This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013PC0273
Proposal for a COUNCIL DECISION authorising Member States to sign, in the interests of the European Union, the Arms Trade Treaty
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a fegyverkereskedelmi szerződésnek az Európai Unió érdekében történő aláírására a tagállamoknak adott felhatalmazásról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a fegyverkereskedelmi szerződésnek az Európai Unió érdekében történő aláírására a tagállamoknak adott felhatalmazásról
/* COM/2013/0273 final - 2013/0146 (NLE) */
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a fegyverkereskedelmi szerződésnek az Európai Unió érdekében történő aláírására a tagállamoknak adott felhatalmazásról /* COM/2013/0273 final - 2013/0146 (NLE) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. Bevezetés 2006-ban elfogadott 61/89 jelzetű
határozatában az ENSZ fegyverkereskedelmi szerződés (ATT) kidolgozását
kezdeményezte a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása
érdekében. A kezdeményezés célja az volt, hogy létrehozzon egy jogilag kötelező
érvényű szerződést, amely a behozatalra, a kivitelre és a kereskedelemre
vonatkozó egységes nemzetközi előírások szigorításával felelősségteljesebbé
teszi a hagyományos fegyverek legális kereskedelmét. 2007 és 2009 során intenzív előkészítő munka
zajlott, melyet a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló első ENSZ-konferencia
követett 2012. július 2–27. között. Habár a
konferencia résztvevőinek nem sikerült megegyezésre jutniuk, megfogalmazták a
szerződés első tervezetének szövegét. A legutóbbi, 2013 márciusában tartott
ENSZ-konferencián átdolgozták a szerződés tervezetét, egyetértés azonban még
mindig nem alakult ki, mivel három állam továbbra is elutasította az elnök
javaslatát. A szerződést végül 2013. április 2-án fogadták el minősített
többséggel. A legtöbb ENSZ-tagállam egyetértett abban, hogy 2013. június 3-ra
tűzzék ki a szerződés aláírásra való megnyitásának napját. 1.2. Uniós
hatáskör Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
(EUMSZ) 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített, a külső hatáskörökre vonatkozó
szabályoknak megfelelően a fegyverkereskedelmi szerződés olyan területeket
érint, amelyek az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A
fegyverkereskedelmi szerződés többek között olyan intézkedéseket (például
kiviteli vagy behozatali ellenőrzéseket) ír elő, amelyek az Unió közös
kereskedelempolitikájának hatálya alá tartoznak. Ezen
a területen belül a fegyverkereskedelmi szerződés az uniós jog olyan területeit
érinti, amelyekre már előrehaladott szabályozás jellemző. A fentieken túl a következő másodlagos uniós jogi
aktusok szintén jelentőséggel bírnak a szerződés szempontjából: a) az Európai
Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/43/EK irányelve a védelmi
vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek
egyszerűsítéséről, b) a Tanács 1991. június 18-i 91/477/EGK irányelve a
fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről, c) az Európai Parlament
és a Tanács 2012. március 14-i 258/2012/EU rendelete az Egyesült Nemzeteknek a
nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek,
részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról ás kereskedelméről
szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének
végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és
lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak
létrehozásáról. Mivel a fegyverkereskedelmi szerződés az EU
kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéskörökre vonatkozik, a tagállamok nem
dönthetnek önállóan a szerződés aláírásáról. A szerződést – az Unió érdekét
szem előtt tartva – csak azután írhatják alá, hogy a Bizottság javaslatára a
Tanács ilyen irányú felhatalmazást adott nekik. 1.3. A
fegyverkereskedelmi egyezmény részletei és kiterjedése A fegyverkereskedelmi szerződésnek az a célja,
hogy a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozásával és a
tiltott fegyverkereskedelem visszaszorításával hozzájáruljon a nemzetközi és
regionális béke, biztonság és stabilitás megteremtéséhez. A fegyverkereskedelmi
szerződés előírásokat határoz meg a hagyományos fegyverek átadására
vonatkozóan, és arra kötelezi a részes államokat, hogy minden hagyományos
fegyver és lőszer kivitelét ellenőrizzék annak érdekében, hogy azokat ne
lehessen többek között emberi jogi visszaéléshez, terrorcselekményhez és a
humanitárius jog megsértéséhez felhasználni. A fegyverkereskedelmi szerződés előírja, hogy
a fegyvereladásokat értékelésnek kell alávetni, és hogy az importáló és az
exportáló államnak intézkedéseket kell hoznia a hagyományos fegyverek
eltérítésének megakadályozására. A fentieken túl a szerződés a
fegyverkereskedelem átláthatóságát azáltal is erősíti, hogy nyilvántartás
vezetésére, valamint a Titkárságnak és a többi részes államnak való
jelentéstételre ösztönzi az államokat. A fegyverkereskedelmi szerződés
rendelkezései a hagyományos fegyverek következő kategóriáira vonatkoznak:
harckocsik, fegyveres harci járművek, nagy űrméretű tüzérségi rendszerek, harci
repülőgépek, harci helikopterek, hadihajók, rakéták és rakétaindítók, kézi
lőfegyverek és könnyűfegyverek. A szerződés hatálya ezenkívül a felsorolt
fegyverek lőszereire, alkotóelemeire és alkatrészeire is kiterjed. 1.4. A szerződés
hatása az uniós vívmányokra A fegyverkereskedelmi szerződés hatással
lehet az Európai Unió által elfogadott egységes szabályok alkalmazási körére,
vagy módosíthatja azt. Ezért a Tanács azon .../2013 határozatának
mellékletében, melyben felhatalmazta Bizottságot arra, hogy az Unió hatáskörébe
tartozó kérdésekben tárgyalásokat folytasson a fegyverkereskedelmi
szerződésről, a következő tárgyalási irányelveket határozta meg: 1. A fegyverkereskedelmi szerződés nem
tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek megakadályozzák a tagállamokat az
alábbi jogi aktusok alkalmazásában: a) a Tanács 1991. június 18-i 91/477/EGK
módosított irányelve a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről; b) a Tanács 93/15/EGK 1993. április 5-i
módosított irányelve a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára
és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról; c) az Európai Parlament és a Tanács 2009.
május 6-i 2009/43/EK módosított irányelve a védelmi vonatkozású termékek
Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről. 2. A fegyverkereskedelmi szerződés nem
tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek korlátozzák az áruk, a személyek, a
szolgáltatások és a tőke szabad mozgását az Unió belső piacán, hacsak az EUMSZ 36.cikke,
45. cikkének (3) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése, 65.cikke vagy 346.
cikke e korlátozást kifejezetten nem indokolja. 3. A szerződésben által előírt minden
olyan rendelkezés, amely korlátozza az Unióba irányuló behozatalt, az Unióból
történő kivitelt vagy az Unió területén áthaladó tranzitot, összhangban kell,
hogy legyen az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel, különös tekintettel a
következőkre: a) a Tanács 2009. február 26-i 260/2009/EK
rendelete a behozatalra vonatkozó közös szabályokról; b) a Tanács 2009. október 19-i 1061/2009/EK
rendelete a kivitelre vonatkozó közös szabályokról; c) az Európai Parlament és a Tanács 2012.
március 14-i 258/2012/EU rendelete az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi
szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik,
alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló
jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének
végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és
lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak
létrehozásáról; d) az Európai Parlament és a Tanács 2009.
május 6-i 2009/43/EK módosított irányelve a védelmi vonatkozású termékek
Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről. Az említett európai uniós jogi aktusok az
uniós joganyag részét képezik, ezért alapvető szempont, hogy a
fegyverkereskedelmi szerződés elfogadása ne kérdőjelezze meg őket. Mivel a
szerződés nem tartalmaz a regionális integrációs szervezetekre vonatkozó,
úgynevezett RIO-záradékot, ezért különösen fontos a belső piacra vonatkozó
jogszabályok védelme. Ennek megfelelően részletes elemzés készült a
Tanács vonatkozó tárgyalási irányelvei alapján, és az megállapította, hogy a
fegyverkereskedelmi szerződés rendelkezései (6., 7., 9. és 26. cikke)
összhangban vannak az uniós vívmányokkal. Amennyiben az összeegyeztethetőséggel
kapcsolatban mégis probléma merülne fel, a 26. cikk (1) bekezdése lehetőséget
nyújt ezek megoldására. E cikk értelmében a szerződés végrehajtása nem sértheti
a részes államok azon kötelezettségeit, amelyeket meglévő vagy jövőbeli
nemzetközi megállapodások részes feleiként vállalnak, és amelyek összhangban
vannak a szerződéssel. Az Európai Unió nem csatlakozhat a
fegyverkereskedelmi szerződéshez, mivel annak jelenlegi szövege kizárólag
részes államokra érvényes. Az egyezmény azonban lehetővé teszi a későbbi
módosításokat, így amennyiben a részes államok háromnegyede megszavazza, az
Európai Unió is a szerződés részes felévé válhat. 1.5. A szerződés
aláírása Maga az Európai Unió nem írhatja alá a
fegyverkereskedelmi szerződést. A szerződés azonban részben az Unió, részben a
tagállamok hatáskörébe tartozik, ezért az uniós intézményeknek és a
tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a
fegyverkereskedelmi szerződés aláírása egyhangúlag megtörténjen, és a
szerződésből fakadó kötelezettségek teljesüljenek. Figyelembe véve a tagállamok azon szándékát,
hogy 2013. június 3-án alá kívánják írni a fegyverkereskedelmi szerződést,
kiemelten fontos a szerződés aláírására felhatalmazó tanácsi határozat
előkészítése és elfogadása. A határozat elfogadása után a Bizottság egy második
tanácsi határozatjavaslatot fog előterjeszteni, amely az Európai Parlament
jóváhagyása esetén felhatalmazza a tagállamokat a szerződés megerősítésére. 1.6. Következtetés A
béketeremtés és a humanitárius erőfeszítések sikere érdekében elengedhetetlenül
fontos, hogy megszűnjön a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének
szabályozatlansága. A hagyományos fegyverek
behozatalára, kivitelére és átadására vonatkozó egységes, jogilag kötelező
érvényű előírások meghatározásával a fegyverkereskedelmi szerződés hozzájárul a
fegyverkereskedelem átláthatóbbá és felelősségteljesebbé tételéhez, ami az
Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak egyaránt célja. A szerződés
alkalmas lehet a nemzetközi béke és a globális biztonság megerősítésére. A hagyományos fegyverek illegális vagy nem
megfelelően szabályozott kereskedelme emberéletek kioltásához vezet – évente
több mint 740 000 férfi, nő és gyermek hal meg fegyveres erőszak
következtében. Ezért kiemelt fontosságú a
fegyverkereskedelmi szerződés gyors hatálybalépése, ennek pedig alapvető
feltétele, hogy a tagállamok 2013. június 3-án ünnepélyes keretek között
aláírják a szerződést. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Tárgytalan. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 1. cikk Tekintettel arra, hogy az EU nem csatlakozhat
a szerződéshez, a cikk felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy aláírják a
jelenlegi szerződést, amely az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó
kérdéseket érint. 2. cikk A cikk arra ösztönzi az EU tagállamait, hogy
lehetőség szerint a megjelölt napon írják alá a szerződést. Több tagállam is
felhívta a figyelmet arra, hogy a megjelölt napon való aláírás egyértelműen
jelezné az EU és tagállamai elkötelezettségét a fegyverkereskedelmi szerződés
mihamarabbi végrehajtása iránt. A fegyverkereskedelmi szerződés 20. cikke
szerint a szerződés hatálybalépéséhez ötven állam megerősítése szükséges. Az
uniós tagállamok aláírása ezért fontos lépést jelentene e cél elérése
érdekében. 3. cikk A határozat célja, hogy felhatalmazza a tagállamokat,
hogy a szerződést magukra nézve kötelezőnek ismerjék el, ezért a határozat
címzettjei maguk a tagállamok. 4. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK Nincsenek. 2013/0146 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a fegyverkereskedelmi szerződésnek az Európai
Unió érdekében történő aláírására a tagállamoknak adott felhatalmazásról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló
szerződésre és különösen annak 114. cikkére és 207. cikke (3) bekezdésére,
összefüggésben a 218. cikk (5) bekezdésével, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel: (1) 2013. március 11-én a Tanács
felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó
kérdésekben tárgyalásokat folytasson az Egyesült Nemzetek Szervezete keretein
belül a fegyverkereskedelmi szerződésről. (2) Az Egyesült Nemzetek
Szervezetének Közgyűlése 2013. április 2-án elfogadta a fegyverkereskedelmi
szerződés szövegét[1].
A Közgyűlés egyben felkérte a részes államokat, hogy 2013. június 3-án
ünnepélyes keretek között írják alá a szerződést. (3) A szerződésnek az a célja,
hogy a lehető legmagasabb szinten, egységes nemzetközi előírásokkal szabályozza
a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmét, és megelőzze, illetve
megszüntesse a hagyományos fegyverek illegális kereskedelmét. A tagállamok
elégedettek voltak a tárgyalások eredményével, és támogatták a szerződés
mielőbbi aláírását. (4) A szerződés rendelkezései a
hagyományos fegyverek és robbanószerek kereskedelme tekintetében érintik az
Unió közös kereskedelmi politikára és belső piaci szabályokra vonatkozó
kizárólagos hatáskörét. (5) Az Európai Unió nem írhatja
alá a szerződést, mivel annak csak államok lehetnek részes felei. (6) Az EUMSZ. 2. cikkének (1)
bekezdése alapján ezért a Tanácsnak fel kell hatalmaznia a tagállamokat a
szerződés aláírására, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A Tanács felhatalmazza a tagállamokat, hogy
aláírják a fegyverkereskedelmi szerződést. 2. cikk A Tanács arra ösztönzi tagállamokat, hogy a
szerződést a 2013. június 3-án New Yorkban tartandó aláírási ünnepségen vagy a
lehető legkorábbi lehetséges időpontban írják alá. 3. cikk Ennek a határozatnak a tagállamok a
címzettjei. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök [1] A/CONF.217/2013/L.3