This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0126
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Preparing for the 2014 European elections: further enhancing their democratic and efficient conduct
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Felkészülés a 2014-es európai parlamenti választásokra: a demokratikus és hatékony lebonyolítás további erősítése
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Felkészülés a 2014-es európai parlamenti választásokra: a demokratikus és hatékony lebonyolítás további erősítése
/* COM/2013/0126 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Felkészülés a 2014-es európai parlamenti választásokra: a demokratikus és hatékony lebonyolítás további erősítése /* COM/2013/0126 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A
RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Felkészülés a 2014-es európai parlamenti
választásokra: a demokratikus és hatékony lebonyolítás további erősítése 1. Bevezetés A 2014-es lesz az első európai parlamenti
választás a Lisszabon Szerződés hatálybalépése óta. E választás jelentőségét
különösen az adja, hogy az EU komoly lépéseket tesz a valódi gazdasági és
monetáris unió felé, amelynek demokratikus legitimitása rendkívül fontos. A Lisszaboni Szerződéssel megszilárdultak az
Unió demokratikus alapjai. A Szerződés megerősíti az uniós polgárok politikai
szerepét[1]azáltal,
hogy szoros kapcsolatot létesít a polgárok között, biztosítja a politikai jogok
gyakorlását, valamint az Unió demokratikus működését[2]. A Lisszaboni Szerződés
megerősítette az Európai Parlamentnek, mint az Unió demokratikus képviselő
testületének a szerepét is. A polgári kezdeményezés bevezetésével a Lisszaboni
Szerződés lehetővé teszi továbbá, hogy az uniós polgárok közvetlenebbül és
teljesebb mértékben vehessenek részt az Unió demokratikus életében[3]. Az Európai Bizottság elkötelezett amellett,
hogy az átláthatóság és az európai parlamenti választások európai dimenzióinak
további megerősítése érdekében elősegítse a Lisszaboni Szerződés meglévő
rendelkezéseinek teljes körű kiaknázását, fokozva ezáltal az EU döntéshozatali
folyamatainak demokratikus legitimitását, valamint a rendszer uniós polgárokhoz
való közelítését. Ez különösen igaz a pénzügyi és az államadósság-válság
kezelése érdekében uniós szinten megvalósítandó intézkedések vonatkozásában, és
fontos hozzájárulást jelenthet az Európai Unió mint demokratikus szervezet
alapjainak a megszilárdítását célzó további szerződéses reformok felé. Az Unió szintjén a polgárok közvetlen
képviselete az Európai Parlamentben valósul meg[4].
A polgárokat előtérbe helyező szemléletmódot erősíti az is, hogy az Európai
Parlament tagjait immár „az Unió polgárainak képviselőiként”[5] határozzák meg, nem pusztán „a
Közösségben egyesült államok népeinek képviselőiként”.[6] Ezen túlmenően a Lisszaboni
Szerződés megnövelte az Európai Parlament hatáskörét, megszilárdítva
társjogalkotói szerepét a Tanács mellett. Jelenleg az Európai Parlament dönt az
uniós jogszabályok túlnyomó többségéről, és a Tanáccsal egyenjogú félként
hatáskörrel rendelkezik a teljes uniós költségvetés fölött, és hozzájárulása
szükséges a többéves pénzügyi keret elfogadásához. A 2009-es európai parlamenti választások
értékelését tartalmazó 2010. évi jelentésében[7]
a Bizottság értékelte az uniós jog végrehajtását, valamint a polgároknak a
választásokon való részvételét, a választásokra és kapcsolódó jogaikra
vonatkozó ismereteiket. „Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló
akadályok lebontása”[8]
című, az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentés hangsúlyozta, hogy növelni
kell az uniós polgárok európai parlamenti választásokkal, saját jogaikkal és az
uniós politikák mindennapi életre gyakorolt hatásával kapcsolatos tudatosságát.
A jelentés kiemelte továbbá, hogy kezelni kell az európai parlamenti
választások közös demokratikus elveinek alkalmazása terén fennálló
hiányosságokat, és meg kell szüntetni a választójog hatékony gyakorlása során
felmerülő problémákat. Az Európai Parlament megerősített szerepére és
hatáskörére tekintettel, elengedhetetlen a parlamenti képviselők megválasztási
folyamatának megszilárdítása és annak hangsúlyosabbá tétele. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság
elnöke, egy politikai unióra alapuló, mélyreható és valódi gazdasági unió
kialakítására szólít fel, és az Unió helyzetéről szóló 2012. évi beszédében[9] hangsúlyozta, hogy „a gazdasági
és monetáris unió hitelessége és fenntarthatósága végső soron az intézményeken
és az azokat meghatározó politikai konstrukción múlik. A gazdasági és monetáris
unió éppen ezért felveti a politikai unió és az azt alátámasztó európai
demokrácia kérdését.” A politikai unió távlati lehetőségét szem előtt tartva
Barroso elnök bejelentette, a Bizottság elkötelezett aziránt, hogy konkrét
lépéseket tegyen egy, az európai polgárok véleménycseréjét szolgáló közös tér
kialakítása felé, és hogy javaslatokat dolgozzon ki arra vonatkozóan, miként
lehet az Európai Uniót nyitottabbá és demokratikusabbá tenni még a 2014-es
európai parlamenti választások előtt. „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió
tervezete – Európai vitaindító” című, 2012. november 28-i közleményében[10] a Bizottság az Európai Unió
reformjának elengedhetetlen részeként „fokozott demokratikus legitimitást és
elszámoltathatóságot” javasolt. Ahogy az Európai Unió Tanácsának és a
Bizottság, az eurócsoport, az Európai Központi Bank elnöke közötti szoros
együttműködést követően elkészített „A cél a valódi gazdasági és monetáris
unió” című jelentésben[11]
újból megerősítésre került, a demokratikus legitimitás és elszámoltathatóság
döntő fontosságú a valódi gazdasági és monetáris unió szempontjából. Az Európa jövőjéről szóló politikai párbeszéd
Európa-szerte, a közélet minden szintjén zajlik, és magába foglalja az európai
és tagállami politikusok és a polgárok között a polgárok európai éve részeként
zajló civil párbeszédeket[12].
Számos, a folyamat során felmerült ötlet az EU és annak polgárai közötti
szorosabb kapcsolat iránti igény eredményeképp fogalmazódott meg. Az integrációt a legitimitással együtt kell megerősíteni.
A nagyobb fokú demokrácia a fokozottabb intézményi integráció következménye,
amely ahhoz szükséges, hogy az Európa Unió meg tudjon birkózni a jelenlegi
globális kihívásokkal. Ebben a vonatkozásban sürgős szükség van az uniós
polgárok és az Unió demokratikus működése közötti megerősített kapcsolat
kialakítására. A Barroso elnök által bejelentett, a
páneurópai párbeszéd mélyítése és az európai választások európai dimenziójának
fokozása irányába tett első konkrét lépésnek számító kötelezettségvállalás
megvalósítása kapcsán ez a közlemény felvázolja a Bizottságnak a polgárok
2014-es európai parlamenti választásokban való részvételének elősegítésére,
valamint a választások demokratikus elveinek tiszteletben tartására vonatkozó
kezdeményezéseit. A közleményt egy ajánlás kíséri, amelynek célja az európai
parlamenti választások demokratikus és hatékony lebonyolításának elősegítése[13]. 2. AZ EURÓPAI PARLAMENTI
VÁLASZTÁSOK DEMOKRATIKUS ÉS HATÉKONY LEBONYOLÍTÁSÁNAK TOVÁBBI ERŐSÍTÉSE Az uniós polgárok általában véve tisztában
vannak azzal, hogy az európai parlamenti választások jelentősége abban rejlik,
hogy az az Unió demokratikus működésében való részvétel eszköze. Nincsenek
azonban tisztában azzal, hogy a választások milyen hatást gyakorolnak
mindennapi életükre, illetve nem ismerik kellőképpen a különböző politikai
döntési lehetőségeket, és ez negatívan befolyásolja az európai parlamenti
választásokon való részvételt. ·
10-ből megközelítőleg 6 uniós polgár véli úgy, hogy
az európai parlamenti választásokon való részvétel a legjobb módja annak
biztosítására, hogy hangot adhassanak véleményüknek az uniós döntéshozók előtt[14]. ·
10-ből több mint 7 uniós polgár véli úgy, hogy
ha a politikai pártok feltüntetnék kampányanyagaikban, hogy melyik európai
politikai párttal vannak kapcsolatban, a választásokon való részvételi arány
magasabb lenne[15]. ·
10-ből több mint 8 uniós polgár nyilatkozta azt,
hogy amennyiben több információt kapnának az Európai Parlamentben lévő
politikai pártok és jelöltek programjairól és célkitűzéseiről, az EU által a
mindennapi életükre és magukra a választásokra gyakorolt hatásról, az növelné a
választásokon való részvételre irányuló hajlandóságot[16]. ·
A nyilvános konzultációban részt vevő 10 uniós
polgárból 6-ot ösztönözne a választásokon való részvételre a képviselőcsoportok
olyan politikai programja, amely javítaná mindennapi életük színvonalát – ezt
szorosan követi az uniós gazdaság megerősítését célzó, valamint az EU-ban
meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket megszüntető program[17]. A fenti felmérésekből kitűnik, hogy az uniós
polgárok egyértelműen érdeklődnek aziránt, hogy lehetőségük legyen érdemi
politikai lehetőségek közül választaniuk a mindennapi életüket befolyásoló
európai kérdések kapcsán. E tekintetben úgy tűnik, hogy azon tagállami témák, amelyek
háttérbe szorítják az egész EU-t érintő kérdéseket, negatívan befolyásolják az
európai parlamenti választásokon való részvételi arányt. Ahogy Barroso elnök is
kiemelte az Unió helyzetéről szóló 2012. évi beszédében, a politikai vita túl
gyakran olyan formát ölt, mintha csupán nemzeti politikai pártok közötti vita
volna. Ennek eredményeképp gyakran szakadék keletkezik a nemzeti politikai
pártok és az európai politikai pártok között. A tagállami és uniós szintű politikai
folyamatok közötti összefüggések jobb érzékeltetése érdekében kulcsfontosságú
az érintett főbb szereplők közötti kapcsolat láthatóbbá tétele a polgárok
számára. Az európai politikai pártok megerősítése és láthatóságuk növelése ezen
célkitűzés elérésének eszköze. Az európai politikai pártok, mint
transznacionális szereplők, kulcsfontosságú szerepet töltenek be azáltal, hogy
európai szinten megjelenítik a polgárok véleményét, és ezáltal ők a
legalkalmasabbak arra, hogy áthidalják az uniós szakpolitikák és polgárok
közötti szakadékot. A Lisszaboni Szerződés révén az európai politikai pártok
döntő szerepet játszanak ebben, azt a feladatot kapva, hogy „járuljanak hozzá
az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának
kinyilvánításához”[18]. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az
európai politikai pártok teljes mértékben teljesítsék feladatukat, a Bizottság
az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok alapszabályáról
és finanszírozásáról szóló rendeletjavaslatot fogadott el[19]. A javaslat célja annak biztosítása,
hogy az európai politikai pártok ki tudják használni a látható státuszból és a
rugalmasabb, átláthatóbb és hatékonyabb finanszírozási rendszerből származó
előnyöket. Ez a javaslat azt is megköveteli a páneurópai
politikai pártoktól, hogy megtegyenek minden szükséges intézkedést arra
vonatkozóan, hogy a választások során tájékoztassák az uniós polgárokat a
tagállami politikai pártoknak és jelöltjeiknek az európai politikai pártokhoz
fűződő kapcsolatairól[20]. A páneurópai és a nemzeti pártok közötti
kapcsolat további hangsúlyozása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a
nemzeti pártok szintén tegyék egyértelművé a páneurópai politikai pártokhoz
fűződő kapcsolataikat. Az uniós polgárok által szavazataikkal
támogatott nemzeti pártok és azon európai politikai pártok közötti kapcsolat
láthatóvá tétele, amelyekkel a nemzeti pártok kapcsolatban állnak, jelentős
hatást gyakorolna az EU-n belüli döntéshozatal átláthatóságára. Az európai
politikai pártok láthatóságának növelése a választási folyamat teljes ideje
alatt, a kampánytól kezdve a voksok leadásáig, fokozná az európai parlamenti
választási folyamat során a politikai pártok elszámoltathatóságát, valamint
növelné a választók bizalmát a folyamatra vonatkozóan. Ez jobban tudatosítaná a
polgárokban azt, hogy egy adott nemzeti pártra leadott szavazat milyen hatást
gyakorol Európára. Fontos, hogy a tagállamok ösztönözzék és
elősegítsék választási rendszerükben a nemzeti és az európai politikai pártok
közötti kapcsolatokra vonatkozó információk választók számára való
biztosítását. Ezzel egy időben, az európai parlamenti választásokon részt vevő
nemzeti politikai pártoknak a választások előtt közzé kell tenniük az európai
politikai pártokhoz fűződő kapcsolataikat. Az európai parlamenti választásokat jelenleg
különböző időpontokban tartják az egyes tagállamokban. Ez erősíti azt az
érzést, hogy az európai parlamenti választások elsősorban nemzeti
választásoknak minősülnek, és elhomályosítja azt a benyomást, hogy azok közös
ügyet jelentenek. Egy európai szavazási nap, amelyen a szavazóhelyiségek azonos
időben zárnak, jobban tükrözné a polgárok közös részvételét Unió-szerte, az EU
alapját jelentő képviseleti demokrácia részeként. A tagállamoknak meg kellene állapodnia
abban, hogy valamennyi tagállamban ugyanazon a napon tartsák az európai
választásokat, és a szavazóhelyiségek azonos időben zárjanak. 3. AZ UNIÓS POLGÁROK SZAVAZATAI
ÉS A BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK MEGVÁLASZTÁSA KÖZÖTI KAPCSOLAT ERŐSÍTÉSE A Lisszaboni Szerződés megszilárdítja az
Európai Parlament szerepét és felelősségét a Bizottság vonatkozásában: az
Európai Parlament választja a Bizottság elnökét, az Európai Tanács javaslata
alapján, az európai választások eredményeinek figyelembevételével[21]. A Bizottság elnöke az EU végrehajtó szervének
vezetője, akit egyértelmű eljárás keretében kell megválasztani. Ennek érdekében
valamennyi politikai pártnak ismertetnie kellene az általa a Bizottság
elnökének jelölt személyt a választási folyamat során. A Szerződésnek
megfelelően az európai parlamenti választások eredménye meghatározó szerepet
kell, hogy játsszon annak eldöntésében, melyik jelölt lesz a Bizottság elnöke[22]. Minden második uniós állampolgár nagyobb
hajlandóságot mutatna a 2014-es európai parlamenti választásokon való
részvételre, ha valamennyi jelentős európai politikai szövetség jelöltet
terjesztene elő az Európai Bizottsági elnöki posztjára egy közös program
alapján[23].
Ahogy Barroso elnök hangsúlyozta az Unió
helyzetéről szóló 2012. évi beszédében, „Az összeurópai politikai vita
elmélyítésének egyik fontos eszköze lenne, ha az európai politikai pártok már
2014-ben bemutatnák az európai parlamenti választásokon a Bizottság elnöki
tisztére megnevezett jelöltjüket […] Ez döntő lépés lenne afelé, hogy a
választások által biztosított, európai választási lehetőség még egyértelműbbé
váljon”. A Parlament a 2014-es európai parlamenti
választásokról szóló, 2012. november 22-i állásfoglalásában[24] sürgette az európai parlamenti
pártokat, hogy nevezzenek meg jelölteket a Bizottság elnöki posztjára, egyúttal
jelezte, elvárja, hogy a szóban forgó jelöltek játsszanak vezető szerepet a
parlamenti választási kampányban, különösen programjuk személyes bemutatásával
az Unió minden tagállamában Az Európai Parlament hangsúlyozta továbbá, hogy
fontos megerősíteni a Parlament és a Bizottság politikai legitimitását a két
intézmény megválasztása és a szavazók választása közötti közvetlenebb kapcsolat
kialakítása által. „A valódi, szoros
gazdasági és monetáris unió tervezete – Európai vitaindító” című, 2012.
november 28-i bizottsági közlemény[25]
hangsúlyozta, hogy a Bizottság elnöki posztjára való jelöltállítás a politikai
pártok részéről – a 2014-es európai parlamenti választások összefüggésében
–kiemelkedő fontosságú lépés, amellyel elősegíthető egy valódi európai
politikai szféra kialakulása. Ha az európai
és nemzeti politika pártok ismertetik jelöltjüket a Bizottság elnöki posztjára,
valamint bemutatják a jelölt programját az európai parlamenti választásokkal
összefüggésben, ez konkréttá és kézzelfoghatóvá teszi az uniós polgárok által
az európai parlamenti képviselőjelöltekre leadott egyéni szavazat és a jelölt
EP-képviselő pártja által támogatott, a Bizottság elnökének jelölt személy
közötti kapcsolatot. Az uniós polgárok számára ezáltal
egyértelműbbé válna, hogy szavazatukkal végső soron a Bizottság elnöki
tisztségére jelöltek közül melyiket támogatnák. Ez fokozná a Bizottság
elnökének legitimitását és általánosabban véve, a teljes uniós döntéshozatali
folyamat demokratikus legitimitását. Emellett elősegítené az európai parlamenti
választásokon való részvételi arány növelését azáltal, hogy erősítené a
kapcsolatot a polgárok képviselőinek megválasztása és az európai végrehajtó
szerv vezetőjének ki- és megválasztási folyamata között. Az Amerikai Egyesült
Államokban, amikor a kongresszusi választások az elnöki választásokkal
egyidőben zajlanak, nagyobb a választáson részt vevők aránya, mint a köztes
években, amikor a szavazók megközelítőleg mindössze 40 %-a járul az
urnákhoz. A politikai műsorok célja annak lehetővé
tétele, hogy a szavazók megalapozott döntést hozhassanak. A nemzeti politikai
pártoknak ezen eszköz felhasználásával kellene tájékoztatást nyújtaniuk
jelöltjeikkel és programjaikkal kapcsolatban, egy olyan környezetben, amely a
médiapluralizmust és a nyílt, demokratikus vitát ösztönzi, figyelembe véve az
Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkét. 4. AZ EURÓPAI PARLAMENTI
VÁLASZTÁSOK HATÉKONY LEBONYOLÍTÁSÁNAK TOVÁBBI ERŐSÍTÉSE, A TAGÁLLAMOKRA
NEHEZEDŐ ADMINISZTRATÍV TERHEK CSÖKKENTÉSÉVEL PÁRHUZAMOSAN Az uniós jog az európai választásokon való
szavazati jogot és az azon jelöltként való indulás jogát a nem a saját
tagállamukban élő uniós polgárok számára az adott ország állampolgárára
vonatkozó feltételekkel azonos módon biztosítja[26]. Az európai parlamenti választások
legitimitásának megőrzése érdekében a 93/109/EK irányelv előírja, hogy az uniós
polgárok nem szavazhatnak és indulhatnak jelöltként ugyanazon választásokon
származási szerinti tagállamukban és lakóhely szerinti országukban[27]. A 2009-es európai parlamenti választásokról
szóló bizottsági jelentés[28]
rávilágított az ezen eljárások működésével kapcsolatos problémákra. Az uniós
polgárságról szóló 2010. évi jelentésből[29]
az is kiderül, hogy ezek az eljárások gyakran olyan túlzott terhet rónak a
nemzeti közigazgatási szervekre, amely aránytalan a többszörös szavazással és
többszöri jelöltséggel kapcsolatos probléma valódi mértékéhez képest. A
Bizottság éppen ezért bejelentette ezen eljárások javítására irányuló szándékát
(az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentés 19. intézkedése). A tagállami választási szakértőkkel folytatott
konzultációk alapján a Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg a nemzeti
választási hatóságok számára a mechanizmus különböző aspektusaira vonatkozóan,
a többszörös szavazás megelőzése érdekében. Az ajánlások egyszerűsítik a
mechanizmust, és hatékonyan megakadályozzák a visszaéléseket. A jelen közleménnyel együtt elfogadott
ajánlás különösen a következőket javasolja a tagállamok számára: ·
jelöljenek ki egyetlen kapcsolattartó hatóságot
valamennyi tagállamban a többi tagállammal folytatott zavartalanabb adatcsere
érdekében, ·
az adatcsere során vegyék figyelembe a tagállamok
eltérő választási menetrendjét, ·
szolgáltassanak további személyes adatokat,
amelyekre szükség lehet a lakóhely szerinti országban lévő választói
névjegyzékben regisztrált uniós szavazók hatékonyabb azonosításához. Ezek az ajánlások, amelyek jóval a soron
következő európai parlamenti választások előtt kerültek elfogadásra, jelentős
mértékben hozzájárulhatnak a visszaélések megakadályozását célzó mechanizmus
működésének javításához, annak hatékonyabbá tételéhez és az adminisztratív
terhek csökkentéséhez. 5. AZ UNIÓS POLGÁROK SZAVAZATI
JOGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE ELŐTT ÁLLÓ AKADÁLYOK LEBONTÁSA ÉS A KÖZÖS UNIÓS ELVEK
TISZTELETBEN TARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA 5.1. A saját tagállamuktól eltérő
tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok szavazati jogának
tiszteletben tartása Az uniós polgárságról szóló 2010. évi
jelentésben[30]
a Bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy biztosítani kell a saját
tagállamuktól eltérő tagállamban tartózkodó uniós állampolgárok szavazati
jogának érvényesítését az EU egész területén (18. intézkedés). A Bizottság megjegyezte, hogy egyes tagállamok
azt kérik a többi tagállamból származó uniós polgároktól, hogy a választási
regisztrációval kapcsolatos olyan feltételeket teljesítsenek, amelyek
túlmutatnak az európai parlamenti választásokon az aktív és passzív választójog
gyakorlásáról szóló 93/109/EK irányelv hatáskörén. Az ilyen kiegészítő
feltételek közé tartozik többek között egy nemzeti személyazonosító igazolvány
megléte és a nyilvántartásba vétel megújítása mindegyik európai parlamenti
választáskor. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy egyes tagállamok nem
tájékoztatják megfelelően a más tagállamokból származó uniós polgárokat az
európai parlamenti választásokon való részvételi jogukról. Az uniós polgárságról szóló 2010. évi
jelentéshez kapcsolódóan a Bizottság párbeszédet folytatott az érintett
tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a saját tagállamától eltérő
tagállamban tartózkodó uniós polgárok a tagállami állampolgárokéval megfelelő
feltételek mellett vehessenek részt az európai parlamenti választásokon. A párbeszéd eredményeképp számos tagállam
módosította jogszabályait, vagy módosításokat jelentett be annak érdekében,
hogy jogszabályait összhangba hozza az uniós jogszabályokban meghatározott
feltételekkel[31].
A Bizottság folytatja a kapcsolattartást ezekkel a tagállamokkal annak
biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok választójoga az EU egész
területén teljes mértékben érvényre jusson, beleértve szükség esetén az Európai
Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikke értelmében való
kötelezettségszegési eljárás megindítását. 5.2. Az európai parlamenti választásokra
vonatkozó közös elvek tiszteletben tartásának biztosítása Az európai parlamenti választások megrendezése
kapcsán valamennyi tagállamnak tiszteletben kell tartania bizonyos közös
elveket: a választásnak szabadnak és titkosnak kell lennie, továbbá általános
és közvetlen szavazás útján kell azt lebonyolítani. [32] Az uniós jogban meghatározott
elvek megtiltják többek között az eredmények közzétételét egy adott
tagállamban, mielőtt a szavazóhelyiségek bezárnak valamennyi tagállamban. A cél
annak megakadályozása, hogy az uniós választókat befolyásolják egy olyan
tagállamban született eredmények, ahol a szavazás befejeződött; ezáltal
megvalósul a szabad választás elve egyik központi elemének védelme. Ahogy az az uniós polgárságról szóló 2010. évi
jelentésben is szerepel (17. intézkedés), a Bizottság intézkedéseket hozott
ezen demokratikus elvnek a következő európai parlamenti választásokon való
tiszteletben tartása érdekében. Ennek eredményeképp, a tagállamok meghozták az
azonosított problémák megoldásához szükséges intézkedéseket[33]. Az intézkedések megfelelőségének, valamint
annak biztosítása érdekében, hogy a választási eredmények hivatalos kihirdetése
az alapvető demokratikus elvekkel összhangban történjen, a Bizottság szorosan
figyelemmel fogja kísérni az intézkedések végrehajtását a 2014-es európai
parlamenti választások során. 5.3. Eltérés biztosítása az EUMSZ
22. cikkének (2) bekezdése értelmében Az EUMSZ 22. cikkének (2) bekezdése előírja,
hogy a saját tagállamuktól eltérő tagállamban tartózkodó uniós polgárok az
adott tagállam állampolgáraihoz hasonló feltételek mellett vehetnek részt az
európai parlamenti választásokon. Az e szabálytól való eltérés engedélyezhető,
amennyiben valamely tagállam sajátos helyzete ezt indokolja. Az eltérés részletesen a 93/109/EK irányelv
14. cikkének (1) bekezdésében került megállapításra. Az eltérés lehetővé teszi
a tagállamok számára, hogy a szavazóktól és jelöltektől egyaránt megköveteljék,
hogy teljesítsék a minimális tartózkodási időre vonatkozó előírásokat, amennyiben
a választójogi korhatárt elért azon polgárok aránya, akik egy másik tagállam
állampolgárai, meghaladja az összes szavazó 20 %-át. Luxemburg az egyetlen tagállam, amely esetében
alkalmazható ez az eltérés. A legutóbbi választások alkalmával az ország módon
élt ezzel a lehetőséggel, hogy a területén törvényes lakóhellyel rendelkező,
nem luxemburgi állampolgár uniós polgárok választójogát és jelöltként való
induláshoz való jogát annak feltételéhez kötötte, hogy az adott személy a
választói névjegyzékbe való felvételt megelőzően legalább kettő, illetve öt
évig az ország területén tartózkodott. Luxemburg által 2012. augusztus 31-én a
Bizottság számára nyújtott információk szerint a választójogi korhatárt elért
uniós polgárok számaránya, akik Luxemburgban rendelkeznek lakóhellyel
383 485, míg az állampolgársággal nem rendelkező, választókorú uniós
polgárok száma 151 126. Ebből következően a nem luxemburgi
állampolgársággal rendelkezők aránya 39,41 %, amely meghaladja a
20 %-os küszöböt. Ezért helyénvalónak látszik az eltérés alkalmazása az
EUMSZ 22. cikkének (2) bekezdése értelmében. 6. A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁR UNIÓS
JELÖLTEK EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKON VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK ÖSZTÖNZÉSE: A
93/109/EK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSA Az európai parlamenti választásokon való alacsony
részvétel mögött húzódó okok között, a Bizottság 2009-es európai parlamenti
választásokról szóló jelentése kihangsúlyozta, hogy a saját tagállamuktól
eltérő tagállamban tartózkodási hellyel rendelkező uniós polgárok közül csak
kevesen élnek jogukkal, hogy jelöltként induljanak az adott tagállamban.
2009-ben mindössze 81 uniós polgár indult ilyen jelöltként. A Bizottság megjegyezte, hogy azon uniós
polgárok, akik olyan tagállamban kívánnak jelöltként indulni, ahova költöztek,
költséges és nehézkes közigazgatási eljárásokkal néznek szembe. Az uniós
polgárságról szóló 2010. évi jelentésében a Bizottság bejelentette, hogy
újraindítja a 93/109/EK irányelv módosításáról szóló tárgyalásokat a jelöltként
indulni kívánó uniós polgárokra vonatkozó jelenlegi eljárások egyszerűsítése
érdekében, megőrizve egyúttal az európai parlamenti választások legitimitását. A tárgyalások Bizottság általi, 2012. december
20-án való újraindítását követően a Tanács elfogadta a 93/109/EK irányelv
módosításáról szóló 2013/1/EU irányelvet[34],
amely többek között előírja, hogy a jelölteknek nem kell arra vonatkozó
igazolást bemutatniuk, hogy saját tagállamukban nem fosztották meg őket
szavazójoguktól. Ehelyett hivatalos nyilatkozatot kell tenniük erre
vonatkozóan, amelyet a lakóhely szerinti tagállamuk választási hatóságának kell
igazolnia. A 2014-es európai parlamenti választásokon ezt az egyszerűsített
eljárást fogják alkalmazni. 7. KÖVETKEZTETÉS 2013 a polgárok európai éve. Ez az uniós
polgárság Maastrichti Szerződéssel történő létrehozásának 20. évfordulóját
jelzi. Ennek alkalmából számos eseményt, konferenciát és nyilvános vitát
rendeznek Európa-szerte uniós, tagállami, regionális és helyi szinten. Ezen
rendezvények célja, hogy az uniós polgárok uniós jogból adódó egyéni jogaikkal kapcsolatos
ismerete javuljon, beleértve az Unió demokratikus életében való részvételhez
való jogot, valamint ösztönözzék az uniós szakpolitikákról és kérdésekről szóló
civil fórumokon való részvételt. A polgárok európai éve elsősorban az uniós
polgárokat foglalkoztató kérdések megvitatására biztosít időszerű lehetőséget,
emellett azonban módot ad arra is, hogy növeljük az uniós szakpolitikák által a
polgárok életére gyakorolt kézzelfogható hatásokkal kapcsolatos tudatosságot,
hangsúlyozzuk, milyen jelentős szerepet játszanak a polgárok az EU
formálásában, és bevonjuk őket az európai kérdésekkel foglalkozó politikai
vitákba. A polgárok európai éve lehetőséget nyújt az uniós polgárok számára,
hogy hangot adjanak véleményüknek. Az európai parlamenti választások biztosítják
erre a legjobb lehetőséget. A 2014-es európai parlamenti választásokra
tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy: ·
a szavazókat tájékoztatni kell a nemzeti pártok és
az európai politikai pártok közötti kapcsolatokról az európai parlamenti
választások előtt és annak folyamán, ·
a tagállamoknak meg kell állapodniuk arról, hogy
valamennyi tagállamban ugyanazon a napon tartsák az európai választásokat, és a
szavazóhelyiségek azonos időben zárjanak, ·
minden egyes európai politikai pártnak meg kell
neveznie egy jelöltet az Európai Bizottság elnöki posztjára, ·
a nemzeti pártoknak biztosítaniuk kell, hogy az
európai parlamenti választásokkal kapcsolatos politikai műsoraik tájékoztassák
a polgárokat a párt által az Európai Bizottság elnöki posztjára jelölt személyről
és a jelölt programjáról. A Bizottság úgy véli, hogy ezeket a jelenlegi
rendszert továbbfejlesztő, azt azonban alapjaiban nem módosító gyakorlati
ajánlásokat kellő időben végre lehet hajtani a 2014-es európai parlamenti
választások előtt. Ezek az ajánlások hozzájárulnak egy európai szintű vita és
egy európai közös tér kialakításához. Segíteni fogják továbbá azt, hogy Európa
kerüljön az EU-szerte zajló nemzeti viták középpontjába. Ez pedig fórumot
biztosít az európai integráció következő lépéseihez. [1] Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. cikkének
(3) bekezdése értelmében „[m]inden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen
az Unió demokratikus életében. A döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a
polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni.” [2] Az EUSZ II. címe belefoglalja az uniós polgár
meghatározását a demokratikus elvekre vonatkozó rendelkezésekbe (EUSZ 9. cikk),
valamint megerősíti a polgárok és a demokrácia közötti kapcsolatot (EUSZ 10. és
11. cikk). [3] Az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy
„[l]egalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős
számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén
belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a
polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus
elfogadására van szükség”. [4] Az EUSZ 10. cikkének (2) bekezdése. [5] Az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdése. [6] Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 189. cikke. [7] COM (2010) 605 végleges – Jelentés az európai parlamenti
képviselők választásáról (a 2002/772/EK, Euratom határozattal módosított 1976.
évi okmány), valamint az Európai Unió polgárainak a lakóhelyük szerinti
tagállamban az európai parlamenti választásokon való részvételéről (93/109/EK
irányelv). [8] COM(2010) 603 végleges. [9] 2012. szeptember 12., az Európai Parlament plenáris
ülése, Strasbourg, a következő honlapon érhető el:
http://ec.europa.eu/soteu2012/ [10] COM(2012) 777 final/2. [11] http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/en/ec/134069.pdf [12] http://ec.europa.eu/european-debate/index_hu.htm [13] COM(2013) 1303 final. [14] Európai Parlament Eurobarométer
(EB/EP 77.4) „Két évvel a 2014-es európai parlamenti választások előtt”,
Brüsszel, 2012. augusztus 20. [15] 364. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés
az uniós polgárok választójogával kapcsolatban, Fieldwork, 2012. november. [16] Lásd feljebb. [17] A Bizottság „Uniós polgárok: Az Ön jogai, az Ön jövője”
címmel nyilvános konzultációt folytatott 2012 májusa és szeptembere között a
2013. évi uniós polgárságról szóló jelentésről. [18] Az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdése és az Európai Unió
Alapjogi Chartája 12. cikkének (2) bekezdése. [19] COM(2012) 499 final. [20] Lásd a rendeletjavaslat 17. cikkének (3) bekezdését. [21] Az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése értelmében: „Az európai
parlamenti választások figyelembevételével és a megfelelő egyeztetések
lefolytatása után az Európai Tanács minősített többséggel eljárva javaslatot
tesz az Európai Parlamentnek a Bizottság elnökének jelölt személyre
vonatkozóan. Ezt a jelöltet az Európai Parlament tagjainak többségével
választja meg.” Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikkének (6) és
(7) bekezdéséről szóló 11. sz. nyilatkozat tartalmazza, hogy az Európai
Parlament és az Európai Tanács közös felelősséggel tartozik az Európai
Bizottság elnökének megválasztásához vezető folyamat zavartalan
lebonyolításáért, és utal az ezen a kereten belül szükséges konzultációkra. [22] Lásd a 21. lábjegyzetet. [23] Eurobarométer felmérés EB/EP 77.4, 2012. augusztus 20.,
lásd fent. [24] A 2014-es európai parlamenti választásokról szóló, 2012.
november 22-i európai parlamenti állásfoglalás (2012/2829(RSP)) [25] COM(2012) 777 final/2. [26] Az EUMSZ 22. cikkének (2) bekezdése és az 1993. december
6-i 93/109/EK tanácsi irányelv az állampolgárságuktól eltérő tagállamban
lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az
európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes
szabályok megállapításáról (HL L 329., 1993.12.30., 34. o.). [27] A mechanizmus a lakóhelyük szerinti tagállamban a
választói névjegyzékbe bejegyzett, illetve választhatóként regisztrált uniós
polgárokkal kapcsolatos, tagállamok közötti adatcseréből áll. A lakóhely
szerinti tagállam által megküldött adatok alapján a származási tagállamnak el
kell távolítania az érintett polgárokat a választói névjegyzékéből (vagy más
eszközökkel kell megakadályoznia, hogy leadják szavazatukat vagy jelöltként
induljanak). [28] COM(2010) 605 végleges. [29] COM(2010) 603 végleges. [30] COM(2010) 603 végleges. [31] Ciprus, Lengyelország és Románia új jogszabályokat
fogadott el, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia
jogszabályainak a 2014-es európai parlamenti választásokhoz kellő időben
hatályba lépő módosítását jelentette be. Bulgária és Málta a közelmúltban új
jogi szabályozást fogadott el, amely jelenleg elemzés tárgyát képezi,
Észtország és Lettország pedig kielégítő magyarázatot nyújtott arra
vonatkozóan, hogy jogszabályai teljes mértékben összhangban vannak az uniós
joggal. [32] Az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános
választójog alapján történő választásáról szóló 1976. évi okmányban
meghatározott közös elvek, amelyet az 1976. szeptember 20-i, 76/787/ESZAK, EGK,
Euratom határozathoz csatoltak, és utoljára a 202/772/EK tanácsi határozattal
módosítottak (HL L 283., 2002.10.21., 1. o.). [33] Hollandia utasításokat bocsátott ki erre vonatkozóan az
önkormányzati hatóságok számára. [34] HL L 26., 2013.1.26., 28. o.