19.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/16

—

tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), és különösen a 2013. évi költségvetésnek „A hosszú távú trendeket azonosító intézményközi rendszer” elnevezésű előkészítő fellépésére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó 966/2012/EU, Euratom költségvetési rendeletre, különösen annak 54. cikke (2) bekezdésének a) és b), valamint e) pontjára, és a rendelet alkalmazási szabályaira,

—

tekintettel az ESPAS (európai stratégiai és politikai elemzési rendszer) „Globális trendek 2030-ig: Állampolgárok egy összefonódó és többközpontú világban” című, az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (EUISS) által készített jelentésére (2),

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0265/2013),

A.

mivel egy gyors átmenet időszakát éljük – ami különösen a hatalom dinamikája, a demográfiai változások, az éghajlatváltozás, az urbanizáció és a technológia kapcsán nyilvánvaló –, ezért egyre nagyobb szükség van arra, hogy valamennyi ország politikai döntéshozói fokozott erőfeszítéseket tegyenek a főbb globális trendek tanulmányozására és nyomon követésére;

B.

mivel a 2010. évi uniós költségvetés a Parlament kezdeményezésére biztosította a Bizottság számára azt a lehetőséget, hogy több mint kétéves időtartamra kísérleti projektet indítson azzal a céllal, hogy megvizsgálják „az Unió előtt álló főbb politikai kérdésekkel kapcsolatos hosszú távú trendeket azonosító intézményközi rendszer” létrehozásának lehetőségét;

C.

mivel a 2012. évi uniós költségvetés jóváhagyta, hogy a projekt a 2012–2014 közötti három év vonatkozásában előkészítő intézkedésként a következő szakaszba lépjen, azzal a céllal, hogy 2014 végéig létrehozzanak egy teljes körűen működő „európai stratégiai és politikai elemzési rendszert” (ESPAS), amelyben „a közép- és hosszú távú politikai trendek elemzésével foglalkozó különböző uniós intézmények és szervek kutatási osztályai közötti szorosabb együttműködés” kialakítása révén valamennyi illetékes uniós intézmény részt vesz (3);

D.

mivel a jövőbeli politikai környezetet várhatóan alakító főbb trendek azonosítását és feltérképezését szolgáló tartós intézményközi rendszer igazgatási szintű létrehozása segítené és támogatná az uniós intézmények kihívásokra való felkészülését és válaszadását, valamint az elkövetkező évekre vonatkozó koherens stratégiai opciók meghatározását;

E.

mivel egy ilyen jól bevált és elismert rendszer megfelelő támpontot jelentene az uniós költségvetés elkészítéséhez és az egy vagy több évre szóló politikai prioritások megállapításához, illetve a pénzügyi források szorosabb összekapcsolásához a politikai célkitűzésekkel;

F.

mivel a nők társadalmi szerepvállalásának növelése nem valósítható meg jogaik elismerése és a gyakorlatba való tényleges átültetése nélkül; mivel az ESPAS hatékony elemzést is nyújthat a nemek közötti egyenlőségnek a politikai szerepvállalás növelésétől kezdve a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának leküzdéséig terjedő előmozdítása terén jelentkező kihívásokról;

G.

mivel az ESPAS által támogatott első, az EUISS megbízására készített „Globális trendek 2030-ig: Állampolgárok egy összefonódó és többközpontú világban” című jelentés több olyan globális trendet azonosít, amelyek az elkövetkező évtizedekben várhatóan alakítják majd a világot;

H.

mivel ezek a trendek különösen a következőket foglalják magukban: az egyének fokozott szerepvállalása, amit részben a technológiai változások táplálnak; a fenntartható fejlődésre helyezett fokozott hangsúly az egyre jelentősebb erőforráshiányra és a tartós szegénységre tekintettel, amely jelenségeket csak fokozza az éghajlatváltozás hatása; az államok csökkenő hatalmával és a növekvő kormányzási hiányosságokkal jellemezhető nemzetközi rendszer létrejötte, mivel az államközi kapcsolatok hagyományos mechanizmusai nem adnak megfelelő választ a közösségi igényekre;

1.

véleménye szerint a koherens és hatékony uniós politikai döntéshozatal egyre nagyobb mértékben függ az olyan hosszú távú globális trendek időben történő azonosításától, amelyek hatást gyakorolnak azon kihívásokra és döntésekre, amelyekkel az Unió az egyre inkább összetett és a kölcsönös függőség által jellemzett világban szembesül;

2.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy e hosszú távú trendek nyomon követése és elemzése érdekében az uniós intézményeknek együtt kell működniük egymással, valamint az Európai Unión belüli és kívüli, a harmadik országok hasonló kérdései iránt érdeklődő szereplőkkel – köztük a szélesebb kutatói közösséggel – is, továbbá hálózatot kell kiépíteniük velük; hangsúlyozza ezzel összefüggésben annak fontosságát, hogy folytatni kell egy olyan hatékony kapacitás kialakításának folyamatát, amelynek révén független és minőségi intézményközi elemzés és tanácsadás nyújtható azon főbb trendekről, amelyekkel az uniós rendszer politikai döntéshozói szembesülnek;

3.

rámutat, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban a hosszú távú társadalmi-gazdasági stratégiák kidolgozása és a szakpolitikák uniós végrehajtása számos közszervezet – például az uniós intézmények, a kormányzati minisztériumok, regionális vagy helyi hatóságok és speciális ügynökségek – feladata; felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállami közintézmények és az uniós intézmények mellett a gazdasági és szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és más érdekképviseletek is részt vesznek a hosszú távú stratégiák kidolgozásában; hangsúlyozza ezért, hogy többszintű irányítási megközelítést kell alkalmazni;

4.

hangsúlyozza, hogy többéves, hosszú távú és horizontális jellege miatt a kohéziós politika szükségszerűen olyan politika, amelyben erősen jelen van az előretervezés eleme, illetve hangsúlyozza, hogy mivel az EU költségvetésének jelentős részét teszi ki, kiemelt szerepet kell kapnia bármilyen előretekintő költségvetési tervezésben;

5.

úgy véli, hogy a kohéziós politikához és egyéb területekhez kapcsolódó politikaalakítás egyre fokozottabban függ a hosszú távú globális tendenciák kellő időben való felismerésétől; ebben az összefüggésben tudomásul vesz számos előretekintő jelentést, többek között az Európa 2030 projektet (az Európai Unió jövőjét 2030-ig vizsgáló vitacsoport Európai Tanácshoz benyújtott jelentése) és a Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete által az európai stratégiai és politikai elemző rendszerre vonatkozó projekt részeként készített „Globális tendenciák 2030-ig – egy összekapcsolt és policentrikus világ polgárai” című jelentést; ajánlja az ilyen jelentéstételi kezdeményezések jobb koordinációját;

6.

az emberi jogi jogsértésekkel, a megkülönböztetéssel és a szegénységgel szembeni küzdelem eszközeként kéri a nemek közötti egyenlőség szempontjának beépítését a hosszú távú globális tendenciák értékelésébe és a jövőbeni jelentésekbe;

7.

külön üdvözli az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) kialakítására irányuló igazgatási szintű kísérleti projekt (20102–2011) és előkészítő intézkedés (2012–2014) eddigi eredményeit, mivel e lépések segítik az Unió előtt álló főbb kérdésekkel kapcsolatos hosszú távú trendek azonosítását, és határozott javaslata szerint e folyamatnak a jelenlegi előkészítő intézkedés befejezését követően is folytatódnia kell; és úgy ítéli meg, hogy egy ilyen rendszerben részt kell vennie az EU valamennyi érintett intézményéből és testületéből – beleértve a Régiók Bizottságát – érkező munkatársaknak; úgy véli, hogy jelentéstételi mechanizmusnak vita tárgyát kell képeznie, amelyben minden érintett érdekcsoport, vállalkozás és nem kormányzati szervezet is részt vesz;

8.

arra sürgeti az ESPAS-folyamatban jelenleg részt vevő négy intézményt és szervet – a Bizottságot, a Parlamentet, a Tanácsot és az Európai Külügyi Szolgálatot –, hogy dolgozzanak ki és írjanak alá valamilyen intézményközi megállapodást, amelyet ideális esetben 2014 tavaszán kötnének meg, és amelyben valamennyi partner vállalja, hogy folyamatosan fenntartja a megállapodást és részt vesz benne;

9.

hangsúlyozza, hogy a részt vevő intézményeknek és szerveknek – költségvetéseiken keresztül, a költségvetési rendelet és különösen annak 54. cikke e) pontjának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett és az éves költségvetési eljárás szerint – az ESPAS-rendszer rendelkezésére kell bocsátaniuk a szükséges személyzetet és pénzügyi erőforrásokat, ezzel biztosítva e képesség költségvetési szempontból semleges fejlesztését a következő években, hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek a globális trendek elemzéséhez és nyomon követéséhez való teljes hozzájárulásuk érdekében be kell ruházniuk a specifikus szaktudással rendelkező munkatársakba, valamint a lehetőségek meghatározásához és az egyes uniós intézmények sajátos szükségleteinek megfelelő szakpolitikai ajánlások megfogalmazásához szükséges szakértelembe;

10.

ragaszkodik ahhoz, hogy ESPAS-t egy megfelelő módon összeállított – és az Európai Parlamentet (amennyiben úgy dönt) a képviselői révén képviselő – intézményközi testület irányítsa és felügyelje, amelynek feladata, hogy meghatározza az ESPAS megbízatását és prioritásait, kinevezze annak igazgatóját és más munkatársait, tudomásul véve, hogy megbízatása keretében az ESPAS független módon legyen képes munkája egészét elvégezni;

11.

üdvözli, hogy az ESPAS-folyamatot a globális hálózatára építve egy olyan globális online gyűjtemény kiépítésére szándékozzák felhasználni, amely tartalmazza a közép- és hosszú távú trendekkel kapcsolatos, különböző forrásokból származó dokumentumokat és anyagokat, és amelyhez a politikai döntéshozók és a polgárok világszerte ingyenesen hozzáférnek;

12.

üdvözli, hogy az uniós intézmények között az ESPAS-folyamat révén megvalósuló szorosabb igazgatási együttműködés eredményeként az előkészítő intézkedés részeként előretekintő elemző jelentést nyújtanak be a 2014–2019 közötti időszak tekintetében a hosszú távú trendekről és az Unió előtt álló kihívásokra és választásokra gyakorolt hatásaikról, és e jelentést – annak figyelembevétele érdekében – az intézmények elnöki pozícióit 2014 során betöltő személyeknek nyújtják be; véleménye szerint sikerességére tekintettel e gyakorlatot legalább ötévente meg kell ismételni;

13.

véleménye szerint egy olyan állandó rendszernek, amelynek az a célja, hogy a döntéshozatallal kapcsolatos, még inkább stratégiai megközelítés ösztönzése érdekében rendszeres elemzéseket készítsen az uniós intézmények számára a közép- és hosszú távú trendekről, rendelkeznie kell arról, hogy az Unió helyzetéről szóló vitát megelőzően jelentést nyújtsanak be az intézmények számára a stratégiai trendekről a hosszú távú trendek változó struktúrájának nyomon követése és értékelése, valamint annak érdekében, hogy különleges információkkal szolgáljanak a költségvetési hatóság számára a 2020 utáni többéves pénzügyi keret megtárgyalása előtt, valamint a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatához;

14.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jelentést a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak.