This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0494
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Public-private partnerships in Horizon 2020: a powerful tool to deliver on innovation and growth in Europe
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Köz-magán társulások a „Horizont 2020” keretprogramban: az európai innováció és növekedés ösztönzésének hatékony eszköze
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Köz-magán társulások a „Horizont 2020” keretprogramban: az európai innováció és növekedés ösztönzésének hatékony eszköze
/* COM/2013/0494 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Köz-magán társulások a „Horizont 2020” keretprogramban: az európai innováció és növekedés ösztönzésének hatékony eszköze /* COM/2013/0494 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A
RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Köz-magán társulások a „Horizont 2020”
keretprogramban: az európai innováció és növekedés ösztönzésének hatékony
eszköze (EGT-vonatkozású szöveg) 1. Politikai kontextus Európának többet és hatékonyabban kell
beruháznia a kutatásba és az innovációba. A kutatás és az innováció
megerősítése létkérdés a fenntartható gazdasági növekedés és
munkahelyteremtés, valamint Európa nemzetközi versenyképességének növelése
szempontjából. A kutatás és az innováció egyúttal segít megoldást találni
napjaink olyan égető kihívásaira, mint az éghajlatváltozás elleni
küzdelem, a társadalom tiszta energiával való megbízható ellátása vagy az
idősödő népesség költségeinek viselése. Azonban az Európa 2020
stratégia azon célkitűzése, hogy a K+F-tevékenységekre fordított finanszírozás
összege elérje a GDP 3%-át, lassan valósul meg, és különösen gyenge lábakon áll
a magánforrások mozgósítása tekintetében. Az Európai Bizottság folyamatosan dolgozik az
alulfinanszírozottság problémájának megoldásán. Az Európa 2020 stratégia[1], és különösen az „Innovatív
Unió”[2]
kiemelt kezdeményezés a korábbinál kedvezőbb környezetet teremt az
innováció számára. Az új kutatási és innovációs keretprogramra, a „Horizont
2020”-ra irányuló bizottsági javaslatok[3]
az alapkutatástól a piacra való bevezetésig az egész értéklánchoz megfelelő
forrásokat irányoznak elő. A „Horizont 2020” keretprogram egyik
kulcsfontosságú eleme szerint egyesíteni kell az erőket a magánszektorral
és a tagállamokkal ahhoz, hogy az egyes országok vagy vállalkozások erejét
alighanem meghaladó eredményeket érjünk el. E közleményt a „Horizont 2020”
keretprogram keretében a köz-magán társulásokra és a tagállamokkal alakítandó
közszektoron belüli társulásokra irányuló bizottsági jogalkotási javaslatok
kísérik. A javaslatcsomag a következő 7 évre
összesen 22 milliárd EUR finanszírozást irányoz elő úgy, hogy a „Horizont
2020” keretprogramból folyósított 8 milliárd EUR-hoz az ágazati szereplők
további 10 milliárd EUR-t, a tagállamok pedig közel 4 milliárd EUR-t tesznek
hozzá. Ez az összeg létfontosságú forrásokat biztosít a nagyszabású, hosszabb
távra szóló és kockázatos kutatási és innovációs kezdeményezésekhez, amelyek
nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az EU vezető szerephez jusson a kiváló
minőségű munkahelyeket biztosító (jelenleg több mint 4 millió főt
foglalkoztató), stratégiai jelentőségű, globálisan versenyképes
technológiai szektorokban, és hozzájárulnak ahhoz az uniós célkitűzéshez,
hogy a feldolgozóipar 2020-ra a GDP 20%-át állítsa elő. A társadalom
számos előnyét látja ezeknek a partnerségeknek, például az alacsonyabb
szén-dioxid-kibocsátásnak, a fosszilis tüzelőanyagok alternatíváinak vagy
a szegénységhez kapcsolódó betegségek és az egyre veszélyesebb
antibiotikum-rezisztencia új kezelési módjainak köszönhetően. A Bizottság e jogalkotási javaslatokat azért
most terjeszti elő, hogy a jogalkotási folyamatban időben
megszülethessenek a szükséges döntések ahhoz, hogy a partnerségek a „Horizont
2020” keretprogram kezdetére készen álljanak tevékenységük megkezdésére. Ez
pontosan megfelel az Európai Tanács arra irányuló felhívásának, hogy
elsőbbséget kell biztosítani a többéves pénzügyi keret növekedési és
munkahelyteremtési hatásainak. E partnerségek együttesen az innovatív Unió,
az uniós iparpolitika[4]
és a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatos stratégia[5] fontos elemeit valósítják meg,
és számottevően hozzájárulnak az éghajlat- és energiapolitikához, a
digitális menetrendhez, a közlekedéspolitikához, az egészségpolitikához és más
uniós politikákhoz. Ez a közlemény ismerteti a Bizottság
elképzelését arról is, hogyan lehetne a köz-magán társulások egyéb formáit
alkalmazni a „Horizont 2020” keretprogram megvalósítása során. Később
közzéteendő szolgálati munkadokumentumok fogják ismertetni a Bizottságnak
az európai technológiai platformok és a Bizottság iparpolitikával foglalkozó
munkacsoportjai révén az iparági szereplőktől és más érdekelt
felektől beérkező javaslatok hasznosítására irányuló stratégiáját. 2. Az európai köz-magán társulások
jelentősége a kutatásban és az innováció területén A kutatás és az innováció kiemelten
kockázatos tevékenység, ahol semmi nem szavatolja az eredményeket. Ha túl magas
a kudarc kockázata, a magánszektor vonakodhat a beruházásoktól még akkor is, ha
a gazdasági és társadalmi haszon potenciálisan igen magas is lehet. Ráadásul
egyes esetekben a kutatási célú beruházások gazdasági hasznát mások fölözhetik
le, ami elveszi az egyes vállalkozások kedvét a beruházástól, máskor pedig
bizonyos politikai kényszerítő okok korlátozhatják a piac méretét és ezzel
a várható megtérülést (például az új antibiotikumok fejlesztése kapcsán az
antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre súlyosabb problémája miatt). Ezek az általános piaci hiányosságok
nyomós érvet jelentenek a magánszektor kutatási és innovációs tevékenységeinek
közpénzekből való támogatása mellett. Ugyanakkor számos esetben az ágazat
fontossága, a kihívások és a technológiák összetettsége, a hosszú időtávok
és a szükséges beruházás nagyságrendje olyan, hogy a projektszinten nyújtott
állami támogatás nem hatékony. Az ilyen esetekben van szükség strukturált
partnerségi viszonyokra a köz- és a magánszektor között, a nagyszabású kutatási
és innovációs menetrendek közös kidolgozása, finanszírozása és megvalósítása
érdekében. Ez az oka annak, hogy a politikai döntéshozók világszerte mind
gyakrabban élnek a kutatási célú köz-magán társulások eszközével növekedési
menetrendjük teljesítése érdekében. Azokban az európai és nemzetközi
szinten működő ágazatokban, amelyekben a beruházások nagyságrendje
meghaladja az egyes tagállamok lehetőségeit, a leghatékonyabb megközelítés
az ilyen típusú uniós szintű partnerségek kialakítása. Konkrétan a kutatás
és az innováció területén a köz-magán társulások számos
okból hatékony és igen kívánatos eszközei a „Horizont 2020” keretprogram
célkitűzései teljesítésének: –
a hosszú távú kötelezettségvállalások
lehetősége révén hosszú távú stratégiai koncepció követését teszik
lehetővé a kutatás és az innováció területén, és csökkentik a
bizonytalanságokat, –
jogi keretet biztosítanak a források együttes
mozgósításához és a kritikus tömeg eléréséhez, amely az egyes vállalatok erejét
meghaladó nagyságrendű erőfeszítéseket tesz lehetővé, egyebek
között az intelligens szakosodás, illetve a „Horizont 2020” keretprogram és az
európai strukturális és beruházási alapok forrásainak együttes
felhasználhatósága révén, –
az egész Unióban növelik a kutatás- és
innovációfinanszírozás hatékonyságát a pénzügyi, humán- és infrastruktúra-erőforrások
megosztása révén, ezen keresztül pedig csökkentik a széttagoltság kockázatát,
és méretgazdaságossági előnyöket és költségmegtakarítást eredményeznek
minden részt vevő partner számára, –
eredményesebben képesek kezelni a bonyolult
kihívásokat, mivel támogatják az interdiszciplináris megközelítéseket, és
hatékonyabb tudás- és szakértelem-megosztást tesznek lehetővé, –
elősegítik az innovatív termékek és
szolgáltatások belső piacának kialakítását azáltal, hogy közös
megoldásokat keresnek a kritikus problémákra, például a finanszírozáshoz jutás,
a szabványosítás és a szabályozás kérdésére, –
gyorsabb piacra jutási lehetőséget
biztosítanak az innovatív technológiáknak, többek között azáltal, hogy
elősegítik a vállalkozások együttműködését és az információk
megosztását, és ennek révén felgyorsítják a tanulási folyamatokat, –
megfelelő kereteket teremtenek a nemzetközi
cégek számára, hogy Európába telepítsék kutatási és innovációs beruházásaikat
és kiaknázzák Európa erősségeit, például a jól képzett munkaerőt, a
megközelítések sokféleségét és az ágazati kreativitást, valamint –
lehetővé teszik, hogy a kutatási és az
innovációs célú erőfeszítések elérjék a kritikus társadalmi kihívások
kezeléséhez és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához
szükséges méretet. 3. Közös technológiai kezdeményezések: az
eddigi tanulságok Az uniós szintű köz-magán társulásokat a
kutatásban és az innováció területén első ízben a jelenleg zajló hetedik
kutatási keretprogram vezette be. Egyik fő megvalósulási formájuk a közös
technológiai kezdeményezések életre hívása volt, amelyek keretében az Unió és
az iparági szereplők közösen finanszírozzák és valósítják meg a hetedik
keretprogram egyes területein folyó kutatást. A közös technológiai
kezdeményezéseket e célra létrehozott jogalanyok – a közös vállalkozások –
valósítják meg, melyeket az Európai Unió működéséről szóló
szerződés (EUMSZ) jelenlegi 187. cikkének akkori megfelelője alapján
hoztak létre. A hetedik keretprogram során öt közös
vállalkozás jött létre a repüléstechnika (Tiszta Égbolt), a gyógyszerkutatás
(az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés), az
üzemanyagcella- és a hidrogéntechnológia (FCH), a beágyazott rendszerek
(ARTEMIS) és a nanoelektonika területén (ENIAC). Mindegyik felsorolt kezdeményezés
esetében biztosított a rendszeres nyomon követés, felülvizsgálat és értékelés[6]. A Bizottság „Kutatási és
innovációs partnerségek kialakítása” című közleménye[7] összegezte a kezdeményezések
tapasztalatait, és a főbb eredmények áttekintése mellett ajánlásokat
fogalmazott meg teljesítményük további javítása érdekében. Az értékelések az eredmények között említik,
hogy a politikai döntéshozók általában világszerte mind gyakrabban élnek a
köz-magán társulások eszközével növekedési menetrendjük teljesítése érdekében.
Kiemelik továbbá, hogy általában a köz-magán társulások, és különösen a közös
technológiai kezdeményezések az Unió kutatási és innovációs politikájának
innovatív megvalósítási módját kínálják. Összehozzák az érintett ipari ágazat
élenjáró kutatási és innovációs szereplőit, és lehetővé teszik
számukra, hogy erőfeszítéseiket koncentráltabban, a stratégiai kutatási és
innovációs menetrendekkel összehangoltan fejtsék ki. Az azonosított piaci hiányosságok, az érintett
tevékenységek hosszú távú jellege és a kívánt áttörésekhez szükséges vállalások
nagyságrendje alapján az értékelések indokoltnak minősítették a közös
technológiai kezdeményezések életre hívását. A hetedik kereprogramban a közös technológiai
kezdeményezésekhez nyújtott uniós hozzájárulás teljes összege 3,12 milliárd EUR
volt, amihez az ágazatok 4,66 milliárd EUR összegű beruházást tettek
hozzá. A közös technológiai kezdeményezések sikeresnek bizonyultak abból a
szempontból, hogy nagy volt bennük az ágazati részvétel, és ezen belül is a
kkv-k szerepvállalása (a résztvevők mintegy 28%-a kkv volt). A közös technológiai kezdeményezések eddigi
időtartamának rövidsége ellenére az időközi értékelések elismerték az
általuk elért eredményeket és a hatások első jeleit. Az üzemanyagcella- és
hidrogéntechnológiai közös technológiai kezdeményezés például jelentős
portfoliót mutathat fel stratégiai jelentőségű projektekből, és
néhány korai szakaszban lévő piaci alkalmazással (például targoncák,
kisebb biztonsági energiaellátó egységek) is büszkélkedhet. A Tiszta Égbolt
közös technológiai kezdeményezés időközi értékelése igazolta, hogy a
program sikeresen ösztönzi az általa kitűzött stratégiai környezetvédelmi
célok elérését segítő előremutató fejlesztéseket azzal, hogy
radikálisan új technológiai koncepciókra összpontosít. Az innovatív gyógyszerek
kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezés esetében az időközi
értékelés megállapította, hogy Európában sokkal kedvezőbb lett a környezet
a gyógyszerfejlesztés számára, például az adatok jobb hasznosításának, a
gyógyszerek káros hatásait hatékonyabban előre jelző rendszereknek,
az új biológiai markerek kidolgozásának és a gyorsabb és kevésbé költséges
klinikai vizsgálatoknak köszönhetően. Az ENIAC és az ARTEMIS közös
technológiai kezdeményezésről készült időközi értékelés azt
hangsúlyozta, hogy e programok katalizátorszerepet játszanak a magánszektor
vezető szereplőinek fokozott szerepvállalásában, és megteremtik a
kereteket a nemzeti és az európai szintű közszervek számára a kiemelt
stratégiai értékű témák támogatásához. Az értékelések nyomatékosan
ajánlották egy hasonló kezdeményezés folytatását a „Horizont 2020”
keretprogramban, tekintettel arra, hogy egyetlen szervezet vagy tagállam sem
képes egymagában szembenézni az európai elektronikai szektor előtt álló
valamennyi kihívással. A jelentések és az időközi értékelések
ugyanakkor rámutattak a jelenlegi közös technológiai kezdeményezések néhány
gyenge pontjára is. Különösen az ágazati partnerek határozottabb
szerepvállalásának szükségességét, illetve e szerepvállalás és a hozzá
kapcsolódó tőkemozgósító hatás egyértelműbb mérhetőségét emelték
ki. Világosabbá kell tenni továbbá a közös technológiai kezdeményezések
megalapításának körülményeit is, egyértelműbb célokat kell kitűzni
számukra, és nyitottabbá kell tenni őket az új résztvevők irányába. A
közös technológiai kezdeményezések Sherpa-csoportjának jelentése emellett több
ajánlást megfogalmazott a kezdeményezések működésének egyszerűsítése
és korszerűsítése érdekében is, többek között egyedi, igényekre szabott
pénzügyi keretfeltételeket szorgalmazva. Az érdekeltek ugyanakkor aggályosnak
tartják, hogy az egyes közös technológiai kezdeményezésekre eltérő
szabályok és eljárások vonatkoznak, amelyek sem egymáshoz, sem a hetedik
keretprogramra vonatkozó általános szabályokhoz nem igazodnak minden esetben. A
„Horizont 2020” keretprogramban javasolt közös technológiai kezdeményezések
mindezeket a problémákat figyelembe veszik. 4. A „Horizont 2020” keretprogram közös
technológiai kezdeményezései A Horizont 2020 javasolt keretszabályozása a
közös kötelezettségvállalás számos típusát teszi lehetővé az Unió és a
magánszektor között, köztük az EUMSZ 187. cikke értelmében létrehozott közös
technológiai kezdeményezéseket is. Ezeknek a „Horizont 2020” keretprogram célkitűzéseit,
köztük a kutatási és az innovációs tevékenységek integrálását kell szem
előtt tartaniuk. A „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet több
olyan kritériumot előír, amelyeket teljesíteni kell a köz-magán társulások
területének kiválasztásakor. A szabályozás egységes szabályrendszert is
meghatároz, mely a „Horizont 2020” keretprogram valamennyi komponensére
alkalmazandó, a közös technológiai kezdeményezéseket is ideértve, hacsak
kifejezetten nem indokolt az egyedi eltérések szükségessége. 4.1. A „Horizont 2020”
keretprogram indulásakor létrehozandó közös technológiai kezdeményezések
azonosítása A Bizottság a hetedik keretprogram során
összegyűjtött tapasztalatok, a „Horizont 2020” keretprogram által
teremtett új jogalap és az ágazati partnerek egyértelmű elkötelezettsége
alapján terjeszti elő a „Horizont 2020” keretprogram indulásakor
létrehozandó közös technológiai kezdeményezésekre irányuló jogalkotási
javaslatait. A javasolt kezdeményezések teljes indokolása a közleményt
kísérő előzetes hatásvizsgálatokat ismertető dokumentumokban
kerül kifejtésre. Valamennyi közös technológiai kezdeményezés olyan
stratégiai jelentőségű technológiákra irányul, amelyek globálisan
versenyképes ágazatokban segítik elő a növekedést és a munkahelyteremtést.
Mindegyik érintett ágazat a tudásalapú európai gazdaság már meglévő vagy
gyors ütemben fejlődő húzóágazata. Ezek az ágazatok jelenleg több
mint 4 millió embernek adnak munkát, és kivétel nélkül növekvő
világpiacokkal rendelkeznek, melyeken az uniós ipar jó pozícióból indul, ha
sikerül technológiai vezető szerepét kiépítenie és megtartania. E
területek egyértelműen kapcsolódnak az Európa 2020 stratégia
célkitűzéseihez is, amint azt az alábbi ábra is szemlélteti. A pénzügyi
források szűkössége idején sürgősen biztosítani kell a szükséges
nagyszabású beruházásokat Európában. Ezeken a területeken ráadásul jól
meghatározható piaci hiányosságok mutatkoznak, melyekhez hosszú távú és
kockázatos kutatási és innovációs tevékenység társul, amihez a magánszektor
egymagában nem tudja biztosítani a szükséges forrásokat. A javasolt közös technológiai kezdeményezések
a hetedik keretprogram sikereire építenek: négy közülük a hetedik keretprogram
idején kialakított közös technológiai kezdeményezések következő fázisát
alkotja (az elektronikai rendszerekkel és alkatrészekkel foglalkozó közös
technológiai kezdeményezés a meglévő ARTEMIS és ENIAC kezdeményezés
összevonásából született), a bioalapú iparágakra vonatkozó közös technológiai
kezdeményezés pedig az európai biogazdaság-stratégiából kinőtt új
kezdeményezésként született meg[8].
A javasolt közös technológiai kezdeményezések
mindegyike egyértelműen meghatározott célkitűzések teljesítése révén
kíván áttörést elérni a következő területeken: –
innovatív gyógyszerek:
az európai polgárok egészségének és életminőségének javítása új és
hatékonyabb diagnózist és gyógymódokat, például új antimikrobiális kezeléseket
kínálva számukra, –
üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia: olyan gazdaságilag életképes, tiszta megoldások kifejlesztése, melyek
a hidrogént alkalmazzák energiahordozóként és az üzemanyagcellákat
energiaátalakítóként, –
Tiszta Égbolt: a
repülőgépek következő generációja által kifejtett környezeti hatások
drasztikus csökkentése, –
bioalapú iparágak:
olyan új és versenyképes bioalapú értékláncok kialakítása, amelyek
felválthatják a fosszilis tüzelőanyagok iránti igényt, és erőteljes
lökést adhatnak a vidékfejlesztésnek, –
elektronikai alkatrészek és rendszerek: Európa tartós élvonalba emelése az elektronikai alkatrészek és
rendszerek területén, és a hasznosítás akadályainak gyors felszámolása. A felsorolt öt közös technológiai kezdeményezés várhatóan összesen több
mint 17 milliárd EUR forrást mozgósít, amelyből az EU költségvetése 6,4
milliárd EUR-t biztosít. Az alábbi táblázat részletesen bemutatja az egyes
közös technológiai kezdeményezések forrásigényét. Közös technológiai kezdeményezés || Forrásigény (EUR) EU (Horizont 2020) || Ágazati partnerek és egyéb források Innovatív gyógyszerek || 1725 millió || 1725 millió Üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia || 700 millió || 700 millió[9] Tiszta Égbolt || 1800 millió || 2250 millió Bioalapú iparágak || 1000 millió || 2800 millió Elektronikai alkatrészek és rendszerek || 1215 millió || 3600 millió[10] (ebből 1200 millió a tagállamoktól) Összesen || 6440 millió || 9875 millió az ágazati szereplőktől + 1200 millió a tagállamoktól 4.2. A „Horizont 2020”
keretprogram közös technológiai kezdeményezéseinek kulcselemei A Bizottság javaslatai jóval nagyratörőbb
partnerségeket vázolnak fel a közös technológiai kezdeményezések jelenlegi
generációjánál. A közös technológiai kezdeményezések
világosabb és nagyratörőbb célkitűzéseket követnek, és közvetlenül
hozzájárulnak az EU versenyképességi céljainak teljesítéséhez. Minden egyes közös technológiai kezdeményezéshez mérhető különös
célkitűzések és fő eredményességi mutatók társulnak, melyek szorosabb
nyomon követést és értékelést tesznek lehetővé. E célkitűzések
jelentősen túltesznek a hetedik keretprogram ambícióin. Nagyobb hangsúlyt
kap bennük az innováció és a hatásosság, ami lehetővé teszi az innovatív
megoldások számára a kutatás és a kereskedelmi alkalmazás között húzódó
halálvölgy áthidalását. Az új üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös
technológiai kezdeményezés célkitűzései például azokkal az ár és a
működés területén meglévő akadályokkal is foglalkoznak, amelyeket a
technológiának le kell győznie, hogy gazdaságilag életképes lehessen.
Számos célkitűzés ugyanakkor közvetlenül elősegíti az EU általános
politikai céljainak teljesülését. A bioalapú iparágakra vonatkozó közös
technológiai kezdeményezés például olyan technológiákat fog fejleszteni,
amelyek nem élelmiszernövényekből állítanak elő bioüzemanyagot, így
segítve a mezőgazdasági termelőket és az ipart, hogy teljesítsék az
EU megújulóenergia-cékitűzéseit. Végezetül a célkitűzések olyan
kulcsfontosságú alaptechnológiákra is irányulnak, mint például az elektronika,
amelyek az európai iparágak széles skálájának versenyképességéhez járulnak hozzá.
A közös technológiai kezdeményezések jobb
irányítása biztosítja a nyitást az új résztvevők felé, a források
kiválósági alapon történő elosztását és a nemzeti tevékenységekhez való
szorosabb kapcsolódást. Az uniós hozzájárulás
döntő része nyílt pályázati felhívások révén kerül odaítélésre, lényegében
a „Horizont 2020” keretprogram egyéb részeivel azonos szabályok alapján. A
kezdeményezések minden esetben nyitva állnak az új partnerek előtt. Az
innovatív gyógyszerekkel foglalkozó új közös technológiai kezdeményezés például
az uniós hozzájárulás egy részét az új partnerek számára különíti el. Az új
Tiszta Égbolt közös technológiai kezdeményezés nyílt versenyeztetéssel
választja ki demonstrációs rendszereihez és demonstrációs platformjaihoz a
legfőbb partnereket. Több új közös technológiai kezdeményezés
erőteljesebben összpontosít a demonstrációs tevékenységekre, ami várhatóan
a partnerszervezetek szélesebb köre számára teszi relevánssá őket. A „Horizont 2020” keretprogram közös
technológiai kezdeményezései szorosabb kapcsolatra törekednek a hasonló
tagállami és regionális szintű tevékenységekkel. Ezért minden közös
technológiai kezdeményezésben nagyobb súlyt kap a tagállami képviselők
csoportja. Ezek a csoportok fontos tanácsadó szerepet töltenek be, teljes körű
tájékoztatást kapnak a kezdeményezések megvalósításáról, és feladatuk lesz
egyúttal tájékoztatni a kezdeményezést a kapcsolódó tagállami
tevékenységekről, illetve kapcsolatot teremteni a kezdeményezés
tevékenysége és a felvevőpiaci bevezetés között. Az elektronikai
alkatrészekkel és rendszerekkel foglalkozó közös technológiai kezdeményezés
esetében a tagállamok közvetlenül is hozzájárulnak a kezdeményezés
finanszírozásához. Azzal, hogy a hasznosítás adott esetben
összeköthető a strukturális és beruházási alapok támogatási
mechanizmusaival, az Unió kezdeményezte fellépések és a tagállami vagy régiós
fejlesztési politikák közötti szinergiák megerősödhetnek, ami segíthet a
tagállamoknak növelni versenyképességüket és jobban megfelelni az érintett
kiemelt területeken mutatkozó beruházási igényeknek. Jelentősen egyszerűsödnek mind a
végrehajtási struktúrák, mind pedig a résztvevőkre vonatkozó szabályok. A „Horizont 2020” keretprogram közös technológiai kezdeményezései a
végrehajtás tekintetében számos okból jobban meg fognak felelni a kitűzött
céloknak[11].
Ezek az okok a következőket foglalják magukban: –
az iparág erőteljes részvételét jobban
figyelembe vevő jogi keret jön létre, és a költségvetési rendelet új
rendelkezéseinek teljes körű kihasználása révén jelentős
egyszerűsítés történik (a rendelet speciális rendelkezéseket tartalmaz a
köz-magán társulásokra vonatkozóan, elősegítve a közös technológiai
kezdeményezések „ideális ház” forgatókönyvének megvalósítását, például
kifejezetten köz-magán társulásokra létrehozott szervekként ismeri el ezeket a
kezdeményezéseket, és lehetőséget biztosít számukra arra, hogy
„könnyített”, saját egyedi igényeikre szabott pénzügyi szabályzatot fogadjanak
el), valamint –
biztosított lesz a „Horizont 2020” keretprogram
részvételi szabályainak egységes alkalmazása, ami javítja a
tervezhetőséget a résztvevők számára, és csak rendkívüli és
kellően indokolt esetekben ad módot az eltérésre. Ez azt jelenti, hogy a
közös technológiai kezdeményezések hasznát fogják látni a „Horizont 2020”
keretprogrammal bevezetett nagyobb egyszerűsítéseknek. A közös technológiai kezdeményezések az
ipar erőteljesebb szerepvállalására épülnek, a jelentős összegű,
az uniós költségvetési hozzájárulással legalább összemérhető pénzügyi
kötelezettségvállalásokat is ideértve. A közös
technológiai kezdeményezések összesen közel 10 milliárd EUR összegű ipari
kötelezettségvállalásra épülnek. A hetedik keretprogramhoz hasonlóan egyes
kötelezettségvállalások ezúttal is a közös technológiai kezdeményezés során
meghirdetett pályázati eljárásokból születő projektek azon költségeinek
finanszírozásából erednek, amelyeket az uniós hozzájárulás nem fedez teljes
egészében. Az ágazati partnerek a rendes társfinanszírozáson túlmenően
további kötelezettségeket is vállalnak azzal, hogy olyan tevékenységeket és
beruházásokat is „bevisznek” a kezdeményezésbe, amelyek nem részesülnek
támogatásban a „Horizont 2020” keretprogramból. Az üzemanyagcella- és
hidrogéntechnológiai közös technológiai kezdeményezés esetében például az
ágazati szereplők jelenlegi hozzájárulása jelentős részben a
társfinanszírozott tevékenységekben való részvételükből adódik, míg a
jövőbeli kezdeményezésben az ilyen típusú hozzájáruláshoz legalább
300 millió EUR egyéb kötelezettségvállalás adódik hozzá. A Tiszta Égbolt
esetében e kiegészítő kötelezettségvállalások összege megközelíti az 1
milliárd EUR-t, a bioalapú iparágakra vonatkozó közös technológiai
kezdeményezés esetében pedig legalább 1,8 milliárd EUR-t tesz ki. Ezek a
kiegészítő kötelezettségvállalások közvetlenül fognak kapcsolódni a közös
technológiai kezdeményezés célkitűzéseihez, és hozzá fognak járulni annak
teljesítéséhez. Az ágazati partnerek az éves végrehajtási folyamat részeként
teszik meg konkrét kötelezettségvállalásaikat, melyeket a Bizottság
ellenőriz és nyomon követ. Amennyiben az ipari szerepvállalás nem éri el a
szükséges szintet, a Bizottságnak joga van csökkenteni vagy visszatartani az
uniós hozzájárulást, vagy megszüntetni a közös vállalkozást. Ez biztosítja a
szükséges rugalmasságot arra az esetre, ha jelentősebb előre nem
látható változások csökkentenék a közös technológiai kezdeményezés
célkitűzéseinek relevanciáját. 5. Egyéb partnerségek a „Horizont 2020”
keretprogramban 5.1. Szerződéses köz-magán
társulások A közös technológiai kezdeményezések kiegészítéseképpen
a Bizottság a hetedik keretprogramban olyan strukturált partnerségeket is
létrehozott a magánszektorral, amelyek eleve meghatározott, az iparág számára
rendkívül releváns területeken közvetlen információkkal szolgáltak a
munkaprogramok kidolgozásához. A közös technológiai kezdeményezésekkel
ellentétben ezek a partnerségek nem igényelnek külön jogi szabályozást, mivel a
finanszírozást a Bizottság a rendes eljárások keretében biztosítja. Az európai gazdaságélénkítési terv keretében
három ilyen partnerség indult útnak[12]
és került végrehajtásra pályázati felhívások útján, összesen 1,6 milliárd EUR
összegű uniós hozzájárulással. A pályázati felhívások az ipari ágazatok
szempontjából releváns területekre irányultak, és az odaítélt
projektfinanszírozás közel fele a vállalkozásoknak, ezen belül pedig 30% a
kkv-knak jutott[13].
Ezekre a tapasztalatokra építve a „Horizont
2020” keretprogram létrehozására irányuló javaslatok is lehetővé tesznek
hasonló partnerségeket. Ezek a partnerségek az átláthatóság javítása érdekében
a Bizottság és az ágazati partnerek közötti szerződéseken alapulnak,
amelyek meghatározzák a célkitűzéseket, a kötelezettségeket, a főbb
eredményességi mutatókat és az elvárt eredményeket. A szerződéses köz-magán társulások
létrehozásának lehetőségét a Bizottság a következő területeken
vizsgálja: –
a jövő üzemei, –
energiahatékony épületek, –
környezetbarát járművek, –
a jövő internete[14], –
fenntartható feldolgozóipar, –
robotika, –
fotonika, –
nagy teljesítményű számítástechnika. Az első négy terület a hetedik
keretprogram alapján kialakított köz-magán társulások tevékenységének a
folytatását jelenti. Valamennyi esetben az európai gazdaság olyan jelentős
részterületéről van szó, ahol szükség van a köz-magán társulásokra, amit a
Bizottság több korábbi dokumentumában is megállapított, így például az
iparpolitikáról szóló közlemény frissítésében, a kulcsfontosságú
alaptechnológiák európai stratégiájáról szóló közleményben[15], a nagy teljesítményű
számítástechnikáról szóló közleményben[16],
illetve a „Horizont 2020” keretprogram létrehozására irányuló javaslatokban. Az egyes területeken belül az iparági
szereplők javaslatainak világos, más érdeklődőkkel lefolytatott
nyílt konzultációk igénybevételével kidolgozott útiterveket kell kínálniuk,
melyek ismertetik a fellépés vízióját, kutatási és innovációs tartalmát és
elvárt hatását, ideértve a növekedésre és a munkahelyteremtésre gyakorolt
hatásokat is. A javaslatoknak egyértelműen meg kell határozniuk az iparági
szereplők kötelezettségvállalásának jellegét és mértékét, valamint a
köz-magán társulás tőkemozgósító hatását is. Kiemelt hangsúlyt kapnak a
piachoz közeli tevékenységek. A köz-magán társulásoknak ugyanakkor
törekedniük kell az európai strukturális és beruházási alapokkal való
szinergiák kiaknázására is, nevezetesen a regionális, illetve az intelligens
szakosodásra vonatkozó nemzeti szintű stratégiák vonatkozásában. A Bizottság az ágazati szereplők
javaslatait – többek között külső szakértők bevonásával – a „Horizont
2020” keretprogramot létrehozó rendeletben rögzített kritériumok alapján fogja
értékelni. Ha az értékelés, amelynek eredményei nyilvánosan is elérhetők
lesznek, pozitív eredménnyel zárul, a Bizottság saját határozata alapján
egyetértési megállapodást köt a magánszektorbeli partnerekkel. Ezek a nyilatkozatok
meghatározzák majd: –
a partnerség általános és különös
célkitűzéseit, –
a magánszektorbeli partner által vállalt
kötelezettségeket, amelyeknek érdemieknek és a várható uniós hozzájárulással
összehasonlítható szintűeknek kell lenniük, és fedezhetik a köz-magán
társulás adminisztratív költségeit, valamint az ágazati szereplők által
finanszírozott demonstrációs, képzési, csoportszervezési, figyelemfelkeltő
és nyomonkövetési tevékenységekre fordított kiadásokat, –
a főbb eredményességi mutatókat és az elvárt
eredményeket, köztük az európai hasznosítás várható hatásait, –
az uniós hozzájárulás indikatív pénzügyi keretét a
2014–2020 közötti időszakra (melyet a költségvetési hatóságnak az éves
költségvetési eljárásban jóvá kell hagynia), –
a fő eredményességi mutatókon alapuló és a
kiigazítás lehetőségét fenntartó nyomonkövetési és felülvizsgálati
mechanizmust. Ez egyúttal biztosítja a Bizottság számára a jogalapot, hogy
megszüntessen egy partnerséget abban az esetben, ha az ágazati partnerek nem
teljesítik vállalásaikat, –
az irányítási struktúrát, ideértve azt a
mechanizmust is, amelyen keresztül a Bizottság tanácsokat kérhet a
magánszektorbeli partnerektől a „Horizont 2020”
keretprogram keretében pénzügyi támogatásra előterjesztendő kutatási
és innovációs tevékenységekre. Azokon a területeken, ahol az ágazati javaslat
az értékelés szerint teljesíti az előírt kritériumokat, a Bizottság arra
törekszik majd, hogy időben megkösse az egyetértési megállapodást ahhoz,
hogy a köz-magán társulás már a „Horizont 2020” keretprogram első
munkaprogramja alapján megindulhasson. 5.2. Közszektoron belüli
társulások és egyéb partnerségek A Bizottság más partnerségi formákat is
igénybe vesz a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtása érdekében. Ebből
a célból négy jogalkotási javaslatot terjeszt elő, melyek az EUMSZ 185.
cikke alapján, a nemzeti kutatási programok közös végrehajtása érdekében
közszektoron belüli társulások létrehozására irányulnak a tagállamokkal. A
javaslatok a következő területekre vonatkoznak: –
az „Európai és fejlődő országok
közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban” elnevezésű második program a szegénységhez kapcsolódó betegségek társadalmi és gazdasági
terheinek enyhítéséhez kíván hozzájárulni, –
az „Európai
metrológiai program – Innováció és kutatás” elnevezésű program célja
integrált és a célok szempontjából megfelelő metrológiai megoldások
kidolgozása az innováció és az ipar versenyképességének támogatása érdekében,
valamint mérési technológiák rendelkezésre bocsátása az energetikával, a
környezetvédelemmel, az egészségüggyel és más területekkel összefüggő
társadalmi kihívások megoldásához, –
az Eurostars 2 program célja a gazdasági
növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése a K+F-tevékenységet végző
kkv-k versenyképességének megerősítése révén, –
A tevékeny és önálló életvitel segítését
szolgáló kutatási-fejlesztési program célja az
idősödő polgárok és gondozóik életminőségének, valamint az
ellátási rendszerek fenntarthatóságának javítása, és mindezek érdekében az
IKT-alapú termékek és szolgáltatások hozzáférhetőbbé tétele a tevékeny és
egészséges időskor érdekében. A köz-magán társulásokon túlmenően a
„Horizont 2020” keretprogram végrehajtása során az egyéb formában létrejött
partnerségek, például az európai innovációs partnerségek[17], a közös programozási
kezdeményezések[18]
és az európai technológiai platformok javaslatai is figyelembevételre kerülnek.
Emellett az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tudományos és innovációs
társulásokat[19]
alakít a „Horizont 2020” keretprogram keretében, amelyek strukturált, hosszú
távú partnerségek formájában segítik az oktatási, a kutatási és az üzleti
szektor szereplői közötti együttműködést. Két, a kiemelt JFT-támogatások[20] körében előkészítés alatt
álló kezdeményezés, a Grafén és az Emberi agy projekt célja széles körű és
hosszú távú európai partnerségek kialakítása. Ezek a kezdeményezések olyan
értelemben egészítik ki a köz-magán társulásokat, hogy tartalmukat
eredendően a tudományos közösségek határozzák meg, és az ipar a projektek
tízéves időtartama során fokozatosan kapcsolódik be a folyamatba. A közös technológiai kezdeményezések mellett a köz-magán társulások egy
másik, az EUMSZ 187. cikkén alapuló formájaként alakult meg a SESAR[21] („Egységes európai égbolt”
légiforgalmi szolgáltatási kutatás) közös vállalkozás, amely az európai légiforgalmi
szolgáltatás korszerűsítésére irányuló „egységes európai égbolt”
kezdeményezés műszaki alappillérét alkotó SESAR projektet koordinálja.
Specifikus, szakpolitika-orientált tevékenységének köszönhetően a SESAR
nem közös technológiai kezdeményezés formájában alakult meg, bár szorosan
kapcsolódik a Tiszta Égbolt közös technológiai kezdeményezéshez. A Bizottság
javasolja a SESAR Közös Vállalkozás továbbvitelét a „Horizont 2020”
keretprogram időtartam alatt is. A vállalkozás további működése biztosítja,
hogy a „Horizont 2020” keretprogram időtartama alatt is folytatódjon a
légiforgalmi szolgáltatási kutatás és innováció, az egységes európai égbolt
szakpolitikai célkitűzéseivel teljes összhangban. 6. Kitekintés Az erőteljes ipari részvétellel és
szerepvállalással működő köz-magán társulások nélkülözhetetlen részei
a „Horizont 2020” keretprogram és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek
teljesítéséhez vezető folyamatnak. Ez a közlemény ismertette, hogy a
nagyobb átláthatóságnak, a világosabb célkitűzéseknek, a piachoz közeli
tevékenységek hangsúlyosabbá válásának, az erőteljesebb ágazati
szerepvállalásnak és a jelentős egyszerűsítéseknek köszönhetően
hogyan erősödnek meg a köz-magán társulások a „Horizont 2020”
keretprogramban. A közös technológiai kezdeményezések, a
szerződéses köz-magán társulások, a közszektoron belüli társulások és az
egyéb kapcsolódó kezdeményezések – például a közös programozási
kezdeményezések, az EIT tudományos és innovációs társulásai és az európai
innovációs partnerségek – a szinergiák maximális kiaknázásának és az együttes
hatások növelésének jegyében valósulnak meg, különösen a közös
célkitűzések tekintetében. Mindezt figyelembe véve maradéktalanul ki kell
használni az abból adódó lehetőségeket, hogy a „Horizont 2020” keretprogram
egyetlen programban egyesít mindennemű uniós szintű kutatás- és
innovációfinanszírozást. Kiemelt figyelmet kell fordítani az innovációs ciklus
tevékenységeinek összekapcsolására a kutatási eredményektől a piachoz
közeli tevékenységekig, így segítve a vállalkozó szellem bátorítását és a
vállalkozásalapítás ösztönzését az európai gazdaság számára különösen fontos
területeken. Tekintettel a munkahelyteremtésre és a
növekedésre kifejtett jelentős hatásukra, a Bizottság felkéri az Európai
Parlamentet és a Tanácsot, hogy hozza meg az e partnerségeknek a „Horizont
2020” keretprogram kezdetével egyidőben történő megindításához
szükséges jogalkotási határozatokat. A javasolt irányítási szabályok révén a
Bizottság rendszeresen nyomon fogja követni, jelentésbe fogja foglalni és
értékelni fogja a közös technológiai kezdeményezések és egyéb partnerségek
eredményeit. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közös
vállalkozások alapítása jelentős időt és erőfeszítést igényel,
és csak olyan területeken érdemes folytatni, ahol komoly stratégiai kutatási és
innovációs célkitűzéseket szolgál, melyeket a „Horizont 2020” keretprogram
rendes megvalósítási keretei között nem lehet teljesíteni. A Bizottság ezért a
jövőben csak olyan esetekben fontolja meg a hasonló kezdeményezéseket, amikor
a „Horizont 2020” keretprogram kritériumai és a világos politikai szükségletek
alapján egyértelműen fennállnak ezek a feltételek. A Bizottság ugyanakkor
úgy látja, hogy az egységes európai vasúti térség kiteljesítésére, valamint a
vasúti technológiák terén való európai vezető szerep megszerzésére
irányuló kutatási és innovációs erőfeszítés nagysága és az erre irányuló
politikai igény megfelelő helyzetet teremt egy esetleges közös
vállalkozáshoz a vasúti ágazatban, és az érintett iparággal közösen ki fogja
dolgozni az erre vonatkozó javaslatát. [1] COM(2010) 2020. [2] COM(2010) 546. [3] COM(2011) 808/809/810/811/812. [4] COM(2012) 582. [5] COM(2012) 341. [6] A közös technológiai kezdeményezések időközi
értékelései és a Bizottság ezekre adott válaszai a következő internetcímen
olvashatók: http://ec.europa.eu/research/jti/index_en.cfm,
a közös technológiai kezdeményezések Sherpa-csoportjának jelentésével együtt. [7] COM(2011) 572. [8] COM(2012) 60. [9] Ez az összeg a közös vállalkozás tagjai vagy az
őket alkotó jogalanyok (legalább 400 millió EUR), illetve a nem tag,
de a tevékenységekben részt vevő egyéb jogalanyok által nyújtott
hozzájárulásokból adódik össze. [10] Ez az összeg a közös vállalkozás tagjai vagy az őket
alkotó jogalanyok (legalább 1700 millió EUR a magánszektorbeli
szereplőktől), illetve a nem tag, de a tevékenységekben részt
vevő egyéb jogalanyok által nyújtott hozzájárulásokból adódik össze. [11] A közös technológiai kezdeményezések Sherpa-csoportja kérésének
megfelelően: http://ec.europa.eu/research/jti/pdf/jti-sherpas-report-2010_en.pdf
[12] COM(2008) 800. [13] Az Unió ezen túlmenően 300 millió EUR-t fordított a
„Jövő internete” kezdeményezésre, amelynek mintegy 50%-a jutott az
iparnak. [14] A jövő internetével foglalkozó jelenlegi köz-magán
társulás folytatása, amelynek középpontjában az ötödik generációs vezetékes és
vezeték nélküli hálózati infrastruktúra áll. [15] COM(2012) 341. [16] COM(2012) 45. [17] http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm?pg=eip
[18] http://ec.europa.eu/research/era/joint-programming_en.html
[19] http://eit.europa.eu/kics/
[20] http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/fet-flagships [21] http://www.sesarju.eu/