19.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 271/11

Előadó

:

Bas VERKERK (NL/ALDE), Delft polgármestere

Referenciaszöveg

:

1.

A városok az európai gazdaság fontos motorjai, az egyéni és közösségi fejlődés legkiválóbb terepei, és számos lehetőséget nyújtanak hatékony környezeti intézkedésekre. A városok és városi régiók hozzájárulása nagy jelentőséggel bír az „Európa 2020” stratégia megvalósítása, valamint az EU gazdasági, társadalmi és területi fejlődése szempontjából. (1)

2.

A városok európai társadalomban betöltött fontos szerepe szolgáltat alapot a tagállamok és az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezéseinek, hogy egy uniós szintű városi menetrendet hozzanak létre. A városok jelentőségét az ENSZ kontextusában is elismerik. Jelenleg az ENSZ keretében készítik elő az új városi menetrendet, amelyet 2016-ban, a következő Habitat III konferencia alatt határoznak majd meg. Az uniós városi menetrend hozzájárulhat ehhez.

3.

Az EU-Szerződésben számos olyan utalást találhatunk, amely jogalapot biztosít az EU számára arra, hogy – a tagállamok elsődleges illetékességét kiegészítve – nemzeti, regionális és helyi szintű várospolitikákat támogasson; ilyen például a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra tett utalás (3. cikk) vagy a helyi önkormányzatokra (4. cikk) és a szubszidiaritás elvének helyi vetületére tett utalások (5. cikk). Jelenleg uniós szinten azonban nem létezik integrált, jövőbe mutató városi menetrend, az Európai Parlament 2011-es, egy európai városi menetrend létrehozását sürgető felhívása, továbbá a Lipcsei Charta és a toledói nyilatkozat kormányközi folyamata ellenére sem. (2) Egy átfogó jellegű városi menetrend híján uniós szinten túl kevés a koherencia a különböző politikai kezdeményezések és támogatási programok között, és nem minden politikai kezdeményezés hozza meg a kívánt eredményeket.

4.

Ezen túlmenően a múlt tapasztalatai alapján egyáltalán nem biztos, hogy a városi dimenzió továbbra is kiemelt figyelmet kap majd az európai menetrendben. (3) Az Európai Bizottság már 1997-ben közleményt bocsátott ki egy uniós szintű városi menetrendről. (4) Számos nyilatkozat és tevékenység ellenére ez a menetrend két évtized elteltével sem valósult még meg. Az EU-nak biztosítania kell a városok és a városi régiók számára, hogy a gazdasági növekedés, munkahelyteremtés és társadalmi beilleszkedés motorjaiként teljes mértékben kibontakoztathassák erejüket és potenciáljukat. Eljött az idő egy valóban európai városi menetrend kidolgozására. A Lipcsei Charta ehhez jó alapot teremt. Egy európai városi menetrendnek a városfejlesztés valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti aspektusát figyelembe kell vennie.

5.

A Régiók Bizottsága arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a 2014. február 17–18-i városi fórum alkalmából tervezett közleményhez kapcsolódóan ismertessen egy fehér könyvet egy integrált városi menetrend érdekében. A fehér könyv célja, hogy lehetővé tegye a városi dimenzió minden releváns európai politikába és jogszabályba való strukturális beágyazását, a jelenlegi átfedések és inkoherenciák elkerülése céljából. Az RB a maga részéről a fehér könyv kidolgozása során tovább folytatja majd az uniós városi menetrendről szóló vitát, hogy az Európai Bizottságot konkrét hozzájárulásokkal segítse és az európai napirenden tartsa a városi menetrendről folytatott vitát. Az RB hangsúlyozza a városi területek fenntartható és holisztikus megközelítésének fontosságát, amely az RB többi, egymást kiegészítő – mégpedig a 7. környezetvédelmi cselekvési program és a fenntartható városok, (5) valamint a városi mobilitási csomag (6) témájában készült – véleményeiben megfogalmazott ötleteken és javaslatokon alapul.

6.

Egy uniós szintű városi menetrend kidolgozásával éppen azt a szerepet vesszük kellően figyelembe, amelyet a városok töltenek be az európai politikai célok megvalósításában és az EU nemzetközi versenyhelyzetének erősítésében. Ezzel egyidejűleg az említett uniós szintű városi menetrend kidolgozása során nem hagyhatjuk figyelmen kívül a városok és a vidék közötti interakciókat, sem pedig azt a nagy befolyást, amelyet az általánosságban a területfejlesztésre gyakorol. Következésképpen elengedhetetlen, hogy erős szinergiát biztosítsunk a városi menetrend és az Európai Unió 2020-ig szóló területi menetrendje között.

7.

A városok a szolgáltató gazdaságtól a tudásalapú gazdaság felé való eltolódás és a társadalom folyamatos digitalizációja révén az EU gazdasági oszlopaivá és munkahelyteremtő motorjaivá nőtték ki magukat. Az innováció és a gazdasági tevékenységek új formáinak eredetét gyakran a városokban találjuk. A városok egyben a művészet, kultúra és kreativitás forrásai is, amelyből a városok és polgárok identitásukat merítik. A városok ezáltal az EU fontos erőtényezőjét jelentik a világ többi részével folytatott nemzetközi versenyben.

8.

Jelenleg az EU lakosságának mintegy 68 %-a él városi területeken. (7) A két nagyváros, Párizs és London mellett az EU egy különleges, többközpontú, nagyobb, közepes és kisebb városokból álló struktúrával rendelkezik. Mintegy 200 millió ember lakik 1 00  000 lakosnál nem nagyobb városokban, amelyek gyakran fontos regionális szerepet töltenek be a szolgáltatások és létesítmények terén, valamint az életminőség és a területi egyensúly szempontjából. Az EU városi menetrendjének ezért nem szabad Európa legnagyobb városaira korlátozódnia, hanem kisebb és közepes nagyságú városokra és városi területekre is ki kell terjednie. Ebben a kontextusban üdvözlendő, hogy az EU jövőbeli hármas (olasz, lett és luxemburgi) elnöksége különös figyelmet fordít majd a kisebb és közepes uniós városokra, valamint a közös területfejlesztéssel kapcsolatban betöltött szerepükre.

9.

Lakosai számára a város és annak vidéki vonzáskörzete azonban több egy közigazgatásilag behatárolt területnél. A városi és nem városi lakosok a nagyobb agglomerációk területén egy napi városi rendszer keretei közt mozognak, a munkavégzési és egyéb funkcionális (városi vagy vidéki-városi) térségekbe utazva. Lakosaik helyzetét megkönnyítendő, a városi önkormányzatok hálózatokat alakítanak ki a szomszédos településekkel a közlekedés és szállítás, a területrendezés, a zöld területek és a gazdaság megfelelően méretarányos megszervezése érdekében. A városi területek és a szomszédos vidék közötti együttműködés e tekintetben kulcsfontosságú. Ebben az összefüggésben fontos szerepük van a városkörnyéki és vidéki területeknek, mivel a környező városok számára élelmiszert, energiát, teret, pihenési lehetőségeket és zöld környezetet biztosítanak, és ezenfelül védelmet nyújtanak olyan veszélyekkel szemben, mint az erdőtüzek vagy áradások. Emellett számításba kell venni, hogy e városi rendszerek esetenként több tagállamhoz tartozó területeket is magukban foglalnak. Különös figyelmet kell fordítani az ilyen, határokon átívelő városi övezetekben felmerülő egyedi problémákra.

10.

Az agglomerációknak vagy funkcionális régióknak egy másfajta kormányzásra és hosszú távú koncepcióra van szükségük annak érdekében, hogy megfelelő kohéziót és konkrét eredményeket (mint például integrált közlekedési rendszert) biztosítsanak. (8) Ezek a hosszú távú, egyes tagállamokban már a helyi és regionális önkormányzatok együttműködésében kidolgozás alatt álló elképzelések képezik egy integrált, területorientált koncepció alapját, amely biztosítja az adott térség területi kohézióját, és konkrét, mérhető eredményeket tesz lehetővé. A 2014–2020-as időszakban az integrált területi beruházások különféle prioritási tengelyek és programok erőforrásainak felhasználását teszik majd lehetővé, és ezáltal számos tagállamban ösztönzőleg hatnak majd, megerősítve a funkcionális kapcsolatok révén összekötött városi és vidéki területek kohézióját, szinergiákat alakítva ki és lehetővé téve ambiciózusabb tervek finanszírozását, aminek révén végső soron megoldható lesz a közös problémáknak az egyes települések adminisztratív határain átnyúló kezelése. Az RB nyugtázza, hogy az Európai Bizottság „A holnap városai” című tanulmányában részletezi ezt a fejlődést, és hogy elismeri, hogy szakpolitikája keretében jobban figyelembe kell vennie a funkcionális régiókat az agglomerációk és nagyvárosok szintjén, határokon átnyúlóan is. (9)

11.

Azáltal, hogy az agglomeráció szintjén működnek (a hitelképesség mérete), a városok közösen aknázzák ki a nagyobb keretből adódó előnyöket, mint például a nagyobb innovációs teljesítmény, az oktatás jobb illeszkedése a munkaerőpiachoz, a kisebb ökológiai lábnyom, míg korlátozzák az olyan hátrányokat, mint a környezetszennyezés, a nehéz megközelíthetőség, a társadalmi kirekesztés vagy a bűnözés. (10) A nagyobb azonban nem mindig jobb. Ezért ugyanilyen fontos annak biztosítása, hogy a helyi közösségek aktívan képviselve legyenek a települési döntéshozatalban, akkor is, amikor együttműködési intézkedéseket vitatnak meg a szomszédos önkormányzatokkal.

12.

Ettől függetlenül a társadalmi kihívások különösen a városi területeken nyilvánvalók. Ezért számos európai politikai kezdeményezés – akarva vagy akaratlanul – a várospolitikában csapódik le. Ebben az összefüggésben az RB azt kéri, hogy alaposabban tekintsék át az összes, városi dimenzióval rendelkező európai bizottsági kezdeményezést, azon vitaindító dokumentumra építve, amely a 2014. februári, „CITIES – A holnap városai: beruházás Európába” című városi fórum alapjául szolgált. (11)

13.

A városok felvállalják a felelősséget azért, hogy kiaknázzák a lehetőségeket és az eközben adódó nehézségekkel is megbirkózzanak. Az európai városok ennek során jelentős mértékben hozzájárulhatnak az „Európa 2020” stratégia megvalósításához. Az ebben a stratégiában lefektetett társadalmi kihívások egyben meghatározzák a városok és régiók politikai menetrendjét is. Itt a polgárok érdekei állnak előtérben. Az EU városai jelenleg különféle kihívások és problémák előtt állnak. Míg egyes városok lakosaik számának csökkenését tapasztalják a népesség elöregedése és a kifelé irányuló migráció miatt, és problémákkal küszködnek az ellátási színvonal mértékét illetően, más városokban nő a lakosság száma, ami fokozza az ellátásokra nehezedő nyomást, és növeli az olyan problémákat, mint a (fiatalokat érintő) munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés, a szegénység, a megfizethető lakhatás, a közlekedési dugók vagy a környezetszennyezés. A recesszió által súlyosbított, gyakori probléma a helyi szolgáltatások iránti fokozódó kereslet és a stagnáló vagy csökkenő pénzügyi erőforrások közti növekvő szakadék. A városi menetrendnek az összes ilyen problémára és kihívásra tekintettel kell lennie.

14.

Az EU városfejlesztési menetrendjének a jelenlegi töredezett, szegmentált és kirekesztő városi modell helyett kompakt, integrált és befogadó modellt kell követnie. Ez az új megközelítés azt jelenti, hogy holisztikus megközelítéssel a különféle lakosság és funkciók keverésére törekszünk a gazdasági növekedés és a munkalehetőségek ösztönzése érdekében, és ennek során figyelmet fordítunk a városfejlesztés gazdasági, szociális és környezeti vetületei közötti megfelelő egyensúlyra.

15.

Az állam és a társadalom viszonya alapvető változásokon megy keresztül. Először is a polgárok egyre önállóbbakká válnak, egyre nagyobb igényeket támasztanak, és a társadalom digitalizációja révén egyre kevésbé vannak rászorulva másokra (új polgárság). Másodszor ugyanezek a polgárok egyre inkább felvállalják társadalmi felelősségüket is. Nő azon vállalatok száma, amelyek az egész életet végigkísérő (cradle to cradle, „bölcsőtől bölcsőig”) termékeket kínálnak, fellépnek a nyersanyagok pazarlása ellen, és esélyt nyújtanak a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő embereknek. A társadalmi kihívások megoldása érdekében a városi önkormányzatok a különböző szinteken egyre szorosabban együtt kívánnak működni a (hármas spirál modellje alapján kidolgozott) négyes spirálban, azaz a közszféra, a vállalati szféra, a kutatóintézmények és a társadalmi szervezetek közötti együttműködési keretben. A helyi önkormányzatok itt gyakran irányító szerepet töltenek be, és első vásárlóként vagy irányítóként fórumot kínálnak a többi partner számára a megoldások bemutatására. A város olyan helyként (egyfajta élő laboratóriumként) értelmezhető, amelyben partnerek segítségével, a helyi feltételeknek a leginkább megfelelő projektek valósulnak meg. Azok a városok, amelyekben egyetemek és főiskolák találhatók, különleges szerepet játszanak a vállalkozások ösztönzésében és a műszaki lehetőségek társadalmi kérdésekkel való összekapcsolásában. A városi területek így az európai politikák legfőbb kísérleti laboratóriumaivá váltak.

16.

A társadalom részeként a közszféra felelősséget vállal az olyan komoly jelentőségű társadalmi kérdések napirendre tűzésében, mint a gazdasági válság, a demográfiai változások és az éghajlatváltozás problémája. A hagyományos igazgatási, szervezeti és gazdasági formák nem kínálnak már megoldást ezekre a problémákra. A kihívások volumene, a zsugorodó költségvetések és a problémák összetettsége miatt a közszféra már nem képes arra, hogy egyedül megküzdjön az összes feladattal.

17.

Egy egyre inkább a részvételen alapuló társadalomban a helyi önkormányzatoknak döntéshozataluk során teret kell engedniük a polgárok, a vállalatok és a városi és kerületi szinten működő intézmények által közösen szervezett kezdeményezések számára. A város szervezésében így a városi önkormányzaton kívül több érdekelt fél is szerepet kap. A kihívás abban áll, hogy minden polgár szerepet kapjon az új társadalomban – ez különösen igaz a fiatalokra és a migránsokra –, hogy megelőzzük a megosztottságot. A modern város két legfontosabb funkciója, hogy „motorként” szolgál a társadalmi beilleszkedés számára, és egyfajta emancipációs létrát kínál lakosainak.

18.

A helyi kezdeményezések biztosítják, hogy városonként vagy városi területenként egyre több testre szabott megoldás szülessen. Így Európa-szerte a megközelítések széles skálájával találkozhatunk. Az európai politikának és jogalkotásnak figyelembe kell vennie a helyi szinten kialakuló új viszonyokat és a társadalmi kihívások megoldásainak ezzel együtt járó sokféleségét, továbbá igyekeznie kell összegyűjteni e terjedőben lévő bevált gyakorlatokat, elősegítve EU-szerte történő megosztásukat.

19.

Az EU eddig általános jogszabályokkal és egységes határidőkkel dolgozott politikai célkitűzéseinek végrehajtását illetően. Az EU-nak politikaalakítási folyamatában nyomatékosabban figyelembe kell vennie azt, hogy kezdeményezései mennyire kivitelezhetőek helyi és (szub)regionális szinten, hatásvizsgálatok készítésekor és az új politikák kidolgozása során pedig nyitottnak kell lennie a decentralizált hatóságok hozzájárulására (alulról felfelé történő megközelítés). A szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett az új javaslatokra vonatkozó valamennyi hatásvizsgálatban helyet kellene, hogy kapjon a városokra gyakorolt hatások kritikus felmérése. Csak így válik lehetővé, hogy már előzetesen értékeljük és biztosítsuk az európai politikák és jogszabályok helyi szintű kivitelezhetőségét.

20.

A városi dimenzióról folytatott vita uniós szinten történő, strukturális beágyazása érdekében az RB azt javasolja, hogy a 2014. február 17–18-i városi fórumot kétévente ismételjék meg. Az RB azt is szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság szervezeti keretén belül nevezzen ki egy olyan meghatalmazottat a várospolitikát illetően, akit hatáskörrel ruháznak fel arra, hogy az Európai Bizottság várospolitikával foglalkozó szolgálatközi munkacsoportjával együtt az összes javaslatot és kezdeményezést megvizsgálhassa a városi dimenzió szempontjából, és egy integrált politikai megközelítést valósíthasson meg. E munkacsoport feladata lenne a városok hozzájárulásának koordinálása is a városi térségeket érintő új uniós politikák kidolgozása során. Hasznos volna, ha az RB saját szervezeti keretén belül kijelölne egy várospolitikai képviselőt, hogy a városi dimenzió szempontjából megvizsgálhassa a javaslatokat.

21.

Az RB támogatja egy tagállami munkacsoport abból a célból történő felállítását, hogy egy közös elképzelést alakítsanak ki az európai városokkal kapcsolatban, ennek során pedig figyelmet fordítsanak az európai városoknak az „Európa 2020” stratégiában betöltött szerepére, és ezt 2016-ban bemutassák. Sürgeti a tagállamokat, hogy ebben szorosan működjenek együtt az RB-vel és a helyi önkormányzatok szövetségeivel. Ez a közös elképzelés fontos alapját képezheti a városi menetrend további kidolgozásának, nemcsak európai szinten, hanem az egyes tagállamok, régiók és települések szintjén is.

22.

A Régiók Bizottsága megismétli azt a kérését, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki egy fehér könyvet az integrált várospolitikáról (12) az „Európa 2020” stratégia utódjának és a 2020 utáni uniós költségvetésnek a bemutatását megelőzően. A szóban forgó fehér könyv célja, hogy az uniós politika és jogalkotás olyan integráltabb megközelítését valósítsa meg, amely hatását a városokban és a városi területeken fejti ki, a városokat és a helyi és regionális önkormányzatokat pedig szorosabban bevonja e politika kidolgozásába, és hogy ajánlásokat adjon arra vonatkozóan, hogy az európai alapok programjaiban mely elemek alkalmasak a városok fejlődésének ösztönzésére. Ennek alapja egy megújult kormányzás. A fehér könyvnek végső soron nem egy speciális uniós stratégia vagy program létrejöttéhez kell vezetnie, hanem ahhoz, hogy a városi dimenzió valóban horizontális módon beágyazódjon az uniós döntéshozatali folyamatba („urban mainstreaming”). A fehér könyvet a hivatalba lépő Európai Bizottságnak a városokkal folytatott szoros együttműködésben kell kidolgoznia, hogy hangsúlyozza a várospolitikára vonatkozó új kormányzás kialakításának uniós szintű igényét.

23.

A fehér könyvnek a következő elemeket kellene tartalmaznia:

24.

A Régiók Bizottsága megállapítja, hogy Európának nemzetközi versenytársaira való tekintettel elsősorban életteli, dinamikus városokra van szüksége. Az uniós politikák és jogszabályok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ehhez megteremtődjenek a megfelelő feltételek. Az, hogy az európai politikák és joganyag mintegy 70 %-át helyi és regionális szinten hajtják végre, általános koherenciát igényel. Az RB ugyanakkor arra is felhívja figyelmet, hogy az uniós szintű jogszabályok olykor épp az ellenkező hatást érik el. Erre jó példát találhatunk „Az EU levegőminőséggel és kibocsátásokkal kapcsolatos politikájának felülvizsgálata” című RB-véleményben, (13) amely kifejti, hogy a levegőminőség javítására vonatkozó koncepció keretében a különböző uniós környezetvédelmi irányelvek által kitűzött ambíciók szintjének összehangolására van szükség, valamint hogy a kívánt eredmények elérése érdekében az ezek megvalósítására vonatkozó ütemterveknek illeszkedniük kell egymáshoz.

25.

A kibocsátási forrásokra irányuló uniós politika hiányosságai miatt kellemetlen helyzetek is keletkezhetnek. Így például a városok nem tudják teljesíteni a kitűzött normákat, miközben fennáll annak a veszélye, hogy felelős tagállamaik – a nemzeti jogalkotáson keresztül – európai bírságokat szabnak ki rájuk az európai normák megsértéséért. Az RB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki egy integráltabb politikaalkotásra irányuló módszert a koherens szakpolitikák és jogalkotás megvalósítása érdekében, kezdve egy alaposabb és a helyi és regionális önkormányzatokat is bevonó területi hatásvizsgálattal, ami lehetővé teszi, hogy az EU megfelelő feltételeket kínáljon a városoknak és városi régióknak az európai politikák végrehajtásához.

26.

Egy valóban integrált megközelítés megvalósításához kívánatos, hogy a fehér könyvben egyértelműen meghatározzák az integrált fenntartható városfejlesztés fogalmát, és hogy világos célkitűzéseket nevezzenek meg, amelyeket az EU e téren el kíván érni. Itt horizontális célokról van szó, amelyeket a különböző szakpolitikai területeken keresztül kell megvalósítani.

27.

A városfejlesztési politika integrált megközelítése a területrendezési politikák figyelembevételét igényli, mivel a városi területek nem érnek véget a városok közigazgatási határainál.

28.

Ebben az összefüggésben a Régiók Bizottsága megismétli azt az álláspontját, hogy a területi hatásvizsgálat eszközét használják iránymutatásként egy integráltabb politikai megközelítés megvalósítása és a területi kohézió ösztönzése érdekében. (14) Az RB a területi kohéziót egy háromdimenziós fogalomként határozza meg: kiegyensúlyozott területi fejlődés, területi integráció és területi kormányzás. Az RB sajnálattal látja, hogy az Európai Bizottság a területi hatásvizsgálatot a fenti három terület közül az elsőre korlátozta, miközben éppen a második dimenzió, a politika és a jogalkotás integrált megközelítése élvez elsőbbséget. Döntő jelentőségű, hogy az Európai Bizottság saját hatásvizsgálati iránymutatásainak soron következő felülvizsgálata egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy pontosan meghatározza, hogyan ágyazódjon be a városi dimenzió a belső bizottsági politikaalkotási folyamatokba.

29.

Az RB úgy véli továbbá, hogy az integrált várospolitikáról szóló fehér könyvnek foglalkoznia kellene a leromlott állapotú városi területek helyreállításával, a városi rehabilitációval és városmegújítással, valamint az építőiparban megvalósítandó energiahatékonysággal.

30.

Az uniós szinten megvalósított integráltabb megközelítés jó példája az intelligens városok és települések európai innovációs partnersége (EIP). Az EIP-t abból a célból hozták létre, hogy a magán- és közszféra kezdeményezései révén innovációkat valósítson meg a városok számára a városi mobilitás, az energiahatékonyság és az információs és kommunikációs technológiák keresztmetszetében. Az EIP lehetőséget nyújt arra, hogy az uniós szintű makrogazdasági politikát átültessék a városi gyakorlatba. Ennek során azonban fontos, hogy a városok teret kapjanak menetrendjük meghatározására, és erős regionális szerepet játszhassanak, hiszen ezáltal be tudják tölteni vezető szerepüket.

31.

Az olyan követendő példák, mint az intelligens városok és települések európai innovációs partnersége, éles ellentétben állnak a városoknak a strukturális alapok 2007–2013-as időszakban megvalósított programjaiban való részvételével. Ami az új 2014–2020-as tervezési időszakot illeti, a városi dimenzió a kohéziós politika keretében különleges figyelmet kapott egy sor kezdeményezés révén (például az a kötelezettség, hogy az ERFA költségvetéséből 5 %-ot a városfejlesztésre fordítsanak, egy városfejlesztési uniós hálózat létrehozása, vagy a fenntartható városfejlesztést célzó innovatív intézkedésekre irányuló eszközök). Az erősebb koncentrációra való törekvés azonban azt eredményezheti, hogy a városokat nem átfogó városfejlesztési kontextusban szemlélik. Hatékonyabban összehangolt koordinációra van szükség az Európai Bizottságon belül annak érdekében, hogy a városi dimenzió ágazati szakpolitikáinak (környezetvédelem, energia-infrastruktúra, mobilitás) alapos ismeretét az Európai Bizottság valamennyi osztályán ösztönözzük.

32.

A Régiók Bizottsága ismételten támogatja azt a figyelmet, amelyet az Európai Bizottság szentel az integrált városfejlesztésnek az új kohéziós politika keretében. (15) Ebben a kontextusban örömmel látja a partnerségi elv megerősítését is az új kohéziós csomagban, a partnerségről szóló magatartási kódex közzétételével egyetemben. A Régiók Bizottsága ugyanakkor őrködik az európai bizottsági javaslatoknak az ERFA és ESZA új operatív programjai végrehajtása keretében való gyakorlati megvalósítása felett, különösen a városoknak a programok irányításába és kezelésébe történő bevonását illetően.

33.

A Régiók Bizottsága arra kéri az Európai Bizottságot, hogy közösen kísérjék figyelemmel a városoknak a strukturális alapok új programjaiba való beágyazódását és – lehetőség szerint – ösztönözzék azt. Az ebből levonható tanulságok fontos politikai ajánlásként szolgálhatnak a kohéziós politika 2020 utáni alakításához, valamint olyan más európai programok számára is, amelyek az európai célkitűzések helyi szintű megvalósítását ösztönözhetik.

34.

A városok egyéb uniós támogatási programokban is részt vesznek, úgymint LIFE, Horizont 2020, Intelligens energia – Európa stb., bár ezek a programok nem koncentrálnak tematikusan a városi kérdésekre és az európai strukturális és beruházási programokkal való szinergiákra. Az uniós támogatási programok közötti szinergiák hangsúlyozott figyelembevétele kedvező hatásokkal járna a városokra nézve.

35.

A helyi önkormányzatok hálózatának európai szintű létrehozásával az Európai Bizottság figyelembe veszi azt az igényt, hogy a városok különböző témákkal kapcsolatban kicseréljék bevált gyakorlataikat. Az Urbact területi együttműködési program, a fenntartható városfejlesztés ösztönzését célzó uniós program is eleget tesz ennek az igénynek. Ezen túlmenően az „Európa a polgárokért” elnevezésű, támogatáson alapuló program arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy a bevált gyakorlatok cseréjét megkönnyítő fontos eszközként tematikus hálózatokat hozzanak létre a közös érdekű kérdésekről. A strukturális alapokból társfinanszírozott programok és az EU által szervezett, támogatáson alapuló fellépések mellett még számos egyéb program is létezik a városok közötti ismeretátadás céljára (pl. Civitas, Polgármesterek Szövetsége, Mayors Adapt, Intelligens városok és községek kezdeményezés, A fenntartható európai városok referenciakerete, Managenergy). Az RB megállapítja, hogy a szaktudás és tapasztalatok cseréjére irányuló kezdeményezések száma egyre nő, és e kezdeményezések jellegüket tekintve egyre sokfélébbek. Egy integráltabb megközelítés megvalósítása érdekében az RB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy hangolja össze egymással a különböző európai finanszírozási programokat és támogatási hálózatokat, hogy a helyi térségek jobban, a jelenleginél eredményesebben érthessék meg és érezhessék magukénak azokat.

36.

Ahhoz, hogy a városokat és városi területeket jobban fel tudjuk mérni, mint ahogy az pusztán a GDP-mutató révén lehetséges lenne, fontos, hogy elegendő – és, amennyiben lehetséges, a funkcionális régiók szintjén gyűjtött – adat álljon rendelkezésre az ismeretátadás és a várospolitika összehasonlító elemzése számára. Ennek kapcsán alapvető probléma, hogy az Eurostat NUTS-szintre való besorolása nem jól tükrözi a városok és települések valóságát. Ehhez az Eurostatnak több részletes adatot kellene helyi szinten bekérnie és összegyűjtenie, tovább kell fejleszteni az olyan felméréseket, mint az „Urban Audit” program, egységes kritériumokat kell meghatározni a nagyvárosi területek körülhatárolására, illetve konkrét eszközökre van szükség az integrált városi menetrend fejlődésének és hatásának uniós szintű méréséhez. Ebben az összefüggésben az RB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki egy új nyomonkövetési eszközt az uniós városi menetrend fejlesztéséhez.

37.

Eljött az idő egy olyan új kormányzásra, amely az európai politikai döntéshozatali folyamat teljes ciklusába már korábban és határozottabban bevonja a városokat (például az RB, a Eurocities és hasonló városhálózatok vagy a Polgármesterek Szövetsége révén). Azáltal, hogy a városokat és a helyi és regionális önkormányzatokat nagyobb mértékben bevonják a politikai ciklus valamennyi fázisába, az EU hatékonyabban kezelheti azokat a változásokat, amelyeken a városok jelenleg keresztülmennek. Így jobban fel lehet mérni azokat a következményeket, amelyekkel a politikai kezdeményezések és jogszabályok járnak a városokra nézve, és hatásosabban kiküszöbölhető annak a kockázata, hogy az uniós politikák inkoherensek legyenek, és egyszerűen ne álljanak kapcsolatban a valósággal. Ezenkívül az EU strukturális alapjairól szóló 1303/2013/EU általános rendelet 5. cikke értelmében ezt a „többszintű kormányzási módszert” kell alkalmazni az EU kohéziós politikájához tartozó programok teljes előkészítési és végrehajtási folyamata során.

38.

A többszintű kormányzás elve nagy jelentőséggel bír, azonban szükség van arra, hogy ezt az elvet hozzáigazítsuk a közszféra és a társadalom között kialakult újfajta viszonyhoz. Ennek együtt kell járnia a városok, illetve a helyi és regionális önkormányzatok uniós döntéshozatali folyamatban betöltött nagyobb szerepével. Ebből a célból az európai többszintű kormányzás chartájának az európai önkormányzatok általi aláírása hozzájárul majd a különböző (helyi, regionális, nemzeti és európai) kormányzati szintek részvételéhez a hatékony közpolitikák megfogalmazásában, egy sor olyan elv alkalmazásával, mint a részvétel, az együttműködés, az átláthatóság, a befogadás és a politikai koherencia, melyek mind elengedhetetlen feltételei a polgárok érdekében eljáró közpolitikák sikerének.

39.

Az Európai Bizottság szolgálatainak strukturálisan be kell vonniuk a városok, illetve a helyi és regionális önkormányzatok képviselőit a döntéshozatali folyamatba (például szakértői csoportokban való részvételen keresztül), hogy gyakorlati tapasztalatok és konkrét adatok alapján nagyobb összhangot valósítsanak meg a városi dimenziót illetően az európai politikában. Az ezzel kapcsolatos részleteket az új Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága között megkötendő új intézményközi megállapodásban lehet majd rögzíteni.

40.

Az európai politika városi dimenziója és egy uniós városi menetrend kidolgozása nagyon fontos az RB számára. Ebben a vonatkozásban az RB az EU-ban tevékenykedő helyi és regionális önkormányzatok szócsöveként kijelenti, hogy szorosan figyelemmel fogja kísérni a fehér könyv kidolgozását, és továbbra is belső és külső vitát folytat majd a városi menterenddel kapcsolatban. Ez a vélemény az RB első hozzájárulása az uniós városok valóban integrált megközelítése felé vezető úton.