INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

· A javaslat okai és céljai

2011 eleje óta a jordán gazdaságot érzékenyen érintették az arab tavasszal összefüggő belföldi fejlemények és a régióban – mindenekelőtt a szomszédos Egyiptomban és Szíriában – folytatódó politikai nyugtalanság. A korábbinál kedvezőtlenebb globális gazdasági környezetben a jordán politikai átmenet komoly terhet jelentett a külső egyensúlyra és az államháztartásra egyaránt. A visszaeső idegenforgalmi bevételek és a beáramló közvetlen külföldi befektetések csökkenése, a nemzetközi energiaárak emelkedése és az Egyiptomból érkező földgázszállítások ismétlődő zavarai, amelyek következtében Jordániának más, drágább tüzelőanyaggal kellett ellátnia villamos erőműveit, visszafogták a növekedést és számottevően rontották a fizetési mérleg és az államháztartás egyenlegét. Emellett a szíriai válság eszkalálódása is érzékenyen érintette az országot, elsősorban a menekültek beáramlásán és ennek költségvetési vonzatain keresztül. Jóllehet Jordánia – részben az általa végrehajtott jelentős költségvetési konszolidációnak és a külföldi pénzügyi támogatásoknak köszönhetően – mindmáig sikeresen megőrizte makrogazdasági stabilitását, komoly fizetésimérleg- és finanszírozási kihívásokkal néz szembe.

Az ország nemzetközi tartalékainak 2012 első felében bekövetkező hirtelen visszaesését tapasztalva a jordán hatóságok 2012 augusztusában 2 milliárd USD értékű (Jordánia kvótájának 800%-át kitevő) 36 hónapos készenléti hitelmegállapodást (SBA) kötöttek a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

A rosszabbodó gazdasági helyzetre és kilátásokra tekintettel a jordán kormány 2012 decemberében 200 millió EUR makroszintű pénzügyi támogatást kért az Európai Uniótól. A Bizottság legfeljebb 180 millió EUR összegű középtávú hitel formájában a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról szóló javaslatot kíván az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni. A javasolt jogalap az EUMSZ 212. cikke.

Az Unió által biztosított makroszintű pénzügyi támogatás hozzájárul Jordánia 2013-ban és 2014-ben az IMF-programmal összefüggésben megmaradt külső finanszírozási igényének fedezéséhez. A támogatás elősegíti továbbá az arab tavasz tartósabb gazdasági következményeinek és a jordán energiaszektort ért külső sokkoknak a kezelését. Az uniós hitel csökkentené a jordán gazdaság rövid távú fizetésimérleg- és államháztartási kockázatait, és elősegítené az IMF és a Világbank által jóváhagyott kiigazítási és reformprogramok, valamint azon reformok végrehajtását, amelyeket az EU költségvetés-támogatási műveletei – így például „A partnerség, a reformok és az inkluzív növekedés támogatása” elnevezésű program (SPRING) által finanszírozott 40 millió EUR-s jó kormányzási és fejlesztési szerződés – keretében hagytak jóvá.

A javasolt pénzügyi támogatás a szociális háló megerősítésével párhuzamosan (amelyre egyebek mellett az energiatámogatási rendszer reformja következtében a háztartásoknál jelentkező többletkiadásokat kompenzáló, tavaly novemberben bevezetett készpénztranszferrendszer célzottabb alkalmazása révén kerülne sor) elősegítené az államháztartás igazgatásának fejlesztésére és az adóreformra irányuló lépéseket, a szabályozási és beruházási környezet javítására irányuló intézkedéseket és a munkanélküliség csökkentését és – mindenekelőtt a nők körében – a munkaerő-piaci részvétel előmozdítását célzó reformokat.

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás összhangban van az Unió által az EU–Jordánia munkacsoport 2012. februári ülésén a jordán hatóságoknak tett politikai és pénzügyi ígéreteivel. Összhangban van emellett a deauville-i G8-csúcstalálkozón javasolt új dél-mediterrán partnerség céljaival és az európai szomszédságpolitika törekvéseivel. A támogatás egyúttal azt is jelezné a régió többi országa felé, hogy az EU kész segíteni azokat az országokat, amelyek –Jordániához hasonlóan – nehéz gazdasági helyzetük ellenére a politikai reformok útjára léptek.

Ebben a helyzetben a Bizottság úgy véli, hogy a javasolt összegű és típusú makroszintű pénzügyi támogatás politikai és gazdasági feltételei biztosítottak.

· Háttér-információk

Az arab tavasszal kapcsolatos regionális és politikai konfliktusok, valamint és a kedvezőtlenebb regionális és globális gazdasági környezet miatt Jordánia 2011 óta rosszabbodó gazdasági feltételekkel kénytelen szembenézni. E körülmények negatívan hatottak a gazdasági növekedés két legfontosabb mozgatórugójára: az idegenforgalmi bevételekre és a közvetlen külföldi befektetésekre. Emellett az Egyiptomból érkező gázszállítások ismétlődő zavarai arra kényszerítették a jordán kormányt, hogy a földgáz behozatalát drágább olajimporttal pótolja, ami jelentősen növelte a behozatali költségeket[1]. E külső sokkok nyomán számottevő államháztartási és külső egyensúlytalanságok keletkeztek.

Ilyen körülmények között a megelőző markáns, 2000 és 2009 között évente átlagosan 6,5%-os GDP növekedés, amely részben a kedvező külső környezet eredménye volt, 2011-re jelentősen, 2,6%-ra mérséklődött. 2012 első felében a GDP némileg gyorsabban, 2,9%-kal nőtt, ami az idegenforgalmi bevételek növekedésének volt köszönhető, amely ellensúlyozta a bányászat és az építőipar gyenge teljesítményét. Az előrejelzések szerint 2013-ban az energiatermelésbe és a banki ágazatba irányuló közvetlen befektetések növekedése támogathatja a GDP növekedését, amely ezzel együtt is viszonylag visszafogott marad majd (3% körüli).

A belföldi üzemanyagár- és villamosenergiaár-emelések hatását részben tompította a belföldi kereslet visszaesése, amelyek eredőjeként 2012-ben mérsékelten nőtt az infláció: az áremelkedés üteme a 2011. évi 4,5% után 2012 egésze tekintetében átlagosan 4,8%-ot tett ki. 2013-ban a becslések szerint átlagosan 6,1% lesz az infláció, részben a várható energiaár-kiigazítások hatásaként. 2011 közepe óta az ország a jordániai dinárban denominált eszközök vonzerejének megőrzése érdekében restriktívebb monetáris politikát követ. A jelenlegi rögzített árfolyam-politika (USA-dollárhoz való rögzítés) elősegítette az inflációs várakozások lehorgonyzását.

2011 eleje óta az említett sokkok következtében jelentősen romlott az ország külső egyensúlyi helyzete. A folyó fizetési mérleg (vissza nem térítendő támogatásokat is tartalmazó) hiánya a GDP 2010-ben mért 7,1%-áról (támogatások nélkül 11,3%) 2011-re 12%-ra (19%) nőtt, részben az import értékének 16,6%-os növekedése miatt. 2012 végére a hiány 17%-ra (20,6%) emelkedett, annak ellenére, hogy az idegenforgalmi bevételek (jórészt az arab országokból érkező látogatóknak köszönhetően) 15,3%-kal, a külföldről átutalt munkajövedelmek pedig 3,5%-kal nőttek. Az előrejelzések alapján ugyanakkor a folyó fizetési mérleg támogatások nélküli hiánya 2013-ban 12,1%-ra csökken az export gyorsabb növekedése és az egyiptomi földgázszállítások normalizálódása nyomán. A közvetlen külföldi befektetések mérlegének 2011-ben és 2012-ben mért hiánya tovább rontotta a külső pozíciót. E két évben Jordánia jórészt az Öböl-menti Együttműködési Tanács országai és a Bretton Woods-i intézmények által nyújtott külföldi támogatásokból és nemzetközi tartalékainak mozgósításából fedezte finanszírozási szükségletét. Utóbbiak 2011-ben 14%-kal 10,7 milliárd USD-ra, 2012 végére pedig – az év során folyamatosan zuhanva – 5,2 milliárd USD-ra apadtak (alig haladva meg az ország háromhavi importját).

Az államháztartás helyzetét a 2011-ben elfogadott szociális kiadási csomagok, a drágább energiaimport költségvetésre gyakorolt hatásai és a gazdasági növekedés lassulása rontották. A vissza nem térítendő támogatásokat nem tartalmazó költségvetési hiány a GDP 2010-ben mért 7,7%-áról 2011-re 11,7%-ra nőtt, miközben az államadósság a GDP 2010 végi 67,1%-áról 2011 végére 70,7%-ra emelkedett. Jóllehet a februárban elfogadott 2012. évi költségvetés jelentős kiigazítást tartalmazott 2011-hez képest, az év közepére világossá vált, hogy ez nem lesz megvalósítható a vártnál jóval magasabb üzemanyag-támogatások, a köztisztviselői reform eredményezte béremelések, a tervezettnél magasabb nyugdíj- és egészségügyi kiadások, valamint a Szíriából érkező menekültek elszállásolásával és a számukra biztosított orvosi ellátással kapcsolatos kiadások miatt[2]. Az adósságpálya fenntarthatóságának biztosítása és a külső pénzáramlások esetleges negatív fejleményeinek enyhítése érdekében a kormány 2012 májusában a GDP 3,4%-át kitevő további költségvetési kiigazításra szánta el magát. Ennek célja a 2012. évi deficit mintegy 1,5 százalékpontos csökkentése volt (a GDP 10,7%-ára, támogatások nélkül).

A GDP 2,9%-át kitevő kiadási oldali konszolidációs intézkedések a következőket tartalmazták: a 95-ös oktánszámú benzinre, a sugárhajtómű-üzemanyagra és a nehéz tüzelőolajra vonatkozó támogatások megszüntetése; a 90-es oktánszámú benzinre vonatkozó támogatások 13%-os csökkentése; a dízelüzemanyag árának 6%-os emelése; valamint a tőkeberuházások és a folyó kiadások csökkentése. A GDP 0,4%-nak megfelelő bevételi oldali konszolidációs intézkedések között található egyebek mellett a mobiltelefonok és a klímaberendezések értékesítésére kivetett adó, a személygépkocsik, repülőjegyek, szeszes italok és dohánytermékek adójának emelése, és egyes adókedvezmények megszüntetése.

2012. szeptember elején a kormány 6%-os adót vetett ki a dízelüzemanyagra, és megszüntette a 90-es oktánszámú benzin támogatását. Ezt az intézkedést azonban, amely az IMF-programban meghatározott egyik strukturális követelmény, a jordán király kezdetben felfüggesztette. A 90-es oktánszámú benzin liberalizációjára végül november közepén került sor (a dízelüzemanyagra, a kerozinra és a háztartási gázárakra vonatkozó dotációk felszámolásával együtt), teljes mértékben összhangban az IMF-program által előírt strukturális árkiigazítási követelménnyel. Bár az intézkedések november közepén jelentős társadalmi tiltakozást váltottak ki, a kormány kitartott mellettük.

Amint azt a Bizottság és a jordán hatóságok közötti, a gazdasági reformról folytatott tavaly októberi párbeszéd során a felek hangsúlyozták, Jordánia jelentős előrelépést ért el a reform számos területén. Ide tartozik az energiaárak kiigazítása, az energiaellátás diverzifikálására irányuló tervek kidolgozása, a nők munkaerő-piaci részvételének bővítése, a kkv-k hitelhez jutásának támogatása és a jövedelemadózásra, a PPP-kre és a társadalombiztosítási reformra vonatkozó jogalkotási javaslatok benyújtása a parlamentnek. A szerkezeti reform előtt azonban még számos kihívás áll. Jó néhány jogalkotási javaslat parlamenti elfogadásának folyamata megakadt, és a parlament feloszlatása és a 2013. január végi parlamenti választások kiírása tovább késleltette ezek elfogadását.

Mint említettük, az IMF igazgatótanácsa 2012. augusztus 3-án az ország kvótájának 800%-át kitevő, 2 milliárd USD összegű 36 hónapos készenléti hitelmegállapodást (SBA) hagyott jóvá Jordánia számára. A kifizetések nagy hányada a programidőszak elejére ütemezett: a megállapodás szerint a kvóta 300%-át (a 800%-ból) az első két részletben fizetik ki (a második részlet kifizetésére a program első felülvizsgálatának lezárását követően kerül sor). A program a növekedés élénkítésére és a külső sokkoknak való kitettség csökkentésére irányuló intézkedéseket irányoz elő. Céljai között szerepel mindenekelőtt az energiatámogatási rendszer reformja, a NEPCO rentabilitásának biztosítása és az energiaellátás diverzifikálásának elősegítése. Az államháztartási szektor konszolidálását emellett az adórendszer ésszerűsítése, az adóigazgatás színvonalának javítása és a kiadások lefaragása szolgálná. 2013-ra a program további jelentős kiigazítási intézkedéseket irányoz elő. Ide tartozik a dízelüzemanyag- és a kerozinárak emelése, az adókedvezmények csökkentése és esetlegesen a jövedéki adók növelése. Ezek célja a támogatások nélkül számolt államháztartási hiány a GDP 9,3%-ára (támogatásokkal 5,5%-ára) történő csökkentése 2013-ban.

A legutóbbi IMF-előrejelzések alapján a külső finanszírozás hiánya az IMF-programidőszak (2013–2015) egészét tekintve 5,9 milliárd USD lesz; ez alapvetően a folyó mérleg számottevő (ámbár időben csökkenő) hiányát és a nemzetközi devizatartalékok újjáépítésének szükségességét jelzi. Tekintettel arra, hogy a tartalékok szintje már 2012 végén kritikusan alacsony volt (amint említettük, épphogy meghaladta a minimumkövetelményként megállapított háromhavi import mértékét), és figyelemmel arra, hogy Jordánia fizetési mérlege rendkívül érzékeny maradt a külső sokkokra, mindenekelőtt az egyiptomi gázszállítások további zavaraira és a régióban végbemenő politikai folyamatokra, az IMF-program a hivatalos tartalékok jelentős mértékű feltöltését tűzi ki célul. A készenléti hitelmegállapodás alapján folyósított összegeket és a Világbank fejlesztési hitelét (DPL) nem számítva Jordánia külső finanszírozási hiánya 4,1 milliárd USD-t tesz ki e hároméves időszakban, amelyet más támogatók fedeznek (az Öböl-menti Együttműködési Tanács országai, az Egyesült Államok, az EU, Franciaország és Japán). A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás a még meglévő külső finanszírozási rés 4,4%-ának felelne meg.

· Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Nincsenek.

· Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Az EU régóta szoros kapcsolatokat ápol Jordániával, elismerve az ország régióban játszott stabilizáló szerepét, kölcsönös gazdasági és pénzügyi kapcsolatait. Az EU és Jordánia közötti szerződéses kapcsolatok alapja a 2002. májusi társulási megállapodás, amely liberalizálja a két fél közötti kereskedelmet, és előirányozza kétoldalú politikai párbeszéd és gazdasági együttműködés megerősítését. További lökést adott a kétoldalú kapcsolatoknak az EU szomszédságpolitikája, illetve az annak keretében 2005-ben elfogadott első, majd az azt 2010-ben felváltó második ötéves cselekvési terv, amely kijelöli a legfontosabb politikai és gazdasági reformokat, és előmozdítja az Unióval megvalósítandó szabályozásbeli konvergenciát. Emellett Jordánia az első olyan földközi-tengeri partnerország, amellyel az EU technikai tárgyalásai a „kiemelt státusz” biztosításához vezettek. Az ország ezenkívül tagja az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésnek. Számottevőek Jordánia és az EU gazdasági kapcsolatai is. 2011-ben az EU volt Jordánia legfontosabb partnere az import tekintetében (20,1%), noha az export tekintetében csak a hetedik helyen állt. Jordániának az Unió egységes piacába történő szorosabb integrálása érdekében az EU felajánlotta Jordániának a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség (DCFTA) létrehozásához vezető tárgyalások lehetőségét.

Összességében megállapítható, hogy míg Jordánia teljes körű demokratikus átalakulása nem mentes nehézségektől, és megvalósítását jelentős mértékű bizonytalanságok övezik, az ország komoly lépéseket tett a politikai és gazdasági reform útján, és az EU-val fenntartott kétoldalú kapcsolatai szilárd alapokon nyugszanak.

Az arab tavasz kezdete óta az EU számos alkalommal kinyilvánította a jordán gazdasági és politikai reformfolyamat támogatása iránti elkötelezettségét. Ez volt a fő üzenete az EU–Jordánia munkacsoport 2012 februárjában, Ammanban tartott első ülésének is.

A makroszintű pénzügyi támogatásról szóló javaslat összhangban áll a jordániai gazdasági és politikai átmenet támogatására irányuló uniós elkötelezettséggel. Összhangban áll továbbá a makroszintű pénzügyi támogatásról szóló 2002. évi tanácsi következtetésekben és az azt kísérő, a Tanács elnöke által a Bizottság elnökének címzett levélben előírt, a makroszintű pénzügyi támogatásokra vonatkozó iránymutatásokkal. A Bizottság javaslatát kísérő szolgálati munkadokumentumban részletesebben kifejtetteknek megfelelően a javaslat összhangban van különösen a következő elvekkel: kivételes jelleg, politikai előfeltételek, kiegészítő jelleg, feltételesség és pénzügyi fegyelem.

A makroszintű pénzügyi támogatási művelet időtartama alatt a Bizottság továbbra is nyomon követi és értékeli majd e kritériumok megvalósulását és különösen – az Európai Külügyi Szolgálattal szoros együttműködésben – a politikai előfeltételek teljesítését.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

· Konzultáció az érdekelt felekkel

A makroszintű pénzügyi támogatás a Jordánia gazdasági stabilizálására és helyreállítási programjára irányuló nemzetközi támogatás szerves részét képezi. A makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló jelen javaslat előkészítése során a Bizottság szolgálatai egyeztettek a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, mely intézmények jelentős pénzügyi támogatási programokat működtetnek Jordániában. A Bizottság a makroszintű pénzügyi támogatásról szóló javaslat benyújtása előtt a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságban konzultált az uniós tagállamokkal. A Bizottság a jordán hatóságokkal is rendszeresen egyeztetett.

· Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság külső szakértők közreműködésével működési értékelést végez majd a jordán államháztartási rendszer és adminisztratív eljárások minőségéről és megbízhatóságáról.

· Hatásvizsgálat

A makroszintű pénzügyi támogatás és a hozzá csatolt gazdasági kiigazítási és reformprogram elősegíti Jordánia rövid távú finanszírozási igényének kielégítését, miközben támogatja a középtávú fizetési mérleg és költségvetési fenntarthatóság megerősítésére, valamint a fenntartható növekedés fokozására irányuló, az IMF-fel kötött megállapodás szerinti szakpolitikai intézkedéseket. A makroszintű pénzügyi támogatás mindenekelőtt elősegíti az államháztartás-irányítás hatékonyságának és átláthatóságának javítását, előmozdítja a hatékonyabb adóbehajtást és az adórendszer fokozottabb progresszivitását célzó fiskális reformokat, támogatja a szociális védőháló megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, elősegíti a munkanélküliség csökkentését és az aktivitási ráta különösen a nők tekintetében történő növelését célzó munkaerő-piaci reformok megvalósítását, és ösztönzi a kereskedelmi és befektetési szabályozási környezet javítására irányuló intézkedések elfogadását.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· A javaslat összefoglalása

Az Európai Unió középtávú hitel formájában legfeljebb összesen 180 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújt Jordániának. A támogatás hozzájárul Jordániának az Európai Bizottság által az IMF becslései alapján megállapított, 2013–14 tekintetében fennmaradó külső finanszírozási igénye fedezéséhez.

A támogatás a tervek szerint két részletben kerül folyósításra oly módon, hogy tekintettel a finanszírozási igény sürgősségére, lehetőség legyen a támogatás jelentősebb részének korai teljesítésére. Az első részlet folyósítására várhatóan 2013 második felében kerül sor. A második, számos szakpolitikai intézkedéstől függő részlet folyósítása 2014 első felében történhet meg. A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összeegyeztethető, csalás és egyéb szabálytalanságok elleni speciális rendelkezések alkalmazandók.

A makroszintű pénzügyi támogatásoknál szokásos módon a folyósítások feltétele az IMF-hitelmegállapodás (SBA) keretében végzett program-felülvizsgálat sikere. Emellett a Bizottság és a jordán hatóságok egyetértési megállapodás keretében konkrét strukturálisreform-intézkedésekről állapodnak meg. A Bizottság az általános makrogazdasági irányítás és a fenntartható növekedés feltételeinek javítását célzó strukturális reformokat tűzi ki célul (pl. az államháztartás-irányítás átláthatóságának és hatékonyságának javítása, fiskális reformok, a szociális védőháló megerősítésére irányuló reformok, munkaerő-piaci reformok és a kereskedelmi és befektetési szabályozási környezet javítására irányuló reformok).

Azt a döntést, miszerint a javasolt támogatás egésze hitel formájában nyújtandó, a jordán gazdaság egy főre jutó jövedelemben mért fejlettségi szintje és államadósság-mutatói indokolják. Összhangban van e döntés a Világbank és az IMF Jordániával kapcsolatos gyakorlatával is. Jordánia ugyanis nem jogosult sem a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), sem az IMF Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató Alapja (PRGT) által nyújtott kedvezményes finanszírozásra.

· Jogalap

A javaslat jogalapja az EUMSZ 212. cikke.

· A szubszidiaritás elve

A javaslat az EU megosztott hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elve azért alkalmazandó, mert a Jordánia rövid távú makrogazdasági stabilitásának helyreállítására irányuló célkitűzést a tagállamok nem tudják egyedül kielégítően megvalósítani, és ezért az az Európai Unió által jobban megvalósítható. Ennek fő okát a nemzeti költségvetési korlátok jelentik, valamint az, hogy a támogatás mértékének és hatékonyságának maximalizálása érdekében szükség van a támogatók közötti erőteljes koordinációra.

· Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének: a rövid távú makrogazdasági stabilitás célkitűzésének eléréséhez szükséges minimumkövetelményekre szorítkozik, és nem lépi túl a célhoz szükséges mértéket.

A támogatás összege – az IMF által az SBA-megállapodás keretében készített becslések alapján végzett bizottsági számítások szerint – a 2013–2015 közötti időszakban fennmaradó finanszírozási rés 4,4%-ának felel meg. Ez megfelel a makroszintű pénzügyi támogatási műveletekre vonatkozó tehermegosztással kapcsolatos standard szabályoknak. Tekintve, hogy Jordániának egyéb kétoldalú és multilaterális támogatók és hitelezők is ígértek támogatást, a tehermegosztás megfelelő szintűnek tekinthető az EU részéről.

· A jogi aktus típusának megválasztása

Más jogi aktus nem volna megfelelő, mert egy makroszintű pénzügyi támogatási eszközről szóló keretrendelet hiányában csupán az EUMSZ 212. cikke szerinti eseti európai parlamenti és tanácsi határozatok e támogatás megfelelő jogi eszközei.

E makrogazdasági célkitűzések eléréséhez projektfinanszírozás vagy technikai segítségnyújtás nem lenne megfelelő vagy kielégítő. A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a külső pénzügyi teher enyhítése és a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása és a strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A makrogazdasági és strukturális politikák megfelelő keretének létrehozásához való hozzájárulás révén a makroszintű pénzügyi támogatás növelheti a más, szűkebb fókuszú uniós pénzügyi eszközök keretében Jordániában finanszírozott fellépések hatékonyságát.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A tervezett támogatást hitel formájában nyújtaná az Unió, és annak finanszírozására a Bizottság az Unió nevében hitelt venne fel. A támogatás költségvetést terhelő költsége a kifizetett összegek 9%-át kitevő összegnek az uniós külső hitelnyújtási műveletek biztosítását szolgáló Garanciaalapban történő elhelyezése, a 01 04 01 04 költségvetési jogcímből („a Garanciaalap feltöltése”). Feltételezve, hogy a hitel első részletének kifizetésére 2013-ban kerül sor 100 millió EUR összegben, a második, 80 millió EUR nagyságú részletet pedig 2014-ben fizeti ki az EU, a Garanciaalap működtetésére irányadó szabályok szerint az alap feltöltésére a 2015–16-os költségvetésben kerül sor.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

· Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A javaslat szerint a makroszintű pénzügyi támogatás az egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított két évig áll rendelkezésre.

2013/0128 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[3],

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében[4],

mivel:

(1)       Az Európai Unió (a továbbiakban: EU, Unió) és a Jordán Hásimita Királyság (a továbbiakban: Jordánia) közötti kapcsolatok az európai szomszédságpolitika keretén belül fejlődnek. Az Európai Közösségek és tagállamaik és Jordánia között megkötött társulási megállapodás 2002 májusában lépett hatályba. A kétoldalú politikai párbeszéd és gazdasági együttműködés az európai szomszédságpolitikai cselekvési tervek keretében fejlődött tovább, amelyek közül a legutóbbi a 2010–2015 közötti időszakra vonatkozik. 2010-ben az Unió „kiemelt státuszt” biztosított a Jordániával folytatott partnerségnek; ez a státusz a két fél közötti együttműködés kibővítésével jár.

(2)       2010 vége óta a jordán gazdaságot érzékenyen érintették a dél-mediterrán térségben lejátszódott, „arab tavasz” néven ismert események és a régióban – mindenekelőtt a szomszédos Egyiptomban és Szíriában – tapasztalható, folytatódó politikai nyugtalanság. A korábbinál kedvezőtlenebb globális gazdasági környezetben az Egyiptomból érkező földgázszállítások ismétlődő zavarai, amelyek következtében Jordániának más, drágább tüzelőanyaggal kellett ellátnia villamos erőműveit, valamint a Szíriából érkező menekültek beáramlása számottevően rontották a külső egyensúlyt és az államháztartás egyenlegét.

(3)       Az arab tavasz kezdete óta az EU számos alkalommal kinyilvánította a jordán gazdasági és politikai reformfolyamat támogatása iránti elkötelezettségét. Ezt az elkötelezettséget az EU–Jordánia Társulási Tanács 10. ülésének 2012. december végi következtetései is megerősítették.

(4)       Jordánia a politikai reformok útjára lépett, amely út egyik jelentős állomásaként a jordán parlament 2011 szeptemberében több mint 40 ponton módosította az alkotmányt. Ez a lépés a demokratikus rendszer teljes kiépítése felé vezető folyamat fontos mérföldkövét jelentette. A jordániai reformfolyamat uniós politikai és gazdasági támogatása összhangban van az európai szomszédságpolitika keretében folytatott uniós dél-mediterrán politikával.

(5)       2012 augusztusában a jordán hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1364 millió SDR összegű hároméves készenléti hitelmegállapodást írtak alá Jordánia gazdasági kiigazítási és reformprogramjának támogatása céljából.

(6)       Rendes együttműködési programja keretében az Unió 293 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott a jordán politikai és gazdasági reformfolyamat támogatása céljából a 2011–2013 közötti időszakra. Emellett Jordánia 2012-ben „A partnerség, a reformok és az inkluzív növekedés támogatása” elnevezésű program (SPRING) keretében 70 millió EUR támogatásban, a szíriai menekültek ellátásának céljából pedig 10 millió EUR humanitárius támogatásban részesült az Uniótól.

(7)       2012 decemberében a gazdasági helyzet és a kilátások romlására tekintettel Jordánia makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól.

(8)       Tekintettel egyrészt arra, hogy az IMF-től és a Világbanktól származó makrogazdasági támogatás figyelembevételét követően Jordánia fizetési mérlegében továbbra is marad finanszírozási rés, másrészt arra, hogy Jordánia külső pénzügyi pozíciója sérülékeny a külső sokkhatásokkal szemben, aminek következtében megfelelő szinten kell tartani a devizatartalékokat, a jelenlegi rendkívüli körülmények között Jordánia kérelmére megfelelő válasznak tekinthető a makroszintű pénzügyi támogatás odaítélése. A Jordániának nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás támogatja az ország gazdasági stabilizációját és szerkezetireform-programját, és kiegészíti az IMF-hitelmegállapodás keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(9)       Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak nem csupán kiegészítenie kell az IMF és a Világbank programjait és forrásait, hanem biztosítania kell az uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós politikák különféle területein hozott intézkedésekkel.

(10)     Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás sajátos célja a jordán államháztartás-igazgatási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció előmozdítását célzó szerkezeti reformok elősegítése. A Bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell ezen célkitűzések teljesítését.

(11)     Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó feltételeknek tükrözniük kell az Unió Jordániával ápolt kapcsolatainak kulcsfontosságú elveit és céljait.

(12)     Az Unió ezen pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából elő kell írni, hogy Jordánia hozzon megfelelő intézkedéseket a támogatáshoz kapcsolódó csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Ugyancsak rendelkezni kell a Bizottság által végrehajtandó megfelelő ellenőrzésekről és az Európai Számvevőszék által végrehajtandó megfelelő pénzügyi ellenőrzésekről.

(13)     Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást képező összeg felszabadítása a költségvetési hatóság hatáskörének sérelme nélkül történik.

(14)     A támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak biztosítására, hogy az Európai Parlament és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság nyomon követhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell e testületeket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(15)     E határozat egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[5] megfelelően kell gyakorolni. Tekintve, hogy jelentős összegű és ezért potenciálisan jelentős hatást kifejtő támogatásról van szó, a 182/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően indokolt a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)          Jordánia gazdasági stabilizációjának és reformjainak támogatása céljából az Unió legfeljebb 180 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújt Jordániának. A támogatás hozzájárul Jordánia a jelenlegi IMF-programban azonosított fizetésimérleg-szüklégleteinek fedezéséhez.

(2)          Az Unió a makroszintű pénzügyi támogatás teljes összegét hitel formájában bocsátja Jordánia rendelkezésére. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges források biztosítása és azok Jordániának történő továbbhitelezése céljából az Unió nevében a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől hitelt vegyen fel. A hitel maximális futamideje 15 év.

(3)          Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság irányítja az IMF és Jordánia közötti megállapodásokban és egyetértési megállapodásokban foglaltakkal, valamint az EU–Jordánia társulási megállapodásban és az európai szomszédságpolitika keretében létrejött, 2010–2015-ös EU–Jordánia cselekvési tervben megállapított főbb reformelvekkel és -célokkal összhangban lévő módon. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot az uniós makroszintű pénzügyi támogatás irányításával kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.

(4)          Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 2. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított két évig áll rendelkezésre.

2. cikk

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – a 6. cikk (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően – megállapodjon Jordánia hatóságaival a teljesítésre vonatkozó időkeretet is tartalmazó egyetértési megállapodásba (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás) foglalandó, az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekről. E gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeknek összhangban kell lenniük az 1. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal. E feltételek mindenekelőtt a jordániai államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozását célozzák, egyebek mellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználásával összefüggésben. Az e célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket a Bizottság rendszeresen nyomon követi.

(2)          A támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és a jordán hatóságok között kötendő hitelmegállapodásban kell meghatározni.

(3)          Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása során a Bizottság felügyeli a támogatás tekintetében alkalmazandó jordán pénzügyi megállapodások, igazgatási eljárások, külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát és a jóváhagyott időkeret betartását.

(4)          A Bizottság rendszeres időközönként meggyőződik arról, hogy Jordánia gazdaságpolitikája összhangban van-e az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célkitűzéseivel, és hogy kellőképpen teljesülnek-e a megállapodás szerinti gazdaságpolitikai feltételek. Ennek során a Bizottság szorosan együttműködik az IMF-fel és a Világbankkal, és szükség esetén a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal.

3. cikk

(1)          A (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésétől függően a Bizottság a Jordániának nyújtott uniós pénzügyi támogatást két részletben bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek nagyságát az egyetértési megállapodás határozza meg.

(2)          A Bizottság az IMF-program kielégítő végrehajtásától és az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek teljesítésétől függően dönt a részletek felszabadításáról. A második részlet folyósítására legkorábban három hónappal az első részlet felszabadítása után kerülhet sor.

(3)          Az európai uniós pénzeszközöket a Jordán Központi Banknak kell folyósítani. Az egyetértési megállapodásban meghatározandó előírásoktól függően – ideértve a fennmaradó költségvetési finanszírozási igény megerősítését is – az uniós pénzeszközök átutalhatók a jordán pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára.

4. cikk

(1)          Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteket euróban, egyazon értéknap alkalmazásával kell végrehajtani, és az Unió ezek során nem vállalhat a lejárati transzformációhoz kapcsolódó kockázatot, árfolyam- vagy kamatkockázatot vagy más kereskedelmi kockázatot.

(2)          Amennyiben Jordánia kéri, a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a hitelfeltételek tartalmazzanak előtörlesztési rendelkezést. Az előtörlesztési rendelkezésnek össze kell kapcsolódnia a Bizottság hitelfelvételi műveleteinek feltételei közé felvett megfelelő rendelkezéssel.

(3)          Jordánia kérésére és amennyiben a körülmények lehetővé teszik a hitel kamatlábának csökkentését, a Bizottság részben vagy egészben refinanszírozhatja eredeti hitelét, vagy átalakíthatja a megfelelő pénzügyi feltételeket. A refinanszírozási vagy átalakítási műveleteket az (1) bekezdésben megállapított feltételekkel összhangban kell elvégezni, és azok nem eredményezhetik az adott hitel átlagos futamidejének kiterjesztését vagy a refinanszírozás vagy átalakítás napján fennálló tőkeösszeg növekedését.

(4)          Az e határozat szerinti hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekhez közvetlenül kapcsolódó, az Unió részéről felmerülő összes költséget Jordánia viseli.

(5)          A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot a (2) és (3) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.

5. cikk

(1)          Az uniós pénzügyi támogatás végrehajtása az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel[6] és végrehajtási szabályaival[7] összhangban történik.

(2)          A jordán hatóságokkal kötendő egyetértési megállapodás és hitelmegállapodás rendelkezik a Jordánia által a támogatáshoz kapcsolódó csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában meghozandó megfelelő intézkedésekről. A pénzösszegek kezelése és felszabadítása átláthatóságának növelése érdekében az egyetértési megállapodás és a hitelmegállapodás rendelkezik továbbá a Bizottság – beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt – általi ellenőrzésről is, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat is. Ezen dokumentumok emellett rendelkeznek a Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzésekről is, beleértve adott esetben a helyszíni ellenőrzéseket is.

6. cikk

(1)          A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)          Az e bekezdésre történő hivatkozások esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

7. cikk

(1)          A Bizottság minden év június 30-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e határozat előző évi végrehajtásáról, illetve annak értékeléséről szóló jelentést. A jelentés megvilágítja az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, Jordánia aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletei felszabadítására vonatkozó határozatai közötti összefüggést.

(2)          Az 1. cikk (4) bekezdésében említett rendelkezésre állási időszak lejárta után legkésőbb két évvel a Bizottság utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

8. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzések

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Makroszintű pénzügyi támogatás a Jordán Hásimita Királyság számára

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[8]

Szakpolitikai terület:    01. cím – Gazdasági és pénzügyek

Tevékenység: 03 – Nemzetközi gazdasági és pénzügyek

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

„A jólét elősegítése az Európai Unión kívül”

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (ECFIN) kapcsolódó tevékenységének fő területei:

1. Az európai szomszédságpolitika végrehajtásának elősegítése a gazdasági elemzés mélyítése és a cselekvési tervek gazdasági szempontjaival kapcsolatos szakpolitikai párbeszéd és tanácsadás megerősítése révén.

2. A partner harmadik országoknak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás kidolgozása, figyelemmel kísérése és végrehajtása az érintett nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködve.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

3. sz. meghatározott célkitűzés: „harmadik országoknak fizetésimérleg-problémáik megoldásához és külső adósságállományuk fenntarthatóságának visszaállításához nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás”

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek): nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok, globális irányítás.

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A javasolt támogatás egy a Jordán Hásimita Királyságnak (Jordánia) euróban nyújtandó 180 millió EUR összegű uniós hitel, amely az ország fenntarthatóbb fizetésimérleg-helyezetének kialakításához kíván hozzájárulni. A támogatás, amely két részletben folyósítandó, a Jordániában a belföldi és regionális konfliktusok következtében kialakult gazdasági és szociális problémák megoldását segíti. A támogatás előmozdítja továbbá a fenntartható gazdasági növekedés fokozására és az államháztartás irányításának javítására irányuló strukturális reformokat.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

A hatóságoknak rendszeresen jelentést kell készíteniük meghatározott teljesítménymutatókról a Bizottság szolgálatai részére, és a támogatás második részletének folyósítása előtt átfogó jelentést kell benyújtaniuk az egyeztetett szakpolitikai feltételek teljesítéséről.

A pénzügyi folyamatok és a Jordániában ezen művelet előkészítése céljából végrehajtott igazgatási eljárások működési értékelését követően a Bizottság szolgálatai folytatják az államháztartás irányításának nyomon követését. Az Európai Unió Jordániai Küldöttsége emellett rendszeresen beszámol a támogatás nyomon követése szempontjából lényeges kérdésekről. A Bizottság szolgálatai szoros kapcsolatban maradnak az IMF-fel és a Világbankkal annak érdekében, hogy építhessenek a két szervezet Jordániában folytatott tevékenységeiből eredő információkra.

A javasolt jogalkotási határozat rendelkezik a makroszintű pénzügyi támogatási művelet végrehajtásának értékelését tartalmazó, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett éves jelentésről. A végrehajtási időszak leteltét követő két éven belül független utólagos értékelésre is sor kerül majd.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A támogatás folyósítása a Jordánia és az IMF közötti készenléti hitelmegállapodás kielégítő végrehajtásától függ. Emellett a Bizottság megállapodik a jordán hatóságokkal azokról, az egyetértési megállapodásban felsorolandó konkrét szakpolitikai feltételekről, amelyeket a második részlet Bizottság általi felszabadítása előtt teljesíteni kell.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás segít Jordániának abban, hogy megbirkózzon a belföldi és regionális konfliktusok okozta gazdasági sokk hatásaival, és ezáltal hozzájárul majd a makrogazdasági stabilitás, a gazdasági reformok és a politikai előrelépés ösztönzéséhez. Azáltal, hogy kiegészíti a nemzetközi pénzügyi intézmények, az EU és más donorok által rendelkezésre bocsátott forrásokat, a támogatás hozzájárul a válság után a nemzetközi donorközösség által egyeztetett pénzügyi támogatási csomag általános hatékonyságához.

A javasolt program egyúttal erősíteni fogja a kormány reformok iránti elkötelezettségét, és az Unióval ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzésének igényét. Ez az eredmény többek között a támogatás folyósításának megfelelő feltételessége révén érhető el. Szélesebb összefüggésben a program azt jelzi a régió többi országa felé, hogy az EU, akárcsak Jordániát, kész támogatni azokat az országokat, amelyek nehéz gazdasági helyzetük ellenére egyértelműen a politikai reformok útjára lépnek.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

2004 óta összesen 15 utólagos értékelésre került sor makroszintű pénzügyi támogatási műveletekkel kapcsolatban. Az értékelésekből kiderült, hogy a makroszintű pénzügyi támogatások a fogadó országban, ha mérsékelten és közvetve is, de hozzájárulnak a külső fenntarthatóság javításához, a makrogazdasági stabilitáshoz és a szerkezeti reformok megvalósításához. E támogatások a legtöbb esetben pozitív hatással voltak a kedvezményezett ország fizetési mérlegére, és hozzájárultak a költségvetés terheinek enyhítéséhez. Emellett valamelyest hozzájárultak a gazdasági növekedéshez is.

1.5.4.     Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Jordánia tekintetében az EU a fő donorok egyike. Rendes együttműködési programja keretében az Unió 293 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott a jordán politikai és gazdasági reformfolyamat támogatása céljából a 2011–2013 közötti időszakra. Emellett Jordánia 2011-ben a SPRING-program keretében 70 millió EUR támogatásban, a szíriai menekültek ellátásának céljából pedig 10 millió EUR humanitárius támogatásban részesült az Uniótól.

A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása és a strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A makroszintű pénzügyi támogatás nem nyújt rendszeres támogatást, és nem is a kedvezményezett ország gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására szolgál. A makroszintű pénzügyi támogatást meg kell szüntetni, amint a külső pénzügyi helyzet újra fenntartható pályára került. Ezt követően a támogatást felváltják az Unió rendes együttműködési támogatási eszközei.

A makroszintű pénzügyi támogatás emellett kiegészíti a nemzetközi pénzügyi intézmények beavatkozásait, mindenekelőtt az IMF készenléti hitelmegállapodása által támogatott kiigazítási és reformprogramot és a Világbank fejlesztési hitelét.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

X A javaslat/kezdeményezés a határozat a 1. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az egyetértési megállapodás hatálybalépésétől számított két évig hatályos

X Pénzügyi hatás: 2013-től 2016-ig

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[9]

X Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

E támogatás makrogazdasági jellegű és összeegyeztethető az IMF által támogatott gazdasági programmal. A fellépésnek a Bizottság szolgálatai által végzett nyomon követése a készenléti hitelmegállapodás, valamint a jordán hatóságokkal megkötendő egyetértési megállapodásban egyeztetett konkrét reformintézkedések végrehajtásában elért haladás alapján történik (lásd még az 1.4.4. pontot).

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A makroszintű pénzügyi támogatáshoz támogatáskezelési, szakpolitikai és politikai kockázatok kapcsolódnak.

Fennáll annak a kockázata, hogy a makroszintű pénzügyi támogatást, amely nem meghatározott kiadásokhoz kötött, csalárd módon használják fel. Általános tekintetben ez a kockázat olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint a központi banki és pénzügyminisztériumi irányítási rendszerek minősége és a belső és külső pénzügyi ellenőrzési képességek megfelelő mivolta.

A művelet egy további fontos kockázata a régióban, mindenekelőtt Szíriában tapasztalható gazdasági és politikai bizonytalanságból adódik, amely közvetlenül kihat a jordán gazdaságra. A legfőbb belső kockázatot a politikai és gazdasági reformfolyamat nehézségeivel összefüggő instabilitás jelenti. A nemzetközi közösség által támogatott stabilizációs és reformintézkedések, egyebek mellett a javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelet maradéktalan végrehajtását alááshatja a társadalmi elégedetlenség.

Emellett Jordániának komoly károkat okozhatnak az egyiptomi földgázszállítások esetleges újabb zavarai. Végül kockázatot jelent az európai és globális gazdasági környezet esetleges romlása és a nemzetközi energia- és élelmiszerárak emelkedése.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A makroszintű pénzügyi támogatás a Bizottság, beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

2.2.3.     Az ellenőrzések költsége és haszna és a megfelelési problémák várható aránya

A Bizottságot terhelő, az ellenőrzési és kontrolleljárásokkal összefüggő alapvető költségelemeket, valamint a pénzügyi és igazgatási folyamatoknak a támogatási műveletet megelőzően elvégzett működési értékeléséhez kapcsolódó költségeket a 3.2.1. táblázatban ismertetjük. Emellett az Európai Számvevőszék számára és az esetleges OLAF-beavatkozással kapcsolatban is költségek merülnek fel. A működési értékelés során nem csak a források esetleges helytelen felhasználásával kapcsolatos kockázatok mérhetők fel, de az értékelés járulékos előnyeként hasznos információ nyerhető az államháztartás-irányítás területén szükséges reformokról is, amelyeket a támogatási művelethez kapcsolódó szakpolitikai feltételrendszerben tükrözhetnek. A megfelelési problémák várható aránya tekintetében megállapítható, hogy a meg nem felelés kockázata (azaz a hitel vissza nem fizetésének vagy a források helytelen felhasználásának kockázata) a makroszintű pénzügyi támogatási eszközökre vonatkozó eddigi tapasztalatok alapján alacsonynak tekinthető.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A csalárd felhasználás kockázatának csökkentését számos intézkedés szolgálja.

Először is a Jordániának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás javasolt jogalapja csalást megelőző intézkedésekről is rendelkezik. Ezeket az intézkedéseket az egyetértési megállapodás és a hitelmegállapodás az ellenőrzésre, a csalás megelőzésére, a pénzügyi ellenőrzésre és a csalás vagy korrupció esetén a források visszafizettetésére vonatkozó rendelkezésekkel egészíti ki. A tervek szerint a támogatás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése érdekében számos konkrét szakpolitikai feltétel kapcsolódik majd a támogatáshoz, elsősorban az államháztartás irányításának területén.

Másodszor az egyetértési megállapodásról szóló megegyezés előtt a Bizottság szolgálatai az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló költségvetési rendeletben megállapított követelmények teljesítése érdekében megfelelően felhatalmazott külső szakértők támogatásával működési értékelés során ellenőrzik a jordán pénzügyminisztérium és központi bank pénzügyi folyamatait és igazgatási eljárásait. Az irányítási rendszerekre, a pénzeszközök kezelésére és kontrolljára, az informatikai rendszerek biztonságára, a belső és külső pénzügyi ellenőrzési képességékre, valamint a központi bank függetlenségére is kiterjedő értékelés eredményeként a Bizottság megállapítja, megfelelőek-e Jordániában a makroszintű pénzügyi támogatás hatékony és eredményes kezelésének keretei. Az értékelés fényében a nemzeti hatóságokkal egyetértésben a pénzeszközök kezelésére vonatkozó speciális eljárások írhatók elő a kedvezményezettek számára. A támogatást egy a Jordán Központi Banknál erre a célra létrehozott számlára folyósítja az Unió.

Végül a makroszintű pénzügyi támogatás a Bizottság – beleértve az OLAF-ot – és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi költségvetési tételek

01 03 02: Makroszintű pénzügyi támogatás

01 04 01 14 – A garanciaalap feltöltése

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………...……….] || Diff./nem diff.[10] || EFTA-országoktól[11] || tagjelölt országoktól[12] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

4 || 01 03 02: Makroszintű pénzügyi támogatás || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4 || 01 04 01 14 A garanciaalap feltöltése || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

01 04 01 04 – A harmadik országok makroszintű pénzügyi támogatása céljából felvett uniós kölcsönökre vonatkozó európai uniós garancia. A külső fellépésekre képzett garanciaalapot a garanciaalapról szóló módosított rendelettel összhangban kell feltölteni. E rendeletnek megfelelően a hitel az év végén kintlevő összegen alapul. Az n. év kezdetén a feltöltés összegét a célösszeg és az alap n-1. év végén meglévő nettó eszközállományának különbségeként számítják. A feltöltés összege az n. évben kerül be az n+1. év előzetes költségvetésébe, és azt ténylegesen az n+1. év elején fizetik ki egy ügylettel a garanciaalap feltöltésére vonatkozó költségvetési sorból (01 04 01 14). Ennek eredményeként az n-1. év végén az alap feltöltésének számításakor a ténylegesen folyósított összeg 9%-át (legfeljebb 16,2 millió EUR) veszik figyelembe a célösszegben.

A hitelre vonatkozó költségvetési garanciát jelző költségvetési tételt („p.m.”) csak a garancia tényleges lehívása esetén aktiválják. A költségvetési garanciát várhatóan nem hívják le.

¨¨Létrehozandó új költségvetési tételek: nem alkalmazandó.

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 4 || || [Megnevezés: Az EU mint globális partner]

DG: <ECFIN> || || || Év 2013[13] || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || ||

01 04 01 14 – A garanciaalap feltöltése || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || 9 || 7,2 || 16,2

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || 9 || 7,2 || 16,2

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[14] (működési értékelés és utólagos értékelés) || || || || ||

01 03 02. költségvetési tétel || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3) || 0,05 || || 0,15 || || 0,20

|| Kifizetési előirányzatok || (3a) || 0,05 || || 0,05 || 0,10 || 0,20

Az ECFIN Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 0,05 || || 9,15 || 7,2 || 16,4

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 0,05 || || 9,05 || 7,3 || 16,4

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 0,05 || || 9,15 || 7,2 || 16,4

Kifizetési előirányzatok || (5) || 0,05 || || 9,05 || 7,3 || 16,4

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 0,05 || || 9,15 || 7,2 || 16,4

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 0,05 || || 9,05 || 7,3 || 16,4

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || || „Igazgatási kiadások”

|| || || Év 2013 || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: <…….> ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,040 || 0,028 || 0,021 || 0,016 || 0,105

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,025 || 0,015 || || || 0,040

Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,065 || 0,043 || 0,021 || 0,016 || 0,145

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,065 || 0,043 || 0,021 || 0,016 || 0,145

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || Év 2013[15] || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,115 || 0,043 || 9,171 || 7,216 || 16,545

Kifizetési előirányzatok || 0,115 || 0,043 || 9,071 || 7,316 || 16,545

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || Év 2013 || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || ÖSSZESEN ||

||

Típus[16] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség ||

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[17] || || || || || || || || || || ||

– Teljesítés 1 || Működési értékelés || || 1 || 0,05 || || || || || || || 1 || 0,05 ||

– Teljesítés 2 || Utólagos értékelés || || || || || || 1 || 0,15 || || || 1 || 0,15 ||

– Teljesítés 3 || A garanciaalap feltöltése || || || || || || 1 || 9 || 1 || 7,2 || 2 || 16,2 ||

1. konkrét célkitűzés részösszege || 1 || 0,05 || || || 2 || 10,5 || 1 || 7,2 || 4 || 17,75 ||

ÖSSZKÖLTSÉG || 1 || 0,05 || || || 2 || 10,5 || 1 || 7,2 || 4 || 17,75 ||

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| Év 2013[18] || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,040 || 0,028 || 0,021 || 0,016 || || || || 0,105

Egyéb igazgatási kiadások || 0,025 || 0,015 || || || || || || 0,040

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,065 || 0,043 || 0,021 || 0,016 || || || || 0,145

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[19] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0,065 || 0,043 || 0,021 || 0,016 || || || || 0,145

A szükséges igazgatási előirányzatoknak az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy a főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. 3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

|| Év 2013 || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

01 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 0,15 || 0,12 || 0,08 || 0,05 || || ||

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyzet teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[20]

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 0,25 || 0,16 || 0,14 || 0,12 || || ||

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy[21] || – a központokban || || || || || || ||

– a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0,40 || 0,28 || 0,22 || 0,17 || || ||

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzetátcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || A művelet felügyelete és irányítása, a hitelmegállapodás felülvizsgálati jelentéseinek elfogadása, missziók vezetése és a feltételességnek való megfelelés értékelése.

Külső személyzet || A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság D2 csoportjában egy kirendelt nemzeti szakértő közvetlenül részt vesz az egyetértési megállapodás előkészítésében, kapcsolatot tart a hatóságokkal és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, a működési értékelés és az utólagos értékelés vonatkozásában kapcsolatot tart külső szakértőkkel, felülvizsgálati missziókat végez, és a támogatás irányításával kapcsolatos bizottság szolgálati jelentéseket és bizottsági eljárásokat készít elő.

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

X       A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

[1]               Bár január közepén az egyiptomi gázszállítások csaknem kétéves korlátozott üzemet követően időlegesen visszaálltak a korábban megszokott szintre (napi 6,8 millió köbméter, a 2012 nagy részében mért átlagos 1,1 millió köbméter után), újabban újra a megszokott mennyiség egyharmadára csökkentette Egyiptom a szállításokat, aminek következtében kiújultak az ország biztonságos energiaellátásával kapcsolatos aggodalmak. Ráadásul a földgázszállítási szerződés újratárgyalása során Egyiptom hozzávetőlegesen megháromszorozta az árat.

[2]               Jordániát súlyosan érinti a folytatódó szíriai menekültválság. Jordánia a szíriai menekültek első számú célországa (2013 januárjában 180 000 menekült tartózkodott az országban), és a menekültek száma itt nő a leggyorsabban a régióban (naponta mintegy 1000 szíriai állampolgár lépi át a jordán határt). Történik mindez akkor, amikor a jordán gazdaság amúgy is súlyos víz- és villamosenergia-hiánnyal küzd. A szíriai konfliktus kitörése óta a szír menekültek ellátására fordított költségvetési források a becslések szerint meghaladták a 600 millió EUR-t (Jordánia GDP-jének mintegy 3%-át).

[3]               HL C […]., […], […]. o.

[4]               Az Európai Parlament 2012. …-i álláspontja és a Tanács 2012. …-i határozata.

[5]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[6]               HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[7]               HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

[8]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[9]               Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[10]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[11]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[12]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[13]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[14]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[15]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[16]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[17]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[18]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[19]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[20]             AC= szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[21]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső személyzetre vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).