INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

2011. október 6-án a Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra (KA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) alkalmazandó közös rendelkezéseket megállapító rendeletre, valamint a kohéziós politikai alapokra alkalmazandó általános rendelkezésekre vonatkozóan (COM(2011) 615 végleges).

A Bizottság ETHA-rendeletre tett eredeti javaslata összhangba hozta az ETHA irányítását és ellenőrzését az EMVA tekintetében javasolt intézkedésekkel. A javaslatot elsősorban az indokolta, hogy az EMVA és az ETHA irányító hatósága rendszerint megegyezik, így a harmonizált intézkedések előnyt jelentenének a két érintett alap szempontjából.

A Tanács halászati munkacsoportja megvizsgálta az ETHA-javaslatot, és több tagállam is fenntartását fejezte ki a Bizottság által javasolt irányítási és ellenőrzési, illetve pénzügyi irányítási rendszerre történő átállással kapcsolatban. Az előző (2000–2006) és a jelenlegi (2007–2013) programozási időszakban az ETHA végrehajtási rendszerét a kohéziós politika keretében létrehozott intézkedésekhez igazították; a tagállamok meglátása szerint a lehető legnagyobb fokú folyamatosságot kellene biztosítani. A tagállamok véleménye szerint az említett intézkedések folytatása révén a halászati tevékenységekre fordítandó uniós források irányításában jelenleg érintett nemzeti hatóságok a lehető legnagyobb mértékben ki tudnák aknázni a megszerzett szakértelmet.

Amellett, hogy a tagállamok többsége jelezte, hogy kedvezőnek ítélik az ETHA és a kohéziós politika végrehajtási rendszerének összehangolását, azt is hangsúlyozták, hogy az arányosság elvét figyelembe kell venni (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 4. cikkének (5) bekezdése). A halászati tevékenységekkel összefüggő operatív programok legtöbbször kisebb hatókörűek, mint a kohéziós politika keretében megvalósulók, emellett specifikus jellemzőkkel bírnak annak biztosítása érdekében, hogy az ETHA hozzájáruljon a közös halászati politika reformjához.

A Tanácsban és az Európai Parlamentben zajló egyeztetések megkönnyítése végett a Bizottság javasolja, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletre, valamint az ETHA-rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatokat egyidejűleg módosítsák, így biztosítva az ETHA egyszerű és zökkenőmentes integrációját a kohéziós politika meglévő szabályrendszerébe.

Az ETHA és a kohéziós politika javasolt végrehajtási rendszereinek a javasolt módon történő szoros összehangolása hozzájárul a különböző alapokra (ERFA, ESZA, KA és ETHA) vonatkozó szabályok harmonizációjához és összhangjához. Ekképp a korábbi programozási időszakokban szerzett tapasztalatok hasznosíthatók, a programozási időszakok közötti zökkenőmentes átmenet pedig megkönnyíthető.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A közös rendelkezésekről szóló rendelet, valamint az ETHA-rendelet módosítására vonatkozó bizottsági javaslatot az ETHA végrehajtási rendszerére összpontosító részletes egyeztetések előzték meg mind a Tanács halászati munkacsoportja szintjén, mind a tagállamokkal folytatott kétoldalú megbeszélések révén.

A hatásvizsgálatot az eredeti jogszabályjavaslatokra vonatkozóan végezték el.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat a közös rendelkezésekről szóló rendeletre, valamint az ETHA-rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatok egyidejű módosítását tartalmazza:

· az ETHA integrációja a közös rendelkezésekről szóló rendelet azon releváns rendelkezéseibe, amelyek eredetileg csak a kohéziós politikát érintették, kiegészítve a közös rendelkezésekről szóló rendeletet egy negyedik résszel, amely a kohéziós politikára és az ETHA-ra egyaránt vonatkozik;

· az érintett rendelkezéseket (melyek megfelelnek az EMVA végrehajtási rendszerének vagy átfedést mutatnak a módosított közös rendelkezésekről szóló rendelet cikkeivel) törlik az ETHA-rendeletből, ez utóbbiba szükség esetén a közös rendelkezésekről szóló rendeletre történő megfelelő utalásokat illesztenek.

A preambulumbekezdéseket és a fogalommeghatározásokat a cikkekben bekövetkező változásokhoz, valamint a rendeletek szerkezetének módosításához igazítják. Az új, negyedik részben használt terminológiát oly módon igazítják ki, hogy az megfeleljen az ETHA sajátosságainak, továbbá egyes esetekben rámutatnak, hogy az ETHA keretében az alapokra vonatkozó szabályok kiegészítő szabályokat állapíthatnak meg.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A módosított javaslatnak nem lesz költségvetési vonzata. Újabb adatok és makrogazdasági előrejelzések rendelkezésre állása, valamint a Horvát Köztársaság csatlakozása esetén ugyanakkor a pénzügyi keret módosulni fog.

A módosítások nem érintik a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletről és a költségvetési rendeletről jelenleg is zajló egyeztetéseket.

5.           A MÓDOSÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A közös rendelkezésekről szóló rendelet tekintetében a módosítás a (3), (75), (78), (80), (84) és (87) preambulumbekezdéseket érinti. A javaslat az 1. és 3. cikken is változtat; egyértelműen megállapítja a közös rendelkezésekről szóló rendelet egyes részeinek alkalmazási körét a különböző alapok tekintetében (ERFA, ESZA, KA, ETHA és EMVA). A javaslat értelmében a 2. cikk (5), (7), (25) és (26) bekezdésében szereplő fogalommeghatározásokat korlátozott mértékben ki kell igazítani: a harmadik részre tett hivatkozásokat felváltják a negyedik részre tett hivatkozások.

A javaslat a következők módosítását foglalja magában: 55. cikk (7) bekezdés, 64. cikk (6) bekezdés, 74. cikk (1) bekezdés, 112. cikk (3) bekezdés, 113. cikk (5) bekezdés, 114. cikk (3) bekezdés b) és g) pont, 117. cikk (4) bekezdés, 120. cikk, 121. cikk (1) bekezdés, 124. cikk, 126. cikk (4) bekezdés, 128. cikk, 130. cikk (1) bekezdés, 131. cikk (1) bekezdés, 133. cikk (1) bekezdés, 134. cikk (1) bekezdés, 135. cikk, 136. cikk, 137. cikk és 140. cikk (1) bekezdés.

Az ETHA-rendelet tekintetében a módosítás a (86), (89), (101), (103) és (104) preambulumbekezdéseket érinti, a (91), (93), (94) és (97) preambulumbekezdéseket pedig törlik. A javaslat a következő cikkek módosítását foglalja magában: 3. cikk, 12. cikk, 14. cikk, 20. cikk, 24. cikk, 25. cikk, 28. cikk, 33. cikk, 37 cikk., 38. cikk, 39. cikk, 45. cikk, 46. cikk, 54. cikk, 56. cikk, 61. cikk, 62. cikk, 63. cikk, 64. cikk, 67. cikk, 75. cikk, 78. cikk, 92. cikk, 94. cikk, 95. cikk, 102. cikk, 103. cikk, 105. cikk, 108. cikk, 117. cikk, 118. cikk, 119. cikk, 120. cikk, 122. cikk, 126. cikk, 128. cikk, 129. cikk, 131. cikk, 132. cikk, 133. cikk, 134. cikk, 135. cikk, 136. cikk, 137. cikk, 138. cikk, 139. cikk, 140 cikk., 141. cikk, 142. cikk, 143. cikk, 144. cikk, 145. cikk, 146. cikk, 147. cikk, 148. cikk, 149. cikk, 150. cikk, 151. cikk, 152. cikk, 153 cikk és 154. cikk; a következőket pedig törlik: 96. cikk, 97. cikk, 98. cikk, 99. cikk, 100. cikk, 101. cikk, 104. cikk, 106. cikk, 107. cikk, 109. cikk, 110. cikk, 111. cikk, 112. cikk, 113. cikk, 114. cikk, 115. cikk, 116. cikk, 121. cikk, 123. cikk, 124. cikk, 125. cikk, 127. cikk és 130. cikk.

Az egyértelműség érdekében e módosító javaslat konszolidált formában jelenik meg, beleértve a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek a Bizottság által eddig elfogadott valamennyi módosítását, azaz a 2012. szeptember 11-i COM(2012) 496, valamint a 2013. március 12-i COM(2013) 146 dokumentumokat. Kiemelve ugyanakkor csak a jelen módosító javaslat keretében javasolt módosítások szerepelnek.

2011/0276 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 177. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2],

tekintettel a Számvevőszék véleményére[3],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A Szerződés 174. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió törekedjen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy szigetek, bizonyos vidéki térségek, az ipari átalakulás által érintett térségek és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók, lemaradásának csökkentésére. A Szerződés 175. cikke előírja, hogy az Unió e célkitűzések teljesítését az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beruházási Bank (EBB) és egyéb eszközök révén megvalósított fellépésével is támogassa.

(2)       Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésének következtetéseivel összhangban, ahol elfogadták az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiát, az Unió és a tagállamok valósítsa meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés végrehajtását az Unió harmonikus fejlődésének előmozdítása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése mellett.

(3)       A koordináció javítása és a kohéziós politika keretében támogatást nyújtó alapok – nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) – a vidékfejlesztést támogató alap –nevezetesen az Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alap (EVMA) –, valamint a tengerügyi és halászati ágazatot támogató alap – nevezetesen az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) – működésének összehangolása érdekében közös rendelkezéseket kell megállapítani ezekre az alapokra („KSK-alapok”) vonatkozóan. E rendelet tartalmaz továbbá olyan előírásokat, amelyek közösek az ERFA, az ESZA és a KA esetében, de nem vonatkoznak az EMVA-ra és az ETHA-ra; valamint olyan előírásokat, amelyek közösek az ERFA, az ESZA, a KA és az ETHA esetében, de nem vonatkoznak az EMVA-ra. Az egyes KSK-alapok sajátosságai miatt azonban az egyes alapokra és az ERFA keretében megvalósítandó európai területi együttműködési célra vonatkozó egyedi szabályokat külön végrehajtási rendeletekben kell meghatározni.

(4)       Ami a KAP-ot illeti, a közös agrárpolitika első (EMGA – Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és második pillérének (EMVA – Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) egyszerűsítése és harmonizálása által jelentős szinergiákat értünk el. Az EMGA és az EMVA közötti szoros kapcsolatot ezért továbbra is fenn kell tartani, és támogatni kell a tagállamokban már meglévő struktúrákat.

(5)       A legkülső régióknak részesülniük kell a különleges intézkedésekből és a kiegészítő finanszírozásból adódó előnyökből, így ellensúlyozva a Szerződés 349. cikkében említett tényezőkből adódó hátrányokat.

(6)       Az előírások helyes és következetes értelmezésének, valamint az irányító hatóságok és a kedvezményezettek jogbiztonságának elősegítése érdekében szükséges az e rendeletben használt bizonyos kifejezések meghatározása.

(7)       A rendelet három részből áll, az elsőben preambulumbekezdések és fogalommeghatározások találhatók, második része olyan szabályokat tartalmaz, amely alkalmazandó minden KSK-alap esetében, a harmadik pedig olyan szabályokat, amelyek kizárólag az ERFA-ra, az ESZA-ra és a KA-ra (az alapok) vonatkoznak.

(8)       A Szerződés 317. cikke értelmében, illetve a megosztott irányítás összefüggésében meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára hatáskörének gyakorlását az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásában, és egyértelművé kell tenni a tagállamok együttműködési feladatait. E feltételek alkalmazása révén a Bizottságnak meg kell tudnia bizonyosodnia arról, hogy a tagállamok jogszerűen és szabályosan, illetve az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet[4]) értelmében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel a KSK-alapokat. A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt hatóságok feladata a programok és az e rendelet, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletek szerinti feladatok végrehajtása a megfelelő területi szinten, a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi kereteinek megfelelően és e rendelet betartásával. Ezek az előírások garantálják azt is, hogy figyelmet fordítsanak az uniós intervenció kiegészítő és következetes jellegére, az irányítási struktúra arányosságára, valamint a KSK-alapok kedvezményezettjeinek igazgatási terhei csökkentésére.

(9)       A partnerségi szerződés, illetve az egyes programok érdekében a tagállamnak partnerséget kell szerveznie az illetékes regionális, helyi, városi és más közhatóságokat képviselő partnerekkel, gazdasági és társadalmi partnerekkel és a civil társadalmat képviselő testületekkel, beleértve a környezetvédelmi partnereket, nem kormányzati szervezeteket, valamint az egyenlőség és megkülönböztetésmentesség ügyét propagáló szervezeteket. Az ilyen típusú partnerség célja, hogy tiszteletben tartsák a többszintű kormányzást, garantálják, hogy van felelőse az érdekelt felek által tervezett intervencióknak, és építsenek a releváns szereplők tapasztalatára és szakismeretére. A Bizottság fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, megfogalmazzon magatartáskódexet annak érdekében, hogy az érintett partnereket következetesen bevonják a partnereket a partnerségi szerződések és programok előkészítésébe, végrehajtásába, figyelemmel kísérésébe és értékelésébe.

(10)     A KSK-alapok tevékenységeinek és az általuk támogatott műveleteknek meg kell felelniük a művelet végrehajtásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó hatályos uniós és nemzeti jogszabályoknak.

(11)     Az Unió célja a KSK-alapok végrehajtásának valamennyi szakaszában, a gazdasági és társadalmi kohézió érdekében tett erőfeszítéseinek összefüggésében az egyenlőtlenségek felszámolása, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megszüntetése.

(12)     A KSK-alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet védelme és állapotának javítása céljának az Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, a Szerződés 11. és 19. cikkében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. Azzal a törekvéssel összhangban, amely szerint az Unió költségvetésének 20 %-át a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzésekre kell fordítani, a tagállamok adjanak tájékoztatást ezeknek a célkitűzéseknek a támogatásáról a Bizottság által végrehajtó aktusban elfogadott módszer alkalmazásával.

(13)     Az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája céljainak és célkitűzéseinek elérése érdekében a KSK-alapok támogatásait korlátozott számú tematikus célkitűzésekre kell összpontosítani. Az egyes KSK-alapok pontos hatályát az alapokra vonatkozó szabályokban kell meghatározni, amely hatály korlátozódhat csak bizonyos – e rendeletben meghatározott – célkitűzésekre is.

(14)     Egy közös stratégiai keretet kell létrehozni a KSK-alapok hozzájárulásának maximalizálása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a tagállami és a regionális szintű programozási folyamatok világosabb stratégiai útmutatást kapjanak,a közös stratégiai keretnek meg kell könnyítenie az uniós intervenció KSK-alapok szerinti szektorális és területi koordinációját, valamint a többi releváns uniós szakpolitikával és eszközzel való koordinációt is.

(15)     A közös stratégiai keretnek ezért meg kell határoznia azokat az eszközöket, amelyek biztosítják a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájával való koherenciát és következetességet; a KSK-alapok közötti, valamint más vonatkozó uniós politikákkal és eszközökkel történő összehangolási mechanizmusokat; a horizontális elveket és a több területet érintő politikai célkitűzéseket, valamint a területi nehézségek kezelésének módját; illetve a magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépéseket és az azok végrehajtására vonatkozó elveket; valamint az együttműködési prioritásokat..

(16)     A közös stratégiai keret alapján, partnereivel együttműködve és a Bizottsággal folytatott párbeszéd révén minden tagállamnak partnerségi szerződést kell kidolgoznia. A partnerségi szerződésnek át kell ültetnie a közös stratégia keretben előírt elemeket a nemzeti végrehajtási folyamatba, és komoly kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia az uniós célkitűzéseknek az alapok programozása által való elérésére.

(17)     A tagállamoknak támogatást kell összpontosítaniuk, hogy – saját nemzeti és regionális fejlesztési szükségleteiknek megfelelően – garantálni tudják az uniós célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulást Meg kell határozni az előzetes feltételrendszert annak biztosítására, hogy az uniós támogatás hatékony felhasználásához szükséges keretfeltételek meglegyenek. Az ilyen előzetes feltételrendszerekben foglaltak teljesítését a Bizottságnak a partnerségi szerződés általa történő értékelésének a keretében kell értékelnie. Azokban az esetekben, ahol nem teljesítik az előzetes feltételrendszerben vállaltakat, a Bizottságnak jogában kell állnia felfüggeszteni a program javára történő kifizetéseket.

(18)     Eredményességmérési keretet kell meghatározni minden programra vonatkozóan azzal a céllal, hogy a célkitűzések és célértékek megvalósítását figyelemmel kísérjék minden egyes programban az adott programozási időszakában. A Bizottságnak 2017-ben és 2019-ben eredményességi felülvizsgálatot kell szerveznie a tagállamok közreműködésével. 2019-ben eredményességi tartalékot kell előirányozni és elosztani azok között, ahol az eredményességmérési keretben lefektetett részcélértékeket elérték. Sokféleségük és több országot átfogó jellegük miatt az Európai Területi Együttműködés programjai számára nem kell tartalékot létrehozni. Azokban az esetekben, ahol a részcélértékek vagy célok elérése jelentősen alulmarad, a Bizottság felfüggesztheti a programnak juttatott kifizetéseket, vagy – a programozási időszak végén – pénzügyi korrekciót alkalmazhat annak biztosítására, hogy az uniós költségvetés nem pazarló vagy hiábavaló módon kerül felhasználásra.

(19)     A kohéziós politika és az uniós gazdaságirányítás szorosabb kapcsolatának létrehozása biztosítja, hogy a KSK-alapokból származó kiadások hatékonyságát stabil gazdaságpolitika támasztja alá, és hogy a KSK-alapok – amennyiben szükséges – átirányíthatók, az olyan országok gazdasági problémáinak kezelésére, ahol ez a helyzet fennáll. Ezt a folyamatot fokozatosan kell véghez vinni, kezdve a partnerségi szerződések módosításával egészen a makrogazdasági egyensúlyhiányok és a szociális és gazdasági nehézségek kezelésére irányuló tanácsi ajánlásokat támogató programok módosításáig. Amennyiben, a KSK-alapok fokozott felhasználása ellenére, egy tagállam nem tesz hatékony lépéseket a gazdaságirányítási folyamat vonatkozásában, a Bizottságnak jogában kell állnia a kifizetések és a kötelezettségvállalások teljes egészében történő vagy részleges felfüggesztésére. A felfüggesztésre irányuló döntéseknek arányosnak és célravezetőnek kell lennie, ezért figyelembe kell venni az egyes programok hatását az érintett tagállam gazdasági és szociális helyzetének kezelésére, valamint a partnerségi szerződés korábbi módosítását is. A felfüggesztésre irányuló döntéskor a Bizottságnak szintén tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenjogú elbánásban való részesüléshez való jogát, és különösen figyelemmel kell lennie a felfüggesztésnek az érintett tagállam gazdaságára gyakorolt hatására. A felfüggesztést meg kell szüntetni és a tagállamnak az alapokhoz való hozzáférést is újra kell biztosítani, mihelyst a tagállam megteszi a szükséges lépéseket.

(20)     Annak biztosítására, hogy az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiája célkitűzéseinek elérése a középpontba kerüljön, közös elemeket kell meghatározni, amelyek minden programra érvényesek. A KSK-alapok programozási struktúrái következetességének biztosítására a programok elfogadására és módosítására irányuló eljárásokat össze kell hangolni. A programozásnak biztosítania kell az összhangot a közös stratégiai kerettel és a partnerségi szerződéssel, valamint a KSK-alapok összehangolását egymással, a meglévő többi pénzügyi eszközzel és az Európai Beruházási Bankkal.

(21)     Ezért különösen szükség van az egyedi földrajzi vagy demográfiai problémákkal küzdő városok, funkcionális földrajzi egységek és szubregionális területek szerepének tisztázására. Ebből a célból, és a lehetőségek helyi szintű mobilizálásának növelésére, – közös szabályok meghatározásával és KSK-alapokkal való széles körű koordinációval – meg kell erősíteni és meg kell könnyíteni az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztések részvételét. Lényeges alapelv, hogy a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtására irányuló hatáskört a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni.

(22)     A pénzügyi eszközök egyre értékesebbek a KSK-alapok hatásának megtöbbszörözésében, mivel a magánszféra és a közszféra forrásainak különböző formáit tudják egyesíteni a közpolitikai célkitűzések támogatására visszaforgatható finanszírozás révén, ami hosszú távon az ilyen támogatást sokkal fenntarthatóbbá teszi.

(23)     A KSK-alapok által támogatott pénzügyi eszközöket az egyedi piaci szükségletek költséghatékony kezelésére a programok célkitűzéseivel összhangban kell használni, és azok nem szoríthatják ki a magánszférából származó finanszírozást. A támogatási intézkedések pénzügyi eszközök révén történő finanszírozására vonatkozó döntést ezért előzetes elemzés alapján kell meghozni.

(24)     A pénzügyi eszközöket úgy kell kialakítani és megvalósítani, hogy azok megfelelő kockázatmegosztás alapján elősegítsék a magánszektor befektetői és a pénzügyi intézetek jelentős részvételét. Ahhoz, hogy eléggé vonzóak legyenek a magánszektor számára, a pénzügyi eszközöket rugalmas módon kell kialakítani és megvalósítani. Ezért az irányító hatóságoknak a pénzügyi eszközök megvalósításának legmegfelelőbb formáiról kell dönteniük a célrégiók egyedi szükségleteinek figyelembevételével, az érintett program célkitűzéseivel összhangban.

(25)     Biztosítani kell az irányító hatóságok számára, hogy az operatív programok forrásaiból hozzájárulhassanak az uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközökhöz vagy a regionális szinten létrehozott eszközökhöz. Azt is lehetővé kell tenni az irányító hatóságok számára, hogy egyedi források vagy alapok alapjai révén közvetlenül biztosíthassa a pénzügyi eszközöket.

(26)     A KSK-alapokból a pénzügyi eszközök számára bármikor juttatott források mértékének meg kell felelnie a tervezett beruházások megvalósításához és a végső kedvezményezettek számára teljesítendő kifizetésekhez szükséges összegnek, beleértve az irányítási költségeket és díjakat, amelyeket az üzleti tervek és cash-flow előrejelzések alapján állapítanak meg egy előre meghatározott – legfeljebb kétéves – időszakra.

(27)     Szükséges egyedi szabályokat megállapítani a záráskor támogatható kiadásként elfogadott összegekre vonatkozóan, hogy a KSK-alapokból a pénzügyi eszközök számára fizetett, irányítási költségeket és díjakat is tartalmazó összegeket eredményesen használják fel beruházásokra és a végső kedvezményezettek számára teljesített kifizetésekre. Egyedi szabályokat kell megállapítani a KSK-alapokból származó támogatással kapcsolatos források ismételt felhasználására vonatkozóan is, beleértve a programok zárása után megmaradó források felhasználását is.

(28)     A tagállamoknak nyomon kell követniük kell a programokat a végrehajtás és a programok célkitűzéseinek irányába tett előrehaladás felülvizsgálata érdekében. Ezért monitoringbizottságokat kell felállítani, meghatározva azok összetételét és feladatait a KSK-alapok számára. A KSK-alapok közötti koordináció megkönnyítésére közös monitoringbizottságokat lehetne felállítani. A hatékonyság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a monitoringbizottságok számára, hogy ajánlásokat adjanak ki az irányító hatóságoknak a programok végrehajtását illetően, és figyelemmel kísérjék az ajánlásaik nyomán hozott intézkedéseket.

(29)     A KSK-alapok figyelemmel kísérési és a jelentéstételi struktúráinak összehangolása szükséges az irányítási struktúrák – minden szinten történő –egyszerűsítéséhez Fontos biztosítani az arányos jelentéstételi követelményeket, de az eredményekre vonatkozó átfogó információ rendelkezésre állását is a főbb felülvizsgálatokkor. A jelentéstételi követelményeknek tehát tükrözniük kell az egyes években szükséges információkat, és összhangba kell őket hozni az eredményességértékelés időpontjával.

(30)     A programok eredményeinek nyomon követése érdekében éves felülvizsgálati ülést kell tartani a tagállam és a Bizottság részvételével. A tagállam és a Bizottság azonban megállapodhat abban, hogy a felesleges igazgatási terhek elkerülése érdekében nem tartanak ülést.

(31)     A tagállamoknak a partnerségi szerződéseik végrehajtása során elért eredményekről jelentéseket kell benyújtaniuk annak érdekében, hogy a Bizottság figyelemmel tudja kísérni az uniós célkitűzések megvalósításának eredményességét. Ezen jelentések alapján a Bizottság stratégiai jelentést készít a 2017-ben és a 2019-ben elért haladásról.

(32)     A programok tervezésének és a végrehajtás minőségének javítása érdekében értékelni kell a KSK-alapok támogatásának eredményességét és hatékonyságát és hatását, továbbá fel kell mérni, a programoknak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia céljaival, valamint – adott esetben – a GDP-vel és a munkanélküliséggel kapcsolatos hatását. Ezzel kapcsolatban meg kell határozni a tagállamok és a Bizottság feladatait.

(33)     A programok kidolgozása és végrehajtása minőségének javítása, a célkitűzések és célok elérhetőségének vizsgálata érdekében el kell végezni az összes program előzetes értékelését.

(34)     A program előkészítéséért felelős hatóságnak értékelési tervet kell készítenie.. Az irányító hatóságoknak a programozási időszak során értékelniük kell a program eredményességét és hatását. Az irányítási döntéseket megkönnyítendő az értékelések eredményéről értesíteni kell a monitoringbizottságot és az Európai Bizottságot is.

(35)     Utólagos értékelést kell végezni a KSK-alapok eredményességének és hatékonyságának, illetve a KSK-alapok általános céljaira és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiára gyakorolt hatásuk felmérése érdekében.

(36)     Célszerű meghatározni az intézkedések azon típusait, amelyeket a Bizottság vagy a tagállamok kezdeményezésére – a KSK-alapokból történő támogatással, technikai segítségnyújtásként – lehet végrehajtani.

(37)     A források eredményes felhasználása érdekében, valamint a bevételt termelő műveletek túlfinanszírozásának elkerülésére, szükséges a KSK-alapok jövedelemtermelő műveletekhez nyújtott hozzájárulásának kiszámítására vonatkozó szabályok megállapítása.

(38)     A kiadások támogathatóságának kezdeti és végső időpontját meg kell határozni oly módon, hogy egységes és méltányos szabály vonatkozzon az KSK-alapok végrehajtására az egész Unióban. A programok végrehajtásának megkönnyítése érdekében helyénvaló megállapítani, hogy a kiadások támogathatóságának kezdeti időpontja megelőzheti 2014. január 1-jét, amennyiben az érintett tagállam ezen időpontot megelőzően programot nyújt be. Az uniós alapok hatékony felhasználásának garantálására, és az uniós költségvetésre irányuló kockázatok csökkentésére korlátozásokat kell bevezetni a már elvégzett műveletek támogatására vonatkozólag.

(39)     A szubszidiaritás elvével összhangban és a […/EU] rendeletben [ERFA, ESZA, KA, ETE, EVMA, ETHA rendeletek] meghatározott kivételek figyelembevételével, nemzeti szabályozást kell kialakítani a kiadások támogathatósága tekintetében.

(40)     A KSK-alapok felhasználásának egyszerűsítése és a hibakockázat csökkentése érdekében, egyben tükrözve – a szükséges megkülönböztetést is biztosítva – a szakpolitika egyedi jellemzőit, helyénvaló meghatározni a támogatás formáit, a vissza nem fizetendő támogatás és átalánydíjas finanszírozás visszatérítésének harmonizált feltételeit, a támogatásokra vonatkozó egyedi támogathatósági szabályokat és a helyfüggő műveletek támogathatóságára vonatkozó egyedi feltételeket.

(41)     A KSK-alapok általi támogatás eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának biztosítására olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják a vállalkozásokba és infrastruktúrákba történő befektetések hosszú élettartamát, illetve megakadályozzák, hogy a KSK-alapokat tisztességtelen előny céljaira használják fel. A tapasztalat azt mutatja, hogy erre megfelelő egy minimum ötéves időszakot alkalmazni, kivéve akkor, ha az állami támogatási szabályok más időszakot állapítottak meg. Célszerű kizárni az ESZA-ból támogatott műveleteket, valamint az állami támogatásra vonatkozó szabályok értelmében a beruházás fenntartásra kötelezettségből adódóan nem termelő vagy infrastrukturális beruházásokat, továbbá a pénzügyi eszközökbe bekerülő vagy eszközökből származó hozzájárulásokat.

(42)     A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk az irányítási és az ellenőrzési rendszerek megfelelő struktúrájának és működésének biztosítására, hogy tanúskodni lehessen a KSK-alapok törvényes és rendszeres felhasználására vonatkozó megbízhatóságról. Meg kell határozni a tagállamoknak a programok irányítási és ellenőrzési rendszereivel kapcsolatos, valamint az uniós jogszabályok szabálytalan alkalmazásának vagy megsértésének megelőzése, felderítése és korrekciója tekintetében fennálló kötelezettségeit.

(43)     A Régiók Bizottságának módosítása A közös gazdálkodás elvének megfelelően – irányítási és ellenőrzési rendszereik révén – elsősorban a tagállamok feladata a programok végrehajtása és ellenőrzése. A műveletek kiválasztása vagy végrehajtása feletti ellenőrzés eredményességének és az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének a javítása érdekében az irányító hatóság feladatkörét meg kell határozni.

(44)     A fő irányítási és ellenőrzési rendszerek létrehozására és kialakítására vonatkozó megfelelő előzetes biztosítéknyújtás érdekében a tagállamoknak akkreditációs szervezetet kell kijelölniük, amelynek feladata az irányító és ellenőrző testületek akkreditációja, illetve akkreditációjuk visszavonása.

(45)     Meg kell határozni a Bizottság azon jogköreit és feladatait, amelyek értelmében vizsgálja az igazgatási és ellenőrzési rendszerek hatékony működését, valamint felkérheti a tagállamokat intézkedések meghozatalára. A Bizottság hatáskörét ki kell terjeszteni olyan ellenőrzések elvégzésére, ahol a hatékony pénzügyi irányítással kapcsolatos kérdések állnak a középpontban, annak érdekében, hogy az alapok eredményességéről következtéseket lehessen levonni.

(46)     Az uniós költségvetési kötelezettségvállalásokat évente kell megtenni. A programozás eredményes irányítása érdekében az időközi kifizetési kérelmekre és a végső egyenleg kifizetésére vonatkozó közös szabályokat kell megállapítani, amelyek nem sértik az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap esetében előírt további fizetési szabályokat.

(47)     A programok kezdetén történő előfinanszírozási átutalás biztosítja, hogy a tagállam támogatást tud nyújtani a kedvezményezetteknek a program végrehajtásához már a program elfogadásától. Ezért a KSK-alapokból fizetendő kezdeti előfinanszírozási összegekre vonatkozó rendelkezéseket kell hozni. A kezdeti előfinanszírozást a programok zárásakor teljes mértékben el kell számolni.

(48)     Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében olyan időben korlátozott intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő számára a kifizetések megszakítását, amennyiben a bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer működésében jelentős hiányosság tapasztalható, bizonyíték van egy kifizetési kérelemmel kapcsolatos szabálytalanságra, vagy elmarad az elszámoláshoz szükséges dokumentumok benyújtása.

(49)     Annak biztosítására, hogy az uniós költségvetésből egy adott pénzügyi évben társfinanszírozott kiadások az alkalmazandó szabályokkal összhangban kerülnek felhasználásra, megfelelő keretet kell létrehozni az éves elszámoláshoz. E keret között az akkreditált szerveknek minden egyes program vonatkozásában igazgatási megbízhatósági nyilatkozatot kell benyújtania a Bizottsághoz, és ehhez csatolnia kell a hitelesített éves beszámolókat, az ellenőrzésekről szóló összefoglaló jelentést, valamint egy független könyvvizsgálói véleményt és ellenőrzési jelentést.

(50)     Előfordulhat, hogy az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében a Bizottságnak pénzügyi korrekciókat kell végeznie. A tagállamok számára jogbiztonságot kell biztosítani, ehhez fontos meghatározni azokat a körülményeket, amelyek mellett az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog megsértése ahhoz vezethet, hogy a Bizottság pénzügyi korrekciót végez. Annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság által a tagállamokra esetlegesen kirótt pénzügyi korrekciók az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódnak, ezeknek a korrekcióknak olyan esetekre kell korlátozódniuk, ahol az uniós vagy a nemzeti jog megsértése közvetlenül vagy közvetve a műveletek, illetve az azokhoz kapcsolódó kiadások támogathatóságát, szabályosságát, irányítását vagy ellenőrzését érinti. Az arányosság biztosításához fontos, hogy a Bizottság a pénzügyi korrekció összegéről való döntéskor figyelembe vegye a jog megsértésének jellegét és súlyosságát.

(51)     A pénzügyi fegyelem előmozdítása érdekében helyénvaló a programok költségvetési kötelezettségvállalása bármely részének visszavonására vonatkozó rendelkezések megállapítása, különösen abban az esetben, amikor egy összeg mentesíthető a visszavonás alól, főként akkor, amikor a végrehajtási késedelmek olyan körülményekre vezethetők vissza, amelyek az érintett féltől függetlenek, rendkívüliek vagy előre nem láthatók, és amelyek minden igyekezet ellenére is elkerülhetetlen következményekkel járnak.

(52)     További általános rendelkezésekre van szükség az alapok egyedi működésével kapcsolatosan. Különösképpen, a hozzáadott érték növelése és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós stratégia prioritásaihoz történő hozzájárulás növelése érdekében egyszerűsíteni kell ezeknek az alapoknak a működését, és a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházásokkal, valamint az európai területi együttműködéssel kapcsolatos célokra kell összpontosítani.

(53)     Az EMVA és az ETHA egyedi működésével kapcsolatos további előírások a vonatkozó szektorspecifikus jogszabályokban kerülnek meghatározásra.

(54)     A Szerződés gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célkitűzéseinek előmozdítása érdekében a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházásokra vonatkozó célnak az összes régiót támogatnia kell. A gazdasági és szociális fejlettség szintjének megfelelő kiegyensúlyozott és fokozatos támogatás nyújtása érdekében a fenti célra fordított forrásokat az ERFA és ESZA alapokból kell a kevésbé fejlett régiók, az átmeneti régiók és a fejlettebb régiók számára juttatni az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) uniós átlaghoz viszonyított arányának megfelelően. A KA-ból származó beruházások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására az olyan régiók, ahol az egy főre jutó GDP 2007–2013-as időszakban kevesebb volt, mint a referenciaidőszakban az EU-25 átlag 75 %-a, de amelyek egy főre jutó GDP értéke az EU-27 75 %-a fölé emelkedett, megkapják a 2007–2013-as juttatások legalább kétharmadát. Azok a tagállamok, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb, mint az uniós átlag 90 %-a, támogatást kapnak a Kohéziós Alapból a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások céljára.

(55)     Az alapokból támogatásra jogosult régiók és területek kijelöléséhez objektív kritériumokat kell meghatározni. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[5] állapított meg.

(56)     A megfelelő pénzügyi keret meghatározása érdekében a Bizottságnak, végrehajtási aktusok által, objektív és átlátható módszer alkalmazásával meg kell állapítania a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok indikatív éves felosztását, figyelembe véve azt, hogy azokat a régiókat célozzák meg, amelyek fejlődése elmarad a többitől, beleértve azokat a régiókat, amelyek átmeneti támogatásban részesülnek.

(57)     Rögzíteni kell ezen növekedést és munkahelyteremtést szolgáló forrásokból a beruházásokra fordítható legmagasabb arányt, és a régiók és tagállamok számára történő juttatásukra vonatkozó objektív kritériumokat kell elfogadni. A közlekedési, energiaügyi illetve információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra egész Unión belüli fejlesztése felgyorsításának ösztönzése érdekében egy európai összekapcsolódási eszközt kell létrehozni. Az alapokból egy adott tagállamra jutó éves előirányzatok és a Kohéziós Alapból az európai összekapcsolódási eszközhöz utalt összegek esetében felső határt kell megállapítani annak figyelembevételével, hogy az adott tagállam milyen mértékben tudja ezeket az előirányzatokat felhasználni. Ezenfelül, a szegénység csökkentését célzó kiemelt célnak megfelelően szükség van a leginkább rászoruló személyek élelmiszerrel történő támogatására vonatkozó rendszer megfordítására, hogy elősegítse a társadalmi összetartozást és az EU harmonikus fejlődését. Egy olyan mechanizmust irányoznak elő, amely forrásokat csoportosít át ehhez az eszközhöz és biztosítja, hogy ezek az ESZA-juttatásokból képezik, amivel együtt – és aminek függvényében – csökkenne az egyes tagállamokban a strukturális alapoknak az ESZA-hoz rendelendő minimális aránya.

(57a)    Tekintettel arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség kezelése sürgető prioritást jelent az Unió leginkább érintett régióiban, létre kell hozni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, amelyet egyrészt egy külön költségvetési sorról, másrészt az Európai Szociális Alap által támogatott célzott beruházásként kell finanszírozni. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célja a jogosult régiókban lakó, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok támogatása. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést a „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” cél részeként kell végrehajtani.

(58)     Az Európa 2020 célkitűzéseivel és céljaival kapcsolatos eredmények és azok elérése középpontba helyezésének erősítése érdekében a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások céljára fordított források öt százalékát kell elkülöníteni eredményességi tartalékként minden egyes alapnál és minden egyes tagállam régiókategóriájánál.

(59)     Az alapokra való tekintettel, és annak biztosítása érdekében, hogy a régiókategória megfelelő juttatásban részesüljön, a forrásokat nem lehet átcsoportosítani a kevésbé fejlett, az átmeneti és a fejlettebb régiók között, kivéve egy vagy több tematikus célkitűzés megvalósításával kapcsolatos, kellően indokolt körülmények esetében, és legfeljebb az adott régiókategória teljes juttatása 2 %-ának mértékéig.

(60)     Valós gazdasági hatás elérése céljából e rendelet előírásainak értelmében az alapokból származó támogatás nem helyettesítheti a tagállamok közkiadásait vagy azzal egyenértékű strukturális kiadásait. Ezen túlmenően, annak biztosítása érdekében, hogy az alapokból származó támogatás figyelembe vegye a szélesebb gazdasági környezetet, a közkiadások szintjét azokra az általános makrogazdasági feltételekre figyelemmel kell meghatározni, amelyek között a finanszírozás az évente a tagállamok által az 1997. július 7-i, a költségvetési egyenleg felügyeletének, valamint a gazdaságpolitikák felügyeletének és összehangolásának megerősítéséről szóló 1466/1997/EK rendelet[6] szerint benyújtott stabilitási és konvergenciaprogramokban leírt mutatók alapján megvalósul. Az addicionalitás Bizottság általi, partnerségen keresztüli vizsgálatának azokra a tagállamokra kell koncentrálniuk, amelyekben a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók legalább a lakosság 15 %-át fedik le a nekik juttatott pénzügyi források mértéke szerint.

(61)     További rendelkezéseket szükséges megállapítani az alapok által támogatott operatív programok programozására, irányítására, monitorozására és ellenőrzésére. Az operatív programoknak meg kell határozniuk azokat a prioritási tengelyeket amelyek megfelelnek az adott programhoz kiválasztott tematikus célkitűzéseknek,ki kell dolgozniuk egy következetes intervenciós logikát, amelyet a felismert fejlesztési igények kezeléséhez alkalmaznak, és meg kell határozniuk az eredményességértékelés keretét is. További, olyan elemeket is tartalmazniuk kell, amelyek szükségesek ezen alapok eredményes és hatékony végrehajtásának alátámasztásához.

(62)     Tartalmazniuk kell más olyan elemeket is, amelyek alátámasztják az elemek eredményes, hatékony végrehajtását. A KA és az ERFA által nyújtott támogatást – kiegészítő jellegük fokozása és végrehajtásuk egyszerűsítése céljából – egyesíteni lehet közös operatív programokban az ESZA támogatásával a növekedési és munkahely-teremtési cél keretében.

(63)     A nagyprojektek jelentős részét képviselik az uniós kiadásoknak és gyakran stratégiai fontosságúak intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Indokolt tehát, hogy a nagy méretű műveleteket továbbra is a Bizottság hagyja jóvá e rendelet alapján. Az egyértelműség érdekében helyénvaló e célból meghatározni a nagyprojekt tartalmát. A Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megtagadja a nagyprojekt támogatását, amennyiben a támogatás jóváhagyása nem indokolt.

(64)     Annak érdekében, hogy a tagállamok megkaphassák a lehetőséget, hogy operatív programjuk egy részét eredményalapú megközelítés alkalmazásával hajtsák végre, célszerű közös akciótervet felállítani, amely tartalmazza – az operatív program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges – a kedvezményezett által végrehajtandó fellépéseket. Az alapok eredményorientáltságának egyszerűsítése és megerősítése érdekében a közös cselekvési terv irányításának kizárólag a tervet elfogadó bizottsági határozatban közösen elfogadott részcélértékeken, kimeneteken és eredményeken kell alapulnia. A közös cselekvési terv ellenőrzése szintén ezeknek a részcélértékeknek, kimeneteknek és eredményeknek az elérésére kell korlátozódnia. Következésképpen szabályokat kell megállapítani annak előkészítése, tartalma, elfogadása, pénzügyi irányítása és ellenőrzése tekintetében.

(65)     Amennyiben egy város- vagy területfejlesztési stratégia integrált megközelítést igényel amiatt, hogy egy vagy több operatív program egynél több prioritási tengelye szerinti beruházásokat tartalmaz, akkor az alapok által támogatott tevékenységeket az operatív programon belüli integrált területi beruházásként kell végrehajtani.

(66)     Egyedi szabályokat kell elfogadni a monitoringbizottság feladatkörére és az alapok által támogatott operatív programok végrehajtásáról szóló éves jelentésekre vonatkozóan. Az EMVA egyedi működésére vonatkozó további előírások a vonatkozó szektorspecifikus jogszabályokban kerültek meghatározásra.

(67)     A program végrehajtására vonatkozó alapvető és aktuális információ elérhetőségének biztosításához a tagállamoknak rendszeresen meg kell küldeniük a kulcsfontosságú adatokat a Bizottság számára. Elkerülendő, hogy a tagállamokra újabb teher nehezedjen, az adatszolgáltatást a folyamatosan gyűjtött adatokra kell korlátozni, és elektronikus adatcsere útján kell végrehajtani.

(68)     A Szerződés 175. cikkének megfelelően a Bizottság háromévente kohéziós jelentéseket nyújt be az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziója terén tett előrelépésről. E jelentés tartalmát meg kell határozni.

(69)     Indokoltnak vélik, hogy a Bizottság együttműködve a tagállamokkal elvégezze az alapok utólagos értékelését, hogy a megfelelő szinten információhoz jusson a finanszírozott intervenciók eredményéről és hatásáról. Szükség van egyedi előírásokra az alapok értékelési tervének elfogadására irányuló eljárás megállapításához.

(70)     Fontos felhívni a közvélemény figyelmét az uniós alapok által elért eredményekre. Az állampolgároknak joga van tudni, hogy az Unió pénzügyi forrásait miként fektetik be. Mind az irányító hatóságok, mind a kedvezményezettek kiemelt feladata annak biztosítása, hogy a megfelelő információ eljut a közvéleményhez. A lakosság felé irányuló kommunikáció magasabb szintű hatékonyságának és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítására az e rendeletben a kommunikációs tevékenységekre osztott költségvetés hozzájárul az Európai Unió politikai prioritásainak szervezeti kommunikációjához, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolatban állnak e rendelet általános célkitűzéseivel.

(71)     Az alapok eredményeire és az Unió abban játszott szerepére vonatkozó információk széles körű terjesztése és a potenciális kedvezményezettek finanszírozási lehetőségekről történő tájékoztatása érdekében e rendeletben részletes szabályokat kell megállapítani a tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekre, valamint az ilyen intézkedések egyes technikai jellemzőire vonatkozóan.

(72)     A finanszírozási lehetőségekre és a projektkedvezményezettekre vonatkozó információk hozzáférhetőségének és átláthatóságának javítása érdekében valamennyi tagállamnak olyan egységes honlapot vagy honlap-portált kell elérhetővé tennie, amely információkat nyújt az összes operatív programról, beleértve az egyes operatív programok által támogatott műveletek felsorolását.

(73)     Meg kell határozni azokat az elemeket, amelyek az alapokból az operatív programoknak nyújtott támogatás társfinanszírozási arányát szabályozzák, különösen az uniós források multiplikátor hatásának növelése céljából. A társfinanszírozási elvnek a megfelelő szintű nemzeti támogatás révén való tiszteletben tartásához szükség van a társfinanszírozás maximális arányának régiókategóriánkénti megállapítására.

(74)     Ezért a tagállamoknak egy irányító hatóságot, egy igazoló hatóságot és egy feladatkörében független ellenőrző hatóságot kell kijelölniük valamennyi operatív program esetében. A tagállamok számára az ellenőrző rendszerek felállításával kapcsolatos flexibilitás biztosítására indokolt annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az igazoló hatóság feladatát az irányító hatóság végezze. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállam vagy az irányító hatóság közreműködő szervezeteket tudjon kijelölni az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság bizonyos feladatainak az elvégzésére. Ebben az esetben a tagállamnak egyértelműen meg kell határoznia ezek feladatait és funkcióit.

(75)     Az irányító hatóság viseli az elsődleges felelősséget az alapok és az ETHA eredményes és hatékony végrehajtásának vonatkozásában, és így számos funkciót tölt be, amelyek kapcsolatban állnak a programirányítással, a figyelemmel kíséréssel, a pénzügyi irányítással és ellenőrzéssel, valamint a projekt kiválasztásával. Feladatait és funkcióit meg kell határozni.

(76)     Az igazoló hatóságnak kifizetési kérelmet kell elkészítenie, és azt be kell nyújtania a Bizottságnak. Igazolja az éves beszámolók teljességét, pontosságát és hitelességét, valamint azt, hogy az éves beszámolókban szereplő kiadások megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak. Feladatait és funkcióit meg kell határozni.

(77)     Az ellenőrző hatóságnak biztosítania kell, hogy ellenőrzésre kerülnek az irányítási és az ellenőrzési rendszerek, megfelelő számú művelet, és az éves beszámolók. . Feladatait és funkcióit meg kell határozni.

(78)     Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az ERFA, az ESZA, és a KA és az ETHA irányítási és ellenőrzési rendszereinek konkrét megszervezését, valamint az arányos megközelítés biztosításának szükségességét, egyedi rendelkezéseket kell hozni az irányító hatóság és az igazoló hatóság akkreditálására és az akkreditáció visszavonására vonatkozóan.

(79)     A Bizottság pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó jogkörének sérelme nélkül fokozni kell e téren a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést, és meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy – a nemzeti rendszerek ellenőrzésére irányuló stratégia tekintetében – meghatározza a biztosítékok azon szintjét, amelyet a nemzeti ellenőrző szervektől meg kell kapnia.

(80)     A pénzügyi irányítással kapcsolatos közös szabályok mellett további rendelkezéseket kell hozni az ERFA-ról, az ESZA-ról, és a Kohéziós Alapról és az ETHA-ról. Különösen annak érdekében, hogy a Bizottságnak az éves záróelszámolás előtti megfelelő biztosítékok garantálására, az időközi kifizetési kérelmek esetében a visszatérítés mértéke annak az összegnek a 90 %-a kell, legyen, amelyet az operatív program elfogadásáról szóló döntésben meghatározott egyes prioritási tengelyek prioritások társfinanszírozási arányának az adott prioritási tengely prioritás támogatható kiadásaira történő alkalmazása eredményez. A fennmaradó kifizetendő összegeket az éves záróegyenleg után kell kifizetni a tagállamoknak, feltéve, hogy megfelelő biztosítékot szolgáltattak a záróelszámolás alá eső év kiadások támogathatóságához.

(81)     Annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek minél hamarabb megkapják a támogatást, és a Bizottságnak adott biztosítékok megerősítésére indokolt megkövetelni, hogy a kifizetési kérelmek csak azokat a kiadásokat tartalmazzák, amelyekhez a támogatást kifizették a kedvezményezetteknek. Rendelkezni kell minden évben az előfinanszírozásról annak biztosítására, hogy tagállamok elegendő forrással rendelkeznek ahhoz, hogy egy ilyen rendelkezések szerint járjanak el. Az előfinanszírozást minden évben el kell számolni a záróelszámolásban.

(82)     A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó általános szabályok megfelelő alkalmazásának biztosítására az alapokhoz elfogadott szabályoknak meg kell határozniuk azt, hogy hogyan állapítják meg a kötelezettségvállalás visszavonásának határidejét, és hogy hogyan számolják ki az egyes összegeket.

(83)     Részletesen meg kell határozni az alapokra alkalmazandó éves záróelszámolásra vonatkozó eljárást, hogy biztosítani lehessen ezen rendelkezések egyértelmű alapjait és jogbiztonságát. Fontos rendelkezni arról, hogy a tagállamoknak meglegyen az a korlátozott lehetőségük, miszerint az éves beszámolóban olyan összeget is szerepeltethessenek, amely az ellenőrző hatóság által végzett, folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

(84)     A Régiók Bizottságának módosítása Az éves záróelszámolási eljárást a befejezett (ERFA-, és KA- és ETHA-) műveletek vagy kiadások éves zárásának kell kísérnie. Az operatív programok végső zárásával járó költségek csökkentésének, a kedvezményezettek igazgatási terhei csökkentésének és a jogbiztonság biztosításának érdekében az éves zárást kötelezővé kell tenni, így korlátozva azt az időszakot, ameddig tárolni kell a háttérdokumentumokat és amely során a műveleteket ellenőrizhetik és a pénzügyi kiigazításokat kiszabadhatnak.

(85)     Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében és a programok végrehajtásának hatékonyságát biztosító eszközök biztosítására olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára a kifizetések felfüggesztését a prioritási tengely vagy az operatív program szintjén.

(86)     Helyénvaló, hogy konkrét rendelkezéseket és eljárásokat határozzanak meg a tagállamok és a Bizottság által az alapok tekintetében végzendő pénzügyi korrekciókra vonatkozóan.

(87)     Az uniós ellenőrzések gyakoriságának arányosnak kell lenni az Uniónak az alapokból kifizetett támogatásával. Különösen az elvégzett pénzügyi ellenőrzések számát kell csökkenteni, amennyiben egy művelet teljes támogatható kiadása nem haladja meg a 100 000 EUR összeget, illetve az ETHA esetében az 50 000 EUR összeget, figyelembe véve a szóban forgó alap keretében támogatott műveletek kis horderejét. Mindazonáltal lehetővé kell tenni ellenőrzések bármely időpontban történő elvégzését, amennyiben bizonyíték van szabálytalanságra vagy csalásra, illetve egy befejezett művelet lezárását követően egy ellenőrzési minta részeként. Annak érdekében, hogy a Bizottság által végzett ellenőrzés arányos a kockázattal, a Bizottságnak tudnia kell csökkenteni az operatív programok ellenőrzésével kapcsolatos munkát, amennyiben nincsenek jelentős hiányosságok, vagy amennyiben az ellenőrző hatóság megbízható.

(88)     E határozat egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére a következők tekintetében: a partnerség teljesítésének támogatására vonatkozó célkitűzések és kritériumokra vonatkozó magatartási kódex; közös stratégiai keret magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépésekkel és az azok végrehajtására vonatkozó elvekkel, valamint az együttműködési prioritásokkal kapcsolatos elemeinek elfogadása; teljesítéshez kötött tartalék elosztásával kapcsolatos további szabályok; a helyi fejlesztési stratégiák által lefedett terület és lakosság meghatározása; a pénzügyi eszközök részletes szabályozása (előzetes értékelés, támogatások, támogathatóság, nem támogatott tevékenységtípusok kombinációja), nemzeti, regionális, transznacionális és határokon átnyúló szinteken létrehozott finanszírozási eszközök bizonyos típusaira vonatkozó szabályozás, finanszírozási megállapodások szabályozása, eszközök átruházása és kezelése, irányítási és ellenőrzési rendszerek, kifizetési kérelmek szabályozása, éves részletfizetések tőkésítési rendszerének létrehozása; a jövedelemtermelő műveletek átalánydíjának meghatározása; az uniós politikák szerint a meglévő módszerek alapján a támogatások közvetett költségeire alkalmazandó átalánydíjak és megfelelő ráták meghatározása, a tagállamok feladatai a szabálytalanságok bejelentésével kapcsolatos eljárásban és a szabálytalanul kifizetett összegek visszatérítésében, a műveletekkel kapcsolatok információcsere módjai, megfelelő audit nyomvonalat biztosító intézkedések; a nemzeti auditok feltételei, az irányító hatóságok és igazoló hatóságok akkreditációjának kritériumai, az általánosan elfogadott adathordozók meghatározása, az alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékének meghatározására vonatkozó kritériumok, . A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szükséges jövőbeli kiigazítások kezelése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal módosíthassa a rendelet I. és VI. – nem alapvető elemeket tartalmazó – mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is.

(89)     A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is.

(90)     A Bizottságnak meg kell adni a jogosultságot, hogy végrehajtási aktusok révén, minden KSK-alap tekintetében határozatot fogadjon el a következőkről: a partnerségi szerződések jóváhagyása, az eredményességi tartalék elosztása, a tagállamok gazdaságpolitikájához kapcsolódó kifizetések felfüggesztése, és kötelezettségvállalás-visszavonás esetében a programok elfogadására vonatkozó határozatok módosítása; az alapok tekintetében határozatot fogadjon el a következőkről: növekedést és foglalkoztatást célzó befektetésekre vonatkozó kritériumokat teljesítő régiók és tagállamok meghatározása, kötelezettségvállalási előirányzatainak éves lebontása az tagállamok számára, az egyes tagállamok által a Kohéziós Alapból származó támogatásokból az európai összekapcsolódási eszközbe utalandó összegek meghatározása, az egyes tagállamok által a strukturális alapok hozzájárulásaiból az rászoruló személyek számára nyújtandó élelmiszersegélyekre fordítandó összegek meghatározása, (operatív programok elfogadása és módosítása, nagyprojektek jóváhagyása, közös cselekvési tervek, kifizetések felfüggesztése, pénzügyi korrekciók.

(91)     Ennek a rendeletnek a végrehajtásához egyforma körülmények biztosítására, a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzések módszertanához, a pénzügyi eszközökkel figyelemmel kísérésére vonatkozó általános feltételekhez, a figyelemmel kísérés során szerzett információk Bizottság számára történő szolgáltatásának egységes feltételeihez, a tagállam és a Bizottság közötti elektronikus adatcsere rendszeréhez, a jövedelemtermelő projektek nettó bevétele kiszámításának módszertanához, a növekedést és munkahelyteremtést célzó beruházások kritériumait teljesítő régiók és tagállamok azonosításához, az alapokhoz tartozó operatív programok modelljéhez, intervenció kategóriáira vonatkozó nómenklatúrához, a nagyprojektekkel kapcsolatos információ formájához és a nagyprojektek költség-haszon elemzésének elvégzésekor használt módszerekhez, a közös cselekvési terv mintájához, az éves és a végső végrehajtási jelentések mintájához, a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések bizonyos technikai jellemzőihez és a kapcsolódó utasításokhoz, a kedvezményezettek és az irányító hatóságok közötti információcserére vonatkozó szabályokhoz, az igazgatási nyilatkozat mintájához, az ellenőrzésre vonatkozó stratégia modelljeihez, a véleményhez és az éves ellenőrzési jelentéshez, az ellenőrzések során gyűjtött adatok mintavételének módszertanához, felhasználásának szabályaihoz és a kifizetési kérelmek modelljéhez kapcsolódó végrehajtási hatáskörök gyakorlásának összhangban kell lennie a 2011. február 16-i, a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 182/2011/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[7].

(92)     E rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet[8] helyébe lép. A korábbi rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(93)     Mivel e rendelet célkitűzését, azaz a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy szigetek, bizonyos vidéki térségek, az ipari átalakulás által érintett térségek és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók lemaradásának csökkentését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ezek uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az abban a cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

ELSŐ RÉSZ TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet a közös stratégiai keret szerint működő Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), Európai Szociális Alapra (ESZA), Kohéziós Alapra (KA), Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) (a továbbiakban: KSK-alapok) vonatkozó közös szabályokat állapít meg. Emellett a KSK-alapok eredményességének és az alapok egymással és más uniós eszközökkel történő összehangolásának biztosításához szükséges rendelkezéseket is meghatározza. A közös szabályokat a második rész tartalmazza.

E A rendelet harmadik része emellett megállapítja továbbá az ERFA-ra, az ESZA-ra (a továbbiakban együttesen: strukturális alapok) és a KA-ra vonatkozó általános szabályokat, valamint meghatározza a strukturális alapok és a KA (a továbbiakban: az alapok) feladatait, elődleges célkitűzéseit és megszervezését tekintve, a tagállamok és régiók alapokból történő támogathatóságának kritériumait, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és azok elosztásának kritériumait.

A rendelet negyedik része megállapítja az alapokra és az ETHA-ra vonatkozó irányítási, ellenőrzési, pénzügyi irányítási, számviteli és pénzügyi korrekciós általános szabályokat.

Az ebben a rendeletben meghatározott szabályok alkalmazása a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és ellenőrzéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[9] (a továbbiakban: KAP-rendelet) rendelkezéseinek, valamint az alábbi rendeletek különös rendelkezéseinek sérelme nélkül történik:

(1) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[10] (a továbbiakban: ERFA-rendelet);

(2) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[11] (a továbbiakban: ESZA-rendelet);

(3) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1084/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] (a továbbiakban: KA-rendelet);

(4) az európai területi együttműködésről szóló […]/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] (a továbbiakban: ETE-rendelet);

(5) az Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapról és a 1698/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2005/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] (a továbbiakban: EMVA-rendelet); valamint

(6) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról és az 1198/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet [15](a továbbiakban: ETHA-rendelet).

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában – amennyiben ez a rendelet másképp nem rendelkezik – a KSK-alapokból támogatott pénzügyi eszközökre a költségvetési rendeletben a pénzügyi eszközökre vonatkozóan megadott fogalommeghatározások alkalmazandók.

Ezen túlmenően e rendelet alkalmazásában:

(1) „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia”: a tagállamok és az EU intézkedéseit, fellépéseit irányító célok és közös célkitűzések, amelyeket az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel kiadott bizottsági közleményben határoztak meg, és amelyet – mellékletként (I. melléklet) – magukban foglalnak a 2010. június 17-én az Európai Tanács által elfogadott következtetések (A foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégia, Kiemelt uniós célok), A Tanács ajánlása[16] (2010. július 13.) a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról, a tagállamok foglalkoztatási politikáinak iránymutatásairól szóló, 2010. október 21-i tanácsi határozat[17], továbbá ezen célok és közös célkitűzések bármilyen módosítása.

(2) „közös stratégiai keret”: : olyan elemek, amelyek a programozási folyamatoknak világosabb stratégiai útmutatást biztosítanak, megkönnyítik az uniós intervenció KSK-alapok szerinti szektorális és területi koordinációját, valamint a többi releváns uniós szakpolitikával és eszközzel való koordinációt az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseivel és céljaival összhangban;

(3) „fellépés”: a KSK-alapok által támogatott intézkedések egyik típusa, amelynek célja, hogy biztosítsa a program célkitűzéseinek megvalósítását;

(4) „magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépés”: olyan fellépés, amely várhatóan jelentősen hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, és amely a programok előkészítésekor támpontként szolgál;

(5) „az alapokra vonatkozó szabályok”: az e rendelet harmadik vagy negyedik részében vagy az alapján létrehozott, vagy az 1. cikk harmadik albekezdésében (4) bekezdésében említett vagy felsorolt KSK-alapok közül egyre vagy többre vonatkozó egyedi vagy általános rendeletben megállapított rendelkezések;

(6) „programozás”: szervezésből, döntéshozatalból és a pénzügyi források elosztásából álló többlépéses folyamat, amelynek célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia eléréséhez kapcsolódó uniós és tagállami közös fellépések több éven keresztüli végrehajtása;

(7) „program”: az e rendelet harmadik vagy negyedik részében és az ETHA-rendeletben említett „operatív program”, valamint az EMVA-rendeletben említett „vidékfejlesztési program”;

(8) „prioritás”: az e rendelet harmadik részében említett „prioritási tengely”, valamint az ETHA-rendeletben és az EMVA-rendeletben említett „uniós prioritás”;

(9) „művelet”: az érintett programok irányító hatóságai által vagy hatáskörében kiválasztott projekt, szerződés, cselekvés vagy projektcsoport, amely hozzájárul a kapcsolódó prioritás vagy prioritások célkitűzéseihez; a pénzügyi eszközök összefüggésében a művelet egy program pénzügyi hozzájárulása a pénzügyi eszközökhöz és az adott pénzügyi eszközök által történő későbbi pénzügyi támogatás;

(10) „kedvezményezett”: a közszférához vagy a magánszférához tartozó szervezet vagy cég, amely a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért felelős. az állami támogatás összefüggésében a „kedvezményezett” a támogatásban részesülő szervezet; a pénzügyi eszközök összefüggésében a „kedvezményezett” az a szervezet, amely a pénzügyi eszközt végrehajtja;

(11) „végső kedvezményezett”: jogi vagy természetes személy, aki támogatást kap egy pénzügyi eszközből;

(12) „állami támogatás”: a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá eső támogatás, amely e rendelet értelmében magában foglalja a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben[18], az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendeletben[19] és az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. július 24-i 875/2007/EK bizottsági rendeletben[20] meghatározott csekély összegű (de minimis) támogatást;

(13) „befejezett művelet”: egy olyan művelet, amelyet fizikailag befejeztek vagy teljes körűen végrehajtottak, és amellyel kapcsolatban a kedvezményezettek minden kifizetést elvégeztek, és a megfelelő közpénzből való hozzájárulást kifizették a kedvezményezettek részére;

(14) „közpénzekből folyósított támogatás”: egy művelet finanszírozására nyújtott pénzügyi támogatás, amely nemzeti, regionális vagy helyi közhatóságok költségvetéséből, az Unió KSK-alapokhoz kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből vagy közhatóságok és közjogi intézmények társulásainak költségvetéséből származik;

(15) „közjogi intézmény”: a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] 1. cikke (9) bekezdése szerinti közjog hatálya alá tartozó intézmény, és az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[22] alapján létrehozott európai területi együttműködési csoportosulás, függetlenül attól, hogy a vonatkozó nemzeti végrehajtási jogszabályok szerint az európai területi együttműködési csoportosulás közjogi intézmény vagy magánjogi intézmény;

(16) „dokumentum”: nyomtatott vagy elektronikus adathordozó, amely e rendelet keretein belül releváns információkkal szolgál;

(17) „közreműködő szervezet”: közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában;

(18) „helyi fejlesztési stratégia”: a helyi célkitűzések és igények teljesítését szolgáló műveletek koherens csoportja, amely hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósításához, és amelyeket a megfelelő szintű partnerség keretében hajtanak végre;

(19) „fokozatos lezárás”: műveletek lezárása az éves elszámolás eredményeként, a program általános lezárása előtt;

(20) „partnerségi szerződés”: a tagállam által a partnerek bevonásával a többszintű irányítási megközelítéssel összhangban készített dokumentum, amely a tagállam a KSK-alapok eredményes és hatékony felhasználására vonatkozó stratégiáját, prioritásait és intézkedéseit határozza meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósítása érdekében, és amelyet a Bizottság az értékelés és a tagállammal folytatott párbeszéd után hagy jóvá;

(21) „régiókategória”: a régiók a 82. cikk (2) bekezdése szerinti besorolása a „kevésbé fejlett régió”, az „átmeneti régió” vagy a „fejlettebb régió” kategóriába;

(22) „kifizetési kérelem”: a tagállam által a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelem vagy költségnyilatkozat;

(23) „EBB”: Európai Beruházási Bank;Európai Beruházási Alap, vagy az Európai Beruházási Bank leányvállalata;

(24) „kkv”: mikro-, kis- vagy közepes vállalkozás a 2003/361/EK bizottsági ajánlás vagy annak későbbi módosításai szerint.

(25) „számviteli év”: a harmadik és negyedik rész alkalmazásában a július 1. és június 30. közötti időszak, kivéve az első számviteli évet, amelynek tekintetében a kiadások támogathatóságának első napjától 2015. június 30-ig tartó időszak. Az utolsó számviteli év 2022. július 1-jétől 2023. június 30-áig tart;

(26) „pénzügyi év”: a harmadik és negyedik rész alkalmazásában a január 1. és december 31. közötti időszak.

MÁSODIK RÉSZ A KSK-ALAPOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM A KSK-alapoknak nyújtott uniós támogatás elvei

3. cikk Hatály

Az ebben a részben meghatározott szabályokat a harmadik és negyedik részben megállapított rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

4. cikk Általános elvek

1.           A KSK-alapoknak nemzeti, regionális és helyi támogatásokkal kiegészített többéves programokon keresztül kell támogatást nyújtaniuk az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának érdekében, figyelembe véve az integrált iránymutatásokat és a Szerződés 121. cikkének (2) bekezdésében az egyes országokra vonatkozóan megadott ajánlásoknak, valamint a releváns, a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján elfogadott tanácsi ajánlásokat.

2.           A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a KSK-alapokból származó támogatás összhangban legyen az Unió politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió más eszközeit.

3.           A KSK-alapokból származó támogatást a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés révén kell megvalósítani.

4            A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt hatóságok feladata a programok és az e rendelet, valamint az egyes alapokra vonatkozó szabályok szerinti feladatok végrehajtása a megfelelő területi szinten, a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi kereteinek megfelelően és e rendelet, valamint az alapokra vonatkozó szabályok betartásával.

5.           A KSK-alapok végrehajtására és felhasználására – különösen a KSK-alapok végrehajtásához szükséges pénzügyi és igazgatási források felhasználására – vonatkozó, a jelentéstétellel, értékeléssel, irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedéseknek figyelembe kell venniük az arányosság elvét a kiutalt támogatás mértékének tekintetében.

6.           A saját felelősségi körüknek megfelelően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot a KSK-alapok között, valamint más uniós politikákkal és eszközökkel, beleértve az Unió külső fellépései keretében végrehajtottakat.

7.           Az Unió költségvetésének a KSK-alapok számára juttatott részét a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében hajtják végre költségvetési rendelet 53. cikke b) pontjának megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére az ERFA-rendelet 9. cikke szerint végrehajtott innovatív tevékenységek és a Bizottság kezdeményezésére végrehajtott technikai segítségnyújtás kivételével.

8.           A Bizottság és a tagállamok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési rendelet 27. cikkének megfelelően.

9.           A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a KSK-alapok eredményességét, különösen figyelemmel kísérés, jelentéstétel és értékelés révén.

10.         A Bizottság és a tagállamok a KSK-alapokkal kapcsolatos szerepüket a kedvezményezettek igazgatási terhei csökkentésének céljával látják el.

5. cikk Partnerség és többszintű kormányzás

1.           A partnerségi szerződés illetve az egyes programok érdekében a tagállam partnerséget szervez az alábbi partnerekkel:

(a) illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságok;

(b) gazdasági és társadalmi partnerek; valamint

(c) a civil társadalmat képviselő testületek, beleértve a környezetvédelmi partnereket, civil szervezeteket, és az egyenlőséget és megkülönböztetésmentességet propagáló szervezeteket.

2.           A többszintű kormányzás megközelítésének megfelelően a tagállamok bevonják a partnereket a partnerségi szerződés és az elért eredményekről szóló jelentések előkészítésébe és a programok előkészítésébe, végrehajtásába, figyelemmel kísérésébe és értékelésébe. A partnerek részt vesznek a programok monitoringbizottságaiban.

3.           A 142. cikknek megfelelően a Bizottság jogosultsággal rendelkezik felhatalmazáson alapuló aktusok elfogadására az európai magatartási kódex elkészítése céljából, amely meghatározza a partnerség megvalósítása támogatásának és az információk, tapasztalatok, eredmények és helyes gyakorlatok tagállamok közötti megosztásának célkitűzéseit és kritériumait.

4.           Mindegyik KSK-alap esetében a Bizottság legalább évente egy alkalommal tanácskozik a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a KSK-alapokból származó támogatás megvalósulásáról.

6. cikk Az Uniós és nemzeti jognak való megfelelés

A KSK-alapok által finanszírozott műveletek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti jognak.

7. cikk A nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség propagálása

A tagállamok és a Bizottság biztosítják a férfiak és nők közötti egyenlőség és a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének elősegítését a programok előkészítése és végrehajtása során.

A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a programok előkészítése és végrehajtása során a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében.

8. cikk Fenntartható fejlődés

A KSK-alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet védelme és állapotának javítása céljának az Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, a Szerződés 11. cikkében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet.

A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a partnerségi szerződések és a programok előkészítése és végrehajtása során előmozdítják a környezetvédelmi előírásokat, a források hatékony felhasználását, az éghajlatváltozás enyhítését és az éghajlatváltozáshoz való adaptációt, valamint a katasztrófarezilienciát és kockázat megelőzését és kezelését. A tagállamok a Bizottság által elfogadott módszertan segítségével tájékoztatást nyújtanak az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásáról. A Bizottság végrehajtási aktus révén fogadja el ezt a módszertant. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 143. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. CÍM STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉS

I. FEJEZET A KSK-alapok és a közös stratégiai keret tematikus célkitűzései

9. cikk Tematikus célkitűzések

Mindegyik KSK-alap a küldetésének megfelelően támogatja az alábbi tematikus célkitűzéseket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához való hozzájárulás érdekében:

(1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése;

(2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása;

(3) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása;

(4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban;

(5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása;

(6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;

(7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban;

(8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése;

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;

(10) az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás;

(11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

A tematikus célkitűzéseket az egyes KSK-alapokra specifikus prioritásokhoz kell hozzárendelni és az alapokra vonatkozó szabályokban meghatározni.

10. cikk Közös stratégiai keret

Az Unió harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének előmozdítása érdekében a közös stratégiai keret világosabb stratégiai útmutatást biztosít a programozási folyamatoknak és megkönnyíti az uniós intervenció KSK-alapok szerinti szektorális és területi koordinációját, valamint a többi releváns uniós szakpolitikával és eszközzel való koordinációt az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseivel és céljaival összhangban.

11. cikk Tartalom

A közös stratégiai keret határozza meg:

a)         a KSK-alapok programozása és a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése alapján kiadott országspecifikus ajánlások és a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján, a Tanács által elfogadott ajánlások közötti koherencia és összhang elérését biztosító eszközöket;

b)         a KSK-alapok közötti, valamint más vonatkozó uniós politikákkal és eszközökkel történő összehangolás mechanizmusait, beleértve a külső együttműködési eszközöket is;

c)         a KSK-alapok végrehajtására vonatkozó horizontális elveket és a több területet érintő politikai célkitűzéseket;

d)         a területi nehézségek kezelését és az integrált megközelítés előmozdítását célzó intézkedéseket, amelyek a városi, vidéki, tengerparti és halászati területek, valamint a Szerződés 174. és 349. cikkében említett sajátos területi jellemzőkkel bíró területek előtt álló sajátos kihívásokat;

e)         minden egyes tematikus célkitűzéshez az egyes KSK-alapok által támogatandó, magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépéseket és az azok végrehajtására vonatkozó elveket;

f)          az egyes KSK-alapok együttműködései tevékenységeinek prioritásait, szükség esetén figyelembe véve a makro-regionális és a tengeri medencével kapcsolatos stratégiákat;

12. cikk Elfogadás és felülvizsgálat

A közös stratégiai keretnek a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájával való koherenciával és összhanggal, a KSK-alapok közötti, valamint más vonatkozó uniós politikákkal és eszközökkel történő összehangolási mechanizmusokkal, a horizontális elveket és a több területet érintő politikai célkitűzésekkel, valamint a területi nehézségek kezelésével összefüggő elemeit az I. melléklet állapítja meg.

A Bizottság jogosult felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a közös stratégiai keret 142. cikkének megfelelően, amely megállapítja a magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépésekkel és az egyes tematikus célkitűzések végrehajtására vonatkozó elvekkel, valamint az együttműködési prioritásokkal kapcsolatos sajátos elemeket.

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia jelentős változása esetén a Bizottság felülvizsgálja a közös stratégiai keretet, és adott esetben – a 142. cikknek megfelelően – felhatalmazáson alapuló aktus révén módosításokat fogad el az I. melléklet tekintetében.

A közös stratégiai keret felülvizsgálatának elfogadását követő 6 hónapon belül a tagállamok, amennyiben szükséges, partnerségi szerződésük és programjaik módosítását javasolják a felülvizsgált közös stratégiai kerettel való összhang biztosítása érdekében.

II. FEJEZET Partnerségi szerződés

13. cikk A partnerségi szerződés előkészítése

1.           Valamennyi tagállam előkészíti a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra szóló partnerségi szerződését.

2.           A partnerségi szerződést a tagállamok az 5. cikkben említett partnerekkel együttműködve készítik el. A partnerségi szerződést a Bizottsággal folytatott párbeszéd útján készítik elő.

3.           A partnerségi szerződés a KSK-alapokból az érintett tagállamnak nyújtott összes támogatást tartalmazza.

4.           A közös stratégiai keret elfogadását követő 3 hónapon belül valamennyi tagállam átadja a partnerségi szerződését a Bizottságnak.

14. cikk A partnerségi szerződés tartalma

              A partnerségi szerződés az alábbiakat határozza meg:

(a) az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiával való összhangot biztosító rendelkezések, beleértve az alábbiakat:

i.        az egyenlőtlenségek és fejlesztési szükségletek elemzése a közös stratégiai keretben meghatározott tematikus célkitűzések, valamint a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése szerinti országspecifikus ajánlásokban és a Szerződés 148. cikke (2) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlásokban meghatározott célok tekintetében;

ii.       a programok előzetes értékelésének összefoglaló elemzése, amely indokolja a tematikus célkitűzések kiválasztását és a KSK-alapok indikatív elosztását;

iii.      valamennyi tematikus célkitűzés esetében az egyes KSK-alapoknál várható főbb eredmények összefoglalása;

iv.      az uniós támogatás indikatív elosztását nemzeti szinten mindegyik KSK-alapra vonatkozóan, tematikus célkitűzésekre lebontva, valamint az éghajlat-változási célkitűzésekre meghatározott támogatás indikatív teljes összegét;

v.       az együttműködés főbb prioritásai, adott esetben figyelembe véve a makro-regionális és a tengeri medencével kapcsolatos stratégiákat;

vi.      a KSK-alapok végrehajtására vonatkozó horizontális politikákat és politikai célkitűzéseket;

vii.     az ERFA-hoz, az ESZA-hoz és a KA-hoz tartozó programok – az európai területi együttműködéssel kapcsolatos célhoz tartozók kivételével –, valamint az EMVA-hoz és az ETHA-hoz tartozó programok felsorolása az egyes indikatív pénzelosztások KSK-alaponkénti és évenkénti bontásával;

(b) a KSK-alapok által támogatott, a területfejlesztésre vonatkozó integrált megközelítés, amely meghatározza:

i.        azokat a nemzeti és regionális szintű mechanizmusokat, amelyek biztosítják a KSK-alapok közötti, illetve más uniós és nemzeti finanszírozási eszközökkel való összehangolást;

ii.       azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítják a KSK-alapok városi, vidéki, tengerparti és halászati területek, valamint sajátos területi jellemzőkkel bíró területek fejlesztése érdekében történő felhasználására vonatkozó integrált megközelítést, különösen a 28., 29. és 99. cikkel összefüggő végrehajtási intézkedéseket, adott esetben azoknak a városoknak a felsorolásával, amelyek az ERFA-rendelet 8. cikkében említett városfejlesztési platformban részt vesznek;

(c) integrált megközelítés a szegénység által legjobban sújtott földrajzi területek vagy a megkülönböztetés vagy kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére, különös tekintettel a marginalizálódott közösségekre, adott esetben a vonatkozó KSK-alapoknak szánt indikatív forráselosztással;

(d) az eredményes végrehajtást biztosító rendelkezések, beleértve az alábbiakat:

i.        a teljesítési keretrendszerhez a programokban meghatározott mérföldköveket és célokat tartalmazó konszolidált táblázat a programok és a KSK-alapok közötti összhangot biztosító módszertannal és mechanizmussal együtt;

ii.       az előzetes feltételek teljesítése értékelésének és a nemzeti és regionális szinten végrehajtandó intézkedéseknek az összefoglalása és végrehajtásuk ütemterve, amennyiben az előzetes feltételeket nem teljesítették;

iii.      az e rendelet 3. részében meghatározott addicionalitási szabályoknak való megfelelés előzetes vizsgálatához szükséges információk;

iv.      a partnerek bevonása érdekében hozott intézkedések és ezek szerepe a partnerségi szerződés és az e rendelet 46. cikkében meghatározott, az elért eredményekről szóló jelentés előkészítésében;

(e) a KSK-alapok eredményes végrehajtását biztosító rendelkezések, beleértve az alábbiakat:

i.        annak felmérése, hogy szükséges-e a hatóságok és – adott esetben – a kedvezményezettek igazgatási kapacitásának megerősítése, és az e célból tett intézkedések;

ii.       a kedvezményezettek igazgatási terheinek csökkentése érdekében a programokban tervezett intézkedések összefoglalása a vonatkozó célokkal;

iii.      a meglévő elektronikus adatcsere-rendszerek értékelése, valamint a tervezett intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy a kedvezményezettek és a programok irányításáért és ellenőrzéséért felelős hatóságok közötti teljes információcsere kizárólag elektronikus adatcsere révén megvalósítható legyen.

15. cikk A partnerségi szerződés elfogadása és módosítása

1.           A Bizottság értékeli a partnerségi szerződés összhangját e rendelettel, a közös stratégiai kerettel, a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése szerinti országspecifikus ajánlásokkal és a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése szerint elfogadott tanácsi ajánlásokkal, figyelembe véve a programok előzetes értékelését, és a partnerségi szerződés benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tesz. A tagállam megadja az összes további szükséges információt és adott esetben átdolgozza a partnerségi szerződést.

2.           Végrehajtási aktusok révén a Bizottság a tagállam általi benyújtás után legkésőbb hat hónappal határozatot hoz a partnerségi szerződés elfogadásáról, feltéve hogy a Bizottság által tett észrevételeket kielégítő módon figyelembe vették. A partnerségi szerződés 2014. január 1-je előtt nem lép hatályba.

3.           Amennyiben egy tagállam a partnerségi szerződés módosítását javasolja, a Bizottság az (1) bekezdés szerinti értékelést elvégzi és adott esetben, végrehajtási aktusok révén határozatot fogad el a módosítás jóváhagyásáról.

III. FEJEZET Tematikus koncentráció, előzetes feltételek és az eredményesség felülvizsgálata

16. cikk Tematikus koncentráció

Az alapokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamok a támogatást az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia kapcsán a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő intézkedésekre összpontosítják, kezelve a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése szerinti országspecifikus ajánlásokban és a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján elfogadott tanácsi ajánlásokban azonosított kihívásokat és figyelembe véve a nemzeti és regionális szükségleteket.

17. cikk Előzetes feltételrendszer

1.           Mindegyik KSK-alap esetében az előzetes feltételeket az adott alapra vonatkozó szabályokban határozzák meg.

2.           A tagállamok értékelik, hogy a vonatkozó előzetes feltételek teljesülnek-e.

3.           Amennyiben az előzetes feltételek a partnerségi szerződés elküldésének napján nem teljesülnek, a tagállamok a partnerségi szerződésben összefoglalják a nemzeti és regionális szinten végrehajtandó intézkedéseket a végrehajtás ütemtervével együtt, biztosítva, hogy arra legkésőbb két évvel a partnerségi szerződés megkötése után vagy 2016. december 31-ig sor kerül, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

4.           A tagállamoknak a megfelelő programokban meg kell adniuk az előzetes feltételek teljesítésével kapcsolatos részletes intézkedéseket, beleértve a végrehajtás ütemtervét is.

5.           A Bizottság a partnerségi szerződés és a programok értékelésének keretében megvizsgálja az előzetes feltételek teljesítésére vonatkozóan megadott információkat. Egy adott program elfogadásakor dönthet úgy, hogy felfüggeszti a programnak szánt összes időközi kifizetést vagy azok egy részét az előzetes feltételrendszer teljesítését biztosító intézkedések kielégítő végrehajtásáig. Amennyiben az előzetes feltételrendszer teljesítését biztosító intézkedések végrehajtására a programban meghatározott határidőig nem kerül sor, a Bizottság felfüggesztheti a kifizetéseket.

6.           Az 1–5. bekezdések nem vonatkoznak az európai területi együttműködési cél alá tartozó programokra.

18. cikk Eredményességi tartalék

Az egyes KSK-alapoknak juttatott források 5 %-a – az európai területi együttműködési cél, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az ETHA-rendelet V. címének nyújtott források kivételével – eredményességi tartalékot képez, amelyet a 20. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell elosztani. Rugalmassági tartalék

19. cikk Eredményességértékelés

1.           A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben valamennyi tagállamban 2017-ben és 2019-ben felülvizsgálja a programok teljesítését az adott partnerségi szerződésben és a programokban meghatározott eredményességi keretre tekintettel. Az eredményességi keret létrehozásának módszere az II. mellékletben kerül meghatározásra.

2.           A felülvizsgálat során megvizsgálják a programok részcélértékeinek teljesítését a prioritások szintjén, az elért eredményekről szóló, 2017-ben és 2019-ben a tagállamok által benyújtott jelentésekben bemutatott információk és értékelések alapján.

20. cikk Az eredményességi tartalék elosztása

1.           Ha a teljesítés 2017-ben elvégzett felülvizsgálata azt mutatja, hogy egy programon belül egy prioritás nem érte el a 2016. évre meghatározott mérföldköveket, akkor a Bizottság ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak.

2.           A 2019-ben végzett felülvizsgálat alapján a Bizottság végrehajtási aktusok révén határozatot hoz, hogy megállapítsa mindegyik KSK-alapok és tagállam tekintetében, hogy mely programok és prioritások teljesítették a mérföldköveket. A tagállam javaslatot tesz, hogy az eredményességi tartalékot hogyan osszák el az említett bizottsági határozatban meghatározott programok és prioritások között. A Bizottság – a 26. cikk szerint – jóváhagyja az érintett programok módosítását. Amennyiben egy tagállam nem nyújtja be a 46. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti információkat, akkor az érintett programokra vagy prioritásokra szánt eredményességi tartalékot nem osztják el.

3.           Amennyiben a teljesítés felülvizsgálata azt mutatja, hogy egy prioritás nem érte el a teljesítési keretrendszerben meghatározott mérföldköveket, a Bizottság – az alapokra vonatkozó szabályokban meghatározott eljárás szerint – felfüggesztheti a program prioritására szánt összes időközi kifizetést vagy annak egy részét.

4.           Amennyiben a Bizottság a program záró végrehajtási jelentésének vizsgálata alapján az eredményességi keretben meghatározott célok elérésével kapcsolatos súlyos mulasztást állapít meg, akkor az érintett prioritások vonatkozásában pénzügyi korrekciót alkalmazhat az alapokra vonatkozó szabályoknak megfelelően. A Bizottságot jogosult arra, hogy a 142. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapításához szükséges kritériumok és módszertan meghatározására.

5.           A (2) bekezdés nem vonatkozik az európai területi együttműködési cél és az ETHA-rendelet V. címe alá tartozó programokra.

IV. FEJEZET Makrogazdasági feltételrendszer

21. cikk A tagállamok gazdaságpolitikájának koordinációjához kötött feltételrendszer

1.           A Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi szerződése és programjai felülvizsgálatát és javaslatok benyújtását azok módosítására, amennyiben ez szükséges:

(a) olyan tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatásához, amelyek címzettjei az érintett tagállamok, és amelyeket a Szerződés 121. cikkének (2) bekezdése és/vagy 148. cikkének (4) bekezdése értelmében fogadtak el, vagy az olyan intézkedések végrehajtásának támogatására, amelyek címzettjei az érintett tagállamok, és amelyeket a Szerződés 136. cikkének (1) bekezdése értelmében fogadtak el;

(b) olyan tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatásához, amelyek címzettjei az érintett tagállamok, és amelyeket a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban fogadtak el;

(c) olyan tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatásához, amelyek címzettjei az érintett tagállamok, és amelyeket [a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló] …/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint fogadtak el, feltéve, hogy ezeket a módosításokat szükségesnek tartják a makrogazdasági egyensúlytalanságok kiigazításához; vagy

(d) a (4) bekezdés értelmében a rendelkezésre álló KSK-alapok növekedésre és versenyképességre gyakorolt hatásának maximalizálásához, amennyiben a tagállam teljesíti a következő feltételek valamelyikét:

i.        a 407/2010/EU tanácsi rendelet értelmében uniós pénzügyi támogatás áll rendelkezésére;

ii.       a 332/2002/EK tanácsi rendelet[23] értelmében középtávú pénzügyi támogatás áll rendelkezésére;

iii.      az európai stabilitási mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés alapján – ESM-hitel formájában – pénzügyi támogatás áll rendelkezésére.

2.           A partnerségi szerződés és az érintett programok módosításáról szóló javaslatát a tagállam egy hónapon belül benyújtja. Amennyiben szükséges, a Bizottság a módosítások benyújtásától számított egy hónapon belül észrevételeket tesz, amely esetben a tagállam javaslatát egy hónapon belül újra benyújthatja.

3.           Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket vagy amennyiben észrevételeit kellően figyelembe vették, a Bizottság határozatot fogad el, amelyben indokolatlan késedelem nélkül jóváhagyja a partnerségi szerződésre és az érintett programokra vonatkozó módosításokat.

4.           Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés d) pontja alapján részesül pénzügyi támogatásban, és a támogatás kiigazítási programhoz van kötve, a Bizottság – a rendelkezésre álló KSK-alapok növekedésre és versenyképességre gyakorolt hatásának maximalizálásához – a tagállam javaslatai nélkül módosíthatja a partnerségi szerződést és a programokat. A partnerségi szerződés és az érintett programok eredményes végrehajtásának biztosítására a Bizottság részt vesz irányításukban, olyan módon, ahogyan az meghatározásra került a kiigazítási programban vagy a tagállammal aláírt egyetértési megállapodásban.

5.           Amennyiben a tagállam nem tesz eleget az (1) bekezdésben említett bizottsági kérésnek, vagy a (2) bekezdésben említett bizottsági észrevételekre nem válaszol egy hónapon belül kielégítő módon, akkor a Bizottság – észrevételeinek megtétele után számított három hónapon belül – határozatot fogadhat el, végrehajtási aktusok révén, amellyel teljes egészében vagy részben felfüggesztheti az érintett programok részére folyósított kifizetéseket.

6.           A Bizottság felfüggeszti, végrehajtási aktusok révén, az érintett programok részére folyósított kifizetéseket és kötelezettségvállalásokat, amennyiben:

(a) a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam nem tesz eleget a Tanács által, a Szerződés 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott egyedi intézkedéseknek;

(b) a Tanács – a Szerződés 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban úgy határoz, hogy az érintett tagállam nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott hiánya kiigazítására;

(c) a Tanács [a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló] …/2011/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban arra következtetésre jut, hogy a tagállam, két egymást követő alkalommal, nem nyújtott be megfelelő kiigazítási intézkedési tervet, vagy a Tanács határozatban kimondja a megfelelés hiányát az említett rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban;

(d) a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a tagállam nem tette meg a 407/2010/EK tanácsi rendeletben vagy a 332/2002/EK tanácsi rendeletben említett kiigazítási program végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy nem hagyja jóvá az e tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás kifizetését; vagy

(e) az európai stabilitási mechanizmus igazgatótanácsa arra a következtésre jut, hogy nem teljesült a feltételrendszer, amelyet a tagállam számára az ESM-hitel formájában nyújtott ESM pénzügyi támogatáshoz meghatároztak, és ennek következtében úgy határoz, hogy a megítélt stabilitási támogatást nem fizeti ki.

7.           A kifizetések és kötelezettségvállalások (5), illetve (6) bekezdés szerint történő részleges vagy teljes felfüggesztéséről hozott határozat meghozatalakor a Bizottság biztosítja, hogy a felfüggesztés arányos és eredményes legyen, figyelembe véve az érintett tagállam gazdasági és szociális helyzetét, és tiszteletben tartja a tagállamok egyenlő bánásmódhoz való jogát, különös tekintettel a felfüggesztésnek az érintett tagállam gazdaságára gyakorolt hatására.

8.           A Bizottság – késedelem nélkül – megszünteti a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztését, amennyiben a tagállam a Bizottság kérésének megfelelő, és a Bizottság által elfogadott módosítási javaslatot terjeszt elő a partnerségi szerződéssel és az érintett programokkal kapcsolatban, és adott esetben:

(a) a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam eleget tesz a Tanács által, a Szerződés 136. cikke (1) bekezdésével összhangban meghatározott egyedi intézkedéseknek;

(b) a túlzott hiány esetén követendő eljárást az 1467/97/EK rendelet 9. cikkével összhangban felfüggesztik, vagy a Tanács a Szerződés 126. cikkével összhangban úgy határoz, hogy hatályon kívül helyezi a túlzott hiány meglétéről szóló határozatot;

(c) a Tanács támogatja a(z) …/EU rendelet [EIP rendelet] 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett tagállam által benyújtott kiigazítási intézkedési tervet, vagy az említett rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban felfüggesztik a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást, vagy a Tanács az említett rendelet 11. cikkével összhangban lezárta a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást;

(d) a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a tagállam megtette a 407/2010/EK tanácsi rendeletben vagy a 332/2002/EK tanácsi rendeletben említett kiigazítási program végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy jóváhagyja az e tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás kifizetését; vagy

(e) Az európai stabilitási mechanizmus igazgatótanácsa arra a következtésre jut, hogy teljesült a feltételrendszer, amelyet a tagállam számára az ESM-hitel formájában nyújtott ESM pénzügyi támogatáshoz meghatároztak, és ennek következtében úgy határoz, hogy a megítélt stabilitási támogatást kifizeti.

Ezzel egy időben a Tanács – a Bizottság javaslatára – határozatot hoz a felfüggesztett kötelezettségvállalások újraelosztásáról a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló […]/EU tanácsi rendelet 8. cikkével összhangban.

22. cikk Kifizetések emelése az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállam esetében

1.           A tagállam kérésére az időközi kifizetést és a végső egyenleg összegét meg lehet emelni az egyes ERFA-, ESZA- és KA-prioritásokra vagy az egyes EMVA- és ETHA-intézkedésekre vonatkozó társfinanszírozási arányhoz képest 10 százalékponttal növelt szintnek megfelelő összeggel. A megemelt arány, amely nem lépheti túl a 100 %-ot, arra kifizetési kérelmekre vonatkozik, amely azzal a számviteli időszakkal kapcsolatos, amelyre a tagállam kérelmét benyújtotta, és az azt követő számviteli időszakokra, amelyek során a tagállam megfelel az alábbi feltételek egyikének:

(a) amennyiben az érintett tagállam bevezette az eurót, makrofinanszírozási támogatást kap az Uniótól a 407/2010/EU tanácsi rendelet[24] értelmében;

(b) amennyiben az érintett tagállam nem vezette be az eurót, középtávú finanszírozási támogatást kap a 332/2002/EK tanácsi rendelet[25] értelmében;

(c) az európai stabilitási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2011. július 11-án aláírt szerződés alapján pénzügyi támogatás áll rendelkezésére.

Az első albekezdése nem vonatkozik az ETE-rendelet hatálya alá tartozó programokra.

2.           A 1. bekezdésben foglaltaktól függetlenül az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott uniós támogatás nem haladhatja meg a közpénzekből folyósított támogatás és a KSK-alapokból kapott hozzájárulás azon maximális egyes prioritásonkénti – ERFA, ESZA és KA – vagy az egyes EMVA- és az ETHA-intézkedésenkénti összegét, amelyet a Bizottság a program jóváhagyásakor határozatban megítélt.

III. CÍM PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET A KSK-alapokra vonatkozó általános rendelkezések

23. cikk A programok előkészítése

1.           A KSK-alapokat programok révén kell végrehajtani, a partnerségi szerződésnek megfelelően. Valamennyi program a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozik.

2.           A programokat a tagállam vagy a tagállam által kijelölt hatóság állítja össze a partnerekkel együttműködésben.

3.           A programokat a tagállamok a partnerségi szerződéssel egyidejűleg nyújtják be, az európai területi együttműködéshez tartozó programok kivételével, amelyeket a közös stratégiai keret elfogadását követő hat hónapon belül kell benyújtani. Minden programhoz csatolják a 48. cikkben meghatározott előzetes értékelést.

24. cikk A programok tartalma

1.           Minden program stratégiát határoz meg az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájához való hozzájárulásáról, amely összhangban van a közös stratégiai kerettel és a partnerségi szerződéssel. Minden program a KSK-alapok eredményes, hatékony és összehangolt végrehajtását biztosító intézkedéseket, valamint a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentését célzó lépéseket tartalmaz.

2.           Minden program prioritásokat határoz meg, amelyek tartalmazzák a konkrét célkitűzéseket, a KSK-alapokból kapott támogatás pénzügyi előirányzását és a megfelelő nemzeti társfinanszírozást.

3.           Minden prioritás mutatókat határoz meg a program végrehajtásában a célkitűzések megvalósításához képest elért eredmények értékelésére, ami a figyelemmel kísérés, az értékelés és a teljesítés felülvizsgálatának alapját képezi. Ezek az alábbiakat tartalmazzák:

(a) a kihelyezett összegekre vonatkozó pénzügyi mutatók;

(b) a támogatott műveletekre vonatkozó kimeneti mutatók;

(c) a prioritáshoz kapcsolódó eredménymutatók.

Mindegyik KSK-alap esetében az adott alapra vonatkozó szabályok közös mutatókat határoznak meg, amelyeket programspecifikus mutatókkal lehet kiegészíteni.

4.           A kizárólag a technikai segítségnyújtásra vonatkozó programok kivételével mindegyik program tartalmazza a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott elveket figyelembe vevő intézkedések leírását.

5.           Mindegyik program – kivéve azokat, amelyek egy konkrét program keretében technikai segítségnyújtást vállalnak – meghatározza az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre felhasználandó támogatás indikatív összegét.

6.           A tagállamok az alapokra vonatkozó szabályok szerint állítják össze a programot.

25. cikk

A programok elfogadásának eljárása

1.           A Bizottság értékeli a programok összhangját e rendelettel, az alapokra vonatkozó szabályokkal, a tematikus célkitűzésekhez és az egyes KSK-alapokra vonatkozó uniós prioritásokhoz való tényleges hozzájárulásukkal, a közös stratégiai kerettel, a partnerségi szerződéssel, a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése szerinti országspecifikus ajánlásokkal és a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján kiadott tanácsi ajánlásokkal, figyelembe véve az előzetes értékelést. Az értékelés különösen a program stratégiájának megfelelőségét, a programhoz rendelt célkitűzéseket, mutatókat, célokat és a költségvetési források elosztását vizsgálja.

2.           A Bizottság a program benyújtását követő három hónapon belül megteszi észrevételeit. A tagállam megadja a Bizottság számára az összes további szükséges információt és adott esetben felülvizsgálja a javasolt programot.

3.           Az alapokra vonatkozó szabályokkal szerint a Bizottság az egyes programok jóváhagyásáról szóló határozatot legkésőbb a tagállam(ok) általi hivatalos benyújtást követő hat hónapon belül elfogadja, feltéve hogy a Bizottság által esetlegesen tett észrevételeket megfelelően figyelembe vették. Az elfogadás napja azonban nem lehet 2014. január 1. vagy a partnerségi szerződés jóváhagyásáról szóló bizottsági határozat elfogadásának napja előtt.

26. cikk Programok módosítása

1.           A tagállam által a programok módosítására vonatkozóan benyújtott kérelmeket megfelelően alá kell támasztani, és különösen tartalmazniuk kell a program módosításainak várható hatását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájának és a programban meghatározott konkrét célkitűzéseknek az elérésére, figyelembe véve a közös stratégiai keretet és a partnerségi szerződést. Csatolni kell hozzájuk a felülvizsgált programot és adott esetben a felülvizsgált partnerségi szerződést.

Az európai területi együttműködésre vonatkozó cél alá tartozó programok módosítása esetén a vonatkozó partnerségi szerződést nem kell módosítani.

2.           A Bizottság értékeli az (1) bekezdés szerint megadott információkat, figyelembe véve a tagállam által benyújtott indoklást. A Bizottság észrevételeket tehet, és a tagállam megadja a Bizottság számára az összes szükséges további információt. Az alapokra vonatkozó szabályokkal értelmében a Bizottság a program módosítására vonatkozó kérelmeket a tagállam általi hivatalos benyújtása után legkésőbb öt hónappal jóváhagyja, feltéve hogy a Bizottság által tett észrevételeket kielégítő módon figyelembe vették. Szükség esetén a Bizottság egyidejűleg módosítja a partnerségi szerződés jóváhagyásáról szóló határozatot a 15. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

27. cikk Az Európai Beruházási Bank részvétele

1.           Az EBB a tagállam kérésére részt vehet a partnerségi szerződés előkészítésében, valamint a műveletek előkészítésében, különösen nagyprojektek, pénzügyi eszközök és a közszféra és a magánszféra közötti együttműködések esetében.

2.           A Bizottság a partnerségi szerződés vagy a programok elfogadása előtt tanácskozhat az EBB-vel.

3.           A Bizottság felkérheti az EBB-t, hogy vizsgálja meg a nagyprojektek szakmai minőségét, gazdasági és pénzügyi megvalósíthatóságát, és nyújtson segítséget a végrehajtandó vagy kialakítandó pénzügyi eszközök tekintetében.

4.           E rendelet rendelkezéseinek végrehajtása során a Bizottság támogatást nyújthat az EBB-nek, illetve szolgáltatási szerződéseket köthet az EBB-vel a több éven át végrehajtott kezdeményezésekre vonatkozóan. E támogatások és szolgáltatási szerződések tekintetében az uniós költségvetésből való hozzájárulásokra vonatkozó kötelezettségvállalást évente teszik meg.

II. FEJEZET

Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés

28. cikk Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés

1.           A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés, amely az EMVA esetében LEADER helyi fejlesztésnek van kijelölve: konkrét szubregionális területeket vesz célba;

(a) konkrét szubregionális területeket vesz célba;

(b) irányítása az adott közösség szintjén történik, a helyi társadalmi-gazdasági érdekek köz- és magánszférabeli képviselőiből álló helyi akciócsoportok révén, ahol döntéshozatali szinten sem a közszféra, sem egyetlen más érdekcsoport nem rendelkezik a szavazati jogok 49 %-ot meghaladó hányadával;

(c) integrált és több ágazati területen alapuló helyi fejlesztési stratégiák révén valósul meg;

(d) célja a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembe vétele és a helyi környezet innovatív jellemzőinek bevonása, hálózatépítés és adott esetben együttműködés.

2.           A KSK-alapokból a helyi fejlesztésre szánt támogatásnak a KSK-alapok között egységesnek és összehangoltnak kell lennie. Ezt többek között a helyi fejlesztési stratégiák és helyi fejlesztési csoportok összehangolt kapacitásfejlesztése, kiválasztása, jóváhagyása és finanszírozása révén kell biztosítani.

3.           Amennyiben a 29. cikk (3) bekezdése szerint létrehozott helyi fejlesztési stratégiák döntés-előkészítő bizottsága úgy dönt, hogy a kiválasztott helyi fejlesztési stratégia végrehajtásához több alapból szükséges támogatás, egy vezető alapot lehet kijelölni.

4.           Amennyiben egy vezető alapot jelölnek ki, a helyi fejlesztési stratégia működési költségeit, szervezési és kapcsolatépítési tevékenységeit csak a vezető alapból lehet finanszírozni.

5.           A KSK-alapokból támogatott helyi fejlesztést a program egy vagy több prioritásainak keretében valósítják meg.

29. cikk Helyi fejlesztési stratégiák

1.           Egy helyi fejlesztési stratégia legalább az alábbi elemeket tartalmazza:

(a) a stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása;

(b) a terület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek az elemzése, beleértve az előnyök, hátrányok, lehetőségek és veszélyek elemzését;

(c) a stratégia és a célkitűzései leírása, a stratégia integrált és innovatív jellegének a leírása és a célkitűzések hierarchiája, beleértve a kimenetek vagy eredmények egyértelmű és mérhető céljait. A stratégia koherens valamennyi részt vevő KSK-alap vonatkozó programjaival;

(d) a közösség stratégia kidolgozásába történő bevonásának a leírása;

(e) egy cselekvési terv, amely bemutatja, hogyan történik a célkitűzések alapján az intézkedések meghatározása;

(f) a stratégia irányítási és figyelemmel kísérési intézkedéseinek a leírása, amely bemutatja, hogyan tudja a helyi akciócsoport végrehajtani a stratégiát, és az értékelésre vonatkozó konkrét intézkedések leírása;

(g) a stratégia pénzügyi terve, beleértve az egyes KSK-alapokból tervezett forráselosztást.

2.           A tagállamok meghatározzák a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztási kritériumait. Az alapokra vonatkozó szabályok is meghatározhatnak kiválasztási kritériumokat.

3.           A helyi fejlesztési stratégiákat a programok illetékes irányító hatóságai által erre a célra felállított bizottság választja ki.

4.           Valamennyi helyi fejlesztési stratégia kiválasztását és jóváhagyását legkésőbb 2015. december 31-ig el kell végezni.

5.           A helyi fejlesztési stratégia kiválasztásáról szóló határozatban meghatározzák az egyes KSK-alapokból történő forráselosztást. A határozat megállapítja a vonatkozó programok végrehajtásáért felelős hatóságok szerepkörét is a stratégiához kapcsolódó valamennyi végrehajtási feladat tekintetében.

6.           A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 142. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1(a) bekezdésben említett stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározásáról.

30. cikk Helyi akciócsoportok

1.           A helyi fejlesztési stratégiákat helyi akciócsoportok tervezik meg és hajtják végre.

A tagállamok határozzák meg a helyi akciócsoportok szerepkörét és a vonatkozó programok végrehajtásáért felelős hatóságokat a stratégiával kapcsolatos valamennyi végrehajtási feladatot illetően.

2.           Az irányító hatóság biztosítja, hogy a helyi akciócsoportok vagy kiválasztanak a csoporton belül egy partnert, aki az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner lesz, vagy pedig egy közös jogi szervezetet létrehozva állnak össze.

3.           A helyi akciócsoportok feladatai a következőket tartalmazzák:

(a) a helyi szereplők fejlesztési és végrehajtási kapacitásainak kiépítése;

(b) megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási eljárás és kritériumok létrehozása a műveletek kiválasztásához, amelyek kizárják az összeférhetetlenséget, biztosítják, hogy a kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50 %-át nem közszférabeli partnerek adják, lehetőséget adnak a kiválasztási döntés elleni fellebbezésre és írásos kiválasztási eljárás alkalmazására;

(c) összhang biztosítása a helyi fejlesztési stratégiával a műveleteket a stratégiai célkitűzések és célok eléréséhez való hozzájárulásuk szerinti rangsorolással kiválasztva;

(d) javaslatokra vonatkozó pályázatok vagy folyamatos projektbenyújtási eljárás előkészítése és közzététele, beleértve a kiválasztási kritériumokat;

(e) támogatási kérelmek befogadása és értékelése;

(f) műveletek kiválasztása és a támogatás összegének rögzítése, továbbá – adott esetben – a jóváhagyás előtt a javaslatok benyújtása a felelős hatósághoz a támogathatóság végső ellenőrzése céljából;

(g) a helyi fejlesztési stratégia és a támogatott műveletek végrehajtásának figyelemmel kísérése, és a helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódó egyedi értékelési tevékenységek végrehajtása.

31. cikk A helyi fejlesztés támogatása a KSK-alapokból

A helyi fejlesztésre szánt támogatás tartalmazza:

(a) az előkészítő támogatás költségeit;

(b) a helyi fejlesztési stratégia szerinti műveletek végrehajtását;

(c) a hely akciócsoport együttműködési tevékenységeinek előkészítését és végrehajtását;

(d) a helyi fejlesztési stratégia működési költségeit és szervezését legfeljebb a helyi fejlesztési stratégia teljes közkiadásainak 25 %-a erejéig.

IV. CÍM

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

32. cikk Pénzügyi eszközök

1.           A KSK-alapokból támogatás nyújtható egy program pénzügyi eszközei számára, beleértve az alapok alapjain keresztül történő támogatást, a prioritásban meghatározott konkrét célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás érdekében, olyan előzetes értékelés alapján, amely piaci hiányosságokat, illetve nem optimális beruházási helyzeteket és beruházási szükségleteket állapított meg.

A pénzügyi eszközök támogatásokkal, kamattámogatásokkal és garanciadíj-támogatásokkal ötvözhetők. Ebben az esetben külön nyilvántartásokat kell vezetni az egyes finanszírozási formákra vonatkozóan.

A Bizottság a 142. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyek részletes szabályokat határoznak meg a pénzügyi eszközök, a végső kedvezményezett támogatások, kamattámogatások, garanciadíj támogatások és pénzügyi eszközök együttese révén történő támogatásának előzetes értékelésére, további egyedi szabályokat határozhat meg a kiadások támogathatóságára és azoknak a tevékenység típusoknak a meghatározására, amelyek nem támogathatóak pénzügyi eszközök révén.

2.           A pénzügyi eszközök által támogatott végső kedvezményezettek programokból és az Unió költségvetése által támogatott más eszközökből is kaphatnak támogatásokat. Ebben az esetben külön nyilvántartást kell vezetni minden egyes finanszírozási forrásra vonatkozóan.

3.           A természetbeni hozzájárulások nem minősülnek támogatható kiadásnak a pénzügyi eszközök tekintetében, kivéve a városfejlesztés vagy városrehabilitáció célját szolgáló befektetések keretében történő föld vagy ingatlan hozzájárulásokat, ahol a föld, illetve az ingatlan a befektetés részét képezi. Az ilyen föld- vagy ingatlanhozzájárulások támogathatók, amennyiben az 59. cikkben meghatározott feltételek teljesülnek.

33. cikk A pénzügyi eszközök végrehajtása

1.           A 32. cikk végrehajtása során az irányító hatóságok pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak a következő pénzügyi eszközökhöz:

(a) uniós szinten létrehozott, a Bizottság által közvetlenül vagy közvetve irányított pénzügyi eszközök;

(b) nemzeti, regionális, nemzetközi vagy tagállamközi szinten létrehozott, az irányító hatóság által vagy felelősségi körében irányított pénzügyi eszközök.

2.           Az 1(a) bekezdésben említett pénzügyi eszközökre a költségvetési rendelet [VIII] címe vonatkozik. A KSK-alapokból az 1(a) bekezdés szerinti pénzügyi eszközökhöz történő hozzájárulásokat külön számlákra helyezik, és a megfelelő KSK-alap célkitűzései szerint arra használják fel, hogy támogassák az ilyen hozzájárulásokat nyújtó programmal vagy programokkal összehangolt intézkedéseket és végső kedvezményezetteket.

3.           Az 1(b) bekezdés szerinti pénzügyi eszközök esetében az irányító hatóság az alábbi pénzügyi eszközökhöz nyújthat pénzügyi hozzájárulást:

(a) a Bizottság által a 143. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelő végrehajtási aktusok révén meghatározott általános feltételeket teljesítő pénzügyi eszközök;

(b) olyan már létező vagy újonnan létrehozott pénzügyi eszközök, amelyeket kimondottan az elérendő cél érdekében, a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak megfelelően hoztak létre.

A Bizottság a 142. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák a b) alpontban említett pénzügyi eszközök bizonyos típusaira, valamint az ilyen eszközökön keresztül szolgáltatott termékekre vonatkozó egyedi szabályokat.

4.           Az (1) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi eszközök támogatása során az irányító hatóság:

(a) az e rendelet célkitűzéseinek megfelelő pénzügyi eszközöket végrehajtó, meglévő – beleértve a más KSK-alapokból finanszírozottakat is – vagy újonnan létrehozott jogi személyek tőkéjébe ruházhat be, amelyek végrehajtási feladatokat végeznek; az ilyen befektetések támogatása az e rendelet célkitűzéseinek megfelelő új pénzügyi eszközök végrehajtásához szükséges eszközökre korlátozódik; vagy

(b) a végrehajtási feladatokkal megbízhatja:

i.        az Európai Beruházási Bank; e)

ii.       olyan nemzetközi pénzügyi szervezeteket, amelyekben egy tagállam részvényes, vagy a tagállam által létrehozott olyan pénzintézeteket, amelyek célja közérdek támogatása egy közigazgatási szerv ellenőrzése mellett, és a vonatkozó uniós vagy nemzeti szabályok szerint lettek kiválasztva;

iii.      a vonatkozó uniós vagy nemzeti szabályok szerint kiválasztott, közjog vagy magánjog hatálya alá tartozó intézményt.

(c) közvetlenül elvégezheti a végrehajtási feladatokat a kizárólag hiteleket vagy garanciákat megvalósító pénzügyi eszközök esetében.

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek szabályokat állapítanak meg a finanszírozási megállapodásokra, a végrehajtási feladatokkal megbízott jogi személyek szerepére és feladataira, valamint az irányítási költségekre és díjakra vonatkozóan.

5.           A (4) bekezdés b) pontjának i. és ii. alpontjaiban említett jogi személyek alapok alapjain keresztül megvalósított pénzügyi eszközök végrehajtása során a végrehajtás egy részét pénzügyi közvetítőkre bízhatják, amennyiben az ilyen személyek saját felelősségükre biztosítják, hogy a pénzügyi közvetítők teljesítik a költségvetési rendelet [57. cikkében és 131. cikke (1) bekezdésében, (1) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésében] meghatározott kritériumokat. A pénzügyi közvetítőket nyílt, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes eljárás révén kell kiválasztani, az összeférhetetlenség kizárásával.

6.           A (4) bekezdés b) pontjában említett végrehajtási feladatokkal megbízott jogi személyek bizalmi számlát nyitnak a saját nevükben és az irányító hatóság nevében. Az ilyen bizalmi számlán levő eszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, prudenciális szabályok szerint kell kezelni, és megfelelő likviditással kell rendelkezniük.

7.           A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek szabályokat állapítanak meg a végrehajtási feladatokkal megbízott jogi személyek által kezelt eszközök átruházására és kezelésére vonatkozó egyedi előírások, valamint az ilyen eszközök euro és nemzeti valuta közötti átváltásának tekintetében.

34. cikk Egyes pénzügyi eszközök végrehajtása

1.           A 64. cikknek megfelelően akkreditált testületek helyszíni ellenőrzés keretében nem vizsgálhatnak olyan műveleteket, amelyek a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint végrehajtott pénzügyi eszközöket tartalmaznak. Ezek a testületek rendszeresen ellenőrzési jelentést kapnak az említett pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott testületektől.

2.           A programok ellenőrzéséért felelős testületek nem ellenőrizhetnek olyan műveleteket, amelyek a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint végrehajtott pénzügyi eszközöket tartalmaznak, továbbá nem ellenőrizhetik az ezekhez az eszközökhöz kapcsolódó irányítási és ellenőrzési rendszereket sem. Ezek a testületek rendszeresen ellenőrzési jelentést kapnak az említett pénzügyi eszközöket létrehozó megállapodásokban megjelölt ellenőröktől.

3.           A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 33. cikk (1) bekezdése a) pontja, és a 33. cikk (4) bekezdése b) pontjának i., ii. és iii. alpontja szerint végrehajtott pénzügyi eszközök irányítására és ellenőrzésére vonatkozó intézkedések tekintetében.

35. cikk Pénzügyi eszközök kiadásaira vonatkozó kifizetési kérelmek

1.           A 33. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi eszközök tekintetében a kifizetési kérelem tartalmazza és külön megadja a pénzügyi eszköznek juttatott támogatás teljes összegét.

2.           A 33. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a 33. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontja szerint végrehajtott pénzügyi eszközök tekintetében a kifizetési kérelemben szereplő teljes támogatható kiadásnak tartalmaznia kell a pénzügyi eszköz számára egy előre meghatározott, legfeljebb kétéves időszak során a végső kedvezményezettben végrehajtott beruházás céljára kifizetett vagy várhatóan kifizetendő teljes támogatási összeget, beleértve az irányítási költségeket vagy díjakat.

3.           A (2) bekezdés szerint meghatározott összeget ki kell igazítani a későbbi kifizetési kérelmekben az érintett pénzügyi eszköz számára előzőleg kifizetett támogatás összege és a végső kedvezményezettben történt beruházás kifizetett irányítási költségekkel és díjakkal megnövelt tényleges összege közötti különbség figyelembe vétele érdekében. Ezeket az összegeket a kifizetési kérelemben külön meg kell jelölni.

4.           A 33. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a 33. cikk (4) bekezdésének c) pontja szerint végrehajtott pénzügyi eszközök tekintetében a kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell az irányító hatóság által a végső kedvezményezettekbe történő beruházások céljából teljesített kifizetések teljes összegét. Ezeket az összegeket a kifizetési kérelemben külön meg kell jelölni.

5.           A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyek révén egyedi szabályokat állapít meg a pénzügyi eszközök számára történő kifizetésekre, a kifizetések visszavonására és a kifizetési kérelmekkel kapcsolatos lehetséges következményekre vonatkozóan.

36. cikk Támogatható kiadás záráskor

1.           A program zárásakor a pénzügyi eszköz támogatható kiadása a 55. cikk (2) bekezdésében jelzett támogathatósági időszakon belül a pénzügyi eszköz számára ténylegesen kifizetett, illetve garancialapok esetében elkülönített teljes összeg, amely az alábbiaknak felel meg:

(a) végső kedvezményezettek számára kifizetett összegek;

(b) akár még fennálló, akár már lejárt garanciaszerződésekre a lehetséges garancialehívások teljesítése érdekében lekötött források, amelyeket prudens előzetes kockázatértékelés alapján számítottak ki, és a végső kedvezményezettben végrehajtott új befektetések céljára nyújtott mögöttes új kölcsönök vagy más kockázati eszközök összegének többszörösét fedezik;

(c) az 55. cikk (2) bekezdésében megszabott támogathatósági időszak után legfeljebb 10 év alatt fizetendő, pénzügyi eszközökkel együttesen alkalmazott tőkésített kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás, amelyet egy kifejezetten ebből a célból létrehozott letéti számlára fizetnek be az 55. cikk (2) bekezdésében jelzett támogathatósági időszak utáni tényleges kifizetések céljára, de az 55. cikk (2) bekezdésében jelzett támogathatósági időszakon belül a végső kedvezményezettekben végrehajtott beruházások céljából nyújtott kölcsönök és más kockázati eszközök vonatkozásában;

(d) a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek visszatérítése vagy az eszközkezelői díjak kifizetése.

2.           Tőkerészesedés alapú eszközök és mikrohitelek esetében az 55. cikk (2) bekezdésében megszabott támogathatósági időszak után legfeljebb 5 évig az adott támogathatósági időszakon belül a végső kedvezményezettekben végrehajtott beruházások kapcsán fizetendő tőkésített irányítási költségek és díjak, amelyekre az 37. cikk és 38. cikk rendelkezései nem vonatkoznak, támogatható kiadásnak minősülhetnek, amennyiben azokat az ebből a célból létrehozott letéti számlára befizetik.

3.           Az (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott támogatható kiadás összege nem haladhatja meg:

i.        a KSK-alapokból a pénzügyi eszköz számára kifizetett támogatás teljes összegének és valamint

ii.       a megfelelő nemzeti társfinanszírozás összegének együttes összegét.

4.           A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az éves részletek tőkésítési rendszerének létrehozására a kamattámogatások és garanciadíj-támogatások számára.

37. cikk A KSK-alapokból pénzügyi eszközök számára fizetett támogatás kamata és más nyeresége

1.           A KSK-alapokból pénzügyi eszközök számára kifizetett támogatást a tagállamokban letelepedett pénzintézetek kamatozó számláin kell elhelyezni, vagy ideiglenesen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően be kell fektetni.

2.           A KSK-alapokból pénzügyi eszközök számára kifizetett támogatás kamatát és más nyereségét ugyanarra a célra kell felhasználni, mint a KSK-alapokból származó ugyanazon pénzügyi eszközön belüli kezdeti támogatást.

3.           Az irányító hatóság biztosítja a kamat és más nyereség felhasználásának megfelelő nyilvántartását.

38. cikk A KSK-alapokból származó támogatás forrásainak újrafelhasználása a program zárásáig

1.           A KSK-alapokból származó támogatásból eredő, a pénzügyi eszközök számára beruházásokból vagy garanciaszerződésekben lekötött források felszabadítása révén visszafizetett tőkeforrásokat ugyanazon vagy más pénzügyi eszközök révén újabb beruházásokra fel kell használni a program vagy programok céljainak megfelelően.

2.           A KSK-alapokból a pénzügyi eszköz számára nyújtott támogatásból eredő nyereséget vagy más jövedelmet vagy hozamot, mint például kamatot, garanciadíjat, osztalékot, tőkenyereséget vagy a beruházás által termelt más bevételt az alábbi célokra kell felhasználni, adott esetben a szükséges összeg erejéig:

(a) a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek visszatérítése és az eszközkezelői díjak kifizetése;

(b) elsőbbségi javadalmazás fizetése a piacgazdasági befektetői elven működő azon befektetők számára, akik a KSK-alapokból a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatáshoz kiegészítő támogatást nyújtanak, vagy a végső kedvezményezett szintjén társberuházóként lépnek fel;

(c) további beruházások ugyanazon vagy más pénzügyi eszközökbe a program vagy programok céljainak megfelelően.

3.           Az irányító hatóság biztosítja az (1) és (2) bekezdésben említett források és más nyereségek felhasználásának megfelelő nyilvántartását.

39. cikk A program zárása után megmaradt források felhasználása

A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a program zárása utáni legalább 10 éves időszak során a KSK-alapokból a pénzügyi eszköz számára nyújtott támogatásból eredő tőkeforrásokat, nyereséget vagy más jövedelmet vagy hozamot a program céljainak megfelelően felhasználják.

40. cikk A pénzügyi eszközök végrehajtásáról szóló jelentés

1.           Az irányító hatóság az éves végrehajtási jelentés mellékleteként külön jelentést küld a Bizottságnak a pénzügyi eszközöket magában foglaló műveletekről.

2.           Az (1) bekezdésben említett jelentés valamennyi pénzügyi eszközre vonatkozóan az alábbi információkat tartalmazza:

(a) a program és a prioritás meghatározása, amelyből a KFK alapokból származó támogatást nyújtották;

(b) a pénzügyi eszközök és a végrehajtási intézkedések leírása;

(c) a végrehajtással megbízott szervezetek meghatározása;

(d) a Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelemben szereplő pénzügyi eszköz számára nyújtott teljes támogatási összeg programonként és prioritásonként vagy intézkedésenként;

(e) a Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelemben szereplő, a pénzügyi eszköz által a végső kedvezményezett számára nyújtott vagy garanciaszerződésben vállalt teljes támogatási összeg programonként és prioritásonként vagy intézkedésenként;

(f) a pénzügyi eszköz bevételei és kapott visszafizetései;

(g) a pénzügyi eszköz által tett beruházások multiplikátor hatása, illetve a beruházások és részvételek értéke;

(h) a pénzügyi eszköz hozzájárulása az érintett program és prioritás mutatóinak eléréséhez.

3.           A Bizottság végrehajtási aktus révén, a 143. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően elfogadja a figyelemmel kísérés és a figyelemmel kísérés során szerzett információk Bizottság számára történő szolgáltatásának egységes feltételeit, beleértve a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi eszközökre vonatkozóakat is.

V. CÍM FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

I. FEJEZET Figyelemmel kísérés

I. szakasz A programok figyelemmel kísérése

41. cikk Monitoringbizottság

1.           A tagállam számára a program elfogadásáról szóló határozatra vonatkozóan megküldött értesítést követő három hónapon belül a tagállam az irányító hatósággal egyetértésben létrehozza a program végrehajtását monitorozó bizottságot.

A tagállamok számára engedélyezett, hogy a KSK-alapokból társfinanszírozott programokhoz egyetlen monitoringbizottságot hozzanak létre.

2.           A monitoringbizottság kidolgozza és elfogadja a saját eljárási rendjét.

42. cikk A monitoringbizottság összetétele

1.           A monitoringbizottság az irányító hatóság, a közreműködő szervezetek és a partnerek képviselőiből áll. A monitoringbizottság minden tagja szavazati joggal rendelkezik.

Az európai területi együttműködés cél alá tartozó program monitoringbizottságában helyet kapnak az adott programban esetlegesen részt vevő harmadik ország képviselői is..

2.           A Bizottság tanácsadói minőségben részt vesz a monitoringbizottság munkájában.

3.           Amennyiben az EBB hozzájárul a programhoz, tanácsadói minőségben részt vehet a monitoringbizottság munkájában.

4.           A monitoringbizottság elnöke a tagállam vagy az irányító hatóság képviselője.

43. cikk A monitoringbizottság feladatai

1.           A monitoringbizottság évente legalább egyszer ülésezik, és felülvizsgálja a program végrehajtását és a célkitűzései elérésének eredményeit. Ennek során figyelembe veszi a pénzügyi adatokat, a közös és programspecifikus mutatókat, beleértve az eredménymutatók változásait, illetve a számszerűsített célértékek elérésének eredményeit és az eredményességmérési keretben meghatározott mérföldköveket.

2.           A monitoringbizottság részletesen megvizsgálja a program végrehajtását érintő valamennyi kérdést.

3.           A monitoringbizottsággal egyeztetnek, és az véleményezi az irányító hatóság által esetlegesen javasolt programmódosításokat.

4.           A monitoringbizottság ajánlásokat adhat ki az irányító hatóság számára a program végrehajtása és értékelése tekintetében. Az ajánlások eredményeképpen hozott intézkedéseket figyelemmel követi.

44. cikk Végrehajtási jelentések

1.           2016-tól 2022-ig bezárólag a tagállam éves jelentést nyújt be a Bizottságnak a program előző pénzügyi évben történt végrehajtásáról.

A tagállam 2023. szeptember 30-ig a program végrehajtásáról szóló záró jelentést nyújt be az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap esetében, illetve éves végrehajtási jelentést az EMVA és az ETHA esetében.

2.           Az éves végrehajtási jelentések információk tartalmaznak a program és annak prioritásai végrehajtásáról, hivatkozással a pénzügyi adatokra, a közös és a programspecifikus mutatókra és a számszerűsített célértékekre – beleértve az eredménymutatók változásait – és az eredményességmérési keretben meghatározott mérföldkövekre. A benyújtott adatok a teljes mértékben végrehajtott műveletek és a kiválasztott műveletek mutatóinak értékeire is vonatkoznak. A jelentések tartalmazzák az előzetes feltételek teljesítése érdekében tett intézkedéseket, a program végrehajtását esetlegesen érintő kérdéseket, valamint a megtett korrekciós intézkedéseket is.

3.           A 2017-ben benyújtott éves végrehajtási jelentés tartalmazza és értékeli a (2) bekezdésben meghatározott információkat és a program célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményeket, beleértve a KSK-alapok hozzájárulását az eredménymutatók változásaihoz, amennyiben az értékelések ezt bizonyítják. A jelentés értékeli az intézkedések végrehajtását is, figyelembe véve a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott elveket és beszámolva az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra felhasznált támogatásról.

4.           A 2019-ben benyújtott éves végrehajtási jelentés és a KSK-alapokra vonatkozó záró végrehajtási jelentés a (2) és (3) bekezdésben meghatározott információk és értékelések mellett tartalmazza a program célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményekre vonatkozó adatokat és azok értékelését, valamint a program hozzájárulását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájának megvalósításához.

5.           Az (1)–(4) bekezdésben említett éves végrehajtási jelentések akkor fogadhatóak el, ha az ezekben a bekezdésekben, valamint az adott alapra vonatkozó szabályokban előírt összes információt tartalmazzák. Amennyiben a jelentés nem elfogadható, a Bizottság az éves végrehajtási jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja erről a tagállamot; ennek hiányában azt elfogadhatónak kell tekinteni.

6.           A Bizottság megvizsgálja az éves végrehajtási jelentést, és annak kézhezvételétől számított két hónapon belül, illetve a záró jelentés kézhezvételétől számított 5 hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről. Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a fenti határidőkön belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni.

7.           A Bizottság ajánlásokat adhat ki a program végrehajtását érintő kérdésekre vonatkozóan. Amennyiben ilyen észrevételeket tettek, az irányító hatóság három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott korrekciós intézkedésekről.

8.           Az éves végrehajtási jelentés és a záró végrehajtási jelentés tartalmáról egy lakossági összefoglalót kell közzétenni.

45. cikk Éves felülvizsgálati ülés

1.           A Bizottság és az egyes tagállamok közötti éves felülvizsgálati ülést 2016-tól 2022-ig bezárólag minden évben meg kell tartani az egyes programok teljesítésének vizsgálatára, figyelembe véve az éves végrehajtási jelentést és adott esetben a Bizottság észrevételeit és ajánlásait.

2.           Az éves felülvizsgálati ülés több programmal is foglalkozhat. 2017-ben és 2019-ben az éves felülvizsgálati ülés a tagállam összes programjával foglalkozik, és figyelembe veszi a tagállam által az elért eredményekről ezekben az években a 46. cikk szerint benyújtott jelentéseket.

3.           A tagállam és a Bizottság megállapodhatnak, hogy egy adott program éves felülvizsgálati ülését csak 2017-ben és 2019-ben tartják meg.

4.           Az éves felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság tölti be.

5.           A tagállam biztosítja, hogy az ülés után megfelelően nyomon követik a Bizottság esetleges észrevételeit.

II. szakasz Stratégiai eredmények

46. cikk Az elért eredményekről szóló jelentés

1.           2017. június 30-ig és 2019. június 30-ig a tagállamok a partnerségi szerződések végrehajtásában 2016. december 31-ig, illetve 2018. december 31-ig elért eredményekről szóló jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

2.           Az elért eredményekről szóló jelentés az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmazza és értékeli:

(a) a tagállamok fejlesztési szükségleteiben a partnerségi szerződés elfogadása óta bekövetkezett változások;

(b) az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiája megvalósításában elért eredmények, különösen az eredményességmérési keretben az egyes programokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések tekintetében;

(c) végrehajtották-e a partnerségi szerződés elfogadása napján nem teljesített előzetes feltételek teljesítése érdekében hozott intézkedéseket a meghatározott menetrendnek megfelelően;

(d) a KSK-alapok és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök közötti és az EBB-vel történő összehangolását biztosító mechanizmusok végrehajtása;

(e) az együttműködés érdekében meghatározott kiemelt területek megvalósításában elért eredmények;

(f) azok az intézkedések, amelyek célja megerősíteni a tagállamok hatóságainak és – adott esetben – a kedvezményezetteknek a KSK-alapok igazgatásával és felhasználásával kapcsolatos kapacitásait;

(g) a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentése érdekében a programokban tervezett intézkedések az ezekhez rendelt célokkal együtt;

(h) az 5. cikkben említett partnerek által a partnerségi szerződés végrehajtásában betöltött szerep.

3.           Amennyiben a Bizottság az elért eredményekről szóló jelentés benyújtásától számított három hónapon belül úgy dönt, hogy a benyújtott információk nem teljesek vagy nem egyértelműek, további információkat kérhet a tagállamtól. A tagállam három hónapon belül megadja a Bizottság számára a kért információkat és adott esetben annak megfelelően módosítja az elért eredményekről szóló jelentést.

4.           2017-ben és 2019-ben a Bizottság stratégiai jelentést készít, amely összefoglalja a tagállamok elért eredményekről szóló jelentéseit, és benyújtja azt az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára.

5.           2018-ban és 2020-ban a Bizottság az Európai Tanács tavaszi ülésére az éves elért eredményekről szóló jelentésbe beilleszt egy szakaszt, amely összegzi a stratégiai jelentést különös tekintettel az uniós prioritások megvalósításában elért eredményekre.

II. FEJEZET Értékelés

47. cikk  Általános rendelkezések

1.           Értékeléseket kell végezni a programok kidolgozása minőségének és végrehajtásának a javítása érdekében, valamint eredményességük, hatékonyságuk és hatásuk felmérésére. Az adott KSK-alapok küldetésével összhangban értékelni kell a programok hatását az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseihez[26] képest, valamint – adott esetben – a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) és a munkanélküliséghez képest.

2.           A tagállamok biztosítják az értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, továbbá az értékelésekhez szükséges adatok – beleértve a közös és adott esetben a programspecifikus mutatókra vonatkozó adatokat – előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások rendelkezésre állását.

3.           Az értékeléseket a program végrehajtásáért felelős hatóságoktól független szakértők végzik. A Bizottság iránymutatást ad az értékelések elvégzésének módját illetően.

4.           Minden értékelést teljes egészében nyilvánosságra kell hozni.

48. cikk Előzetes értékelés

1.           A tagállamok előzetes értékelést végeznek az egyes programok kidolgozása minőségének javítása érdekében.

2.           Az előzetes értékeléseket a programok előkészítéséért felelős hatóság felelősségi körében kell elvégezni. Ezeket a programmal egyidejűleg, vezetői összefoglalóval együtt kell benyújtani a Bizottságnak. Az alapokra vonatkozó szabályok küszöbértékeket határozhatnak meg, amelyek alatt az előzetes értékelést egy másik program értékelésével együtt lehet elvégezni.

3.           Az előzetes értékelés felméri:

a)      az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós stratégiájához való hozzájárulást, tekintettel a kiválasztott tematikus célkitűzésekre és prioritásokra, és figyelembe véve a nemzeti és regionális szükségleteket;

b)      a javasolt program vagy tevékenység belső koherenciáját, valamint annak összefüggését más kapcsolódó eszközökkel;

c)      a költségvetési források elosztása és a program célkitűzései közötti összhangot;

d)      a programok kiválasztott tematikus célkitűzései, prioritásai és az azoknak megfelelő konkrét célkitűzések összhangját a közös stratégiai kerettel, a partnerségi szerződéssel, a Szerződés 121. cikkének (2) bekezdése szerinti országspecifikus ajánlásokkal és a Szerződés 148. cikkének (4) bekezdése alapján kiadott tanácsi ajánlásokkal;

e)      a programra vonatkozóan javasolt mutatók relevanciáját és egyértelműségét;

f)       hogy a várható kimenetek miként járulnak hozzá az eredményekhez;

g)      hogy a mutatók számszerűsített célértékei reálisak-e, tekintettel a KSK-alapokból előirányzott támogatásra;

h)      a javasolt támogatási forma indokoltságát;

i)       a program irányításához szükséges emberi erőforrások és igazgatási kapacitás megfelelőségét;

j)       a program monitorozását és az értékelések elvégzéséhez szükséges adatok gyűjtését végző eljárások alkalmasságát;

k)      az eredményességmérési kerethez kiválasztott mérföldkövek alkalmasságát;

l)       a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés megakadályozása érdekében tervezett intézkedések megfelelőségét;

m)     a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében tervezett intézkedések megfelelőségét.

4.           Az előzetes értékelés adott esetben magába foglalja a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i európai parlamenti és tanácsi irányelv[27] végrehajtásában meghatározott stratégiai környezeti vizsgálat követelményeit.

49. cikk Értékelés a programozási időszak során

1.           Az irányító hatóság valamennyi programra vonatkozóan értékelési tervet készít és azt az alapokra vonatkozó szabályoknak megfelelően benyújtja.

2.           A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő értékelési kapacitás álljon rendelkezésre.

3.           A programozási időszak során az irányító hatóságok az értékelési terv alapján elvégzik valamennyi program értékelését, beleértve az eredményesség, a hatékonyság és a hatások értékelését. A programozási időszak során legalább egyszer értékelni kell, hogy a KSK-alapokból származó támogatás miként járult hozzá az egyes prioritások célkitűzéseihez. A monitoringbizottság valamennyi értékelést megvizsgálja és megküldi a Bizottságnak.

4.           A Bizottság saját kezdeményezésére elvégezheti a programok értékelését.

50. cikk Utólagos értékelés

Az utólagos értékeléseket a Bizottság vagy a tagállamok végzik szoros együttműködésben. Az utólagos értékelések során az alapokra vonatkozó szabályokban meghatározott egyedi követelményeknek megfelelően megvizsgálják a KSK-alapok eredményességét és hatékonyságát, valamint azok hozzájárulását az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos uniós stratégiához. Az utólagos értékeléseket 2023. december 31-ig kell elvégezni.

VI. CÍM TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

51. cikk Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

1.           A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében a KSK-alapok támogathatják az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, figyelemmel kísérési, igazgatási és technikai segítségnyújtási, értékelési és ellenőrzési intézkedéseket.

Ezek az intézkedések korlátozás nélkül magukban foglalhatják az alábbiakat:

(a) a projektek előkészítéséhez és értékeléséhez biztosított segítségnyújtás, beleértve az EBB részéről nyújtott támogatást;

(b) a KSK-alapok eredményes irányításához szükséges intézmények megerősítése és az igazgatási kapacitás kiépítése;

(c) a Bizottság KSK-alapokról szóló jelentéseihez és a kohéziós jelentéshez kapcsolódó tanulmányok;

(d) a KSK-alapok elemzésével, irányításával, monitorozásával, információcseréjével és végrehajtásával kapcsolatos intézkedések, valamint az ellenőrzési rendszerek és a technikai és adminisztratív segítségnyújtás végrehajtásával összefüggő intézkedések;

(e) a KSK-alapok jelenlegi és jövőbeli működésére vonatkozó értékelések, szakértői jelentések, statisztikák és tanulmányok, beleértve az általános jellegűeket, amelyeket adott esetben az EBB is elvégezhet;

(f) az információk terjesztésére, a hálózatépítés támogatására, a kommunikációs tevékenységek elvégzésére, a tudatosság növelésére és – a harmadik országokkal is folytatott – együttműködés és tapasztalatcsere előmozdítására irányuló intézkedések. A polgárok felé irányuló kommunikációban a nagyobb hatékonyság elérése és a kommunikációs tevékenységek nagyobb szinergiájának megteremtése érdekében a Bizottság kezdeményezésére az e rendelet által a kommunikációs tevékenységekhez rendelt források hozzájárulnak az Európai Unió kohéziós politikával kapcsolatos politikai prioritásainak szervezeti kommunikációjához, amennyiben azok kapcsolódnak a rendelet általános célkitűzéseihez.

(g) az irányítást, a nyomon követést, az ellenőrzést és az értékelést szolgáló informatikai rendszerek üzembe helyezése, működtetése és egymással való összekapcsolása;

(h) az értékelési módszerek javítására és az értékelési gyakorlatokra vonatkozó információcserére irányuló intézkedések;

(i) ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések;

(j) a beruházások tervezéséhez, a szükségletek felméréséhez, a pénzügyi eszközök, közös cselekvési tervek és nagyprojektek – beleértve az EBB-vel közös kezdeményezéseket is – előkészítéséhez, kialakításához és végrehajtásához szükséges nemzeti és regionális kapacitás erősítése;

52. cikk Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről

1.           A tagállam kezdeményezésére a KSK-alapok előkészítési, irányítási, figyelemmel kísérési, értékelési, tájékoztatási és kommunikációs, hálózatépítési, panaszkezelési és ellenőrzési intézkedéseket támogathatnak. A tagállam a KSK-alapokat a kedvezményezettek igazgatási terheinek csökkentését szolgáló intézkedésekre használhatja, beleértve az elektronikus adatcsere-rendszereket, valamint a tagállam hatóságainak és a kedvezményezetteknek a KSK-alapok igazgatásával és igénybevételével kapcsolatos kapacitásai megerősítését szolgáló intézkedéseket. Ezek az intézkedések az előző és a következő programozási időszakra vonatkozhatnak.

2.           Az alapokra vonatkozó szabályok további intézkedéseket határozhatnak meg, amelyeket az egyes KSK-alapok technikai segítségnyújtásából lehet finanszírozni, valamint ki is zárhatnak intézkedéseket az ilyen finanszírozásból.

VII. CÍM A KSK-ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

I. FEJEZET A KSK-alapokból származó támogatás

53. cikk Társfinanszírozási arányok meghatározása

1.           A program elfogadásáról szóló bizottsági határozat rögzíti a KSK-alapokból származó támogatás társfinanszírozási arányát vagy arányait és maximális összegét az alapokra vonatkozó szabályoknak megfelelően.

2            A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.

54. cikk Jövedelemtermelő műveletek

1.           Egy művelet adott referencia-időszak alatt történő elvégzése után megtermelt nettó bevételt előre meg kell határozni az alábbi módszerek egyikével:

a)      az érintett művelet típusára vonatkozó átalány formájában meghatározott százalékos arány alkalmazása;

b)      a művelet nettó bevétele jelenértékének a kiszámítása, figyelembe véve a szennyező fizet elvet és adott esetben az érintett tagállam viszonylagos jólétével kapcsolatos méltányossági megfontolásokat.

A társfinanszírozandó művelet támogatható kiadása nem haladhatja meg a művelet nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költségét, amelyet e módszerek egyikével számítottak ki.

A 142. cikk értelmében a Bizottság jogosult felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a fenti a) pontban említett átalány meghatározása érdekében.

A 143. cikk (3) bekezdésében meghatározott vizsgálati eljárásnak megfelelően a Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a b) pont szerinti módszertant.

2.           Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított módszerek szerint nem lehetséges a bevétel objektív módon történő meghatározása, a művelet befejezése utáni három éves időszak és a 2023. szeptember 30-ig tartó időszak közül a hamarabb véget érő időszak során megtermelt bevételt le kell vonni a Bizottságnak bejelentett kiadásokból.

3.           Az (1) és (2) bekezdés kizárólag azokra a műveletekre vonatkozik, amelyek teljes költsége meghaladja az 1 000 000 EUR-t.

4.           Ez a cikk nem vonatkozik az ESZA-ra.

5.           Az (1) és (2) bekezdések nem vonatkoznak azokra a műveletekre, amelyek az állami támogatás szabályai vagy a pénzügyi eszközök számára nyújtott vagy azokból történő támogatás szabályai alá esnek.

II. FEJEZET Kiadások támogathatósága és tartósság

55. cikk Támogathatóság

1.           A kiadások támogathatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben vagy az alapokra vonatkozó szabályokban, illetve azok alapján egyedi szabályok megállapítására kerül sor.

2.           A kiadás abban az esetben jogosult a KSK-alapokból származó hozzájárulásra, ha az a kedvezményezettnél a programnak a Bizottságnak történő benyújtásának időpontja, illetve 2014. január 1. közül a korábbi időpont és 2022. december 31. között merült fel és került kifizetésre. Ezen kívül a kiadás kizárólag abban az esetben jogosult az EMVA-ból és az ETHA-ból származó hozzájárulásra, ha az adott támogatást a kifizető ügynökség ténylegesen kifizeti 2014. január 1. és 2022. december 31. között.

3.           Az 57. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján visszatérített költségek esetében a visszatérítés alapját képező intézkedéseket 2014. január 1. és 2022. december 31. között kell végrehajtani.

4.           A KSK-alapokból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, mielőtt a program finanszírozására irányuló kérelmet a kedvezményezett az irányító hatósághoz benyújtja, tekintet nélkül arra, hogy a kedvezményezett teljesítette-e az összes kapcsolódó kifizetést.

5.           E cikk nem érinti a Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtásra való jogosultság 51. cikkben leírt szabályait.

6.           Valamely művelet végrehajtása során közvetlenül keletkezett nettó bevételt, amelyet a művelet jóváhagyásánál nem vettek figyelembe a kedvezményezett által benyújtott végső kifizetési kérelemben le kell vonni a művelet támogatható kiadásaiból. Ez a szabály nem vonatkozik a pénzügyi eszközökre és díjakra.

7.           A program módosítása esetén a módosítás miatt támogathatóvá váló kiadás csak a módosítási kérelem Bizottságnak történő benyújtásának időpontjától kezdve támogatható.

Az ETHA-ra vonatkozó egyedi szabályok eltérhetnek az első albekezdéstől.

8.           Valamely művelet egy vagy több KSK-alapból, valamint más uniós eszközökből is kaphat támogatást, feltéve hogy az egyik KSK-alapból történő költségtérítésre vonatkozó kifizetési kérelemben megadott kiadási tétel nem kap támogatást egy másik alapból vagy uniós eszközből, sem ugyanabból az alapból egy másik program keretében.

56. cikk Támogatási formák

A KSK-alapok vissza nem fizetendő támogatások, díjak, visszatérítendő támogatás, pénzügyi eszközök, illetve a fentiek ötvözésének formájában nyújtanak segítséget.

Visszatérítendő támogatás esetében a támogatást nyújtó szervnek, illetve a tagállam más illetékes hatóságának visszafizetett támogatást külön számlán kell nyilvántartani, és azt újra fel kell használni ugyanarra a célra vagy a program célkitűzései szerint.

57. cikk Vissza nem fizetendő támogatási formák

1.           A vissza nem fizetendő támogatás az alábbi formákban történhet:

(a) ténylegesen felmerült, adott esetben természetbeni hozzájárulással és értékcsökkenéssel együtt kifizetett támogatható költségek visszatérítése;

(b) egységköltségek szokásos mértéke;

(c) közpénzekből folyósított egyösszegű, 100 000 EUR-t nem meghaladó támogatás;

(d) százalékban meghatározott átalánydíjas finanszírozás alkalmazása egy vagy több meghatározott költségkategóriára.

2.           Az (1) bekezdésben leírt lehetőségek ötvözése csak akkor lehetséges, ha azok különböző költségkategóriákat fednek le, illetve ha különféle, a művelet részét vagy a művelet egymást követő fázisait képező projektekben kerülnek felhasználásra.

3.           Amennyiben valamely művelet vagy a művelet részét képező projekt kizárólag munkálatok, javak vagy szolgáltatások beszerzése útján valósul meg, akkor csak az (1) bekezdés a) pontja alkalmazandó. Amennyiben valamely művelet vagy a művelet részét képező projekt keretében megvalósuló beszerzés bizonyos költségkategóriákra korlátozódik, az (1) bekezdésben leírt összes lehetőség alkalmazható.

4.           Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjaiban említett összegek meghatározása a következők alapján történik:

(a) igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következőkön alapul:

i.        statisztikai adatok vagy más objektív információk; vagy

ii.       az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai vagy a szokásos költségelszámolási gyakorlatuk alkalmazása;

(b) az uniós politikákban hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetén alkalmazott módszerek és megfelelő mértékű egységköltségek, egyösszegű és átalánydíjas kifizetések;

(c) a teljes egészében a tagállam által finanszírozott támogatási rendszerekben hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetén alkalmazott módszerek és megfelelő mértékű egységköltségek, egyösszegű és átalánydíjas kifizetések;

(d) e rendeletben és az alapokra vonatkozó szabályokban meghatározott ráták,

5.           Az egyes műveletek támogatásának feltételeit meghatározó dokumentum rögzíti a művelet költségeinek kiszámítására alkalmazandó módszert és a vissza nem fizetendő támogatás folyósításának feltételeit.

58. cikk

Közvetett költségek átalánydíjas finanszírozása vissza nem fizetendő támogatás esetén

Amennyiben valamely művelet végrehajtása közben közvetett költségek keletkeznek, ezeket átalány alapon lehet kiszámítani a következőképpen:

(a) a támogatható közvetlen költségek 20 %-áig terjedő átalány, amikor az átalányt egy igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel számítják ki, illetve egy olyan módszerrel, amelyet a teljes egészében a tagállam által finanszírozott, hasonló típusú műveletek és kedvezményezettek esetében alkalmazott támogatási konstrukcióknál használnak;

(b) a támogatható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig terjedő átalány;

(c) az uniós politikákban a hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetében alkalmazott módszerek és megfelelő ráták alapján számított, a támogatott közvetlen költségekre vonatkozó átalány.

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 142. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fenti c) pontban említett átalány és az ahhoz kapcsolódó módszerek meghatározása érdekében.

59. cikk A vissza nem fizetendő támogatásokra való jogosultság egyedi szabályai

1.           A munkálatok, javak, szolgáltatások, föld és ingatlan formájában történő természetbeni hozzájárulás, amely nem igazolható számlákkal vagy más azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal, támogatható lehet, feltéve hogy a KSK-alapok és a program támogathatósági szabályai ezt megengedik, és valamennyi alábbi feltétel teljesül:

(a) a művelet számára a közpénzekből folyósított támogatás, amely tartalmazza a természetbeni hozzájárulást is, nem haladja meg a természetbeni hozzájárulással csökkentett teljes támogatható kiadást a művelet végén;

(b) a természetbeni hozzájárulásnak tulajdonított érték nem haladja meg a kérdéses piacon általánosan elfogadott költségeket;

(c) a hozzájárulások értéke és szolgáltatása függetlenül értékelhető és ellenőrizhető;

(d) föld és ingatlan biztosítása esetén az értéket egy szakképzett független szakértő vagy egy megfelelően felhatalmazott hivatalos szerv igazolja, és ez az érték nem haladja meg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határt.

(e) ingyenes munkavégzés formájában történő természetbeni hozzájárulás esetén a munka értékét az annak elvégzésével igazoltan eltöltött idő és az egyenértékű munka díjazása alapján kell meghatározni.

2.           Az értékcsökkenéssel kapcsolatos költségek az alábbi feltételek szerint minősíthetők támogathatónak:

(a) a programra vonatkozó támogathatósági szabályok azt lehetővé teszik;

(b) a kiadás összegét megfelelően alátámasztják számlákkal egyenértékű számviteli bizonylatok, amennyiben a visszatérítés az 57. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján történik;

(c) a költségek kizárólag a művelet támogatásának időszakához kapcsolódnak;

(d) az értékcsökkenéssel érintett eszközök beszerzéséhez nem használtak fel közpénzekből folyósított támogatást.

3.           A következő költségek nem támogathatók a KSK-alapokból:

(a) hitelkamat;

(b) beépített és be nem épített földterület vásárlása esetén az érintett művelet teljes támogatható kiadásának 10 %-át meghaladó érték. A környezetmegőrzést szolgáló kivételes és kellően indokolt esetekben magasabb százalékarány is megengedhető.

(c) hozzáadottérték-adó. Támogathatók azonban a 2006/112/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében adóalanynak nem minősülő kategóriába nem tartozó kedvezményezett által fizetett, a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem visszaigényelhető héa-összegek, amennyiben az ilyen héa-összegek nem infrastruktúra biztosításával kapcsolatban merültek fel.

60. cikk Műveletek helyszínfüggő támogathatósága

1.           A KSK-alapokból támogatott műveletek, a (2) és (3) bekezdésben és az alapokra vonatkozó rendelkezésekben leírt kivételekkel, a számukra a támogatást biztosító program által lefedett területeken valósulnak meg (a továbbiakban: programterület).

2.           Az irányító hatóság elfogadhatja, hogy egy műveletet a programterületen kívül, azonban az Unión belül hajtanak végre, feltéve hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

(a) a művelet a programterület javát szolgálja;

(b) a program keretében a programterületen kívül eső műveletekre allokált teljes összeg nem haladja meg az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból és az ETHA-ból a prioritásra szánt támogatás 10 %-át, illetve az EMVA esetében az alapból a programra szánt támogatás 3 %-át;

(c) a monitoringbizottság elfogadta a műveletet vagy az érintett műveletek típusait;

(d) a programért felelős hatóságokra a művelettel kapcsolatosan háruló irányítási és ellenőrzési kötelezettségeket azon programért felelős hatóságok teljesítik, amelynek keretében az adott művelet támogatásra kerül, vagy ezek a hatóságok megállapodást kötnek a művelet végrehajtása szerint terület hatóságaival.

3.           Promóciós tevékenységekkel kapcsolatos műveletek keretében felmerülhetnek kiadások az Unión kívül, feltéve hogy a (2) bekezdés a) pontjában leírt feltételek és az adott művelettel kapcsolatos irányítási és ellenőrzési kötelezettségek teljesülnek.

4.           Az (1)–(3) bekezdések nem vonatkoznak az európai területi együttműködési cél alá tartozó programokra, és a (2)–(3) bekezdések nem vonatkoznak az ESZA által támogatott műveletekre.

61. cikk A műveletek tartóssága

1.           A KSK-alapokból valamely infrastrukturális vagy termelő beruházást magában foglaló műveletre fordított támogatás akkor fizetendő vissza, ha a kedvezményezettnek történő utolsó kifizetéstől számított öt éven belül, illetve, ha van ilyen, az állami támogatásról szóló szabályozás szerinti időtartamon belül, a következők valamelyike történik:

(a) a termelő tevékenység megszűnése vagy áthelyezése;

(b) az infrastruktúra valamely elemében tulajdonosváltás következik be, amelynek eredményeként egy cég vagy állami szervezet jogtalan előnyhöz jut; vagy

(c) a természetében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben olyan lényeges változás következik be, amely az eredeti célkitűzéseket veszélyezteti.

A műveletre jogtalanul kifizetett összegeket a tagállamnak vissza kell téríttetnie.

2.           Azoknál az ESZA-ból, valamint a többi KSK-alapból támogatott műveleteknél, amelyek nem infrastrukturális vagy termelő beruházások, az alapból történő támogatás csak akkor fizetendő vissza, ha az állami támogatásra vonatkozó szabályok értelmében a beruházás fenntartásra kötelezett, és ha az ezekben a szabályokban meghatározott időszakon belül a termelő tevékenység megszűnik vagy áthelyezésre kerül.

3.           Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik az olyan pénzügyi eszközökhöz vagy azokból vagy művelethez nyújtott hozzájárulásokra, amelyek esetében a termelő tevékenység nem csalásból eredő csődeset következtében szűnik meg.

4.           Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a beruházási támogatásban részesülő természetes személyekre, akik a beruházási művelet befejezése után támogatásra jogosulttá válnak, és támogatást kapnak az EGA keretében (az Európai Globalizációs Alapot létrehozó [/2012] rendelet), amennyiben az érintett beruházás közvetlenül kapcsolódik az EGA-ból támogatható tevékenységtípushoz.

VIII. CÍM IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

I. FEJEZET Irányítási és ellenőrzési rendszerek

62. cikk Az irányítási és ellenőrzési rendszerek általános alapelvei

Az irányítási és ellenőrzési rendszerek biztosítják az alábbiakat:

a)           az irányításban és az ellenőrzésben érintett szervezetek feladatainak leírása, valamint a feladatok megosztása az egyes szervezeteken belül;

b)           a feladatköröknek ezen szervezeteken belüli és e szervezetek közötti szétválasztása elvének való megfelelés;

c)           a bejelentett kiadások helytállóságát és szabályszerűségét szavatoló eljárások;

d)           informatikai rendszerek számviteli célokra, pénzügyi adatok és mutatószámok tárolására és közlésére, figyelemmel kísérési és pénzügyi jelentéstételi célokra;

e)           jelentéstételi és figyelemmel kísérési rendszerek olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik szervezetet bíz meg a feladatok elvégzésével;

f)            az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok;

g)           megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosító rendszerek és eljárások;

(h)          a szabálytalanságok – beleértve a csalást is – megelőzése, azonosítása és kijavítása, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek és az esetleges kamatok visszafizettetése.

63. cikk A tagállamok felelőssége

1.           A tagállamok teljesítik az irányítási és ellenőrzési kötelezettségeket, továbbá vállalják az ezek eredményeként jelentkező feladatokat, amelyeket a költségvetési rendeletben és az alapokra vonatkozó szabályokban a megosztott irányítással kapcsolatban meghatározott szabályok megállapítanak. A megosztott irányítás elve szerint a tagállamok felelősek a programok irányításáért és ellenőrzéséért.

2.           A tagállamok biztosítják, hogy a programok irányítási és ellenőrzési rendszereinek felállítása az alapokra vonatkozó szabályok rendelkezései szerint történik, és hogy a rendszerek eredményesen működnek.

3.           A tagállamok egy független vizsgálati és panaszkezelési eljárást a hoznak létre és működtetnek a KSK-alapok által társfinanszírozott műveletek kiválasztásával vagy végrehajtásával kapcsolatos panaszokra. Kérésre a tagállamnak jelentenie kell a Bizottságnak ezen vizsgálatok eredményeit.

4.           A tagállam és a Bizottság között minden hivatalos információcsere a Bizottság által, végrehajtási jogi aktusok révén lefektetett feltételeknek és szabályoknak megfelelően létrehozott elektronikus adatcsere-rendszeren keresztül történik. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 143. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET Az irányító és ellenőrző testületek akkreditálása

64. cikk Akkreditáció és koordináció

1.           A költségvetési rendelet [56. cikke (3) bekezdésének] megfelelően, a KSK-alapok keretében történő kiadások irányításáért és ellenőrzéséért felelős testületeket egy minisztériumi szintű akkreditáló hatóság hivatalos határozatban akkreditálja.

2.           Az akkreditáció feltétele, hogy az adott testület megfeleljen az alapokra vonatkozó szabályokban a belső környezettel, az ellenőrzési tevékenységekkel, a tájékoztatással és kommunikációval, valamint a monitorozással kapcsolatban meghatározott akkreditációs kritériumoknak.

3.           Az akkreditáció egy független ellenőrző testület véleményén alapul, amely testület megvizsgálja, hogy az adott testület megfelel-e az akkreditációs kritériumoknak. A független ellenőrző testület a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési szabványok szerint végzi a munkáját.

4.           Az akkreditáló hatóság felügyeli az akkreditált testületet, és hivatalos határozatban visszavonja az akkreditációt, ha egy vagy több akkreditációs kritérium már nem teljesül, kivéve abban az esetben, ha az érintett testület megteszi a szükséges jogorvoslati lépéseket az akkreditáló hatóság által a probléma súlyosságának megfelelően meghatározott próbaidőn belül. Az akkreditáló hatóság azonnal értesíti a Bizottságot, amennyiben próbaidőt határoz meg egy akkreditált testület számára, illetve amennyiben visszavonja az akkreditációt.

5.           A tagállam kijelölhet egy koordináló testületet, amelynek feladatai a következők: a Bizottsággal való kapcsolattartás és a Bizottság tájékoztatása, az uniós szabályok összehangolt alkalmazásának előmozdítása, összefoglaló jelentés készítése, amely nemzeti szintű áttekintést nyújt valamennyi igazgatási nyilatkozatról és könyvvizsgálói véleményről, valamint a gyakori hiányosságokkal kapcsolatban végrehajtott jogorvoslati lépések koordinálása.

6.           Az alapokra vonatkozó szabályokban megállapított előírások sérelme nélkül, az (1) bekezdés alapján akkreditálandó testületek:

a)      az ERFA, az ESZA, és a Kohéziós Alap és az ETHA esetében az irányító hatóságok és – adott esetben – az igazoló hatóságok;

b)      az EMVA és az ETHA esetében a kifizetéseket teljesítő ügynökségek.

III. FEJEZET A Bizottság hatáskörei és feladatai

65. cikk A Bizottság hatáskörei és feladatai

1.           A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján, beleértve az akkreditációs eljárást, az éves igazgatási nyilatkozatot, az éves ellenőrzési jelentéseket, az éves könyvvizsgálói véleményt, az éves végrehajtási jelentést, valamint a nemzeti és uniós testületek által végzett ellenőrzések alapján meggyőződik arról, hogy a tagállamok felállították az e rendeletnek és az alapokra vonatkozó szabályoknak megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszereket, és hogy ezek a rendszerek eredményesen működnek a programok végrehajtása során.

2.           A tagállamok által végrehajtott ellenőrzések sérelme nélkül, a Bizottság tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői ellenőrzéseket vagy helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek megfelelő előzetes értesítést követően. Az ilyen ellenőrzések vagy helyszíni ellenőrzések kiterjedhetnek különösen az irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményes működésének vizsgálatára a programban vagy annak egy részében, a műveletek ellenőrzésére, valamint a műveletek vagy operatív programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának értékelésére. A tagállamok tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

A Bizottság helyszíni ellenőrzések végzésére felhatalmazott tisztviselői vagy képviselői hozzáférnek a KSK-alapokból támogatott műveletekkel, illetve az irányítási és ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos minden nyilvántartáshoz, dokumentumhoz és metaadathoz, tekintet nélkül arra, hogy azokat milyen hordozón tárolják. A tagállamok a Bizottság kérésére másolatot adnak ezekről a nyilvántartásokról, dokumentumokról és metaadatokról.

Az ebben a bekezdésben leírt hatáskörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A Bizottság tisztviselői és meghatalmazott képviselői nem vehetnek részt többek között olyan házkutatásokban vagy személyek hivatalos kihallgatásában, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében zajlanak. Az így szerzett információkhoz azonban hozzáférnek.

3.           A Bizottság előírhatja a tagállamoknak olyan intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek irányítási és ellenőrzési rendszereik eredményes működésének vagy a kiadások helyességének biztosításához az alapokra vonatkozó szabályoknak megfelelően.

4.           A Bizottság kötelezheti a tagállamot arra, hogy kivizsgálja a KSK-alapokból társfinanszírozott műveletek kiválasztását vagy végrehajtását, illetve az irányítási és ellenőrzési rendszer működését érintő, a Bizottság elé terjesztett panaszokat.

IX. CÍM PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS, SZÁMLÁK ELSZÁMOLÁSA ÉS PÉNZÜGYI KORREKCIÓK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS VISSZAVONÁSA

I. FEJEZET Pénzügyi irányítás

66. cikk Költségvetési kötelezettségvállalások

Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben teljesítik. A Bizottság programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 75. cikke (2) bekezdése szerinti finanszírozási határozatot, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást.

Minden egyes program esetében az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás teljesítésére az adott program bizottsági elfogadását követően kerül sor.

A következő részletekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság minden év május 1-je előtt teljesíti a második albekezdésben említett határozat alapján, kivéve azokban az esetekben, amelyekre a költségvetési rendelet 13. cikke vonatkozik.

A teljesítési tartalékok esetében a költségvetési kötelezettségvállalások teljesítésére a program módosítását jóváhagyó bizottsági határozatot követően kerül sor.

67. cikk  A kifizetések általános szabályai

1.           A KSK-alapokból származó hozzájárulás kifizetését a Bizottság a költségvetési előirányzatoknak megfelelően és a finanszírozási eszközök rendelkezésre állása függvényében teljesíti minden program részére. Minden kifizetést az érintett alap legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak terhére kell teljesíteni.

2.           A kifizetés történhet előfinanszírozás, időközi kifizetések, adott esetben az éves egyenleg kifizetése, valamint végsőegyenleg-kifizetés formájában.

3.           Az 57. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjai szerinti támogatási formák esetében a kedvezményezettnek folyósított összegek támogatható kiadásnak tekintendők.

68. cikk Az időközi kifizetések, adott esetben az éves egyenleg kifizetése, és a végsőegyenleg-kifizetés kiszámításának közös szabályai

Az alapokra vonatkozó szabályok meghatározzák az időközi kifizetésként, adott esetben éves egyenleg kifizetésként, valamint végsőegyenleg-kifizetésként megtérítendő összegek kiszámításának szabályait. Ez az összeg a támogatható kiadásra vonatkozó konkrét társfinanszírozási rátától függ.

69. cikk Kifizetési kérelmek

1.           A konkrét eljárást és a kifizetési kérelmekhez benyújtandó információkat az alapokra vonatkozó szabályok tartalmazzák.

2.           A Bizottságnak benyújtandó kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell valamennyi olyan információt, amelyre a Bizottságnak szüksége van a költségvetési rendelet 61. cikke (2) bekezdésének megfelelő számlák elkészítéséhez.

70. cikk Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések halmozódása

1.           A Bizottság által teljesített előfinanszírozás és időközi kifizetések, valamint – adott esetben – az éves egyenleg halmozott összege nem haladhatja meg a KSK-alapokból a programra szánt összeg 95 %-át.

2.           Ezen 95 %-os felső határérték elérését követően a tagállamok továbbra is benyújtanak kifizetési kérelmeket a Bizottságnak.

71. cikk Az euro használata

A tagállamok által benyújtott programokban megállapított összegeket, az előre jelzett kiadásokat, a kiadási kimutatásokat, a kifizetési kérelmeket, az éves beszámolókat, valamint az éves és a záró végrehajtási jelentésekben említett kiadásokat euroban kell megadni.

72. cikk A kezdeti előfinanszírozás kifizetése

1.           A program jóváhagyásáról szóló határozatát követően a Bizottság a teljes programozási időszakra átutalja az első előfinanszírozás összegét. A kezdeti előfinanszírozási összeg részletekben kerül folyósításra a költségvetési szükségleteknek megfelelően. A részletek összegét az alapokra vonatkozó szabályok határozzák meg.

2.           Az előfinanszírozás kizárólag a kedvezményezetteknek a program végrehajtása céljára történő kifizetésekre használható fel. Erre a célra az előfinanszírozást haladéktalanul a felelős testület rendelkezésére kell bocsátani.

73. cikk A kezdeti előfinanszírozás elszámolása

A kezdeti előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb a program lezárásakor teljes egészében kivezetésre kerül a Bizottság számláiból.

74. cikk A fizetési határidő megszakítása

1.           Valamely időközi kifizetési kérelem fizetési határidejét az engedélyező tisztviselő a költségvetési rendelet szerinti felhatalmazás révén legfeljebb kilenc hónapra megszakíthatja az alábbi esetekben:

(a) valamely nemzeti vagy uniós ellenőrzési szervezet jelentésében az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének súlyos hiányosságaira utaló bizonyítékok találhatók;

(b) az engedélyező tisztviselőnek felhatalmazás révén további vizsgálatokat kell elvégeznie, miután olyan információ jut a tudomására, amely szerint egy kifizetési kérelemben szereplő kiadás súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz kapcsolódik;

(c) a 75. cikk (1) bekezdésében előírt dokumentumok valamelyikét nem nyújtották be.

Az ETHA-ra vonatkozó egyedi szabályok a fizetési határidő megszakítása tekintetében további indokokat állapíthatnak meg olyan esetekben, amikor egy tagállam nem teljesíti a közös halászati politika keretében fennálló kötelezettségeit.

2.           Az engedélyező tisztviselő felhatalmazás révén a megszakítást korlátozhatja az (1) bekezdésben hivatkozott okok által érintett kifizetési kérelemben szereplő kiadásokra. Az engedélyező tisztviselőnek felhatalmazás révén haladéktalanul tájékoztatni kell a tagállamot és az irányító hatóságot a kifizetés megszakításának okáról és fel kell kérnie őket a helyzet orvoslására. A megszakítást az engedélyező tisztviselő felhatalmazás révén megszünteti, miután a szükséges intézkedéseket végrehajtották.

II. FEJEZET A számlák elszámolása és pénzügyi korrekciók

75. cikk Információk benyújtása

1.           A számviteli időszak végét követő év február 1-jéig a tagállam a költségvetési rendelet [56. cikkének] megfelelően benyújtja a Bizottságnak az alábbi dokumentumokat és információkat:

a)      a 64. cikk szerint akkreditált érintett testületek hitelesített éves beszámolói;

b)      az igazgatási megbízhatósági nyilatkozat az éves beszámolók teljességéről, pontosságáról és valódiságáról, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működéséről, valamint a mögöttes ügyletek jog- és szabályszerűségéről, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelésről;

c)      valamennyi végrehajtott, rendelkezésre álló ellenőrzést összefoglaló jelentés, beleértve a rendszeres és visszatérő hibák elemzését, valamint a végrehajtott vagy tervezett korrekciós intézkedéseket;

d)      a kijelölt független könyvvizsgálói testület véleménye az éves beszámolók teljességéről, pontosságáról és valódiságáról, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működéséről, valamint az azok alapjául szolgáló ügyletek jog- és szabályszerűségéről, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelésről szóló igazgatási megbízhatósági nyilatkozat, valamint kísérő ellenőrzési jelentés az elvégzett ellenőrzésekben a véleményezett számviteli évre vonatkozóan tett megállapításokról.

2.           A Bizottság kérésére a tagállam további információkat nyújt be a Bizottságnak. Amennyiben a tagállam a Bizottság által megadott határidőig nem nyújtja be a kért információkat, a Bizottság az akkor rendelkezésére álló információk alapján hozhatja meg a számlák elszámolásáról szóló határozatát.

3.           A számviteli időszak végét követő év [február 15-éig] a tagállam a költségvetési rendelet [56. cikkének (5) bekezdése] utolsó albekezdésének megfelelően összefoglaló jelentést nyújt be a Bizottságnak.

76. cikk A számlák elszámolása

1.           A számviteli időszak végét követő év április 30-áig a Bizottság az alapokra vonatkozó szabályok szerint határoz a 64. cikk szerint akkreditált érintett testületek számláinak elszámolásáról mindegyik program esetében. Az elszámolásról szóló határozat kiterjed a benyújtott éves beszámolók teljességére, pontosságára és valódiságára, és nem érinti az esetleges későbbi pénzügyi korrekciókat.

2.           Az éves elszámolással kapcsolatos eljárásokat az alapokra vonatkozó szabályokban határozzák meg.

77. cikk A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

1.           A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre valamely programnak nyújtott támogatás egészben vagy részben történő visszavonásával és a támogatás összegének a tagállam általi visszafizettetésével annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozásból a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokban foglaltakat sértő kiadásokat, ideértve a tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereiben a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által feltárt hiányosságokkal kapcsolatosakat.

2.           A vonatkozó uniós vagy nemzeti jog megsértése kizárólag abban az esetben vezet pénzügyi korrekcióhoz, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)      a jogsértés befolyásolta vagy befolyásolta volna a felelős testület által egy műveletnek a KSK-alapokból történő támogatásra történő kiválasztását;

b)      fennáll annak a kockázata, hogy a jogsértés befolyásolta vagy befolyásolhatta volna az uniós költségvetésből visszatérítendőnek ítélt kiadás összegét.

3.           Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi korrekció összegéről szóló döntés meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabály megsértésének jellegét és súlyosságát, valamint annak az uniós költségvetést érintő pénzügyi következményeit.

4.           A pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokat és eljárásokat az alapokra vonatkozó szabályokban határozzák meg.

III. FEJEZET Kötelezettségvállalás visszavonása

78. cikk Elvek

1.           Valamennyi program kötelezettségvállalás-visszavonási eljárás alá esik az alapján, hogy egy adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó azon összegek, amelyek egy meghatározott időszakon belül nem használtak fel előfinanszírozásként vagy nem érkezik rájuk vonatkozólag kifizetési kérelem, visszavonásra kerülnek.

2.           Az időszak utolsó évére vonatkozó kötelezettségvállalás a programok zárása esetén követendő szabályok szerint kerül visszavonásra.

3.           Az alapokra vonatkozó szabályok meghatározzák a kötelezettségvállalás visszavonása szabályának pontos alkalmazását mindegyik KSK-alap esetében.

4.           A kötelezettségvállalások még nyitott része visszavonásra kerül, amennyiben a záráshoz előírt dokumentumok valamelyikét nem nyújtották be a Bizottságnak az alapokra vonatkozó szabályokban megszabott határidőkig.

79. cikk Kivétel a kötelezettségvállalás visszavonása alól

1.           A kötelezettségvállalás visszavonás által érintett összegből levonásra kerülnek azok az összegek, amelyeket a felelős testület nem tudott bejelenteni a Bizottságnak a következők miatt:

a)      a műveleteket valamely jogi eljárás vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt felfüggesztették; vagy

b)      a program egy részének vagy egészének végrehajtását súlyosan érintő vis maior következtében. A vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak igazolniuk kell a vis maior eseménynek a program részének vagy egészének végrehajtására gyakorolt közvetlen következményeit.

A levonást egy alkalommal lehet kérni, abban az esetben, ha a felfüggesztés vagy a vis maior legfeljebb egy évig tartott, vagy több alkalommal a vis maior időtartamának megfelelő ideig, illetve a művelet végrehajtását felfüggesztő jogi vagy közigazgatási határozat dátuma és a jogerős közigazgatási határozat dátuma között eltelt évek számának megfelelő alkalommal.

2.           A tagállam az előző év végéig bejelentendő összeg vonatkozásában január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben említett kivételekről.

80. cikk Eljárás

1.           A Bizottság a kellő időben tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot, amennyiben a 78. cikkben leírt kötelezettségvállalás-visszavonás alkalmazásának kockázata fennáll.

2.           A január 31-én rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot a birtokában lévő információk alapján visszavonásra kerülő összegről.

3.           A tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa az észrevételeit.

4.           A tagállam június 30-ig benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált finanszírozási tervét, amely a szóban forgó pénzügyi évre tartalmazza a támogatás csökkentett összegét a program egy vagy több prioritására vonatkozólag. Amennyiben ilyen tervet nem nyújtanak be, a Bizottság felülvizsgálja a finanszírozási tervet és levonja a KSK-alapokból történő hozzájárulást az érintett pénzügyi évre. Ezt a levonást arányosan érvényesíti minden egyes prioritásra.

5.           A Bizottság legkésőbb szeptember 30-ig végrehajtó aktusok révén módosítja a programot jóváhagyó határozatot.

HARMADIK RÉSZ AZ ERFA-RA, AZ ESZA-RA ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM CÉLKITŰZÉSEK ÉS A PÉNZÜGYI KERET

I. FEJEZET A támogatás küldetése, céljai és földrajzi hatóköre

81. cikk Küldetés és célok

1.           Az alapok hozzájárulnak az Unió nagyobb gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz vezető tevékenységei fejlesztéséhez és megvalósításához a Szerződés 174. cikkének megfelelően.

Az alapok által támogatott tevékenységek hozzájárulnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájához.

2.           Ezért az alábbi célokat kell követni:

a)      Valamennyi alapból támogatandó „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” a tagállamokban és régiókban; valamint

b)      az ERFA-ból támgatandó „európai területi együttműködés”.

82. cikk Növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások

1.           A strukturális alapok támogatják a növekedés és munkahelyteremtést szolgáló beruházásokkal kapcsolatos célt az 1059/2003/EK rendelettel létrehozott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: NUTS 2. szint) megfelelő valamennyi régióban.

2.           A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházásokkal kapcsolatos cél forrásait az alábbi három NUTS 2. szintű régiókategória között osztják el:

a)      kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-át;

b)      átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-a és 90 %-a között van;

c)      fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének 90 %-át.

A régiók három kategóriáját annak alapján határozzák meg, hogy az adott régió vásárlóerő paritáson mért és a 2006–2008 közötti időszak uniós értékei alapján számolt egy főre jutó GDP-je hogyan viszonyul az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GDP-hez.

3.           A Kohéziós Alap azokat a tagállamokat támogatja, amelyek a vásárlóerő-paritáson mért és a 2007–2009 közötti időszak uniós értékei alapján számolt egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GNI 90 %-át.

Azok a tagállamok, amelyek 2013-ban finanszírozásra jogosultak a Kohéziós Alapból, de a névleges egy főre jutó GNI-jük meghaladja az EU-27 első albekezdés szerint számított átlagos egy főre jutó GNI-jének 90 %-át, átmeneti és egyedi alapon kapnak támogatást a Kohéziós Alapból.

4.           Közvetlenül e rendelet hatályba lépése után a Bizottság végrehajtási aktus révén határozatot fogad el, amely megállapítja a (2) bekezdésben említett három régiókategória kritériumait teljesítő régiók, valamint a (3) bekezdés szerinti kritériumokat teljesítő tagállamok jegyzékét. A jegyzék 2014. január 1-től 2020. december 31-ig érvényes.

5.           2017-ben a Bizottság felülvizsgálja a tagállamok Kohéziós Alapból történő támogathatóságát a 2013 és 2015 közötti időszakban az EU-27-re vonatkozó uniós GNI-adatok alapján. Azok a tagállamok, amelyekben az egy főre jutó nominális GNI meghaladja az EU-27 egy főre jutó átlagos GNI-jének 90 %-át, átmeneti és egyedi alapon részesülnek támogatásban.

II. FEJEZET Pénzügyi keret

83. cikk A gazdasági, szociális és a területi kohéziót szolgáló források

1.           A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az alapokból finanszírozandó költségvetési kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló gazdasági, szociális és a területi kohéziót szolgáló források összege 2011-es árakon [x] EUR, a III. mellékletben feltüntetett éves bontásban; ebből [x] EUR az ERFA, az ESZA és a KA részére allokált globális forrás, [3 000 000 000] EUR pedig az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre allokált forrás. A programozás, majd az Unió általános költségvetésébe történő későbbi belefoglalás céljából a gazdasági, szociális és a területi kohéziót szolgáló források összegének évi 2 %-os indexálására kerül sor.

2.           A Bizottság végrehajtási aktusok révén határozatot fogad el az egyes alapok tekintetében a globális források tagállamok szerint éves bontásban történő megállapításáról a IIIa. mellékletben meghatározott feltételeknek és módszertannak megfelelően, valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre allokált forrás tagállamonkénti éves bontását, valamint a jogosult régiók listáját, a IIIb. mellékletben meghatározott feltételeknek és módszertannak megfelelően, az e cikk (3) bekezdésének és a 84. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül.

3.           A globális források 0,35 %-át a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani.

84. cikk A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások és az európai területi együttműködés számára biztosított források

1.           A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások számára biztosított források a globális források összegének 96,50 %-át teszik ki (azaz összesen 327 115 655 850 EUR-t), és az alábbiak szerint kerülnek elosztásra:

a)      48,25 % (azaz összesen 163 560 715 122 EUR) a kevésbé fejlett régiók számára;

b)      10,76 % (azaz összesen 36 471 144 190 EUR) az átmeneti régiók számára;

c)      16,35 % (azaz összesen 55 419 403 116 EUR) a fejlettebb régiók számára;

d)      20,87 % (azaz összesen 70 739 863 599 EUR) a Kohéziós Alapból támogatott tagállamok számára;

e)      0,27 % (azaz összesen 924 529 823 EUR) kiegészítő támogatás a Szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási szerződéséhez csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2. szintű régiók számára.

Valamennyi régió, ahol a 2007–2013 közötti időszakban az egy főre jutó GDP az EU-25 átlagos GDP-értékének 75 %-át nem érte el a referenciaidőszakban, de ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagos GDP-értékének 75 %-át meghaladja, legalább a 2007–2013 között kapott juttatások kétharmadának megfelelő összegben részesül a strukturális alapokból.

2.           A tagállamok szerinti lebontásra az alábbi kritériumok alkalmazandók:

(a) támogatásra jogosult népesség, regionális prosperitás, nemzeti prosperitás, valamint a munkanélküliségi ráta a kevésbé fejlett régiók és az átmeneti régiók esetében;

(b) támogatásra jogosult népesség, regionális prosperitás, munkanélküliségi ráta, foglalkoztatottsági ráta, iskolázottság és népsűrűség a fejlettebb régiók esetében;

(c) népesség, nemzeti prosperitás és terület a Kohéziós Alap esetében.

3.           Valamennyi tagállamban az ESZA-hoz kell rendelni a strukturális alapok forrásainak legalább 25 %-át a kevésbé fejlett régiók, 40 %-át az átmeneti régiók és 52 %-át a fejlettebb régiók esetében. E rendelkezés vonatkozásában egy tagállamnak az [élelmiszer a leginkább rászoruló személyek számára eszköz] révén juttatott támogatás az ESZA-hoz rendelt strukturális alapok részének tekintendő.

3a.          Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásai az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre allokált [3 000 000 000] EUR forrásból, és a kezdeményezésre irányuló legalább [3 000 000 000] EUR célzott ESZA-beruházásból származnak.

4.           A Kohéziós Alapból az európai összekapcsolódási eszköz keretében a közlekedési infrastruktúra támogatására szánt összeg 10 000 000 000 EUR.

A Bizottság végrehajtási aktus révén határozatot fogad el az egyes tagállamok Kohéziós Alapból származó támogatásából átcsoportosítandó összeg megállapításáról. Az egyes tagállamok Kohéziós Alapból származó támogatásait ennek megfelelően csökkenteni kell.

Az első albekezdésben említett, a Kohéziós Alapból származó támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat az európai összekapcsolódási eszköz megfelelő költségvetési soraiba kell átvezetni a 2014. költségvetési évtől kezdődően. Az európai összekapcsolódási eszköz keretében a Kohéziós Alapból a közlekedési infrastruktúrára szánt támogatás megfelel a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott nemzeti összegeknek.

A Kohéziós Alapból az európai összekapcsolódási eszköz révén származó támogatást az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló […]/2012/EU rendelet[28] 13. cikke szerint kell nyújtani, az említett rendelet 1. mellékletében felsorolt projektekre, a lehető legmagasabb prioritást biztosítva a Kohéziós Alap szerinti nemzeti juttatások tekintetében megfelelő projekteknek.

5.           A strukturális alapokból az [élelmiszer a leginkább rászoruló személyek számára eszköz] révén juttatott támogatás a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások keretében 2 500 000 000 EUR.

A Bizottság határozatot fogad el az egész időszakra vonatkozóan kiszámított, az egyes tagállamok strukturális alapokból származó támogatásából átcsoportosítandó összeg megállapításáról. Az egyes tagállamok strukturális alapokból származó támogatásait ennek megfelelően csökkenteni kell.

Az első albekezdésben említett, a strukturális alapokból származó támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat az [élelmiszer a leginkább rászoruló személyek számára] eszköz megfelelő költségvetési soraiba kell átvezetni a 2014. költségvetési évben.

6.           A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások célra biztosított források 5 %-a teljesítési tartalék, amelyet a 20. cikknek megfelelően kell elosztani.

7.           A Bizottság kezdeményezésére a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások célra biztosított ERFA források 0,2 %-át innovatív tevékenységekre kell juttatni a fenntartható városfejlesztés területén.

8.           Az európai területi együttműködés céljára biztosított források a 2014–2020 közötti időszak során az alapokból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális források 3,50 %-át teszik ki (azaz összesen 11 878 104 182 EUR-t).

85. cikk A források közötti átcsoportosítás tilalma

1.           Az egyes tagállamok részére a kevésbé fejlett régiók, az átmeneti régiók és a fejlettebb régiók tekintetében juttatott előirányzatokat nem lehet átcsoportosítani a régiók kategóriái között.

2.           Az (1) bekezdéstől eltérve, a Bizottság egy vagy több tematikus célkitűzéshez kapcsolódó, kellően indokolt körülmény esetében elfogadhatja a tagállam által a partnerségi szerződés első benyújtásakor tett javaslatot egy régiókategória teljes előirányzata legfeljebb 2 %-ának másik régiókategóriákba történő átcsoportosítására.

86. cikk Addicionalitás

1.           E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározások alkalmazandók:

(1) „közkiadás vagy egyenértékű strukturális kiadás”: a tagállamok által a középtávú költségvetési stratégiájuk benyújtása céljából az 1466/97/EK tanácsi rendelet[29] szerint elkészített stabilitási és konvergencia programokban szereplő államháztartási bruttó állóeszköz-felhalmozás;

(2) „állóeszköz”: termelő folyamatok eredményeképpen létrehozott tárgyi eszközök és immateriális javak összessége, amelyeket egy évnél hosszabb időn át termelő folyamatok során ismételten vagy folyamatosan felhasználnak;

(3) „bruttó állóeszköz-felhalmozás”[30]: az összes rezidens termelő által egy adott időszak során beszerzett, értékesített eszközökkel csökkentett, a termelők vagy intézményi egységek termelő tevékenysége révén nem saját termelésű eszközökben realizált, értéknövekedéssel megnövelt állóeszköz;

(4) „államháztartás”: az összes intézményi egység, amelyek a politikai feladataik elvégzésén és gazdasági szabályozó szerepük ellátásán túlmenően elsősorban nem piaci szolgáltatásokat (esetleg termékeket) állítanak elő egyéni vagy közösségi fogyasztásra, és jövedelmet és vagyont újra elosztanak[31].

2.           Az alapokból a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházási célra szánt támogatás nem helyettesítheti a tagállamok közkiadását vagy egyenértékű strukturális kiadását.

3.           A tagállamoknak a 2014–2020 közötti időszak során a partnerségi szerződésben meghatározott referencia szintet legalább elérő szinten kell fenntartaniuk a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások mértékét.

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások átlagos éves referenciaszintjét a partnerségi szerződésben kell meghatározni a partnerségi szerződésben benyújtott információk Bizottság általi előzetes vizsgálata alapján, tekintettel a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások 2007–2013 közötti időszakban elért átlagos éves szintjére.

A Bizottság és a tagállamok figyelembe veszik az általános makrogazdasági feltételeket és egyedi vagy különleges körülményeket, mint például privatizáció vagy a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások kivételes szintje egy tagállamban a 2007–2013 közötti időszakban. Figyelembe veszik a strukturális alapokból juttatott nemzeti összegekben történt változásokat is a 2007–2013 közötti időszakhoz képest.

4.           Azt, hogy a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló célhoz tartozó közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások szintjét fenntartották-e az adott időszakban, csak azokban a tagállamokban vizsgálják, ahol a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók a teljes lakosság legalább 15 %-át lefedik.

Azokban a tagállamokban, ahol a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók a teljes lakosság legalább 70 %-át lefedik, a vizsgálatot nemzeti szinten végzik el.

Azokban a tagállamokban, ahol a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók a teljes lakosság több mint 15 %-át és kevesebb mint 70 %-át fedik le, a vizsgálatot nemzeti és regionális szinten végzik el. Ennek érdekében ezek a tagállamok információt szolgáltatnak a Bizottságnak a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók kiadásairól a vizsgálati eljárás valamennyi fázisában.

5.           Azt, hogy a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló célhoz tartozó közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások szintjét fenntartották-e, a partnerségi szerződés benyújtásának időpontjában vizsgálják meg (előzetes vizsgálat) 2018-ban (félidős vizsgálat) és 2022-ben (utólagos vizsgálat).

Az addicionalitás vizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat a IV. melléklet 2. pontja tartalmazza.

6.           Ha az utólagos vizsgálat során a Bizottság azt állapítja meg, hogy egy adott tagállam nem tartotta fenn a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló célhoz tartozó közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások partnerségi szerződésben meghatározott referenciaszintjét a IV. mellékletnek megfelelően, a Bizottság pénzügyi korrekciót hajthat végre. Annak eldöntése során, hogy végrehajtson-e pénzügyi korrekciót, a Bizottság figyelembe veszi, hogy a tagállam gazdasági helyzete jelentősen változott-e a félidős vizsgálat óta, és a változást akkor figyelembe vették-e. A pénzügyi korrekcióra vonatkozó részletes szabályokat a IV. melléklet 3. pontja tartalmazza.

7.           Az (1)–(6) bekezdések nem vonatkoznak az európai területi együttműködési cél alá tartozó programokra.

II. CÍM PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET Az alapokra vonatkozó általános rendelkezések

87. cikk A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások célra irányuló operatív programok tartalma és elfogadása

1.           Az operatív program prioritási tengelyekből áll. Egy operatív program prioritási tengelyekből áll. A prioritási tengely régiókategóriánként egy alapra vonatkozik, az 52. cikk sérelme nélkül egy tematikus célkitűzésnek felel meg, és az adott tematikus célkitűzés egy vagy több beruházási prioritását tartalmazza az alapra vonatkozó szabályokkal összhangban. Az ESZA esetében a prioritási tengely a 9. cikk (8), (9), (10) és (11) bekezdésében meghatározott különböző tematikus célkitűzések beruházási prioritásait kombinálhatja a többi prioritási tengelyhez való hozzájárulásuk elősegítése érdekében kellően indokolt körülmények esetében.

2.           Az operatív program az alábbiakat határozza meg:

(a) az operatív programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájához való hozzájárulását meghatározó stratégia, amely az alábbiakat tartalmazza:

i.        azon kihívásokkal kapcsolatban jelentkező szükségletek megállapítása (figyelemmel a nemzeti és regionális szükségletekre), amelyeket a 121. cikk (2) bekezdésében szereplő ország-specifikus ajánlások határoznak meg, valamint amelyeket a Tanács a Szerződés 148. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott ajánlásaiban jelöl meg, figyelembe véve az integrált iránymutatásokat és a nemzeti és regionális sajátosságokat;

ii.       a tematikus célkitűzések és az azokhoz tartozó beruházási prioritások kiválasztásának indoklása, tekintettel a partnerségi szerződésre és az előzetes értékelés eredményeire;

(b) minden egyes prioritási tengelyre vonatkozóan:

i.        a beruházási prioritások és az azokhoz tartozó konkrét célkitűzések;

ii.       a közös és egyedi kimeneti és eredmény-mutatók, adott esetben a kiindulási értékkel és a számszerűsített célértékkel, az alapokra vonatkozó szabályokkal összhangban;

iii.      a támogatandó intézkedések leírása, beleértve a fő célcsoportok, a konkrét célterületek és a kedvezményezettek típusainak meghatározását adott esetben, valamint a pénzügyi eszközök tervezett alkalmazását;

iv.      a Bizottság által végrehajtási aktusok révén, a 143. cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadott nómenklatúrán alapuló, megfelelő intervenciós kategóriák és a programozott források indikatív bontása;

(c) a partnerségi szerződésben meghatározott integrált területfejlesztési megközelítéshez való hozzájárulás, beleértve az alábbiakat:

i.        az alapok, az EVMA, az ETHA és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök közötti, valamint az EBB-vel való összehangolást biztosító mechanizmusok;

ii.       adott esetben a városi, vidéki, part menti és halászati területek, valamint sajátos területi jellemzőkkel bíró területek területfejlesztésének tervezett integrált megközelítése, különösen a 28. és 29. cikkhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések alkalmazása;

iii.      azon városok felsorolása, ahol fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedéseket hajtanak végre; az ezekre a tevékenységekre fordított ERFA-támogatás indikatív éves elosztása, beleértve a …/EU [ERFA] rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján a városok számára irányítási célokra juttatott forrásokat; az integrált tevékenységekre juttatott ESZA-támogatás indikatív éves elosztása;

iv.      azoknak a területeknek a meghatározása, ahol az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztést hajtanak végre;

v.       a legalább egy másik tagállamban működő kedvezményezettekkel végrehajtott interregionális és transznacionális intézkedésekre vonatkozó rendelkezések;

vi.      adott esetben a tervezett támogatások hozzájárulása a makro-regionális stratégiákhoz és a tengeri medencékkel kapcsolatos stratégiákhoz;

(d) a partnerségi szerződésben meghatározott integrált megközelítéshez való, a szegénység által legjobban sújtott földrajzi területek vagy a megkülönböztetés vagy kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségletei kezelése terén történő hozzájárulás, különös tekintettel a marginális helyzetű közösségekre, valamint az indikatív forráselosztás;

(e) az alapok eredményes végrehajtását biztosító rendelkezések, beleértve az alábbiakat:

i.        a 19. cikk (1) bekezdése szerinti eredményességmérési keret;

ii.       minden egyes, a partnerségi szerződés és operatív program benyújtásának napjáig nem teljesített, az V. mellékletnek megfelelően megszabott előzetes feltételrendszer esetében az előzetes feltételrendszer teljesítését célzó intézkedések leírása és azok ütemterve;

iii.      a partnereknek az operatív program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és a partnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, figyelemmel kísérésében és értékelésében;

(f) az alapok hatékony végrehajtását biztosító rendelkezések, beleértve az alábbiakat:

i.        a technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazása, beleértve a hatóságok és kedvezményezettek igazgatási kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket a (2) bekezdés b) pontjában említett érintett prioritási tengelyre vonatkozó információkkal;

ii.       a kedvezményezettek igazgatási terheinek értékelése és a csökkentés elérése érdekében tervezett intézkedések, valamint azok céljainak meghatározása;

iii.      a nagyprojektek felsorolása, amelyeknél a főbb munkák végrehajtásának tervezett kezdeti napja 2018. január 1. előtt van;

(g) pénzügyi terv, amely az alábbi két táblázatot tartalmazza:

i.        az egyes alapokból származó támogatásra tervezett teljes pénzügyi előirányzat összegének az 53., 110. és 111. cikknek megfelelő, évenkénti bontását tartalmazó táblázat;

ii.       az alapokból az operatív programra és az egyes prioritási tengelyekre juttatott támogatás teljes pénzügyi előirányzat összegét és a nemzeti társfinanszírozást az egész programozási időszakra mutató táblázat. Amennyiben a nemzeti társfinanszírozás állami és magánforrásokból is származik, a táblázatnak az állami és magánforrások szerinti indikatív bontást is tartalmaznia kell. Tájékoztatás céljából az EBB tervezett részvételét is tartalmaznia kell;

(h) g az operatív programra vonatkozó végrehajtási rendelkezések, beleértve a következőket:

i.        az akkreditációs testület, az irányító hatóság, az igazoló hatóság és adott esetben az ellenőrző hatóság azonosítása;

ii.       annak a szervezetnek az azonosítása, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít.

3.           Valamennyi operatív programnak, kivéve azokat az egyedi operatív programokat, ahol technikai segítségnyújtás is történik, tartalmaznia kell az alábbiakat:

i.        a műveletek kiválasztása során a környezetvédelmi követelmények, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás enyhítése és a hozzá történő alkalmazkodás, a katasztrófareziliencia, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés figyelembevételével hozott konkrét intézkedések leírása;

ii.       az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az operatív program előkészítése, tervezése és végrehajtása és különösen a finanszírozáshoz való hozzájutás során hozott konkrét intézkedések leírása, figyelembe véve az ilyen megkülönböztetés veszélyének kitett különböző célcsoportok szükségleteit és különösen a fogyatékos személyek hozzáférése biztosításának a követelményeit;

iii.      a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításához történő hozzájárulás és adott esetben a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesülésének érdekében hozott intézkedések leírása az operatív program szintjén és műveleti szinten.

A tagállamoknak – a növekedést és foglalkoztatást szolgáló beruházások cél keretében indítandó operatív programra vonatkozó javaslattal együtt – be kell nyújtaniuk a nemzeti esélyegyenlőségi testületeknek a ii. és iii. alpontokban meghatározott intézkedésekre vonatkozó véleményét.

4.           A tagállamoknak a Bizottság által elfogadott minta szerint kell elkészíteniük az operatív program tervezetét.

A Bizottság e modellt végrehajtási aktusok révén fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 143. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5.           A Bizottság – végrehajtási aktusok révén – határozatot fogad el az operatív program jóváhagyásáról.

88. cikk Az alapokból származó közös támogatás

1.           Az alapok a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások cél alá tartozó operatív programokat közösen támogathatják.

2.           Az ERFA és az ESZA a más alapokból az adott alap támogathatósági szabályai alapján támogatható költségű művelet egy részét finanszírozhatja kiegészítő módon, az operatív program egyes prioritási tengelyei uniós finanszírozásának legfeljebb 5 %-ának erejéig, feltéve, hogy ez szükséges a művelet kielégítő végrehajtásához és közvetlenül kapcsolódik hozzá.

3.           Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik az európai területi együttműködési cél alá tartozó programokra.

89. cikk

A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások célra irányuló operatív programok földrajzi hatálya

Kivéve, ha a Bizottság és a tagállam másképpen állapodott meg, az ERFA és az ESZA által támogatott operatív programokat a megfelelő földrajzi szinten és legalább NUTS 2. szinten kell kidolgozni, a tagállamra jellemző intézményi rendszernek megfelelően.

A Kohéziós Alap által támogatott operatív programokat nemzeti szinten kell létrehozni.

II. FEJEZET Nagyprojektek

90. cikk Tartalom

Egy vagy több operatív program részeként az ERFA és a Kohéziós Alap támogathat olyan munkálatok, tevékenységek és szolgáltatások sorából álló műveletet, amelyek célja valamely pontosan meghatározott gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célokkal rendelkezik és amelynek teljes költsége meghaladja az 50 000 000 EUR-t (a továbbiakban: nagyprojekt). A pénzügyi eszközök nem tekintendők nagyprojekteknek.

91. cikk A Bizottsághoz benyújtandó információk

1.           A tagállam vagy az irányító hatóság a nagyprojektekre vonatkozóan az alábbi információkat nyújtja be a Bizottsághoz az előkészítő munkák befejezésekor:

a)      a nagyprojekt végrehajtásáért felelős szervezetre és annak kapacitására vonatkozó információ;

b)      a beruházás és helyszínének leírása és kapcsolódó információk;

c)      teljes költség és teljes támogatható költség az 54. cikkben foglalt követelmények figyelembe vételével;

d)      tájékoztatás az elvégzett megvalósíthatósági tanulmányokról, beleértve a változatelemzést, az eredményeket és a független minőségi felülvizsgálatot;

e)      költség-haszon elemzés, beleértve egy gazdasági és pénzügyi elemzést és egy kockázatelemzést;

f)       környezeti hatásvizsgálat, figyelembe véve az éghajlatváltozás enyhítése és a hozzá történő alkalmazkodás szükségleteit, valamint a katasztrófarezilienciát;

g)      összhang az érintett operatív program vagy programok megfelelő prioritási tengelyeivel és várható hozzájárulás ezen prioritási tengelyek konkrét célkitűzéseinek eléréséhez;

h)      az összes tervezett pénzügyi erőforrást és az alapokból, EBB-től és más finanszírozási forrásokból származó, tervezett támogatást tartalmazó pénzügyi terv, az elért eredmények figyelemmel kísérésére alkalmazott fizikai és pénzügyi mutatókkal, figyelembe véve az azonosított kockázatokat;

i)       a nagyprojekt végrehajtásának ütemterve és, amennyiben a végrehajtási időszak várhatóan hosszabb, mint a programozási időszak, a 2014–2020 közötti programozási időszak során az alapoktól kért támogatás fázisai.

A Bizottság indikatív iránymutatást ad a 143. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban a fenti e) pontban említett költség-haszon elemzés elvégzésekor alkalmazandó módszertanra vonatkozóan.

A nagyprojektekről benyújtandó információk formátumát a Bizottság által végrehajtási aktusok révén elfogadott mintának megfelelően kell kialakítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 143. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2.           A Bizottságnak jóváhagyásra benyújtott nagyprojekteknek szerepelniük kell az operatív program nagyprojektjeinek a felsorolásában. A felsorolást a tagállam vagy az irányító hatóság az operatív program elfogadása után két évvel felülvizsgálja, és az a tagállam kérésére a 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően kiigazítható, különösen azoknak a nagyprojekteknek a hozzáadása érdekében, amelyeknek a befejezése 2022 végéig várható.

92. cikk A nagyprojektről szóló határozat

1.           A Bizottság a nagyprojektet a 91. cikkben említett információk alapján értékeli annak eldöntése érdekében, hogy indokolt-e az alapokból származó javasolt támogatás.

2.           A Bizottság az információk benyújtása után legkésőbb három hónappal végrehajtási aktus formájában határozatot fogad el a nagyprojekt 91. cikknek megfelelően történő jóváhagyásáról. A határozat meghatározza a fizikai tárgyat, az összeget, amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási aránya vonatkozik, az elért eredmények figyelemmel kísérésének fizikai és pénzügyi mutatóit, és a nagyprojekt várható hozzájárulását a megfelelő prioritási tengely vagy tengelyek célkitűzéseihez. A jóváhagyó határozat feltétele, hogy az első munkákra vonatkozó szerződést a határozat időpontjától számított két éven belül megkössék.

3.           Amennyiben a Bizottság nem engedélyezi a nagyprojekt alapokból történő támogatását, ennek indokairól értesíti a tagállamot a (2) bekezdésben meghatározott időszakon belül.

4.           A Bizottság jóváhagyó határozatának elfogadása előtt a kifizetési kérelmek nem tartalmazhatják a nagyprojektek kiadásait.

III. FEJEZET Közös cselekvési terv

93. cikk Hatály

1.           A közös cselekvési terv az elérendő kimenetek és eredmények összefüggésében meghatározott és irányított művelet. Részét képezi egy projektcsoport, amelybe nem tartozik az egy vagy több operatív program részeként végzett, a kedvezményezett felelősségére történő infrastruktúrabiztosítás. A közös cselekvési terv kimeneteiről és eredményeiről a tagállam és a Bizottság állapodik meg, hozzájárulnak az operatív program konkrét célkitűzéseihez és az alapokból származó támogatás alapját képezik. Az eredmények a közös cselekvési terv közvetlen hatásait ismertetik. A kedvezményezett valamely közjogi intézmény. A közös cselekvési tervek nem tekinthetők nagyprojekteknek.

2.           A közös cselekvési terv számára közpénzekből folyósított támogatás minimális mértéke 10 000 000 EUR illetve az operatív program vagy programok közpénzekből folyósított támogatásának a 20 %-a közül az alacsonyabb összeg.

„Az első albekezdés nem alkalmazandó az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre.

94. cikk Közös cselekvési tervek előkészítése

1.           A tagállam, az irányító hatóság vagy bármely kijelölt közjogi intézmény közös cselekvési tervre vonatkozó javaslatot nyújthat be az érintett operatív program benyújtásával egyidejűleg vagy azután. Ez a 95. cikkben említett összes elemet tartalmazza.

2.           A közös cselekvési terv a 2014. január 1. és 2022. december 31. közötti időszak egy részét öleli fel. A közös cselekvési terv kimenetei és eredményei csak akkor jogosítanak fel visszatérítésre, ha a közös cselekvési tervre vonatkozó javaslat jóváhagyásának időpontja után és a meghatározott végrehajtási időszak vége előtt érik el őket.

95. cikk A közös cselekvési tervek tartalma

A közös cselekvési terv az alábbiakat tartalmazza:

(1) a közös cselekvési tervet indokoló fejlesztési szükségletek és célkitűzések elemzése, figyelembe véve az operatív programok célkitűzéseit és adott esetben az ország-specifikus ajánlásokban, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó, a 121. cikk (2) bekezdése szerinti átfogó iránymutatásokban, valamint a Tanács azon ajánlásaiban megjelölt célkitűzéseket, amelyeket a 148. cikk (4) bekezdése értelmében a tagállamok foglalkoztatáspolitikájukban figyelembe vesznek;

(2) a közös cselekvési terv általános és konkrét célkitűzései, a kimenetek és eredmények mérföldkövei és célértékei és az előirányzott projektek vagy projekttípusok közötti kapcsolatokat meghatározó keret;

(3) a kimenetek és eredmények prioritási tengelyenkénti figyelemmel kíséréséhez adott esetben használt közös és egyedi mutatók;

(4) a közös cselekvési terv földrajzi hatályára és célcsoportjaira vonatkozó információk;

(5) a közös cselekvési terv várható végrehajtási időszaka;

(6) a közös cselekvési terv nemek közötti egyenlőség előmozdítására és megkülönböztetés megelőzésére gyakorolt hatásainak az elemzése;

(7) a közös cselekvési terv által a fenntartható fejlődés előmozdítására gyakorolt hatások elemzése;

(8) a közös cselekvési terv végrehajtási rendelkezései, beleértve az alábbiakat:

a)      a közös cselekvési terv végrehajtásáért felelős kedvezményezett kijelölése, valamint az érintett területre vonatkozó szakértelmével és az igazgatási és a pénzügyi irányítási képességével kapcsolatos garanciák;

b)      a közös cselekvési terv irányításával kapcsolatos intézkedések a 97. cikknek megfelelően;

c)      a közös cselekvési terv figyelemmel kísérésével és értékelésével kapcsolatos intézkedések, beleértve a minőségbiztosítással, a mérföldkövek, kimenetek és eredmények elérésére vonatkozó adatok gyűjtésével és tárolásával kapcsolatos intézkedéseket;

d)      a közös cselekvési tervre és az alapokra vonatkozó információk terjesztésével és kommunikációjával kapcsolatos intézkedések;

(9) a közös cselekvési terv pénzügyi intézkedései, beleértve az alábbiakat:

a)      a mérföldkövek, kimenetek és eredmények célértékeinek elérése során felmerült költségek – hivatkozással a (2) pontra –, az ESZA-rendelet 57. cikke (4) bekezdésében és 14. cikkében meghatározott módszerek alapján;

b)      a kedvezményezett számára mérföldkövekhez és célértékekhez kapcsolódóan tett kifizetések indikatív ütemterve;

c)      a pénzügyi terv operatív programok és prioritási tengelyek szerinti bontásban, beleértve a teljes támogatható összeget és a közpénzekből folyósított támogatást.

A közös cselekvési terv formátumát a Bizottság által végrehajtási aktusok révén elfogadott mintának megfelelően kell kialakítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 143. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

96. cikk A közös cselekvési tervről szóló határozat

1.           A Bizottság a közös cselekvési tervet a 95. cikkben említett információk alapján értékeli annak eldöntése érdekében, hogy indokolt-e az alapokból származó támogatás.

Amennyiben a Bizottság a közös cselekvési tervre vonatkozó javaslat benyújtását követő három hónapon belül úgy ítéli meg, hogy az nem teljesíti az értékelési követelményeket, akkor észrevételeket tesz a tagállam számára. A tagállam megadja a Bizottság számára az összes kért további szükséges információt és adott esetben annak megfelelően felülvizsgálja a közös cselekvési tervet.

2.           Amennyiben az észrevételeket kielégítő módon figyelembe vették, a Bizottság a tagállam általi benyújtás után legkésőbb hat hónappal – de nem az érintett operatív programok elfogadása előtt – elfogadja a közös cselekvési tervet jóváhagyó határozatot.

3.           A (2) bekezdésben említett határozat feltünteti a kedvezményezettet és a közös cselekvési terv célkitűzéseit, a kimenetekre és eredményekre vonatkozó mérföldköveket és célértékeket, e mérföldkövek, valamint a kimenetekre és eredményekre vonatkozó célértékek elérésének költségeit, és a pénzügyi tervet operatív programok és prioritási tengelyek szerinti bontásban, beleértve a teljes támogatható összeget és a közpénzből történő hozzájárulást, a közös cselekvési terv végrehajtási időszakát és adott esetben a közös cselekvési terv földrajzi hatályát és célcsoportjait.

4.           Amennyiben a Bizottság nem engedélyezi a közös cselekvési terv alapokból történő támogatását, ennek indokairól a tagállamot a (2) bekezdésben meghatározott időszakon belül értesíti.

97. cikk Irányító bizottság és a közös cselekvési terv módosítása

1.           A tagállam vagy az irányító hatóság létrehozza a közös cselekvési terv irányító bizottságát, amely különbözik az operatív programok monitoringbizottságától. Az irányító bizottság évente legalább kétszer ülésezik.

Az irányító bizottság összetételéről a tagállam dönt az irányító hatósággal egyetértésben, a partnerség elvének tiszteletben tartásával.

A Bizottság tanácsadói minőségben részt vehet az irányító bizottság munkájában.

2.           Az irányító bizottság a következő tevékenységeket végzi:

a)      felülvizsgálja a közös cselekvési terv mérföldkövei, kimenetei és eredményei elérése terén tett előrehaladást;

b)      megfontolja és jóváhagyja a közös cselekvési terv módosítására vonatkozó javaslatokat, hogy figyelembe vegyen a terv végrehajtását akadályozó minden lehetséges problémát.

3.           A közös cselekvési terv módosítására vonatkozóan benyújtott tagállami kérelmeket megfelelően alá kell támasztani. A Bizottság értékeli, hogy a módosítási kérés indokolt-e, figyelembe véve a tagállam által szolgáltatott információkat. A Bizottság észrevételeket tehet, és a tagállam megadja a Bizottság számára az összes szükséges további információt. A Bizottság a módosításra vonatkozó kérelem tagállam általi hivatalos benyújtása után legkésőbb három hónappal határozatot hoz, feltéve, hogy a Bizottság által tett észrevételeket kielégítő módon figyelembe vették. A módosítás a határozat napján lép hatályba a határozat eltérő rendelkezésének hiányában.

98. cikk

A közös cselekvési terv pénzügyi irányítása és ellenőrzése

1.           A közös cselekvési tervek kedvezményezettjeinek járó kifizetések egy összegben vagy rögzített egységárak alapján történnek. Az 57. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt egyösszegű kifizetések felső határértéke nem alkalmazható.

2.           A közös cselekvési terv pénzügyi irányításának és ellenőrzésének kizárólag annak ellenőrzésére kell irányulnia, hogy a közös cselekvési tervet jóváhagyó határozatban megadott kifizetési feltételek teljesülnek-e.

3.           A kedvezményezett vagy a felelősségi körében fellépő szervezet alkalmazhatja saját könyvelési módszereit a műveletek végrehajtásának költségeire vonatkozóan. Ezek a könyvelési módszerek és a kedvezményezett számára ténylegesen felmerült költségek nem képezhetik az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság által végzett ellenőrzés tárgyát.

IV. FEJEZET

Területfejlesztés

99. cikk Integrált területi beruházás

1.           Amennyiben a(z) … rendelet [ESZA-rendelet] 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott városfejlesztési stratégia vagy más területi stratégia vagy megállapodás alapján integrált megközelítés szükséges egy vagy több operatív program több prioritási tengelyéhez tartozó beruházásokhoz, az intézkedést integrált területi beruházásként (a továbbiakban: ITB) kell végrehajtani.

2.           A megfelelő operatív programoknak meg kell határozniuk a tervezett ITB-ket és meg kell állapítaniuk az egyes prioritási tengelyekből az egyes ITB-k számára juttatott indikatív forráselosztás.

3.           A tagállam vagy az irányító hatóságok az ITB irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet, beleértve a helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteteket vagy civil szervezeteket.

4.           A tagállamok vagy a megfelelő irányító hatóságok biztosítják, hogy az operatív program monitoringrendszere kijelöli az ITB-hez hozzájáruló prioritási tengely műveleteit és kimeneteit.

III. CÍM FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS, ÉRTÉKELÉS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

I. FEJEZET Figyelemmel kísérés és értékelés

100. cikk A monitoringbizottság feladatai

1.           A monitoringbizottság elsősorban az alábbiakat vizsgálja:

a)      az operatív program teljesítményére hatást gyakorló minden probléma;

b)      előrehaladás az értékelési terv végrehajtása, valamint az értékelések során tett megállapításokra reagáló nyomonkövetési intézkedések végrehajtása terén;

c)      a kommunikációs stratégia végrehajtása;

d)      nagyprojektek végrehajtása;

e)      közös cselekvési tervek végrehajtása;

f)       férfiak és nők közötti egyenlőség, esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség előmozdítását célzó intézkedések, beleértve a fogyatékos személyek hozzáférését;

g)      fenntartható fejlődést előmozdító intézkedések;

h)      az operatív program előzetes feltételrendszer teljesítésével kapcsolatos intézkedései;

i)       pénzügyi eszközök.

2.           A monitoringbizottság az alábbiakat vizsgálja és hagyja jóvá:

a)      a műveletek kiválasztásának módszerei és kritériumai;

b)      az éves és záró végrehajtási jelentések;

c)      az operatív program értékelési terve és a terv módosításai;

d)      az operatív program kommunikációs stratégiája és a stratégia módosításai;

e)      az irányító hatóság által az operatív program módosítására tett javaslatok.

101. cikk A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások célra vonatkozó végrehajtási jelentések

1.           2016. április 30-ig és 2022-ig (2022-t is beleérve) minden utána következő év április 30-ig a tagállam éves jelentést nyújt be a Bizottság számára a 44. cikk (1) bekezdésének megfelelően. A 2016-ban benyújtott jelentés a 2014. és 2015. pénzügyi évekre, valamint a kiadások támogathatóságának kezdeti napja és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozik.

2.           Az éves végrehajtási jelentéseknek a következőkről kell tartalmazniuk információt:

a)      az operatív programnak a 44. cikk (2) bekezdésének megfelelően történő megvalósítása;

b)      előrehaladás a nagyobb projektek és közös cselekvési tervek kidolgozása és végrehajtása terén

3.           A 2017-ben, illetve 2019-ben benyújtott éves végrehajtási jelentés a 44. cikk (3), illetve a 44. cikk (4) bekezdésének megfelelően a 2. bekezdésben meghatározott információkat tartalmazza és értékeli az alábbiakkal együtt:

a)      a területfejlesztésre vonatkozó integrált megközelítés végrehajtásának eredményei, beleértve a fenntartható városfejlesztést és az operatív program keretében végrehajtott, az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztéseket;

b)      olyan intézkedések végrehajtásának eredményei, amelyek célja megerősíteni a tagállamok hatóságainak és a kedvezményezetteknek az alapok igazgatásával és használatával kapcsolatos képességét;

c)      az interregionális és transznacionális intézkedések végrehajtásának eredményei;

d)      az értékelési terv végrehajtása és az értékelések során tett megállapítások figyelemmel kísérése terén elért eredmények;

e)      a férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítése és a megkülönböztetés megakadályozása (beleértve a fogyatékos személyek hozzáférését) érdekében hozott egyedi intézkedések, illetve a nemek közötti esélyegyenlőség elvének az operatív programban és műveletekben való érvényesülése érdekében végrehajtott eljárások;

f)       a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében hozott intézkedések a 8. cikknek megfelelően;

g)      a kommunikációs stratégiában az alapok által a tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása érdekében végrehajtott intézkedések eredményei;

h)      adott esetben a társadalmi innováció területén végrehajtott intézkedések eredményei;

i)       eredmények a szegénység által legjobban sújtott földrajzi területek vagy a megkülönböztetés vagy kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelését célzó intézkedések végrehajtása terén, különös tekintettel a marginális helyzetű közösségekre, adott esetben az alkalmazott pénzügyi forrásokkal kiegészítve;

j)       a partnerek részvétele az operatív programok végrehajtásában, figyelemmel kísérésében és értékelésében.

4.           Az éves és záró végrehajtási jelentést a Bizottság által végrehajtási aktusok révén elfogadott minták alapján kell elkészíteni. A végrehajtási aktusok elfogadása a 143. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárás szerint alapján történik.

102. cikk Pénzügyi adatok továbbítása

1.           Az irányító hatóság január 31-ig, április 30-ig, július 31-ig és október 31-ig elektronikus úton továbbítja a Bizottság számára figyelemmel kísérés céljából minden egyes operatív program esetében, prioritási tengelyek szerint az alábbiakat:

a)      a műveletek összes költségét és támogatható közkiadásait, illetve a támogatásra kiválasztott műveletek számát;

b)      a támogatásra kiválasztott műveletek végrehajtása során a kedvezményezettek által kötött szerződések és más jogi kötelezettségvállalások összes költségét és támogatható közkiadásait;

c)      a kedvezményezettek által az irányító hatóság felé elszámolt összes támogatható kiadást.

2.           Ezenkívül a január 31-én továbbított adatoknak támogatási kategóriák szerinti bontásban is tartalmazniuk kell a fentieket. Ez az adattovábbítás az 44. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi adatok benyújtására vonatkozó előírás teljesítésének minősül.

3.           A tagállamok által várhatóan az adott pénzügyi évben és a következő pénzügyi évben benyújtásra kerülő kifizetési kérelmek összegére vonatkozó előrejelzést csatolni kell a január 31-i és július 31-i adattovábbításhoz.

4.           Az ezen cikk alapján benyújtandó adatok határnapja a benyújtás hónapját megelőző hónap utolsó napja.

103. cikk Kohéziós jelentés

A szerződés 175. cikkében említett bizottsági jelentés az alábbiakat tartalmazza:

a)           beszámoló a gazdasági, társadalmi és területi kohézió terén elért eredményekről, beleértve a régiók társadalmi-gazdasági helyzetét és fejlődését, valamint az uniós prioritások integrációját;

b)           beszámoló az alapok, az EBB és más pénzügyi eszközök szerepéről, valamint egyéb uniós és nemzeti politikáknak az elért eredményekre gyakorolt hatásáról.

104. cikk Értékelés

1.           Az irányító hatóság minden egyes programra vonatkozóan értékelési tervet készít. Az értékelési tervet el kell juttatni a monitoringbizottság első ülésére. Ha egy monitoringbizottság több operatív programmal is foglalkozik, elegendő egy értékelési tervet benyújtani az összes érintett operatív programhoz.

2.           2020. december 31-ig az irányító hatóságok minden egyes programra vonatkozóan benyújtják a Bizottsághoz a programozási időszak alatt elvégzett értékelések megállapításait összefoglaló jelentést, beleértve a program fő kimeneteinek és eredményeinek értékelését.

3.           A Bizottság utólagos értékeléseket végez a tagállamokkal és az irányító hatóságokkal szoros együttműködésben.

II. FEJEZET Tájékoztatás és kommunikáció

105. cikk Tájékoztatás és nyilvánosság

1.           A tagállamok és az irányító hatóságok felelősek az alábbiakért:

a)      egységes honlap vagy egységes honlap portál létrehozása, amely tájékoztatást nyújt az adott tagállamban levő valamennyi operatív programról és hozzáférést biztosít ezekhez;

b)      tájékoztatás a lehetséges kedvezményezettek számára az operatív programok finanszírozási lehetőségeiről;

c)      a kohéziós politika és az alapok szerepének és eredményeinek nyilvánosságra hozatala az Unió állampolgárai számára a partnerségi szerződések, operatív programok és műveletek eredményeiről és hatásáról szóló tájékoztatási és kommunikációs intézkedések révén.

2.           Az alapokból származó támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében a tagállamok CSV vagy XML formátumban nyilvántartást vezetnek a műveletekről operatív programonként és alaponként, amely hozzáférhető az egységes honlapon vagy egységes honlap portálon keresztül, és a tagállam összes operatív programjának a listáját és összefoglalását tartalmazza.

A műveletek listáját legalább háromhavonta aktualizálni kell.

A műveletek listájára vonatkozó minimális információs követelmények az VI. mellékletben szerepelnek.

3.           A nyilvánosságra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági intézkedésekkel, illetve a kérelmezőkre és a kedvezményezettekre vonatkozó tájékoztatási intézkedésekkel kapcsolatos részletes szabályokat a VI. melléklet írja elő.

4.           Az embléma létrehozására és a szabványos színek meghatározására vonatkozó művelettel és utasításokkal kapcsolatos tájékoztatási és nyilvánossági intézkedések műszaki jellemzőit a Bizottság fogadja el a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően, végrehajtási aktusok révén.

106. cikk Kommunikációs stratégia

1.           Az irányító hatóság kommunikációs stratégiát dolgoz ki valamennyi operatív programra. Közös kommunikációs stratégiát lehet kidolgozni több operatív programra.

A kommunikációs stratégia tartalmazza az VI. mellékletben és az éves frissítésekben meghatározott elemeket, valamint a tervezett elvégzendő tájékoztatási és nyilvánossági tevékenységek részleteit.

2.           A kommunikációs stratégiát az operatív program elfogadását követő első monitoringbizottsági ülés tárgyalja meg és hagyja jóvá.

A kommunikációs stratégia felülvizsgálatát a monitoringbizottság tárgyalja meg és hagyja jóvá.

3.           Valamennyi operatív program esetében az irányító hatóság legalább évente egyszer tájékoztatja a monitoringbizottságot a kommunikációs stratégia elért eredményeiről és az eredmények értékeléséről.

107. cikk Tájékoztatási és kommunikációs vezetők és hálózataik

1.           Valamennyi tagállam kijelöl egy tájékoztatási és kommunikációs vezetőt az egy vagy több alappal kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek összehangolására, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

2.           A tájékoztatási és kommunikációs vezető hangolja össze az alapok kommunikátorainak nemzeti hálózatát és tölti be üléseiken az elnöki tisztséget, beleértve a megfelelő európai területi együttműködési programokat, az VI. mellékletben említett honlap vagy honlap portál létrehozását és karbantartását, és a nemzeti szinten hozott kommunikációs intézkedések felülvizsgálatának kötelezettségét.

3.           Valamennyi irányító hatóság kijelöl egy személyt, aki felelős az operatív program szintű tájékoztatási és kommunikációs feladatokért, és tájékoztatja a Bizottságot a kijelölt személyekről.

4.           A Bizottság a tagállamok és az irányító hatóságok által kijelölt tagokból álló uniós hálózatokat hoz létre, hogy biztosítsa a kommunikációs stratégiák végrehajtásának eredményeire, a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések végrehajtásának tapasztalataira és a jó gyakorlatokra vonatkozó információcserét.

IV. CÍM TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

108. cikk Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az alapok az éves juttatás legfeljebb 0,35 %-áig finanszírozhatják a technikai segítségnyújtást.

109. cikk Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről

1.           Valamennyi alap finanszírozhat más alapból támogatható technikai segítségnyújtási műveleteket. A technikai segítségnyújtás céljára az alapokból előirányzott összeg felső korlátja az operatív programokra a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások cél egyes régiókategóriáiban előirányzott teljes összeg 4 %-a.

2.           A technikai segítségnyújtás formája lehet egy operatív programon belül egyetlen alapból finanszírozott prioritási tengely, illetve egyedi operatív program.

3.           Az egy alapból származó, technikai segítségnyújtás céljára nyújtott összeg nem haladhatja meg az ugyanabból az alapból a tagállamban az operatív programok számára a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások cél szerinti egyes régiókategóriáknak juttatott teljes összeg 10 %-át.

V. CÍM AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

110. cikk Társfinanszírozási arányok meghatározása

1.           A Bizottság operatív programot elfogadó határozata rögzíti az alapokból származó támogatás társfinanszírozási arányát és maximális összegét az egyes prioritási tengelyek tekintetében.

2            Valamennyi prioritási tengely esetében a Bizottság határozata megállapítja, hogy a társfinanszírozási arány

a)      a teljes támogatható kiadásra, beleértve a közkiadásokat és magánkiadásokat vagy

b)      a támogatható közkiadásokra vonatkozik-e.

3.           Az egyes prioritási tengelyek szintjén a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások cél alá tartozó operatív programok társfinanszírozási aránya nem lehet magasabb, mint:

a)      85% a Kohéziós Alap esetében;

b)      85% azon tagállamok kevésbé fejlett régióiban, amelyekben a 2007–2009-es időszakban mért egy főre jutó GDP nem érte el az említett időszakban az EU 27 tagállamában mért egy főre jutó GDP átlagának 85%-át, valamint a legkülső régiókban;

c)      80% a b) pontban említettektől eltérő azon tagállamok kevésbé fejlett régióiban, amelyek 2014. január 1-jén a Kohéziós Alapra vonatkozó átmeneti szabályok értelmében támogatásra jogosultak;

d)      75% a b) és a c) pontban említettektől eltérő tagállamok kevésbé fejlett régióiban és mindazon régiókban, amelyek egy főre jutó GDP-je a 2007–2013-as időszakban kevesebb volt az EU-25 tagállamaiban a referencia-időszakban mért egy főre jutó GDP átlagának 75%-ánál, de amelyek egy főre jutó GDP-je több, mint az EU-27 GDP-átlagának 75%-a;

e)      60% a d) pontban említettektől eltérő átmeneti régióknak;

f)       50 % a d) pontban említettektől eltérő fejlettebb régiókban.

Az európai területi együttműködési célkitűzés keretében folyó operatív programok társfinanszírozási aránya valamennyi prioritási tengely szintjén nem lehet magasabb, mint 75%.

4.           A kiegészítő juttatás társfinanszírozási mértéke a 84. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban nem lehet magasabb 50 %-nál.

Ugyanez a társfinanszírozási arány vonatkozik a […]/2012/EK rendelet [ETC-rendelet] 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kiegészítő juttatásokra.

5.           Egy prioritási tengely szintjén a (3) bekezdés szerinti maximális társfinanszírozási arányt tíz százalékponttal meg kell növelni, amennyiben a teljes prioritási tengely megvalósítása pénzügyi eszközök vagy az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztés révén valósul meg.

6.           Valamennyi prioritási tengely esetében az alapokból származó hozzájárulás nem lehet kevesebb, mint a támogatható közkiadás 20 %-a.

7.           Egy operatív programon belül olyan különálló prioritási tengely is kialakítható, amely társfinanszírozási aránya elérheti a 100 %-ot is, uniós szinten létrehozott és a Bizottság által közvetlenül vagy közvetve irányított pénzügyi eszközök révén végrehajtott műveletek támogatására. Amennyiben e célból külön prioritást hoznak létre, a tengelyhez kapcsolódó támogatást nem lehet más eszközökkel végrehajtani.

111. cikk Társfinanszírozási arányok módosítása

Az alapokból származó adott prioritási tengelyre juttatott társfinanszírozás aránya módosítható az alábbiak figyelembe vétele érdekében:

(1) a prioritási tengely jelentősége az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájának végrehajtásában, figyelemmel a konkrét kezelendő hiányosságokra;

(2) a környezet védelme és állapotának javítása, elsődlegesen az elővigyázatosság, a megelőzés és a „szennyező fizet” elve révén;

(3) a magánfinanszírozás mozgósításának aránya;

(4) az alábbiak szerint meghatározott súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő területek lefedése:

a)      a Kohéziós Alap keretében támogatásra jogosult, szigeten található tagállamok és egyéb szigetek, azok kivételével, amelyeken egy tagállam fővárosa található, illetve amelyeknek állandó összeköttetésük van a szárazfölddel;

b)      a tagállam nemzeti jogszabályai szerint meghatározott hegyvidéki térségek;

c)      ritkán lakott (négyzetkilométerenként 50 főnél kevesebb lakosú) és nagyon ritkán lakott (négyzetkilométerenként 8 főnél kevesebb lakosú) térségek.

NEGYEDIK RÉSZ AZ ALAPOKRA ÉS AZ ETHA-RA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

IVI. CÍM IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

I. FEJEZET Irányítási és ellenőrzési rendszerek

112. cikk A tagállamok felelőssége

1.           A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszereinek felállítása a 62. és a 63. cikk szerint történjen.

2.           A tagállamoknak meg kell akadályozniuk, fel kell deríteniük és orvosolniuk kell a szabálytalanságokat és a jogtalanul kifizetett összegeket vissza kell téríttetniük a kései fizetésre érvényes kamattal együtt. Ezen szabálytalanságokat jelenteniük kell a Bizottságnak és folyamatosan tájékoztatniuk kell a Bizottságot a vonatkozó igazgatási és jogi eljárások eredményeiről.

Amennyiben valamely, a kedvezményezettnek jogtalanul kifizetett összeg nem téríttethető vissza és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget visszatérítse az unió általános költségvetésébe.

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat fektetnek le a tagállamok ebben a bekezdésben leírt kötelezettségeire vonatkozólag.

3.           A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy legkésőbb 2014. december 31-ig a kedvezményezettek és az irányító hatóságok, igazoló hatóságok, ellenőrzési hatóságok és közreműködő szervezetek közötti minden információcsere kizárólagosan elektronikus adatcsere-rendszereken keresztül történjen.

A rendszereknek biztosítaniuk kell a nemzeti és az uniós keretekkel való átjárhatóságot, és lehetővé kell tenniük a kedvezményezettek számára, hogy minden, az első albekezdésben említett információt csak egyszer nyújtsanak be.

A Bizottság végrehajtási aktusok formájában részletes szabályokat fogad el a tagállamoknak az ebben a bekezdésben leírt információcseréjére vonatkozólag. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 143. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első, második és harmadik albekezdés nem alkalmazandó az ETHA-ra.

II. FEJEZET Irányítási és ellenőrzési hatóságok

113. cikk A hatóságok kijelölése

1.           A tagállam minden egyes operatív program számára kijelöl egy nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatási szervet vagy szervezetet irányító hatóságként. Ugyanaz a közigazgatási szerv vagy szervezet több operatív program irányító hatóságaként is kijelölhető.

2.           A tagállam – a (3) bekezdésben leírtak sérelme nélkül – minden egyes operatív program számára kijelöl egy nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatási szervet vagy szervezetet igazoló hatóságként. Ugyanaz az igazoló hatóság több operatív program számára is kijelölhető.

3.           A tagállam valamely operatív programhoz kijelölhet olyan irányító hatóságot, amely az igazoló hatóság feladatait is ellátja.

4.           A tagállam minden egyes operatív program számára ellenőrző hatóságként kijelöl egy nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatási szervet vagy szervezetet, amely funkcionálisan független az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól. Ugyanaz az ellenőrző hatóság több operatív program számára is kijelölhető.

5.           A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások cél és az ETHA tekintetében a feladatkörök szétválasztásának tiszteletben tartásával az irányító hatóság, az igazoló hatóság, ahol van ilyen, és az ellenőrző hatóság lehet ugyanannak a közigazgatási szervnek vagy szervezetnek a része.

Azonban az olyan operatív programoknál, ahol az alapokból kapott támogatás meghaladja a 250 000 000 EUR-t, illetve az ETHA esetében a 100 000 000 EUR-t, az ellenőrző hatóság nem tartozhat ugyanahhoz a közigazgatási szervhez vagy szervezethez, mint az irányító hatóság.

6.           A tagállam kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet is arra, hogy az irányító vagy az igazoló hatóság bizonyos feladatait annak felelősségére elvégezze. Az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság és a közreműködő szervezetek közötti feladatmegosztást hivatalosan, írásban kell rögzíteni.

7.           A tagállam vagy az irányító hatóság az operatív program egy részének irányítását átruházhatja egy közreműködő szervezetre a közreműködő szervezet és a tagállam vagy az irányító hatóság között létrejött írásos megállapodással (továbbiakban: globális támogatás). A közreműködő szervezetnek garanciákat kell nyújtania fizetőképességét, illetve az érintett területre, valamint az igazgatási és pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó szakértelmét biztosítandó.

8.           A tagállamnak írásba kell foglalnia az irányító hatóságokkal, igazoló hatóságokkal és ellenőrző hatóságokkal fenntartott kapcsolataira, az ezen hatóságok közötti kapcsolatokra, valamint az ezen hatóságok és a Bizottság közötti kapcsolatokra vonatkozó szabályait.

114. cikk Az irányító hatóság feladatai

1.           Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért.

2.           Az operatív program irányításával kapcsolatosan az irányító hatóság feladata, hogy:

a)      támogassa a monitoringbizottság munkáját és biztosítsa számára mindazon információkat, amelyek a feladatai elvégzéséhez szükségesek, különösképpen az operatív program során a célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásra vonatkozó adatokat, a pénzügyi adatokat, a mutatószámokhoz és mérföldkövekhez kapcsolódó adatokat;

b)      éves és záró végrehajtási jelentéseket készítsen, és azokat a monitoringbizottság jóváhagyása után benyújtsa a Bizottságnak;

c)      a közreműködő szervezeteket, illetve a kedvezményezetteket ellássa a feladataik elvégzése, illetve a műveletek végrehajtása terén releváns információkkal;

d)      létrehozzon egy nyilvántartási rendszert, amely elektronikusan tárolja az egyes műveletekre vonatkozó, azok figyelemmel kíséréséhez, értékeléséhez, pénzügyi irányításához, ellenőrzéséhez szükséges adatokat, beleértve adott esetben a műveletek egyes résztvevőire vonatkozó adatokat is;

e)      biztosítsa, hogy a d) pontban leírt adatokat összegyűjtsék, bevigyék és tárolják a rendszerben, és hogy a mutatókra vonatkozó adatokat nemek szerinti bontásban is elérhetővé tegyék, amennyiben ezt az ESZA rendelet I. melléklete megkívánja.

3.           A műveletek kiválasztásával kapcsolatban az irányító hatóság:

(a) kialakít, és jóváhagyás után olyan megfelelő kiválasztási eljárásokat és kritériumokat alkalmaz:

i.        amelyek megkülönböztetésmentesek és átláthatók;

ii.       figyelembe veszik a 7. és 8. cikkben leírt általános alapelveket;

(b) biztosítja, hogy a kiválasztott művelet az érintett alap vagy alapok hatálya alá és az operatív program prioritása vagy prioritásai tengelye vagy tengelyei által meghatározott támogatási kategóriába – az ETHA esetében egy adott intézkedésbe – essen;

(c) biztosítja a kedvezményezett számára azt a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a támogatás feltételeit, beleértve a művelet keretében nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó konkrét követelményeket, a finanszírozási tervet és a végrehajtás határidejét;

(d) a művelet jóváhagyása előtt meggyőződik arról, hogy a kedvezményezett rendelkezik a c) pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez szükséges igazgatási, pénzügyi és működési kapacitással;

(e) meggyőződik arról hogy, amennyiben a művelet azelőtt kezdődött el, hogy a támogatási kérelmet az irányító hatóságnak benyújtották, a műveletre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat betartották-e;

(f) biztosítja, hogy olyan kérelmező ne kapjon támogatást az alapokból, amely a 61. cikk szerinti visszatéríttetési eljárás alanya volt vagy lett volna valamely termelő műveletnek az unión belül történt áthelyezését követően;

(g) meghatározza azokat a támogatási kategóriákat – az ETHA esetében intézkedéseket –, amelyekhez az adott művelet kiadása rendelendő.

4.           Az operatív program pénzügyi irányításával és ellenőrzésével kapcsolatosan az irányító hatóság:

a)      megvizsgálja, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtása, valamint hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett kiadásai valóban felmerültek-e, és hogy azok az uniós és nemzeti szabályokkal, az operatív programmal és a műveletre vonatkozó támogatási feltételekkel összhangban állnak-e;

b)      annak biztosítása, hogy a műveletek végrehajtásában részt vevő kedvezményezettek, akik a ténylegesen felmerült támogatható költségek alapján kapnak költségtérítést, vagy a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan egy külön elszámolási rendszert, vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartanak fenn;

c)      eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket alkalmaz figyelembe véve az azonosított kockázatokat;

d)      eljárásokat alakít ki annak biztosítására, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához szükséges minden, a kiadásokra és auditokra vonatkozó dokumentumot a 62. cikk g) pontjában szereplő követelményeknek megfelelően tartsanak nyilván;

e)      elkészíti az irányítás igazoló nyilatkozatát az irányítási és ellenőrzési rendszer működéséről, a nyilatkozat alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályosságáról, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartásáról, kiegészítve az elvégzett vezetői ellenőrzések eredményeit tartalmazó jelentéssel, az irányítási és ellenőrzési rendszerben esetlegesen azonosított hiányosságok és a kijavításukra tett intézkedések feltüntetésével.

5.           A (4) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrző vizsgálatok a következő eljárásokat tartalmazzák:

a)      a kedvezményezettek minden egyes kifizetési kérelmének adminisztratív ellenőrzése;

b)      a műveletek helyszíni ellenőrző vizsgálata.

A helyszíni ellenőrzések gyakoriságának és kiterjedésének arányosnak kell lennie a művelethez rendelt közpénzekből folyósított támogatás összegével és az ilyen vizsgálatok, valamint az ellenőrző hatóság által a teljes irányítási és ellenőrzési rendszer vonatkozásában végzett ellenőrzések által kimutatott kockázat mértékével.

6.           Az egyes műveletek (5) bekezdés b) pontja szerinti helyszíni ellenőrzését mintavétel alapján is el lehet végezni.

7.           Amennyiben az irányító hatóság valamely operatív program kedvezményezettje is egyben, a (4) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzési intézkedéseknek megfelelőképpen biztosítaniuk kell a feladatkörök szétválasztását.

8.           A Bizottság a 142. cikknek megfelelően részletes szabályokat lefektető felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a (2) bekezdés d) pontjában leírt információcsere módjaira vonatkozólag.

9.           A Bizottság a 142. cikknek megfelelően részletes szabályokat lefektető felhatalmazáson alapuló szabályokat fogad el a (4) bekezdés d) pontjában említett ellenőrzési nyomvonalat érintő megállapodásokra vonatkozólag.

10.         A Bizottság végrehajtási rendeletek formájában fogadja el a (4) bekezdés e) pontjában említett igazgatási nyilatkozat mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 143. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

115. cikk Az igazolóhatóság feladatai

Az operatív program igazoló hatósága különösen az alábbiakért felel:

a)           a kifizetési kérelmek elkészítése, azok elküldése a Bizottságnak, valamint annak igazolása, hogy a bennük foglalt eredmények megbízható számviteli rendszerekből származnak, ellenőrizhető dokumentumokon alapulnak és azokat az irányító hatóság ellenőrző vizsgálatnak vetette alá;

b)           az éves beszámolók elkészítése;

c)           igazolja az éves beszámolók teljességét, pontosságát és hitelességét, valamint azt, hogy a beszámolókban szereplő kiadások megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak, és az operatív programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozásra kiválasztott, valamint az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel;

d)           gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon egy olyan rendszer, amely elektronikus formában nyilvántartásba veszi és tárolja az egyes műveletekhez kapcsolódó számviteli adatokat, és amely kiterjed a kifizetési kérelmekhez és az éves beszámolókhoz szükséges összes adatra, beleértve az egy művelethez vagy operatív programhoz kapcsolódó hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, visszafizetett, valamint visszavont összegekre vonatkozó adatokra;

e)           a kifizetési kérelem elkészítése és benyújtása céljából megbizonyosodik arról, hogy az irányító hatóságtól megfelelő információkat kapott a kiadásokkal kapcsolatosan lefolytatott eljárásokról és vizsgálatokról;

f)            az ellenőrző hatóság által vagy annak felelősségére elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményének figyelembevétele a kifizetési kérelmek elkészítése és benyújtása során;

g)           a Bizottsághoz bejelentett kiadások és a kedvezményezetteknek közpénzekből folyósított hozzájárulás elektronikus számviteli nyilvántartása;

h)           a művelethez nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása. A visszafizetett összegek az operatív program lezárását megelőzően a következő kiadási kimutatásból történő levonásuk útján az Unió általános költségvetésébe kerülnek visszafizetésre.

116. cikk Az irányító hatóság feladatai

1.           Az ellenőrző hatóság biztosítja az irányítási és ellenőrzési rendszerek, a műveletek egy megfelelő mintája és az éves beszámolók ellenőrzésének elvégzését.

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen ellenőrzések által teljesítendő feltételek megfogalmazására.

2.           Amennyiben az ellenőrzéseket az ellenőrző hatóságtól eltérő szervezet végzi, az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy e szervezet a szükséges funkcionális függetlenséggel rendelkezzen.

3.           Az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az ellenőrzési tevékenység során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat.

4.           Az ellenőrző hatóság az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül az ellenőrzések megvalósítására vonatkozó ellenőrzési stratégiát alakít ki . Az ellenőrzési stratégia megállapítja az ellenőrzés módszerét, a műveletekből ellenőrzés céljára történő mintavétel módját és az ellenőrzések tervét az aktuális számviteli évre és a két következő számviteli évre vonatkozólag. Az ellenőrzési stratégiát 2016-tól évente kell aktualizálni 2022-ig bezárólag. Abban az esetben, ha több operatív programnak van egy közös irányítási és ellenőrzési rendszere, akkor egy ellenőrzési stratégiát lehet kidolgozni az érintett operatív programokra. Kérésre az ellenőrző hatóság az ellenőrzési stratégiát benyújtja a Bizottságnak.

5.           Az ellenőrző hatóság elkészíti:

i.        az előző számviteli év éves beszámolóira vonatkozó könyvvizsgálói véleményt, amely kiterjed az éves beszámolók teljességének, pontosságának és hitelességének, az irányítási és ellenőrzési rendszer megfelelő működésének és a beszámoló tárgyát képező ügyletek jogszerűségének és szabályosságának igazolására;

ii.       az előző számviteli évben végzett ellenőrzések megállapításait tartalmazó éves ellenőrzési jelentést.

A ii. pontban leírt jelentésnek ki kell térnie az irányítási és ellenőrzési rendszerben tapasztalt bármely hiányosságra, valamint az azok kijavítására tett vagy javasolt intézkedésekre is.

Abban az esetben, ha több operatív programnak van egy közös irányítási és ellenőrzési rendszere, a ii. pont szerinti információt egy jelentésbe lehet csoportosítani.

6.           A Bizottság végrehajtási aktusok révén fogadja el az ellenőrzési stratégia, a könyvvizsgálói vélemény és az éves ellenőrzési jelentés mintáit, valamint a 4. bekezdésben említett mintavételi módszer részleteit. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 143. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7.           A Bizottság tisztviselői vagy az arra jogosult bizottsági képviselők által elvégzett ellenőrzések során gyűjtött adatok felhasználására vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 143. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás szerint fogadja el.

III. FEJEZET Akkreditáció

117. cikk Az irányító hatóság és az igazoló hatóság akkreditálása és az akkreditáció visszavonása

1.           Az akkreditáló szervezet hivatalos határozatot fogad el azon irányító hatóságok és igazoló hatóságok akkreditációjáról, amelyek megfelelnek a Bizottság által a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén előírt akkreditációs kritériumoknak.

2.           Az (1) bekezdésben említett hivatalos határozat alapjául egy független könyvvizsgáló szervezet azon jelentése és véleménye szolgál, amely értékeli az irányítási és ellenőrzési rendszert, beleértve a közreműködő szervezetek abban játszott szerepét, valamint a rendszer megfelelését a 62., 63., 114. és 115. cikknek. Az akkreditáló szervezetnek figyelembe kell vennie, hogy az adott operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerei hasonlóak-e az előző programozási időszakban használt rendszerekhez, valamint a hatékony működésükre vonatkozó bármilyen bizonyítékot.

3.           A tagállam a (1) bekezdésben említett hivatalos határozatot az operatív program elfogadásáról szóló határozattól számított 6 hónapon belül benyújtja a Bizottságnak.

4.           Abban az esetben, ha az alapokból egy operatív program részére biztosított támogatás összege meghaladja a 250 000 000 EUR-t, illetve az ETHA esetében a 100 000 000 EUR-t, a Bizottság az (1) bekezdésben említett hivatalos határozat kézhezvételétől számított 2 hónapon belül kérheti a független könyvvizsgáló szervezet jelentését és véleményét, valamint az irányítási és ellenőrzési rendszer leírását.

Ezen dokumentumok kézhezvételétől számított két hónapon belül a Bizottság észrevételeket tehet.

Amikor arról dönt, hogy bekéri-e az említett dokumentumokat, a Bizottság figyelembe veszi, hogy az adott operatív program irányítási és ellenőrzési rendszere hasonló-e az előző programozási időszakban alkalmazott rendszerhez, hogy az irányító hatóság az igazoló hatóság feladatait is betölti-e, valamint a hatékony működést igazoló bizonyítékokat.

118. cikk Együttműködés az ellenőrző hatóságokkal

1.           A Bizottság együttműködik az ellenőrző hatóságokkal ellenőrzési terveik és módszereik összehangolása érdekében, és gondoskodik az irányítási és ellenőrzési rendszereken végzett ellenőrzések eredményeinek azonnali megosztásáról.

2.           Amennyiben egy tagállam több ellenőrző hatóságot jelöl ki, ezen együttműködés megkönnyítése érdekében koordináló szervezetet is kijelölhet.

3.           A Bizottság és az ellenőrző hatóságok, valamint bármely koordináló szervezet rendszeresen és – eltérő megállapodás hiányában – évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az éves ellenőrzési jelentést, véleményt és ellenőrzési stratégiát, valamint véleményt cseréljenek az irányítási és ellenőrzési rendszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről.

VII. CÍM PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS, SZÁMLÁK ELSZÁMOLÁSA ÉS PÉNZÜGYI KORREKCIÓK

I. FEJEZET Pénzügyi irányítás

119. cikk  A kifizetések általános szabályai

A tagállam gondoskodik arról, hogy legkésőbb az operatív program lezárásakor a kedvezményezettek részére közpénzekből folyósított támogatás összege a Bizottság által az alapokból a tagállam részére kifizetett hozzájárulással legalább egyenlő mértékű legyen.

120. cikk Az időközi kifizetések és az éves és végsőegyenleg-kifizetés kiszámításának közös szabályai

1.           Időközi kifizetésként a Bizottság visszatéríti a kifizetési kérelemben szereplő, a prioritásrai tengelyre vonatkozó támogatható kiadás és az operatív programot jóváhagyó határozatban szereplő egyes prioritásokrai tengelyekre vonatkozó társfinanszírozási ráta felhasználásával kiszámolt összeg 90 %-át. Az éves egyenleget a 130. cikk (1) bekezdése szerint állapítja meg.

2.           Az alapokból vagy az ETHA-ból a prioritáshozi tengelyhez időközi kifizetések, illetve éves és végsőegyenleg-kifizetés formájában nyújtott hozzájárulás nem lehet magasabb, mint:

a)      a prioritási tengely kifizetési kérelmében megjelölt közpénzekből folyósított támogatás; valamint

b)      az alapokból vagy az ETHA-ból a prioritáshozi tengelyhez történő hozzájárulás, a Bizottságnak az operatív programot jóváhagyó határozata szerint.

3.           A 22. cikkben foglaltaktól függetlenül az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott uniós támogatás nem haladhatja meg a közpénzekből folyósított támogatást és az operatív programot jóváhagyó bizottsági határozatban előírt, az alapokból vagy az ETHA-ból az egyes prioritásokrai tengelyekre nyújtott támogatást.

121. cikk Kifizetés iránti kérelmek

1.           A kifizetési kérelmeknek tartalmazniuk kell minden prioritási tengely tekintetében:

a)      a kedvezményezettek által a műveletek végrehajtása során kifizetett támogatható kiadások teljes összegét, az igazoló hatóság számlái szerint;

b)      a műveletek végrehajtása során felmerült közpénzekből folyósított támogatás teljes összegét, az igazoló hatóság számlái szerint;

c)      a kedvezményezettnek kifizetett támogatható közpénzekből folyósított támogatás megfelelő összegét, az igazoló hatóság számlái szerint.

2.           A kifizetési kérelemben foglalt kiadásokat kiegyenlített számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell alátámasztani, kivéve az 57. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontja, az 58. cikk, az 59. cikk (1) bekezdése és a 93. cikk szerinti, valamint az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet [ESZA-rendelet] 14. cikke szerinti támogatási formák esetében. Az említett támogatási formáknál a kifizetési kérelemben az irányító hatóság által a kedvezményezettnek adott költség-visszatérítést kell feltüntetni.

3.           A Bizottság – végrehajtási aktusok révén – elfogadja a kifizetési kérelmek mintáját. A végrehajtási aktusok elfogadása a 143. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárás szerint alapján történik.

122. cikk Kedvezményezettek számára teljesített kifizetések

Az irányító hatóságok biztosítják, hogy a kedvezményezettek a közpénzekből folyósított támogatás teljes összegét a lehető leghamarabb és teljes egészében megkapják, és minden esetben a vonatkozó kiadásnak a kifizetési kérelembe való felvételét megelőzően. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.

123. cikk Az euro használata

1.           Azok a tagállamok, amelyek a kifizetési kérelem időpontjában még nem vezették be az eurót fizetőeszközként, a nemzeti pénznemben felmerült kiadások összegét átszámítják euróra. Az említett összeget a Bizottság azon hónapban érvényes átváltási árfolyamán kell átszámítani euróra, amelyikben az érintett operatív program igazoló hatósága a kiadást elkönyvelte. Ezt az árfolyamot a Bizottság minden hónapban elektronikus úton közzéteszi.

2.           Amikor egy tagállam bevezeti az eurót, az (1) bekezdésben megállapított átszámítási eljárást továbbra is alkalmazni kell valamennyi olyan kiadásra, amelyet az irányító hatóság a nemzeti pénznem és az euro közötti rögzített átváltási árfolyam hatálybalépését megelőzően könyvelt el.

124. cikk Előfinanszírozás kifizetése

1.           Az első előfinanszírozási összeg részletekben fizetendő, a következők szerint:

a)      2014-ben az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból és az ETHA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 2 %-a;

b)      2015-ben en: az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból és az ETHA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a;

c)      2016-ban an: az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból és az ETHA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a;

Ha a programot 2015-ben vagy később fogadják el, a részleteket az elfogadás évében folyósítják.

2.           A 2016–2022 közötti időszakban minden év július 1-jéig éves előfinanszírozás kifizetésére kerül sor. 2016-ban az előfinanszírozás összege az operatív programhoz az alapokból és az ETHA-ból a teljes programozási időszakban nyújtandó támogatás 2 %-a. 2017–2022 között az éves előfinanszírozás összege az operatív programhoz az alapokból és az ETHA-ból a teljes programozási időszakban nyújtandó támogatás 2,5 %-a.

125. cikk Előfinanszírozás elszámolása

Az éves előfinanszírozás összege a 130. cikk szerint kerül kivezetésre a Bizottság számláiból.

126. cikk Az időközi kifizetési kérelmek benyújtásának és kifizetésének határideje

1.           Az igazoló hatóság rendszeresen benyújt időközi kifizetésekre vonatkozó kifizetési kérelmeket a számláin szereplő azon összegekről, amelyeket közpénzekből folyósított támogatásként fizettek ki a kedvezményezetteknek a június 30-ával lezárult számviteli évben.

2.           Az igazoló hatóságnak az utolsó időközi kifizetési kérelmet az előző számviteli év végét követő év július 31-ig kell benyújtania, de minden esetben a következő számviteli évre vonatkozó első időközi kifizetési kérelmet megelőzően.

3.           Az első időközi kifizetési kérelem nem készíthető el mindaddig, amíg a Bizottság nem kapta meg az irányító hatóságot akkreditáló hivatalos aktust.

4.           Nem történhet időközi kifizetés olyan operatív programra, amelynek az éves végrehajtási jelentését nem küldték meg a Bizottságnak az 101. cikknek alapokra vonatkozó szabályoknak megfelelően.

5.           A finanszírozási eszközök rendelkezésére állásának függvényében a Bizottság az időközi kifizetést legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottság által történt igazolt átvételét követő 60 napon belül teljesíti.

127. cikk Kötelezettségvállalás visszavonása

1.           A Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalást a második albekezdésnek megfelelően kiszámított, operatív programhoz kapcsolódó összeg bármely olyan része tekintetében, amelyet az operatív programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás évét követő második pénzügyi év december 31-ig nem használtak fel az első és éves előfinanszírozás kifizetésére, időközi kifizetésekre vagy az éves egyenleg kifizetésére, illetve amelyre vonatkozóan 126. cikk szerint nem nyújtottak be a 121. cikk szerint kiállított kifizetési kérelmet.

A kötelezettségvállalás visszavonásánál az összeget a Bizottság úgy számolja ki, hogy a 2014-es teljes éves hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalás egyhatodát hozzáadja a 2015–2020 közötti költségvetési kötelezettségvállalások mindegyikéhez.

2.           Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve a kötelezettségvállalás visszavonásának határidejei nem alkalmazandók a 2014-es teljes éves hozzájáruláshoz kapcsolódó éves költségvetési kötelezettségvállalásra.

3.           Ha az első éves költségvetési kötelezettségvállalás a 2015-ös teljes éves hozzájárulásra vonatkozik, az (1) bekezdéstől eltérve a kötelezettségvállalás visszavonásának határidejei nem alkalmazandók a 2015-ös teljes éves hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalásra. Ilyen esetekben a Bizottság az (1) bekezdés első albekezdése szerinti összeget úgy számolja ki, hogy a 2015-ös teljes hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalás egyötödét hozzáadja a 2016–2020 közötti valamennyi költségvetési kötelezettségvállaláshoz.

4.           A kötelezettségvállalásoknak a 2022. december 31-én még nyitott részét vissza kell vonni, ha a 130. cikk (1) bekezdésében előírt dokumentumokat 2023. szeptember 30-ig nem nyújtották be a Bizottsághoz.

II. FEJEZET A számlák elszámolása és lezárása

I. szakasz A számlák elszámolása

128. cikk Az éves beszámoló tartalma

1.           Az egyes operatív programokra vonatkozó hitelesített éves beszámolók lefedik a számviteli évet, és a következőket tartalmazzák az egyes prioritási tengelyek prioritások szintjén:

a)      az igazoló hatóság számláiban szereplő támogatható kiadások teljes összegét, amelyet a kedvezményezettek a műveletek végrehajtása során kifizettek, az ennek megfelelő, támogatható, közpénzekből kifizetett támogatás, valamint a műveletek végrehajtása során felmerült, közpénzekből folyósított támogatás teljes összegét.

b)      a számviteli év során visszavont és visszatérített összegeket, a számviteli év végén visszatérítendő összegeket, a 61. cikknek megfelelően történt visszatérítéseket és a nem visszatéríthető összegeket;

c)      az egyes prioritási tengelyekre prioritásokra vetítve a számviteli év során végrehajtott és az ERFA-ból, és a Kohéziós Alapból és az ETHA-ból támogatott műveletek listáját;

d)      az egyes prioritási tengelyekre prioritásokra vetítve, az a) pont szerint bejelentett kiadások és az ugyanazon számviteli évben a kifizetési kérelmekben bejelentett kiadások egyeztetését, az esetleges eltérések magyarázatával együtt.

2.           Az igazoló hatóság prioritáskénti tengelyenként feltüntethet a számlákban az adott számviteli évben benyújtott kifizetési kérelmekben szereplő teljes kiadás 5%-át meg nem haladó tartalékot abban az esetben, ha a kiadás jogszerűségének és szabályszerűségének értékelése egy, az ellenőrző hatóság által végzett eljárás keretében folyamatban van. Az érintett összeget ki kell zárni az (1) bekezdés a) pontjában említett teljes támogatható kiadásból. Ezen összegek véglegesen a következő évi beszámolóban kerülnek befogadásra vagy kizárásra.

129. cikk Információk benyújtása

A 2016-tól 2022 végéig tartó időszakban a tagállam minden egyes évre vonatkozóan benyújtja a 75. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumokat.

130. cikk A számlák éves elszámolása

1.           Az adott számviteli évben az alapok és az ETHA terhére felszámítható összeg kiszámításához a Bizottság figyelembe veszi

a)      a 128. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett számlákban szereplő kiadás teljes összegét, amelyre az egyes prioritásokrai tengelyekre érvényes társfinanszírozási ráta alkalmazandó;

b)      a Bizottság által az adott számviteli évben teljesített kifizetések teljes összegét, amely áll:

i.        a Bizottság által a 120. cikk (1) bekezdése és 22. cikke szerint teljesített időközi kifizetések összegéből; valamint

ii.       a 124. cikk (2) bekezdése szerinti éves előfinanszírozás összegéből.

2.           A számlák elszámolásának eredményeként kapott, és így a tagállam által visszafizetendő éves egyenlegre vonatkozóan a Bizottság visszafizetési felszólítást bocsát ki. A tagállam számára visszafizetendő éves egyenleg hozzáadódik a Bizottság által az elszámolást követően teljesítendő következő időközi kifizetéshez.

3.           Amennyiben a Bizottság a tagállamnak felróható okokból az adott számviteli évet követő év április 30-ig nem tudja elvégezni az elszámolást, a Bizottság értesíti a tagállamot azon intézkedésekről, amelyeket az irányító hatóságnak vagy az ellenőrző hatóságnak meg kell hoznia, illetve azon további vizsgálatokról, amelyeket a Bizottság a 65. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében elvégezni javasol.

4.           A Bizottság által teljesítendő éves elszámolás alapjául a számlákban bejelentett kiadás szolgál, amely nem tartalmazza azt a tartalékösszeget, amelyet egy olyan, a Bizottságnak bejelentett kiadásra képeztek, amelyet az ellenőrző hatóság egyeztetési eljárás alá vont.

131. cikk Fokozatos lezárás

1.           Az ERFA, és a Kohéziós Alap és az ETHA vonatkozásában az egyes operatív programok éves beszámolóinak tartalmazniuk kell valamennyi prioritási tengely szintjén a számviteli év során végrehajtott műveletek listáját. Az ezen műveletekhez kapcsolódóan a számlaelszámolási határozatban érintett számlákban szereplő kiadások lezártnak tekintendők.

2.           Az ESZA vonatkozásában a számlaelszámolási határozat által érintett számlákban szereplő kiadások lezártnak tekintendők.

132. cikk A dokumentumok elérhetősége

1.           Az állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül az irányító hatóság biztosítja, hogy a műveletekre vonatkozó valamennyi alátámasztó dokumentum a Bizottság és az Európai Számvevőszék kérésére három évig rendelkezésre álljon. Ez a hároméves időszak a 130. cikk szerinti számlaelszámolási határozat évének december 31-én, illetve legkésőbb a végsőegyenleg-kifizetés napján kezdődik.

Ezen hároméves időszak bírósági vagy adminisztratív eljárás esetén vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére megszakad.

2.           A dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban vagy általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni, beleértve az eredeti dokumentumok elektronikus változatát, illetve a csak elektronikusan változatban létező dokumentumokat.

3.           A dokumentumokat olyan formában kell megőrizni, amely az adatalanyok azonosítását csak addig teszi lehetővé, ameddig az adatgyűjtés eredeti célja, illetve a továbbfeldolgozás célja indokolja.

4.           A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak megállapítására, hogy mely adathordozók tekintendők általánosan elfogadottnak.

5.           A nemzeti hatóságok dolgozzák ki azt az eljárást, amely az általánosan elfogadott adathordozón tárolt dokumentumoknak az eredeti dokumentumokkal való egyezőségét tanúsítja; az eljárás biztosítja, hogy a tárolókon őrzött változatok megfelelnek a nemzeti jogszabályokban előírt követelményeknek, és azok megbízhatóan felhasználhatók ellenőrzés céljára.

6.           Amennyiben a dokumentumok csak elektronikus változatban léteznek, az alkalmazott számítógépes rendszereknek meg kell felelniük az elfogadott biztonsági szabványoknak, amelyek biztosítják, hogy a tárolt dokumentumok megfelelnek a nemzeti jogszabályok által előírt követelményeknek, és megbízhatóan felhasználhatók ellenőrzés céljára.

II. szakasz Az operatív programok lezárása

133. cikk  Lezárási dokumentumok benyújtása és a végsőegyenleg kifizetése

1.           A tagállamoknak a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk 2023. szeptember 30-ig:

a)      a végsőegyenleg kifizetésére vonatkozó kérelmet;

b)      az alapok révén támogatott operatív program záró végrehajtási jelentését, illetve az ETHA révén támogatott operatív program utolsó éves végrehajtási jelentését; valamint

c)      a 75. cikk (1) bekezdésében leírt dokumentumokat az utolsó számviteli évre vonatkozólag, 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig.

2.           A végsőegyenleg kifizetése legkésőbb az utolsó számviteli év záróelszámolásának időpontját követő három hónapon belül vagy, amennyiben az későbbi időpont, a záró végrehajtási jelentés elfogadását követő egy hónapon belül megtörténik.

III. szakasz Kifizetések felfüggesztése

134. cikk Kifizetések felfüggesztése

1.           A prioritási tengelyek prioritások vagy operatív programok szintjén a Bizottság részben vagy egészben felfüggesztheti az időközi kifizetések egészét vagy egy részét, amennyiben:

a)      az operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amelyre nézve nem hoztak korrekciós intézkedéseket;

b)      egy kiadási kimutatásban szereplő kiadás olyan súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz kapcsolódik, amelyet nem korrigáltak;

c)      a tagállam nem hozta meg a szükséges intézkedéseket azon helyzet orvoslására, amely indokolta a 74. cikk szerinti megszakítást;

d)      súlyos hiányosság tapasztalható a monitoringrendszerek minőségében és megbízhatóságában vagy az általános és specifikus mutatókra vonatkozó adatokban;

e)      a tagállam nem hozta meg az operatív programban az előzetes feltételrendszer teljesítésére meghatározott intézkedéseket;

f)       eredményességértékelés alapján bizonyítható, hogy egy adott prioritási tengely nem érte el az eredményességmérési keretben megállapított mérföldköveket;

g)      a tagállam nem válaszol, vagy nem válaszol kielégítően a 20. cikk (3) bekezdése szerint.

Az ETHA-ra vonatkozó szabályok a kifizetések felfüggesztése tekintetében további indokokat állapíthatnak meg olyan esetekben, amikor egy tagállam nem teljesíti a közös halászati politika keretében fennálló kötelezettségeit.

2.           A Bizottság – végrehajtási aktusok útján – határozhat az időközi kifizetések részben vagy egészben történő felfüggesztéséről, miután lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy megtegye az észrevételeit.

3.           A Bizottság akkor szünteti meg részben vagy egészben az időközi átutalások felfüggesztését, amikor a tagállam meghozta a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő, szükséges intézkedéseket.

III. FEJEZET Pénzügyi korrekciók

I. szakasz A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

135. cikk  A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

1.           Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása és a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése, valamint a visszatérítések kezdeményezése. Rendszerszintű szabálytalanság esetén a tagállamnak minden potenciálisan érintett műveletre ki kell terjesztenie a vizsgálatát.

2.           A tagállam végzi el a műveleteknél vagy az operatív programoknál észlelt, az egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalansággal összefüggésben szükséges pénzügyi korrekciókat. A pénzügyi korrekciók a művelet vagy az operatív program számára közpénzből nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetését jelentik. A tagállamnak figyelembe kell vennie a szabálytalanságok jellegét és súlyosságát, valamint az alapokat vagy az ETHA-t ért pénzügyi veszteséget, és arányos korrekciót kell alkalmaznia. A pénzügyi korrekciókat az irányító hatóság rögzíti annak a számviteli évnek az éves beszámolójában, amelyben a megszüntetésről szóló határozat született.

3.           Az alapokból vagy az ETHA-ból nyújtandó, de a (2) bekezdés szerint megszüntetett hozzájárulást a tagállam újra felhasználhatja az érintett operatív programban a (4) bekezdés figyelembe vételével.

4.           A (2) bekezdésnek megfelelően törölt hozzájárulás nem használható fel újra sem a korrekció tárgyát képező művelethez, sem – amennyiben a pénzügyi korrekció az egész rendszert érintő szabálytalanság miatt szükséges – az egész rendszert érintő szabálytalanság által érintett más művelethez.

5.           Az ETHA-ra vonatkozó egyedi szabályok a tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében további követelményeket állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.

II. szakasz A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

136. cikk  A pénzügyi korrekciók feltételei

1.           A Bizottság valamely operatív programhoz nyújtott uniós hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével, a 77. cikknek megfelelően, végrehajtási aktusok révén pénzügyi korrekciókat hajt végre, amennyiben – a szükséges vizsgálatokat követően – az alábbiakat állapítja meg:

a)      az operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság van, amely kockáztatja az operatív program számára már korábban kifizetett uniós hozzájárulást;

b)      a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette a 135. cikkben foglalt kötelezettségeit;

c)      valamely kifizetési kérelemben szereplő kiadás szabálytalan, és azt a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem helyesbítette.

A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza meg, és figyelembe veszi, hogy az adott szabálytalanság az egész rendszert érinti-e. Abban az esetben, ha nem lehetséges pontosan megállapítani az alapok vagy az ETHA terhére szabálytalanul elszámolt kiadás összegét, a Bizottság átalány alapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz.

2.           A Bizottság a korrekció összegének az (1) bekezdés szerinti meghatározásakor figyelembe veszi a szabálytalanság jellegét és súlyosságát, valamint az érintett operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok nagyságát és pénzügyi hatásait.

3.           Amennyiben a Bizottság az álláspontját nem a saját szolgálatainak ellenőrei által megállapított jelentések alapján alakítja ki, a pénzügyi következményekre vonatkozó saját következtetéseit az érintett tagállam által a 135. cikk (2) bekezdése alapján meghozott intézkedések, a 112. cikk (3) bekezdése szerint küldött értesítések és a tagállam válaszainak megvizsgálása alapján vonja le.

4.           Amennyiben a Bizottság – az alapokkal kapcsolatos operatív program záró végrehajtási jelentésének, illetve az ETHA-val kapcsolatos utolsó éves végrehajtási jelentés vizsgálata alapján – az eredményességmérési keretben meghatározott célok elérésével kapcsolatban súlyos mulasztást állapít meg, az érintett prioritási tengelyek prioritások vonatkozásában – végrehajtási aktusok révén – pénzügyi korrekciót alkalmazhat.

5.           Amennyiben valamely tagállam nem tesz eleget a 86. cikkben említett kötelezettségeinek, a Bizottság a kötelezettség elmulasztásának mértékétől függő pénzügyi korrekciót hajthat végre az érintett tagállamnak nyújtott, strukturális alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő megszüntetésével.

6.           A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapítására.

137. cikk Eljárás

1.           A Bizottság – mielőtt határozatot hoz egy pénzügyi korrekcióról – azzal kezdi az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot vizsgálata ideiglenes következtetéseiről, és felkéri a tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

2.           Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak lehetőséget kell kapnia – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb a Bizottság értékelésénél. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam e vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével az ilyen vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további két hónapot.

3.           A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül benyújtott valamennyi bizonyítékot.

4.           Ha a tagállam nem fogadja el a Bizottság előzetes következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottságnak minden releváns információ és észrevétel rendelkezésére álljon a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos következtetéseinek megalapozásához.

5.           Pénzügyi korrekciók alkalmazása érdekében a Bizottság a meghallgatást követő hat hónapon belül – vagy ha a tagállam vállalja, hogy a meghallgatás után további információkat nyújt be, ezen információk kézhezvételét követő hat hónapon belül – végrehajtási aktusok útján hoz határozatot. A Bizottság az eljárás során benyújtott minden információt és észrevételt figyelembe vesz. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hathónapos időszak a Bizottság által a meghallgatásra küldött meghívó időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.

6.           Amennyiben a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék a Bizottság számára elküldött éves beszámolókat érintő szabálytalanságot tár fel, az ennek kapcsán meghatározott pénzügyi korrekció csökkenti az alapokból az operatív programhoz nyújtott támogatás mértékét.

7.           Az ETHA-ra vonatkozó egyedi szabályok a pénzügyi korrekcióra vonatkozó további eljárási szabályokat állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.

138. cikk A tagállamok kötelezettségei

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekció nem érinti a tagállamoknak az e rendelet 135. cikke (2) bekezdése szerinti visszafizetésre vonatkozó kötelezettségét, valamint a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése és a 659/1999/EK tanácsi rendelet[32] 14. cikke szerinti állami támogatás visszafizettetésére vonatkozó kötelezettségét.

139. cikk Visszafizetés

1.           Az Európai Unió általános költségvetésébe teljesítendő visszafizetést a költségvetési rendelet 73. cikkének megfelelően kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi időpont előtt kell teljesíteni. Az esedékesség a felszólítás kiadását követő második hónap utolsó napja.

2.           Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. A kamatláb másfél százalékponttal haladja meg azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank az irányadó refinanszírozási műveletekre az esedékesség napja szerinti hónap első munkanapján alkalmaz.

IIIVIII. CÍM

Az operatív programok arányos ellenőrzése

            140. cikk Az operatív programok arányos ellenőrzése

1.           Azon műveletek esetében, amelyeknél az összes támogatható kiadás nem haladja meg az alapok esetében a 100 000 EUR-t, illetve az ETHA esetében az 50 000 EUR-t, az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság csak egy ellenőrző vizsgálatot végez a 131. cikkben érintett összes kiadás lezárása előtt. A többi művelet esetében az ellenőrző hatóság és a Bizottság legfeljebb egy ellenőrző vizsgálatot végez számviteli évenként a 131. cikkben érintett összes kiadás lezárása előtt. E rendelkezéseket nem érinti a (4) bekezdés.

2.           Az olyan operatív programok esetében, ahol a legutóbbi könyvvizsgálói vélemény nem mutatott ki jelentős hiányosságokat, a Bizottság megállapodhat az ellenőrző hatósággal a 118. cikk (3) bekezdésében említett következő találkozó alkalmával, hogy a szükséges ellenőrző munka színvonalát csökkenteni lehet, hogy az arányos legyen a megállapított kockázattal. Ezen esetekben a Bizottság nem végez saját helyszíni ellenőrzéseket, hacsak nincsen az irányítási és ellenőrzési rendszer hiányosságára utaló bizonyíték, amely a Bizottságnak az éves beszámolóban bejelentett kiadást érint egy olyan számviteli évben, amelynek számláira vonatkozóan már számlaelszámolási határozat született.

3.           Azon operatív programok esetében, amelyeknél a Bizottság úgy határoz, hogy támaszkodhat az ellenőrző hatóság véleményére, megállapodhat az ellenőrző hatósággal, hogy a saját helyszíni ellenőrző vizsgálatait az ellenőrző hatóság munkájának ellenőrzésére korlátozza, hacsak nem merül fel bizonyíték az ellenőrző hatóság munkájának hiányosságaira egy olyan számviteli évre vonatkozóan, amelynek számláira már számlaelszámolási határozat született.

4.           Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az ellenőrző hatóság és a Bizottság végezhet műveletekre irányuló ellenőrzéseket, amennyiben egy kockázatértékelés alkalmával konkrét szabálytalanság vagy visszaélés kockázata merül fel, vagy amennyiben bizonyított, hogy az érintett operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerében súlyos hiányosságok tapasztalhatók, valamint a művelet összes kiadásának 131. cikk szerinti lezárását követő 3 év során, mintavételes ellenőrzés részeként. A Bizottság bármikor ellenőrizheti a műveleteket abból a célból is, hogy értékelje az ellenőrző hatóság munkáját oly módon, hogy újból elvégzi a hatóság ellenőrző tevékenységét.

ÖTÖDIKNEGYEDIK RÉSZ

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések

141. cikk A mellékletek módosítása

A Bizottság a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosíthatja e rendelet I és VI. mellékletét e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek hatályán belül.

142. cikk Felhatalmazás gyakorlása

1.           A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

2.           Az e rendeletben említett felhatalmazás a rendelet hatálybalépésétől kezdődően határozatlan időre szól.

3.           Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 5. cikk (3) bekezdésében. , a 12. cikkben, a 20. cikk (4) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, , a 32. cikk (1) bekezdésében, a 33. cikk (3) bekezdésében, a 33. cikk (4) bekezdésében, a 33. cikk (7) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a 35. cikk (5) bekezdésében, a 36. cikk (4) bekezdésében, az 54. cikk (1) bekezdésében, az 58. cikkben, a 112. cikk (2) bekezdésében, a 114. cikk (8) bekezdésében, a 114. cikk (9) bekezdésében, a 116. cikk (1) bekezdésében, a 117. cikk (1) bekezdésében, a 132. cikk (4) bekezdésében, a 136. cikk (6) bekezdésében és a 141. cikkben említett felhatalmazást.

A visszavonó határozat megszünteti a határozatban leírt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló aktusok érvényességét.

4.           A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a Bizottság köteles egyidejűleg értesíteni az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5.           Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács értesítését követő 2 hónapon belül e két intézmény egyike sem emel ellenük kifogást, illetve amennyiben ezen időszak lejárta előtt az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel ellenük kifogást, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatályba lépnek. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Amennyiben a fenti időszak lejártakor sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor sor kerül annak kihirdetésére az Európai Unió Hivatalos Lapjában; és az ott megadott napon hatályba lép.

Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az időtartam letelte előtt hatályba léphet.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézménynek meg kell indokolnia a kifogását.

143. cikk Bizottsági eljárás

1.           A Bizottság munkáját az alapok koordinációs bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

2.           Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

3.           Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Abban az esetben, ha a bizottság a (2) és (3) bekezdésben említett véleményét írásos eljárásban kérik ki, ezen eljárást eredmény nélkül meg kell szüntetni, amennyiben a vélemény közlésére megadott határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy (…) [tagok száma] bizottsági tag, illetve a tagok (… ) [a többség meghatározása: egyszerű, kétharmados stb.] többsége ezt kéri.

Amennyiben a bizottság nem ad ki véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

II. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

144. cikk Felülvizsgálat

A szerződés 177. cikke értelmében az Európai Parlament és a Tanács e rendeletet 20XX. december 31-ig felülvizsgálja.

145. cikk Átmeneti rendelkezések

1.           Ez a rendelet nem befolyásolja az érintett projektek lezárásáig azok folytatását vagy módosítását, beleértve azok részleges vagy teljes megszüntetését, illetve az 1083/2006/EK rendelet alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31-én alkalmazandó jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását, beleértve annak részleges vagy teljes megszüntetését.

2.           Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet értelmében benyújtott kérelmek érvényben maradnak.

146. cikk Hatályon kívül helyezés

1.           Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2014. január 1-jétől hatályát veszti.

2.           A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

147. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

A közös stratégiai keretnek a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájával való koherenciát és következetességet biztosító eszközökkel, a KSK-alapok közötti, valamint más vonatkozó uniós politikákkal és eszközökkel történő összehangolási mechanizmusokkal, a horizontális elvekkel és a több területet érintő politikai célkitűzésekkel, illetve a területi nehézségek kezelésével kapcsolatos elemei

1.         Bevezetés

Annak érdekében, hogy a KSK-alapok maximálisan hozzájárulhassanak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, és ezáltal csökkenjenek a meglévő különbségek, biztosítani kell, hogy az Európa 2020 stratégia keretében tett politikai kötelezettségvállalások megfelelő támogatást kapjanak a KSK-alapokból, valamint más uniós eszközökből nyújtott finanszírozás révén. A tagállamoknak ezért fel kell tárniuk, miként járulhatnak hozzá programjaik az Európa 2020 stratégia politikai célkitűzéseihez és kiemelt céljaihoz, valamint a kiemelt kezdeményezésekhez.

2.         Az Unió gazdasági irányításával való koherencia és összhang

1.           A tagállamoknak különös figyelmet kell szentelniük arra, hogy előnyben részesítsék a növekedést serkentő kiadásokat – köztük az oktatásra, kutatásra, innovációra és energiahatékonyságra fordított költségeket, illetve azon kiadásokat, amelyek a kkv-k számára megkönnyítik a környezeti fenntarthatóság, a természetes erőforrások, az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén tett fellépések finanszírozását és biztosítását – , és gondoskodjanak e kiadások hatékonyságáról. Szem előtt kell tartaniuk továbbá, hogy a foglalkoztatási szolgálatok és az aktív munkaerő-piaci szakpolitikák hatóköre és hatékonysága továbbra is megfelelő szintű legyen, illetve növekedjen, különös figyelmet fordítva az ifjúsági munkanélküliségre.

2.           A partnerségi szerződések kidolgozásakor a tagállamoknak a KSK-alapok programozásánál – szerepüknek és kötelezettségeiknek megfelelően – figyelembe kell venniük a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 121. cikke (2) bekezdése és 148. cikke (4) bekezdése alapján kibocsátott, legfrissebb vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. A tagállamoknak figyelembe kell továbbá venniük a Tanácsnak a Stabilitási és növekedési paktum, illetve a gazdasági kiigazítási programok alapján kibocsátott ajánlásait is. E rendelet 14. cikke a) pontja i. alpontjának megfelelően a partnerségi szerződésben minden egyes tagállamnak ismertetnie kell, miként járulnak hozzá az uniós és a nemzeti finanszírozási források a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban megállapított problémák kezeléséhez, valamint az illetékes regionális és helyi hatóságokkal részletesen egyeztetett nemzeti reformprogramokban kitűzött célok megvalósításához.

3.           A KSK-alapok közötti összehangolási mechanizmusok

3.1         Bevezetés

1.           A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a KSK-alapokból támogatott beavatkozások kiegészítsék egymást, és megvalósításuk összehangolt módon történjék. Ezáltal csökkennek a helyi szintű adminisztratív költségek és terhek.

3.2       Koordináció és komplementaritás

1.           A tagállamok és a KSK-alapok végrehajtásáért felelős irányítóhatóságok szoros együttműködésben dolgoznak a partnerségi szerződések és a programok előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése és értékelése során. Különösen a következő intézkedések végrehajtásáról kell gondoskodniuk:

a)      olyan beavatkozási területek beazonosítása, ahol a KSK-alapok kiegészítő jelleggel kombinálhatók az e rendeletben megállapított tematikus célkitűzések elérése érdekében;

b)      más KSK-alapokért felelős irányítóhatóságoknak vagy más irányítóhatóságoknak és érintett minisztériumoknak a támogatási rendszerek kidolgozásában való részvételének előmozdítása az összehangolás biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében;

c)      adott esetben közös monitoringbizottságok létrehozása olyan programok esetében, amelyek támogatásban részesülnek a KSK-alapokból, valamint más közös irányítási és ellenőrzési intézkedések kidolgozása a KSK-alapok felhasználásáért felelős hatóságok közötti koordináció megkönnyítése érdekében;

d)      a kérelmezőket és kedvezményezetteket célzó, közös e-kormányzási megoldások és a minden egyes KSK-alapon keresztül rendelkezésre álló támogatási lehetőségekkel kapcsolatos egyablakos tanácsadás alkalmazása;

e)      mechanizmusok létrehozása az ERFA és az ESZA által finanszírozott együttműködési tevékenységek összehangolására a „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházást” célzó programokból támogatott beruházásokkal.

3.3       Az integrált megközelítések ösztönzése

1.           A tagállamok adott esetben helyi, regionális vagy nemzeti szinten a sajátos igényekre szabott integrált csomagokban kombinálják a KSK-alapokat az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, valamint integrált területi beruházásokat, integrált műveleteket és közös cselekvési terveket alkalmaznak.

2.           A tagállamok – különösen a közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés révén– ösztönzik a helyi és szubregionális megközelítések kialakítását, az állami, magán- és civil szektorbeli szereplők partnerségére ruházva a döntéshozatalt és a végrehajtást. A közösségek szintjén irányított helyi fejlesztést a stratégiai megközelítés keretében kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a helyi igények „alulról felfelé” haladó meghatározása figyelembe vegye a magasabb szinten meghatározott prioritásokat. A tagállamok ezért meghatározzák a KSK-alapok körébe tartozó, közösségi szinten irányított helyi fejlesztésre irányuló megközelítésüket, és a partnerségi szerződésekben ismertetik az ily módon megoldani kívánt főbb problémákat, a közösségi szinten irányított helyi fejlesztés fő célkitűzéseit és prioritásait, valamint az intézkedések által érintett területtípusokat és azt, hogy milyen sajátos szerep jut a helyi akciócsoportoknak a stratégiák megvalósításában, illetve miként járulnak hozzá a különböző KSK-alapok a helyi fejlődést célzó stratégiák különböző területtípusokon – például vidéki, városi és tengerparti területeken – történő megvalósításában, valamint az intézkedéseknek megfelelő koordinációs mechanizmusokat.

4.           A KSK-alapok koordinációja más uniós szakpolitikákkal és eszközökkel

Az ebben a szakaszban ismertetett uniós programok listája nem teljes körű.

4.1         Bevezetés

1.           A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk az uniós szakpolitikák nemzeti és regionális szintű, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézióra gyakorolt hatását; Cél a hatékony koordináció elősegítése, valamint az európai alapok azon eszközeinek a beazonosítása és előmozdítása, amelyek leginkább alkalmasak a helyi, regionális és nemzeti beruházások támogatására.

2.           A tagállamoknak és a régióknak a programozás és a megvalósítás szakaszában biztosítaniuk kell a KSK-alapok által támogatott beavatkozások és más uniós politikák célkítűzései közötti összhangot. E célból az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük:

a)      a különböző uniós eszközök közötti kiegészítő jelleg azonosítása és kihasználása nemzeti és regionális szinten, mind a tervezés szakaszában, mind pedig a megvalósítás alatt;

b)      A meglévő struktúrák optimalizálása és szükség szerint újak létrehozása, amelyek lehetővé teszik a különböző nemzeti szintű koordinációs eszközök és struktúrák prioritásainak stratégiai azonosítását, az erőfeszítések megkettőzésének elkerülését és azonosítják a kiegészítő pénzügyi támogatásra szoruló területeket;

c)      A különböző forrásokból származó támogatások kombinációja által képviselt teljes potenciál egyéni műveletek támogatására és más nemzeti eszközök megvalósításának felelőseivel való együttműködésre való felhasználása abból a célból, hogy koherens és egyszerű finanszírozási lehetőség álljon a kedvezményezettek rendelkezésére.

4.2         Koordináció a közös agrárpolitikával és a közös halászati politikával

1.           Az EMVA a közös agrárpolitika szerves része és kiegészíti az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap intézkedéseit, amelyek közvetlen támogatást nyújtanak a mezőgazdasági termelőknek, illetve támogatják a piaci intézkedéseket. Ezért a tagállamoknak ezeket a beavatkozásokat együttesen kell irányítaniuk annak érdekében, hogy a szinergiákat és az uniós támogatások hozzáadott értékét maximalizálni lehessen.

2.           Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap célja a megreformált közös halászati politika és az integrált tengerpolitika célkitűzéseinek elérése. A tagállamoknak ezért használniuk kell az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot egyrészt az adatgyűjtés javítására és az ellenőrzés fokozására tett erőfeszítések támogatása, másrészt annak biztosítása érdekében, hogy a szinergiák az integrált tengerpolitika prioritásainak – például a tengerekkel kapcsolatos tudás, a tengeri területhasználat-tervezés, a tengerparti övezetek integrált kezelése, az integrált tengerfelügyelet, a tengeri környezet védelme és a biodiverzitás, valamint az éghajlatváltozás part menti területekre gyakorolt kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás – támogatása során is fontosak legyenek.

4.3         A Horizont 2020[33] és más központilag irányított uniós programok a kutatás és fejlesztés területén

1.           A tagállamoknak és a Bizottságnak ügyelniük kell arra, hogy a KSK-alapok, a Horizont 2020, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)[34], valamint más, központilag irányított, uniós támogatásban részesülő programok között jobb legyen a koordináció és erősödjön a kiegészítő jelleg, miközben az intervenciós területeket világosan el kell különíteni egymástól.

2.           A nemzeti reformprogramnak megfelelően a tagállamoknak ki kell dolgozniuk az „intelligens szakosodás” nemzeti és/vagy regionális kutatási és innovációs (K+I) stratégiáját. Ezeket a stratégiákat a nemzeti vagy regionális irányító hatóságok más érdekeltek – pl. egyetemek és felsőoktatási intézmények, helyi iparágak és szociális partnerek – bevonásával egy vállalkozói felfedezési folyamat során dolgozzák ki. A Horizont 2020 által közvetlenül érintett hatóságoknak szorosan kapcsolódniuk kell e folyamathoz. E stratégiákhoz tartoznak (többek között) az alábbiak:

a)      Az „alulról felfelé irányuló intézkedések”, amelyek a regionális K+I szereplőket hivatottak felkészíteni a Horizont 2020 projektjeiben („stairways to excellence” – a kiválóság előszobája) való részvételre, kapacitásépítés útján zajlanak. Erősíteni kell a Horizont 2020 nemzeti kapcsolattartó pontjai és a CPR alá tartozó alapokat irányító hatóságok közötti együttműködést.

b)      A „felülről lefelé irányuló intézkedéseknek”, olyan eszközöket kell biztosítaniuk, amelyekkel a Horizont 2020 és az azt megelőző programok K+I eredményei kiaknázhatók és a piacon terjeszthetők, különös tekintettel egy innovációbarát vállalkozói környezet kialakítására a kkv-k számára, valamint összhangban azokkal a prioritásokkal, amelyeket az intelligens szakosodási stratégiában a területekre vonatkozóan megállapítottak.

3.           A stratégiák egyes részeinek végrehajtását célzó, vonatkozó programoknál a tagállamoknak maradéktalanul alkalmazniuk kell e rendelet rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik a KSK-alapoknak a Horizont 2020 eszközeivel való kombinálását. A nemzeti és a regionális hatóságoknak közös támogatást kell biztosítaniuk az ilyen jellegű innovációs stratégiák kialakításához és megvalósításához, az európai érdekű K+I infrastruktúrák közös finanszírozási lehetőségeinek azonosításához, a nemzetközi együttműködés előmozdításához, módszertani támogatáshoz szakértői értékelések révén, a bevált gyakorlatok cseréjéhez, és a régiókon átívelő képzéshez.

4.           A tagállamoknak az alábbi kiegészítő intézkedéseket is figyelembe kell venniük annak érdekében, hogy kiválósági és innovációs potenciáljukat kiaknázhassák oly módon, hogy kiegészítsék a Horizont 2020-at és azzal szinergiákat alkossanak, különösen közös finanszírozás révén:

a)      a kevésbé fejlett tagállamokban újonnan kialakuló kiválósági központok és innovatív régiók összekapcsolása más európai vezető partnerekkel;

b)      innovatív klaszterekkel való kapcsolatépítés és a kiválóság elismerése a kevésbé fejlett régiókban;

c)      „EKT tanszékek” létrehozása, hogy a kiemelkedő egyetemi szakembereket különösen a kevésbé fejlett régiókba vonzzák;

d)      olyan kutatók és innovátorok nemzetközi hálózatokhoz való hozzáférésének támogatása, akik kevésbé kapcsolódnak az EKT-hoz vagy akik kevésbé fejlett régiókból származnak;

e)      adott esetben az európai innovációs partnerségekhez való hozzájárulás;

f)       nemzeti intézmények és/vagy kiválósági csoportok felkészítése az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tudományos és innovációs társulásaiban való részvételre; valamint

g)      magas színvonalú nemzetközi kutatói mobilitási programok megrendezése a „Marie Sklodowska-Curie-fellépések” társfinanszírozásával.

4.4         Demonstrációs projektek finanszírozása az új belépők részére fenntartott tartalék (NER 300) keretében[35]

Szükség esetén a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a KSK-alapokból nyújtott finanszírozást összehangolják a NER 300 programból nyújtott finanszírozással, amely az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében az új belépők részére fenntartott 300 millió kibocsátásiegység árveréséből nyert bevételét használja fel a szén-dioxid leválasztására és tárolására, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiákra irányuló nagyszabású demonstrációs projektek társfinanszírozása céljából szerte az EU-ban.

4.5         LIFE[36] és a környezetvédelmi uniós vívmányok

1.           Amennyiben lehetséges, a tagállamok törekednek az éghajlatváltozás enyhítését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a környezetvédelmet és az erőforrások hatékonyságát szolgáló uniós szakpolitikai eszközökkel (finanszírozási és nem finanszírozási eszközök) való szinergiák kiaknázására.

2.           A tagállamok adott esetben biztosítják a komplementaritást és az összehangolást a LIFE-programmal, különösen az integrált programokkal, a természet a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a levegő, az éghajlatváltozás enyhítése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén. Az összehangolást elsősorban a LIFE-program integrált projektjeit kiegészítő KSK-tevékenységek finanszírozásának, valamint a LIFE-program keretében érvényesített megoldások, módszerek és megközelítések használatának előmozdítása által kell elérni.

3.           A vonatkozó ágazati tervek, programok és stratégiák (köztük a kiemelt cselekvési keret, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, a hulladékgazdálkodási terv, az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló nemzeti terv vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti stratégia) a LIFE-rendeletben említetteknek megfelelően koordinációs keretként szolgálnak a különböző alapokból való támogatásokhoz.

4.6         Erasmus mindenkinek[37]

1.           A tagállamok arra törekednek, hogy felhasználják a KSK-alapokat az „Erasmus mindenkinek” program keretében kidolgozott és sikeresen tesztelt eszközök és módszerek horizontális alkalmazására.

2.           A tagállamok gondoskodnak a KSK-alapok és az „Erasmus mindenkinek” program közötti hatékony nemzeti szinű koordinációról, világosan elkülönítve a támogatott beruházási típusokat és célcsoportokat. A tagállamok igyekszenek kiegészítő jelleget elérni a mobilitási fellépések finanszírozása tekintetében, miközben kihasználják az esetleges szinergiákat.

3.           Az irányító hatóságok és az „Erasmus mindenkinek” program keretében létrehozott nemzeti hivatalok közötti megfelelő együttműködési mechanizmusok kialakítása révén koordinációt kell megvalósítani.

4.7         A társadalmi változás és innováció programja (PSCI)[38]

1.           A tagállamok – megfelelő esetben – igyekeznek hatékony koordinációt kialakítani a társadalmi változás és innováció programja, valamint a KSK-alapokból a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás tematikus célkitűzések keretében nyújtott támogatás között.

2.           A tagállamok – megfelelő esetben – arra törekszenek, hogy felerősítsék a PSCI Progress területén – különösen a szociális innovációra és az ESZA által támogatott szociálpolitikai tapasztalatszerzésre vonatkozóan – kidolgozott legsikeresebb intézkedéseket.

3.           A munkavállalók földrajzi mobilitásának elősegítése, és a foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a tagállamok biztosítják a kiegészítő jelleget a munkaerő transznacionális mobilitásának fokozására irányuló, az ESZA-ból támogatott intézkedések (így a határon átnyúló partnerségek), valamint a PSCI EURES területén nyújtott támogatások között.

4.           A tagállamok törekednek a kiegészítő jelleg és a koordináció megvalósítására az önfoglalkoztatás, a vállalkozói készség, a vállalkozások létrehozása és a szociális vállalkozások elősegítése érdekében a KSK-alapokból nyújtott támogatások, valamint a mikrofinanszírozási és a szociális vállalkozói területen – a munkaerőpiactól leginkább eltávolodott személyek mikrofinanszírozáshoz való hozzáférése és a szociális vállalkozások fejlődésének támogatása céljából – nyújtott PSCI-támogatás között.

4.8         Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)[39]

1.           A CEF a közlekedés, a telekommunikáció és az energia terén kialakítandó transzeurópai infrastruktúra-hálózatokra vonatkozó uniós szakpolitikák végrehajtására irányuló szakosított uniós alap. Az e területeken létrejövő európai hozzáadott érték maximalizálása érdekében a tagállamok és a Bizottság gondoskodnak arról, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap beavatkozásait a CEF-ből nyújtott támogatással szoros együttműködésben tervezzék meg annak érdekében, hogy ne kerüljön sor párhuzamos erőfeszítésekre, továbbá biztosítják, hogy optimális kapcsolatokat alakítsanak ki a különböző infrastruktúra-típusok között helyi, regionális és nemzeti szinten, és az Unió egész területén. Biztosítani kell a különböző finanszírozási eszközök maximális hatását az európai és egységes piaci dimenzióval rendelkező projektek vonatkozásában, és kiváltképpen a megfelelő TEN hálózatra vonatkozó szakpolitikai keretben meghatározott, prioritást élvező közlekedési, energetikai és digitális infrastruktúra-hálózatok kiépítésére irányuló projektek esetében.

2.           A közlekedés terén a terveket a valós és prognosztizálható közlekedési igényre kell építeni, továbbá az Unión belüli határon átnyúló kapcsolatok fejlődését, és az adott tagállamon belüli régiók közötti fejlődő kapcsolatokat szem előtt tartva kell meghatározni a hiányzó kapcsolatokat és a szűk keresztmetszeteket. Az átfogó transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN-T) és a TEN-T törzshálózatokhoz való regionális kapcsolódásba történő beruházás biztosítja, hogy a városi és a vidéki térségek kihasználják a nagy hálózatok által nyújtott lehetőségeket.

3.           Az adott tagállamon túlmutató hatással rendelkező – különösen a TEN-T törzshálózati folyosók mentén eszközölt – beruházások rangsorolást össze kell hangolni a TEN-T tervezéssel és a törzshálózati folyosók végrehajtási terveivel, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap közlekedési infrastruktúrába irányuló beruházásai teljes mértékben összhangban legyenek a TEN-T iránymutatásokkal.

4.           A tagállamok figyelembe veszik a Bizottság közlekedésről szóló fehér könyvét[40], amely versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszerre vonatkozó elképzelést vázol fel, kiemelve, hogy a közlekedési ágazatban az üvegházhatású gázok kibocsátásnak jelentős csökkentésére van szükség. Ami a KSK-alapokat illeti, ez azt jelenti, hogy a közlekedés fenntartható formáira kell összpontosítaniuk és azokba a területekbe kell beruházniuk, amelyek a legmagasabb európai hozzáadott értékkel rendelkeznek. Meghatározásukat követően annak alapján kell rangsorolni a beruházásokat, hogy miként járulnak hozzá a mobilitáshoz, a fenntarthatósághoz, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, és az egységes európai közlekedési térség megvalósításához.

5.           A KSK-alapok támogatást nyújtanak a helyi és regionális infrastruktúrák kiépítéséhez, valamint a prioritást élvező uniós energia- és telekommunikációs hálózatokkal való összekapcsolásukhoz.

6.           A tagállamok és a Bizottság kialakítják az IKT-intézkedések kiegészítő jellegének és hatékony tervezésének biztosítására szolgáló, megfelelő koordinációs és technikai támogatási mechanizmusokat azzal a céllal, hogy teljes mértékben felhasználják a különböző uniós eszközöket (KSK-alapok, CEF, transzeurópai hálózatok, Horizont 2020) a szélessávú hálózatok és a digitális szolgáltatási infrastruktúrák finanszírozására. A legmegfelelőbb finanszírozási eszköz kiválasztása során – a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében – figyelembe veszik a művelet jövedelemtermelő képességét és kockázati szintjét. Ha egy műveletet CEF-finanszírozásra terjesztenek elő, azonban nem választják ki, az adott tagállam figyelembe veszi a műveletnek a CEF keretében kapott értékelését a KSK-alapokból történő támogatás elbírálása során.

4.9         Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA), az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI), és az Európai Fejlesztési Alap (EFA)[41]

1.           A tagállamok és a Bizottság arra törekszenek, hogy – számos uniós szakpolitikai célkitűzés hatékony elérésének javítása érdekében – erősítsék a külső eszközök és a KSK-alapok közötti koordinációt. Az Európai Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz koordinációja és kiegészítő jellege különösen fontos.

2.           A területi integráció elmélyítésének támogatása érdekében a tagállamok törekednek a szinergiák kihasználására a kohéziós politika, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközök alapján kifejtett területi együttműködési tevékenységek – különösen a határon átnyúló együttműködési tevékenységek – között. A tagállamok továbbá – adott esetben – gondoskodnak arról, hogy a meglévő tevékenységekbe bevonják az újonnan létrejött európai területi együttműködési csoportosulásokat, különös figyelmet fordítva a legjobb gyakorlatok összehangolására és cseréjére.

5.           Az együttműködési tevékenységek koordinációja

1.           A tagállamok igyekeznek kiegészítő jelleget elérni az együttműködési tevékenységek és a KSK-alapokból támogatott egyéb tevékenységek között.

2.           A tagállamok biztosítják, hogy az együttműködési tevékenységek hatékonyan hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez, továbbá hogy az együttműködés a tágabb szakpolitikai célok támogatását szolgálja. Ennek elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak az egyéb uniós finanszírozású programokkal vagy eszközökkel való kiegészítő jellegről és koordinációról.

3.           A kohéziós politika hatékonyságának erősítése érdekében a tagállamok törekednek az európai területi együttműködés, valamint „a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzés programjai közötti koordináció és kiegészítő jelleg biztosítására, különösen a következetes tervezés és a nagy volumenű beruházások kivitelezésének elősegítése érdekében.

4.           A tagállamok adott esetben gondoskodnak arról, hogy a makro-regionális és a tengeri medencével kapcsolatos stratégiák részét képezzék a kohéziós szakpolitikai programok átfogó stratégiai tervezésének az érintett régiókban és tagállamokban. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy amennyiben makro-regionális és tengeri medencével kapcsolatos stratégiákat alakítottak ki, megfelelő esetben valamennyi KSK-alap támogatja azok végrehajtását. A hatékony végrehajtás érdekében koordinációt kell biztosítani az egyéb uniós finanszírozási eszközökkel, valamint az egyéb érintett eszközökkel is.

5.           A tagállamok – adott esetben – élnek annak lehetőségével, hogy „a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzés operatív programjai keretében olyan régiók közötti és transznacionális tevékenységeket végezzenek, amelyek kedvezményezettjei legalább egy másik tagállamban találhatók. Az említett tevékenységek közé tartozik az intelligens specializációra vonatkozó stratégiákból származó, releváns kutatási és innovációs intézkedések végrehajtása.

6.           A horizontális elvek és a több területet érintő politikai célkitűzések

A. Horizontális elvek

6.1         Partnerség és többszintű kormányzás

Az 5. cikk értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a partnerség és a többszintű kormányzás elvét annak érdekében, hogy elősegítsék a társadalmi, gazdasági és területi kohézió megvalósítását, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós prioritások teljesítését. Ez olyan összehangolt fellépést igényel, amelyet a szubszidiaritás és az arányosság elveinek megfelelően, és partnerségben hajtanak végre, A fellépés emellett operatív és intézményi együttműködés formájában is történik, különösen az uniós szakpolitikák kidolgozása és végrehajtása tekintetében. Ezért a tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a KSK-alapok keretében létrehozott partnerségeket.

6.2         Fenntartható fejlődés

1.           Annak érdekében, hogy a KSK-alapokban teljes mértékben érvényre jutassák a fenntartható fejlődés szempontjait, továbbá hogy tiszteletben tartsák – az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében megállapított – fenntartható fejlődés elvét, a környezetvédelmi követelmények integrálására vonatkozó 11. cikk szerinti kötelezettséget, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkébe foglalt, „a szennyező fizet” elvet, az irányító hatóságok az egész programciklus folyamán intézkedéseket tesznek a beavatkozások káros környezeti hatásainak elkerülésére vagy csökkentésére, és az alábbi intézkedések révén biztosítják a társadalmi, környezeti és éghajlati szempontból egyértelműen kedvező eredmények elérését:

a)      a beruházásoknak a leghatékonyabb és fenntartható lehetőségek felé irányítása,

b)      az esetlegesen jelentős káros környezeti és éghajlati hatással járó beruházások elkerülése, valamint a fennmaradó hatások enyhítésére irányuló, támogatási intézkedések,

c)      hosszú távra előretekintő szemléletmód alkalmazása az alternatív beruházási lehetőségek életciklusra vetített költségeinek összehasonlításakor,

d)      a zöld közbeszerzések növekvő mértékű alkalmazása.

2.           A tagállamok biztosítják, hogy a KSK-alapok támogatásával végzett beruházások során tekintetbe veszik az éghajlatváltozás enyhítésére való képességet, valamint az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal (így az áradások, a hőhullámok és a szélsőséges időjárási események) szembeni ellenállóképességét.

3.           A tagállamok nyomon követik a bidoverzitással kapcsolatos kiadásokat a Bizottság által elfogadott beavatkozási, illetve intézkedési kategóriákon alapuló módszertan alkalmazásával.

4.           A beruházásoknak a vízgazdálkodási hierarchiával is összhangban kell állniuk, arra összpontosítva, hogy a vízigény-korlátozási lehetőségeket és alternatív vízellátási lehetőségeket csak akkor mérlegeljék, amikor kimerültek a vízzel történő takarékoskodásra és a vízkészletek hatékony felhasználására vonatkozó lehetőségek. A vízgazdálkodási ágazat terén az állami beavatkozás kiegészíti a magánszektor erőfeszítését, különösen a termelői felelősséget. A tevékenységeknek támogatniuk kell a zárt láncú gazdaságot előnyben részesítő, innovatív megközelítéseket, és összhangban kell állniuk a vízgazdálkodási hierarchiával.

6.3         A nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség propagálása

1.           A 7. cikk értelmében a tagállamok a nemek közötti egyenlőség elérését tűzik ki célul, és megfelelő intézkedéseket kell tenniük a hátrányos megkülönböztetés megakadályozására, továbbá biztosítaniuk kell a hozzáférhetőséget a KSK-alapokból társfinanszírozott programok műveleteinek előkészítése, végrehajtása, nyomon követés és értékelése során. A 7. cikkbe foglalt célok elérése érdekében a tagállamok részletesen ismertetik a meghozandó intézkedéseket, különösen a műveletek kiválasztása, a beavatkozások céljainak megállapítása, valamint a nyomonkövetés és a jelentéstétel szabályainak meghatározása tekintetében. A tagállamok adott esetben nemi szempontok szerinti elemzést is végeznek.

2.           A tagállamok biztosítják a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség és a hozzáférhetőség elősegítéséért felelős, megfelelő szervek részvételét a partnerségben, továbbá gondoskodnak arról, hogy a nemzeti gyakorlatok szerinti, megfelelő struktúrák álljanak rendelkezésre a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség és a hozzáférhetőség terén történő tanácsadás céljából, annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges szakértelmet a KSK-alapok előkészítése, nyomon követése és értékelése tekintetében. A nyomonkövetési bizottságokban nemi szempontból kiegyensúlyozott összetételt kell biztosítani, továbbá a nemi egyenlőségért felelős/szakértői tisztséget kell létesíteni.

3.           Az irányító hatóságoknak – a nyomonkövetési bizottságokkal összehangoltan – rendszeresen olyan egyedi értékeléseket vagy önértékeléseket kell folytatniuk, amelyek a nemek közötti esélyegyenlőség horizontális szempontként való érvényesítése elvének alkalmazására összpontosítanak.

4.           A tagállamok megfelelően kezelik a hátrányos helyzetű csoportok szükségleteit, hogy lehetővé tegyék a munkaerőpiacra történő jobb beilleszkedésüket, és teljeskörű társadalmi részvételüket.

B. Több területet érintő politikai célkitűzések

6.4         Hozzáférhetőség

1.           Az irányító hatóságok biztosítják, hogy valamennyi nyilvános, vagy a nyilvánosság számára nyújtott és a KSK-alapokból társfinanszírozott termék, áru, szolgáltatás és infrastruktúra hozzáférhető legyen az összes polgár – köztük a fogyatékkal élők – számára. Kiváltképpen a fizikai környezethez, a közlekedéshez, valamint az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést kell biztosítani a hátrányos helyzetű csoportok – köztük a fogyatékos személyek – társadalmi befogadásának megvalósítása érdekében. Az irányító hatóságok a program teljes életciklusa folyamán intézkedéseket tesznek a hozzáférés meglévő akadályainak azonosítása és eltávolítása, valamint új akadályok kialakulásának megakadályozása céljából.

6.5         A demográfiai változás kezelése

1.           A demográfiai változásból származó kihívásokat minden szinten figyelembe kell venni. Ezért a tagállamok felhasználják a KSK-alapokat, hogy – adott esetben – testre szabott stratégiákat dolgozzanak ki a demográfiai problémák leküzdésére és az idősödő társadalomhoz kapcsolódó növekedés létrehozására.

2.           A tagállamok felhasználják a KSK-alapokat, hogy intézkedéseket tegyenek az összes életkori csoport társadalmi befogadásának elősegítésére. Különösen az idősek és a fiatalok munkalehetőségeit javítják. Az egészségügyi infrastruktúrákba történő beruházások azt a célt szolgálják, hogy hosszú és egészséges, munkával töltött életet biztosítsanak az Unió valamennyi polgára számára.

3.           A demográfiai változás által leginkább érintett régiókban a tagállamok meghatározzák az alábbiakra irányuló intézkedéseket:

(a) a demográfiai megújulás támogatása a családok körülményeinek javítása, valamint hivatás és a családi élet közötti jobb egyensúly megteremtése révén;

(b) a foglalkoztatás bővítése, a termelékenység és a gazdasági teljesítmény növelése, az oktatásba, az IKT-be, és a kutatásba történő beruházás révén;

(c) az oktatás és a szociális támogatási struktúrák megfelelősségének és minőségének előtérbe helyezése; valamint

(d) az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás költséghatékonyságának biztosítása, beleértve az e-egészségügybe, az e-ápolásba és az infrastruktúrába történő beruházásokat.

6.6         Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

Az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a kockázat-megelőzést be kell építeni az összes alap előkészítésébe, programozásába, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe.

Láthatóságot kell biztosítani az olyan hozzájárulásoknak, amelyek elősegítik azt a célkitűzést, hogy az uniós költségvetés legalább 20 %-át fordítsák az éghajlatváltozás mérséklésére.

7. A területi nehézségek kezelésére irányuló előírások

7.1.        A tagállamok és a régiók a következő lépéseket teszik partnerségi szerződéseik és programjaik előkészítése céljából:

a)      A tagállam vagy régió fejlődési lehetőségének és képességének elemzése, különös tekintettel az Európa 2020 stratégiában meghatározott legfontosabb kihívásokra, a nemzeti reformprogramokra és a vonatkozó országspecifikus ajánlásokra. A felelős hatóságok elvégzik a nemzeti, regionális és helyi jellemzők részletes elemzését;

b)      A régió vagy a tagállam által kezelendő legfontosabb kihívások elemzése, a szűk keresztmetszetek és a hiányzó kapcsolatok, valamint az innovációs hiányosságok – köztük a hosszú távú növekedési és munkahely-teremtési lehetőségeket gátoló tervezési végrehajtási kapacitáshiány – azonosítása. Ez képezi az alapját a szakpolitikai rangsorolás, beavatkozás és összpontosítás szempontjából figyelembe vehető területek és tevékenységek meghatározásának;

c)      Az ágazatokon, jogrendszereken vagy határokon átnyúló koordinációs kihívások értékelése, különösen a makro-regionális és tengeri medencével kapcsolatos stratégiákkal összefüggésben;

d)      A különböző területi szintek és finanszírozási források közötti jobb koordináció érdekében megteendő lépések azonosítása, az Európa 2020 stratégiát, illetve a regionális és helyi szereplőket összekötő integrált megközelítés kialakítása céljából.

7.2.        A területi kohézió célkitűzésének szem előtt tartása érdekében a tagállamok és a régiók gondoskodnak arról, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elősegítő átfogó megközelítés:

a)      tükrözze a sajátos földrajzi vagy demográfiai problémákkal küzdő városok, vidéki térségek, halászterületek és part menti térségek szerepét;

b)      figyelembe vegye a legkülső régiók, a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók kihívásait;

c)      kezelje a város és a vidék közötti kapcsolatok kérdését, a magas színvonalú, megfizethető infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint az olyan területek problémáinak vonatkozásában, amelyekre a társadalmilag perifériára szorult közösségek erőteljes koncentrációja jellemző.

II. MELLÉKLET

Az eredményességmérési keret létrehozásának módszere

1.           Az eredményességmérési keret az egyes prioritásokra vonatkozóan a 2016-os és 2018-as évekre meghatározott mérföldkövekből, valamint a 2022-re meghatározott célokból áll. A mérföldköveket és célokat az 1. táblázatban feltüntetett formátumnak megfelelően kell ismertetni.

1 táblázat: Az eredményességmérési keret szabványos formátuma

Prioritás || Mutató és mértékegység, adott esetben || 2016-os mérföldkő || 2018-os mérföldkő || 2022-es cél

|| || || ||

|| || || ||

|| || || ||

|| || || ||

2.           A mérföldkövek olyan köztes célok, amelyek valamely prioritáshoz meghatározott egyedi célkitűzés elérését szolgálják és kifejezik az időszak végére kitűzött cél irányába történő előrehaladást. A 2016-ra meghatározott mérföldkövek tartalmazzák a pénzügyi mutatókat és a kimeneti mutatókat. A 2018-ra meghatározott mérföldkövek tartalmazzák a pénzügyi mutatókat, a kimeneti mutatókat és adott esetben az eredmény mutatókat. A kulcsfontosságú végrehajtási lépésekhez is meghatározhatók mérföldkövek.

3.           A mérföldkövek:

– relevánsak, tartalmazzák az adott prioritás terén elért előrehaladásra vonatkozó lényeges információkat;

– átláthatóak, objektívan ellenőrizhető célokkal rendelkeznek és a felhasznált adatok forrása megjelölt és nyilvánosan hozzáférhető;

– ellenőrizhetők anélkül, hogy ez ellenőrzésük aránytalanul nagy adminisztratív terhet jelentene;

– adott esetben konzisztensek az összes operatív programban.

III. MELLÉKLET

A kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2014–2020 közötti időszakban

[…]

IIIB. MELLÉKLET A 83. cikkben említett ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre allokált forrásra vonatkozó módszertan

I. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre allokált forrás éves bontását a következő lépéseknek megfelelően kell meghatározni:

1. Meg kell határozni a 15–24 év közötti fiatal munkanélküliek számát azokban a NUTS 2 szintű régiókban, amelyekben az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben több mint 25 % volt (a továbbiakban: jogosult régiók).

2. Az egyes jogosult régiók allokációját a jogosult régió fiatal munkanélkülijei számának és az összes jogosult régióban az 1. pontban említett összes fiatal munkanélküli számának hányadosa alapján kell meghatározni.

3. A tagállamonkénti allokáció az adott tagállam jogosult régióira allokált források összege. '

II. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre allokált forrást nem kell figyelembe venni a IIIa. mellékletben a globális források elosztásához kapcsolódó maximálási szabályok alkalmazásakor.

IV. MELLÉKLET Addicionalitás

1.           Közkiadás vagy egyenértékű strukturális kiadás

A közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások megállapítására az „Útmutató a stabilitási és konvergencia programok formátumához és tartalmához”[42] 2. melléklet 2. táblázat X-1 oszlopában feltüntetett, a bruttó állóeszköz-felhalmozást a GDP százalékában kifejező összeg kerül felhasználásra.

2.           Ellenőrzés

Az addicionalitásnak a 86. cikk (3) bekezdése szerinti vizsgálatára a következő szabályok érvényesek:

2.1       Előzetes vizsgálat

(a) Amikor valamelyik tagállam partnerségi szerződést nyújt be, az alábbi 1. táblázat szerinti információkat kell megadnia a tervezett költségprofilra vonatkozólag. Azon tagállamokban, ahol a kevésbé fejlett és a közepesen fejlett régiók a lakosság több mint 15%-át és kevesebb mint 70%-át fedik le, ugyanebben a formátumban kell megadni a költségekre vonatkozó információkat [a kevésbé fejlett és a közepesen fejlett régiókra].

1. táblázat

Az államháztartás kiadásai a GDP százalékában || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

P51 || X || X || X || X || X || X || X

(b) A tagállam adatokat szolgáltat a Bizottságnak a fő makrogazdasági mutatókról és előrejelzésekről a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások szintjének megállapítására.

(c) Amikor a Bizottság és a tagállam közötti megállapodás megszületik, az alábbi 1. táblázatot felveszik az érintett tagállam partnerségi szerződésébe a 2014–2020 közötti években fenntartandó közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások referencia szintjeként.

2.2       Félidős vizsgálat

a)           A félidős vizsgálat akkor állapítja meg, hogy a tagállam fenntartotta a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások referencia szintjét, ha a 2014–2017 közötti időszak éves átlagos kiadása megegyezik a partnerségi szerződésben megadott kiadások referencia szintjével, vagy annál magasabb.

b)           A félidős vizsgálatot követően a Bizottság, az adott tagállammal konzultálva, felülvizsgálhatja a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások partnerségi szerződésben rögzített referencia szintjét, amennyiben az érintett tagállam gazdasági helyzete a partnerségi szerződés elfogadása óta jelentősen megváltozott és ezt a változást a referencia szintnek a partnerségi szerződésben történt rögzítésekor nem vették figyelembe.

2.3       Utólagos vizsgálat

Az utólagos vizsgálat akkor állapítja meg, hogy a tagállam fenntartotta a közkiadások vagy annak megfelelő strukturális kiadások referencia szintjét, ha a 2014–2020 közötti időszak éves átlagos kiadása megegyezik a partnerségi szerződésben megadott kiadások referencia szintjével, vagy annál magasabb.

3.           Az utólagos vizsgálatot követően alkalmazandó pénzügyi korrekciós ráták

Amikor a Bizottság a 86. cikk (4) bekezdése szerinti pénzügyi korrekcióról határoz, a korrekció aránya oly módon kerül kiszámításra, hogy a partnerségi szerződésben rögzített referenciaszint és a ténylegesen elért, a referenciaszint százalékában kifejezett szint különbségéből 3%-ot levon, és az így kapott eredményt elosztja 10-el. A pénzügyi korrekció összegét úgy kell meghatározni, hogy a pénzügyi korrekció fenti arányát a teljes programozási időszakban az érintett tagállamnak az alapokból a kevésbé fejlett és átmeneti régiókra nyújtandó hozzájárulásra alkalmazzák.

Amennyiben a partnerségi szerződésben rögzített referencia szint és a ténylegesen elért, a referencia szint százalékában kifejezett szint különbsége 3% vagy annál kisebb, akkor nem történik pénzügyi korrekció.

A pénzügyi korrekció mértéke nem haladhatja meg az érintett tagállam részére az alapokból nyújtott támogatás 5%-át a kevésbé fejlett és átmeneti régiók vonatkozásában a teljes programozási időszakra. nézve..

V. MELLÉKLET

Előzetes feltételrendszer

Tematikus előzetes feltételrendszer

Tematikus célkitűzések || Előzetes feltételrendszer || Teljesítési kritériumok

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (K&F cél) (Az 9. cikk 1. pontjában említettek szerint) || 1.1. Kutatás és innováció: A nemzeti reformprogrammal összhangban álló intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs stratégia megléte a magánfinanszírozású kutatások és innováció kiadásainak intenzívebb hasznosítására, amely megfelel a jól teljesítő nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs rendszerek funkcióinak[43]. || – Olyan intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs stratégia van érvényben, amely: – SWOT elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; – a magánszektor KTF beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; – tartalmaz egy monitoring és felülvizsgálati rendszert. – A tagállam elfogad egy, a költségvetésben kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló forrásokat bemutató keretrendszert; – A tagállam elfogad egy többéves tervet az európai uniós prioritásokhoz (Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma - ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására.

2. Információs és kommunikációs technológiák hozzáférésének, használatának és minőségének javítása (Szélessávú cél) (Az 9. cikk 2. pontjában említettek szerint) || 2.1. Digitális növekedés: Az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális innovációs stratégián belül külön, a digitális növekedést előmozdító fejezet megléte a megfizethető, jó minőségű és átjárható magáncélú és közösségi információs és kommunikációs szolgáltatások iránti kereslet serkentése és az állampolgárok, többek között a lakosság kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportjai, vállalkozások és közigazgatási szervek által történő használat növelésére, beleértve a határokon átnyúló kezdeményezéseket. || – Olyan digitális növekedési fejezet van érvényben az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális innovációs stratégián belül, amely tartalmazza: – az Európai Digitális Menetrend Eredménytáblájához[44] igazodó SWOT elemezés segítségével megállapított költségvetési tervezési és rangsorolási intézkedéseket; – az információs és kommunikációs technológiák (IKT) keresleti és a kínálati oldalának kiegyenlítésére vonatkozó elemzés elvégzését; – a támogatások eredményére vonatkozó mérhető célértékeket a digitális jártasság, készségek, digitális társadalmi befogadás (e-befogadás), elektronikus hozzáférhetőség, és elektronikus egészségügy terén, amelyek összhangban állnak a meglévő megfelelő nemzeti és regionális szintű ágazati stratégiákkal. – az igények felmérését az IKT-kapacitásépítés megerősítésére.2.2.

2.2. Új generációs hozzáférési hálózatok (NGA) infrastruktúrája: Olyan nemzeti NGA tervek rendelkezésre állása, amelyek figyelembe veszik az unió nagysebességű internet elérési céljainak[45] megvalósítására tett regionális intézkedéseket, olyan területekre koncentrálva, ahol a piac nem tud nyílt infrastruktúrát biztosítani elérhető árakon és megfelelő minőségben a versenyre és állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban, és biztosítani tudja a lakosság kiszolgáltatott csoportjai számára a szolgáltatások elérhetőségét. || – Rendelkezésre áll egy nemzeti NGA terv, amely tartalmaz: – egy olyan, rendszeresen frissített infrastruktúra beruházási tervet, amely a kereslet összegzésén és az infrastruktúra és a szolgáltatások feltérképezésén alapul; – olyan fenntartható beruházási modelleket, amelyek erősítik a versenyt és hozzáférést biztosítanak a nyílt, megfizethető, jó minőségű és jövőálló infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz; – a magánszektor beruházásait ösztönző intézkedéseket.

3. Kis- és közép-vállalkozások (kkv-k) verseny-képességének növelése (Az 9. cikk 3. pontjában említettek szerint) || 3.1. Konkrét intézkedések történtek a kisvállalkozói törvény (SBA) és annak 2011. február 23-i felülvizsgálata[46] eredményes végrehajtására, beleértve a „gondolkozz előbb kicsiben” elvét. || – A konkrét intézkedések magukban foglalják: – az SBA végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló rendszert, beleértve a kkv-ügyeknek a különféle igazgatási szinteken átívelő koordinációjáért felelős szervet („kkv-követ”); – a vállalkozás alapításának idejét 3 munkanapra és a költségét 100 EUR-ra csökkentő intézkedéseket; – valamely vállalkozás konkrét tevékenysége beindításához és végzéséhez szükséges engedélyek beszerzésének idejét 3 hónapra csökkentő intézkedéseket; – olyan mechanizmusokat, amelyek rendszeresen felmérik a jogszabályoknak a kkv-kra gyakorolt hatását a „kkv-teszt” használatával, figyelembe véve adott esetben a vállalkozások méreteinek különbözőségét is.

3.2. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[47] nemzeti jogba való átültetése. || – Az irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetése az irányelv 12. cikkének megfelelően (2013. március 16-ig).

4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (Az 9. cikk 4. pontjában említettek szerint) || 4.1. Energiahatékonyság: Az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[48] nemzeti jogba való átültetése az irányelv 28. cikkének megfelelően. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[49] 6. cikke (1) bekezdésének betartása. Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[50] nemzeti jogba való átültetése. A hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[51] nemzeti jogba való átültetése. || – A 2010/31/EU irányelv 3. cikke, 4. cikke és 5. cikke által az épületek energiahatékonysága vonatkozásában előírt minimum követelmények teljesítése – Az épületek energiahatékonyságát tanúsító rendszer létrehozásához szükséges intézkedések meghozatala a 2010/31/EU irányelv 11. cikkének megfelelően; – Középületek felújítása az előírt arányok szerint; – Egyéni fogyasztásmérők felszerelése a végfelhasználók számára; – Az energiahatékonyság elősegítése a fűtés és a hűtés területén a 2004/8/EK irányelvnek megfelelően.

4.2. Megújuló forrásból származó energia: A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[52] nemzeti jogba való átültetése. || – A tagállam átlátható támogatási rendszereket, távvezeték-hálózati hozzáférési és forgalomirányítási prioritásokat, és a technikai adaptációk költségeinek viselésére és megosztására vonatkozó általános szabályokat léptet életbe, amelyek nyilvánosak; – A tagállam a megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervet fogad el a 2009/28/EK irányelv 4. cikkének megfelelően.

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés előmozdítása (Éghajlatváltozási cél) (a 9. cikk (5) bekezdése szerint) || 5.1. Kockázatmegelőzés és kockázatkezelés: Nemzeti vagy regionális kockázatfelmérés megléte katasztrófavédelem céljából, figyelembe véve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást[53] || – Nemzeti vagy regionális szintű kockázatfelmérés biztosítása, amely a következőkre terjed ki: – a nemzeti kockázatfelméréshez használt folyamat, módszertan, módszerek és nem érzékeny adatok leírása; – az egy- vagy többféle kockázatra vonatkozó forgatókönyvek leírása; – adott esetben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiáinak figyelembe vétele;

6. A környezet védelme és a források fenntartható használatának elősegítése (Az 9. cikk 6. pontjában említettek szerint) || 6.1. Vízügyi ágazat: Olyan vízdíj-megállapítási politika megléte, amely alkalmas arra, hogy a felhasználókat a vízforrások hatékony használatára ösztönözze, és (b) annak biztosítása, hogy a különféle célokra hasznosított víz megfelelően hozzájáruljon a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[54] 9. cikké. || – A tagállam biztosítja, hogy a különféle célokra hasznosított víz hozzájárul a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez minden ágazatban, a 2000/60/EK irányelv 9. cikkének megfelelően. – Vízgyűjtő-gazdálkodási terv elfogadása a beruházásokban érintett vízgyűjtő kerületre, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[55] 13. cikkének megfelelően. –

6.2. Hulladékágazat: A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[56] végrehajtása, különös tekintettel a hulladékgazdálkodási tervek kialakítására az irányelvvel és a hulladékgazdálkodási hierarchiával összhangban. || – A tagállam jelentést nyújt be a Bizottságnak a 2008/98/EK irányelv 11. cikkében foglalt célértékek teljesítésének eredményeiről, a nem teljesítés okairól és a célok teljesítése érdekében tervezett intézkedésekről; – A tagállam biztosítja, hogy az illetékes hatóságai a 2008/98/EK irányelv 1., 4., 13. és 16. cikkének megfelelően egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet alakítanak ki az irányelv 28. cikkében előírt módon; – Legkésőbb 2013. december 12-ig a tagállam kidolgozza, a 2008/98/EK irányelv 1. és 4. cikkének megfelelően, az irányelv 29. cikkében előírt hulladékmegelőzési programokat; – A tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket a 2020. évi újrahasznosítási és újrafeldolgozási célértékek elérése érdekében a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének megfelelően.

7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitás-hiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrák-ban (Az 9. cikk 7. pontjában említettek szerint) || 7.1. Közutak: Olyan átfogó nemzeti közlekedési terv megléte, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatába, az átfogó hálózatába (TEN-T törzshálózaton kívüli beruházások) és a másodlagos csatlakozó hálózatába (beleértve a regionális és helyi szintű tömegközlekedést) történő beruházások megfelelő rangsorolását tartalmazza. || – Rendelkezésre áll egy átfogó közlekedési terv, amely tartalmazza: – a TEN-T törzshálózatba, az átfogó hálózatba és a másodlagos csatlakozó hálózatba történő beruházások rangsorolása. A rangsorolásnak figyelembe kell vennie a beruházásoknak a mobilitáshoz, a fenntarthatósághoz, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az egységes európai közlekedési térséghez való hozzájárulását; – reális és alaposan kidolgozott projektportfóliót (beleértve az ütemtervet és a költségvetési keretet); – a közlekedési tervre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő stratégiai környezeti vizsgálatot; – intézkedéseket a közreműködő szervezetek és a kedvezményezettek kapacitásainak megerősítésére a projektcsatorna megvalósítása érdekében.

7.2. Vasút: Az átfogó nemzeti közlekedési tervben szerepelnie kell egy vasúti fejlesztésről szóló külön fejezetnek, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatába, az átfogó hálózatába (TEN-T törzshálózaton kívüli beruházások) és a másodlagos csatlakozó hálózatába történő beruházások megfelelő rangsorolását tartalmazza a mobilitáshoz, a fenntarthatósághoz, a nemzeti és az európai szintű hálózatokhoz való hozzájárulásuk szerint. A beruházások lefedik a mobil eszközöket, illetve az átjárhatóságot és a kapacitás kiépítést. || – Az átfogó közlekedési terven belül létezik egy vasútfejlesztési fejezet, amely tartalmazza: – a reális és kidolgozott projektcsatornát (beleértve az ütemtervet és a költségkeretet); – a közlekedési tervre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő stratégiai környezeti vizsgálatot; – intézkedéseket a közreműködő szervezetek és a kedvezményezettek kapacitásainak megerősítésére a projektcsatorna megvalósítása érdekében.

8. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (Foglalkoztatási cél) (Az 9. cikk 8. pontjában említettek szerint) || 8.1. A munkakeresők és inaktívak foglalkoztatáshoz való hozzáférése, beleértve a helyi foglalkoztatást érintő kezdeményezéseket és a munkaerő mobilitásának támogatását. Az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket a foglalkoztatási iránymutatások[57] szerint alakítják ki és hajtják végre. || – A foglalkoztatási szolgálatok megfelelő kapacitással az alábbiakra, és biztosítják is azokat: – személyre szabott szolgáltatások, illetve aktív és megelőző munkaerő-piaci intézkedések korai stádiumban, amelyek minden munkakereső számára elérhetők; – felkészülés a munkaerőpiac strukturális elmozdulásai – például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás – által teremtett hosszú távú foglalkoztatási lehetőségekre, és az ezekkel kapcsolatos tanácsadás; – átlátható és rendszeres tájékoztatás az új betöltetlen állásokról. – A foglalkoztatási szolgálatok hálózatokat alakítanak ki a munkaadókkal és az oktatási intézményekkel.

8.2. Önfoglalkoztatás, vállalkozás és vállalatalapítás: Az inkluzív vállalkozáskezdés-támogatásra vonatkozóan olyan átfogó stratégia megléte, amely az európai kisvállalkozói intézkedéscsomaggal[58] és a foglalkoztatási iránymutatásokkal, valamint a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokkal[59] összhangban, a munkahelyteremtést lehetővé tevő feltételekre figyelemmel készült. || – Átfogó stratégia megléte, amely a következőket foglalja magában: – a vállalkozás alapításának idejét 100 munkanapra és költségét 3 EUR-ra csökkentő intézkedések; – a vállalkozás konkrét tevékenységének beindításához és végzéséhez szükséges engedélyek beszerzésének idejét 3 hónapra csökkentő intézkedések; – a megfelelő üzletfejlesztési szolgáltatásokat és a pénzügyi szolgáltatásokat összekapcsoló intézkedéseket (tőkéhez való hozzáférés), beleértve a hátrányos helyzetű csoportok és területek elérését.

8.3. A munkaerő-piaci intézmények modernizálása és erősítése, beleértve a munkaerő transznacionális mobilitását ösztönző intézkedéseket[60]: A munkaerő-piaci intézmények modernizálása és erősítése a foglalkoztatási iránymutatásokkal összhangban; A munkaerő-piaci intézmények reformját világos stratégiának és előzetes értékelésnek kell megelőznie, beleértve a nemek közötti egyenlőség dimenzióját || – A foglalkoztatási szolgálatokat megreformáló intézkedések, amelyek célja megfelelő kapacitások biztosítása a számukra a következők nyújtásához[61]: – személyre szabott szolgáltatások, illetve aktív és megelőző munkaerő-piaci intézkedések korai stádiumban, amelyek minden munkakereső számára elérhetők; – tanácsadás a munkaerőpiac strukturális elmozdulásai – például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás – által teremtett hosszú távú foglalkoztatási lehetőségekkel kapcsolatban; – átlátható és rendszeres tájékoztatás az uniós szinten elérhető új betölthető állásokról. – A foglalkoztatási szolgálatok reformja kiterjed a munkaadókkal és az oktatási intézményekkel kialakítandó hálózati kapcsolatokra is.

8.4. Aktív és egészséges időskor: Az aktív idősödési politikák kialakítása és érvényesítése a foglalkoztatási iránymutatásokkal[62] összhangban történik || – Intézkedések válaszul az aktív és egészséges idősödés kihívásaira[63]: – az érdekelt felek bevonása az aktív idősödési politikák megtervezésébe és végrehajtásába; – a tagállamban intézkedések vannak érvényben a korai nyugdíjba vonulás csökkentésére irányuló aktív idősödés előmozdítására.

|| 8.5. A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók változásokhoz történő alkalmazkodása: A változás és szerkezetváltás előrejelzését és megfelelő kezelését előnyben részesítő politikák megléte minden fontos szinten (nemzeti, regionális, helyi és ágazati)[64]. || – Eredményes eszközök állnak rendelkezésre a szociális partnerek és a közigazgatási szervek támogatására, hogy a változás és szerkezetátalakítás proaktív megközelítését kialakítsák.

|| 8.6. A 15–24 év közötti, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációja: Az ifjúságfoglalkoztatási intézkedéscsomag célkitűzéseinek megvalósítását, valamint a[z] [xxx] tanácsi ajánlásnak megfelelően ifjúsági garancia létrehozását szolgáló, átfogó stratégiai keret megléte || –     Létezik az ifjúságfoglalkoztatási intézkedéscsomag célkitűzéseinek megvalósítását, valamint a[z] [xxx] tanácsi ajánlásnak megfelelően ifjúsági garancia létrehozását szolgáló, átfogó stratégiai keret, mely: –        a 15–24 év közötti, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat érintő eredményekre vonatkozó tényekre épül: biztosítja az érintett szinteken az ifjúsági garanciára vonatkozó adatok és információk összegyűjtését és elemzését, ami elegendő alapot szolgáltat a célirányos politikák kidolgozásához és a fejlemények nyomon követéséhez, ahol csak lehetséges összehasonlító értékelésekkel –        megnevezi az ifjúsági garancia létrehozásáért és kezeléséért, illetve a partnerségek valamennyi szintet és ágazatot felölelő összehangolásáért felelős közigazgatási szervet; –        bevonja az ifjúsági munkanélküliség kezelésében érintett összes érdekeltet; –        korai beavatkozáson és aktiváláson alapul; –        a munkaerő-piaci integrációt támogató intézkedéseket tartalmaz, ideértve a készségek fejlesztését szolgáló intézkedéseket és a munkaerőpiaccal kapcsolatos intézkedéseket.

9. Befektetés a képesség-fejlesztésbe, az oktatásba és az egész életen át tartó tanulásba (Oktatási cél) (a 9. cikk (10) bekezdése szerint) || 9.1. Korai iskolaelhagyás: Átfogó stratégia megléte a korai iskolaelhagyás (ESL) csökkentésére a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról szóló, 2011. június 28-i tanácsi ajánlással[65] összhangban. || – Olyan nemzeti, regionális és helyi szintű, iskolaelhagyásra vonatkozó adat- és információ gyűjtési és elemzési rendszert alkalmaznak, amely: – megfelelő tudásalapot biztosít a célzott politikák kialakításához; – rendszeresen használható az adott szinten bekövetkező fejlemények figyelemmel kísérésére. – Létezik olyan átfogó ESL stratégia, amely: – bizonyítékokon alapul; – átfogó (pl. minden oktatási szektorra, többek között a kisgyermekkori fejlődésre is kiterjed) és megfelelő megelőző, intervenciós és kompenzációs intézkedéseket tartalmaz; – olyan célkitűzéseket határoz meg, amelyek összhangban vannak a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról szóló tanácsi ajánlással; – szektorokon átível és a korai iskolaelhagyás által érintett minden politikai ágazatot és érdekelt felet bevon és koordinál.

9.2. Felsőoktatás: Nemzeti vagy regionális stratégiák megléte a felsőoktatási végzettség arányának, minőségének és hatékonyságának növelésére az „Az európai felsőoktatási rendszer modernizációja” című 2011. szeptember 20-i bizottsági közleménnyel[66] összhangban. || – Olyan nemzeti vagy regionális felsőoktatási stratégia van érvényben, amely magában foglalja: – a részvétel és a végezettség arányának növelését célzó olyan intézkedéseket, amelyek: – javítják a jövendő diákoknak adott iránymutatást; – növelik az alacsony jövedelmű csoportok és egyéb alulreprezentált csoportok részvételét a felsőfokú oktatásban. – növelik a felnőtt hallgatók részvételét; – (ahol szükséges) csökkentik a lemorzsolódási arányt/javítják a végzettségi arányt; – minőségnövelő intézkedéseket, amelyek: – ösztönzik az újító tartalmakat és programtervezést; – elősegítik a magas minőségi színvonalú oktatást; – az alkalmazhatóság és a vállalkozói szellem növelését célzó intézkedéseket, amelyek: – ösztönzik a „transzverzális készségek”, beleértve a vállalkozói szellem, fejlesztését minden felsőoktatási programban; – csökkentik a nemek közötti különbségeket tanulmányi és szakmai választások terén, és arra ösztönzik a diákokat, hogy a kevésbé népszerű ágazatokban válasszanak karriert annak érdekében, hogy csökkenthető legyen a nemek munkaerő-piaci elkülönülése. – biztosítják az intelligens tanulást az üzleti gyakorlatból vett kutatásokon és fejlesztéseken alapuló tudás felhasználásával.

9.3. Egész életen át tartó tanulás: Nemzeti és/vagy regionális politikai keretrendszer megléte az egész életen át tartó tanulás elősegítésére az uniós szintű politikai iránymutatással[67] összhangban. || – Olyan nemzeti vagy regionális politikai keretrendszer van érvényben az egész életen át tartó tanulás elősegítésére, amely tartalmaz: – intézkedéseket az egész életen át tartó tanulás (LLL) megvalósítására, a képességek fejlesztésére és az érdekelt felek, beleértve a szociális partnerek és a civil szervezetek, bevonására és a velük való partneri viszony kialakítására; – intézkedéseket a szakképzésben résztvevő fiatalok, a felnőttek, a munkaerőpiacra visszatérő nők, az alacsony képzettségű és idősebb munkavállalók és más hátrányos helyzetű csoportok hatékony képességfejlesztésére; – intézkedéseket az LLL-hez való szélesebb körű hozzáférés biztosítására, beleértve az átláthatósági eszközök (európai képesítési keretrendszer - EKKR, nemzeti képesítési keretrendszer - NKK, európai szakképzési kreditrendszer - ECVET, európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózat - EQAVET) eredményes megvalósítását, és az egész életen át tartó tanulás fejlesztését és integrálását (oktatás és képzés, iránymutatás, érvényesítés); – intézkedések az oktatás és képzés megfelelőségének javítására és az azonosított célcsoportok igényeihez való igazítására.

10. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni fellépés (szegénységi cél) (Az 9. cikk 9. pontjában említettek szerint) || 10.1. Aktív befogadás A marginalizált közösségek, például a romák integrálása: A szegénység csökkentését célzó nemzeti stratégia megléte és végrehajtása a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. október 3-i bizottsági ajánlással[68] és a foglalkoztatási iránymutatásokkal összhangban. Létezik nemzeti roma befogadási stratégia a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerével összhangban[69]. Támogatás nyújtása az illetékes érdekelt feleknek az alapokhoz való hozzáférés terén. || – Olyan, a szegénység csökkentését szolgáló nemzeti stratégia van érvényben, amely: – bizonyítékokon alapul. Ehhez szükség van egy olyan adat- és információgyűjtési és elemzési rendszerre, amely megfelelő bizonyítékokkal szolgál a szegénység csökkentését célzó politikák kidolgozásához. Ezen rendszert a fejlemények figyelemmel kísérésére használják; – összhangban van a (nemzeti reformprogramban meghatározott) nemzeti szegénységi és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos céllal, amely tartalmazza a foglalkoztatási lehetőségek kiterjesztését a hátrányos helyzetű csoportokra; – tartalmazza a marginalizált és hátrányos helyzetű csoportok, beleértve a romákat, területi koncentrációjának feltérképezését a regionális szinten túl/NUTS3 szinten; – demonstrálja, hogy a szociális partnerek és az érdekelt felek bevonásra kerülnek az aktív befogadási politikák kialakításába; – a közösségi alapúról a lakóhely szerinti ellátásra való áttérést célzó intézkedéseket tartalmaz; – az elkülönülés minden téren való megelőzése és visszaszorítása érdekében egyértelmű intézkedéseket fogalmaz meg. – Létezik nemzeti roma befogadási stratégia, amely: – a romák integrációja tekintetében elérhető nemzeti szintű célokat határoz meg annak érdekében, hogy a köztük és a népesség többi része közt fennálló különbségeket áthidalják. E célkitűzéseknek ki kell terjedniük legalább a roma integrációval kapcsolatos négy uniós célra, amelyek az oktatást, a foglalkoztatást, az egészségügyet és a lakhatást érintik; – koherens a nemzeti reformprogrammal; – azonosítja adott esetben a hátrányos helyzetű mikrorégiókat vagy szegregált környékeket, ahol a közösségek a leghátrányosabb helyzetben vannak, felhasználva a már rendelkezésre álló társadalmi-gazdasági és területi mutatókat (pl. nagyon alacsony iskolázottság, hosszú távú munkanélküliség, stb.). – a nemzeti költségvetésekből kellő finanszírozást biztosít, amely adott esetben kiegészíthető nemzetközi és uniós finanszírozással. – erős ellenőrzési módszereket von be a roma integrációs fellépések hatásainak értékeléséhez, és egy felülvizsgálati mechanizmust a stratégia kiigazításához. – megtervezését, végrehajtását és ellenőrzését illetően a roma civil társadalommal, a regionális és helyi hatóságokkal folytatott szoros együttműködésben és folyamatos párbeszéd révén valósul meg. – tartalmazza a nemzeti romaintegrációs stratégiák azon nemzeti kapcsolattartó pontjait, akik felhatalmazást kapnak a stratégia kidolgozásának és végrehajtásának koordinálására. – Az érintett érdekelt feleknek támogatást nyújtanak a projekt kérelmek benyújtásához és a kiválasztott projektek végrehajtásához és irányításához.

10.2. Egészségügy: Olyan nemzeti vagy regionális egészségügyi stratégia megléte, amely biztosítja a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a gazdasági fenntarthatóságot. || – Olyan nemzeti vagy regionális egészségügyi stratégia van érvényben, amely: – összehangolt intézkedéseket tartalmaz a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítására; – intézkedéseket tartalmaz az egészségügyi ágazat hatékonyságának ösztönzésére, beleértve az eredményes innovatív technológiák, szolgáltatás nyújtási modellek és infrastruktúra bevezetését; – tartalmaz egy monitoring és felülvizsgálati rendszert. – A tagállam vagy régió elfogad egy, a költségvetésben az egészségügyi ellátás számára rendelkezésre álló forrásokat bemutató keretrendszert.

11. Intézményi kapacitások növelése és hatékony közigazgatás (Az 9. cikk 11. pontjában említettek szerint) || A tagállamok igazgatási hatékonysága: A tagállamok igazgatási hatékonyságát erősítő stratégia megléte, beleértve a közigazgatás reformját[70]. || – A tagállam bevezette az igazgatási hatékonyságának fokozására irányuló stratégiát, és annak megvalósítása már folyamatban van[71]; A stratégia tartalma: – a jogi, szervezeti és/vagy eljárási reformintézkedések elemzését és stratégiai tervezését; – minőségirányítási rendszerek kialakítását; – az adminisztratív eljárások egyszerűsítését és racionalizálását célzó integrált intézkedéseket; – emberi-erőforrás gazdálkodással kapcsolatos stratégiák és szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását, amelyek magukban foglalják a toborzási terveket és a személyi állomány szakmai életút modelljeit, a kompetenciaépítést és az erőforrás-gazdálkodást; – a képességek fejlesztését minden szinten; – az ellenőrzési és értékelési eljárások és eszközök kialakítását.

Általános előzetes feltételrendszer

Terület || Előzetes feltételrendszer || Teljesítési kritériumok

1. Megkülönböztetés elleni intézkedések || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelv[72] és a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK irányelv[73] eredményes végrehajtását és alkalmazását. || – Az Európai Unió 2000/78/EK irányelvének és 2000/43/EK irányelvének eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – az Európai Unió megkülönböztetés-mentességre vonatkozó irányelveinek végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét szolgáló intézményi intézkedések; – az alapok támogatásainak megvalósításában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló stratégia kidolgozása; – az Európai Unió megkülönböztetés-mentességre vonatkozó irányelveinek végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások megerősítésére vonatkozó intézkedések.

2. Nemek közötti egyenlőség || A nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó stratégia, és olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja annak eredményes végrehajtását. || – A nemek közötti egyenlőség előmozdítására vonatkozó kifejezett stratégia eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – nemekre lebontott adatok gyűjtését, elemzését és mutatók kidolgozását, valamint a nemek közti egyenlőséget előmozdító bizonyíték-alapú politikák kialakítását szolgáló rendszer; – a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzések integrálására vonatkozó terv és előzetes kritériumok kialakítása az egyenlőségi szabványok és iránymutatások segítségével; – végrehajtási mechanizmusok, beleértve egy, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szerv és megfelelő szakértők bevonását a támogatások megtervezésébe, ellenőrzésébe és értékelésébe.

3. Fogyatékosság || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény eredményes végrehajtását és alkalmazását. [74] || – A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – Az ENSZ-egyezmény 9. cikkének megfelelően hozott intézkedések végrehajtása azon akadályok és korlátok megelőzésére, azonosítására és elhárítására, amelyek gátolják a fogyatékos személyek hozzáférését; – intézményi intézkedések az ENSZ-egyezménynek az egyezmény 33. cikkének megfelelően történő végrehajtására és felügyeletére; – az alapok támogatásainak végrehajtásában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló terv; – Az ENSZ-egyezmény végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások megerősítésére vonatkozó intézkedések, többek között az akadálymentesítésre vonatkozó követelményeknek való megfelelés figyelemmel kísérésére szolgáló megfelelő intézkedések.

4.. Közbeszerzés || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja a 2004/18/EK irányelv és a 2004/17/EK irányelv eredményes végrehajtását és alkalmazását, valamint megfelelő felügyeletét. || – A 2004/18/EK irányelv és a 2004/17/EK irányelv eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – a 2004/18/EK irányelv és a 2004/17/EK irányelv teljes átültetése; – az uniós közbeszerzési törvény végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét szolgáló intézményi intézkedések; – intézkedések, amelyek biztosítják az átláthatóság ellenőrzését és felügyeletét a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárása során, valamint az azokkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatást; – az alapok támogatásainak megvalósításában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló stratégia kidolgozása; – az uniós közbeszerzési törvény végrehajtását és alkalmazását szolgáló igazgatási kapacitások erősítésére vonatkozó intézkedések.

5. Állami támogatás || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását. || – Az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét szolgáló intézményi intézkedések; – az alapok támogatásainak megvalósításában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló stratégia kidolgozása; – az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását szolgáló igazgatási kapacitások erősítésére vonatkozó intézkedések

6. A környezeti hatásvizsgálattal (EIA) és a stratégiai környezeti vizsgálattal (SEA) kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályok || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja az EIA és a SEA vizsgálatokra vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK irányelvvel[75] és a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK irányelvvel[76] összhangban. || – Az uniós környezetvédelmi jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – az EIA és SEA vizsgálatokra vonatkozó irányelvek teljes körű és megfelelő átültetése; – az EIA és SEA vizsgálatokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét szolgáló intézményi intézkedések; – az EIA és SEA vizsgálatokra vonatkozó irányelvek végrehajtásában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló stratégia; – a megfelelő igazgatási kapacitások rendelkezésre állását biztosító intézkedések.

7. Statisztikai rendszerek és eredménymutatók || A programok eredményességének és hatásának felméréséhez szükséges statisztikai rendszer megléte. Az eredmények megvalósítása felé tett előrelépés figyelemmel kíséréséhez és a hatásvizsgálat elvégzéséhez szükséges eredménymutatók hatékony rendszerének megléte. || – Olyan többéves terv van érvényben az adatok időben történő begyűjtésére és összesítésére, amely kiterjed: – a források és a mechanizmusok azonosítására a statisztikai hitelesség biztosítása érdekében; – a közzétételre és a nyilvános hozzáférhetőségre vonatkozó intézkedésekre. – az eredménymutatók olyan hatékony rendszere, amely magában foglalja: – az egyes programokra vonatkozó olyan eredménymutatók kiválasztásának lehetőségét, amelyek az emberek egészsége és fejlődése szempontjából az adott program által finanszírozott szakpolitikai intézkedések alapját képező elemeket mérik; – az említett mutatók célértékeinek meghatározását; – a következő követelmények betartását minden mutató esetében: az adatok megbízhatóak és statisztikailag igazolhatóak, egyértelmű normatív értelmezéssel rendelkeznek, a szakpolitikai elvárásoknak megfelelően alkalmazhatóak, időszerűek és nyilvánosan elérhetőek; – megfelelő eljárások rendelkezésre állását annak biztosítására, hogy a program által finanszírozott műveletek hatékony mutatókat alkalmaznak.

VI. MELLÉKLET

Az alapokból származó támogatásra vonatkozó tájékoztatás és kommunikáció

1.           Műveletek jegyzéke

A 105. cikk (2) bekezdésében említett műveletek jegyzéke tartalmazza, a tagállam legalább egy hivatalos nyelvén, a következő adatmezőket:

– A kedvezményezett neve (csak jogi személyek; természetes személyeket nem kell megnevezni)

– Művelet neve;

– Művelet összefoglalása;

– Művelet megkezdésének időpontja;

– Művelet befejezésének időpontja (a művelet fizikai befejezésének vagy teljes végrehajtásának várható időpontja);

– A művelethez rendelt teljes támogatható kiadás;

– Uniós társfinanszírozási ráta (prioritási tengelyenként);

– Művelet helyszínének postai irányítószáma;

– Ország;

– A művelethez nyújtott támogatási kategória neve;

– A műveletek jegyzéke legutóbbi frissítésének időpontja.

Az adatmezők fejléceit és a műveletek neveit az Európai Unió legalább egy másik hivatalos nyelvén szintén meg kell adni.

2.           Tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések

A tagállam, az irányító hatóság és a kedvezményezettek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak az operatív program keretében támogatott műveletekről e rendelet szerint.

2.1.        A tagállam és az irányító hatóság feladatai

1.           A tagállam és az irányító hatóság biztosítja, hogy a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedéseket a kommunikációs stratégiával összhangban hajtják végre, és hogy ezen intézkedések a lehető legszélesebb körű médialefedettség biztosítását szolgálják különféle kommunikációs formákat és módszereket használva a megfelelő szinten.

2.           A tagállam vagy az irányító hatóság feladata, hogy legalább a következő tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedéseket megszervezze:

(a) nagyszabású tájékoztatási kampányt az operatív program indításáról;

(b) legalább egy nagyszabású tájékoztatási kampányt évente, amely népszerűsíti a finanszírozási lehetőségeket és az alkalmazott stratégiákat, illetve bemutatja az operatív program által elért eredményeket, beleértve adott esetben a főbb projekteket, közös cselekvési terveket és más projekt példákat;

(c) az Európai Unió zászlajának kihelyezését az egyes irányító hatóságok előtt vagy a működésük helyszínén a nyilvánosság számára jól látható helyen;

(d) a műveletek 1. szakasz szerinti jegyzékének elektronikus úton történő nyilvánosságra hozatalát;

(e) példák felsorolását az adott operatív program szerinti műveletekre az egységes honlapon vagy az operatív programnak az egységes honlap portálon keresztül elérhető honlapján; a példákat az Európai Unió valamely széles körben beszélt, az érintett tagállam hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvén kell közzétenni;

(f) az operatív program végrehajtására, többek között a fontosabb eredményekre vonatkozó információk frissítését az egységes honlapon vagy az adott operatív programnak az egységes honlap portálon keresztül elérhető honlapján.

3.           Az irányító hatóság a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések végrehajtásába, a nemzeti törvényekkel és gyakorlattal összhangban, bevonja a következő szerveket:

(a) az 5. cikkben említett partnereket;

(b) az európai tájékoztatási központokat, valamint a Bizottságnak a tagállamban működő képviseleti irodáit;

(c) oktatási és kutatási intézményeket.

Ezen szervek széles körben terjesztik a 105. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában leírt információkat.

2.2.        A kedvezményezettek feladatai

1.           A kedvezményezett az általa hozott valamennyi tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedésben elismeri az alapokból a művelet számára kapott támogatást, a következő módokon:

(a) kihelyezi az EU emblémáját, az Európai Unióra való hivatkozással együtt, a Bizottság által a 105. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási aktusban leírt technikai jellemzőkkel összhangban;

(b) hivatkozást helyez el a műveletet támogató alapra vagy alapokra.

2.           A művelet végrehajtása közben a kedvezményezett a következő módon tájékoztatja a nyilvánosságot az alapoktól kapott támogatásról:

(c) a kedvezményezett saját honlapján, amennyiben van ilyen, rövid leírást közöl a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket és kiemelve az Európai Uniótól kapott pénzügyi támogatást;

(d) a nyilvánosság számára jól látható helyen, például egy épület bejáratánál, legalább egy (minimum A3-as méretű) posztert helyez el, amely tájékoztatást ad a projektről, többek között az Európai Uniótól kapott pénzügyi támogatásról.

3.           Az ESZA által támogatott műveletek esetében, illetve az ERFA és a Kohéziós Alap által támogatott műveletek megfelelő eseteiben, a kedvezményezett biztosítja, hogy a műveletekben résztvevő valamennyi érintett fél tájékoztatást kap a támogatásról.

Minden dokumentumnak, beleértve az ezen műveletekre vonatkozó részvételi vagy egyéb igazolást, tartalmaznia kell egy kijelentést arra nézve, hogy az operatív program végrehajtása az alap vagy alapok támogatásával történt.

4.           Az ERFA vagy a Kohéziós Alap által támogatott művelet végrehajtása során a kedvezményezett, a nyilvánosság számára jól látható helyen, ideiglenes jelleggel nagyméretű hirdetőtáblát helyez el minden olyan műveletre vonatkozóan, amely infrastruktúra vagy építési műveletek finanszírozására vonatkozik, és amely művelet közpénzekből folyósított támogatásának teljes összege meghaladja az 500 000 EUR-t.

5.           Legfeljebb három hónappal a művelet végrehajtása után a kedvezményezett kihelyez egy, a nyilvánosság számára jól látható helyre egy állandó plakettet vagy hirdetőtáblát minden egyes olyan műveletre vonatkozóan, amely megfelel a következő követelményeknek:

(a) a művelet közpénzekből folyósított támogatásának teljes összege meghaladja az 500 000 EUR-t;

(b) a művelet egy fizikai tárgy beszerzésére vagy infrastruktúra finanszírozására vagy építési műveletekre vonatkozik.

A plakettnek vagy hirdetőtáblának közölnie kell a művelet típusát, nevét és célját és azt a Bizottság által a 105. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott technikai jellemzőknek megfelelően kell elkészíteni.

3.           a potenciális kedvezményezettek és a kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések

3.1.        A potenciális kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések

1.           Az irányító hatóság a kommunikációs stratégiával összhangban biztosítja, hogy az operatív program stratégiáját, célkitűzéseit és az Európai Unió és a tagállam által együttesen kínált támogatási lehetőségeket széles körben megismertessék a potenciális kedvezményezettekkel és valamennyi érdekelt féllel, az érintett alapokból kapható pénzügyi támogatás részleteivel együtt.

2.           Az irányító hatóság biztosítja, hogy a potenciális kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak legalább a következőkről:

(a) a kiadások támogathatóságának feltételei, amelyeket teljesíteniük kell annak érdekében, hogy jogosultak legyenek támogatásra az operatív program keretében;

(b) a támogatási kérelmek vizsgálati eljárásainak és a vonatkozó határidőknek a leírása;

(c) a támogatandó műveletek kiválasztási kritériumai;

(d) a nemzeti, regionális vagy helyi szintű kapcsolati pontok, amelyek tájékoztatást tudnak nyújtani az operatív programokról.

(e) arról, hogy a kérelemben javasolni kell olyan kommunikációs tevékenységeket, amelyek arányban állnak a művelet méretével annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák a művelet céljairól és az ahhoz adott EU támogatásról.

3.2.        A kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések

1.           Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezetteket arról, hogy a támogatási kérelem elfogadása azt jelenti, hogy felveszik őket a 105. cikk (2) bekezdése szerint közzétett műveletek jegyzékébe.

2.           Az irányító hatóság tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali segédanyagokat biztosít, beleértve elektronikus formátumú sablonokat, hogy megkönnyítse a kedvezményezettek számára a 2.2. pontban leírt kötelezettségeik teljesítését.

4.           A kommunikációs stratégia elemei

Az irányító hatóság által kidolgozott kommunikációs stratégiának tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:

(a) a megközelítés leírása, beleértve a tagállam vagy az irányító hatóság által hozandó, a potenciális kedvezményezetteket, a kedvezményezetteket, a multiplikátorokat és a szélesebb közönséget megcélzó főbb tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedéseket, figyelembe véve a 105. cikkben leírt célokat;

(b) egy leírást azokról az anyagokról, amelyeket a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető formátumban bocsátanak rendelkezésre;

(c) annak leírása, hogy a kedvezményezettek milyen támogatást kapnak a kommunikációs tevékenységeikhez;

(d) a stratégia végrehajtásának tájékoztató jellegű költségvetése;

(e) a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések végrehajtásáért felelős igazgatási szervek leírása, a személyi erőforrásokkal együtt;

(f) a 2. pontban említett tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedésekkel kapcsolatosan annak a honlapnak vagy honlap portálnak a megjelölése, ahol az adatok találhatók;

(g) annak megjelölése, hogyan értékelendők a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések, tekintettel az átláthatóság, figyelemfelkeltés és ismeretbővítés mértékére a szakpolitika, az operatív programok és műveletek, valamint az alapok és az Európai Unió szerepe terén;

(h) adott esetben, leírás az előző operatív program főbb eredményeinek felhasználásáról;

(i) a végrehajtandó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket tartalmazó éves frissítés.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és Tanács rendelete a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[77]

13. Regionális politika, A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenységek 13 03 (Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és egyéb regionális műveletek); 13 04 Kohéziós Alap

4. Foglalkoztatás és szociális ügyek, A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenységek 04 02 (Európai Szociális Alap)

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

■ A javaslat/kezdeményezés új fellépésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre[78] irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

célja továbbá, hogy hozzájáruljon az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésnek az Európa 2020 stratégia keretében meghatározott célkitűzései – köztük különösen a stratégiában meghatározott kvantitatív kiemelt célok – eléréséhez. Egyedi célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABM/ABB) keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Az ERFA – a tagállamokban zajló beruházások társfinanszírozásával – a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését szolgálja az Európai Unióban, az ESZA pedig a foglalkoztatást, oktatást és társadalmi befogadást támogatja.

A Kohéziós Alap segítséget nyújt a tagállamok részére a közlekedési hálózatokba és a környezetvédelembe való beruházáshoz.

Az Alapok által nyújtott támogatások konkrét célkitűzései a következők:

-        a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése

-         az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása

-        a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EVMA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása

-        az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban;

-        az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása;

-        környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;

-        a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban

-        a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása

-        a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

-        beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén

-        az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek):

13 03: Európai Regionális Fejlesztési Alap és más regionális támogatások

13 04: Kohéziós Alap

04 02: Európai Szociális Alap

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Várható eredmény(ek) és hatás(ok) Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A kohéziós politika európai politikai célkitűzések megvalósításával és a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentésével jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a növekedés és prosperitás az Unió egész területére kiterjedjen.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A Bizottság egy uniós szinten összesíthető, közös kimenetimutató-halmaz használatát javasolja. A közös kimeneti mutatókat az alapokra vonatkozó rendeletek mellékletei tartalmazzák. Az eredménymutatók minden program és minden prioritás esetében kötelezők lesznek. A programok hatásait az Európa 2020 stratégia célkitűzései és célértékei, valamint a GDP- és adott esetben a munkanélküliségi mutatók szerint értékelik.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az Unió előmozdítja a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást. A javaslat meghatározza a kohéziós politika keretét a 2014-2020 közötti következő támogatási időszakra.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az EU fellépését a Szerződés 174. cikkében meghatározott célkitűzések és a szubszidiaritás elve alapozza meg. A fellépési jog alapját az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke képezi, amely kimondja, hogy „[az Unió] előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást”, valamint az EUMSz. 175. cikke, amely kifejezetten előírja az Unió számára, hogy a strukturális alapok révén hajtsa végre ezt a politikát, és az EUMSz. 177. cikke, amely meghatározza a Kohéziós Alap szerepét. Az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap (KA) céljait a 162., 176. és 177. cikkek határozták meg. Az uniós részvételből adódó többletértékről további részleteket a kapcsolódó hatásvizsgálat tartalmaz.

Amint arra az EU költségvetésének felülvizsgálata rámutatott, „az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani”[79]. A jogszabályjavaslat figyelembe veszi a szubszidiaritás elvét, mivel az alapok feladatait a Szerződés határozza meg, a politikát pedig a megosztott irányítás elvének megfelelően, a tagállamok és régióik intézményi hatáskörei tiszteletben tartásával hajtják végre.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A javaslathoz mellékelt hatásvizsgálatban egy összefoglaló található.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Közös stratégiai keretet hoznak létre. Az Európa 2020 célkitűzései és prioritásai alapján egy közös stratégiai keret határozza meg az ERFA, KA, ESZA, EVMA és ETHA beruházási prioritásait, amelyek biztosítják az alapok integrált felhasználását a közös célkitűzések megvalósítása érdekében. A közös stratégiai keret a megfelelő uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való koordinációt szolgáló mechanizmusokat is megállapít.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés hatálya: 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig

– ¨  Pénzügyi hatás: 2014-tól 2023-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

· Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

· azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[80]

¨ Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

· ¨  végrehajtó ügynökségek

· ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[81]

· ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

■ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

.

.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A monitoring rendszer megosztott irányítási rendszeren alapul. Az egyes operatív programokhoz létrehozott monitoringbizottságok és az egyes operatív programokhoz kapcsolódó éves végrehajtási jelentések alkotják a rendszer központi elemét. A monitoringbizottságok évente legalább egy alkalommal üléseznek. A rendszert a Bizottság és a tagállamok közötti éves felülvizsgálati ülések egészítik ki.

Az egyes operatív programokra vonatkozó végrehajtási jelentések mellett 2017-ben és 2019-ben az elért eredményekről jelentések készülnek, amelyek elsősorban a tagállami szinten jelentkező stratégiai kérdésekkel foglalkoznak majd. A Bizottság ezek alapján stratégiai jelentést készít 2017-ben és 2019-ben.

A figyelemmel kísérési és jelentéstételi rendszer kimeneti és eredménymutatókon alapul. A javaslatokban olyan közös mutatóhalmaz kerül meghatározásra, amely alkalmas az információk uniós szintű összesítésére. A végrehajtási időszak kritikus pontjain (2017-ben és 2019-ben) az éves végrehajtási jelentések készítésénél a programok elért eredményeire vonatkozóan további vizsgálati követelményeket is figyelembe vesznek. A figyelemmel kísérési és jelentéstételi rendszer teljes mértékben kihasználja az elektronikus adattovábbítás kínálta lehetőségeket.

Értékelési intézkedéseket kell bevezetni a politika hatékonyságának, eredményességének és hatásának értékelésére, különös tekintettel az EU 2020 kiemelt céljaira és más releváns hatásmutatóra.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

Az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) 2007 óta közli éves jelentésében a kohéziós politika egészének a tranzakciókból merített független, éves, véletlenszerű minta alapján mért becsült hibaarányát minden egyes költségvetési év tekintetében (2006–2009).

A Számvevőszék által a kohéziós politika vonatkozásában feltárt becsült hibaszint az uniós költségvetés többi szakpolitikai csoportjához képest igen magas volt a vizsgált években, és a kiadások 5–10 %-a körül mozgott a jelenlegi programozási időszakra vonatkozóan. A Számvevőszék által ismertetett hibaarányok azonban a tagállamok időközi befizetéseire vonatkoznak, amelyeket a Bizottság még azelőtt visszatérít, hogy a 2007–2013 közötti programokra tervezett valamennyi ellenőrzést végrehajtanák nemzeti és közösségi szinten.

A jelenlegi szabályok szerint, az időközi kifizetéseket az igazoló hatóság igazolja a Bizottság felé, miután elvégezte a kedvezményezettek által bejelentett valamennyi kiadás helyszíni igazgatási ellenőrzését, azonban ez gyakran az alapos helyszíni ellenőrzések vagy az azokat követő ellenőrzési tevékenységek előtt történik. Ez azt jelenti, hogy a többéves finanszírozási intézkedések keretében nemcsak az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzés előtt, hanem azután is végeznek ellenőrzést, és az összes ellenőrzés lezárulta után a fennmaradó hibaarány jelentősen alacsonyabb lehet, mint a Számvevőszék által észlelt hibaarány. Az eddigi tapasztalatok alapján az összes ellenőrzés lezárulta után a fennmaradó hibaarány a programozási időszak végén 2–5 % közötti összegre becsülhető.

A javaslatokban számos tervezett intézkedés szerepel a Bizottság által végrehajtott időközi kifizetésekkel kapcsolatos (az Európai Számvevőszék által jelentett) hibaarány csökkentésére:

1) A Bizottság által eszközölt időközi kifizetések felső határát a tagállamoknak járó összegek 90%-ában állapítják meg, mivel ezen a ponton a nemzeti ellenőrzéseknek még csak egy részére került sor. A fennmaradó egyenleg az éves záróelszámolást követően kerül kifizetésre, amint az irányító hatóság és az ellenőrző hatóság ellenőrzési bizonyítékkal és megalapozott bizonyossággal tud szolgálni. Az Bizottság és az Európai Számvevőszék által észlelt bármely szabálytalanság az irányító hatóság/igazoló hatóság által kiállított éves hitelesített beszámoló átadását követően nettó korrekcióhoz vezet. Ez nagyobb ösztönzést ad a tagállamoknak, hogy a Bizottság felé igazolt kiadásaik szabályszerűségét biztosítsák, a jelenlegi megközelítéshez képest, amely visszatérített pénzösszegek nagyobb újrahasznosítását teszi lehetővé a programok élettartama alatt.

2) Éves záróelszámolás, valamint éves befejezett műveletek vagy kiadások zárásának bevezetése, amely további ösztönzést ad a nemzeti és regionális hatóságoknak, hogy időben minőségellenőrzést végezzenek, tekintettel a számláknak a Bizottság felé történő igazolására. Ez a jelenlegi pénzügyi irányítási rendelkezések megerősítését jelenti, és nagyobb biztosítékot kínál arra, hogy a szabálytalan kiadásokat éves szinten zárják ki a számlákból, és ne csak a programozási időszak végén.

Várható, hogy a fent körvonalazott intézkedések (az új visszatérítési rendszer, az éves záróelszámolás és a Bizottság végleges nettó korrekciója) 5 % alá csökkentik a hibaarányt, és a programok lezárásának végén fennmaradó hiba aránya közelebb lesz az Európai Számvevőszék által alkalmazott 2 %-os lényegességi küszöbhöz.

Ez a becslés azonban a Bizottság és a tagállamok azon képességétől függ, hogy kezelni tudják az alább körvonalazott fő kockázatokat.

A Számvevőszék és a Bizottság által jelentett hibák elemzése az elmúlt öt évben azt mutatja, hogy a feltárt legfontosabb hibák néhány tagállamra, és a programok korlátozott körére koncentrálódnak. Az ellenőrző hatóságok által jelentett statisztikai mintákon alapuló hibaarányok szintén a különböző programok közötti lényeges különbségekről adnak számot, így alátámasztják ezt az elemzést. A javaslat, miszerint az ellenőrzési tevékenységeket és erőforrásokat a magas kockázatú programokra kellene összpontosítani, és arányos ellenőrzési intézkedések alkalmazását kellene lehetővé tenni a hatékony ellenőrzési rendszerekkel rendelkező programokra, hatékonyabban kezelné a fő kockázatokat,és a meglévő ellenőrzési erőforrások hatékonyabb alkalmazásához vezetne mind nemzeti szinten, mind a Bizottság szintjén. Már maga a tény, hogy – az egyes programok állapotának megfelelő – arányos intézkedésekkel járó előnyökből lehet részesülni, ösztönözhet hatékonyabb ellenőrzési intézkedések alkalmazására.

A nemzeti irányító és ellenőrző rendszerek által feltáratlanul hagyott, és így a Számvevőszék által a 2006-2009 közötti években végzett ellenőrzések során azonosított hibák elemzése is a kockázatok nagy koncentrációját mutatja a következő kategóriákban:

Az ERFA és a Kohéziós Alap esetében a közbeszerzéssel kapcsolatos hibák a feltárt számszerűsíthető kumulatív hibák mintegy 41%-át teszik ki. A támogathatósággal kapcsolatos hibák 39%-ot tettek ki és ebbe a kategóriába különböző típusú, többek között a projekt kiválasztásával, a nem támogatható kategóriákba tartozó költségek támogatásával, a támogathatósági időszakon vagy támogathatósági területen kívül eső költségekkel, a társfinanszírozási arányok helytelen kiszámításával, a nem támogatható HÉA támogatásával stb. A nem megfelelő ellenőrzési nyomvonalakból eredő hibák a számszerűsíthető hibák 11%-át teszik ki (ez az arány, a fokozott vezetői ellenőrzések eredményeképpen, idővel csökken), valamint a jövedelemtermelő projektek összetett problémájával összefüggésben előforduló hibák (a bevételeket nem vonták le, vagy helytelenül számították ki, és így a társfinanszírozási arány túl magas lett) az adott időszakban jelentett számszerűsíthető hibák 6%-át teszik ki.

Az ESZA esetében a támogathatósággal kapcsolatos problémák a feltárt számszerűsíthető kumulatív hibák mintegy 58%-át teszik ki, és különösen a támogatásra nem jogosult résztvevők, nem elszámolható közvetlen és közvetett költségek, a támogathatósági időszak után vagy előtt teljesített kifizetések, az átalány formában bejelentett nem elszámolható kiadások, az ösztöndíjak és közsegélyek nem elszámolható költségei, az elszámolható kiadások kiszámítása során nem levont vagy helytelenül kiszámított bevételek, a kifizetett de nem teljesített szolgáltatások és a nem támogatható HÉA területén jelentkeznek. Hitelességi kérdések, amelyek a számszerűsíthető hibák 7%-át teszik ki, a közvetlen és közvetett költségek helytelen felosztásával, a nem megfelelően igazolt rezsiköltségek felosztási módszerével, a kiadások kiszámításakor elkövetett hibákkal, a valós ráfordítások elvének figyelmen kívül hagyásával, a költségek valósnál nagyobb értékben való feltüntetésével, a társfinanszírozási arányok helytelen kiszámításával, és végül a személyi jellegű ráfordítások többszöri feltüntetésével kapcsolatban merülnek fel. Az ellenőrzési nyomvonalakból eredő problémák a hibák 35%-át tették ki, és az alapvető igazoló dokumentumok hiányát takarják, különösen a kedvezményezettek szintjén.

Noha a Bizottság számos intézkedést tesz az érintett tagállamokkal együtt az említett hibák számának csökkentésére, azok várhatóan továbbra is potenciális kockázati területek maradnak a következő, 2014 és 2020 közötti programozási időszakban.

A közbeszerzéssel kapcsolatos hibák jelentik különösképpen a hibák egyik fő forrását, amelyek a becslések szerint hozzávetőlegesen 2–4%-os hibaarányt jelent évente átlagban a jelenlegi programozási időszakra vonatkozóan. A kohéziós politika keretében előterjesztett javaslatok hatékonyabb ellenőrzéseket biztosítanak, azonban ahhoz, hogy a kohéziós politika keretében a hibaarány jelentős csökkenjen, fontos ezeknek a fellépéseknek a közbeszerzési szabályok egyértelműbbé tételével és egyszerűsítésével való kiegészítése. Az ésszerűsített közbeszerzési eljárások hiányában, és amennyiben a közigazgatás és a kedvezményezettek a tagállamokban nem képesek javítani e szabályok végrehajtását, a kohéziós politikára továbbra is rendszeresen hatással lesz a jelenlegi hibaaránynak ez a része. Az közbeszerzésről szóló irányelv jelenlegi felülvizsgálatának ezért alkalmat kell teremtenie a hibák csökkentéséhez való hozzájáruláshoz a kohéziós politika területén, a fent említetteknek megfelelően.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az irányítás és ellenőrzési rendszerek javasolt felépítése fejlődést jelent a 2007-2013 között érvényben lévőhöz képest és megőrzi a jelenlegi időszakban megvalósított funkció legtöbbjét, beleértve az igazgatási és helyszíni ellenőrzéseket, az irányítási és ellenőrzési rendszerek ellenőrzését, valamint a műveletek ellenőrzését. A Bizottság szerepét is fenntartja, valamint a Bizottságnak a megszakításokra és felfüggesztésekre, valamint a pénzügyi korrekciókra vonatkozó lehetőségét.

Az elszámoltathatóság erősítésének érdekében a programhatóságok akkreditációját a folyamatban lévő felülvizsgálatért felelős nemzeti akkreditációs szervnek kellene végeznie. A javaslat rugalmas abból a szempontból, hogy felajánlja a programonként három kulcsfontosságú hatóságból álló jelenlegi struktúra megtartását azokban az esetekben, ahol a jelenlegi rendszer hatékonynak bizonyult. Lehetőséget kínál az irányító és az igazoló hatóságok összevonására is, így csökkentve a résztvevő tagállami hatóságok. A résztvevő szervek számának csökkentése amellett, hogy enyhítene az adminisztratív terheken és elősegítené az erősebb közigazgatási kapacitás kiépítését, lehetővé tenné a felelősségi körök pontosabb megosztását is.

Az ellenőrzéssel összefüggő feladatok költsége (nemzeti és regionális szinten, a Bizottság költségét nem számítva) a becslések szerint a 2007 és 2013 közötti időszakra nyújtott támogatások teljes összegének mintegy 2%-át teszi majd ki[82]. A költségek az ellenőrzés következő területeivel kapcsolatosak: 1 % a nemzeti koordinációból és a programelőkészítésből ered, 82 % a programirányítással, 4 % az igazolással, 13 % az ellenőrzéssel kapcsolatos.

A következő javaslatok növelik az ellenőrzés költségeit:

egy akkreditációt végző szerv létrehozása és működtetése (költségek, amelyeket kiegyenlíthet az irányító és igazoló hatóságok összevonása, amennyiben a tagállamok ezt az opciót választják);

- hitelesített éves beszámolók és éves igazgatási nyilatkozat benyújtása, amely azt jelenti, hogy elvégezték az összes szükséges ellenőrzést a pénzügyi éven belül (amely további igazgatási ráfordítást igényelhet);

- annak szükségessége, hogy az ellenőrző hatóság kiegészítő ellenőrzési tevékenységet végezzen az igazgatási nyilatkozat ellenőrzése érdekében, vagy annak szükségessége, hogy a jelenlegi kötelezettségekhez képest rövidebb időn belül befejezze ellenőrzéseit és auditvéleményt adjon ki.

Vannak azonban olyan javaslatok is, amelyek csökkentik az ellenőrzés költségeit:

- az irányító és igazoló hatóságok összevonásának opciója, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az igazolással kapcsolatos jelenlegi 4%-os költségek jelentős részét megtakarítsák, a jobb igazgatási hatékonyság, a koordináció iránti alacsonyabb igény, valamint az ellenőrzések körének csökkenése miatt;

az egyszerűsített költségek és közös cselekvési tervek alkalmazása, amely csökkenti az adminisztratív költségeket és terheket minden szinten, mind az igazgatás, mind a kedvezményezettek számára;

arányos ellenőrzési intézkedések az igazgatási hitelesítésekre és ellenőrzésekre vonatkozóan;

éves beszámoló, amely csökkenti a dokumentumok ellenőrzési célokra történő megőrzésének költségeit a közigazgatás és a kedvezményezettek számára.

Ezért összességében az várható, hogy a javaslatok az ellenőrzés költségeinek növekedése vagy csökkenése helyett inkább azok új megoszlásához vezetnek (az egész finanszírozott összeg mintegy 2%-os szintjén marad). Az azonban várható, hogy a költségeknek ez az új megoszlása (a funkciók között és az arányos ellenőrzési intézkedések miatt, valamint a tagállamok és a programok között) a kockázatok hatékonyabb csökkenését teszi lehetővé, és így 5 % alatti hibaarányhoz vezet.

A pénzgazdálkodásban végrehajtott változtatásokon, valamint az ellenőrzési intézkedésen felül, amely hozzájárul hibák hatékony észleléséhez és korai kizárásához az elszámolásokból, a javaslat számos területen irányoz elő egyszerűsítést, amely hozzájárul a hibák megelőzéséhez. A fentiek szerint az e területeken javasolt intézkedések a jelen időszakban jelentett hibaarányok 55 %-át kezelnék.

Ezek közé az intézkedések közé az alábbiak tartoznak:

Egyszerűsített költségelszámolás elterjedtebb alkalmazása, amely csökkenti a pénzügyi irányítással, a támogathatósági szabályokkal és az ellenőrzési nyomvonallal összefüggő hibák számát, és amely mind a végrehajtás, mind az ellenőrzés területén a műveletek teljesítményközpontú megközelítését helyezi előtérbe.

- A támogatások tematikus koncentrációjának erősítése, amely révén csökkenthető a sokféle támogatásból és ennek megfelelően a sokféle támogathatósági szabály alkalmazásából eredő hibák száma.

- Egyértelmű szabályok alkalmazása a projektek kiválasztására.

- Egyszerűbb, átalányalapú megközelítés alkalmazása a jövedelemtermelő műveletek esetében, amely csökkenti a műveletek által teremtett bevétel meghatározása és levonása során előforduló hibák kockázatát.

- Az támogathatósági szabályok összehangolása, pontosítása és egyszerűsítése a többi uniós pénzügyi támogatási eszköz tükrében, amely csökkenti a több különböző támogatási forrást igénybe vevő kedvezményezettek által elkövetett hibákat.

- Az elektronikus adatkezelés, illetve az igazgatási szervek és a kedvezményezettek közötti elektronikus adattovábbítás biztosításának kötelezővé tétele, amely alkalmas lehet a dokumentumok nem megfelelő megőrzéséből eredő hibaarány csökkentésére, valamint a kedvezményezettek adminisztratív terheinek egyszerűsítésére.

- A műveletekre vagy kiadásokra vonatkozó éves beszámoló bevezetése, amely a dokumentumok megőrzési idejének lerövidítésével csökkenti az ellenőrzési nyomvonalban rejlő hibákat, és amely megakadályozza a programozási időszak végén az egyszeri beszámoló elkészítésével járó adminisztratív terhek jelentős felhalmozódását.

A fent említett legtöbb egyszerűsítés szintén hozzájárul a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentéséhez, és így a hibakockázatok és az adminisztratív teher egyidejű csökkentését jelenti.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A strukturális alapokkal foglalkozó szolgálatok az OLAF-fal együttműködve kidolgoztak egy közös csalásmegelőzési stratégiát, amely számos, a Bizottság és a tagállamok által végrehajtandó intézkedést irányoz elő a megosztott igazgatás alá tartozó strukturális intézkedésekkel kapcsolatos csalások megelőzésére.

Jelenleg mindkét főigazgatóság a csalással kapcsolatos kockázatokra vonatkozó pontozási modell kialakításán dolgozik, amelyet az érintett irányító hatóságok 116 ESZA és 60 ERFA programra alkalmaznak majd.

A Bizottság csalás elleni stratégiájáról szóló, nemrégiben kiadott közlemény (COM(2011) 376. végleges; 2011. június 24.) üdvözli a legjobb gyakorlatot előmozdító jelenlegi stratégiát, és ahhoz kiegészítő intézkedések bevezetését tervezi, amelyek közül a legfontosabb, hogy a Bizottságnak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó rendeletekről szóló javaslata a tagállamokat hatékony és a csalással kapcsolatosan feltárt kockázatokkal arányos csalás elleni intézkedések bevezetésére kéri fel.

A Bizottság jelenlegi javaslata kifejezett követelményként írja elő a 86. cikk (4) bekezdésének c) pontja alapján az említett intézkedések bevezetését Ez a tagállamokban az alapok kezelésében és ellenőrzésében résztvevő szerveknél még inkább tudatosítja a csalással kapcsolatos éberség jelentőségét, és ezáltal csökkenti a csalással kapcsolatos kockázatokat.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám || diff[83]. || EFTA[84]-országoktól || tagjelölt országokból[85] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

intelligens és inkluzív növekedés (a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új fejezetek) || 04021700 ESZA Konvergencia 04021900 ESZA Regionális versenyképesség 13031600 ERFA Konvergencia 13031800 ERFA Regionális versenyképesség 13031900 ERFA Európai területi együttműködés 13040200 Kohéziós Alap || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek: Nem

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Fejezet………………………………………] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

[…] || [XX.YY.YY.YY] […] || […] || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || szám || Intelligens és inkluzív növekedés

Főigazgatóság: REGIO és EMPL || || || N. év[86] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok (2011. évi árak szerint) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 ||

Új ERFA és ESZA költségvetési tételek || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 37.004,476 || 37.564,774 || 38.023,079 || 38.379,867 || 38.722,325 || 39.021,277 || 39.303,920 || 268.019,718

Kifizetési előirányzatok || (2) || 5.662,072 || 11.297,046 || 21.863,675 || 28.576,824. || 31.789,232 || 36.702,873 || 34.774,287 || 170.666,010

Új KA költségvetési tétel az új Európai összekapcsolódási eszköz költségvetési tételhez történő átcsoportosítás előtt || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 9.482,581 || 9.751,240 || 9.968,903 || 10.138,977 || 10.308,621 || 10.456,512 || 10.595,853 || 70.702,687

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 1.499,397 || 2.821,047 || 5.410,638 || 7.352,290 || 8.652,800 || 9.699,964 || 8.801,732 || 44.237,869

Átcsoportosítás az új Európai összekapcsolódási eszköz költségvetési tételhez || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1b) || 1397,5 || 1401,8 || 1403,8 || 1414,8 || 1440,9 || 1451,3 || 1489,9 || 10 000,0

Kifizetési előirányzatok || (2b) || 4,8 || 903,8 || 1003,8 || 1103,2 || 1129,9 || 1177,6 || 1303,6 || 6 626,7

Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[87] || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

13.01.04.01 – Külső személyi állomány ERFA || || (3) || 3,060 || 3,060 || 3,060 || 3,060 || 3,060 || 3,060 || 3060 || 21,420

13.01.04.03 – Külső személyi állomány KA || || || 1,340 || 1,340 || 1,340 || 1,340 || 1,340 || 1,340 || 1,340 || 9,380

04.01.04.01 – Külső személyi állomány ESZA || || || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 35,000

A korábbi BA-tételek szerinti külső személyi állomány összesen || || || 9,400 || 9,400 || 9,400 || 9,400 || 9,400 || 9,400 || 9,400 || 65,800

EGYÉB IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK A REGIONÁLIS POLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁGTÓL || || || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 93,555

EGYÉB IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK A FOGLALKOZTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁGTÓL || || || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 112,000

A REGI, az EMPL és a MOVE Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 46.525,822 || 47.354,779 || 48.030,747 || 48.557,608 || 49.069,711 || 49.516,554 || 49.938,537 || 338.993,760

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 7.200,235 || 14.156,859 || 27.313,078 || 35.967,879 || 40.480,798 || 46.441,602 || 43.614,784 || 215.175,234

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 46.487,058 || 47.316,014 || 47.991,982 || 48.518,843 || 49.030,946 || 49.477,789 || 49.899,772 || 338722,405

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 38,765 || 38,765 || 38,765 || 38,765 || 38,765 || 38,765 || 38,765 || 271,355

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 46.525,822 || 47.354,779 || 48.030,747 || 48.557,608 || 49.069,711 || 49.516,554 || 49.938,537 || 338.993,760

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || ||

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint: N.A.

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1-4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || ÖSSZESEN

REGIONÁLIS POLITIKAI Főigazgatóság (DG REGIO) ||

Ÿ Humánerőforrás || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 561,309

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 26,600

REGIONÁLIS POLITIKAI Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 83,987 || 83,987 || 83,987 || 83,987 || 83,987 || 83,987 || 83,987 || 587,909

739109 || || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || ÖSSZESEN

FOGLALKOZTATÁSI Főigazgatóság (DG EMPL) ||

Ÿ Humánerőforrás || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 177,800

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

FOGLALKOZTATÁSI Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 177,800

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 109,387 || 109,387 || 109,387 || 109,387 || 109,387 || 109,387 || 109,387 || 765,709

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év[88] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1-5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 46.635,210 || 47.464,166 || 48.140,134 || 48.666,995 || 49.179,098 || 49.625,941 || 50.047,924 || 339.759,469

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

· ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

· ¨  A javaslat az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után: A kohéziós politika végrehajtása megosztott irányítással történik. Míg a stratégiai prioritások meghatározása uniós szinten történik, a tényleges napi irányítási feladatokat nemzeti, regionális és helyi szinten irányító hatóságokra bízzák. A Bizottság közös kimeneti mutatókat javasol, a tényleges kimeneti célszámokra – operatív programjaik részeként – az említett irányító hatóságok tesznek javaslatot, a Bizottság hozzájárulásával. Éppen ezért a kimeneti célok feltüntetése nehézségekbe ütközik a programok kidolgozásának, megtárgyalásának és 2013/2014-ben való jóváhagyásának megtörténtéig.

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[89] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Költség összesen

1. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[90]… || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

.

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

· ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

· ¨  A javaslat az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

REGIONÁLIS POLITIKAI Főigazgatóság (DG REGIO)

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év[91] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás REGIO || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 561,309

Egyéb igazgatási kiadások || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 26,600

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 83,741 || 83,741 || 83,741 || 83,741 || 83,741 || 83,741 || 83,741 || 586,187

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN[92] kívüli előirányzatok[93] || || || || || || || ||

Humánerőforrás REGIO || 4,4 || 4,4 || 4,4 || 4,4 || 4,4 || 4,4 || 4,4 || 30,8

Egyéb igazgatási kiadások || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 93,555

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN kívüli előirányzatok részösszege || 17,765 || 17,765 || 17,765 || 17,765 || 17,765 || 17,765 || 17,765 || 124,355

ÖSSZESEN || 101,506 || 101,506 || 101,506 || 101,506 || 101,506 || 101,506 || 101,506 || 710,542

FOGLALKOZTATÁSI Főigazgatóság (DG EMPL)

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év[94] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 177,800

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 177,800

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN kívüli előirányzatok[95] || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 35,000

Egyéb igazgatási kiadások || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 112,000

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN kívüli előirányzatok részösszege || 21,000 || 21,000 || 21,000 || 21,000 || 21,000 || 21,000 || 21,000 || 147,000

ÖSSZESEN || 46,400 || 46,400 || 46,400 || 46,400 || 46,400 || 46,400 || 46,400 || 324,800

ÖSSZESEN || 148,933 || 148,933 || 148,933 || 148,933 || 148,933 || 148,933 || 148,933 || 1.042,531

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

· ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

· ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár: A n. évnél jelzett számadatok 2011-re vonatkoznak.

REGIONÁLIS POLITIKAI Főigazgatóság (DG REGIO)

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) REGIO ||

13 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 606 || 606 || 606 || 606 || 606 || 606 || 606

13 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

13 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben)[96]: REGIO ||

13 01 02 01 (AC, INT, SNE a teljes keretből) || 48 || 48 || 48 || 48 || 48 || 48 || 48

13 02 02 (AC, INT, JED, LA és SNE a küldöttségeknél) || || || || || || ||

13 01 04 01 [97] || - a központban[98] || 56 || 56 || 56 || 56 || 56 || 56 || 56

- a küldöttségeknél || || || || || || ||

13 01 04 03 [99] || - a központban[100] || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25

- a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, INT, SNE közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 735 || 735 || 735 || 735 || 735 || 735 || 735

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Részvétel az XXX tagállamban létesítendő programokra és/vagy projektekre vonatkozó javaslatok vizsgálatában, az azokkal kapcsolatos tárgyalásokban, módosításában és/vagy jóváhagyásuk előkészítésében. Részvétel a jóváhagyott programok/projektek végrehajtásának irányításában, figyelemmel kísérésében és értékelésében. Az XXX programra vonatkozó szabályoknak való megfelelés biztosítása.

Külső személyzet || Ugyanaz és/vagy igazgatási támogatás

FOGLALKOZTATÁSI Főigazgatóság (DG EMPL)

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni, tizedesjegyek nélkül

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

04 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) (200 álláshely, egységenkénti költség: 127 000 €) || 200 || 200 || 200 || 200 || 200 || 200 || 200

 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

(közvetett kutatás) || || || || || || ||

 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben)[101] ||

 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || ||

 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

04 01 04 01 [102] || - a központban[103] || 93 || 93 || 93 || 93 || 93 || 93 || 93

- a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, INT, SNE közvetett kutatásban) || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, INT, SNE – közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb xx 01 04 02) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 293 || 293 || 293 || 293 || 293 || 293 || 293

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

· ¨  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a következő többéves pénzügyi kerettel.

· ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

· ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[104].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

· A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

· ¨ A javaslat/kezdeményezés előirányozza, hogy az európai támogatáshoz társ-finanszírozás szükséges. A pontos összeg nem meghatározható. A rendelet a regionális fejlettségi szint szerint differenciáltan határozza meg a legmagasabb társ-finanszírozási arányokat (v.ö. a javasolt rendelet 73. cikke):

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || megerősítendő ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

· ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

· ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[105]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Jogcímcsoport …. || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[…]

[1]               HL C …, … o.

[2]               HL C …, … o.

[3]               HL C …, … o.

[4]               HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[5]               HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

[6]               HL L 209., 1997.8.2.., 1. o.

[7]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[8]               HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

[9]              

[10]            

[11]            

[12]             HL L , , . o.

[13]            

[14]            

[15]            

[16]             HL L 191., 2010.7.23., 28. o.

[17]             HL L 308., 2010.11.24., 46. o.

[18]             HL L 379., 2006.12.28., 5. o.

[19]             HL L 337., 2007.12.21., 35. o.

[20]             HL L 193., 2007.7.25., 6. o.

[21]             HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[22]             HL L 210., 2006.7.31., 19. o.

[23]             HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

[24]             HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

[25]             HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

[26]             Lásd az Európa 2020 stratégia általános célkitűzéseit.

[27]             HL L 197., 2001.7.21., 30. o.

[28]             HL…

[29]             HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

[30]             A Számlák Európai Rendszerének (ESA) meghatározása szerint, amelyet mind a 27 tagállam megküldött a stabilitási és konvergencia programjában.

[31]             Magyarázat : Az államháztartási szektor főleg központi, állami és helyi kormányzati egységekből áll, valamint az ezen egységek által létrehozott és ellenőrzött társadalombiztosítási alapokból. Ezenkívül tartalmaz nem piacra termelő non-profit szervezeteket, amelyeket a kormányzati egységek vagy társadalombiztosítási alapok ellenőriznek, illetve főleg azok finanszírozzák őket.

[32]             HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

[33]             COM(2011) 809 végleges

[34]             COM(2011) 234 végleges

[35]             HL L 290., 2010.11.6. 39–48. o. : a Bizottság 2010/670/EU határozata (2010. november 3.) a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására irányuló kereskedelmi demonstrációs projekteknek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjeinek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott kereskedelmi rendszere keretében történő finanszírozására vonatkozó kritériumok és intézkedések meghatározásáról (2010/670/EU) HL L 275., 2003.10.25., 32–46. o.

[36]             COM(2011) 874 végleges

[37]             COM(2011) 788 végleges

[38]             COM(2011) 609 végleges

[39]             COM(2011) 665 végleges.

[40]             Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé, COM (2011) 144 végleges.

[41]             COM(2011) 838 végleges; COM(2011) 839 végleges; COM (2011) 837 végleges.

[42]             Az ECOFIN Tanács által 2010. szeptember 7-én elfogadottak szerint.

[43]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió (COM(2010) 546 végleges, 2010.10.6.) A 24/25. vállalás és az I. melléklet: „Értékelési eszköz: A jól működő nemzeti és regionális szintű kutatási és innovációs rendszerek jellemzői”. a Versenyképességi Tanács következtetései: Következtetések az Innovatív Unióról (17165/10 sz. dok. (2010.11.26.)).

[44]          A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend (COM(2010)245 végleges/2 (2010.8.26.)); Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A digitális menetrend eredménytáblája (SEC(2011) 708, 2011.5.31.). A Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsnak az Európai Digitális Menetrendre vonatkozó következtetései (10130/10 sz. dok. (2010. május 26.)).

[45]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend (COM(2010)245 végleges/2 (2010.8.26.)); Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A digitális menetrend eredménytáblája (SEC(2011) 708, 2011.5.31.).

[46]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Gondolkozz előbb kicsiben!” - Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (COM(2008) 394 (2008.6.23.)); a Versenyképességi Tanács következtetései: „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” (16788/08. sz. dokumentum, 2008.12.1.); A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata (COM(2008) 78 végleges (2011.2.23.)); a Versenyképességi Tanács következtetései: Következtetések az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról (10975/11. sz. dokumentum, 2011.5.30.).

[47]             HL L 48., 2011.2.23., 1. o.

[48]             HL L 153., 2010.6.18., 13. o.

[49]             HL L 140., 2009.6.5., 136. o.

[50]             HL L 114., 2006.4.27., 64. o.

[51]             HL L 52., 2004.2.21., 50. o.

[52]             HL L 140., 2009.6.5., 16. o.

[53]             A Bel- és Igazságügyi Tanács következtetései; 2011. április 11-12: Az európai kockázatfelmérés és katasztrófavédelem továbbfejlesztésére vonatkozó következtetések;

[54]             HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

[55]             HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

[56]             HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

[57]             A Tanács 2010/707/EU határozata (2010. október 21.), HL L 308., 2010.11.24., 46. o.

[58]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Gondolkozz előbb kicsiben!” - Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (COM(2008) 394 (2008.6.23.)); a Versenyképességi Tanács következtetései: „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” (16788/08. sz. dokumentum, 2008.12.1.); A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata (COM(2008) 78 végleges (2011.2.23.)); a Versenyképességi Tanács következtetései: Következtetések az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról (10975/11. sz. dokumentum, 2011.5.30.).

[59]             A Tanács 2010/410/EU ajánlása (2010. július 13.), HL L 191., 2010.7.23., 28.o.

[60]             Amennyiben olyan ország-specifikus tanácsi ajánlás van érvényben, amely közvetlenül vonatkozik az ezen feltételrendszert érintő rendelkezésre, akkor a teljesítés értékelésének figyelembe kell vennie az ország-specifikus tanácsi ajánlás végrehajtásában elért eredmények értékelését.

[61]             Az e szakaszban leírt összes elemre vonatkozó határidők a program végrehajtási időszakában lejárhatnak.

[62]             Amennyiben olyan ország-specifikus tanácsi ajánlás van érvényben, amely közvetlenül vonatkozik az ezen feltételrendszert érintő rendelkezésre, akkor a teljesítés értékelésének figyelembe kell vennie az ország-specifikus tanácsi ajánlás végrehajtásában elért eredmények értékelését.

[63]             Az e szakaszban említett összes elem elérésére vonatkozó határidők a program végrehajtási időszakában lejárhatnak.

[64]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Közös elkötelezettség a foglalkoztatásért – COM(2009) 257. végleges.

[65]             HL C 191., 2011.7.1., 1. o.

[66]             COM (2011) 567 végleges.

[67]             A Tanács következtetései (2009. május 12.) az európai oktatási és képzési együttműködés stratégiai keretéről („ET 2020”) (119/C 119/02)

[68]             A Bizottság ajánlása (2008. október 3.) a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről (HL L 307., 2008.11.18., 11. o.).

[69]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának: A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig. COM(2011) 173.

[70]             Amennyiben olyan ország-specifikus tanácsi ajánlás van érvényben, amely közvetlenül vonatkozik az ezen feltételrendszert érintő rendelkezésre, akkor a teljesítés értékelésének figyelembe kell vennie az ország-specifikus tanácsi ajánlás végrehajtásában elért eredmények értékelését.

[71]             Az e szakaszban említett összes elem elérésére vonatkozó határidők a program végrehajtási időszakára lejárhatnak.

[72]             HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

[73]             HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

[74]             HL L 23, 2010.1.27., 35. o.: A Tanács határozata (2009. november 26.) a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek Európai Közösség által történő megkötéséről.

[75]             HL L 175., 1985.7.5., 40. o.

[76]             HL L 197., 2001.7.21., 30. o.

[77]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[78]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[79]             COM(2010) 700., 2010.10.19.

[80]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[81]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[82]             A “Regionális kormányzás a globalizáció összefüggésében: kormányzási mechanizmusok és adminisztratív költségek felülvizsgálata. Az ERFA és a Kohéziós Alap által támogatott műveletek végrehajtásának a tagállami hatóságokra nehezedő igazgatási terhei és költségei” című tanulmány (2010).

[83]             diff. = differenciált előirányzat / nem diff. = nem differenciált előirányzat

[84]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[85]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[86]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[87]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[88]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[89]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[90]             Az 1.4.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

[91]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[92]             A korábban BA-tételekből finanszírozott külső személyzet, amely a humánerőforrásra vonatkozó 2011-es végleges felosztáson alapul, beleértve a külső személyzetet a központban és a küldöttségeken.

[93]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[94]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[95]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[96]             AC= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti alkalmazott; JED= küldetésen lévő fiatal szakértő; LA= helyi alkalmazott; SNE= nemzeti szakértő;

[97]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[98]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[99]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[100]            Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[101]            AC= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti alkalmazott; JED= küldetésen lévő fiatal szakértő; LA= helyi alkalmazott; SNE= nemzeti szakértő;

[102]            Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[103]            Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[104]            Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[105]            A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.