52013PC0273

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. Bevezetés

2006-ban elfogadott 61/89 jelzetű határozatában az ENSZ fegyverkereskedelmi szerződés (ATT) kidolgozását kezdeményezte a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása érdekében. A kezdeményezés célja az volt, hogy létrehozzon egy jogilag kötelező érvényű szerződést, amely a behozatalra, a kivitelre és a kereskedelemre vonatkozó egységes nemzetközi előírások szigorításával felelősségteljesebbé teszi a hagyományos fegyverek legális kereskedelmét.

2007 és 2009 során intenzív előkészítő munka zajlott, melyet a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló első ENSZ-konferencia követett 2012. július 2–27. között. Habár a konferencia résztvevőinek nem sikerült megegyezésre jutniuk, megfogalmazták a szerződés első tervezetének szövegét.

A legutóbbi, 2013 márciusában tartott ENSZ-konferencián átdolgozták a szerződés tervezetét, egyetértés azonban még mindig nem alakult ki, mivel három állam továbbra is elutasította az elnök javaslatát. A szerződést végül 2013. április 2-án fogadták el minősített többséggel. A legtöbb ENSZ-tagállam egyetértett abban, hogy 2013. június 3-ra tűzzék ki a szerződés aláírásra való megnyitásának napját.

1.2. Uniós hatáskör

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített, a külső hatáskörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően a fegyverkereskedelmi szerződés olyan területeket érint, amelyek az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

A fegyverkereskedelmi szerződés többek között olyan intézkedéseket (például kiviteli vagy behozatali ellenőrzéseket) ír elő, amelyek az Unió közös kereskedelempolitikájának hatálya alá tartoznak. Ezen a területen belül a fegyverkereskedelmi szerződés az uniós jog olyan területeit érinti, amelyekre már előrehaladott szabályozás jellemző. A fentieken túl a következő másodlagos uniós jogi aktusok szintén jelentőséggel bírnak a szerződés szempontjából: a) az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/43/EK irányelve a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről, b) a Tanács 1991. június 18-i 91/477/EGK irányelve a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről, c) az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 258/2012/EU rendelete az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról ás kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról.

Mivel a fegyverkereskedelmi szerződés az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéskörökre vonatkozik, a tagállamok nem dönthetnek önállóan a szerződés aláírásáról. A szerződést – az Unió érdekét szem előtt tartva – csak azután írhatják alá, hogy a Bizottság javaslatára a Tanács ilyen irányú felhatalmazást adott nekik.

1.3. A fegyverkereskedelmi egyezmény részletei és kiterjedése

A fegyverkereskedelmi szerződésnek az a célja, hogy a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozásával és a tiltott fegyverkereskedelem visszaszorításával hozzájáruljon a nemzetközi és regionális béke, biztonság és stabilitás megteremtéséhez. A fegyverkereskedelmi szerződés előírásokat határoz meg a hagyományos fegyverek átadására vonatkozóan, és arra kötelezi a részes államokat, hogy minden hagyományos fegyver és lőszer kivitelét ellenőrizzék annak érdekében, hogy azokat ne lehessen többek között emberi jogi visszaéléshez, terrorcselekményhez és a humanitárius jog megsértéséhez felhasználni.

A fegyverkereskedelmi szerződés előírja, hogy a fegyvereladásokat értékelésnek kell alávetni, és hogy az importáló és az exportáló államnak intézkedéseket kell hoznia a hagyományos fegyverek eltérítésének megakadályozására. A fentieken túl a szerződés a fegyverkereskedelem átláthatóságát azáltal is erősíti, hogy nyilvántartás vezetésére, valamint a Titkárságnak és a többi részes államnak való jelentéstételre ösztönzi az államokat. A fegyverkereskedelmi szerződés rendelkezései a hagyományos fegyverek következő kategóriáira vonatkoznak: harckocsik, fegyveres harci járművek, nagy űrméretű tüzérségi rendszerek, harci repülőgépek, harci helikopterek, hadihajók, rakéták és rakétaindítók, kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek. A szerződés hatálya ezenkívül a felsorolt fegyverek lőszereire, alkotóelemeire és alkatrészeire is kiterjed.

1.4. A szerződés hatása az uniós vívmányokra

A fegyverkereskedelmi szerződés hatással lehet az Európai Unió által elfogadott egységes szabályok alkalmazási körére, vagy módosíthatja azt. Ezért a Tanács azon .../2013 határozatának mellékletében, melyben felhatalmazta Bizottságot arra, hogy az Unió hatáskörébe tartozó kérdésekben tárgyalásokat folytasson a fegyverkereskedelmi szerződésről, a következő tárgyalási irányelveket határozta meg:

1.           A fegyverkereskedelmi szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek megakadályozzák a tagállamokat az alábbi jogi aktusok alkalmazásában:

a)      a Tanács 1991. június 18-i 91/477/EGK módosított irányelve a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről;

b)      a Tanács 93/15/EGK 1993. április 5-i módosított irányelve a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról;

c)      az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/43/EK módosított irányelve a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről.

2.           A fegyverkereskedelmi szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek korlátozzák az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását az Unió belső piacán, hacsak az EUMSZ 36.cikke, 45. cikkének (3) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése, 65.cikke vagy 346. cikke e korlátozást kifejezetten nem indokolja.

3.           A szerződésben által előírt minden olyan rendelkezés, amely korlátozza az Unióba irányuló behozatalt, az Unióból történő kivitelt vagy az Unió területén áthaladó tranzitot, összhangban kell, hogy legyen az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel, különös tekintettel a következőkre:

a)      a Tanács 2009. február 26-i 260/2009/EK rendelete a behozatalra vonatkozó közös szabályokról;

b)      a Tanács 2009. október 19-i 1061/2009/EK rendelete a kivitelre vonatkozó közös szabályokról;

c)      az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 258/2012/EU rendelete az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról;

d)      az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/43/EK módosított irányelve a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről.

Az említett európai uniós jogi aktusok az uniós joganyag részét képezik, ezért alapvető szempont, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés elfogadása ne kérdőjelezze meg őket. Mivel a szerződés nem tartalmaz a regionális integrációs szervezetekre vonatkozó, úgynevezett RIO-záradékot, ezért különösen fontos a belső piacra vonatkozó jogszabályok védelme.

Ennek megfelelően részletes elemzés készült a Tanács vonatkozó tárgyalási irányelvei alapján, és az megállapította, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés rendelkezései (6., 7., 9. és 26. cikke) összhangban vannak az uniós vívmányokkal. Amennyiben az összeegyeztethetőséggel kapcsolatban mégis probléma merülne fel, a 26. cikk (1) bekezdése lehetőséget nyújt ezek megoldására. E cikk értelmében a szerződés végrehajtása nem sértheti a részes államok azon kötelezettségeit, amelyeket meglévő vagy jövőbeli nemzetközi megállapodások részes feleiként vállalnak, és amelyek összhangban vannak a szerződéssel.

Az Európai Unió nem csatlakozhat a fegyverkereskedelmi szerződéshez, mivel annak jelenlegi szövege kizárólag részes államokra érvényes. Az egyezmény azonban lehetővé teszi a későbbi módosításokat, így amennyiben a részes államok háromnegyede megszavazza, az Európai Unió is a szerződés részes felévé válhat.

1.5. A szerződés aláírása

Maga az Európai Unió nem írhatja alá a fegyverkereskedelmi szerződést. A szerződés azonban részben az Unió, részben a tagállamok hatáskörébe tartozik, ezért az uniós intézményeknek és a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés aláírása egyhangúlag megtörténjen, és a szerződésből fakadó kötelezettségek teljesüljenek.

Figyelembe véve a tagállamok azon szándékát, hogy 2013. június 3-án alá kívánják írni a fegyverkereskedelmi szerződést, kiemelten fontos a szerződés aláírására felhatalmazó tanácsi határozat előkészítése és elfogadása. A határozat elfogadása után a Bizottság egy második tanácsi határozatjavaslatot fog előterjeszteni, amely az Európai Parlament jóváhagyása esetén felhatalmazza a tagállamokat a szerződés megerősítésére.

1.6. Következtetés

A béketeremtés és a humanitárius erőfeszítések sikere érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy megszűnjön a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozatlansága. A hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és átadására vonatkozó egységes, jogilag kötelező érvényű előírások meghatározásával a fegyverkereskedelmi szerződés hozzájárul a fegyverkereskedelem átláthatóbbá és felelősségteljesebbé tételéhez, ami az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak egyaránt célja. A szerződés alkalmas lehet a nemzetközi béke és a globális biztonság megerősítésére. A hagyományos fegyverek illegális vagy nem megfelelően szabályozott kereskedelme emberéletek kioltásához vezet – évente több mint 740 000 férfi, nő és gyermek hal meg fegyveres erőszak következtében. Ezért kiemelt fontosságú a fegyverkereskedelmi szerződés gyors hatálybalépése, ennek pedig alapvető feltétele, hogy a tagállamok 2013. június 3-án ünnepélyes keretek között aláírják a szerződést.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Tárgytalan.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

1. cikk

Tekintettel arra, hogy az EU nem csatlakozhat a szerződéshez, a cikk felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy aláírják a jelenlegi szerződést, amely az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket érint.

2. cikk

A cikk arra ösztönzi az EU tagállamait, hogy lehetőség szerint a megjelölt napon írják alá a szerződést. Több tagállam is felhívta a figyelmet arra, hogy a megjelölt napon való aláírás egyértelműen jelezné az EU és tagállamai elkötelezettségét a fegyverkereskedelmi szerződés mihamarabbi végrehajtása iránt. A fegyverkereskedelmi szerződés 20. cikke szerint a szerződés hatálybalépéséhez ötven állam megerősítése szükséges. Az uniós tagállamok aláírása ezért fontos lépést jelentene e cél elérése érdekében.

3. cikk

A határozat célja, hogy felhatalmazza a tagállamokat, hogy a szerződést magukra nézve kötelezőnek ismerjék el, ezért a határozat címzettjei maguk a tagállamok.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Nincsenek.

2013/0146 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a fegyverkereskedelmi szerződésnek az Európai Unió érdekében történő aláírására a tagállamoknak adott felhatalmazásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére és 207. cikke (3) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikk (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)       2013. március 11-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben tárgyalásokat folytasson az Egyesült Nemzetek Szervezete keretein belül a fegyverkereskedelmi szerződésről.

(2)       Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2013. április 2-án elfogadta a fegyverkereskedelmi szerződés szövegét[1]. A Közgyűlés egyben felkérte a részes államokat, hogy 2013. június 3-án ünnepélyes keretek között írják alá a szerződést.

(3)       A szerződésnek az a célja, hogy a lehető legmagasabb szinten, egységes nemzetközi előírásokkal szabályozza a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmét, és megelőzze, illetve megszüntesse a hagyományos fegyverek illegális kereskedelmét. A tagállamok elégedettek voltak a tárgyalások eredményével, és támogatták a szerződés mielőbbi aláírását.

(4)       A szerződés rendelkezései a hagyományos fegyverek és robbanószerek kereskedelme tekintetében érintik az Unió közös kereskedelmi politikára és belső piaci szabályokra vonatkozó kizárólagos hatáskörét.

(5)       Az Európai Unió nem írhatja alá a szerződést, mivel annak csak államok lehetnek részes felei.

(6)       Az EUMSZ. 2. cikkének (1) bekezdése alapján ezért a Tanácsnak fel kell hatalmaznia a tagállamokat a szerződés aláírására,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács felhatalmazza a tagállamokat, hogy aláírják a fegyverkereskedelmi szerződést.

2. cikk

A Tanács arra ösztönzi tagállamokat, hogy a szerződést a 2013. június 3-án New Yorkban tartandó aláírási ünnepségen vagy a lehető legkorábbi lehetséges időpontban írják alá.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               A/CONF.217/2013/L.3