26.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 126/42

1.

megítélése szerint a hulladékszállítás a hulladékokról szóló szabályozás egyik legfontosabb területe, ahol jobban érvényt kell szerezni a végrehajtásnak. Egyes tagállamokban a hulladékszállítás megfelelően ellenőrzött, más országokban azonban nem ez a helyzet, ennek eredményeként pedig megjelenik az ellenőrzés engedékenysége alapján történő útvonalválasztás („port hopping”). Egyértelmű bizonyítékok vannak olyan illegális hulladékszállításokra, amelyek közvetlenül ellentmondanak a Bázeli Egyezménynek és a hulladékszállításról szóló rendeletnek, különösen a veszélyes hulladékok (mint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai) újrahasznosítási célú, OECD-n kívülre történő kivitele vonatkozásában, valamint a nem veszélyes hulladékok fejlődő országokba való kivitele esetében, ahol a hulladék ártalmatlanítása vagy kezelése környezetvédelmi szempontból nem megfelelő módon történik;

2.

megjegyzi, hogy az IMPEL-TFS (1) 22 tagállammal közösen végzett ellenőrzései 3 454 szállítmányból 863 esetben találtak szabálytalanságot, tehát az előírásoknak nem megfelelő szállítmányok aránya 25%-ra tehető.

3.

hangsúlyozza, hogy a hulladékszállításról szóló rendelet hatékony érvényesítése a következőkhöz járul majd hozzá:

4.

hasznosnak tartja az előzetes („upstream”) ellenőrzést a hulladéktermelők és a hulladékgyűjtők telephelyein a kikötőkre nehezedő nyomás csökkentése érdekében;

5.

szoros és aktív együttműködést sürget a hulladék- és erőforrás-gazdálkodási iparág részéről, mivel az illegális szállítmányok korlátozása előnyös azon uniós hulladékkezelő vállalatok számára, amelyek megfelelő környezetvédelmi módszereket alkalmaznak;

6.

rámutat a javasolt módosításokról folytatott nyilvános konzultáció eredményére, mely szerint a válaszadók 90%-a támogatta, hogy uniós jogi előírások szabályozzák a hulladékszállítást;

7.

üdvözli az ellenőrzési tervek kötelezővé tételére vonatkozó javaslatot, beleértve a kötelező tartalom egész EU-ra történő meghatározását annak érdekében, hogy az összes tagállamban elő lehessen mozdítani az ellenőrzések rendszeres és következetes tervezését. Az ellenőrzés megfelelő megtervezése segíteni fogja a hatóságokat abban, hogy hatékonyabb ellenőrzéseket végezzenek;

8.

megjegyzi, hogyha az egyik tagállamban nem megfelelő a végrehajtás, az további költségekhez és teendőkhöz vezethet egy másik tagállamban, tehát közös érdek fűződik a harmonizált vizsgálati eljárások kidolgozásához, valamint a határokon átívelő együttműködés és információcsere javításához;

9.

emlékeztet arra, hogy az ellenőrzési tervek az IMPEL hulladékszállítási ellenőrzésekre vonatkozó útmutatásának kulcsfontosságú elemei, (2) ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a személyzeti erőforrásoknak az ellenőrzések tervezéséhez való rendelése nem csökkentheti az ellenőrzések lefolytatására rendelkezésre álló személyzeti erőforrásokat;

10.

egyetért a javaslattal, mely szerint az ellenőrzési terveknek az adott tagállam teljes földrajzi területét le kell fedniük, ugyanakkor további kiegészítést javasol, mely lehetővé teszi az ellenőrzések regionális alapú elvégzését;

11.

sürgeti, hogy a tervek tartalmazzanak mérhető célokat is, összhangban a meglévő legjobb gyakorlattal, mely biztosítja, hogy a teljesítményt döntéshozók értékelhessék;

12.

határozottan támogatja azt az előírást, amely szerint az ellenőrzési terveknek tartalmazniuk kell egy olyan kockázatelemzést, mely kiterjed a konkrét hulladéktípusokra és az illegális szállítmányok konkrét forrásaira, illetve figyelembe veszi a rendőri szervek vizsgálataiból származó bizalmas adatokat, továbbá arra biztatja az illetékes hatóságokat, hogy az ellenőrzésre rendelkezésre álló korlátozott forrásoknak a prioritások függvényében történő minél jobb felhasználása érdekében hajtsák végre az IMPEL ezzel kapcsolatos ajánlásait;

13.

úgy ítéli meg, hogy az IMPEL ajánlásaival összhangban a vízi szállításnak is szerepelnie kellene az ellenőrzési tervekben;

14.

kéri az Európai Bizottságot, hogy készítse el a vámkódok és a hulladékkódok megfeleltetési táblázatát, hogy a vámhatóságok által használt nemzetközi vámtarifakódokat lehessen használni a kiemelt kockázatú szállítmányok ellenőrzésre való kiválasztásához;

15.

osztja a Tanács által felvetett aggályokat, (3) melyek szerint az ellenőrzési tervek közzététele az illegális hulladékszállításban érdekelteknek kedvezhet. Ezért úgy ítéli meg, hogy az ellenőrzési terveket stratégiai, és nem operatív szinten kellene közzétenni;

16.

elismeri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok polgáraik érdekében kötelesek gondoskodni arról, hogy az újrafelhasználás, újrafeldolgozás, újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából közreműködésükkel elhelyezett anyagok kezelése oly módon történjen, mely tiszteletben tartja a környezetet és az emberi egészséget. A polgárok újrahasznosítási és hulladékkezelési rendszerekkel való aktív együttműködését hátrányosan befolyásolja az a tudat, hogy az illegálisan szállított hulladék kezelése környezetkárosító módon történik;

17.

ezért szorgalmazza, hogy tegyenek közzé éves jelentést az elvégzett ellenőrzésekről, azok eredményéről és a kirótt büntetésekről;

18.

üdvözli a javaslatot, mely a szállítót kötelezi annak bizonyítására, hogy egy állítólag újrahasználatra exportált tétel teljes mértékben alkalmas a rendeltetésszerű használatra. Ez a helyzet az elektromos és elektronikai berendezések (és nem az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai), valamint a gépkocsik (és nem az elhasználódott járművek) esetében. A teher megfordításának segítenie kell az ellenőrző hatóságokat a nem működő tételek, például a hulladék illegális kivitelének azonosításában, mely tételeket egyébként a követelményeknek meg nem felelő újrahasznosításra vagy kezelésre szántak az EU-n kívül. Ezeket a tételeket európai létesítményben kellene kezelni, hogy elkerüljük az értékes nyersanyagok kikerülését, és egyúttal védjük a környezetet és az emberek egészségét a harmadik országokban;

19.

üdvözli azt a javaslatot, mely szerint újrahasznosításra szánt szállítás esetén, ha felmerül az illegális hulladékszállítás gyanúja, az illetékes hatóság bizonyítékot kérhet a szállítmányért felelős személytől a célországban alkalmazandó hulladékkezelési módszerekről, technológiákról és előírásokról. Továbbá úgy véli, hogy ezt a hulladékszállításról szóló rendelet hatálya alá tartozó valamennyi vonatkozó szállítás esetére be kellene vezetni, illetve minden újrahasznosítás végcélját közzé kellene tenni az átláthatóság és a lakosság hulladék- és erőforrásláncba vetett bizalmának növelése érdekében;

20.

támogatja az elektronikus adatátvitel kifejlesztését a hulladékszállítás terén, melynek révén biztos adatbázissal rendelkezhetnénk a szállítmányok elektronikus bejelentéséről, mely tartalmazná az anyag szállítóit, fuvarozóit, kereskedőit és a végső rendeltetési helyet, valamint kiemeli, hogy ennek előkészítése során fontos széles körű konzultációt folytatni a helyi és regionális önkormányzatokkal és más érdekelt felekkel;

21.

fenntartja, hogy egy ilyen adatbanknak hozzáférhetőnek kell lennie valamennyi illetékes hatóság (környezetvédelmi felügyelőségek, vámhivatal, rendőrség) számára, és tartalmaznia kell a vizsgálati eredményeket, hogy segítse a hatóságokat az ellenőrzések célzottabbá tételében;

22.

megjegyzi, hogy négy ország már alkalmaz elektronikus adatátvitelt a hulladékok bejelentésére, (4) amely a becslések szerint, ha az egész EU-ban alkalmazzák, évente több mint 40 millió euró megtakarítást eredményezhet a vállalkozások számára az adminisztratív terhek tekintetében, (5) és hogy az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport megítélése szerint ezt az adatcserét az összes tagállamnak alkalmaznia kellene;

23.

megismétli, hogy a hulladékszállításról szóló rendelet módosításának kiegészítő intézkedéseként nagyon fontos az IMPEL további erősítése, mely megfelelő hosszú távú pénzügyi támogatást biztosít a hálózatnak, hogy tovább növekedjen a rendszeres szakértői ellenőrzések száma, illetve hogy az IMPEL többet tegyen a bevált gyakorlatok feltérképezéséért és azok terjesztéséért a helyi és regionális szintre történő kiterjesztése mellett; (6)

24.

ismételten kéri az Európai Bizottságot, hogy terjessze elő a környezetvédelmi ellenőrzések és felügyelet általános uniós jogi keretét, mely tartalmazza az Európai Bizottság ellenőrzési hatásköreit, hogy ezáltal támogassa a helyi és regionális önkormányzatok szerepét az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában, illetve csökkentse az eltérő vagy hiányzó ellenőrzési rendszerek miatti tisztességtelen versenyt és biztosítsa a méltányosságot a jogi fellépés során; (7)

25.

emlékeztet arra, hogy a környezetvédelmi politika olyan terület, ahol a hatáskör megosztott az EU és a tagállamok között, így itt alkalmazni kell a szubszidiaritás elvét;

26.

rámutat arra, hogy a hulladékszállítás nemzetközi szinten történik, és ha a tagállamok nem ugyanúgy hajtják végre és juttatják érvényre a jogszabályokat, nem lehet majd sem egyenlő versenyfeltételeket teremteni, sem pedig kezelni az emberi egészségre és a környezetre veszélyt jelentő kockázatokat. Ennélfogva úgy véli, hogy szükség van az EU-szintű fellépésre;

27.

hangsúlyozza, hogy az elektronikus adatcserének az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusa révén történő végrehajtása során teljes mértékben figyelembe kell venni, hogy mindez milyen következményekkel jár a helyi és regionális önkormányzatok hatásköreire nézve. Ezért a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előterjesztése előtt közvetlenül konzultálni kell a helyi és regionális önkormányzatokkal vagy ezek képviselőivel.