor tekintendő úgy,
hogy elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények állnak fenn, amennyiben
megbízható és nyilvánosan hozzáférhető jelentések – például a tagállamok
által kiadott ajánlások – eltanácsolják az utazókat a célállomás szerinti
helyszín felkeresésétől. (27) Egyes konkrét helyzetekben a
szervezőnek is jogosultnak kell lennie arra, hogy a csomag megkezdése
előtt – kártérítés fizetése nélkül – elálljon a szerződéstől,
például ha a résztvevők nem érik el a minimális létszámot, és amennyiben
ezt a lehetőséget fenntartották a szerződésben. (28) Bizonyos esetekben
lehetővé kell tenni, hogy a szervező egyoldalú változtatásokat
hajtson végre az utazási csomagra vonatkozó szerződésben. Mindazonáltal az
utazóknak jogosultnak kell lenniük arra, hogy elálljanak a
szerződéstől, amennyiben a javasolt módosítások lényegesen
megváltoztatják az utazási szolgáltatások valamelyik fő jellemzőjét.
Áremelés kizárólag akkor lehetséges, ha megváltozott az utasszállításhoz
használt üzemanyag költsége, a csomagban szereplő utazási szolgáltatások
teljesítésében közvetlenül részt nem vevő harmadik fél által kiszabott
adók vagy díjak vagy a csomagot érintő átváltási árfolyamok, továbbá ha a
szerződésben kifejezetten fenntartották az ár felfelé és lefelé
történő módosításának jogát. Az áremelésnek a csomag árának 10 %-ára kell
korlátozódnia. (29) Helyénvaló konkrét szabályokat
meghatározni az utazási csomagra vonatkozó szerződés nem
szerződésszerű teljesítésének orvoslása tekintetében. Az utazónak
jogosultnak kell lennie arra, hogy a problémát megoldják, valamint amennyiben a
szerződéses szolgáltatások jelentős hányada nem biztosítható,
alternatív utazási formát kell kínálni az utazó számára. Az utazónak emellett
árcsökkentésre és/vagy kártérítésre is jogosultnak kell lennie. A kártérítésnek
ki kell terjednie a nem vagyoni kárra is (különösen elrontott üdülés esetén),
valamint indokolt esetekben azokra a kiadásokra is, amelyeket az utazó akkor
viselt, amikor ő maga oldotta meg a problémát. (30) A következetesség biztosítása
érdekében helyénvaló összehangolni ezen irányelv rendelkezéseit az utazási
szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, valamint az utasok
jogairól szóló uniós jogszabályokkal. Amennyiben a szervező felel az utazási
csomagra vonatkozó szerződésbe foglalt szolgáltatások teljesítésének
elmulasztásáért vagy hibás teljesítéséért, a szervezőnek képesnek kell
lennie arra, hogy hivatkozzon a szolgáltatók felelősségének az alábbi
nemzetközi egyezményekbe foglalt korlátozásaira: a nemzetközi légi fuvarozásra
vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló, 1999. évi montreali
egyezmény[18],
az 1980. évi Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF)[19], valamint a tengeri utas- és
poggyászszállításról szóló 1974. évi athéni egyezmény[20]. Amennyiben elkerülhetetlen és
rendkívüli körülmények miatt nem lehet biztosítani az utazó visszatérését a
kiinduló helyre, a szervezőnek azt a kötelezettségét, hogy viselnie kell
az utazónak a célállomás szerinti helyszínen való további tartózkodásának
költségeit, össze kell hangolni a visszautasított beszállás és légi járatok
törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és
segítség közös szabályainak megállapításáról szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet[21]
módosítására irányuló bizottsági javaslattal[22]. (31) Ez az irányelv nem érinti az
utazóknak azt a jogát, hogy követeléseket terjesszenek elő ezen irányelv
és bármely más uniós jogszabály alapján, tehát az utazóknak továbbra is
lehetőségük lesz arra, hogy követeléseket nyújtsanak be a szervező, a
fuvarozó vagy bármely más felelős fél, illetve adott esetben több fél
számára. Egyértelművé kell tenni, hogy a különböző jogalapokra
épülő jogok nem halmozódhatnak, amennyiben azonos érdeket védenek vagy
ugyanaz a céljuk. A szervező felelőssége nem sérti azt a jogot, hogy
harmadik felekkel (így a szolgáltatókkal) szemben jogorvoslatot igényeljen. (32) Ha az utazó nehéz helyzetbe
kerül az utazás vagy üdülés során, a szervező köteles gyors segítséget
nyújtani számára. E segítségnyújtásnak főként az alábbiakból kell állnia:
tájékoztatás-nyújtás, adott esetben olyan információkról, mint például az
egészségügyi szolgáltatások, a helyi hatóságok vagy konzuli hatóságok
segítségnyújtása, valamint gyakorlati segítség, például a távközlés és az
alternatív utazási formák tekintetében. (33) A Bizottság a légitársaságok
fizetésképtelensége esetén a légi utasok védelméről szóló közleményében[23] olyan intézkedéseket
határozott meg, amelyek célja, hogy javítsák a légi utasok védelmét a
légitársaságok fizetésképtelensége esetén, ideértve a Közösségben a légi
járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK
rendelet[24],
valamint a légi utasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelet jobb érvényesítését,
továbbá az iparági érdekeltek bevonását, aminek a kudarca esetén jogalkotási
intézkedés is fontolóra vehető volna. Az említett közlemény az egyik
alkotóelem, vagyis a légi szállítási szolgáltatások megvásárlására vonatkozik,
ezért nem érinti az utazási csomagokra vonatkozó hatályos szabályokat, és nem
akadályozza, hogy a jogalkotók a szervezett utazási szolgáltatások egyéb
korszerű formái esetében is előírják a fizetésképtelenséggel szembeni
védelmet. (34) A tagállamoknak gondoskodniuk
kell arról, hogy a csomagot vagy az igény szerint összeállított utazási formát
megvásárló utazók teljes körű védelemben részesüljenek a szervező, az
igény szerint összeállított utazási formát elősegítő közvetítő
vagy bármely szolgáltató fizetésképtelenségével szemben. A szervezők vagy
az igény szerint összeállított utazási formát elősegítő
közvetítők letelepedésének helye szerinti tagállamoknak gondoskodniuk kell
arról, hogy az ilyen szervezett utazási szolgáltatásokat kínáló kereskedők
biztosítékot nyújtsanak arra, hogy fizetésképtelenség esetén visszafizetik az
utazók által befizetett teljes összeget és hazaszállítják őket. Jóllehet a
tagállamok megőrzik mozgásterüket a fizetésképtelenséggel szembeni védelem
biztosításának módja tekintetében, azonban gondoskodniuk kell arról, hogy a
fizetésképtelenséggel szembeni védelemre vonatkozó nemzeti szabályozás hatékony
legyen, és garantálni tudja a gyors hazaszállítást és a fizetésképtelenség
által érintett valamennyi utazó befizetéseinek megtérítését. Az előírt
fizetésképtelenséggel szembeni védelemnek figyelembe kell vennie a
szervező, az érintett közvetítő vagy szolgáltató tevékenységének
tényleges pénzügyi kockázatát, ideértve az általuk értékesített, szervezett
utazási szolgáltatások típusát, az előrelátható szezonális változásokat,
valamint az előzetes befizetések mértéket, valamint azok biztosításának
módját. A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében[25], azokban az esetekben, amikor
a fizetésképtelenséggel szembeni védelem garanciavállalás vagy biztosítási
kötvény formájában nyújtható, az ilyen biztosíték nem korlátozódhat egy adott
tagállamban letelepedett pénzügyi vállalkozás által kiadott tanúsítványokra. (35) A szolgáltatások szabad
mozgásának megkönnyítése érdekében a tagállamokat kötelezni kell a letelepedés
helye szerinti tagállam joga alapján biztosított, fizetésképtelenséggel
szembeni védelem elismerésére. A fizetésképtelenséggel szembeni védelem terén
zajló igazgatási együttműködés, valamint a különböző tagállamokban
tevékenykedő vállalkozások felügyeletének elősegítése érdekében
központi kapcsolattartó pontok kijelölésére kell kötelezni a tagállamokat. (36) Ami az igény szerint
összeállított utazási formákat illeti, azon kötelezettség mellett, hogy
biztosítani kell a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet, és az utazókat
tájékoztatni kell arról, hogy az egyes szolgáltatók egyedül felelnek a
szerződésük teljesítéséért, és az érintett szerződések az uniós
fogyasztóvédelmi jog és az ágazatspecifikus uniós jogszabályok hatálya alá
tartoznak. (37) Helyénvaló védelmet nyújtani
az utazóknak olyan helyzetekben, amikor közvetítő intézi a csomag vagy az
igény szerint összeállított utazási forma foglalását, és a közvetítő hibát
vét a foglalási folyamat során. (38) Szintén helyénvaló
megerősíteni, hogy a fogyasztók nem mondhatnak le az ezen irányelvből
fakadóan őket megillető jogokról, továbbá hogy a szervezők vagy
az igény szerint összeállított utazási formát elősegítő kereskedők
nem mentesülhetnek kötelezettségeik alól, az állítva, hogy egyszerű
szolgáltatóként, közvetítőként vagy bármely más minőségben járnak el. (39) Szükséges, hogy a tagállamok
meghatározzák az ezen irányelvet átültető tagállami rendelkezések
megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és biztosítsák azok végrehajtását.
A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell
lenniük. (40) Ezen irányelv végrehajtása
szükségessé teszi bizonyos fogyasztóvédelmi jogi aktusok kiigazítását. Tekintettel
arra, hogy a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv[26]
jelenlegi formájában nem alkalmazandó a 90/314/EGK irányelv hatálya alá tartozó
szerződésekre, módosítani kell a 2011/83/EU irányelvet annak érdekében,
hogy az igény szerint összeállított utazási formákra is alkalmazni lehessen,
továbbá hogy az említett irányelvben megállapított egyes fogyasztói jogok az
utazási csomagokra is vonatkozzanak. (41) Ez az irányelv nem sértheti a
szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i
593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (Róma I.)[27], valamint a nem
szerződési jognak az irányelv által nem szabályozott vonatkozásait. Mivel
az irányelvnek az a célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő
működéséhez és a magas szintű fogyasztóvédelem megvalósításához,
célkitűzéseit a tagállamok nem képesek elérni, és azok uniós szinten
jobban megvalósíthatók. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5.
cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket
hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv
nem lépi túl a célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. (42) Ez az irányelv tiszteletben
tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió alapjogi
chartája által elismert elveket. A javaslat mindenekelőtt tiszteletben
tarja a Charta 16. cikkébe foglalt vállalkozás szabadságát, ugyanakkor a Charta
38. cikkének megfelelően magas szintű fogyasztóvédelmet biztosít az
Unión belül. (43) A tagállamok és a Bizottság
magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai
nyilatkozatának megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben
az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes
elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei
közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen
irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen
dokumentumok átadása, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. fejezet
Tárgy, hatály és fogalommeghatározások 1. cikk
Tárgy Az irányelv célja, hogy hozzájáruljon a belső
piac megfelelő működéséhez és a fogyasztók magas szintű
védelmének megvalósulásához azáltal, hogy az utazók és kereskedők között
megkötött, az utazási csomagokról, illetőleg az igény szerint
összeállított utazási formákról szóló szerződések tekintetében közelíti a
tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bizonyos
vonatkozásait. 2. cikk
Hatály (1)
Ezt az irányelvet a 17. cikk kivételével a
kereskedők által az utazók számára értékesíteni kívánt vagy értékesített
utazási csomagokra, valamint a 4–14. cikk, a 18. cikk és a 21. cikk (1)
bekezdésének kivételével az igény szerint összeállított utazási formákra kell
alkalmazni. (2)
Ez az irányelv nem alkalmazandó a
következőkre: a) a 24 óránál rövidebb időtartamot
felölelő utazási csomagok és igény szerint összeállított utazási formák,
kivéve, ha ezek éjszakai szállást is tartalmaznak; b) a pénzügyi szolgáltatásokra
kiterjedő járulékos szerződések; c) az utazó munkáltatója és valamely, üzleti
utakra szakosodott kereskedő között létrejött keretszerződés alapján
vásárolt utazási csomagok és igény szerint összeállított utazási formák; d) csomagok, amelyek esetében legfeljebb
egy, a 3. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett utazási
szolgáltatást kombinálnak egy a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett
utazási szolgáltatással, amennyiben ez a szolgáltatás nem a csomag
jelentős hányadát teszi ki; vagy e) egyetlen utazási szolgáltatásra
vonatkozó, önálló szerződések. 3. cikk
Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában: (1)
„utazási szolgáltatás”: a) személyszállítás, b) szállásnyújtás a lakáscélú szolgáltatás
kivételével, c) gépjárműkölcsönzés vagy d) bármely más, a személyszállításhoz,
szállásnyújtáshoz vagy gépjárműkölcsönzéshez nem kapcsolódó idegenforgalmi
szolgáltatás; (2)
„utazási csomag”: legalább két különböző
típusú utazási szolgáltatás kombinációja ugyanazon utazás vagy üdülés
alkalmával: a) ha az érintett szolgáltatásokat egy adott
kereskedő állítja össze az utazó kérésére vagy választásai alapján a
valamennyi szolgáltatásra kiterjedő szerződés megkötését
megelőzően; vagy b) ha az érintett szolgáltatások függetlenül
attól, hogy az egyes utazási szolgáltatókkal külön szerződések kerülnek
megkötésre: i. egyetlen értékesítési helyen, ugyanazon
foglalási folyamat során kerülnek megvásárlásra, ii. inkluzív ár vagy teljes ár fejében
kerülnek kiajánlásra vagy kiszámlázására, iii. „csomag” vagy más hasonló kifejezés
használata mellett kerülnek meghirdetésre vagy értékesítésre, iv. egy olyan szerződés megkötését
követően kombinálják őket egymással, amely alapján a kereskedő
jogot biztosít az utazónak a különböző típusú utazási szolgáltatások
közötti választásra, vagy v. különböző kereskedőktől
kerülnek megvásárlásra egymáshoz kapcsolódó, online foglalási folyamatok
keretében, amelyek során a foglalási ügylet lezárásához szükséges utasnév vagy
egyéb adat legkésőbb az elsőként foglalt szolgáltatás visszaigazolásának
időpontjában továbbításra kerül a kereskedők között; (3)
„az utazási csomagra vonatkozó szerződés”: a
csomag egészére vonatkozó szerződés, vagy ha a csomag nyújtására
különböző szerződések alapján kerül sor, valamennyi olyan
szerződés, amely a csomagban foglalt szolgáltatásokra vonatkozik; (4)
„az utazási csomag megkezdése”: az utazási csomag
teljesítésének kezdő időpontja; (5)
„igény szerint összeállított utazási forma”:
legalább két különböző típusú utazási szolgáltatás kombinációja ugyanazon
utazás vagy üdülés alkalmával, amely nem alkot utazási csomagot, hanem az egyes
utazási szolgáltatókkal külön szerződések megkötését eredményezi,
amennyiben az egyes utazási szolgáltatások összeállítására közvetítő
segítségével kerül sor: a) az értékesítési hely egyetlen alkalommal
történő felkeresése vagy az értékesítési hellyel történő egyetlen
kapcsolatfelvétel alkalmával végrehajtott különálló foglalási folyamatok során;
vagy b) más kereskedő által kínált
kiegészítő utazási szolgáltatások célzott, legkésőbb az első
utazási szolgáltatás foglalása visszaigazolásának időpontjában
történő, egymáshoz kapcsolódó online foglalási folyamatok során
történő megvásárlása révén; (6)
„utazó”: minden olyan személy, akinek szándékában
áll egy ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés megkötése, vagy egy
ilyen szerződés alapján utazásra jogosult, ideértve az üzleti úton
résztvevő utazókat, amennyiben nem üzleti utak szervezésére
specializálódott kereskedővel kötött keretszerződés alapján utaznak; (7)
„kereskedő”: bármely személy, aki kereskedelmi,
vállalkozási, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő
célok érdekében jár el; (8)
„szervező”: olyan kereskedő, aki
közvetlenül vagy másik kereskedő közbeiktatásával vagy egy másik
kereskedővel együtt utazási csomagokat állít össze és értékesít vagy kínál
értékesítésre; ha egynél több kereskedő teljesíti a 2. bekezdés b)
pontjában említett kritériumokat, valamennyi kereskedőt szervezőnek
kell tekintetni, kivéve, ha egyiküket szervezőnek jelölik ki, és az utazó
erről megfelelő tájékoztatást kap; (9)
„közvetítő”: a szervezőtől
eltérő kereskedő, aki: a) csomagokat értékesít vagy kínál fel
értékesítésre vagy b) elősegíti az igény szerint
összeállított utazási forma részét képező utazási szolgáltatások
megvásárlását annak révén, hogy segítséget nyújt az utazóknak ahhoz, hogy külön
szerződéseket kössenek at egyes szolgáltatókkal; (10)
„tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely
lehetővé teszi az utazó vagy a kereskedő számára a személyesen neki
címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának
megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok
változatlan formában történő megjelenítését; (11)
„elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények”: a
kereskedő által nem befolyásolható olyan helyzet, amelynek következményeit
valamennyi ésszerű intézkedés megtétele esetén sem lehetett volna
elkerülni; (12)
„nem szerződésszerű teljesítés”: a
csomagot alkotó utazási szolgáltatások teljesítésének elmulasztása és hibás
teljesítése. II. fejezet
Tájékoztatási kötelezettségek és az utazási csomagokról szóló szerződés
tartalma 4. cikk
A szerződéskötést megelőző tájékoztatás (1)
A tagállamok biztosítják, hogy az utazót mindaddig
nem köti az utazási csomagokról szóló szerződés, illetőleg annak
megfelelő ajánlat, amíg a szervező vagy a csomag közvetítő
általi értékesítésének esetében a közvetítő az utazó rendelkezésére nem
bocsátja az alábbi információkat, amennyiben ezek relevánsak az adott csomag
esetében: a) az utazási szolgáltatások lényeges
jellemzői: i. úti cél(ok), útvonal és a tartózkodás
időtartama az időpontok megadásával; ii. szállítóeszközök, azok jellemzői
és kategóriái, az indulás és érkezés helye, napja és ideje, vagy ha a pontos
időpont még nem meghatározott, az indulás és érkezés megközelítő
időpontja, a közbenső megállók időtartama és helye, valamint a
közlekedési csatlakozások ideje és helye; iii. a szálláshely elhelyezkedése, főbb
jellemzői és idegenforgalmi kategóriája; iv. annak meghatározása, hogy az ár az
étkezéseket is magában foglalja-e, és ha igen, az étkezési rend; v. látogatások, kirándulás(ok) vagy egyéb,
az utazási csomag tekintetében egyeztetett árban foglalt szolgáltatások; vi. a tevékenységek nyelve(i) és vii. annak megadása, hogy a csökkent
mozgásképességű személyek hozzáférése biztosított-e az utazás vagy üdülés
teljes időtartama alatt; b) a szervező, és adott esetben a
közvetítő kereskedelmi neve, címe, telefonszáma, valamint e-mail címe; c) a csomag teljes ára adókkal együtt, és
adott esetben minden további díj, illeték és egyéb költség, vagy, ha ezek a
költségek ésszerű módon nem számíthatók ki előre, akkor az a tény,
hogy az ilyen jellegű többletköltségeket adott esetben az utazó viseli; d) fizetési feltételek és adott esetben az
utazó által fizetendő vagy biztosítandó foglaló vagy egyéb pénzügyi
biztosíték megléte és feltételei; e) az utazási csomag lebonyolításához
szükséges minimális utaslétszám, és a csomag kezdetét megelőző,
legalább 20 napos, az utazási forma esetleges lemondására rendelkezésre álló
határidő, ha a minimális utaslétszám nem áll rendelkezésre; f) általános tájékoztatás az útlevél- és
vízumelőírásokról az érintett tagállam(ok) állampolgárai számára,
beleértve a vízumkiadás hozzávetőleges időtartamát és az egészségügyi
előírásokra vonatkozó tájékoztatást; g) annak megerősítése, hogy a
szolgáltatások ezen irányelv értelmében utazási csomagot alkotnak. (2)
Az (1) bekezdésben említett információkat világos
és egyértelmű módon kell közölni. 5. cikk
A szerződéskötést megelőző tájékoztatás kötelező jellege és
a szerződéskötés (1)
A tagállamok biztosítják, hogy a szervező nem
változtatja meg a 4. cikk a), c), d), e) és g) pont szerint az utazó tudomására
hozott információkat, kivéve, ha a szervező fenntartja magának a jogot,
hogy módosítsa azokat, és az utazóval az összes módosítást világos és
egyértelmű módon közli a szerződés megkötése előtt. (2)
Ha a további díjakra, illetékekre vagy egyéb
költségekre vonatkozó, a 4. cikk c) pontjában említett információk nem állnak
rendelkezésre a szerződés megkötése előtt, az utazó nem köteles
megfizetni az említett többletköltségeket. (3)
A szervező a szerződés megkötésékor vagy
azt követően haladéktalanul az utazó rendelkezésére bocsátja a
szerződés másolatát vagy a szerződés visszaigazolását tartós
adathordozón. 6. cikk
Az utazási csomagról szóló szerződés tartalma és a csomag kezdetét
megelőzően rendelkezésre bocsátandó dokumentumok (1)
A tagállamok biztosítják, hogy az utazási csomagról
szóló szerződések világosan és közérthető nyelven fogalmazzanak, és
amennyiben írásban készülnek, jól olvashatók legyenek. (2)
A szerződés vagy a szerződés
visszaigazolása tartalmazza a 4. cikkben említett összes információt. Ezenfelül
tartalmazzák továbbá a következő kiegészítő információkat: a) az utazó különleges igényei, amelyeket a
szervező elfogadott; b) arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a
szervező: i. felelős az utazási csomagban
foglalt valamennyi utazási szolgáltatás megfelelő teljesítéséért; ii. a 14. cikkel összhangban köteles
segítséget nyújtani, ha az utazó nehéz helyzetben van; iii. köteles előre gondoskodni a
fizetésképtelenséggel szembeni védelemről és biztosítani a már teljesített
kifizetések visszafizetését és az utazók hazaszállítását a 15. cikknek
megfelelően, valamint közölni a fizetésképtelenség esetén fedezetet nyújtó
jogalany nevét és elérhetőségeit, köztük postai címét; c) kapcsolattartó pont adatai, ahol az utazó
panaszt tehet bármilyen, a helyszínen észlelt nem szerződésszerű
teljesítésről; d) a szervező helyi képviselőjének
neve, postai címe, telefonszáma vagy az a kapcsolattartó pont, amelyhez a nehéz
helyzetben lévő utazó segítségért folyamodhat, vagy ha nincs ilyen
képviselő vagy kapcsolattartó pont, egy segélyhívó szám vagy a
szervezővel történő kapcsolatfelvétel egyéb módjának megjelölése; e) az arra vonatkozó információ, hogy az
utazó az utazási csomag megkezdése előtt megfelelő kártérítés vagy ésszerű,
egységesített elállási díj ellenében, amennyiben ilyen díjak meghatározásra
kerültek a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban, bármikor jogosult elállni a
szerződéstől; f) ha a szállást tartalmazó utazási
csomagban kiskorúak vesznek részt, tájékoztatás arról, hogy hogyan
létesíthető közvetlen kapcsolat a kiskorúval vagy a kiskorú tartózkodási
helyén egy felelős személlyel; g) a rendelkezésre álló alternatív és online
vitarendezési mechanizmusokra vonatkozó információ. (3)
A (2) bekezdésben említett információkat világos és
egyértelmű módon kell rendelkezésre bocsátani. (4)
A szervező az utazási csomag megkezdése
előtt megfelelő időben az utazó rendelkezésére bocsátja a
szükséges igazolásokat, utalványokat vagy menetjegyeket, ideértve az indulás, a
közbenső megállók, a csatlakozások és az érkezés pontos idejére vonatkozó
információkat. III. fejezet
A szerződés módosítása az utazási csomag kezdetét megelőzően 7. cikk
A szerződés átruházása más utazóra (1)
A tagállamok biztosítják annak lehetőségét,
hogy az utazó adott esetben átruházza a szerződést egy olyan személyre,
aki megfelel a szerződésre vonatkozó feltételeknek, miután a
szervezőt erről az utazási forma megkezdése előtt ésszerű
időn belül, tartós adathordozón értesítette. (2)
A szerződésből kilépő és az abba belépő
fél közösen felel az esedékes egyenleg és a szerződés átruházásából
eredő további illetékek, díjak és egyéb költségek kifizetéséért. Az
említett költségek nem lehetnek aránytalanok, és semmi esetben sem haladhatják
meg a szervező által viselt tényleges költségeket. 8. cikk
Az ár módosítása (1)
A tagállamok biztosítják, hogy az árak nem képezik
felülvizsgálat tárgyát, kivéve ha a szerződés kifejezetten fenntartja az
áremelés lehetőségét, illetőleg arra kötelezi a szervezőt, hogy
csökkentse az árakat a következőkben felsoroltak tekintetében
bekövetkezett változások közvetlen következményének mértékében: a) a személyszállításához szükséges
üzemanyag költsége, b) az utazási csomagban foglalt
szolgáltatásokra, az utazási csomag teljesítésébe nem közvetlenül részt nem
vevő harmadik felek által kivetett adók vagy díjak, ideértve az
idegenforgalmi adókat, a repülőtéri illetékeket vagy a behajózási, illetve
kihajózási illetékeket a kikötőkben és a repülőtereken, vagy c) az adott utazási csomag esetében
alkalmazott átváltási árfolyamok. (2)
Az (1) bekezdésben említett áremelés mértéke nem
haladhatja meg az utazási csomag árának 10 %-át. (3)
Az (1) bekezdésben említett áremelés csak akkor
érvényes, ha a szervező erről tartós adathordozón, az indoklás és a
számítások feltüntetésével legkésőbb 20 nappal az utazási csomag
megkezdése előtt értesíti az utazót. 9. cikk
A szerződés egyéb feltételeinek módosítása (1)
A tagállamok biztosítják, hogy a szervező az
utazási csomag megkezdése előtt az árra vonatkozó szerződési feltétel
kivételével csak akkor módosíthatja egyoldalúan az egyéb szerződési
feltételeket, ha: a) a szervező a szerződésben
fenntartotta az erre vonatkozó jogát, b) a változás nem jelentős, és c) a szervező erről világosan és
egyértelműen, tartós adathordozón tájékoztatja az utazót. (2)
Ha az utazási csomag megkezdése előtt a
szervező kénytelen jelentősen megváltoztatni a 4. cikk a) pontjában
meghatározott valamely utazási szolgáltatás fő jellemzőjét vagy a 6.
cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett igényeket, a szervező indokolatlan
késedelem nélkül, világos és egyértelmű módon, tartós adathordozón
tájékoztatja az utazót: a) a javasolt változtatásokról és b) arról a körülményről, hogy az utazó
meghatározott ésszerű határidőn belül szankció nélkül elállhat a
szerződéstől, valamint hogy a javasolt módosítás elfogadottnak
tekintendő, amennyiben az utazó nem él ezzel a jogával. (3)
Amennyiben a szerződést érintő, a (2)
bekezdésben említett módosítások alacsonyabb minőségű vagy
költségű utazási csomagot eredményeznek, az utazó megfelelő
árcsökkentésre jogosult. (4)
Ha a szerződés a (2) bekezdés b) pontjának
értelmében megszűnik, a szervező a szerződés
megszűnésétől számított 14 napon belül visszatéríti az utazó által
teljesített valamennyi kifizetést. Az utazó – amennyiben indokolt – kártérítésre
jogosult a 12. cikknek megfelelően. 10. cikk
A szerződés megszűnése az utazási csomag megkezdése előtt (1)
A tagállamok biztosítják, hogy az utazó az utazási
csomag megkezdése előtt, a szervezőnek fizetett megfelelő
kártérítés ellenében elállhasson a szerződéstől. A szerződés
ésszerű, egységes elállási díjakat határozhat meg az elállás
időpontját, a szokásosan megtakarított kiadásokat és az utazási
szolgáltatások más módon való felhasználásából származó bevételt alapul véve.
Egységes elállási díj hiányában a kártérítés összege megegyezik az utazási
csomag árának a szervező által megtakarított költségekkel csökkentett
részével. (2)
Az utazási csomag kezdetét megelőzően az
utazó kártérítés fizetése nélkül jogosult elállni a szerződéstől, ha
a célállomás helyén vagy annak közvetlen közelében olyan elkerülhetetlen és
rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek az utazási csomagot jelentős
mértékben befolyásolják. (3)
A szervező elállhat a szerződéstől
anélkül, hogy kártérítést fizet az utazónak, ha: a) az utazási csomagra jelentkezett
személyek száma nem éri el a szerződésben meghatározott minimális
létszámot, és a szervező erről a szerződésben meghatározott
határidőn belül, de legkésőbb az utazási csomag megkezdése előtt
20 nappal értesíti az utazót; vagy b) a szervezőt elkerülhetetlen és
rendkívüli körülmények gátolják a szerződés teljesítésében, és a
szervező haladéktalanul, az utazási csomag megkezdése előtt értesíti
az utazót a szerződéstől való elállásról. (4)
A szerződés (1) a (2) és (3) bekezdés szerinti
megszűnése esetén a szervező tizennégy napon belül visszatéríti az
utazó által teljesített valamennyi jogosulatlan kifizetést. IV. fejezet
Az utazási csomag teljesítése 11. cikk
Az utazási csomag teljesítéséért vállalt felelősség (1)
A tagállamok biztosítják, hogy a szervező
felelős a szerződésben meghatározott utazási szolgáltatások
teljesítéséért, függetlenül attól, hogy a szolgáltatások teljesítésére a
szervező vagy más utazási szolgáltatók kötelesek-e. (2)
Abban az esetben, ha bármely szolgáltatás
teljesítése nem felel meg a szerződésnek, a szervező, amennyiben ez
nem jelent aránytalan terhet, köteles megszüntetni a hiányosságot. (3)
Abban az esetben, ha a szolgáltatások jelentős
részét nem lehet a szerződésben meghatározott módon nyújtani, a
szervező – többletköltség felszámítása nélkül – megfelelő alternatív
utazási formákat kínálhat fel az utazónak az utazás folytatása érdekében, ideértve
azt az esetet is, ha az utazó visszatérése az indulási helyre a megállapodással
ellentétben nem biztosított. (4)
Amennyiben nincs lehetőség arra, hogy a szervező
megfelelő alternatív utazási formákat kínáljon fel, vagy az utazó nem
fogadja el a javasolt alternatívákat, mivel nem összehasonlíthatók a
szerződésben egyeztetett teljesítésekkel, a szervező, amennyiben a személyszállítás
az utazási csomag részét képezi, többletköltség felszámítása nélkül
visszaszállítja az utazót az indulási helyre vagy egyéb, az utazó által
elfogadott helyre, és amennyiben indokolt, kártérítést fizet az utazónak a 12.
cikknek megfelelően. (5)
Ha az utazó időben történő
visszaszállításának biztosítása elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények miatt
nem lehetséges, a szervező nem köteles a meghosszabbodott tartózkodás költségét
100 EUR/éjszakát és utazónként három éjszakát meghaladó mértékben viselni.
(6)
A költségek (5) bekezdésben említett korlátozása
nem alkalmazandó a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve
csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletben[28]
meghatározott csökkent mozgásképességű személyekre és az őket
kísérő személyekre, várandós nőkre és kíséret nélkül utazó
gyermekekre, valamint a speciális orvosi segítségre szoruló személyekre,
feltéve, hogy a szervezőt legalább 48 órával az utazási csomag kezdetét
megelőzően értesítették az említett sajátos igényekről. A
szervező az (5) bekezdésben említett költségek csökkentése céljából nem
hivatkozhat elkerülhetetlen és rendkívüli körülményekre, ha az érintett
közlekedési szolgáltató az alkalmazandó uniós jogszabály alapján nem
hivatkozhatna az ilyen körülményekre. (7)
Ha az alternatív utazási formák az utazási csomag
minőségének vagy költségeinek csökkenését eredményezték, az utazónak joga
van igényt tartani a vételár csökkentésére és amennyiben indokolt, a 12. cikk
szerinti kártérítésre. 12. cikk
A vételár csökkentése és a kártérítés (1)
A tagállamok biztosítják, hogy az utazó jogosult a
vételár megfelelő csökkentésére: a) bármely olyan időszak tekintetében,
amikor a szolgáltatások teljesítése nem szerződésszerűen történt;
vagy b) ha a 11. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott
alternatív utazási formák alacsonyabb minőségű vagy költségű
utazási csomagot eredményeznek. (2)
Az utazó kártérítésre jogosult a
szervezőtől bármely olyan kárért, ideértve a nem vagyoni károkat is,
amelyek az utazót a szolgáltatások nem szerződésszerű teljesítése
miatt érik. (3)
Az utazó nem jogosult a vételár csökkentésére vagy
kártérítésre, ha: a) a szervező bizonyítja, hogy a nem
szerződésszerű teljesítés: i. az utazónak tudható be, ii. olyan harmadik félnek tudható be, aki
nem vesz részt a szerződésben meghatározott szolgáltatások nyújtásában,
valamint a nem szerződésszerű teljesítés előre nem látható vagy
elkerülhetetlen, vagy iii. elkerülhetetlen és rendkívüli
körülmények miatt áll fenn, vagy b) az utazó elmulasztja az szervező
haladéktalan tájékoztatását a helyszínen tapasztalt nem
szerződésszerű teljesítéséről, jóllehet ez a tájékoztatási
kötelezettség a szerződésben egyértelműen és kifejezetten
meghatározásra került, továbbá ésszerűnek minősül, figyelembe véve az
eset körülményeit. (4)
Amennyiben az Unióra nézve kötelező erejű
nemzetközi egyezmények korlátozzák az utazási csomag részét képező
szolgáltatás nyújtója által fizetendő kártérítés mértékét vagy ennek
feltételeit, ugyanezek a korlátozások alkalmazandók a szervezőre is.
Amennyiben az Unióra nézve nem kötelező erejű nemzetközi egyezmények
korlátozzák a szolgáltatás nyújtója által fizetendő kártérítés mértékét, a
tagállamok megfelelően korlátozhatják a szervező által fizetendő
kártérítés mértékét. Más esetekben a szerződés korlátozhatja a
szervező által fizetendő kártérítés mértékét, amennyiben ez a
korlátozás nem terjed ki a személyi sérülésre és a szándékosan vagy súlyos
gondatlanságból okozott kárra, valamint nem eredményezi azt, hogy a kártérítés
összege alacsonyabb, mint az utazási csomag teljes árának háromszorosa. (5)
A kártérítés vagy a vételár ezen irányelvnek
megfelelő csökkentése nem érinti az utazóknak a 261/2004/EK rendelet[29], az 1371/2007/EK rendelet[30], az 1177/2010/EU rendelet[31] és a 181/2011/EU rendelet[32] szerinti jogait. Az utazók
ezen irányelv és az említett rendeletek értelmében is jogosultak követelések
előterjesztésére, de ugyanazon tényekkel kapcsolatban nem halmozhatják a
különböző jogalapok alapján őket megillető jogokat, amennyiben a
jogok ugyanazon érdekek védelmezésére vagy ugyanazon célra irányulnak. (6)
Az ezen cikk szerinti követelések elévülési
időszaka nem lehet rövidebb egy évnél. 13. cikk
A szervezővel történő kapcsolatfelvétel lehetősége a
közvetítőn keresztül A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az utazó
közvetlenül ahhoz a közvetítőhöz intézhesse az utazási forma
teljesítésével kapcsolatos üzeneteit, panaszait vagy követeléseit, akitől
az utazási csomagot megvásárolta. A közvetítő az említett üzeneteket,
panaszokat vagy követeléseket haladéktalanul továbbítja a szervező felé. A
határidők vagy elévülési időszakok alkalmazásában a fenti
dokumentumok közvetítő általi átvételét a szervező általi átvételnek
kell tekintetni. 14. cikk
Segítségnyújtási kötelezettség A tagállamok biztosítják, hogy a szervező
gyors segítséget nyújt a nehéz helyzetben lévő utazónak, különösen a
következő formákban: a) megfelelő tájékoztatás az
egészségügyi szolgáltatásokról, a helyi hatóságokról és a konzuli
segítségnyújtásról, és b) az utazó támogatása a távközlési eszközök
igénybevétele és az alternatív utazási megoldások megtalálása során. A szervező számára lehetővé kell tenni,
hogy az általa nyújtott ilyen támogatásért megfelelő ellentételezést
kérjen, amennyiben a helyzetet az utazó szándékosan vagy gondatlanságból maga
idézte elő. V. fejezet
A fizetésképtelenséggel szembeni védelem 15. cikk
A fizetésképtelenséggel szembeni védelem hatékonysága és alkalmazási köre (1)
A tagállamok biztosítják, hogy a területükön
letelepedett, az utazási csomagok értékesítését elősegítő
utazásszervezők és -közvetítők fizetésképtelenség esetén gondoskodnak
az utazók által teljesített valamennyi kifizetés hatékony és gyors visszafizetéséről,
valamint, amennyiben a szerződésnek a személyszállítás is részét képezi,
az utazók hatékony és gyors hazaszállításáról. (2)
Az (1) bekezdésben említett, fizetésképtelenséggel
szembeni védelem figyelembe veszi az érintett kereskedő tevékenységével
járó tényleges pénzügyi kockázatot, továbbá az utazók javát szolgálja
függetlenül azok lakóhelyétől, az indulás helyétől vagy az utazási
csomag, illetőleg az igény szerint összeállított utazási forma
értékesítési helyétől. 16. cikk
A fizetésképtelenséggel szembeni védelem kölcsönös elismerése, közigazgatási
együttműködés (1)
A tagállamok a fizetésképtelenséggel szembeni
védelmet biztosító bármely olyan intézkedést, amelyet az igény szerint
összeállított utazási forma megvásárlását elősegítő szervező
vagy közvetítő saját tagállamának a 15. cikket megfelelően
átültető, nemzeti jogszabálya értelmében tesz, a 15. cikket végrehajtó
nemzeti jogszabályokban foglalt követelmények teljesítésének tekintik. (2)
A tagállamok központi kapcsolattartó pontokat
jelölnek ki az igény szerint összeállított utazási formák értékesítését
elősegítő, különböző tagállamokban működő szervezők
és közvetítők igazgatási együttműködésének és felügyeletének
megkönnyítésére. A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot
e kapcsolattartó pontok kapcsolattartási adatairól. (3)
A központi kapcsolattartó szervek egymás
rendelkezésére bocsátják az összes szükséges információt nemzeti
fizetésképtelenségi védelmi szabályaik, valamint a fizetésképtelenséggel
szemben egy adott, területükön letelepedett kereskedő számára védelmet
nyújtó szerv vagy szervek vonatkozásában. Hozzáférést biztosítanak egymás
számára valamennyi olyan jegyzékhez, amely az utazási csomagok értékesítését
elősegítő olyan utazásszervezőket és közvetítőket
tartalmazza, amelyek eleget tesznek a fizetésképtelenséggel szembeni védelemre
vonatkozó kötelezettségnek. (4)
Ha egy tagállamnak kétségei vannak egy másik
tagállamban letelepedett és a saját területén működő szervező
vagy utazási csomagok értékesítését elősegítő közvetítő által a
fizetésképtelenséggel szemben nyújtott védelem felől, úgy ez a tagállam
felvilágosításért fordulhat a letelepedés helye szerinti tagállamhoz. A
tagállamok legkésőbb a más tagállamokból beérkező megkeresések
átvételétől számított 15 munkanapon belül megválaszolják azokat. VI. fejezet
Igény szerint összeállított utazási formák 17. cikk
Az igény szerint összeállított utazási formákra vonatkozó tájékoztatási
kötelezettségek A tagállamok biztosítják, hogy az utazót mindaddig
nem köti az igény szerint összeállított utazási formáról szóló szerződés,
illetőleg annak megfelelő ajánlat, amíg az igény szerint
összeállított utazási forma értékesítését elősegítő kereskedő
nem közli világos és egyértelmű módon: a) hogy minden szolgáltató kizárólagos
felelősséggel tartozik az általa nyújtott szolgáltatás
szerződésszerű teljesítéséért; valamint b) hogy az utazó nem támaszthat igényt az ezen
irányelv által kizárólag az utazási csomagokban részt vevő utazók számára
biztosított jogokra, ugyanakkor a közvetítő vagy valamely szolgáltató
fizetésképtelensége esetén jogosult az általa fizetett előlegek visszafizetésére,
valamint amennyiben az utazási csomagnak az utasok szállítása is a részét
képezi, a hazaszállításra. VII. fejezet
Általános rendelkezések 18. cikk
A közvetítő külön kötelezettségei abban az esetben, amikor a szervező
letelepedési helye az EGT-n kívül található Amennyiben a szervező letelepedési helye az
EGT területén kívül található, a tagállamban letelepedett közvetítő a
szervezők vonatkozásában a IV. és V. fejezetben előírt
kötelezettségek hatálya alá tartozik, kivéve, ha a közvetítő bizonyítja,
hogy a szervező megfelel a IV. és V. fejezetben foglaltaknak. 19. cikk
A foglalási hibákért viselt felelősség A tagállamok biztosítják, hogy az a
közvetítő, aki beleegyezett abba, hogy lebonyolítja egy utazási csomag
vagy egy igény szerint összeállított utazási forma foglalását, vagy
elősegíti az ilyen szolgáltatások foglalását, a foglalási folyamat során
bekövetkezett valamennyi hibáért felel, kivéve, ha az említett hibák az utazónak
vagy elkerülhetetlen és rendkívüli körülményeknek tulajdoníthatók. 20. cikk
A jogorvoslathoz való jog Olyan esetekben, amikor a szervező, illetve a
15. vagy a 18. cikkel összhangban a közvetítő kártérítést fizet,
árcsökkentést hajt végre vagy eleget tesz az ezen irányelv szerint rá háruló
egyéb kötelezettségeknek, ezen irányelv vagy a nemzeti jog rendelkezései nem
értelmezhetők oly módon, hogy ezek korlátozzák a szervező vagy
közvetítő arra vonatkozó jogát, hogy jogorvoslatot igényeljen bármely
olyan harmadik féllel szemben, aki hozzájárult a kártérítést, az árcsökkentést
vagy az egyéb kötelezettségeket kiváltó eseményhez. 21. cikk
Az irányelv kötelező jellege (1)
A szervező nyilatkozata, miszerint kizárólag
az utazási szolgáltatás nyújtójaként, közvetítőként vagy más
minőségben jár el, valamint hogy valamely utazási forma ezen irányelv értelmében
nem minősül utazási csomagnak, nem mentesíti a szervezőt az ezen
irányelv értelmében őt terhelő kötelezettségek alól. (2)
Az utazók nem mondhatnak le az ezen irányelvet
átültető nemzeti intézkedések révén őket megillető jogokról. (3)
Az utazóra nézve nem kötelező erejűek
azok a szerződéses megállapodások vagy az utazó által tett olyan
nyilatkozatok, amelyek közvetlenül vagy közvetve ahhoz vezetnek, hogy az utazók
lemondanak az ebből az irányelvből eredő jogaikról, vagy e jogok
korlátozását eredményezik, illetve amelyek célja, hogy megkerüljék az irányelv
alkalmazását. 22. cikk
Jogérvényesítés A tagállamok gondoskodnak az irányelv betartását
biztosító megfelelő és hatékony eszközökről. 23. cikk
Szankciók A tagállamok meghatározzák az ezen irányelvnek
megfelelően elfogadott tagállami rendelkezések megsértéséért a
kereskedőkre kiróható szankciókat, továbbá megtesznek valamennyi szükséges
intézkedést e szankciók érvényesítése érdekében. Az előírt szankcióknak
hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. 24. cikk
A Bizottság jelentéstételi és felülvizsgálati kötelezettsége [hatálybalépésétől számított öt év]-ben a
Bizottság jelentést terjeszt elő ezen irányelv alkalmazásáról az Európai
Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez adott esetben jogalkotási
javaslatokat kell csatolni az irányelvnek a utazók jogai terén tapasztalható
fejleményekhez való hozzáigazítása céljából. 25. cikk
A 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU irányelv módosítása 1. A 2006/2004/EK rendelet
mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. A 2006/2004/EK rendeletet és a 2011/83/EU
irányelvet módosító, valamint a 90/314/EGK tanácsi irányelvet hatályon kívül
helyező, az utazási csomagokról és az igény szerint összeállított utazási
formákról szóló, [az elfogadás napja] [irányelv] európai parlamenti és tanácsi
irányelv (HL […])”. 2. A 2011/83/EU irányelv 3.
cikke (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép: „g) A 2006/2004/EK rendeletet és a 2011/83/EU
irányelvet módosító, valamint a 90/314/EGK tanácsi irányelvet hatályon kívül
helyező, az utazási csomagokról és az igény szerint összeállított utazási
formákról szóló, [az elfogadás napja] [...] európai parlamenti és tanácsi
irányelvben (HL […]) meghatározott szervezett utazási formák vonatkozásában”,
kivéve a 8. cikk (2) bekezdését, a 19. cikket, a 21. cikket és a 22. cikket. VIII. fejezet
Záró rendelkezések 26. cikk
Hatályon kívül helyezés A 90/314/EK irányelv [ezen irányelv
hatálybalépésétől számított 18 hónap]-val/-vel hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvre történő
utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre az irányelvre vonatkoznának, és a I.
mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni. 27. cikk
Átültetés a nemzeti jogba (1)
A tagállamok legkésőbb [ezen irányelv
hatálybalépésétől számított 18 hónap]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz,
hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét
haladéktalanul megküldik a Bizottság számára. (2)
Ezeket a rendelkezéseket [ezen irányelv
hatálybalépésétől számított tizennyolc hónap]-tól/-től kezdve alkalmazzák.
(3)
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a
rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz
hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A
hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (4)
A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk
azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által
szabályozott területen fogadnak el. 28. cikk
Hatálybalépés Ez az irányelv az [Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon] lép hatályba. 29. cikk
Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, -án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök I. MELLÉKLET[33] A szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv cikkeinek számozása || A cikkek számozása ebben az irányelvben 1. cikk || 1. cikk (módosítva) 2. cikk (1) bekezdés || 3. cikk (2) bekezdés (módosítva) és a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontja 2. cikk (2) bekezdés || 3. cikk (8) bekezdés (módosítva) 2. cikk (3) bekezdés || 3. cikk, (9) bekezdés (módosítva) 2. cikk (4) bekezdés || 3. cikk (6) bekezdés (módosítva) 2. cikk (5) bekezdés || 3. cikk (3) bekezdés (módosítva) 3. cikk (1) bekezdés || törölve 3. cikk (2) bekezdés || Törölve, ugyanakkor főbb részei átvéve a 4. és 5. cikkbe (módosítva) 4. cikk (1) bekezdés || 4. cikk (1) bekezdés (módosítva) bekezdésében, 6. cikk (2) bekezdés (módosítva) és 6. cikk (4) bekezdés (módosítva) 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának iv. alpontja || törölve 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja || 6. cikk (2) bekezdés (módosítva) 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja || 5. cikk (3) bekezdés (módosítva), valamint 6. cikk (1) és (3) bekezdés (módosítva) 4. cikk (2) bekezdésének c) pontja || Törölve 4. cikk (3) bekezdés || 7. cikk (módosítva) 4. cikk (4) bekezdés || 8. cikk (módosítva) 4. cikk (5) bekezdés || 9. cikk (2) bekezdés (módosítva) 4. cikk (6) bekezdés || A 9. cikk (3) és (4) bekezdés (módosítva) és 10. cikk (3) és (4) bekezdés (módosítva) 4. cikk (7) bekezdés || 11. cikk, (3), (4) és (7) bekezdés (módosítva) 5. cikk (1) bekezdés || 11. cikk (1) bekezdés (módosítva) 5. cikk (2) bekezdés || A 12. cikk (2), (3) és (4) bekezdés (módosítva) és 14. cikk (módosítva) 5. cikk (3) bekezdés || 21. cikk (3) bekezdés (módosítva) 5. cikk (4) bekezdés || 6. cikk (2) bekezdésének c) pontja (módosítva) és 12. cikk (3) bekezdésének b) pontja (módosítva) 6. cikk || 11. cikk (2) bekezdés (módosítva) 7. cikk || 15. cikk (módosítva) és 16. cikk (módosítva) 8. cikk || Törölve 9. cikk (1) bekezdés || 27. cikk (1), (2) és (3) bekezdés (módosítva) 9. cikk (2) bekezdés || 27. cikk (4) bekezdés (módosítva) 10. cikk || 29. cikk PÉNZÜGYI
KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
FŐBB ADATAI 1.1 A
javaslat/kezdeményezés címe 1.2 A
tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 1.3 A
javaslat/kezdeményezés típusa 1.4 Célkitűzések
1.5 A
javaslat/kezdeményezés indoklása 1.6 Az
intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama 1.7 Tervezett
irányítási módszer(ek) 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1 A
nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 2.2 Irányítási
és kontrollrendszer 2.3 A
csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1 A
többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely
kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások? 3.2 A
kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1 A kiadásokra gyakorolt becsült
hatás összegzése 3.2.2. Az operatív
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3. Az igazgatási
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi
kerettel való összeegyeztethetőség 3.2.5. Harmadik felek részvétele a
finanszírozásban 3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi
hatás
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe
A
szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK tanácsi irányelv
felülvizsgálatára irányuló javaslat 1.2. A tevékenységalapú irányítás
/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai
terület(ek)[34]
33.
cím – Jogérvényesülés 1.3. A javaslat/kezdeményezés
típusa X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre
irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti
projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[35] ¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi
intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek
megfelelően módosított intézkedésre irányul 1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által
érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek) Annak
lehetővé tétele, hogy az egyének fogyasztói és vállalkozói
minőségükben érvényesíthessék az uniós jogrendszerből származó
jogaikat, és így biztosítsák a jog érvényesülésén alapuló európai térség
igénybevételét. 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és
a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett tevékenység(ek) sz.
konkrét célkitűzés A
belső piacon a több országra kiterjedő kereskedelem
egyszerűsítésére és a fogyasztói bizalom megerősítése A
tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett tevékenység(ek) 33.02 1.4.3. Várható eredmény(ek) és
hatás(ok) Tüntesse fel, milyen
hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a
kedvezményezettekre/célcsoportokra. –
Versenyképesebb és tisztességesebb
versenyfeltételek biztosítása az utazási piacon működő vállalkozások
számára; –
Az utazási csomagokkal kapcsolatos szolgáltatásokra
vonatkozó, határokon átnyúló kínálat bővítése a költségek és a szervezett
utazások piacára vonatkozó, több országra kiterjedő kereskedelmet
hátráltató akadályok csökkentése által; –
A fogyasztókat érő károk csökkentése és az átláthatóság
növelése azon utazók számára, akik kombinált utazási szolgáltatásokat
vásárolnak; 1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók Tüntesse fel a
javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé
tevő mutatókat. –
A határokon átnyúló kereskedelem növekedése a
szervezett utazások piacán; –
A szervezett utazások piacán működő
vállalkozásokat terhelő megfelelési költségek; –
Az üdülésük során védelemben részesülő
fogyasztók számának növelése; –
A különböző típusú utazási előkészületek
kapcsán problémákat tapasztaló fogyasztók számának csökkentése; 1.5. A javaslat/kezdeményezés
indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon
kielégítendő szükséglet(ek) –
Az ugyanazon utazás vagy üdülés tekintetében
kombinált utazási szolgáltatásokat vásárló utazók számára biztosított védelem
pontosítása és korszerűsítése elsősorban azáltal, hogy a
felülvizsgált irányelv hatályát kiterjesztik az online utazási csomagokra és az
igény szerint összeállított utazási formákra, valamint a hagyományos utazási
irodákban végrehajtott foglalások során biztosított védelmet célzott módon,
egyértelműbben szabályozzák. Ez valamennyi piaci szereplő számára
nagyobb átláthatóságot eredményez. –
Annak biztosítása, hogy az utazók jobb
tájékoztatást kapnak az általuk vásárolt utazási termékekről, és
egyértelműbb jogorvoslati lehetőségeket vehessenek igénybe hibás
teljesítés esetén, ezáltal jelentősen mérsékelve az őket ért
hátrányokat. –
A határokon átnyúló kereskedelmet hátráltató
akadályok minimálisra csökkentése és a szervezett utazási formákat határokon
átnyúlóan értékesíteni kívánó kereskedőket terhelő megfelelési
költségek csökkentése; 1.5.2. Az uniós részvételből
adódó többletérték ·
A javaslat megszünteti a belső piac
széttagoltságát, ami akadályozza a határon átnyúló kereskedelmet folytató
kereskedőket, továbbá megszünteti a verseny torzulását, ezzel párhuzamosan
– az új piaci tendenciák figyelembevételével – erősíti a fogyasztók
védelmét. ·
A tagállami jogszabályok közötti, belső piaci
akadályokat és versenytorzulást eredményező eltérések miatt a fenti
célkitűzéseket a tagállamok nem érhetik el megfelelően. Ha a
tagállamok az új piaci tendenciákra, a szabályozási hiányosságokra és az uniós
jogszabályok következetlenségeire nem összehangolt módon reagálnak, úgy ez
tovább növeli a belső piac széttagoltságát, és ezáltal súlyosbítja a
problémát. 1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok
tanulsága ·
A szervezett utazási formákról szóló, 1990. évi
irányelv jelentősen hozzájárult az egységes piac fejlődéséhez, mivel
fokozta a versenyt és javította az ajánlatok általános minőségét. A
korszerűsített irányelvnek hasonló pozitív eredményekkel kell járnia a
fogyasztók és a vállalkozások számára. ·
A fogyasztók jogairól szóló irányelvnek hasonló
célkitűzései vannak, mint a felülvizsgált irányelvnek: csökkenteni kell a
határokon átnyúló kereskedelmet hátráltató akadályokat és biztosítani kell a
fogyasztók magas szintű védelmét. Mivel azonban az irányelv csak
legkésőbb 2014. június 13-ig kerül alkalmazásra valamennyi tagállamban, a
levont tanulságok köre korlátozott. 1.5.4. Egyéb pénzügyi eszközökkel
való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia ·
Ez a javaslat összhangban áll a magas szintű
fogyasztóvédelem elérésének céljával, mivel olyan kötelező erejű, az
utazók védelmére vonatkozó szabályokat tartalmaz, amelyektől a tagállamok
vagy a kereskedők a fogyasztó kárára nem térhetnek el. ·
A javaslat kiegészíti a meglévő európai uniós
jogszabályokat, különösen a tisztességtelen szerződési feltételekről
szóló irányelvet (1993/13/EGK), a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról
szóló irányelvet (2005/29/EK), a fogyasztók jogairól szóló irányelvet (2011/83/EU),
az utasok jogainak területét érintő rendeleteket (2004/261/EK rendelet, 1371/2007/EK
rendelet, 1177/2010/EK rendelet és 181/2011/EK rendelet), valamint az
elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvet és a belső
piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet. ·
A javaslat kiegészíti továbbá a szerződéses
kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK rendeletet (Róma I.) és
a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendeletet (Brüsszel
I.); a javaslat különösen nem változtatja meg az említett rendeletek utazási
csomagokra tett utalásait, amint azt az Európai Unió Bírósága a C-585/08. és C-144/09.
sz. (Pammer és Alpenhof) egyesített ügyekben kifejtette. 1.6. Az intézkedés és a pénzügyi
hatás időtartama ¨ A javaslat/kezdeményezés határozott
időtartamra vonatkozik –
¨ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től
ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig –
¨ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig X A javaslat/kezdeményezés határozatlan
időtartamra vonatkozik –
Beindítási időszak: n-tól/-től n+3-ig
tart –
azt követően: rendes ütem. 1.7. Tervezett irányítási
módszer(ek)[36]
X Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság
által ¨ Centralizált irányítás közvetetten a
következőknek történő hatáskör-átruházással: –
¨ végrehajtó ügynökségek –
¨ a Közösségek által létrehozott szervek[37] –
¨ tagállami közigazgatási /közfeladatot ellátó szervek –
¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön
intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke
szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott
személyek ¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal ¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal
¨ nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze
meg) Egynél több irányítási
módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a
„Megjegyzések” rovatban. Megjegyzések Az irányelv
végrehajtása várhatóan nem igényel jelentős forrásokat. 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a
jelentéstételre vonatkozó rendelkezések Ismertesse a nyomon
követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit. ·
5 évvel hatályba lépése után a Bizottság jelentést
terjeszt elő ezen irányelv alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a
Tanácsnak. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni
az irányelvnek a utazók jogai terén tapasztalható fejleményekhez való
hozzáigazítása céljából. 2.2. Irányítási és
kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok) ·
Az irányelv tagállamok általi késedelmes átültetése 2.2.2. Tervezett ellenőrzési
mód(ok) ·
Rendes bizottsági ellenőrzés /
kötelezettségszegési eljárások az irányelv átültetésével és végrehajtásával
kapcsolatban. 2.2.3. Az ellenőrzések költsége
és haszna és a megfelelési problémák várható aránya ·
A nemzeti jogba való átültetés ellenőrzésével
és az esetleges kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos általános
költségek. 2.3. A csalások és a
szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések Tüntesse fel a
meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket. ·
Tárgytalan. 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A többéves pénzügyi keret mely
fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a
kiadások? · Jelenlegi költségvetési tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül
pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám [Megnevezés…] || diff./nem diff. ([38]) || EFTA-országoktól[39] || tagjelölt országoktól[40] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében || 33. 02. 01. – Jogok és uniós polgárság – Az uniós polgárok jogainak védelme és érvényesítése || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM · Létrehozandó új költségvetési tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül
pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám [Megnevezés…] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében || [XX.YY.YY.YY] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM 3.2. A kiadásokra gyakorolt
becsült hatás Tekintettel
az igen alacsony igazgatási költségekre, ez a rész nem kerül kitöltésre. A
számítások az átültetés felügyelete és az n+5 évben esedékes jelentés
elkészítése kapcsán egy AD besorolású tisztviselői álláshely teljes
munkaidős egyenértékének 20 %-át vették alapul. A kiadásokra
gyakorolt becsült hatás összegzése millió EUR (három tizedesjegyig) A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám 3. || A jog érvényesülése, biztonság és polgárok.......................................... Főigazgatóság: Jogérvényesülési Főigazgatóság || || || 2014. év [41] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN Operatív előirányzatok || || || || || || || || Költségvetési tétel száma: 33.02.01. || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 200. || || 0 || 0,200 Kifizetési előirányzatok || || 0 || 0 || 0 || 0 || 0,200 || || 0 || 0,200 A Jogérvényesülési Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || 0,200 || || || 0,200 Kifizetési előirányzatok || || || || || || 0,200 || || || 0,200
A javaslat 24. cikkének megfelelően az N+5. évben felülvizsgálatra kerül
majd sor, amelyhez valószínűleg külső támogatás vagy egy tanulmány
elkészítése társul. A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások” millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN Főigazgatóság: Jogérvényesülési Főigazgatóság || Humánerőforrás || 0,026 || 0,026 || 0,026 || 0,026 || 0,026 || 0,026 || 0,026 || 0,184 Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || Jogérvényesülési Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,026 || 0,026 || 0,026 || 0,026 || 0,026 || 0,026 || 0,026 || 0,184 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,026 || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,184. millió EUR (három tizedesjegyig) || || || N. év[42] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN || A többéves pénzügyi keret 1-5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,026 || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,226. || 0,026. || 0,026. || 0 384. || || Kifizetési előirányzatok || 0,026 || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,226. || 0,026. || 0,026. || 0 384. || 3.2.1. Az operatív
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív
előirányzatok felhasználását –
X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív
előirányzatok felhasználását vonja maga után: Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR
(három tizedesjegyig) Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2104. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Típus[43] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség 1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[44] A nemzeti jogba való átültetés felülvizsgálata || || || || || || || || || || || || || || || || – Teljesítés || || || || || || || || || || || 1 || 0,200 || || . || || || 1. || 0,200. – Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || – Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || Az 1. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || 2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || || || || || || || || || || || || || || || || – Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || Az 2... konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || 1 || 0,200 || || || || || 1. || 0,200. 3.2.2. Az igazgatási
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.2.1. Összegzés –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási
előirányzatok felhasználását. –
X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási
előirányzatok felhasználását vonja maga után: millió EUR (három
tizedesjegyig) || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,184. Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,026 || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,184. A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[45] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || || Humánerőforrás || || || || || || || || Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || || ÖSSZESEN || 0,026 || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,026. || 0,184. || || || || || || || 0 013. || 0,0,091 A szükséges
igazgatási előirányzatoknak az adott főigazgatóság rendelkezésére
álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy a főigazgatóságon belül
átcsoportosított előirányzatokkal kell eleget tenni. A források adott
esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves
elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további
juttatásokkal.
3.2.2.2. Becsült humánerőforrás-szükségletek –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást. –
X A javaslat/kezdeményezés az alábbi
humánerőforrás-igénnyel jár: A becsléseket teljes munkaidős összegben
kell kifejezni (vagy legfeljebb egy tizedesjegyig) || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) || || 33 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 0.2 || 0.2 || 0.2 || 0.2 || 0.2 || 0.2 || 0.2 || XX 01 06 00 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || || || || || || || || XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || || XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || || 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || || || || || || || || || || Külső személyzet (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve: (FTE) kifejezve || || XX 01 02 01(AC, INT, END a teljes keretből)) || || || || || || || || XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || || XX 01 04 yy || - a központban || || || || || || || || - a küldöttségeknél || || || || || || || || XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || || || 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban || || || || || || || || Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || || ÖSSZESEN || 0.2 || 0.2 || 0.2 || 0.2 || 0.2 || 0.2 || 0.2 A humánerőforrás-igényeknek az adott
főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt
személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli
személyzetátcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a
költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási
eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további
juttatásokkal. Az elvégzendő
feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Szokásos felügyeleti feladat annak megállapítására, hogy a tagállamok időben és helyesen ültetik át a jogszabályt. Az n+5. évben jelentés készítése. Külső munkatársak || Tárgytalan 3.2.3. A jelenlegi többéves pénzügyi
kerettel való összeegyeztethetőség –
X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető
a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret
vonatkozó fejezetének átprogramozása. Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi
keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő
összegeket. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz
alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.[46] Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett
fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket. […] 3.2.4. Harmadik felek részvétele a
finanszírozásban –
X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő
harmadik felek általi társfinanszírozást. –
A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült
társfinanszírozást irányozza elő: előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig) || N. év || N+1. év. || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || || 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás –
X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi
hatása a bevételre. –
¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre
gyakorolt hatása a következő: –
¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást –
¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást millió EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[47] N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető ... jogcímcsoport || || || || || || || || Az egyéb címzett
bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési
tétel(eke)t. […] Ismertesse a bevételre
gyakorolt hatás számításának módszerét. […] [1] A
Bizottság közleménye: „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja –
az európai turizmus új politikai kerete” COM(2010) 352 végleges, 2010.6.30. [2] A
Tanács 1990. június 13-i 90/314/EGK irányelve a szervezett utazási formákról. [3] A
C-400/00. sz. Club-Tour ügy, 2002. április 30. [4] SEC(1999)
1800 final. [5] Pl.
a Tanács fogyasztóvédelmi ügyekről szóló 2225. ülésén megfogalmazott
tanácsi következtetések, az Európai Parlament 2002. január 16-i állásfoglalása
(2001/2136(INI)), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. május 11-i
véleménye (Hivatalos Lap C 132.) valamint az európai fogyasztói tanácsadó
csoport 2010. április 21-i és 2013. február 8-i véleményei. [6] COM(2010) 603
végleges és COM(2013) 269 final. [7] COM(2012) 225
final. [8] COM(2012)
573 final – II. melléklet. [9] Eurostat,
Data in focus (Fókuszban az adatok), 66/2011. [10] http://ec.europa.eu/consumers/strategy/docs/study_consumer_detriment.pdf [11] A
fogyasztók kárát úgy határozták meg, mint az egyéni fogyasztók számára
kedvezőtlen eredményeket bizonyos referenciaértékekhez, mint például a
megalapozott várakozásokhoz képest. A tanulmány a kedvezőtlen
tapasztalatokkal rendelkező fogyasztókat érintő utólagos eredményekre
fókuszál, ideértve a pénzügyi és a nem pénzügyi sérelmet, többek között az
időveszteséget. [12] A
Bizottság közleménye COM(2010) 573, 2010.10.19. [13] HL C […]., [...], […]. o. [14] HL C […]., [...], […]. o. [15] HL L 158., 1990.6.23., 59. o. [16] Lásd
a C-400/00. sz. Club Tour, Viagens e Turismo SA kontra Alberto Carlos Lobo
Gonçalves Garrido és Club Med Viagens Ld ügyben hozott ítéletet
(EBHT 2002., I-04051. o.). [17] Lásd a 2003/31/EK és a 2006/123/EK irányelvet, valamint az
1107/2006/EK, az 1008/2008/EK, az 1371/2007/EK, a 181/2011/EU, az 1177/2010/EU
és a 2111/2005/EK rendeletet. [18] 2001/539/EK:
A Tanács határozata (2001. április 5.) a nemzetközi légi szállítás egyes
szabályainak egységesítéséről szóló egyezménynek (Montreali Egyezmény) az
Európai Közösség részéről történő megkötéséről (HL L 194, 2001.7.18.,
38. o.) [19] 2013/103/EU:
A Tanács határozata (2011. június 16.) az Európai Uniónak az 1999. június 3-i
vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti
fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról szóló, az Európai Unió és
a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet közötti megállapodás
aláírásáról és megkötéséről (HL L 51., 2013.2.23., 1. o.) [20] 2012/22/EU:
A Tanács határozata (2011. december 12.) az Európai Uniónak a tengeri utas- és
poggyászszállításról szóló 1974. évi athéni egyezményhez csatolt 2002. évi
jegyzőkönyvhöz – a 10. és 11. cikkei kivételével – való csatlakozásáról
(HL L 8, 2012.1.12., 1.o.). [21] Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete a
visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az
utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak
megállapításáról szóló 261/2004/EK rendeletnek, valamint a légi fuvarozók
felelősségéről szóló 2027/97/EGK rendeletnek az utasok és poggyászaik
légi szállítása tekintetében történő módosításáról – COM/2013/130
final. [22] HL
C 46., 2004.2.14., 1. o. [23] COM(2013)
129., 2013.3.18. [24] HL
L 293., 2008.10.31., 3. o. [25] HL L 376., 2006.12.27., 36. o. [26] HL
L 304., 2011.11.22., 64. o. [27] HL
L 177., 2008.7.4., 6. o. [28] HL
L 204., 2006.7.26., 1. o. [29] HL
L 46., 2004.2.17., 1. o. [30] HL
L 315., 2007.12.3., 14. o. [31] HL
L 334., 2010.2.17., 1. o. [32] HL
L 55., 2011.2.28., 1. o. [33] Ez
a jegyzék csupán tájékoztatási célt szolgál. Amennyiben ezen irányelv valamely
cikke mellett a jegyzékben a 90/314/EGK egyik megfelelő cikke áll, úgy ez
azt jelenti, hogy a 90/314/EGK irányelv valamely előírásának legalább
bizonyos részei részét képezik ezen irányelvnek is; az érintett rendelkezések
megszövegezése ettől függetlenül nem azonos. [34] Tevékenységalapú
irányítás: ABM (Activity-Based Management), tevékenységalapú
költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting). [35] A
költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint. [36] Az
egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben
szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési
Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html [37] A
költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek. [38] diff.
= differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált
előirányzatok. [39] EFTA:
Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [40] Tagjelölt
országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok. [41] Az
N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. [42] Az
N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. [43] A
teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl.
finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.). [44] Az
1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés. [45] Technikai
és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy
intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban:
BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [46] Lásd
az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [47] A
tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó
összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó
összegeket kell megadni.