INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A világűrbe telepített rendszerek olyan alkalmazások széles körét teszik lehetővé, amelyek alapvető szerepet játszanak mindennapi életünkben (tévé, internet vagy földrajzi helymeghatározás), a gazdaság kulcsterületei számára létfontosságúak és hozzájárulnak biztonságunkhoz. A világűrbe telepített alkalmazások és az azokból származtatott szolgáltatások az űrkutatással együtt kritikussá váltak az uniós szakpolitikák – mint például a környezetvédelmi, az éghajlat-változási és a tengerpolitika, a fejlesztéspolitika, az agrárpolitika és a biztonsági vonatkozású politikák, többek között a közös kül- és biztonságpolitika/közös biztonság- és védelempolitika – végrehajtása, illetve a műszaki haladás, az ipari innováció és a versenyképesség előmozdítása szempontjából.

Mivel egyre inkább támaszkodunk a világűrbe telepített szolgáltatásokra, társadalmunk számára létfontosságúvá vált, hogy meg tudjuk védeni az űrinfrastruktúrát. Az űrinfrastruktúrák akár csak részleges üzemszünete is jelentős következményekkel járhat a gazdasági tevékenységek megfelelő működésére és polgáraink biztonságára nézve, valamint hátrányosan befolyásolná a sürgősségi segélyszolgálatok működését.

Mindemellett az űrinfrastruktúrákat egyre növekvő mértékben fenyegeti az űrjárművek ütközésének veszélye, és még inkább az űrjárművek és az űrszemét ütközése. Tény, hogy mára bizonyos űrben végzett tevékenységek fenntarthatósága szempontjából az űrszemét jelenti a legkomolyabb fenyegetést.

Az összeütközés veszélyének csökkentése érdekében azonosítani kell és meg kell figyelni a műholdakat és az űrszemetet, fel kell jegyezni a helyzetüket, és nyomon kell követni a mozgásukat (pályájukat), ha felmerül egy lehetséges ütközés kockázata, hogy riasztani lehessen a műholdak üzemeltetőit, hogy módosítsák a műhold pályáját. Ez a tevékenység más néven az űrmegfigyelés és nyomon követés (SST), amely napjainkban leginkább földfelszínre telepített érzékelőkkel, pl. teleszkópokkal és radarokkal történik.

Léteznek olyan további intézkedések, amelyek az ütközések veszélyének vagy azok következményeinek csökkentését célozzák. Ide sorolhatók a műholdaknak az ütközések hatásaival szembeni hatékonyabb védelmét és az űrszemétnek a keringési pályáról való eltávolítását szolgáló kutatási erőfeszítések. Ezenfelül több kezdeményezés azt igyekszik biztosítani, hogy az űrjáró nemzetek nemzetközi szintű kötelezettséget vállaljanak az űrben folytatott tevékenységek során termelt űrszemét mennyiségének csökkentésére. Az Európai Unió által az űrbeli tevékenységekre vonatkozóan javasolt nemzetközi magatartási kódex, amelyről az űrjáró nemzetek között jelenleg is folynak a tárgyalások, eddig széles körű nemzetközi támogatást kapott. Bár ezek az eszközök a rendelkezéseik elfogadása esetén fontosak lehetnek, a már meglévő és a jövőbeli űrszemét által okozott problémát nem fogják megoldani, csak csökkenthetik az űrszemét jövőbeni exponenciális növekedését. Ma az egyedüli megoldást az összeütközések megakadályozása, valamint az űrjárműveknek és az űrszemétnek a Föld légkörébe való kontrollálatlan visszatérésének felügyelete jelenti.

Ma azonban Európában csak korlátozott mértékű lehetőség van a műholdaknak és az űrszemétnek, illetve az űrobjektumoknak a Föld légkörébe való visszatérésének ellenőrzésére és felügyeletére. Ezenfelül nincsenek olyan megfelelő szolgáltatások, amelyek az ütközésveszélyre figyelmeztetnék a műholdak üzemeltetőit.

A Bizottság „Az Európai Unió űrstratégiája felé” című közleménye (COM(2011)152), amely a világűrbe telepített infrastruktúrák és a származtatott szolgáltatások jelentőségét, valamint védelmük biztosításának szükségességét egyaránt elismeri, kiemeli, hogy az Európai Uniónak meg kell határoznia az űrjárművek megfigyelését és követését szolgáló európai rendszer szervezetét és irányítását, figyelembe véve annak kettős jellegét és azt, hogy a 2010 októberében elfogadott iparpolitikai közleményben hangsúlyozottak szerint biztosítani kell annak fenntartható kiaknázását.

Az EU fellépését ezen a területen a 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés indokolja, amely az EU hatáskörét kiterjeszti a világűrrel kapcsolatos ügyekre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 189. cikke felhatalmazza az EU-t, hogy az európai űrpolitika keretében közös kezdeményezéseket támogasson, előmozdítsa a kutatást és a technológiafejlesztést, továbbá összehangolja a világűr kutatásához és hasznosításához szükséges erőfeszítéseket.

Az EU ezen a területen való fellépésének szükségességét a tagállamok a Tanács számos állásfoglalásában és következtetésében támogatták[1]. 2008-ban az „Űrtanács” ötödik ülése megerősítette, hogy Európának „létre kell hoznia egy az űrinfrastruktúrájának és az űrszemétnek az ellenőrzésére és felügyeletére szolgáló európai képességet”[2]. Az is megerősítést nyert, hogy az Uniónak aktív szerepet kell játszania az SSA (Space Situational Awareness) világűr-megfigyelési rendszer és annak irányítási mechanizmusainak megvalósításában. A közelmúltban a Tanácsnak az EU űrstratégiai közleményére vonatkozó, 2011. májusi következtetése újból kiemelte az európai űrmegfigyelési és nyomon követési kapacitás szükségességét, amely javítja az európai űreszközök és indításuk biztonságát. Leszögezi, hogy „az Európai Uniónak a lehető legszélesebb körben igénybe kell vennie azokat az eszközöket, kompetenciákat és készségeket, amelyek már rendelkezésre állnak vagy fejlesztés alatt állnak a tagállamokban, illetve európai vagy adott esetben nemzetközi szinten”. Az állásfoglalásban felszólították az EU-t [az Európai Bizottságot és az EKSZ-t], hogy az ESA-val és a tagállamokkal szorosan együttműködve terjesszenek elő javaslatokat egy olyan irányítási struktúrára és adatpolitikára, amely megfelelő védelmet nyújt a rendkívül érzékeny SST-adatok számára. Ezt az álláspontot az Európai Parlament is osztotta az EU űrstratégiájáról szóló, 2011. november 30-án elfogadott jelentésében[3].

A két kiemelt európai program, a Galileo és a Copernicus (ez a GMES, azaz a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési program új neve) terén elért előrehaladás még erősebben tudatosította az EU űrinfrastruktúra védelmének szükségességét. A Galileo az EU első kiemelt űrprojektje, amely továbbra is az egyik legfontosabb építőkő az EU-nak az űrbe való kilépése szempontjából, míg a Copernicus jelentős, világűrbe telepített egységekkel rendelkezik (a Sentinel műholdak). A Copernicus, amely K+F projektként jött létre, a közelmúltban belépett az első működési szakaszába.

Ez a határozattervezet a fentiekkel összhangban olyan európai szolgáltatás létrehozására irányul, amelynek célja az űrjárművek közötti, illetve az űrjárművek és az űrszemét közötti ütközések megelőzése, és amely felügyeli a teljes űrjárműveknek és vagy azok darabjainak a Föld légkörébe való kontrollálatlan visszatérését. Technikai értelemben ez a szolgáltatás az európai SST-szolgáltatás.

A Bizottság „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című 2011. évi közleményében[4] előirányzott megközelítési módot követve, ez a határozat egy olyan partnerségi viszony meghatározását teszi lehetővé, amelynek révén a tagállamok a már meglévő és a jövőbeni eszközeikkel hozzájárulhatnak az európai szintű SST-kapacitáshoz, az Unió pedig a meghatározott intézkedések végrehajtását szolgáló jogi keretet és finanszírozást biztosítja. A jogi keret a Tanács vonatkozó következtetéseinek megfelelően meghatározza az irányítási struktúrát és az adatpolitikát.

Végül, de nem utolsósorban a javasolt európai SST-szolgáltatások elősegítik az EU űripar-politikája egyik legfontosabb céljának elérését (melyet a Bizottság Európai Unió űripar-politikájának elemeiről szóló, 2013-ban kiadásra kerülő közleménye ismertet), nevezetesen az európai technológiai függetlenség elérését a kritikus területeken, és az űrbe való önálló eljutás képességének a megőrzését.

2.           KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

A javaslatot az érdekeltekkel és a nagy nyilvánossággal folytatott konzultáció előzte meg. A javaslatot hatásvizsgálat kíséri.

Az elmúlt évek során a Vállalkozásfejlesztési és Ipari Főigazgatóság konzultált az űrkutatási ügyekben érdekelt és részt vevő különböző felekkel az EU potenciális, jövőbeni űrbéli tevékenységeinek különféle területeiről és konkrétan az európai űrmegfigyelési és nyomon követési (SST) szolgáltatásról. A szolgáltatás kialakítása az EU űrügyekért felelős miniszterei között is politikai vita tárgyát képezte.

Ezeknek a konzultációknak a legfőbb tanulságai az alábbiak szerint foglalhatók össze:

– az EU és az ESA tagállamainak űrügyekért felelős miniszterei egyetértenek abban, hogy az európai SST- szolgáltatás kialakítását az EU-nak kell irányítania, és nem az Európai Űrügynökségnek (ESA). Ezt a konszenzust tükrözi a Tanács fent említett rendelete. A viták során többször is megfogalmazták az alapvető okokat: Az európai SST-szolgáltatásnak van egy olyan biztonsági aspektusa (lehetővé teszi az információgyűjtést a tagállamok polgári és katonai űrinfrastruktúrájára és működésére vonatkozóan), amely tekintetében nem az ESA, hanem az EU az illetékes, és rendelkezik az annak kezeléséhez szükséges megfelelő eszközökkel. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) megfelelő hatásköröket biztosít az EU számára az űrrendszerek kiaknázásának koordinálásához, emellett megfelelő hatásköröket és mechanizmusokat biztosít a szolgáltatások biztonsági aspektusainak kezeléséhez; a tagállamok megítélése szerint az ESA-nak támogatnia kell az EU-t ebben a törekvésében (amit az SSA-előkészítő programon keresztül meg is tesz), ám az ESA mint K+F szervezet, nem rendelkezik az európai SST-szolgáltatás önálló létrehozásához és működtetéséhez szükséges hatáskörökkel és mechanizmusokkal,

– a tagállamok felkérték az EU-t, hogy határozza meg az európai SST-szolgáltatás irányítási és adatpolitikáját, játsszon aktív szerepet a szolgáltatás létrehozásában, és a lehető legjobban hasznosítsa a már meglévő érzékelőket és szaktudást. A tagállamok ugyancsak világosan megfogalmazták, hogy miként kell foglalkozni a biztonsági kérdésekkel: az SST-érzékelőknek nemzeti ellenőrzés alatt kell maradniuk. Az SST-adatpolitika szempontjából kulcsfontosságú alapelvként határozták meg az SST-információk titkosságát. Az SST-információk titkosságát csak eseti alapon, szükség esetén szabad megszüntetni,

– az EU és az ESA tagállamai, valamint a szakértők egyetértettek abban, hogy a jövőbeni európai SST-szolgáltatásnak hasznosítania kell a meglévő érzékelőeszközöket, azokra kell épülnie, és az eszközöket hálózatba kell összekötni, illetve hálózatként kell működtetni. Ugyancsak egyetértés mutatkozott azon tény tekintetében, hogy a jelenlegi eszközök nem alkalmasak a kívánt teljesítményszint biztosítására. A kívánt szint eléréséhez új eszközöket (megfigyelő és követő radarokat és teleszkópokat) kell építeni és integrálni az európai SST-rendszerbe. Az érzékelőkapacitással rendelkező és a fejlesztésre készen álló tagállamoknak kulcsszerepet kell betölteniük az európai SST-szolgáltatás létrehozásában,

– a tagállamok és a szakértők ugyancsak egyetértettek abban, hogy az európai SST-szolgáltatás létrehozásához és működtetéséhez minimálisan a következők szükségesek:

· a korlátozottan rendelkezésre álló eszközök (főleg a műholdak helyzetére vonatkozó információkat rögzítő, földi telepítésű teleszkópok és radarok) összekapcsolása, és ezeknek a kapacitásoknak új eszközök építése és összekapcsolása útján történő növelése (érzékelő funkció),

· feldolgozó funkció kialakítása, amely összefésüli és elemzi a rögzített SST-adatokat (feldolgozási funkció),

· folyamatos, 24 órás információs szolgálat, amely összekötő kapocsként szolgál a felhasználók felé, és ütközési veszély, illetve a légkörbe való visszatérés esetén riasztja a műholdak üzemeltetőit és az illetékes állami hatóságokat,

– az éveken át tartó megbeszélések során az SST szempontjából fontos eszközökkel rendelkező tagállamok egy kritikus irányítási aspektushoz ragaszkodtak: biztonsági szempontból a jövőbeni európai SST-szolgáltatás érzékelő és feldolgozási funkcióinak az illetékes nemzeti hatóságok (bizonyos esetekben a katonai hatóságok) ellenőrzése alatt kell maradniuk. A tagállamok többsége támogatja azt az elképzelést, miszerint az európai SST-szolgáltatás létrehozása érdekében a már meglévő vagy új eszközökkel rendelkező tagállamok konzorciumot hozhatnának létre az érzékelő és feldolgozási funkciók egyetlen hálózatként való működtetése céljából. A tagállamok emellett azon véleményüknek adtak hangot, hogy az információs szolgálatot vagy magának a konzorciumnak, vagy egy másik, de megfelelő biztonsági felhatalmazásokkal rendelkező hatóságnak, például az Európai Unió Műholdközpontjának kell működtetnie. Ugyanakkor, a tagállamok egyértelműen leszögezték, hogy ezen a területen nemzetbiztonsági okokból nem kívánnak együttműködni az üzleti szférában tevékenykedő felekkel,

– egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy az európai SST-szolgáltatás kialakítását az Amerikai Egyesült Államokkal szorosan együttműködve kell végrehajtani,

– a tagállamok készek az európai SST-szolgáltatás létrehozása céljából rendelkezésre bocsátani az eszközeiket. Ennek fejében – a tagállamok állásfoglalása szerint – a szolgáltatás kialakításához uniós finanszírozással is hozzá kellene járulni, melynek legalább a közvetlenül a szolgáltatás létrehozásához kapcsolódó költségeket kellene fedeznie. A tagállamok az eszközeik rendelkezésre bocsátásán felül pénzügyi hozzájárulásra is késznek mutatkoznak.

A konzultáció azt is megmutatta, hogy a közvélemény tisztában van az űrinfrastruktúra védelmének szükségességével, és támogatja azt.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A Bizottság javaslatának jogalapját az EUMSZ 189. cikkének (2) bekezdése képezi.

A javaslat a rendes jogalkotási eljárás keretében eljáró Európai Parlament és Tanács rendeletének formáját ölti. A szöveg általános hatókörű, és tartalma minden tagállamra közvetlenül alkalmazandó, bár az európai SST-rendszer létrehozásában és működtetésében való részvétel nem kötelező.

A javaslat meghatározza a tervezett intézkedés célkitűzéseit, nevezetesen az űrmegfigyelési és nyomon követési (SST) szolgáltatások nyújtását, a nyújtandó szolgáltatások körét, az irányítási aspektusokat, illetve a költségvetési forrásokat. Az rendelet alapszövegét az SST-adatpolitika alapelveiről szóló melléklet egészíti ki, amely a rendelet szerves részét képezi.

A javaslat megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének. A javaslat célja, nevezetesen az európai SST-szolgáltatás létrehozásának támogatása a meglévő nemzeti eszközök egyesítése révén meghaladja az egyedül fellépő tagállamok pénzügyi és műszaki képességeit, ezért megfelelő módon csak az Unió szintjén valósítható meg. Ami az arányosságot illeti, az Unió részvétele nem lépi túl a javaslat célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket, amennyiben a tervezett költségvetés megfelel a széleskörű elemzések alapján becsült költségeknek, és az alkalmazott irányítási modell tűnik a legmegfelelőbbnek.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az SST-program a Bizottság által a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan előirányzott teljes EU költségvetési kereten belül marad. Nincsenek a többéves pénzügyi keret tervezetén kívüli finanszírozási igények. A javaslat 11. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy az SST-támogatási program finanszírozása más kapcsolódó programoktól elvonható, azok jogalapjával teljesen összeegyeztethető módon.

Az Unió a tevékenységeket támogatások útján segíti elő (többek között átalányösszegekkel). Az ilyen támogatások kedvezményezettjei az európai SST-rendszerhez saját nemzeti eszközeikkel hozzájáruló, részt vevő tagállamok, illetve az Európai Unió Műholdközpontja lesznek, ha ez utóbbi a 3. cikk c) pontjában leírtak szerint az EU „Információs szolgálataként” tevékenykedve együttműködik a tagállamokkal az európai SST-szolgáltatás létrehozásában és működtetésében. Az Unió indikatív teljes hozzájárulása a támogatási program megvalósításához mai árakon számolva 70 millió EUR a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan. Ez a teljes hozzájárulás azonban a többéves pénzügyi keretről és a hozzá kapcsolódó programokról szóló, folyamatban lévő, azon együttdöntési eljárások kimenetelétől függ, amelyektől a finanszírozást el kell vonni az SST-támogatási program számára. Ezenfelül függ azoktól a határozatoktól is, amelyeket az egyes kapcsolódó programok keretei között kell meghozni a finanszírozásnak az SST-támogatási program társfinanszírozásában végzendő tevékenységekre való felhasználása kapcsán.

A programok becsült költségei a széleskörű elemzések és a szakértőkkel, főleg a tagállamok űrügynökségeinek és más hasonló hatóságainak szakértőivel és az ESA szakértőivel folytatott konzultációk eredményei.

2013/0064 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Az űrmegfigyelést és nyomon követést támogató program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 189. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A Bizottság „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című közleményében[7] kihangsúlyozta, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) által az űrpolitika terén az Európai Unióra ruházott megosztott hatáskör együtt jár a tagállamokkal való partnerség megerősítésével. A Bizottság emellett kiemelte, hogy minden új intézkedést a már meglévő erőforrásokra és annak közös meghatározására kell alapozni, hogy milyen új erőforrások szükségesek.

(2)       A Tanács „Az európai űrpolitika előmozdítása” című, 2008. szeptember 29-i állásfoglalásában[8] emlékeztet arra, hogy a világűrbe telepített eszközök nélkülözhetetlenné váltak a gazdaság számára, és ezért gondoskodni kell biztonságukról. Az állásfoglalás kihangsúlyozza, hogy „Európának […] létre kell hoznia egy, az űrinfrastruktúrájának és az űrszemétnek az ellenőrzésére és felügyeletére szolgáló európai képességet, amely kezdetben meglévő nemzeti és európai eszközökön alapul, kiaknázva a többi partnerországgal és azok képességeivel kialakítható kapcsolatok előnyeit”.

(3)       A Tanács a „Globális kihívások és az európai űrrendszerek teljes mértékű kiaknázása” című 2010. november 26-i állásfoglalásában[9] elismeri, hogy ki kell alakítani a világűr-megfigyelési képességet (a továbbiakban: SSA) mint olyan európai szintű tevékenységet, amely a meglévő nemzeti és európai polgári és katonai eszközök fejlesztésére és hasznosítására irányul, és felkéri az Európai Bizottságot és az EU Tanácsát, hogy javasoljanak olyan irányítási struktúrát és adatpolitikát, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok – a megfelelő biztonsági követelményekkel és szabályokkal összhangban – megfelelő nemzeti képességeikkel való hozzájárulását. Emellett felkér „minden európai intézményi szereplőt, hogy vizsgálják meg olyan megfelelő intézkedések meghozatalának lehetőségét”, amelyek a meghatározott polgári és katonai felhasználói követelményeken alapulnak, az alkalmazandó biztonsági követelményekkel összhangban biztosítják a megfelelő eszközök hasznosítását és figyelembe veszik az Európai Űrügynökség (ESA) SSA előkészítő programjának kezdeti eredményeit.

(4)       A Tanács „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című bizottsági közleményre vonatkozó, 2011. május 31-i következtetései[10], valamint a Tanács „Iránymutatások az űr által az európai polgárok biztonsága szempontjából képviselt hozzáadott értékre és előnyökre vonatkozóan” című, 2011. december 6-i állásfoglalása[11] megállapítja, hogy „létre kell hozni a hatékony világűr-megfigyelési képességet mint európai szintű tevékenységet”, és felszólítja az Európai Uniót arra, hogy „a lehető legszélesebb körben [vegye igénybe] azokat az eszközöket, kompetenciákat és készségeket, amelyek már rendelkezésre állnak vagy fejlesztés alatt állnak a tagállamokban, illetve európai vagy adott esetben nemzetközi szinten”. Felismerve egy ilyen rendszer kettős felhasználását, és figyelembe véve annak különleges biztonsági dimenzióját, a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy az [Unió külügyi és biztonságpolitikai] főképviselő[jé]vel „összefogva és szoros együttműködésben az ESA-val és azokkal a tagállamokkal, amelyek rendelkeznek ilyen eszközökkel és kapacitással, valamint minden érintett szereplővel konzultációt folytatva terjesszen elő javaslatokat arra vonatkozóan, hogy az SSA-képesség mint európai szintű tevékenység kifejlesztése érdekében hogyan lehet maradéktalanul kiaknázni ezeket az eszközöket és kapacitásokat, illetve hogyan lehet azokra építeni, és ezzel összefüggésben határozzon meg olyan megfelelő irányítási és adatpolitikát, amely figyelembe veszi az SSA adatok fokozottan érzékeny jellegét”.

(5)       Az űrszemét vált az űrbeli tevékenységek fenntarthatóságát veszélyeztető legkomolyabb fenyegetéssé. Ezért űrmegfigyelést és nyomon követést (a továbbiakban: SST) támogató programot kell létrehozni az űrobjektumok ellenőrzését és felügyeletét magában foglaló szolgáltatások létrehozásának és működtetésének támogatása érdekében, tekintettel az űrjárművek ütközés miatti megrongálódásának megelőzése, illetve az űrjárműveknek és az űrszemétnek a Föld légkörébe való kontrollálatlan visszatérése révén a földi infrastruktúra vagy a lakosság számára okozott károk és sérülések megakadályozása céljából.

(6)       Az SST-szolgáltatásokból a világűrbe telepített infrastruktúrák minden állami vagy magánüzemeltetője profitálhat majd, beleértve az Uniót az uniós űrprogramokra vonatkozó kötelezettségei tekintetében, melyek: az Európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) és a Galileo, melyek végrehajtását az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] írja elő, valamint a Copernicus/GMES, melyet az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011–2013) szóló, 2010. szeptember 22-i 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] hozott létre. A légkörbe való visszatérésre vonatkozó figyelmeztetésekből a polgári védelem terén tevékenykedő állami hatóságok is profitálhatnak.

(7)       Az SST-szolgáltatásoknak ki kell egészíteniük a [reference to Horizon 2020 Regulation to be added once adopted] által létrehozott „Horizont 2020” keretprogram keretében az űrinfrastruktúra védelméhez kapcsolódóan végzett, illetve az Európai Űrügynökség által ezen a területen folytatott kutatási tevékenységeket.

(8)       Az SST-támogatási programnak a már meglévő enyhítő intézkedéseket is ki kell egészítenie, ilyenek például az ENSZ űrszemét mérséklésére irányuló ajánlásai, vagy más olyan kezdeményezések, mint az Európai Uniónak az űrbeli tevékenységekre vonatkozó a nemzetközi magatartási kódexre tett javaslata..

(9)       A polgári és katonai SSA-felhasználók követelményeit a Bizottság „Az európai világűr-megfigyelésre vonatkozó magas szintű polgári és katonai felhasználói követelmények” című munkaanyaga[14] definiálta, amelyet a tagállamok is támogattak a Tanács Politikai és Biztonsági Bizottságának 2011. november 18-i ülésén[15]. Az SST-szolgáltatások kizárólag polgári célokat szolgálhatnak. E határozat a tisztán katonai követelményekkel nem foglalkozik.

(10)     Az SST-szolgáltatások működésének az Unió és a tagállamok közötti partneri viszonyon kell alapulnia, és fel kell használnia a meglévő és a jövőbeni nemzeti know-how-kat és eszközöket, például a részt vevő tagállamok által rendelkezésre bocsátott matematikai elemzési és modellezési know-how-t, a földi telepítésű radarokat és teleszkópokat. A tagállamok megőrzik az eszközeik fölötti tulajdonjogot és ellenőrzést, és továbbra is ők felelnek azok működéséért, karbantartásáért és pótlásáért.

(11)     Az Európai Unió Műholdközpontja (EUMK), az Unió azon ügynöksége, melyet a Tanács Európai Unió Műholdközpontjának felállításáról szóló együttes fellépése (2001/555/KKBP)[16] hozott létre, és amely különböző besorolási szintű térinformatikai képinformációs szolgáltatásokat és termékeket biztosít a polgári és katonai felhasználók számára, lehetne felelős az SST szolgáltatások működéséért és biztosításáért. A bizalmas információk biztonságos környezetben való kezelése terén szerzett szakismerete, valamint a tagállamokkal fennálló szoros intézményközi kapcsolatai egyaránt elősegítik az SST-szolgáltatások nyújtását. Az Európai Unió Műholdközpontjának az SST-támogatási programban való részvételének előfeltételét jelenti a Tanács együttes fellépésének módosítása, amely jelenleg nem rendelkezik az EUMK-nak az SST területén való tevékenységéről.

(12)     A bizonyos űrobjektumok típusára, specifikációira és helyzetére vonatkozó pontos információk befolyásolhatják az Európai Unió, illetve tagállamai biztonságát. Ezért a megfelelő biztonsági szempontokat figyelembe kell venni az SST-érzékelők hálózatának létrehozása és működtetése, az SST-adatok feldolgozását és kielemzését szolgáló kapacitások, illetve az SST-szolgáltatások nyújtása tekintetében. Következésképpen, az említett határozatban le kell fektetni az SST-adatok és -információk felhasználására és a tagállamok, az EUMK és az SST-szolgáltatások igénybevevői közötti biztonságos cseréjére vonatkozó általános rendelkezéseket. Ezenfelül, az Európai Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak meg kell határoznia az SST-támogatási programhoz kapcsolódó ügyek elintézéséhez szükséges koordinációs mechanizmust.

(13)     A részt vevő tagállamok és az EUMK felelnek az SST-adatok és információk felhasználására és biztonságos cseréjére vonatkozó rendelkezések megtárgyalásáért és végrehajtásáért. Az SST-adatok és információk felhasználására és cseréjére vonatkozóan az ebben a határozatban, illetve a részt vevő tagállamok és az EUMK közötti megállapodásban lefektetett rendelkezéseknek figyelembe kell venniük a Tanács Biztonsági Bizottsága által az SST-adatok biztonságát illetően támogatott ajánlásokat[17].

(14)     A Tanács Biztonsági Bizottsága kockázatkezelési struktúra létrehozását javasolta annak érdekében, hogy az adatbiztonsági kérdéseket teljes körűen figyelembe vegyék az SST-támogatási program végrehajtása során. E célból a részt vevő tagállamoknak és az EUMK-nak megfelelő kockázatkezelési struktúrákat és eljárásokat kell kialakítaniuk.

(15)     Az SST-támogatási programot az Uniónak kell finanszíroznia az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[18] megfelelően. Az SST-támogatási program uniós finanszírozását a 2014–2020 évekre vonatkozó többéves pénzügyi keretben szereplő, kapcsolódó programoktól kell elvonni.

(16)     Az Európai Unió pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, a tévesen kifizetett és a szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben a szankciók alkalmazását.

(17)     Annak érdekében, hogy e határozat végrehajtására vonatkozóan mind a többéves munkaprogram elfogadása, mind az SST-támogatási programban való részvétel kritériumainak a tagállamok általi teljesítése szempontjából egységes feltételek érvényesüljenek, megfelelő végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU számú európai parlamenti és tanácsi rendelettel[19] összhangban kell gyakorolni.

(18)     Mivel e határozat céljait, nevezetesen az érzékelőhálózat létrehozását és működtetését célzó intézkedések támogatását, az SST-adatok feldolgozását és kielemzését szolgáló kapacitások létrehozását, valamint az SST-szolgáltatások létrehozását és működtetését tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, mivel azok meghaladják az egyedül fellépő tagállamok pénzügyi és műszaki képességeit, és mivel ezért azok a határozat volumene miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Uniót létrehozó szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket fogadhat el,

ELFOGADTÁK EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A program bevezetése

Az űrmegfigyelést és nyomon követést (a továbbiakban: SST) támogató program a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra kerül bevezetésre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.           „űrobjektum”: a világűrben található, ember által készített vagy természetes objektumok;

2.           „űrjármű”: meghatározott célt szolgáló, mesterséges objektum, pl. műholdak;

3.           „űrszemét”: olyan űrjárművek vagy azok részei, amelyek már semmilyen célt nem szolgálnak, beleértve a rakéták vagy műholdak részeit vagy a nem működő műholdakat;

4.           „SST-érzékelő”: olyan eszköz vagy eszközcsoport – pl. a földfelszínre vagy a világűrbe telepített radarok és teleszkópok –, mely képes az űrobjektumokra vonatkozó fizikai paraméterek, például a méret, a hely és a sebesség mérésére;

5.           „SST-adatok”: az űrobjektumoknak az SST-érzékelők által rögzített fizikai paraméterei;

6.           „SST-információ”: olyan feldolgozott SST-adat, mely megfelelő jelentéssel bír a felhasználó számára.

3. cikk

Az SST-támogatási program célkitűzései

Az SST-támogatási program célkitűzéseit az SST-kapacitás létrehozását célzó intézkedések támogatása, és konkrétan a következők jelentik:

a)           az űrobjektumok ellenőrzése és nyomon követése céljából a földfelszínre vagy a világűrbe telepített, már meglévő nemzeti érzékelők hálózatából álló érzékelő funkció létrehozása és működtetése;

b)           az érzékelők által rögzített SST-adatok feldolgozását és elemzését szolgáló feldolgozó funkció létrehozása és működtetése, beleértve az űrobjektumok észlelésének és azonosításának, illetve az azokra vonatkozó nyilvántartás összeállításának és kezelésének képességét;

c)           olyan szolgáltatási funkció létrehozása és működtetése, melynek célja, hogy SST-szolgáltatásokat nyújtson az űrjárművek üzemetetőinek és az állami hatóságoknak.

4. cikk

SST-szolgáltatások

(1) A 3. cikk c) pontjában említett szolgáltatások a következőket foglalják magukban:

a)      az űrjárművek közötti vagy az űrjármű és űrszemét közötti ütközés kockázatértékelése, és az ütközés elkerülését szolgáló riasztás az űrjárművek indítása és keringési pályán való üzemelése során;

b)      az űrjárművek keringési pályán való felrobbanásának, szétesésének vagy ütközésének észlelése és kockázatértékelése;

c)      az űrobjektumoknak és az űrszemétnek a Föld légkörébe való visszatéréséhez kapcsolódó kockázatértékelés és riasztások, illetve a becsapódás időpontjának és helyének előrejelzése.

(2) Az SST-szolgáltatásokat a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, az EKSZ, az űrjárművek állami vagy magánüzemeltetői és a polgári védelem terén tevékenykedő állami hatóságok vehetik igénybe. Az SST-szolgáltatásokat az SST-adatok és -információk felhasználására és cseréjére vonatkozóan a 9. cikkben megállapított rendelkezésekkel összhangban kell biztosítani.

(3) A részt vevő tagállamok, az EUMK és a Bizottság nem tehetők felelőssé az SST-szolgáltatások elmaradásából vagy megszakadásából, azok késedelméből, illetve az SST-szolgáltatások keretében szolgáltatott információk pontatlanságából fakadó bármilyen kárért.

5. cikk

A program által támogatandó intézkedések

(1) Az SST-támogatási program támogatja a 3. cikkben megállapított és a 6. cikk (2) bekezdésében említett munkaprogramban előirányzott célkiűzéseknek a 7. cikkben meghatározott feltételek szerinti elérését célzó intézkedéseket.

(2) Az SST-támogatási program új SST érzékelők kifejlesztéséhez nem nyújt támogatást.

(3) Az Unió társfinanszírozást biztosít az 1. pontban szereplő intézkedések kapcsán, a(z) XXX/2012/EU számú rendelettel összhangban nyújtott támogatások útján történő finanszírozást is beleértve.

6. cikk

Az Európai Bizottság szerepe

(1) A Bizottság:

a)      kezeli az SST-támogatási program számára biztosítandó pénzeszközöket, és gondoskodik az SST-támogatási program végrehajtásáról;

b)      meghozza a programhoz kapcsolódó kockázatok meghatározásához, ellenőrzéséhez, enyhítéséhez és nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket;

c)      az Európai Külügyi Szolgálattal együttműködve létrehozza a program biztonságának garantálásához szükséges koordinációs mechanizmust.

(2) A Bizottság olyan végrehajtási aktusokat fogad el, amelyek többéves munkaprogramot hoznak létre az SST-támogatási program számára,– értelemszerűen – kiegészítve a 11. cikk (1) bekezdésében említett programokban előirányzott munkaprogramokat. A munkaprogramnak meg kell határoznia az elérendő célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a finanszírozandó intézkedéseket, az ilyen intézkedések végrehajtásának ütemtervét, a végrehajtás módját, az uniós társfinanszírozás maximális szintjét, valamint az SST-támogatási program keretében nyújtott uniós támogatásokra vonatkozó konkrét feltételeket. Az említett végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban kell jóváhagyni.

7. cikk

A tagállamok részvétele

(1) Azok a tagállamok, melyek részt kívánnak venni a 3. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítésében, kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben bemutatják, hogy megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

a)      SST érzékelők tulajdonjoga, és az azok működtetéséhez szükséges megfelelő műszaki és emberi erőforrások vagy az adatfeldolgozási kapacitások rendelkezésre állása;

b)      a 3. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítésére vonatkozó intézkedési terv kidolgozása.

(2) A Bizottság végrehajtási határozatokat fogad el a tagállamra vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott kritériumoknak való megfelelést illetően. Az említett végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban kell jóváhagyni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kritériumoknak megfelelő tagállamok megkötik a 10. cikkben említett megállapodást.

(4) Azok a tagállamok, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, és amelyek megkötötték a 10. cikkben említett megállapodást, jogosulttá válnak arra, hogy pénzügyi hozzájárulást kapjanak az SST-támogatási programból. A Bizottság a weboldalán közzéteszi és folyamatosan frissíti a tagállamok listáját.

8. cikk

Az Európai Unió Műholdközpontjának részvétele

Az Európai Unió Műholdközpontja (EUMK) részt vesz a 3. cikk c) pontjában meghatározott célkitűzések megvalósításában, és a 10. cikkben említett megállapodás megkötésétől függően jogosulttá válik arra, hogy pénzügyi hozzájárulást kapjon az SST-támogatási programból.

9. cikk

Az SST-adatok és -információk felhasználása és cseréje

Az SST-adatoknak és -információknak a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása céljából történő felhasználására és cseréjére a következő szabályok vonatkoznak:

a)           meg kell akadályozni az adatok és információk engedély nélküli nyilvánosságra hozatalát, ugyanakkor lehetővé kell tenni a hatékony működést, és biztosítani kell a létrehozott információk maximális felhasználását;

b)           biztosítani kell az SST-adatok biztonságát;

c)           az SST-támogatási program keretében létrehozott információkat a „szükséges ismeret elve” alapján, az információk létrehozójának és az érintett űrobjektum tulajdonosának az utasításaival és biztonsági előírásaival összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

10. cikk

Az operatív tevékenységek összehangolása

A 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő tagállamok és az EUMK megállapodást kötnek, amely rögzíti a 3. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése során az együttműködésükre érvényes szabályokat és mechanizmusokat. A megállapodásnak tartalmaznia kell rendelkezéseket kifejezetten a következőkre vonatkozóan:

a)           az SST-adatok és -információk felhasználása és cseréje, tekintettel a „Világűr-megfigyelési (SSA) adatpolitika – ajánlások a biztonsági aspektusokat illetően” című ajánlásokra, melyeket a Tanács Biztonsági Bizottsága is támogat[20];

b)           kockázatkezelési struktúra létrehozása az SST-adatok és -információk felhasználására és biztonságos cseréjére vonatkozó rendelkezések végrehajtásának biztosítása céljából.

11. cikk

Az SST-támogatási program finanszírozása

(1) Az SST-támogatási program uniós finanszírozását a 2014–2020 évekre vonatkozó többéves pénzügyi keretben szereplő, kapcsolódó programoktól kell elvonni, azok jogi alapjával teljesen összeegyeztethető módon.

Azon kapcsolódó programok közé, amelyektől finanszírozás vonható el, a következő aktusok által létrehozott programok tartoznak:

a)      Az Európai Parlament és a Tanács […]/[…]/EU rendelete az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről[21], 1., 3. cikk c) és d) pontja és 4. cikk;

b)      A Tanács […] számú határozata a „Horizont 2020” végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról[22], 2. cikk (2) bekezdés b) és c) pontja, a Melléklet II. részének 1.6.2.d) pontja és a Melléklet III. részének 6.3.4. pontja;

c)      Az Európai Parlament és a Tanács […]/[…]/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról[23], 3. cikk (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés e) pont.

(2) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóságnak engedélyeznie kell az azon programok keretében erre a tevékenységre vonatkozóan előirányzott határértékek között, amelyektől finanszírozást vonnak el.

12. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy a jelen határozat alapján finanszírozott intézkedések esetén, a csalások, a korrupció és más illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanságok feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint – értelemszerűen – hatékony, arányos és elrettentő bírságok kiszabásával megvédje az Unió pénzügyi érdekeit.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e Program alapján uniós forrásokban részesülő kedvezményezetteknél, vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben[24] előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e határozat végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e határozat végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(3) A 3. cikkben említett intézkedésekhez kapcsolódó pénzügyi támogatások kedvezményezettje az intézkedésre vonatkozóan teljesített legutolsó kifizetéstől számított öt évig a Bizottság rendelkezésére bocsátja a kérdéses intézkedéshez kapcsolódó kiadásokat alátámasztó összes dokumentumot.

13. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) A Bizottság nyomon követi az SST-támogatási program végrehajtását.

(2) A Bizottság 2018. július 1-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az SST-támogatási program végrehajtásáról. A jelentés javaslatokat tartalmaz az SST-támogatási program által támogatott intézkedések meghosszabbítására, módosítására vagy felfüggesztésére a következők alapján:

a)      teljesültek-e az SST-támogatási program célkitűzései az SST-támogatási program által támogatott intézkedések eredményei és kihatásai szempontjából;

b)      hatékony volt-e az erőforrások felhasználása.

14. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai parlament és a Tanács határozata az űrmegfigyelést és nyomon követést (SST) támogató program létrehozásáról

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[25]

XX. cím – Igazgatási kiadás

02. cím – Vállalkozás- és iparpolitika

18. cím – Belügy

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

ý A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[26]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A javaslat célját azon európai és nemzeti űrinfrastruktúrák és szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságának és biztonságának megvédéséhez szükséges struktúrák kialakítását szolgáló keret létrehozása jelenti, amelyek alapvető fontosságúak az európai gazdaságok és társadalmak zökkenőmentes működésének és az európai polgárok biztonságának az „űrmegfigyelési és nyomon követési” (SST) szolgáltatások nyújtása útján történő biztosítása szempontjából.

A létrehozott struktúra egész pontosan az EU képességének javítását célozza a következők céljából:

i. az európai űrjárművek indításához kapcsolódó kockázatok csökkentése;

ii. az űrjárművek pályára állításához kapcsolódó kockázatok felmérése és csökkentése az ütközések szempontjából, valamint annak lehetővé tétele az űrjárművek üzemeltetői számára, hogy hatékonyabban tudják megtervezni és végrehajtani az enyhítést szolgáló intézkedéseket (pl. az ütközések elkerülése érdekében tett pontosabb manőverek; a fölösleges manőverek elkerülése, amelyek önmagukban is veszélyesek, és csökkentik a műholdak élettartamát);

iii. az űrjárművek vagy azok űrszemete a Föld légkörébe való kontrollálatlan visszatérésének felügyelete, pontosabb és hatékonyabb korai figyelmeztetések biztosítása a nemzetbiztonsági és polgári védelmi/katasztrófavédelmi hatóságok számára az európai polgárok biztonságát és egészségét fenyegető potenciális veszélyek csökkentése, valamint a kritikus földi infrastruktúrákat érintő potenciális károk enyhítése céljából.

Ennélfogva ez a javaslat hozzájárul az Európa 2020 stratégia és a fenntartható növekedést szolgáló irányelvek szerves részét képező kiemelt európai programok, a Galileo, az EGNOS és a Copernicus/GMES sikerének biztosításához.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés:

Az SST-érzékelő funkció (a tagállamok tulajdonában lévő SST-érzékelők hálózata) és a feldolgozó funkció létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályozási keret megteremtése.

2. sz. konkrét célkitűzés:

Az űrjárművek állami és magánüzemeltetői és az állami hatósági felhasználók számára nyújtott SST-szolgáltatások létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályozási keret megteremtése.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

XX 01. fejezet – Szakpolitikai területek szerint elkülönített igazgatási kiadások

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat következményeként az várható, hogy hatékony és megfelelően időzített szolgáltatásokat lehet majd nyújtani az űrjárművek állami és magánüzemeltetői, illetve a tagállamok számára, ami lehetővé teszi számukra a következők által előidézett gazdasági, társadalmi és környezeti hatások kiküszöbölését:

i. az űrjárművek megrongálódása vagy megsemmisülése az űrjárművek és más űrobjektumok összeütközése, illetve a kontrollálatlan visszatérések miatt;

ii. a nem megbízható kockázatértékelés miatt az enyhítés vagy az ütközések elkerülése érdekében tett fölösleges manőverek költségei (az ütközések elkerülése érdekében tett minden egyes manőver csökkenti a műhold élettartamát);

iii. az űrjárművek vagy azok részeinek kontrollálatlan visszatérése által a Földön okozott károk vagy pusztítások.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Azoknak a programoknak a hatás- és eredménymutatói, amelyektől finanszírozást vonnak el az SST-támogatási program számára, értelemszerűen érvényesek. Ahol ezek nem elég konkrétak a javaslat végrehajtásának nyomon követéséhez, az alábbi mutatók használhatók:

A javaslat által kialakított szabályozási keret szerint, a megfelelő képességekkel rendelkező, részt vevő tagállamok egy csoportjának kell intézkednie a 3. cikk a) és b) pontjában lefektetett célkitűzések megvalósítása, nevezetesen az SST érzékelő funkció és az SST feldolgozó funkció megfelelő irányítási struktúra szerinti létrehozása és működtetése érdekében.

1. konkrét célkitűzés:

Az SST érzékelő funkció és feldolgozó funkció létrehozásához és működtetéséhez tartozó eredménymutatók:

-        a részt vevő tagállamoknak a határozat 7. cikkével összhangban 2014 végéig összeállításra kerülő listája;

-        az SST érzékelő funkció (amely a részt vevő tagállamok tulajdonában lévő és általuk rendelkezésre bocsátott érzékelőkön alapul): az első üzemeltetési szakasz elindítása 2015 végéig;

-        a meglévő tagállami kapacitásokon (pl. meglévő adatközpontokon) alapuló feldolgozási funkció: az első üzemeltetési szakasz elindítása 2015 végéig;

-        az űrobjektumok nyilvántartásának létrehozása 2015 végéig;

-        érzékelő és feldolgozási funkció: a teljes üzemeltetési szakasz elindítása 2016 végéig;

2. konkrét célkitűzés:

A javaslat által kialakított szabályozási keret szerint, a tényleges SST szolgáltatásokat hatékonyan és megfelelő időzítéssel biztosítják az SST információkat igénylő, európai és nemzeti, állami és magán/üzleti felek széles köre számára. Ennek érdekében a 7. cikkben említett, részt vevő tagállamoknak és az Európai Unió 8. cikkben említett Műholdközpontjának megfelelő intézkedéseket kell tenniük a programnak a 3. cikk c) pontjában meghatározott célkitűzései megvalósítása, nevezetesen az SST szolgáltatási funkció létrehozása és működtetése érdekében.

Az SST szolgáltatási funkció létrehozásához és működtetéséhez tartozó eredménymutatók:

-        az SST-szolgáltatás létrehozásához és működtetéséhez szükséges kapacitások és az SST-szolgáltatások 2014 végéig hivatalosan meghatározásra kerülnek;

-        a tagállamok és az Európai Unió Műholdközpontja közötti együttműködésre vonatkozó szabályokat és mechanizmusokat lefektető megállapodás hatályba léptetése 2014 végéig;

-        az üzemeltetőktől az SST-szolgáltatások minőségére vonatkozóan kapott visszajelzések összegyűjtését szolgáló minőségbiztosítási szabványok és mechanizmusok létrehozása 2014 végéig;

-        SST-szolgáltatások: az első üzemeltetési szakasz elindítása 2015 végéig, és a végleges üzemeltetési szakasz elindítása 2016 végéig;

Az 1. és 2. célkitűzésre vonatkozó hatásmutatók közé a következők tartozhatnak:

-        az összeütközések elmaradása;

-        a műholdak, illetve az indítási műveletek problémák vagy megbízhatatlan kockázatértékelések miatti megsemmisülésének, illetve megszakításának elmaradása;

-        a hatásmutatók az üzemeltetőktől vagy az állami hatóságoktól az SST-szolgáltatások útján szolgáltatott információkra, illetve a rendelkezésre bocsátott SST-információk alapján végrehajtott ütközéselhárítási intézkedésekre vonatkozóan kapott pozitív visszajelzéseket is magukban foglalhatják.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az űrágazat stratégiai ágazat Európa számára. Az EU gazdasági, társadalmi, biztonsági és politikai függetlensége erősen támaszkodik az űrbe telepített rendszerekre és infrastruktúrákra. Ez az oka annak, hogy az EU miért fogott bele olyan költséges és nagy volumenű űrprojektekbe, mint a Galileo, az EGNOS és a Copernicus. Ezeket a rendszereket és infrastruktúrákat meg kell védeni az ütközések vagy a kontrollálatlan visszatérések miatti megrongálódástól vagy megsemmisüléstől, hogy biztosítani lehessen azok tényleges működését és a szolgáltatások nyújtását. Az ilyen fajta védelem állandó követelményt jelent.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az elmúlt években az érdekeltekkel folytatott tárgyalások alapján világossá vált, hogy az európai SST-szolgáltatások létrehozása az EU részvételét igényli.

Az EU és az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamainak űrügyekért felelős miniszterei egyetértenek abban, hogy a szolgáltatás kialakítását az EU-nak kell irányítania, és nem az ESA-nak. Ezt az egyetértést az Űrtanács több határozata is tükrözte (az Űrtanács 2010. november 26-i határozatának 24. pontja; a Versenyképességi Tanács 2011. május 31-i következtetéseinek 14–15. pontja; az Űrtanács 2011. december 6-i határozatának II. fejezete). A tagállamok kifejezetten felkérték az EU-t, hogy határozza meg az európai SST-szolgáltatás irányítási és adatpolitikáját, játsszon aktív szerepet a szolgáltatás létrehozásában, és a lehető legjobban hasznosítsa a már meglévő érzékelőket és szaktudást. A tagállamok ugyancsak világosan megfogalmazták, hogy miként kell figyelembe venni a biztonsági kérdéseket: az SST érzékelőknek nemzeti ellenőrzés alatt kell maradniuk. Az SST-adatpolitika szempontjából kulcsfontosságú alapelvként határozták meg az SST információk titkosságát (pl. az összes információt titkosítani kell, és csak eseti alapon szabad az információk titkosságát megszüntetni).

Ennek az állásfoglalásnak az indoklása nem került hivatalosan rögzítésre, de több megbeszélés során is nyilvánvalóvá vált: az európai SST-szolgáltatásnak van egy olyan biztonsági aspektusa (lehetővé teszi az információgyűjtést a tagállamok polgári és katonai űrinfrastruktúrájára és műveleteire vonatkozóan), amely tekintetében nem az ESA, hanem az EU az illetékes, és rendelkezik az annak kezeléséhez szükséges megfelelő eszközökkel. Az EUMSZ megfelelő hatásköröket biztosít az EU számára az űrrendszerek kiaknázásának koordinálásához, emellett az SST-szolgáltatások biztonsági aspektusait illetően is megfelelő hatásköröket ruház az EU-ra. Az EU rendelkezik az SST-re vonatkozó irányítási mechanizmusok és adatpolitika létrehozásához szükséges jogalkotási képességgel.

Ezzel szemben az ESA-t mint világszínvonalú K+F szervezetet nem abból a célból hozták létre, hogy tudományos, technológiai és űralkalmazás-fejlesztési programokat határozzon meg és hajtson végre. Az ESA nem azt a célt szolgálja, hogy elvégezze azt a bonyolult politikai és jogalkotási munkát, amely az SST-rendszer létrehozásához szükséges, amelynek keretében az eszközök nagy részét a katonaság birtokolja, és nem is arra a célra jött létre, hogy a világűrbe telepített szolgáltatásokat működtessen (ezt a tényt maga az ESA is kihangsúlyozza az irányelveiről szóló dokumentumokban).

Lehetne érvelni amellett, hogy a tagállamok létrehozhatnának egy új szervezetet, amely az SSA-val foglalkozik. Egy ilyen szervezetnek számos olyan jellemzővel kellene rendelkeznie, mint amivel az EU már rendelkezik. Ezért egy ilyen új szervezet átfedéseket hozna létre, és rontaná a hatékonyságot. Ezenfelül a tagállamok egy része kifejezte aggodalmát amiatt, hogy minden olyan megoldás esetén, amely kívül esik az EU keretein, azok a tagállamok dominálhatnak, amelyek már ma is rendelkeznek bizonyos érzékelőkapacitással, és ez megakadályoz más tagállamokat abban, hogy egy valóban európai szintű szolgáltatás keretében kifejlesszék a sajátjaikat.

Végezetül az EU nem törekszik arra, hogy a tagállamok által egyénileg vagy az ESA keretén belül vállalt kezdeményezéseket helyettesítse. Arra törekszik, hogy kiegészítse a tagállamok szintjén meghozott intézkedéseket, és erősítse a koordinációt ott, ahol ilyen jellegű koordinációra van szükség a közös célok megvalósítása érdekében.

Az EU részvétele azért szükséges, hogy összehozza a bizonyos űrprojektek finanszírozása által igényelt beruházást, megteremtse az irányítási struktúrát, meghatározza az adatpolitikát, és gondoskodjon arról, hogy a már meglévő és a jövőbeni kapacitások összehangoltan és hatékonyan kezdjenek működni, olyan robusztus és interoperábilis rendszert biztosítva, amely az összes európai érdekelt fél javát szolgálja.

Ezenfelül a javasolt uniós fellépés nem törekszik az olyan, nemzetközi vagy multilaterális szinten már létező enyhítő intézkedések helyettesítésére vagy megkettőzésére, mint például az ENSZ-nek az űrszemét mérséklését célzó ajánlásai, vagy az Európai Unió űrbeli tevékenységekre vonatkozó nemzetközi magatartási kódexre tett javaslata. Ezek az intézkedések nem oldják meg a fennálló problémát, de hosszú távon csökkentik az űrszemét növekedését.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Ezen a területen nincsenek korábbi tapasztalatok. Mindazonáltal bárhol is kerülnek megosztásra az információk vagy az adatok, a többletérték kétségbevonhatatlan.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló COM(2011) 814 végleges javaslat megemlíti a rendszer egy SSA rendszer általi védelmének szükségességét ((15) preambulumbekezdés, 3c. cikk), és előirányozza az ilyen tevékenységek finanszírozását (7. cikk (1) bekezdés a) pont), anélkül, hogy az érintené a jogalkotási eljárás és a következő többéves pénzügyi keret végeredményét.

A Copernicus világűrhöz kapcsolódó része hasonló védelmi igényekkel rendelkezik. Következésképpen a Copernicus, a következő többéves pénzügyi keret eredményétől függően, hozzájárulhatna az SST tevékenységek finanszírozásához.

Ezenfelül ez a javaslat koherens és szinergiákat teremt a „Horizont 2020” keretprogram keretében végzett űr- és biztonsági kutatás célkitűzéseivel (COM(2011) 809 végleges), illetve a javasolt „Belső Biztonsági Alap” keretében a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozóan megfogalmazott célkitűzésekkel (COM(2011) 753 végleges). Mindkét program keretében biztosítható finanszírozás az SST-tevékenységek számára anélkül, hogy az érintené a jogalkotási eljárás és a következő többéves pénzügyi keret eredményét.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

ý A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ý  A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.1.1-től 2020.12.31-ig

– ý  Pénzügyi hatás: 2014-től 2020-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett igazgatási módszer(ek)[27]

ý Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[28]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Az SST-támogatási program uniós finanszírozása a következő többéves pénzügyi keretben szereplő, kapcsolódó programoktól kerül elvonásra, azok jogalapjával teljesen összeegyeztethető módon. Ilyen kapcsolódó programok közé sorolható a Galileo, a Horizont 2020 és az EU Belső Biztonsági Alapja. Ezen programok nyomon követési és jelentéstételi követelményei érvényben maradnak.

Az SST-program számára finanszírozást biztosító programok nyomon követési és jelentéstételi követelményeitől függetlenül külön nyomon követési rendszer kerül kialakításra a legkiválóbb minőségű végtermékek és az erőforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében. A nyomon követés a program teljes élettartamát átfogja. A nyomon követés a programot illetően a kedvezményezettektől kapott visszajelzéseken alapul.

A követelmények előzetes kiértékelését is magában foglaló, kibővített hatásvizsgálatra került sor. A szakpolitikai lehetőségek összehasonlító kiértékelése után meghatározták az előnyben részesített szakpolitikai lehetőséget, és elvégezték a kapcsolódó hatás, a kockázatok, a követelmények és a költséghatékonyság kiértékelését. Ez a javaslat teljes mértékben megfelel a kiértékelés következtetéseinek.

A program félidős értékelése a megvalósítás ötödik évében lesz, ami megfelelő időpont a következő többéves pénzügyi keret előkészítése szempontjából. Az értékelés az elért eredményekre és a program végrehajtásának minőségi aspektusaira összpontosít. Utólagos értékelésre is sor kerül majd.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A részt vevő tagállamokkal és az Európai Unió Műholdközpontjával (EUMK) kötött támogatási megállapodás végrehajtása: A kockázat szintje alacsonynak tekinthető, mert a a kedvezményezettek közigazgatások.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Minthogy az SST-támogatási program végrehajtását szolgáló finanszírozás a következő többéves pénzügyi keretben szereplő, kapcsolódó programoktól kerül elvonásra, az e programok keretében előirányzott ellenőrzési mechanizmusok alkalmazhatók. Ezektől a mechanizmusoktól függetlenül, a támogatási program kedvezményezettjeivel (a tagállamok közigazgatásai és az EUMK) aláírt támogatási megállapodás meghatározza a tevékenységeknek a támogatás alapján igénybe vehető finanszírozására érvényes feltételeket, külön fejezetben ismertetve az ellenőrzési módszereket. Minden részt vevő közigazgatás kötelezi magát arra, hogy betartja a Bizottság kiadásokra vonatkozó pénzügyi és adminisztratív előírásait.

A Bizottságra a költségvetési rendelet rendelkezései vonatkoznak a kötelezettségvállalások és fizetések pénzügyi egység általi előzetes ellenőrzése, illetve az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek (AOSD) átadandó írásbeli nyilatkozat tekintetében. A támogatások és az azokhoz tartozó kifizetések adminisztratív ellenőrzéséért a Bizottság központi szolgálata felel. Különös figyelmet kell fordítani a kiadások jellegére (támogathatóság), valamint a bizonylatok és a kapcsolódó dokumentáció ellenőrzésére.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Minthogy az SST-támogatási program végrehajtását szolgáló finanszírozás a következő többéves pénzügyi keretben szereplő, kapcsolódó programoktól kerül elvonásra, az e programok keretében a csalások és szabálytalanságok megelőzése céljából előirányzott intézkedések szükség esetén alkalmazhatók. Ezektől az intézkedésektől függetlenül, a jelen határozat eredményét jelentő megállapodások előirányozzák a Bizottság vagy annak meghatalmazott képviselője által végzett nyomon követést és pénzügyi ellenőrzést, illetve a Számvevőszék vagy az OLAF által végzett ellenőrzéseket, amelyek szükség szerint szúrópróbaszerű ellenőrzések is lehetnek.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés…………………………………] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

|| [XX.YY.YY.YY] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel * || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………………………] || Diff./nem diff.([29]) || EFTA-országoktól[30] || tagjelölt országoktól[31] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

1.1 || 02.04.01.01 [02.02.02.01] Űrkutatás || Diff. || IGEN || NEM || IGEN || NEM

1.1 || 02.04.01.02 [02.02.03.02] Biztonsági kutatás || Diff. || IGEN || NEM || IGEN || NEM

1.1 || 02.05.01 Európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) || Diff. || IGEN || NEM || IGEN || NEM

1.1 || 02.01.05.03 A kutatásra fordított egyéb irányítási kiadások || Nem diff. || IGEN || NEM || IGEN || NEM

1.1 || 02.01.04.05 Európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) – az adminisztratív irányításra fordított kiadások || Nem diff. || IGEN || NEM || IGEN || NEM

3.1 || 18.05.08 A terrorizmus megelőzése, az arra való felkészültség és a következmények kezelése || Diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

5 || XX.01.01.01 Az intézménynél aktív foglalkoztatásban dolgozó alkalmazottak kiadásai || Nem diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

5 || XX.01.02.01 Az intézménynél dolgozó külső munkatársak || Nem diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

5 || XX.01.02.11 Az intézmény egyéb irányítási kiadásai || Nem diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

5 || XX.01.03.01 Berendezésekre, bútorokra és a Bizottság szolgáltatásaira fordított kiadások || Nem diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

*          A költségvetési tételek az aktuális, 2007–2013 közötti többéves pénzügyi keret szerint vannak megadva, és nem érintik a 2014–2020 közötti, következő többéves pénzügyi keretet. Ezenfelül a nómenklatúra költségvetési tételei a Horizont 2020 programra, a Galileo programra és a Belső Biztonsági Alapra vonatkozó jogalkotási javaslatok szerint vannak megadva, és azok a végleges költségvetési nómenklatúrától függően a nekik megfelelő tételek szerint módosulhatnak.

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1.1 || „Intelligens és inkluzív növekedés”

Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság * || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN ||

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || ||

02.04.01.01 [02.02.02.01] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0,640 || 0,960 || 1,280 || 1,600 || 1,760 || 1,920 || 1,920 || 10,080 ||

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0,640 || 0,960 || 1,280 || 1,600 || 1,760 || 1,920 || 1,920 || 10,080 ||

02.04.01.02 [02.02.03.02] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0,480 || 0,720 || 0,960 || 1,200 || 1,320 || 1,440 || 1,440 || 7,560 ||

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0,480 || 0,720 || 0,960 || 1,200 || 1,320 || 1,440 || 1,440 || 7,560 ||

02.05.01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 2,880 || 4,320 || 5,760 || 7,200 || 7,920 || 8,640 || 8,640 || 45,360 ||

Kifizetési előirányzatok || (2) || 2,880 || 4,320 || 5,760 || 7,200 || 7,920 || 8,640 || 8,640 || 45,360 ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[32]** || || || || || || || || ||

02.01.05.03 || || (3) || 0,072 || 0,072 || 0,072 || 0,072 || 0,072 || 0,072 || 0,072 || 0,504

02.01.04.05 || || || 0,028 || 0,028 || 0,028 || 0,028 || 0,028 || 0,028 || 0,028 || 0,196

Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 4,100 || 6,100 || 8,100 || 10,100 || 11,100 || 12,100 || 12,100 || 63,700 ||

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 4,100 || 6,100 || 8,100 || 10,100 || 11,100 || 12,100 || 12,100 || 63,700 ||

* A táblázat az SST-támogatási program keretösszegét adja meg, melyet a következő többéves pénzügyi keretben előirányzott, kapcsolódó programoktól kell elvonni. Ezek az adatok indikatívak, és nem érintik a Horizont 2020 kutatási területein és tevékenységein belüli finanszírozások elosztására vonatkozó végleges megállapodásokat. Az átprogramozás nincs tervbe véve. Az egyes költségvetési tételekre vonatkozóan megadott éves összegek az e javaslat által igényelt éves összegek újbóli felosztásának eredményét jelentik. Az újbóli felosztás az egyes programoknak az adott bizottsági javaslatban előirányzott teljes összeghez viszonyított súlyán alapul (Galileo 72 %, űrkutatás 16 %, biztonsági kutatás 12 %). Minden összeg indikatív. Elképzelhető, hogy ezeket az összegeket a vonatkozó programokat érintő jogalkotási eljárás és a következő többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások eredményétől függően ki kell igazítani. Ugyanakkor, a következő többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások eredményétől függően a Copernicus programból is biztosítható a finanszírozás.

** Felosztás a költségvetési tételek között: 72% 02.01.05.03 és 28% 02.01.04.05.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3.1 || „Szabadság, biztonság és jogérvényesülés”

Főigazgatóság: Belügyi * || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

18.05.08 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 7,000

Kifizetési előirányzatok || (2) || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 7,000

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[33] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Belügyi Főigazgatóság előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 7,000

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 1,000 || 7,000

* A Bizottságnak a „Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról” szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslata (COM(2011) 753 végleges, 2011.11.15.) előirányozza a kritikus infrastruktúra védelem finanszírozását. Következésképpen az SST-támogatási program finanszírozása a Belső Biztonsági Alapból is biztosítható. Az átprogramozás nincs tervbe véve. Ezenfelül az összegek csak indikatívak. Elképzelhető, hogy ezeket az összegeket a vonatkozó programokat érintő jogalkotási eljárás és a következő többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások eredményétől függően, a Belügyi Főigazgatósággal szoros együttműködésben, ki kell igazítani.

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 5,000 || 7,000 || 9,000 || 11,000 || 12,000 || 13,000 || 13,000 || 70,000

Kifizetési előirányzatok || (5) || 5,000 || 7,000 || 9,000 || 11,000 || 12,000 || 13,000 || 13,000 || 70,000

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,700

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 5,100 || 7,100 || 9,100 || 11,100 || 12,100 || 13,100 || 13,100 || 70,700

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 5,100 || 7,100 || 9,100 || 11,100 || 12,100 || 13,100 || 13,100 || 70,700

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: Vállalkozáspolitikai és Ipari ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,096 || 0,191 || 0,0191 || 0,0191 || 0,0191 || 0,0191 || 0,0191 || 1,242

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,059 || 0,167 || 0,167 || 0,167 || 0,167 || 0,167 || 0,167 || 1,061

Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,155 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 2,303

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 0,155 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 2,303

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 5,255 || 7,458 || 9,458 || 11,458 || 12,458 || 13,458 || 13,458 || 73,003

Kifizetési előirányzatok || 5,255 || 7,458 || 9,458 || 11,458 || 12,458 || 13,458 || 13,458 || 73,003

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– ý  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Az érzékelőhálózat és egy feldolgozási funkció kialakítása és működtetése || || || || || || || || || || || || || || || ||

- érzékelő funkció || Termék || || || 4,000 || || 5,500 || || 7,000 || || 9,000 || || 9,500 || || 10,000 || || 10,000 || || 55,000

- adatfeldolgozás || Szolgáltatás || || || || || || || || ||

1. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Az SST-szolgáltatások kialakítása és működtetése || || || || || || || || || || || || || || || ||

- szolgáltatás nyújtás || Szolgáltatás || || || 1,000 || || 1,500 || || 2,000 || || 2,000 || || 2,500 || || 3,000 || || 3,000 || || 15,000

2. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || 5,000 || || 7,000 || || 9,000 || || 11,000 || || 12,000 || || 13,000 || || 13,000 || || 70,000

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– ý  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,096 || 0,191 || 0,191 || 0,191 || 0,191 || 0,191 || 0,191 || 1,242

Egyéb igazgatási kiadások || 0,059 || 0,167 || 0,167 || 0,167 || 0,167 || 0,167 || 0,167 || 1,061

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,155 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 2,303

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[34] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0,155 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 0,358 || 2,303

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– ý  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1

|| XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

|| Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[35] ||

|| XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1

|| XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 04 yy[36] || - a központban[37] || || || || || || ||

|| - a küldöttségeknél || || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Egy AD-besorolású tisztviselő a Bizottság által a programban betöltött funkciók ellátásához, pl. a két bizottság titkári feladatainak ellátása (az elfogadandó dokumentumok elkészítését is beleértve), az éves munkaprogram és költségvetés elkészítése, az éves támogatási eljárás lefolytatása, a nemzetközi kapcsolatok ápolása.

Külső személyzet || Egy szerződéses alkalmazott az AD-besorolású tisztviselő számára szükséges támogatás biztosításához.

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ý  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[38].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ý  A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Az SST-támogatási program előirányozza a tagállamok általi társfinanszírozást, a természetbeni hozzájárulásokat is beleértve. A pontos összeg a részt vevő tagállamoktól függ, és azt egy későbbi szakaszban kell meghatározni.

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || … A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ý  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[39]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || … A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

………….jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               Lásd: az Európai Unió Tanácsa „Európai űrpolitika” című, 2007. május 25-i 10037/07 brüsszeli állásfoglalása, amely elindította az Európai űrpolitikát; a Tanács „Az európai űrpolitika előmozdítása” című, 2008. szeptember 26-i állásfoglalása (13569/08 számú tanácsi dokumentum); a Tanács „Az űrszektornak az innovációhoz és a versenyképességhez való hozzájárulásáról az európai gazdaságélénkítési terv összefüggésében, valamint további lépések” című, 2009. május 29-i állásfoglalása (10500/09); a Tanács „Globális kihívások: és az európai űrrendszerek teljes mértékű kiaknázása” című, 2010. november 25-i állásfoglalása (16864/10); a Tanács „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című, 2011. május 31-i következtetése; és a Tanács „Iránymutatások az űr által az európai polgárok biztonsága szempontjából képviselt hozzáadott értékre és előnyökre vonatkozóan” című, 2011. december 6-i állásfoglalása (18232/11).

[2]               Az Európai Unió Tanácsa „Az európai űrpolitika előmozdítása” című, 2008. szeptember 26-i, 13569/08 számú brüsszeli állásfoglalása.

[3]               Az Európai Parlament jelentése a Bizottság „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiájáról” című közleményéről (2011/2148(INI).

[4]               A Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának küldött közlemény: „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiájáról” COM(2011) 152 végleges, 2011.4.4.

[5]               HL C […]., [...], […]. o.

[6]               HL C […]., [...], […]. o.

[7]               COM(2011) 152, 2011. április 4.

[8]               CS 13569/08, 2008.9.29.

[9]               CS 16864/10, 2010.11.26.

[10]             CS 10901/11, 2011.5.31.

[11]             HL C 377, 2011.12.23., 1. o.

[12]             HL L 196., 2008.4.27., 1. o.

[13]             HL L 276., 2010.10.20., 1. o.

[14]             SEC(2011) 1247 végleges, 2011.10.12.

[15]             A Tanács 15715/11 számú dokumentuma, 2011.10.24.

[16]             HL L 200, 2001.7.25., 5. o.

[17]             A Tanács 14698/12 számú dokumentuma, 2012.10.09.

[18]             HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[19]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[20]             CS 14698/12, 2012.10.9.

[21]             COM(2011) 814 végleges, 2011.11.31. A hivatkozás az elfogadás után frissítendő.

[22]             COM(2011) 811 végleges, 2011.11.30. A hivatkozás az elfogadás után frissítendő.

[23]             COM(2011) 753 végleges, 2011.11.15. A hivatkozás az elfogadás után frissítendő.

[24]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[25]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[26]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[27]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[28]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[29]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[30]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[31]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[32]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[33]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[34]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[35]             AC= szerződéses alkalmazott; AL= helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[36]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[37]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[38]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[39]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.