30.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/97

—

tekintettel Catherine Ashtonnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásával foglalkozó Helsinki Értekezlet elhalasztásáról szóló, 2012. november 24-i nyilatkozatára,

—

tekintettel a 2012. augusztusi, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről szóló féléves (2012/I) jelentésre (1),

—

tekintettel a 2008 júniusában Párizsban rendezett, a közel-keleti biztonságról, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a leszerelésről szóló három európai uniós szemináriumra, a Közel-Keletről szóló első, 2011. július 6-án és 7-én Brüsszelben megrendezett Nonproliferációs Konzorciumi Szemináriumra, valamint a Közel-Keletről szóló második, 2012. november 5-én és 6-án tartott Nonproliferációs Konzorciumi Szemináriumra, amelyek célja a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásával foglalkozó ENSZ-értekezlet előkészítése volt,

—

tekintettel az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló európai uniós stratégiára,

—

tekintettel a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető folyamat támogatásáról szóló 2012. július 23-i 2012/422/KKBP tanácsi határozatra,

—

tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a nukleáris leszerelésről szóló korábbi, 2004. február 26-i (2), 2005. március 10-i (3), 2005. november 17-i (4) és 2007. március 14-i állásfoglalásaira (5), valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésre vonatkozó, 2010. március 10-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének egy nukleáris fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló 2011. december 13-is határozatára,

—

tekintettel az ENSZ főtitkárának a nukleáris fegyverek közel-keleti elterjedésének kockázatáról szóló 2010. október 6-i jelentésére,

—

tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben részes felek 2010. évi felülvizsgálati konferenciájának záróokmányára,

—

tekintettel a földközi-tengeri térséggel foglalkozó, 2008. július 13-i párizsi csúcstalálkozó együttes nyilatkozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló, 2012 decemberére tervezett értekezletet elhalasztották;

B.

mivel a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján eltervezett értekezlet elmaradása negatív hatással lehet a regionális biztonsági és a nukleáris leszerelésre irányuló nemzetközi erőfeszítésekre;

C.

mivel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés a nemzetközi biztonság egyik sarokköve; és mivel a legsürgetőbb biztonsági prioritások közé tartozik annak megakadályozása, hogy újabb államok jussanak nukleáris fegyverekhez vagy ilyen fegyvereket felhasználjanak, valamint a globális készletek csökkentése és a nukleáris fegyverektől mentes világ felé való elmozdulás;

D.

mivel az atomsorompó-szerződés 2010. évi felülvizsgálati konferenciájának záróokmányában az a megállapodás szerepel, miszerint 2012-ben a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló értekezletet hívnak össze, és mivel erre a folyamatra mielőbb szükség lenne az atomsorompó-szerződés érvényességének megerősítéséhez;

E.

mivel Jaakko Laajava finn államtitkár ezen értekezlet közvetítőjévé való kinevezése óta az értekezlet előkészítése folyamatban van;

F.

mivel a világ más részein, nevezetesen Latin-Amerikában és a karibi térségben, a Csendes-óceán déli részén, Délkelet-Ázsiában, Afrikában és Közép-Ázsiában már léteznek nukleáris fegyverektől mentes övezetekre vonatkozó szerződések; mivel Mongólia saját maga által deklarált nukleáris fegyverektől mentes státuszát az ENSZ Közgyűlés Mongólia nemzetközi biztonságáról és nukleáris fegyverektől mentes státuszáról szóló határozata elismerte; mivel léteznek más szerződések is, amelyek szintén egyes területek nukleáris leszerelésével foglalkoznak, ilyenek az Antarktisz-egyezmény, a Világűregyezmény, a Hold-egyezmény és a tengerfenék fegyvermentesítéséről szóló egyezmény;

G.

mivel az EU ösztönzi a régió valamennyi államát, hogy ne hagyjanak fel a közvetítővel való építő jellegű együttműködésükkel, és tegyenek további erőfeszítéseket a régióban lévő tömegpusztító – akár nukleáris, akár vegyi, akár biológiai – fegyverek és hordozóeszközeik teljes leszerelése érdekében;

H.

mivel az Európai Unió az euromediterrán partnerség valamennyi tagjával együtt az 1995. évi Barcelonai Nyilatkozatban elkötelezte magát a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásának elősegítése mellett; mivel az Unió a közvetítő erőfeszítéseit és a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásának célját konkrétan a Nonproliferációs Konzorcium és a témával foglalkozó – így például a 2008-ban, 2011-ben és 2012 novemberében megrendezett – szemináriumok révén támogatja;

I.

mivel az Oroszországi Föderáció, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok az atomsorompó-szerződés 1995. évi felülvizsgálati konferenciáján a Közel-Keletről elfogadott határozat társtámogatói és a szerződés letéteményes államai;

J.

mivel a politikai helyzet a régióban továbbra is rendkívül ingatag, a Közel-Keleten zavarosak a körülmények és drámai politikai változások mentek végbe, többek között kiéleződött a szíriai konfliktus, Iránnal patthelyzet alakult ki, és egyre nő a feszültség Izrael, illetve Palesztina és a szomszédos országok között;

K.

mivel az EU támogatja a régió összes államának bevonásával megrendezendő értekezletre irányuló előkészületeket, és sikereket vár az értekezlettől az ingatag közel-keleti helyzet romlása és az ott folyó politikai változások miatt;

L.

mivel az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó országok arra szólítottak fel, hogy mielőbb hozzanak létre egy nukleáris fegyverektől mentes közel-keleti övezetet, amely kiemelten fontos lépést jelent a régión belüli tömegpusztító fegyverektől mentes övezet létrehozása felé;

1.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló, az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciája által 2012-re tervezett értekezlet megtartását elhalasztották;

2.

üdvözli az ENSZ szerepét a kölcsönösen ellenőrizhető, nukleáris fegyverektől mentes övezet kialakításában; megjegyzi, hogy a régió nem minden állama írta alá az atomsorompó-szerződést;

3.

sürgeti az ENSZ főtitkárát, az ENSZ közvetítőjét, a Közel-Keletre vonatkozó 1995. sz. határozat támogatóit, az EU főképviselőjét és az EU tagállamait, gondoskodjanak arról, hogy a 2012-re tervezett értekezletet 2013-ben mielőbb megtartsák;

4.

határozottan úgy véli, hogy egy nukleáris fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozása nagymértékben növelné a nemzetközi békét és stabilitást, továbbá például szolgálhatna és pozitív előrelépést jelentene a teljes globális leszerelésre irányuló kampányban;

5.

felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, Catherine Ashtont annak biztosítására, hogy az Európai Unió továbbra is tevékenyen részt vegyen e folyamat támogatásában, különösen azáltal, hogy valamennyi érintett felet az építő jellegű részvételre és a tárgyalásokon erőteljes politikai akarat képviselésére ösztönöz;

6.

üdvözli, hogy az Uniót bevonják a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozására irányuló folyamatba; úgy véli, hogy a szándéknyilatkozatok a jelenlegi patthelyzet megtörésére irányuló első lépések; úgy véli, hogy a közel-keleti konfliktusok békés megoldása megteremthetné a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet tényleges létrehozásához szükséges bizalmat;

7.

emlékeztet minden érintett szereplőt arra, hogy e kérdésben sürgősen megoldást kell találni, figyelembe véve az iráni nukleáris programmal kapcsolatos konfliktust és az azzal kapcsolatos tárgyalásokat, valamint a Szíriában folyó polgárháborút; emlékeztet arra, hogy a szíriai kormány a világ egyik legerősebb és legveszélyesebb vegyifegyver-arzenálját tartja továbbra is ellenőrzése alatt;

8.

felhívja a térség valamennyi államát, hogy csatlakozzon a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményhez és a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményhez;

9.

kiemeli a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezetről folyó párbeszéd fontosságát, amelynek célja a regionális békét és biztonságot megerősítő átfogó keretrendszer és a köztes lépések feltérképezése; hangsúlyozza, hogy a kulcselemek között szerepelnie kellene a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség átfogó biztosítékai (és egy további jegyzőkönyv) teljesítésének, a fegyvercélú hasadóanyagok termelése és a szokásos fűtőanyag szintjén túlmutató urániumdúsítás tilalmának, a biológiai és vegyi fegyvereket tiltó szerződések aláírásának és egy nukleáris fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásának; hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések nagymértékben erősítik a nemzetközi békét és biztonságot;

10.

kéri új, regionális bizalomépítő kezdeményezés létrehozását a helsinki békefolyamat alapján azzal a szándékkal, hogy megvalósulhasson a katonai konfliktusoktól mentes Közel-Keletre vonatkozó, hosszú távú célkitűzés;

11.

kéri a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, Catherine Ashtont, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az eredetileg 2012 decemberére tervezett és elhalasztott értekezlet újbóli összehívására irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatos fejleményekről;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ főtitkárának, a közvetítőnek, valamint a közel-keleti kormányoknak és parlamenteknek.