Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52013DC0685

    MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): eredmények és következő lépések

    /* COM/2013/0685 final */

    52013DC0685

    MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): eredmények és következő lépések /* COM/2013/0685 final */


    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

    Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): eredmények és következő lépések

    I. Bevezetés

    A szabályozás a modern társadalom és a jó kormányzás elengedhetetlen része. Az uniós szintű szabályozás olyan területeken jelent hozzáadott értéket, mint például a versenypolitika, a kereskedelem és a belső piac, ahol az egyenlő versenyfeltételek megteremtése új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók előtt. Emellett biztosítja a polgárok, fogyasztók és munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét. Az uniós jog közös keretet nyújt, mivel huszonnyolc különböző nemzeti jogot helyettesít, illetve hangol össze. Az uniós tagállamok számára lehetővé teszi, hogy közösen munkálkodjanak az alapvető jogok és szabadságok biztosításán vagy természetükből adódóan határokon átnyúló – például az internet vagy a munkaerő-mobilitás által kínált – lehetőségek kiaknázásán, valamint a nemzeti határokat nem ismerő problémák, többek között az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, valamint az állat- és növény-egészségügyi fenyegetések kezelésén. A jogi és intézményi keret, amelyen belül a Bizottság és az Európai Bíróság felügyeli a jog alkalmazását, biztosítja a tagállamokat afelől, hogy az uniós jogszabályokat EU-szerte helyesen alkalmazzák. Ugyanakkor gyakran vádolják az uniós szabályozást azzal, hogy túlságosan sok követelményt ír elő, ami megbénítja a vállalkozásokat, különösen a legkisebb méretűeket[1].

    Ezt az aggályt felismerve a Bizottság az elmúlt években összehangolt erőfeszítéseket tett a jogszabályok ésszerűsítésére és a szabályozásból adódó terhek mérséklésére. 2005 óta a Bizottság 660 kezdeményezést fogadott el, amely az egyszerűsítésre, egységes szerkezetbe foglalásra vagy átdolgozásra[2] irányult. Több mint 5 590 jogszabályt hatályon kívül helyeztek. A termékekre vonatkozó új jogi keret fontos szabályozásbeli egyszerűsítéseket tartalmaz, és a vállalatok terhei számos területen – többek között a mezőgazdaság, statisztika, állat- és növényegészségügy, héa, közlekedés, közbeszerzés és az éves beszámolók terén – csökkennek.  A környezetvédelmi szakpolitikában keretirányelvek léptek hatályba a vízre, levegőre, ipari kibocsátásokra és hulladékra vonatkozóan, ami az egyes területeket érintő irányelvek számának csökkentése, illetve a rugalmas végrehajtás biztosítása által egyszerűsítette a jogi keretet. A munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló irányelvek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a kisvállalatokkel szemben rugalmas bánásmódot alkalmazzanak.

    A szabályozás Bizottság általi előkészítésének jelenlegi módja lényeges változást jelent.  Az egész Bizottságban következetesen alkalmazzák a hatásvizsgálatokat és az érdekeltekkel folytatott konzultációt. A bürokráciát az adminisztratívteher-csökkentési programban kitűzött 25 %-os célnál jóval nagyobb mértékben sikerült visszaszorítani. A Bizottság tevékenységét a kezdettől a végéig az intelligens szabályozás elvei és gyakorlatai ösztönzik. Egy folyamat lendületének megőrzéséhez azonban folyamatos élénkítésre van szükség.  Az intelligens szabályozás állandó folyamat, nem pedig egyszeri művelet.  Annak biztosítása, hogy az uniós jogszabályok „céljuknak megfelelőek”, elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa visszatérjen a nagyobb növekedés és több munkahely felé vezető útra. A Bizottság ezért kezdeményezte 2012 decemberében a Célravezető és hatásos szabályozás programot (REFIT)[3]. A REFIT a Bizottság folyamatos kötelezettségvállalását fejezi ki egy egyszerű, világos, stabil és előrelátható szabályozási keret iránt a vállalkozások, a munkavállalók és a polgárok számára. A REFIT az uniós joganyag teljes egészének felülvizsgálatára irányuló program a terhek, következetlenségek, hiányosságok vagy eredménytelen intézkedések feltérképezése, valamint a felülvizsgálat eredményeinek nyomon követése céljából szükséges javaslatok kidolgozása érdekében. 

    Ez a közlemény ismerteti a Bizottság által 2013 augusztusában közzétett átvilágítás eredményeit[4]. Meghatározza, hogy a Bizottság mely területeken fog intézkedést hozni, és melyek azok a területek, ahol – a célravezető szabályozást szem előtt tartva – úgy döntött, hogy jelenleg nincs szükség beavatkozásra. Feltérképezi a REFIT program végrehajtásának első szakasza folyamán tapasztalt kihívásokat, és felvázolja a következő lépéseket. A melléklet a célravezető szabályozás azon intézkedéseit tartalmazza, amelyek végrehajtása folyamatban van vagy amelyeket a társjogalkotók elé terjesztettek.

    II. A REFIT átvilágítási eredményei

    Az átvilágítás rámutatott, hogy a Bizottság az elmúlt években sokat tett azért, hogy a jogszabályok céljuknak megfelelőek, valamint egyszerűsítőek és költségcsökkentő hatásúak legyenek.  Egyes kezdeményezések már hatályba léptek, míg mások a társjogalkotó általi elfogadásra várnak. Az átvilágítás olyan területekre is rámutatott, ahol további jogi felülvizsgálatra (egységes szerkezetbe foglalásra, egyszerűsítésre) van szükség, valamint ahol további elemzést (értékelést és célravezetőségi vizsgálatokat) kell végezni a jogi felülvizsgálat előkészítéseként.   

    1. Eddigi lépések és eredmények

    Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az intelligens szabályozás elveit minden szakpolitikai területbe és az intelligens szabályozás valamennyi eszközébe (hatásvizsgálatok, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk és értékelések) beágyazták, és az összes szakpolitikában következetesen érvényesítik azokat. 

    Az intelligens szabályozás eszközei a szakpolitikai ciklus szerves részét képezik.  Az előreláthatólag jelentős hatást kiváltó bizottsági javaslatoknak ma már csaknem mindegyikét hatásvizsgálat kíséri, és egyre több figyelmet fordítanak az utólagos szakpolitikai értékelésre is.[5] A Bizottság 340 nyilvános, illetve számos, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt tartott 2010 és 2012 között annak érdekében, hogy megismerje a polgárok, a szociális partnerek, illetve az üzleti és a civil társadalom egyéb érdekelt szereplőinek véleményét, és hozzászólásaikat beépítse a szakpolitika kialakításának és felülvizsgálatának folyamatába.[6]

    Az elmúlt tíz év során a Bizottság nagy horderejű szakpolitikai reformokat kezdeményezett, amelyek többek között az egyszerűsítésre és a szabályozási terhek csökkentésére irányultak. Az alábbiakban erre találhatóak példák.

    A szolgáltatási irányelv lendületet adott a nemzeti jogszabályok megváltoztatásának, hogy ezáltal több száz megkülönböztető, indokolatlan vagy aránytalan nemzeti követelményt szüntessenek meg.  Egyszerűsítették az engedélyezési rendszert olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint például a kereskedelem, szabályozott szakmák, építőipar, idegenforgalom stb. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást gátló akadályok felszámolása érdekében, hogy biztosítsa a 2012-es közleményben megfogalmazott ambiciózus végrehajtást.[7] Ezen túlmenően a Bizottság folytatja a szabályozott szakmákhoz kapcsolódó tevékenységek terén végzett munkát annak érdekében, hogy az adott ágazatban elősegítse a letelepedés szabadságának érvényesülését.[8]

    Az egységes szabadalmi oltalmat létrehozó szabadalmi reformcsomag, valamint az Egységes Szabadalmi Bíróság lényeges előnyöket és megtakarításokat fog eredményezni.  A csaknem valamennyi tagállamra kiterjedő egységes szabadalmi oltalom odaítélésének adminisztratív költségei akár 80 %-kal is csökkenhetnek. Az Egységes Szabadalmi Bíróság létrejöttének köszönhetően a vállalkozások elkerülhetik azt a jelenlegi helyzetet, amikor egyetlen jogvita rendezésére több tagállam különböző fórumain kerül sor.

    A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex és Vízumkódex nagy mértékben ösztönözte a vállalkozói tevékenységet és az utazást egy belső határok nélküli térség létrehozása által, ahol a polgárok, az üzletemberek és a turisták szabadon mozoghatnak anélkül, hogy határellenőrzésen kellene átesniük. Ez a rendszer 1985 óta fokozatosan bővül, és ma már csaknem valamennyi uniós tagállam és néhány nem uniós társult ország is részt vesz benne.

    A vállalkozások és az ipar terén például a mezőgazdasági és erdészeti járművekre, a könnyűgépjárművekre és a mérésügyre vonatkozó új szabályoknak köszönhetően 24, 15, illetve 8 irányelvet helyeztek hatályon kívül.

    A környezetvédelmet illetően a víz-keretirányelv a vízre vonatkozó irányelvek számát 18-ról 9-re csökkentette. Ugyancsak egyszerűsítette és enyhítette a jelentéstételi követelményeket, az európai vízügyi információs rendszerrel (WISE) egyetemben. Az ipari kibocsátásokról szóló 2010-es irányelv nagyszabású konszolidációs erőfeszítést jelent, amelynek nyomán hét ágazati irányelvet helyeztek hatályon kívül.  Az új irányelv az egységes engedélyezésnek köszönhetően mintegy évi 30 millió EUR-val, az ésszerűsített jelentéstételnek és nyomon követésnek köszönhetően pedig évi 2 millió EUR-val csökkenti az adminisztratív terheket. 

    A Bizottság ambiciózus cselekvési program keretében lép fel a börokrácia visszaszorítása érdekében. 2007 és 2012 között az adminisztratívteher-csökkentési program 13 prioritási területen 25 %-os tehercsökkenést eredményezett, ami 30,8 milliárd EUR megtakarításnak felel meg, és további 5 milliárd EUR vár a társjogalkotó jóváhagyására[9]. Maga a Bizottság szintén felülmúlta a célkitűzést azáltal, hogy az általa előterjesztett javaslatok közel 41 milliárd EUR (33 %) tehercsökkentési potenciállal rendelkeznek. Ennek egy része, amely több mint 3 millió EUR-ra becsülhető, a Bizottság javaslatainak módosítása következtében a jogalkotási folyamat során elveszett. A héa vonatkozásában az elektronikus számlázás népszerűsítése, továbbá a számvitel, az elektronikus hulladék és az EU-n belüli kereskedelemre vonatkozó statisztikák terén a kkv-kra vonatkozó kivételek és speciális rendszerek ösztönzése a program fő eredményei közé tartoztak. A REFIT keretében a Bizottság a tagállamokkal együtt mérlegeli, hogy a helyi vállalkozások teljes mértékben megvalósították-e ezeket a megtakarításokat. Ennek köszönhetően a Bizottság megbizonyosodhat afelől, mi a legmegfelelőbb következő lépés a bürokrácia csökkentése terén. 

    A számlázásra vonatkozó héa-irányelv jelentős mértékben csökkenti a bürokráciát, így lehetővé teszi, hogy az elektronikus számlázást a papíralapú számlázással egyenértékűként kezeljék. Az Uniós Vámkódex szintén rendelkezik az új elektronikus eljárások végrehajtásáról.

    A kkv-k életét leginkább megnehezítő tíz uniós jogszabályról folytatott „TOP 10” konzultáció nyomán a vállalkozások prioritásai is bekerültek a célravezető és hatásos szabályozás bizottsági ütemtervébe. Olyan nyomonkövetési intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek közvetlen választ adnak a kkv-k aggályaira.[10]

    A REFIT a kkv-k szabályozási terheinek csökkentését állítja az intézkedések homlokterébe.[11] A Bizottság június 18-án közleményt fogadott el a kkv-kkal az uniós szabályozásról folytatott „TOP 10” konzultáció nyomon követéséről. A konzultáció során megállapított legnagyobb terhet jelentő uniós jogszabályok az alábbi területeket érintik: vegyi anyagok (REACH); a héa kezelése; a fogyasztási cikkek biztonságossága; munkahelyi egészségvédelem és biztonság; annak lehetősége, hogy a képzett szakemberek EU-szerte munkát vállalhassanak; hulladékszállítás és -kezelés a környezet károsítása nélkül; a fő közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés; közúti árufuvarozás, valamint az adatvédelmi irányelv. 

    A „TOP 10”-ben meghatározott jogszabályok közül 6 esetében a Bizottság már a Parlament és a Tanács elé terjesztette az egyszerűsítésre irányuló javaslatait. Ezek között szerepelnek az adatvédelemmel, a munkavállalók kiküldetésével, a fogyasztói cikkek biztonságosságával, a közbeszerzéssel, a szakmai képesítésekkel és a közúti közlekedésnél használatos menetíró készülékkel (tachográfkészülék) kapcsolatos egyszerűsítések a kkv-k számára. A tervek szerint idén még két új javaslatot fognak előterjeszteni (egyrészt az egységes héa-bevallásról, amely a több tagállamban tevékenykedő vállalkozások számára megkönnyítené a jogszabályoknak való megfelelést, másrészt pedig a hulladékszállításra vonatkozó vizsgálatokról és ellenőrzésekről). A Bizottság bízik benne, hogy ezek elfogadására mielőbb sor kerül.

    A meglévő jogi keret egyéb módosításai is folyamatban vannak. Például a REACH keretében a kkv-k által fizetendő díjakat 35 % és 95 % közötti mértékben csökkentették a mikro-, kis- és középvállalkozásokra nézve, továbbá az Európai Vegyianyag-ügynökség egy ún. „kkv-nagykövetet” nevezett ki.

    2. A társjogalkotó elé terjesztett javaslatok

    Az egyszerűsítést és a vállalkozások terheinek csökkentését célzó fontos jogalkotási javaslatok állnak elbírálás alatt a társjogalkotó előtt. Jelenleg összesen 21, az egyszerűsítésre és a tehercsökkentésre irányuló javaslat van a jogalkotási eljárás folyamatában. Ezek között találhatóak az állat- és növényegészségügy, a kistermelőknek nyújtott mezőgazdasági támogatások, a fogyasztói termékek biztonságossága és a piacfelügyelet, a közbeszerzés, a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA), a gyógyszeres klinikai vizsgálatok, az utazási csomagok és szervezett utazási formák, valamint a közúti közlekedés (menetíró készülékek) területével kapcsolatos javaslatok.

    A klinikai vizsgálatokról szóló irányelv javasolt felülvizsgálata egyetlen szabályrendszert fog bevezetni – a szponzorok egyetlen portálon keresztül jelentkeznek és egyetlen dokumentációs csomagot nyújtanak be (egyablakos ügyintézés). 

    Az állategészségügyre, a növényegészségügyre, a növényi szaporítóanyagokra és a hivatalos ellenőrzésekre vonatkozó bizottsági javaslatok 37, 7, 12, illetve 10 jogszabályt helyeznének hatályon kívül.  Ez rugalmasabb keretet fog eredményezni, és a bürokrácia visszaszorításának új lehetőségeit tárja fel: például a betegségekre vonatkozó párhuzamos jelentéstétel (az EU-nak és a nemzetközi szervezeteknek) kiküszöbölése, bizonyos állatok és termékek Unión belüli kereskedelme tanúsítványok nélkül, önkéntes mechanizmusok a gazdaságokon belüli biológiai védőintézkedések fokozására a betegségek terjedésének megelőzése érdekében, a növényfajta-bejegyzéssel és a növényútlevelekkel kapcsolatos feladatok átruházása a magánszférára, valamint a hivatalos ellenőrzések jobb kockázatalapú prioritásmeghatározása.

    A Bizottság közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló javaslata egy közös szabályokkal rendelkező választható rendszert kíván bevezetni az EU-ban a belső piacon tevékenykedő vállalkozások társaságiadó-alapjának kiszámítására. A rendszer lehetővé tenné a tagállamközi ügyleteket bonyolító vállalkozások számára, hogy az egész EU-ban folytatott tevékenységükről egyetlen, konszolidált adóbevallást nyújtsanak be egyetlen közigazgatáshoz. Ez a becslések szerint 7 %-kal mérsékelhetné a jelenlegi megfelelési költségeket, és a vállalkozások számára a KKTA 750 millió EUR megtakarítást jelentene az alacsonyabb megfelelési költségeknek köszönhetően, valamint 1 milliárd EUR megtakarítást a határokon átnyúló terjeszkedés kisebb költségeiből adódóan.

    A Bizottság 2011 decemberében javaslatot tett a közbeszerzési rendszer felülvizsgálatára. A javasolt módosítások némelyike közvetlen hatást fog gyakorolni a kkv-k hozzáférésére a közbeszerzéshez, beleértve a koncessziókat is. A felülvizsgálat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kötelezővé teszik az önbevallások kiválasztás céljából történő elfogadását (a teljes dokumentációt csak a sikeres ajánlattevőnek kell benyújtania), valamint egy további rendelkezés arányos kiválasztási kritériumok alkalmazására kötelezi a szerződő hatóságokat az ajánlattevők pénzügyi hátterének megvizsgálása során. A Bizottság javaslata előirányozza az elektronikus közbeszerzésre való fokozatos átállást. A vállalkozások az interneten tájékozódhatnának a pályázati lehetőségekről, és elektronikus úton nyújthatnák be pályázataikat, ami egyszerűsíti a folyamatot, és fokozza az átláthatóságot. A közúti közlekedésben a menetíró készülékek használatára vonatkozó javaslatot illetően a Parlament és a Tanács megállapodásra jutott, a közbeszerzésre vonatkozó javaslatot pedig a várakozások szerint hamarosan elfogadják.

    3. Új kezdeményezések és felkészülés a szabályozási reform következő szakaszára

    Az átvilágítás ugyanakkor kimutatta, hogy az egyszerűsítésben és a tehercsökkentésben rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva.  További intézkedéseket fognak végrehajtani – a meglévő jogszabályok egyszerűsítése és/vagy egységes szerkezetbe foglalása révén – annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szabályozás a „célnak megfelelő” legyen. Emellett adott esetben a szabályozásból adódó terhek további csökkentésére vonatkozó ajánlások értékelésének nyomon követésére alapozva 23 új, a szabályozási terhek egyszerűsítésére és visszaszorítására irányuló jogalkotási kezdeményezést fognak előterjeszteni – ezek listája a mellékletben található. Többek között az alábbiak szerepelnek köztük:

    · Módosítás és egységes szerkezetbe foglalás: A munkavállalói tájékoztatásra és konzultációra vonatkozó három irányelvet a célravezetőségi vizsgálatot követően, a szociális partnerekkel folytatott konzultáció eredményének függvényében fogják mérlegelni. Számos meglévő statisztikai szabályozást egyetlen, a vállalkozások statisztikáiról szóló keretszabályban fognak egyesíteni. A vállalati jog terén 8 irányelvet egyetlen irányelv vált majd fel. Javaslatot tesznek a minden tagállamra vonatkozó egységes héa-bevallásra. 11 állattenyésztésre vonatkozó jogi aktust átdolgoznak, valamint 26 kereskedelmi szabályt kodifikálnak majd.

    · Értékelés és célravezetőségi vizsgálatok: Az átvilágítási folyamat legfőbb eredménye, hogy meghatározták, mely területeken kell további értékeléseket végezni a szabályozási terhek csökkentésének jobb megállapítása érdekében, hogy az EU szakpolitikai célkitűzései a lehető legalacsonyabb költségek árán teljesüljenek, és a legjobban ki tudják használni az uniós szabályozás jelentette előnyöket.  Jelenleg tizenhat ilyen értékelés és célravezetőségi vizsgálat van folyamatban – ezek felsorolása a mellékletben található. A szabályozási terhek csökkentését célzó további jogalkotási kezdeményezésekre való felkészülés jegyében 2013-ban és 2014-ben 31 értékelést, célravezetőségi vizsgálatot és egyéb tanulmányt fognak indítani. Ezek között lesz hat új jogszabályi célravezetőségi vizsgálat a REACH-szabályozás hatályán kívül eső legfontosabb vegyi anyagok, a Natura 2000[12], az uniós ökocímke, az EMAS, a legális migráció, a fogyasztók jogai és a reklám, valamint az általános élelmiszerjog terén. A célravezetőség ellenőrzésére összpontosuló értékeléseket kifejezetten tervezték a következő területeken: munkahelyi egészségvédelem és biztonság, az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv, az összefonódás-ellenőrzési rendelet, a kölcsönzött munkavállalókról szóló irányelv, a gépekről szóló irányelv, a környezeti zaj értékelése és kezelése, a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslat, továbbá a jövedéki adóra vonatkozó rendelkezések. A Bizottság szintén tervbe vette a pénzügyi szolgáltatások ágazatára vonatkozó új uniós szabályozás koherenciájának értékelését. A nonprofit ágazatra vonatkozó repülésbiztonsági követelmények kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos munka tovább folytatódik. 2014 végéig a Bizottság 47 értékelést, célravezetőségi vizsgálatot vagy más jelentést valósít meg vagy indít útjára a szabályozásból fakadó terhek csökkentése érdekében. Különös erőfeszítést tesz a környezetvédelem (12 kezdeményezés), a vállalkozás és az ipar (8 kezdeményezés), valamint a foglalkoztatás (5 kezdeményezés) terén.

    Folyamatban van a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós joganyag (89/391/EGK irányelv és 23 kapcsolódó irányelv) teljes körű értékelése, amely keretében speciális konzultációkra kerül sor a szociális partnerek (szakszervezetek és munkáltatói szervezetek) – köztük a kkv-kat képviselő szervezetek – bevonásával. Ezen utólagos értékelés következtetései még 2015 vége előtt elérhetővé válnak. Az értékelés alapját a 2013 decemberéig benyújtandó tagállami végrehajtási jelentések fogják képezni.

    .

    A Bizottság a REFIT keretében végrehajtja az uniós hulladékpolitika és a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, amely 2014-ben zárul le. 2014 elején a Bizottság műhelytalálkozót fog tartani, hogy megvitathassák a kkv-k aggályait, amelyeknek a hulladékokra vonatkozó uniós jogszabályok kapcsán adtak hangot. A Bizottság emellett a tagállamokkal és az érdekelt felekkel közösen munkálkodik majd a gyakorlati iránymutatásokon és tanácsadói tevékenységen. A Bizottság fel fog lépni annak érdekében, hogy fokozza a kkv-k Európai Erőforrás-hatékonysági Platformban való részvételét.[13]

    4. Visszavonás és hatályon kívül helyezés

    Az átvilágítás során hat olyan területet is feltártak, ahol előkészítő munka zajlik, azonban a Bizottság nem kíván javaslatokat előterjeszteni. Ezek közé tartoznak a következők: a fodrászok munkahelyi biztonsága és egészségvédelme; a váz- és izomrendszeri megbetegedések és kijelző képernyők, a környezeti dohányfüst, valamint a rákkeltő anyagok és mutagének területére vonatkozó kezdeményezések (bizonyos területeken pedig folyamatban vannak az értékelések)[14].

    Léteznek olyan jogszabályok is, amelyekre a jelenlegi körülmények között már nincs szükség, és a Bizottság javasolni szeretné hatályon kívül helyezésüket. A tervek szerint 9 olyan javaslatot fognak előterjeszteni, amely jogszabályok hatályon kívül helyezésére irányul. Ezek a tiszta és energiahatékony közúti közlekedési eszközök népszerűsítésére, a kőolaj- és kőolajtermék-ellátásra, a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére, valamint az acélstatisztikákra vonatkozó jogszabályokat érintik. Ezen túlmenően a Bizottság több javaslat visszavonására kíván javaslatot tenni. Az ebben a kategóriában meghatározott hét javaslat között szerepel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés a környezetvédelem területén[15]; a héa-kötelezettség egyszerűsítését célzó irányelvjavaslat, az európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslat [16], az acélstatisztikákra vonatkozó szabályozás, valamint a nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszerelésére vonatkozó szabályozás. 

    III.  Válasz a célravezető szabályozás jelentette kihívásra:  Új horizontális intézkedések

    Az átvilágítás nagy szerepet játszott a konkrét jogalkotási és előkészítő intézkedések meghatározásában. Emelett rávilágított a célravezető szabályozáshoz vezető út számos kihívására is, amelyek újfajta gondolkodásmódot tesznek szükségessé a célravezető szabályozás horizontális megközelítéseiről. Valamennyi uniós intézmény és tagállam egyaránt érintett, és a megoldások megtalálása közös erőfeszítést igényel. Többek között az alábbi kihívásokról van szó:

    1. A jogi kereten belüli munka

    Abból kiindulva, hogy az uniós jogalkotási eljárás hosszadalmas folyamat, és az érdekelt felek a gyakori jogi felülvizsgálattal szemben a szabályozás stabilitását részesítik előnyben, a tehercsökkentési potenciál teljes mértékű kihasználására van szükség anélkül, hogy változtatnának a jogszabályokon.  Míg az adminisztratív terhek szisztematikus felmérése a hatásvizsgálatoknak köszönhetően már megvalósul, fontos, hogy az adminisztratív követelményeket (például jelentések, engedélyezések, vizsgálatok és díjak) a tagállami végrehajtás szakaszában is megvizsgálják, és ahol csak lehetséges, enyhítsék a terheket. Többet lehetne tenni azért is, hogy mind az uniós, mind a nemzeti szintű szabályozásra vonatkozó hasznos információk könnyen elérhetővé váljanak.

    A jelentéstételt illetően például a Bizottság szisztematikusan meg fogja állapítani a jogszabályi – ezen belül a végrehajtási – kötelezettségek természetét, hatályát és gyakoriságát, és ezt rendszeresen megismétli a csökkentés lehetőségeinek feltérképezése érdekében. A tagállamokat fel fogják kérni, hogy járuljanak hozzá a kezdeményezéshez azáltal, hogy információt szolgáltatnak arról, milyen módon ültették át nemzeti jogukba a jelentéstételi követelményeket. A települési szennyvíz kezelésére vonatkozó kísérleti program[17] már uniós és nemzeti szinten is előrehaladott szakaszban van. A munkát 2014 során tovább folytatják, és ennek példáját adott esetben más ágazatokra is kiterjesztik. A program a vízzel kapcsolatos jogszabályokra, a levegőminőségre és a természetre vonatkozó jelentéstétel hasonló módosításaira épül.

    A nemrégiben elfogadott Európa Önökért cselekvési tervvel[18] összhangban a Bizottság a tagállamokkal együttműködve továbbfejleszti az Európa Önökért portált, amely a kkv-k és a polgárok számára az egységes piacon biztosított jogaikkal és lehetőségeikkel kapcsolatos valamennyi információ kapujaként működik. A cél a tájékoztatás minőségének javítása, és különösen a nemzeti portálokon elérhető tartalomhoz való kapcsolódás bővítése. A Bizottság ezenkívül a héa-tól eltérő területeken is ösztönözni fogja az online információk használatát.

    Szintén fokozott erőfeszítésre van szükség a tagállamokkal folytatott együttműködésben a végrehajtásra való felkészülés során.  A jövőben a Bizottság javaslatát a végrehajtási terven kívül egy értékelési kerettel is ki kell egészíteni, amely tartalmazza a teljesítmény mérésének céljait és mutatóit, valamint a teljesítmény nyomon követésének és értékelésének javasolt ütemtervét. A Bizottság elkötelezett az iránt, hogy már a nemzeti jogba való átültetés szakaszában együttműködjön a tagállamokkal a bevált gyakorlatok, illetve a végrehajtási tervekben előírt egyéb intézkedések megosztásának megkönnyítése érdekében. A tagállamok számára fontos lesz, hogy kiépítsék a végrehajtás nyomon követéséhez szükséges kapacitásokat. A Bizottság készen áll segítséget nyújtani e folyamat során.

    A Bizottság kifejezetten az új kötelezettségek végrehajtását ösztönző intézkedéseket fog hozni, elsősorban a kkv-k szempontjából különösen aggályos területeken. Például az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” elnevezésű sikeres kezdeményezés rendszeres képzéseket nyújt a tagállami tisztviselőknek az új jogszabályok kulcselemeiről, valamint ezek jobb és gördülékenyebb végrehajtásának gyakorlati módszereiről. A kezdeményezés az „oktatók képzése” elvén alapul, így ezek a tisztviselők később további érintett feleknek nyújtanak majd képzést, ezáltal megsokszorozva a kedvező hatásokat. Egy másik példa az a 2015-ben kezdődő folyamat, amely segítséget nyújt a kkv-knek és megválaszolja kérdéseiket a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó, uniós szabályozásban előírt követelmények alkalmazásáról, valamennyi szükséges információt hozzáférhetővé téve. Hasonló megközelítést lehetne alkalmazni a homeopátiás termékek és a hagyományos növényi gyógyszerek reklámozása terén.

    A Bizottság szintén eljár a „TOP 10” konzultáció keretében a kkv-któl kapott egyéb javaslatok kapcsán[19]. Ezek között szerepel például az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó iránymutatás kidolgozása[20], valamint a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó végrehajtási szabályok hatásvizsgálatai során végzett kkv-tesztek[21].

    Amennyiben jogszabály-módosításra van szükség, a Parlament és a Tanács bevonásával fel lehetne mérni a gyorsított eljárás bevezetésének lehetőségét a gyors cselekvés érdekében. Szintén előremozdulásra van szükség a jogalkotóval a jogalkotási folyamat korszerűsítésére vonatkozó lehetőségek feltérképezése terén azáltal, hogy a jogi aktusok elfogadása során fokozottabban használják az egységes szerkezetbe foglalt szövegeket.[22] Ez csökkentené a jogi aktusok terjedelmét és mennyiségét, egyszerűsítené az uniós vívmányokat és javítaná a joganyaghoz való hozzáférést.

    A Bizottság továbbra is tárgyalást folytat az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy az egységes szerkezetbe foglalt szövegeket a vívmányok terjedelmének csökkentését célzó hatékony módszerként használják fel.

    2. Szigorú szabályozási értékelés

    Az átvilágítás rámutatott, hogy az értékelések nem mindig összpontosítanak kellő szigorral a célravezető szabályozás egyes aspektusaira. Kirajzolódik az a tendencia, amely szerint a szabályozás célravezetőségének felmérésekor a fennálló helyzetet részesítik előnyben. Több figyelmet kell fordítani arra, hogy a célokat valóban a leghatékonyabb és legeredményesebb módon teljesítették-e. Ez szigorúbb hozzáállást igényel a haszon, a költségek és a terhek, valamint az érintettek álláspontjainak felmérése során.

    Ez kihívást jelent. A költség és haszon, illetve a szabályozás összesített hatásának értékelése módszertani nehézségeket vet fel. Nehéz kiszámítani a szabályozás teljes költségét és hasznát, és számba venni a szabályozás mindazon hatásait, amelyek erősíthetik, gyengíthetik vagy akár ki is olthatják egymást. Több munkát kell végezni ezen a területen, többek között szorosabb együttműködést kell kialakítani a Bizottság és az értékelési gyakorlatban hasonló kihívásokkal szembesülő tagállamok között. 

    Az uniós szabályozásnak való megfeleléshez kapcsolódó kumulatív költségek megállapítása, értékelése és – lehetőség szerint – számszerűsítése céljából a Bizottság 2012-ben végrehajtotta az acél- és alumíniumágazat jogi terheinek kumulatívköltség-értékelését. Ez az értékelés az uniós jogszabályok tényleges költséghatásának felmérésekor figyelembe veszi az adott ágazat által viselt valamennyi terhet.

    A költségekre és haszonra vonatkozó adatokhoz való hozzáférés kérdéseket vet fel:  A végrehajtás során felmerülő tényleges költség/haszon annak függvénye, hogy a tagállam az uniós jog átültetésének mely módja mellett döntött. Együttes erőfeszítésre van szükség azon prioritási területek meghatározása érdekében, amelyeken indokolt lenne az ilyen adatok gyűjtésére irányuló fokozott erőfeszítés.

    Végül pedig több figyelmet kell fordítani a nemzeti jogba átültetett rendelkezések uniós jognak való megfelelésének értékelésére. Ez szolgálna az értékelés kiindulópontjaként. A jogalkalmazás kapcsán kapott visszajelzéseket ugyancsak fel kell mérni az értékelési folyamat keretében[23].

    A Bizottság: felülvizsgálja és megerősíti értékelési keretét, ezen belül meghatározza az értékelések gyakoriságára és hatályára vonatkozó minimumkövetelményeket[24]; serkenti az érdekelt felek szerepvállalását az értékelésben és a hatásvizsgálatban, valamint közvetlen konzultációt folytat az érdekeltekkel az értékelendő területek megállapítása érdekében, a „TOP 10” konzultáció tapasztalataira építve; biztosítja, hogy a különböző érdekelt felek hozzájárulásainak köszönhetően a szakpolitikai területek között termékeny kölcsönhatás alakuljon ki; biztosítja, hogy az értékelésekben megvizsgálják, hogy egy beavatkozás céljai hogyan és milyen mértékben teljesültek, referenciaként használva bármilyen hivatalos célkitűzést, illetve a kiegészítő hatásvizsgálatok bármelyikében megfogalmazott elvárásokat/előrejelzéseket (amennyiben ezek elérhetőek és a jogalkotó által végrehajtott jelentős módosításokat követően továbbra is relevánsak). A jogalkalmazás során ismételten felmerülő (például a panaszokban vagy az ítélkezési gyakorlatban visszaköszönő) problémákat be kell emelni ebbe az értékelési folyamatba. . A Hatásvizsgálati Testület minőségügyi felülvizsgálatai során szisztematikusan mérlegelni fogja az értékelés eredményeinek felhasználását. Hatásvizsgálati jelentéseinek részévé tesz majd egy egységesített kétoldalas összefoglalót is, hogy gyorsabban fel lehessen ismerni a hatásvizsgálat főbb eredményeit, beleértve a becsült előnyöket és költségeket.

    Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja keretében megállapítják, hogy a tervezett csökkentések hogyan valósultak meg a gyakorlatban. A tagállamok és az érdekelt felek számadatokat fognak gyűjteni, és megosztják egymással a szabályozási terhek végrehajtási szinten történő hatékony csökkentésének bevált gyakorlatait, amelyek tizenkét prioritási intézkedéshez kapcsolódnak.  Ez a folyamat hozzájárul a szabályozás költség-haszon elemzésének módszertani és gyakorlati továbbfejlesztéséhez.

    3. A célravezető szabályozás beágyazása a döntéshozatali ciklusba

    Az intelligens szabályozás munkamódszer, nem pedig egyszeri kezdeményezés.  Mélyen be kell ágyazni azt a Bizottság munkaprogramjába és stratégiai tervezési ciklusába (gazdálkodási tervek, éves tevékenységi jelentések). A REFIT program keretében átvilágított szabályozási joganyagnak jelenleg 42 %-ára terjednek ki az ellenőrzések, és további 19 % ellenőrzését tervezik. Ezt az arányt növelni kell annak érdekében, hogy az értékelések megfelelően beépülhessenek a szakpolitikai döntéshozatalba, valamint segítségükkel idejében fel lehessen tárni a szabályozás hiányosságait. Emellett az értékelések programozása még nincs teljes mértékben összehangolva a szabályozási ciklus más fontos elemeivel.

    A Bizottság a REFIT-hez kapcsolódó valamennyi jogalkotási kezdeményezést, köztük a visszavonásokat, hatályon kívül helyezéseket és egységes szerkezetbe foglalásokat is meg fogja határozni éves munkatervében. 2014-től kezdődően a Bizottság a REFIT program keretében fogja programozni értékeléseit, és az éves értékelési tervet mellékletként hozzácsatolja a bizottsági munkaprogramhoz. A Bizottság a szabályozás összes jelentős területén célravezetőségi vizsgálatot fog végrehajtani.[25] Az értékelések rendszeres tervezése lehetővé teszi az érdekelt felek – köztük a vállalkozások, kkv-k és valamennyi egyéb érintett szereplő – számára, hogy olyan területekre tegyenek javaslatot, amelyeken indokoltnak vélik egy esetleges célravezetőségi vizsgálat elvégzését. 

    4. Az uniós jogalkotókkal és a tagállamokkal a célravezető szabályozás terén folytatott együttműködés:

    A többi EU-s intézménnyel és a tagállamokkal folytatott szoros együttműködés hiányában a Bizottság nem tud eredményeket felmutatni a célravezető szabályozás terén.  A Bizottság által javasolt egyszerűsítési és tehercsökkentési kezdeményezéseket nem mindig őrzik meg a társjogalkotó általi elfogadás folyamatában. A Bizottság üdvözli az Európai Parlament hatásvizsgálati egységének létrehozását, és felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy szisztematikusabban értékeljék jogszabály-módosításaik hatásait. Erre annak biztosításához van szükség, hogy az együttdöntési eljárás során ne keletkezzenek nem tervezett szabályozási terhek. Ezenkívül a tagállamok bizonyos esetekben az uniós szabályozás alkalmazásakor hoznak létre további szabályozási terheket, ami olykor ellentmond az európai szinten elfogadott egyszerűsítés iránti erőfeszítéseknek.[26]

    A Bizottság elkötelezettsége a szabályozási terhek csökkentése iránt szorosan összefügg az arányosság és szubszidiaritás elvének teljes mértékű tiszteletben tartásával.[27]  Az arra irányuló erőfeszítések, hogy mérsékeljék a szabályozási terheket és biztosítsák, hogy a jogszabályok arányosak és tiszteletben tartják a szubszidiaritást, szoros összefüggésben állnak.  Ezen erőfeszítések eredményei kölcsönösen erősítik egymást.  A REFIT program céljai éppen ezért egybeesnek a tagállami célokkal az uniós jogszabályok felülvizsgálata terén. A Bizottság és a tagállamok közös célja egy olyan uniós jogi szabályozás, amely a célnak megfelelő és arányos, valamint teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét. Alaposan mérlegelik a tagállamok javaslatait, amelyek némelyike kapcsán most fognak eljárni, mások pedig a REFIT keretében folyamatban levő értékelés részét képezik majd.

    Annak érdekében, hogy a javaslatok célravezetősége a jogalkotási ciklus teljes egészében nyomon követhető legyen, a Bizottság közzéteszi a REFIT éves eredménytábláit, amelyek segítségével a REFIT keretében javasolt valamennyi kezdeményezés jogalkotási folyamata visszakövethető, és az uniós szinten elfogadott módosítások tartalma, illetve a tagállami végrehajtás egyszerűsítésre és tehercsökkentésre gyakorolt hatása is figyelemmel kísérhető. Az eredménytábla nyomon követi a REFIT keretében tett kötelezettségvállalások végrehajtását, és tájékoztatást nyújt arról is, hogy a Bizottság által javasolt egyszerűsítési és tehercsökkentési kezdeményezéseket megőrzik-e az uniós szintű döntéshozatali folyamat során.  Amennyiben rendelkezésre állnak tagállami információk, ezeket elérhetővé teszik az intézkedések végrehajtásának mikéntjét illetően.[28] Az eredménytáblában láthatóak lesznek azok az esetek, amelyekben a társjogalkotó eltér a Bizottság egyszerűsítési javaslatától, és amelyekben a tagállami végrehajtás további szabályozási terheket okoz vagy nem teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy teljes mértékben részesüljenek az uniós szinten elfogadott tehercsökkentés előnyeiből. Az eredménytábla teret ad a visszajezéseknek, és ösztönzi a célravezető szabályozásról szóló átlátható párbeszédet a polgárokkal, a tagállamokkal, a vállalkozásokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal. A REFIT-eredménytábla nyomon követi az előrelépéseket minden olyan területen, ahol az egyszerűsítést és tehercsökkentést célzó javaslatok születtek. Ez magában foglalja az adminisztratív terhek csökkentését célzó program, a „TOP 10” konzultáció és a kkv-eredménytábla összefüggésében már figyelemmel kísért intézkedések nyomon követését.

    IV. Következtetések és következő lépések

    A REFIT program keretében a Bizottság előirányozta a teljes joganyag átfogó felülvizsgálatát, és nyomonkövetési intézkedésekre tett javaslatot.

    A REFIT gördülő program. A joganyag feltérképezésének és átvilágításának folyamatát évenként frissíteni fogják, hogy számba vegyék az új intézkedéseket, valamint bejelentsék és nyomon kövessék a megvalósított vagy éppen megvalósuló kezdeményezések végrehajtását.

    A Bizottság bízik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott gyümölcsöző együttműködésben, hogy a Bizottság által már javasolt, egyszerűsítést és a szabályozási terhek csökkentését célzó intézkedések mielőbb elfogadásra kerüljenek.

    A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, hogy összegyűjtse a célravezető szabályozással kapcsolatos nézeteket és javaslatokat, amelyekkel a REFIT programon belül lehetne foglalkozni, valamint együttesen munkálkodjanak a REFIT program azon vonatkozásainak javításán, amelyek további mérlegelést vagy közös fellépést tesznek szükségessé.

    [1]  Lásd még a legutóbbi Standard Eurobarométer felmérés eredményeit:  az európaiak 74 %-a szerint az EU-ban túl sok a bürokrácia.  (Az 59. oldalon található QA16.4 kérdés: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb/eb79/eb79_anx_en.pdf)

    [2] Az egységes szerkezetbe foglalás folyamata során a jogszabályt valamennyi módosításával együtt egyetlen új jogi aktusba foglalják. Az átdolgozás hasonlít az egységes szerkezetbe foglalásra, amennyiben egyetlen új jogi aktusba foglalja a jogszabályt és annak valamennyi módosítását, azonban az egységes szerkezetbe foglalástól eltérően az átdolgozás új, lényegi módosításokat is jelent, mivel az átdolgozott szöveg előkészítése során módosítják az eredeti jogi aktust. Az új jogi aktus mindkét esetben keresztülmegy a jogalkotási folyamat teljes egészén, és felváltja a kodifikált jogi aktusokat.

    [3]  COM(2012)746 final.

    [4] SWD(2013) 401 final.

    [5]  Az átvilágított szabályok 29 %-át már értékelték, 13 % értékelése folyamatban van és 19 % értékelését kilátásba helyezték.

    [6] A Bizottság hatásvizsgálati rendszerének minősége széleskörűen elismert. [lásd: OECD 2011, „Fenntarthatóság a hatásvizsgálatokban – Egyes OECD-országok és az Európai Bizottság hatásvizsgálati rendszerének áttekintése”, Európaia Parlament 2011, „Összehasonlító tanulmány az EU tagállamaiban végzett hatásvizsgálatok céljáról, hatóköréről és eljárásairól”, CEPS/University of Exeter 2012, „A szabályozás minősége az Európai Bizottságban és az Egyesült Királyságban: régi kérdések és új megállapítások”, az Európai Számvevőszék 3/2010. sz. különjelentése, „Hatásvizsgálatok az uniós intézményekben: segítik-e a döntéshozatalt?”]

    [7]  2006/123/EK irányelv.

    [8] A Bizottság közleménye a szabályozott szakmákhoz való hozzáférés értékeléséről, valamint az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum a jogi formára, illetve a részesedési és díjszabási követelményekre vonatkozó szakértői értékelés eredményéről, 2013. október 2.

    [9] Ez magában foglalta például a gyümölcs- és zöldségfélék piaci értékesítéséhez kapcsolódó ellenőrzések alacsonyabb költségeit (970 millió EUR), a mikrovállalkozások kivonását a számviteli irányelvek hatálya alól és a rendszer egészének további korszerűsítését (6 471 millió EUR), a gyógyszerekre, farmakovigilanciára és a klinikai vizsgálatok iránti kérelmekre vonatkozó változások bejelentésének egyszerűsítését (368 millió EUR), a statisztikai követelmények enyhítését az EU-n belüli kereskedelemben, mezőgazdaságban, ipari termelésben stb. (330 millió EUR),az elektronikus héa-számlázást, az egyszerűsített bevallásokat, az egyablakos ügyintézést és a különleges rendelkezéseket a kkv-k és a távértékesítők számára (26 000 EUR). Ezek a példák a Bizottság javaslatában szereplő becsült terhekre utalnak.

    [10] Lásd a Bizottság nyomon követő dokumentumát a kkv-kkal az uniós szabályozásról folytatott „TOP 10” konzultációról, COM(2013) 446 final és SWD(2013) 401 final.

    [11] Lásd még: COM(2011) 803 és COM(2013) 122.

    [12] 92/43/EK és 2009/147/EK irányelv: Ez a célravezetőségi vizsgálat a jogszabályokban előírt értékelés kiegészítéseként fog megvalósulni, betartva az irányelvben meghatározott határidőket.

    [13] http://ec.europa.eu/environment/resource_efficiency/re_platform/

    [14] Abban az esetben, amikor a szociális partnerek megállapodásra jutnak a jogi szabályozás szükségességéről, a Bizottság köteles értékelni a megállapodást, és tájékoztatni a szociális partnereket döntéséről. A Bizottság tovább folytatja a szociális partnerek megállapodásának értékelését a fodrászok munkahelyi biztonsága és egészségvédelme terén. Jelenlegi megbízatása során a Bizottság nem fog előterjeszteni a megállapodás jogi végrehajtására vonatkozó javaslatot.

    [15] A Bizottság mérlegelni fogja az Aarhusi Egyezményben előírt kötelezettségei teljesítésének alternatív módjait, és az Európai Bíróság ítéletére várva hatásvizsgálatot hajt végre.

    [16]  A Bizottság új javaslat előterjesztését fontolgatja.

    [17]  A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv strukturált végrehajtási és információs keretrendszerét meghatározó kísérleti program célja a jelentéstételi kötelezettségek csökkentése, és ezzel egyidejűleg az átláthatóság növelése a végrehajtás állapotát, illetve a polgárok környezeti információkhoz való valós idejű hozzáférését illetően.

    [18] A Bizottság közleménye: „A vállalkozások és a polgárok lehetőségeinek bővítése az egységes európai piacon:

    Cselekvési terv az Európa Önökért portál a tagállamokkal együttműködésben történő fejlesztésére”, COM(2013) 636 final, 2013.9.17.

    [19]  Ezeket az intézkedéseket az SWD(2013) 401 final dokumentum szakpolitikai területekre bontva részletesen leírja.

    [20] 1935/2004/EK rendelet.

    [21] 1169/2011/EU rendelet.

    [22] A módosításjavaslatokat jelenleg a meglévő jogi aktusok módosításaként fogadják el, és az elfogadást követően valamennyi nyelven létrehozzák a jogi aktus egységes szerkezetbe foglalt változatát. A tárgyalások jelenleg is zajlanak e folyamat oly módon történő egyszerűsítéséről, hogy már az elfogadási eljárás során az egységes szerkezetbe foglalt szövegeket használnák.

    [23] A Bizottság eszközei – vagyis a SOLVIT és az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat – olyan ügyek adatbázisával rendelkeznek, amelyek hasznos példákkal szolgálhatnak.

    [24] Az értékelésekre és hatásvizsgálatokra vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatának összefüggésében 2014 elején kerül sor intézkedésekre.

    [25] Ezeket a területeket 2014-ben határozzák meg.

    [26]  Lásd például: „Midász érintése: az uniós foglalkoztatási irányelvek túlszabályozása az Egyesült Királyság jogában”, London, Institute of Directors, 2013. június.

    [27] A „szubszidiaritás” arra az elvre utal, amely szerint azon a kormányzati szinten kell fellépni, ahol az a legeredményesebb, tehát nincs szükség uniós szintű intézkedésekre, amennyiben az adott intézkedés nemzetközi, nemzeti, regionális vagy helyi szinten hatékonyabban és eredményesebben valósítható meg.  Az „arányosság” elve megköveteli, hogy bármely kormányzati szinten hozott intézkedés a lényeges célkitűzésekkel arányos legyen, és ne vezessen túlszabályozáshoz.

    [28] Az SWD(2013)60 dokumentumban bemutatott kkv-eredménytáblát egyetlen REFIT-eredménytáblába fogják beilleszteni.

    MELLÉKLET

    REFIT-kezdeményezések

    A melléklet bemutatja a REFIT program eredményeként kidolgozott javaslatokat, amelyek egyrészt új kezdeményezések a költségek csökkentésére, a szabályozás egyszerűsítésére, a szakpolitikai célok kielégítőbb teljesítésére és az uniós szabályozás előnyeinek kiaknázására, másrészt pedig kezdeményezések az elavult jogszabályok hatályon kívül helyezésére, valamint a függőben levő javaslatok visszavonására, vagy az intézkedések mellőzésére azokon a területeken, ahol ez nem megfelelő vagy a jogalkotási intézkedés szükségessége nem kellően indokolt. A jelentős hatással járó bizottsági jogalkotási kezdeményezéseket a Bizottság intelligens szabályozási politikája jegyében értékelésnek és hatásvizsgálatnak vetik alá.

    A kezdeményezések négy fő kategóriába sorolhatóak:

    1. Egyszerűsítésre és tehercsökkentésre irányuló, elbírálás alatt álló bizottsági javaslatok, amelyek a társjogalkotó általi jóváhagyásra várnak;

    2. Új bizottsági kezdeményezések, amelyek az egyszerűsítést, a szabályozás költségeinek csökkentését és a jogszabályok egységes szerkezetbe foglalását célozzák;

    3. Azon területek, ahol a jogszabályok elavultak, és a Bizottság javasolni fogja ezek hatályon kívül helyezését, továbbá olyan javaslatok, amelyek visszavonását a Bizottság javasolni fogja, valamint azon tervezett kezdeményezések, amelyeket nem fog folytatni;

    4. Célravezetőségi vizsgálatok és értékelések, amelyek a szabályozási költségek és terhek visszaszorítására összpontosulnak (tervezett és folyamatban levő intézkedések).

    1. Egyszerűsítésre és tehercsökkentésre irányuló, elbírálás alatt álló bizottsági javaslatok, amelyek a társjogalkotó általi jóváhagyásra várnak

    Egészségügy és fogyasztóvédelem

    · A fogyasztási cikkek biztonságosságáról szóló rendeletjavaslat[1], valamint a piacfelügyeletről szóló rendelet[2], amelyek világosabb szabályokat vezetnek be, kiküszöbölik az átfedéseket és kodifikálják a jelentéstételi kötelezettség alóli bizonyos kivételeket.

    · A klinikai vizsgálatokról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat[3], amely ésszerűbb engedélyezési eljárásokat és egyszerűsített jelentéstételi kötelezettségeket irányoz elő.

    · Javaslatok új állat-egészségügyi jogszabályokra[4], amelyek 37 jogszabályt váltanak fel, új növény-egészségügyi rendeletre[5], amely 7 jogszabályt vált fel, a növényi szaporítóanyagokról szóló új jogszabályokra, amelyek 12 jogszabályt váltanak fel, valamint az agrár-élelmiszeripari lánc mentén végzett hatósági ellenőrzésekről szóló új rendeletre, amely 10 jogszabályt vált fel[6].

    Környezet

    · Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról.

    · Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelet módosításáról.

    Belső piac és szolgáltatások

    · A Bizottság javaslata a szakmai képesítésekről szóló 2005/36/EK irányelv felülvizsgálatára[7]. 

    · A Bizottság javaslata a közbeszerzésekről szóló 2004/18/EK és 2004/17/EK irányelv módosítására[8].

    · A Bizottság javaslata az európai hosszú távú befektetési alapokra[9].

    Jogérvényesülés

    · Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (általános adatvédelmi rendelet)[10].

    · Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az utazási csomagokról és az igény szerint összeállított utazási formákról, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. [11]

    Belügyek

    · A Bizottság javaslata a harmadik országbeli állampolgárságú diákok, kutatók és egyéb csoportok, mint például iskolai tanulók, gyakornokok, önkéntesek és au pairek EU-ba történő beutazásáról és itt tartózkodásáról szóló átdolgozott irányelvre[12].

    Tengerügy és halászat

    · A Bizottság javaslata a közös halászati politika reformjára[13].

    · A Bizottság javaslata a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésére[14].

    Energia

    · A radioaktívanyag-fuvarozók közösségi nyilvántartási rendszere, amely a nemzeti jelentéstételi és engedélyezési eljárásokat egyetlen nyilvántartási rendszerrel váltja fel, ami egyszerűsíti az eljárásokat, ugyanakkor magas fokú sugárvédelmet biztosít[15].

    · Az alapvető biztonsági szabványok egységesítése a sugárzásvédelem és a kapcsolódó irányelvek terén[16].

    Költségvetés

    · A Bizottság javaslata egy új, hozzáadottérték-adó alapú saját forrás létrehozására[17].

    Vám- és adóügyek

    · Közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA).

    Kereskedelem

    · A Bizottság javaslata az alapvető dömpingellenes és szubvencióellenes rendeleteket módosító rendeletre[18].

    Mobilitás és közlekedés

    · Javaslat a közúti közlekedésben alkalmazott menetíró készülékről szóló 3821/85/EGK rendelet módosítására.

    Megjegyzés: Több, a többéves pénzügyi keret összefüggésében előterjesztett bizottsági javaslat a társjogalkotó elfogadására vár. Ez a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az egészségügy, a fogyasztóvédelem, a belső biztonsági alapok, a menekültügyi és migrációs alapok, a tengerügy és halászat, a fejlesztési együttműködés, a humanitárius segélyek és polgári védelem, valamint a bővítés terén kidolgozott javaslatokat érinti[19].

    2. Új bizottsági kezdeményezések, amelyek az egyszerűsítést, a szabályozás költségeinek csökkentését és a jogszabályok egységes szerkezetbe foglalását célozzák

    Foglalkoztatás

    · Három irányelv egységes szerkezetbe foglalása a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció terén, a szociális partnerekkel folytatott konzultáció eredményeinek függvényében[20].

    Egészségügy és fogyasztóvédelem

    · Az élelmiszer-higiéniai jogszabályok felülvizsgálata a higiéniai rendelkezések egységesítése, az eljárások egyszerűsítése és a kkv-kkal szembeni rugalmas bánásmód ösztönzése céljából.

    · Az állattenyésztési jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása.

    · Az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése.

    Statisztika

    · Az üzleti statisztikák integrálására (FRIBS) és a társadalomstatisztikákra vonatkozó keretrendelet[21].

    · A mezőgazdasági felmérések rendszerének reformja.

    Belügyek

    · A Közösségi Vízumkódex[22] egyszerűsítése és ésszerűsítése.

    · A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex[23] egységes szerkezetbe foglalása.

    Jogérvényesülés

    · A fogyasztók jogaira és a reklámra vonatkozó jogszabályok[24] egységes szerkezetbe foglalása és összevonása a célravezetőségi vizsgálat eredményének függvényében;

    · A kis értékű követelések európai eljárására vonatkozó jogszabályok[25] felülvizsgálata.

    · A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelv.

    Belső piac és szolgáltatások

    · Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV)[26] felülvizsgálata.

    · Nyolc irányelv egységes szerkezetbe foglalása a társasági jog terén[27].

    Vám- és adóügyek

    · Egységes uniós héa-bevallás bevezetése valamennyi tagállamban.

    Mezőgazdaság

    · Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egyszerűsítése a mezőgazdasági ágazatban[28].

    · A biogazdálkodás jogi keretének felülvizsgálata és egyszerűsítése[29].

    Kereskedelem

    · Huszonhat tanácsi rendelet egységes szerkezetbe foglalása két felhatalmazó rendelet[30] elfogadását követően, amelyek összhangot teremtenek a kereskedelmi szabályozás és az EUMSZ között.

    · A nem veszélyes hulladék hasznosítási célú kivitele – az 1418/2007/EK rendelet[31] korszerűsítése nyomán egyszerűsödnek az eljárások és csökkennek az adminisztratív terhek.

    Mobilitás és közlekedés

    · A közúti kabotázs szabályainak egyszerűsítése[32].

    Versenypolitika

    · A 139/2004/EK tanácsi rendeletre[33] vonatkozó bizottsági végrehajtási rendelet felülvizsgálata az összefonódás-ellenőrzés egyszerűsített eljárásának bevezetése érdekében.

    Halászat és tengerügyek

    · A halászati engedélyekre vonatkozó rendelet.

    · A tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések.

    3. Azon területek, ahol a Bizottság javasolja vagy mérlegeli a jogszabályok hatályon kívül helyezését, illetve az elbírálás alatt álló javaslatok visszavonását, valamint ahol a kezdeményezéseket nem folytatja

    Környezet

    · A talajvédelmi keretirányelvről szóló javaslat[34] visszavonása.

    A Bizottság rámutatott, hogy a javaslat immár 8 éve függőben van, és ez idő alatt nem történt eredményes intézkedés. Ezért körültekintően megvizsgálja, hogy a javaslat célját – amely iránt a Bizottság továbbra is elkötelezett – a javaslat megtartása vagy visszavonása szolgálja-e leginkább, ezáltal teret engedve az alternatív kezdeményezéseknek a következő megbízatási időszak során. A döntés attól függ, megvalósítható-e, hogy még az európai parlamenti választások előtt sor kerüljön az elfogadásra.

    · A környezetvédelem terén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó javaslat visszavonása[35].

    Foglalkoztatás

    · Jelenlegi megbízatása alatt a Bizottság nem terjeszt elő javaslatot a fodrászok munkahelyi biztonsága és egészségvédelme, a váz- és izomrendszeri megbetegedések és kijelző képernyők, a környezeti dohányfüst, valamint a rákkeltő anyagok és mutagének terén.

    Vállalkozáspolitika és ipar

    · A veszélyes készítmények osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló 1999/45/EK irányelv hatályon kívül helyezése.

    Egészségügy és fogyasztóvédelem

    · Az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatásról szóló két javaslat[36] visszavonása.

    · Az élelmiszerekre vonatkozó kérdések tudományos vizsgálatában a tagállamok által a Bizottságnak nyújtott támogatásról és a tagállamok együttműködéséről szóló tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése[37].

    Statisztika

    · Az acélstatisztikákról szóló rendelet hatályon kívül helyezése[38].

    · A bűnözéssel szembeni biztonságra vonatkozó európai statisztikákról szóló rendeletre irányuló javaslat (COM(2011) 335) visszavonása.

    Belügyek

    · A tagállamok pénzügyi hírszerző egységeinek az információcsere terén folytatott együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről szóló tanácsi határozat hatályon kívül helyezése[39].

    Belső piac és szolgáltatások

    · A formatervezési minták oltalmáról és a közösségi szabadalomról szóló, jogalkotási eljárásban levő javaslatok visszavonása (a szabadalmi javaslat megerősített együttműködéssé alakult át).

    · Az európai zártkörű társaság statútumáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat[40] visszavonása.

    Adózás

    · A héa-kötelezettségek egyszerűsítéséről szóló irányelvjavaslat visszavonása[41].

    Mobilitás és közlekedés

    · A nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről szóló 2007/38/EK irányelv hatályon kívül helyezése.

    · A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv hatályon kívül helyezése.

    · A járművezetői kártya funkcióit tartalmazó vezetői engedélyról szóló, jogalkotási eljárásban levő javaslat visszavonása.

    Energia

    · A kőolaj- és a kőolajtermék-ellátás nehézségei esetén a primer energiahordozók felhasználásának csökkentésére vonatkozó közösségi célkitűzés meghatározásáról szóló tanácsi határozat[42] hatályon kívül helyezése.

    Fejlesztési együttműködés

    · A Bizottság nem terjeszt elő új európai uniós élelmezésfinanszírozási eszközt. Ez az eszköz 2013 végén szűnik meg.

    4. Célravezetőségi vizsgálatok, értékelések és az egyszerűsítésre és a szabályozási költségek és terhek csökkentésére való potenciált felmérő egyéb jelentések

    Környezet

    Tervezett célravezetőségi vizsgálatok és értékelések:

    · Célravezetőségi vizsgálatok a Natura 2000[43], az uniós ökocímke[44] és a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)[45] vonatkozásában.

    · A környezetvédelmi ágazatra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek ésszerűsítése a strukturált végrehajtási és információs keretrendszerek elveit alkalmazva.

    · Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és Hulladékszállítási Nyilvántartás (Európai PRTR) értékelései a vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló jogszabályokra és az Aarhusi Egyezményre vonatkozóan (amely kapcsán függőben van egy európai bírósági döntés).

    Folyamatban levő célravezetőségi vizsgálatok és értékelések:

    · A hulladékpolitikára vonatkozó célravezetőségi vizsgálatok[46].

    · A jogszabályok értékelése a környezeti zajjal, az illékony szerves vegyületek kibocsátásával, a környezeti felelősséggel, valamint az európai térinformációs infrastruktúrával kapcsolatban[47].

    Foglalkoztatás

    Tervezett értékelések:

    · A munkáltatók munkaszerződésekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó jogszabályok értékelése.

    Folyamatban levő értékelések:

    · A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályok értékelése[48].

    · A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv.

    · A részmunkaidős foglalkoztatásról szóló 97/81/EK irányelv és a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló 99/70/EK irányelv.

    Egészségügy és fogyasztóvédelem

    Tervezett célravezetőségi vizsgálatok és értékelések:

    · A 178/2002/EK rendelet (általános élelmiszerjogi rendelet) célravezetőségi vizsgálata.

    Vállalkozáspolitika és ipar

    Tervezett célravezetőségi vizsgálatok, kumulatív költségelemzések és értékelések:

    · A REACH-szabályozás hatályán kívül eső legjelentősebb vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok, valamint a feldolgozóipart érintő, kapcsolódó jogszabályi aspektusok célravezetőségi vizsgálata.

    · A gépekről szóló irányelv és a lőfegyverekre vonatkozó jogszabályok értékelései.

    · Kumulatívköltség-elemzések a vegyipar és a faalapú iparágak (famegmunkálás, bútorgyártás, papíripari rostanyag/papír és nyomdaipar) terén.

    Folyamatban levő/lezárult célravezetőségi vizsgálatok és értékelések:

    · Az ipari termékek belső piacára vonatkozó szabályok értékelése.

    · Célravezetőségi vizsgálat a gépjárművek típus-jóváhagyási rendszerét és az kőolaj-finomítási ágazatot illetően.

    · Az alumíniumágazat kumulatívköltség-elemzése.

    · Az acélágazat vonatkozásában 2013-ban hajtottak végre kumulatívköltség-elemzést.

    Energia

    Tervezett értékelések:

    · A megújulóenergia-irányelv értékelése[49].

    Belügyek

    Tervezett célravezetőségi vizsgálatok és értékelések:

    · A legális migrációra vonatkozó jogszabályok célravezetőségi vizsgálata.

    · A Vízuminformációs Rendszer[50], a FRONTEX[51], ezen belül a gyorsreagálású határvédelmi csapatok[52] és az emberkereskedelem áldozatai részére kiállított tartózkodási engedélyekre vonatkozó jogszabályok[53] értékelése.

    Folyamatban levő értékelések:

    · A szervezett bűnözés, illetve a terrorizmus elleni küzdelemről szóló tanácsi kerethatározat[54] átfogó értékelése.

    Jogérvényesülés

    Tervezett célravezetőségi vizsgálatok és értékelések:

    · Célravezetőségi vizsgálat a fogyasztók jogaira és a reklámra vonatkozó jogi aktusok egységes szerkezetbe foglalása és összevonása iránti esetleges igény összefüggésében (lásd fent).

    · A szociális biztonság területén alkalmazott egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok[55] értékelése.

    · A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirathoz kapcsolódó jogszabályok[56] értékelése.

    Belső piac és szolgáltatások

    Tervezett értékelések:

    · A nemzetközi számviteli standardok (IAS) alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet.

    · A 2007/66/EK új jogorvoslati irányelv.

    · A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok[57].

    · A kereskedelmi ügynökökről szóló 86/653/EGK irányelv.

    Vám- és adóügyek

    Tervezett értékelések:

    · A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról, valamint az általános jövedéki adóra vonatkozó rendelkezésekről szóló irányelv értékelése.

    Kereskedelem

    Tervezett értékelések:

    · Átfogó végrehajtási jelentés az uniós export-ellenőrzési rendeletről, amely magában foglalja a kettős felhasználású termékekről szóló 428/2009/EK rendelet felülvizsgálatát (amelyet az alap-jogiaktus és az export-ellenőrzési politika ír elő). A tervezett jelentés a reform és az egyszerűsítés lehetőségeit fogja bemutatni.

    · Az egyes alapvető gyógyszerek kereskedelme Európai Unióba történő eltérítésének elkerüléséről szóló 2003. május 26-i 953/2003/EK tanácsi rendelet értékelése.

    Mobilitás és közlekedés

    Tervezett értékelések:

    · Az alagutak biztonságáról szóló 2004/54/EK irányelv értékelése.

    · A kombinált szállításról szóló irányelv[58] értékelése.

    · A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról szóló jogszabályok[59] értékelése.

    · A nonprofit szektorra vonatkozó repülésbiztonság meghatározásához és végrehajtásához kapcsolódó munka folytatása[60].

    Egyéb területek

    Folyamatban levő értékelések:

    · Az EU és a tagállamok közötti együttműködés politikai keretét jelentő humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus értékelése [humanitárius segély és polgári védelem].

    Tervezett értékelések:

    · A magánélet védelmére és az elektronikus hírközlésre vonatkozó irányelv[61] értékelése [hírközlő hálózatok, tartalom és technológia].

    · Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv[62] értékelése [hírközlő hálózatok, tartalom és technológia]

    · Az összefonódás-ellenőrzési rendelet értékelése: áttételi rendszer és kisebbségi részvénytulajdon [verseny].

    [1] COM(2013) 78.

    [2] COM(2013) 74.

    [3] COM(2012) 369 final.

    [4] COM(2013) 260 final.

    [5] COM(2013) 267 final.

    [6] COM(2013) 265 final.

    [7] COM(2011) 883.

    [8] COM(2011) 896 és COM(2011) 895.

    [9] COM(2013) 462 final.

    [10] COM(2012) 11.

    [11] COM(2013) 512.

    [12] COM(2013) 151.

    [13] COM(2011) 425.

    [14] COM(2011) 416.

    [15] COM(2011) 518.

    [16] COM(2012) 242.

    [17] COM(2011) 737, 739 és 740. A 2013 júliusában tartott Európai Tanács következtetéseinek megfelelően a következő többéves pénzügyi keret során a jelenlegi rendszert kell fenntartani. A Bizottság szeptember 4-én hagyta jóvá a saját forrásokról szóló együttes nyilatkozat tervezetét, amely a Tanács és az Európai Parlament közötti politikai megállapodás részét képezi. Ez rendelkezik egy magas szintű munkacsoport létrehozásáról, amelynek a sajátforrás-rendszer általános felülvizsgálata lesz a feladata.

    [18] A Bizottság javaslata (COM(2013) 192) az alapvető dömpingellenes és szubvencióellenes rendeleteket módosító rendeletre (az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet).

    [19] Hivatkozásként lásd: SWD(2013)401 final.

    [20] Ez a csoportos létszámcsökkentésről szóló 98/59/EK irányelvet, a vállalkozások átruházásáról szóló 2001/23/EK irányelvet és az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelvet érinti.

    [21] A társadalomstatisztikák felülvizsgálata az európai statisztikai rendszer alakulásának függvénye.

    [22] A Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet.

    [23] Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról.

    [24] Az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv; valamint az 1999/44/EK irányelv a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól és a 93/13/EK irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről.

    [25] Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.).

    [26] 2009/65/EK irányelv.

    [27] 82/891/EGK, 89/666/EGK, 2005/56/EK, 2009/101/EK, 2009/102/EK, 2011/35/EU, 2012/17/EU és 2012/30/EU irányelv.

    [28] A jövőbeni de minimis rendelet hatásvizsgálata folyamatban van, és elfogadására várhatóan még 2013-ban sor kerül. A fennmaradó állami támogatási csomag (vagyis az állami támogatásra vonatkozó iránymutatások, valamint a csoportmentességre és a bejelentési formanyomtatványokra vonatkozó szabályozás) hatásvizsgálatát 2014 elejére tervezik. Az új iránymutatásokat és szabályokat előreláthatólag 2014 júliusáig elfogadják.

    [29] A biogazdálkodásra vonatkozó jogi keret felülvizsgálata a következetlenségekre, joghézagokra és hatástalan intézkedésekre, valamint az egyszerűbb szabályokra és az alacsonyabb szabályozási költségekre fog összpontosulni. A hatásvizsgálatot 2013 őszére tervezik, és a Bizottság várhatóan 2014 első negyedévében fogja elfogadni a javaslatokat.

    [30] COM(2011)82 és COM(2011)349.

    [31] A Bizottság 1418/2007/EK rendelete (2007. november 29.) az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről.

    [32] Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól.

    [33] A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete).

    [34] COM(2006)232.

    [35] A Bizottság fontolóra veszi az Aarhusi Egyezmény keretében vállalt kötelezettségei teljesítésének alternatív módjait, és az Európai Bíróság ítéletére várva hatásvizsgálatot végez.

    [36] COM(2012) 48 és COM(2012) 49.

    [37] HL L 52., 1993.1.4., 18. o.

    [38] 48/2004/EK rendelet.

    [39] A Tanács 2000. október 17-i 2000/642/IB határozata. Az ütemezés a pénzmosás elleni küzdelemről szóló, a Bizottság által 2013. február 5-én elfogadott irányelvjavaslat elfogadásától és végrehajtásától függ, amely a 2000/64/IB határozatot tárgytalanná fogja tenni.

    [40]  COM(2008)396. A Bizottság ezen a területen új javaslat előterjesztését mérlegeli.

    [41]  COM (2004) 728 végleges, 2004. október 29.

    [42] A Tanács 77/706/EGK határozata (1977. november 7.) a kőolaj- és a kőolajtermék-ellátás nehézségei esetén a primer energiahordozók felhasználásának csökkentésére vonatkozó közösségi célkitűzés meghatározásáról (továbbá a Bizottság 79/639 végrehajtási határozata).

    [43] A 92/43/EK és a 2009/147/EK irányelv: Ez a célravezetőségi vizsgálat a jogszabályokban előírt értékelést fogja kísérni, betartva az irányelvben meghatározott határidőket.

    [44] 66/2010/EK rendelet.

    [45] 1221/2009/EK rendelet.

    [46] Az alábbiakat ölelik fel: 86/278/EGK irányelv (szennyvíziszap), 94/62/EK irányelv (csomagolás és csomagolási hulladék), 96/59/EK irányelv (PCB/PCT), 2000/53/EK irányelv (elhasználódott járművek), 2006/66/EK irányelv (elemek).

    [47] A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelv; A gépjárművek töltőállomásokon történő üzemanyag-feltöltésekor kibocsátott benzingőz II. fázisú visszanyeréséről szóló 2009/126/EK irányelv (2009. október 21.) értékelése; A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 35/2004/EK irányelv; Az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló 2007/2/EK irányelv.

    [48] 89/391/EGK keretirányelv és 23 kapcsolódó irányelv.

    [49] A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelv.

    [50] 767/2008/EK rendelet és 2004/512/EK tanácsi határozat.

    [51] A Tanács 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (FRONTEX).

    [52] A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló 863/2007/EK rendelet.

    [53] A Tanács 2004/81/EK irányelve a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről. Mérlegelni fogják ezen irányelv és az emberkereskedelem elleni küzdelem szempontjából jelentős 2011/36/EU irányelv összevonását.

    [54] A Tanács 2008/841/IB kerethatározata, valamint a Tanács 2008/919/IB kerethatározata a 2002/475/IB kerethatározat módosításáról.

    [55] A Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról.

    [56] A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK rendelet.

    [57] Az értékelést középtávon tervezik.

    [58] A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti, bizonyos típusú kombinált áruszállításra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368.,1992.12.17., 38. o.).

    [59] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (Átdolgozás), HL L 163., 2009.6.25., 1. o.).

    [60] Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) alaprendelete (216/2008/EK).

    [61] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról.

    [62] 2010/13/EU irányelv. Nemrég került sor az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv központi elemeiről folytatott konzultációra, és önálló konzultációt tartottak az audiovizuális médiát felügyelő hatóságok függetlenségéről (az irányelv 30. cikke), amelynek értékelése folyamatban van.

    Top